Print this page
2011 november 07, hétfő

Válasz egy levélre

Szerző: Botos László

A hozzám küldött levél írója mindenképpen elutasítóslag ír az általam írt, és szétküldött felhívásra, amely meghirdeti egy MVSZ által Magyarságtudományi Egyetem létrehozásának tervét: Keresünk százezer magyar embert! Ez magában határozza a megvalósítás útját, lehetőségét.

 Válasz egy levélre

      A levél olvasata után, napokig kellett várnom, hogy lehiggadjak, és csak azután üljek neki a megválaszolásnak, de amikor elkezdtem levelem, akkor érlelődött meg bennem, hogy nem személyes választ adok, hanem elhallgatva a hozzám írt levél írójának nevét, egy nyílt levél formájában adom meg válaszom, mert így, nemcsak a levél írója okolhat, és formálhat a jövőre építő ismereteket, hanem az így szélesebb körben eljutó olvasóközösség is.
A hozzám küldött levél írója mindenképpen elutasítóslag ír az általam írt, és szétküldött felhívásra, amely meghirdeti egy MVSZ által Magyarságtudományi Egyetem létrehozásának tervét: Keresünk százezer magyar embert! Ez magában határozza a megvalósítás útját, lehetőségét. A méltatlankodó, vagy mondhatom hitevesztett magyar így ír, kételyeket rejtő levelében:
"Ígérem, hogy 500 dollárt adok, ha a többi 100 ezer fele ad 50 dollárt ezért az ügyért. De addig ne várjatok támogatást tőlem."
Így ennek elérése kétséges, különösen azért, mivel egy értelmiségi írja ezen sorokat, aki oktatja, tanítja fiataljainkat. Ha mindenki arra várna, hogy az 50 ezer személy hozzájárulna a terv megvalósításához, és csak ezután adna 50 dollárt, akkor a terv a sírba hullana. A kínai közmondás így szól: Egy ezer-kilométeres út egy lépéssel kezdődik. Ez az, amit mindnyájunknak figyelembe kell vennie. A 100 ezer támogatása egy magyar ember adakozásával kezdődik, és minden adakozó egy lépéssel viszi előbbre a megvalósulást.

A középkorban az első egyetemeink megalkotásakor sem épület nem állt rendelkezésre, sem példa nem volt egy egyetem működéséről, mégis megvalósították, még pedig magas színvonalon, mert egyetemeink a legnagyobb egyetemekkel szerepeltek egy szinten. Egyetemeink keresettek és elismertek voltak.

A hozzám szóló levél egy nagyfokú bizonytalanságot is észleltet, ahogy az alábbi kérdéseket felteszi:

"- fizikai terv, épületek stb.? Úgy látszik elfelejtette, vagy nem olvasta végig, csak a hirdetés fejcímét olvasta, mert különben tudta volna, hogy az épület adva van.

--- Tanterv - mit fognak tanítani? Tanítanánk az általános egyetemi Európa szerte alkalmazott tudomány tárgyakat. A történelmünk magába foglalná a honvisszatérés előtti kort és rokoni kapcsolatainkat ősiségünk messze szétágazó ismereteit, mindazt, amit a mostani egyetemeink elhallgatnak, a székely-magyar rovásírást, amely minden magyar hangot (fonéma) egy külön rovás jellel tud jelölni. Minden más nemzet, akinek saját írása van, azt használja is, kivéve a magyart.
Helyet adnánk a melléktudományok -- régészet, embertan, etnogenezis stb. napvilágra jutott kutatásainak.

--- Tanárok - kik lesznek a fakultás tagjai? Diplomás képzett szakavatott tanárok, professzorok.

--- Kik lesznek a diákok, fiatalok, felnőttek, magyarok, idegenek? E kérdésre, azt hiszem, pontos választ most nem adhatunk, minden bizonnyal a felnövő és a felnőtt korosztály.

--- A tandíjak, ki fizeti a tandíjat? Diákok, szülők, adakozók? Mind a három, és ez a gazdasági fellendülés függvénye lesz.

--- Évi költségvetés, a szerint hány diákkal kezdődik az egyetem? . . . Erre a kérdésre válasz jelenleg még nem adható.

Azok, akiknek gondolat világába felötlik, hogyan s mint lehetséges a Magyarságtudományi Egyetem megvalósítása és tanítási programja, ami majd elveti a soha sem bizonyított idegen céloktól szorgalmazott MTA által rendületlenül hirdetett és tanított áltudományos tanokat, amelyek tele vannak feltételezett, előírt tabukkal, amelyeket az indo-európai, vagyis a nyugati akadémiák saját érdemeik, képzelt felsőbbségük érdekében dolgoztak ki, a mi károsulásunkra.
Az ilyen formában létező barbár-lepogányosulásunk hirdetésével, amit taníttatásunk, mintegy minden felettit, minden változtatás nélkül elfogadott, ami egy eszköz volt az elgyengültetésünkhöz. Ezért e tévtanok ejtésével semmit sem veszíthetünk, mert az ettől való megszabadulás csakis népünk és a nemzet öntudateszmélés megalapítója lesz.
Most olyan nemzetben gondolkodó tudós, kutatókat, történészeket, régészeket, embertan kutatókat, nyelvészeket fogunk felnevelni, mint amelyeket az alábbi sorokban láthatnak, akiket évszázadokon át, idegenek érdekeiért, vagy megélhetés, fennmaradás lehetőségért elhallgattattak, megszégyenítettek, lealáztak, egyeseket az ország elhagyására kényszerítettek. A tervezett magánegyetemnek mindennek megvalósítása nem egy lidércállam. Ehhez az szükséges, hogy mindenki, aki magyarnak vallja magát, kivétel nélkül, tegye meg felajánlását azon a szinten, ami nem szűkíti, nem nehezíti, nem lehetetleníti havi megélhetését. Tíz hónapi megszorításról beszélek.
A hozzám eljuttatott összegről azonnal megköszönő nyugtát küldök és azt egy nagyobb összegben, név, összeg és cím megküldésével saját költségemen továbbítom az erre a célra felállított bankszámlára,
amiről az MVSZ is külön köszönő levelet küld és a honlapon nyilvános elszámolást fog vezetni.

