Print this page
2021 szeptember 20, hétfő

Öt perc történelem fiataloknak (20. - 21. rész)

Szerző: Bánhegyi Ferenc

Az Árpád-ház kimeríthetetlen történelmi témái, az ezt követő hét évszázad magyar históriája nem magyarázható, ha az erős gyökereket, az Árpádok korát nem értjük, nem ismerjük. Az első négy évszázad történéseit a magyar királynék és az Árpádok családjából származó női szentek történetével zárjuk le. A királynék történetét két részben olvashatjuk a kiküldött mellékletben. A szentek története a következő részben lesz olvasható. / Baráti üdvözlettel, Bánhegyi Ferenc

Tartalomjegyzék „Öt perc történelem fiataloknak” sorozatnak ⇒

A huszadik levél 2021. szeptember 20-án indul útjára

Öt perc történelem fiataloknak és minden érdeklődőnek

5percttorten20i 1

20. rész
Mottó:
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!”

Öt perc történelem fiataloknak és minden érdeklődőnek

Magyar sors – magyar történelem

 

Európának szüksége van Magyarországra … amely soha nem hagyta magát legyőzni

Árpád-házi királynék 1. rész

Magyarország királynéinak származási helye, életének fontosabb állomásai 997-1301 között

A fejedelmek idején a magyar vezetők kizárólag saját népükből származó nőkből választottak feleséget. Az első Árpád-házi fejedelem, aki a bajor földről hozott magának házastársat, Vajk, azaz István volt. Ez a történészek, kutatók szemléletének, világnézetének megfelelően eltérő, sőt sokszor egymásnak szögesen ellentétes magyarázatát adja az Árpád-kor kutatása során. A térképen huszonkét kelet, - dél - és nyugat-európai várost, hercegséget számlálhatunk meg, ahonnan a magyar uralkodók feleséget választottak. Ám az összeállításban huszonnyolc uralkodót említünk meg. Az eltérés abból adódik, hogy voltak olyan városok – például Bizánc – ahonnan több magyar király is hozott házastársat, illetve voltak olyan uralkodók, akik többször is nősültek.

 5percttorten20i 2

Géza fejedelem (972-997)
Felesége Sarolt (950 körül – 1008 körül)

5percttorten20i 3

 Géza fejedelem felesége az erdélyi Sarolt volt. Valószínű, hogy ő volt Vajk édesanyja. Azért valószínű, mert felmerült, hogy Gézának volt egy lengyel hercegi családból származó házastársa is. A 950 körül született Sarolt az erdélyi gyula vezér lánya volt. Géza még az ősi szokásokat követve magyar nőt vett feleségül, de a lengyelekkel történő kapcsolatok felvétele már az ő életében kezdetét vették.  

5percttorten20i 4

Sarolt 970 körül kötötte össze életét Géza fejedelemmel. Géza két évvel később, 972-ben foglalta el a trónt, akinek uralkodását Sarolt mind temperamentumában, mind politikai küldetésében segítette, méltó társa volt fejedelmi férjének. Számos érdekes dolgot feljegyeztek róla, többek között férfias viselkedéséről, időnként erőszakos cselekedeteiről. Sarolt fejedelemasszony Géza fejedelem 997-ben bekövetkezett halála után tovább egyengette fia, Vajk trónra kerülését. Gyakran előfordul a neve Koppány és Vajk összecsapása körüli években. Sarolt Gézát követően, tizenhat évvel később, 1008 körül halt meg.

Négy gyermekéről tudunk, közülük az egyetlen fiúról, Vajkról, a későbbi Szent István királyról. A lányok közül ismerjük Judit, Ilona és Sarolta nevét.

5percttorten20i 5

Szent István (997-1038)
Felesége Bajor Gizella (?-1065) 

5percttorten20i 6

István és Gizella szobra Veszprémben. Ispánky József alkotását 1938-ban, István király halálának 900. évfordulóján avatták fel, ami azóta Veszprém jelképe lett. István és Gizella szobra Jászapátiban, ami a Szegeden felállított szobor kisebb méretű változata. A harmadik hasonló szoborkompozíció Kapuváron látható. Szent István és Gizella szobra Szegeden, a Széchenyi téren. Gizella kezében, ellentétben a Jászapátiban felállított alkotással, egy gyöngysort helyeztek el.

Szent István és Boldog Gizella szobra Zalakaros központi parkjában. Szent István és Boldog Gizella szobra Nagymaroson, a gótikus hátteret adó templom mellett.
A müncheni Damenstifi templomban látható dombormű Szent István királyt és Boldog Gizellát ábrázolja (forrás: Tőzsér Bálint)

Gizella a Liudolf családból származó II. Henrik bajor herceg lánya. Vajk és Gizella 995/996 körül tartották meg az esküvőt. A házasságot Gerberga apácafőnöknő, aki Gizella nevelését felügyelte, ellenezte. Mondván, hogy Gizella nem mehet hozzá egy barbár magyarhoz, neki más férjet szántak. István azonban műveltségével, a keresztény országot építő terveivel végül megnyerte a szigorú Gerbergát. Gizella az első magyar király felesége lett.
Gizella szemlélődő hajlamú, vallásos lélek volt. A házasságkötésre a bajor Scheyemben került sor. Az esküvőt 996-ban tartották, s maga Szent Adalbert adta össze az ifjú párt.

5percttorten20i 7

Gizella 997-1000 között fejedelemasszony, majd 1000-1038 között a királyné erőt próbáló szerepét töltötte be. Élete Magyarországon 996-1042 között zajlott. István halála után Veszprémben házi őrizetben tartották, s csak 1042 után hagyta el az országot. A passaui Niedenburg kolostor apátnője lett. Ott is temették el 1065-ben bekövetkezett halála után.

5percttorten20i 8

Gizella testvérei II. Henrik, a későbbi német-római császár, Bruno augsburgi püspök és Brigitta apácafőnöknő voltak.

Veszprém Gizella tulajdonába került, ami a „királynék városa" jogos és megtisztelő címet nyerte el a magyar történelemben. Az ő idején felépített első veszprémi székesegyház, továbbá a veszprémvölgyi görög apácazárda úttörő szerepet játszott a kereszténység magyarországi terjesztésében. Ez volt hazánk első női zárdája, aminek építése összefügg a jeruzsálemi zarándokút 1018 táján történt nyitásával. István már ekkor európai méretekben gondolkodott, amikor Bizánc császárával is szövetséget kötött. Imre fia egy bizánci hercegnőt vett feleségül, de a házasságban gyermek nem született. (Meg kell jegyezni, hogy ezekben az években még nem került sor a nagy egyházszakadásra, arra csak 1054-ben került sor.)

A Bizánccal kötött szövetség egyik záloga egy már akkor is értékes ereklye volt. A magyar uralkodó és Imre herceg a bizánci uralkodótól kapott Krisztus keresztfájából egy forgácsot, ami egy kettős keresztbe foglalt ereklyetartóban érkezett hazánkba. Ennek emléke lehet az „apostoli kettős kereszt".

Imre herceg bizánci feleségének kíséretében érkeztek a bazilissza (görög ortodox) apácák hazánkba, akik segítették Gizella munkáját, a ma is épségben megőrzött miseruha (koronázási palást) készítésében.

5percttorten20i 9

A veszprémvölgyi alapítólevél Könyves Kálmán király korabeli 1109-es átírásában - csak ezt ismerjük - maradt ránk. Ebben már olyan magyar szavak is szerepelnek, mint a Duna, a Kenese, a Veszprém és a király.

Boldog Gizella 1065. május 7-én halt meg a passaui kolostorban.

5percttorten20i 10

Gizellának két gyermeke született Istvántól. Elsőként Ottó, aki kisgyermek korában távozott az élők sorából. A második gyermeket, Imre herceget nagy odafigyeléssel és nagy reményekkel készítették fel az uralkodásra, aki szülei és a magyarság nagy gyászára 1031-ben váratlanul halt meg.

Orseolo Péter (1038-1041)
Nem volt felesége

5percttorten20i 11

Aba Sámuel (1041-1044)
Felesége ismeretlen

5percttorten20i 12

Aba Sámuel szobra a mai Abasáron. Egyre inkább bizonyossá válik, hogy itt temették el az egyetlen Árpád-kori, de nem Árpád-házi királyt. A szobor bal oldalán a szőlőfürtök a helység borászati jelentőségére utalnak

A 2020-as években zajló abasári ásatások az Árpád-kor egyik szakaszának eddig homályban tartott történetére adhatnak értékes és megnyugtató válaszokat

Aba Sámuel elképzelt „pogány" viseletét, külső megjelenését láthatjuk Ópusztaszeren, az Árpád-emlékmű előtt felállított mellszobron