Honfitárs, Hazád jövőjét segíted, segíts. A világon nincs még egy nyelv, amely ilyen maga biztonsággal határozná meg az egy anyától való származást, mint a magyar, amikor azt mondjuk: test-vér, testvérem.
Ez az ősi kifejezés volt az egyik erényünk, amely összefogta a családot, nagy családot, majd a nemzetet. Ne tagadd meg az örökre összekapcsoló szeretet kifejezés erejét. Dobj félre minden egyéb érdeket, ellentétet, hasson át a testvéri szeretet megnyilvánulása.
Adományoddal jövőnket helyezed biztos talajra. Segíts!

Az egyetem célja az alábbiakhoz hasonló kiválóságok felnevelése:

Aczél József, Dömötör Tibor, Kazár Lajos, Ordass Lajos, Vágó Pál,
Andrásfalvy Bertalan, Endrey Antal, Kéry Edith, Padányi Viktor, Vámos Tóth Bátor,
Apor Vilmos, Erdélyi István, Kiss Dénes, Pap Gábor, Varga Csaba,
Aradi Éva, Érdy Miklós, Klebelsberg Kunó, Papp Lajos, Varga Zsigmond,
Aradi Lajos, Esterházy János, Kocsis István, Patrubány Miklós, Vetráb József Kadocsa
Badiny-Jós Ferenc, Fazekas Ferenc, Kodály Zoltán, Pongrátz Gergely, Wass Albert,
Bajcsy-Zsilinszki Endre Fehér M. Jeno, Kolozsváry Grandpierre Endre, Prohászka Ottokár, Zajti Ferenc,
Bakay Kornél, Fehérné Walter Anna, Kostya Sándor, Prónay Pál, Zakar András,
Bakk István, Fekete Zsigmond, Kosztin Árpád, Püspöki Nagy Péter,  
Balogh Sándor, Ferenczy Gyula, Kovács Erno, Rácz Sándor, Botos László
Baráth Tibor, Ferenczi László, Kunszabó Ferenc, Radics Géza,  
Baráthosi-Balogh Benedek, Forrai Sándor, Kúr Géza, Raffay Erno,  
Bartha Miklós, Fráter György, László Gyula, Ravasz László,  
Bartucz Lajos, Friedrich Klára, Lánszki Imre, Reményik Sándor,  
Bendeffy László, Gaudi-Nagy Tamás, Magyar Adorján, Serédi Jusztinián,  
Bíró József, Géczy Gábor, Magyar Kálmán, Sisa István,  
Bíró Lajos, Gönczi Tamás, Magyaródi Szabolcs, Szabó Dezso,  
Bobula Ida, Götz László, Makkay János, Szakács Gábor,  
Borbola János, Grandpierre Atilla. Málnási Ödön, Szántai Lajos,  
Bunyevácz Zsuzsa, Gyárfás Ágnes, Mansfield Péter, Szelecki Zita,  
Czeglédy Katalin, Herman Ottó, Marácz László, Széll Kálmán,  
Csallány Dezso, Hernádi Tibor, Marton Veronika, Szentkatolnai Bálint Gábor,  
Cser Ferenc, Hervay Tamás, Mindszenty József, Szöllössy Sándor,  
Csobánczi Elemér, Hillebrand Jeno, Molnár V. József, Szombathelyi Ferenc,  
Csomor Lajos, Hindy Iván, Mónus Angéla, Tomory Zsuzsa,  
Csoke Sándor, Homonnay Ottó, Nagy Sándor, Torma Zsófia,  
Dabas Rezso, Horváth István, Novotny Elemér, Toronyi Etelka,  
Daczó Árpád, Huszka József, Nyíró József, Tóth Ilona,  
Darai Lajos, Karácsonyi János, Obrusánszky Borbála, Tóth Zoltán József,  
Domonkos László, Katona Sándor, Oláh Imre, Török Sándor,  

Ezen közlemény nem a Magyarok Világszövetsége nevében készült és lett szétküldve.

Tisztelettel:
Botos László
2011. november 6

MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
Visit our Website:
www.magtudin.org

A Bots László nevet én bátorkodtam hozzádni, a többi minden a levél szerint íródott. >Zoli<