Encsen, Abaúj megye központjában felavatott egész alakos Aba Sámuel szobor többek között azt meséli el, hogy nem csak a Mátra vidéke, hanem a térségnek nevét adó Abák az ország észak-keleti részét is uralták
Abaújvár ma egy kis, határszéli falu, ami a középkorban a Tokaj-Kassa-Krakkó kereskedelmi útvonal egyik népes és virágzó városa volt. Az abaújvári földvár bejárata ma, az Árpádok címerével

Bizonytalan, hogy Aba Sámuel felesége vagy az édesanyja volt Géza fejedelem lánya, akinek a neve nem szerepel a forrásokban. Így nem tudjuk biztosan, hogy Aba Sámuel I. István sógora, vagy unokaöccse volt-e. Felesége ugyan volt, aki azonban feltehetően meghalt a trónra lépése előtt. Tőle több gyermeke is születhetett. Az azonban bizonytalan, hogy uralma alatt, 1041-1044 között volt-e egyáltalán „hiteles" királyné. (A napjainkban is zajló abasári régészeti feltárások, illetve DNS vizsgálatok remélhetően választ adnak az Abák eddig homály fedte eredtére.)

I. András (1046-1060)
Felesége Kijevi (Rurik) Anasztázia (1023 körül-1096)

5percttorten20i 13

István király halálának évében, amikor Vazult Nyitra várában megvakították, hogy uralkodásra alkalmatlan legyen, fiai kimenekültek az országból. Az a tény, hogy mindez 1038-ban történt elgondolkodtató! Vajon az Árpád-házi herceg börtönbe zárása, megvakíttatása István műve volt, vagy a trónjára igényt tartó idegeneké? András herceg ( akit ekkor még „pogány" nevén neveztek, amit nem ismerünk), Vazul legidősebb fia volt. Amikor 1038-ban elhagyta az országot, testvéreivel együtt Csehországba menekült, de onnan hamarosan mind a hárman Lengyelországba távoztak. András és Levente kis idő elteltével hátrahagyva Bélát, Kijevben találtak menedékre. András még ebben az évben feleségül vette I. Jaroszláv fejedelem lányát, Anasztázia hercegnőt. Talán a házasság, talán a kijevi udvar, vagy mind a kettő hatására, de a herceg az ortodox hitre áttérve, vette fel az András nevet. (András az ortodoxia nagy tiszteletben álló szentje.)

Anasztázia apja I. (Bölcs) Jaroszláv kijevi fejedelem, a Rurik dinasztia alapítója. Jaroszlavot „Európa apósa" jelzővel emlegették, mivel lányait Európa királyi és fejedelmi udvaraiban sorra kiházasította.

Anasztázia 1023 körül született, 1038-ban házasságot kötött a magyar herceggel, akivel 1046-ban - amikor Andrást hazahívták - Magyarországra költözött. 1060- ig, András király haláláig ő volt a magyar királyné.

5percttorten20i 14

Anasztázia megszerette Tihanyt, ahol egy, a Kijevi Ruszból hozott kőre építtette a monostort. Biharban, Tormova kolostorába pedig Kijevből hozatott apácákat. (Bihar az Árpád-kor első évszázadaiban jelentős vallási és kultikus központ volt, ami aztán Szent László idején teljesedett ki.)

A királyi párnak kezdetben nem volt gyermeke, ezért András öccsét, Bélát jelölte ki utódjának a trónra. Amikor azonban Anasztázia megszülte Salamont, András király megváltoztatta döntését. Ebből származott az a trónviszály, ami aztán kiváltotta a testvérek közötti háborúskodást. (Anasztázia elsőszülött gyermeke Adelhaid volt, akit később a cseh fejedelem vett el feleségül.)

5percttorten20i 15

 Salamon herceg gyermekkori megkoronázása, ami a Korona és kard mondából ismert, trónviszályos állapotokat váltott ki. A másik fiúgyermekről Dávidról, aki szintén bibliai nevet kapott, a későbbiekben nem tudunk. Személyét azonban a Képes krónika is jegyzi.

 5percttorten20i 16

Anasztázia, amikor a testvérháborúban András halála után Béla szerezte meg a trónt, 1060-ban fiával, Salamonnal együtt Pozsonyba menekült, s még ebben az évben elhagyta az országot. A stájerországi admonti kolostorban élt 1096-ban bekövetkezett haláláig.

Bajnok I. Béla (1060-1063)
Felesége Piast Richeza (1013-1075)

András testvéröccse - Vazul másodszülött fia -, amikor 1038-ban elhagyta az országot, Lengyelországban lelt menedékre. Itt feleségül vette a Piast házból származó Richeza hercegnőt. A Rixa néven is jegyzett lengyel hercegnő a hét gyermek között, akiknek életet adott, Géza és Szent László édesanyja is volt.

5percttorten20i 17

5percttorten20i 18

Richeza Béla későbbi felesége 1013-ban született. Apja II. (Piast) Mieszko, lengyel fejedelem, aki befogadta a menekülő magyar hercegeket. Richeza (Rixa) 1041-ben házasságra lépett Béla herceggel. Amikor András 1046-ban trónra lépett, Béla és lengyel felesége is hazatért Magyarországra, hiszen úgy érezték, száműzetésük véget ért. A testvérharc ( a korábban már említett Korona vagy kard története) azonban azt eredményezte, hogy András király meghalt, s 1060- 1063 között Béla került a trónra. Richeza három éven át magyar királyné volt. 1063 után (a monda a dömösi merénylethez fűzi Béla bukását, amikor a trón ráomlott a királyra) azonban neki is menekülnie kellett, amikor András fia, Salamon került a trónra. Richeza - 1075 májusában-, 12 évvel férje halála után távozott az élők sorából.

Salamon (1063-1074)
Felesége Sváb Judit (?-1095 körül)

Béla király erőszakos halála után András és Anasztázia fia, Salamon foglalta el a trónt. Uralkodása azonban már az első perctől kezdve trónviszályos állapotot teremtett, mert I. Béla fia, Géza is a trón jogos örököse volt.

Salamont felesége, Sváb Judit családja segítette a hatalom megszerzéséhez. 1058-ban - amikor még András ült a trónon - megállapodás született IV. Henrik császár és András között. Ennek egyik pontjában megállapodtak arról, hogy az akkor ötéves Salamon és IV. Henrik tizenegy éves húga, Judit amint lehet, egybekelnek. Az eljegyzést azonban - a kor szokásai szerint - már ekkor megtartották. Ezt követte 1059-ben a már többször említett tiszavárkonyi találkozó (Korona vagy kard). Várkonyban Béla herceg már az életével játszott, de ekkor még sikerült megmenteni az életét.

Béla herceg, akárcsak korábban, 1038-ban, ismét Lengyelországba menekült. 1060-ban lengyel csapatokkal tért vissza, s megdöntötte András hatalmát, aki a harcokban életét vesztette. Anasztázia és Salamon elmenekültek, s három éven át Melk kolostorában tartózkodtak. 1063-ban azonban a Mainzban összeült gyűlésen úgy határoztak a németek, hogy Salamont minden áron visszahelyezik a magyar trónra. Nem mondtak le arról a régi tervükről, hogy Magyarországot német hűbéres országgá tegyék. Akaratuk eleinte valóra vált. Béla a Dömösről történt menekülés közben a nyugatra tartó csapatait követve Dévény közelében belehalt sérüléseibe. Salamon most már német segítséggel elfoglalhatta a trónt.

5percttorten20i 19

A Thuróczy krónikában olvashatók Anasztázia intelmei, amit fiához, Salamonhoz intézett: ,,Drága fiam! Többé már nem hallgatsz sem az én, sem pedig híveid tanácsára. Ellenkezőleg, egyre jobban hallgatsz Vidre. Mi történt veled? Elveszejted magadat és az embereidet. Hát nem figyelmeztettelek, hogy legyen elég neked a magyar korona, élj békében a fivéreiddel, add ki a részüket a királyságból. Most pedig már Vidből sem lehet herceg, s te sem tudod megőrizni a hatalmadat". E szavak hallatán a heves vérmérsékletű Salamon kis híján megütötte az édesanyját, s csak Judit, a felesége akadályozta meg abban, hogy ne tegye. Anasztáziának nem sikerült elhárítania a konfliktust Salamon és Bajnok Béla fiai - Géza és László - között.

5percttorten20i 20

Az 1058-ban történt eljegyzés után, 1063-ban, amikor Salamon trónra került, megtartották az esküvőt. A Szász Hercegségből érkező Juditnak Salamontól egy Zsófia nevű lánya született. A trónviszályos időszak nem mélyítette el a házastársak kapcsolatát. Amikor 1074-ben, a mogyoródi csata után Salamon elvesztette a trónt, Judit visszatért Németországba, elhagyta férjét.

5percttorten20i 21

Salamon tíz évvel később, 1084-ben felkereste Regensburgban hites feleségét, de az nem fogadta őt, sőt nem fogadta el férjének sem. A királyi családoknál ritkán előforduló helyzet 1088-ban újabb fordulatot vett, amikor Sváb Judit halottnak nyilvánította az egyébként még élő Salamont és feleségül ment a lengyel Ulászló Hermann fejedelemhez. Új férjének 1088-ban, 1089-ben, majd 1090-ben egy-egy lánygyermeket szült. Judit 1095 körül halt meg a szászországi Goslarban. Ott, ahol született.

Géza (1074-1077)
Első felesége Loozi Zsófia (?-1072)

5percttorten20i 22

Géza herceg az 1060-as évek elején a császári udvarban tartózkodott, mint túsz. Itt találkozhatott a holland (francia) származású Zsófiával, aki Arnulf, a belga­limburgi herceg lánya volt. Gézát - ez egy epizód volt az életéből -, mint túszt, egy másik ország bírósága elé akarták küldeni. Létezett azonban egy törvény, miszerint ha a túsz házas, akkor nem adható ki más országnak. Zsófia 1062 körül feleségül ment Géza herceghez, ezért a császári udvar nem adhatta ki őt. Házasságuk tíz éve alatt hét gyermekük született, közöttük (Könyves) Kálmán és Álmos herceg. Zsófia korán meghalt, még Géza trónra lépése előtt, 1072-ben.

5percttorten20i 23

Második felesége Szűnadéné (Sinodia)-(1058-1082), aki (1074-1077) között magyar királyné volt

5percttorten20i 24

Az 1058-ban született bizánci hercegnő rendhagyó módon került Magyarországra. Amikor Géza legyőzte a magyar határra törő bizánci csapatokat, az életben maradottaknak szabad elvonulást engedett. Ezt VII. Mihály bizánci császár úgy köszönte meg, hogy feleségül ajánlotta Gézának nővérének lányát. Az „ajándékot" Géza elfogadta, s feleségül vette Szünadénét. 1072-ben összeházasodtak, s a házasságból egy lány született Esztergomban, Katalin. Szünadéné Géza halála után Bizáncba ment lányával együtt, ahol 1082- ben halt meg.

5percttorten20i 25

Szent László (1077-1095)
Első felesége ismeretlen, feltehetően egy magyar főúr lánya volt

5percttorten20i 26

Szent László király óriási kultusza a nagy király szobor- és freskóábrázolások számában is tetten érhető. Kőbányán, a róla elnevezett templom előtt, a Hősök terén a legnagyobb államférfiak sorában, Nagyváradon, a püspöki székesegyház parkjában, Somogyvárott, az általa alapított apátság romjainál. Hermája Győrben a püspöki székesegyház kápolnájában, hőstette Kakaslomnic templomának freskóján és aranyhermája Nagyváradon a székesegyház kincstárában

Második felesége Rheinfeldi Adelhaid (1065-1090)

Második felesége az 1065-ben született Adelhaid, akinek apja a német ellenkirály, Rheinfeldi Rudolf volt. Adelheid 1078-ban kötött házasságot I. László magyar királlyal, aki segítette apósát Mölsenben, a trónért folytatott harcban, IV. Henrik császár ellen. Rudolf ebben a mölseni csatában elesett. Adelhaid 1077-1090 között László felesége, magyar királyné volt.

5percttorten20i 27

Két lányuk született. Piroska Komnénosz II. János bizánci császár felesége lett, s Bizáncban felvette az Eiréne nevet. Nagy tiszteletnek és szeretetnek örvendett, s többek között ennek köszönhető, hogy szentté avatták.

5percttorten20i 28

A királyi pár második lányának a neve ismeretlen, azt azonban tudni lehet, hogy Jaroszláv orosz herceg felesége lett. (A Hagia Sophia templomot a közelmúltban a török államfő mecsetté nyilvánította, így a Szent Piroskát ábrázoló mozaikkép többé nem látogatható.)

Adelheid, Szent László felesége 1090 májusában halt meg, akit Veszprémben temettek el. Tanúbizonyság, hogy sírköve fennmaradt.

Az eredeti írás 1. része PDF-ben itt letelhető: ⇒

(Folytatjuk) Bánhegyi Ferenc ⇓


 

21. rész

Arpád-házi királynék 2. rész

Könyves Kálmán (1095-1116)
Első felesége Szicíliai Felícia (107 6-1110)

5percttorten20ii 2

Felícia 1076 körül született Palermóban. Apja I. Roger szicíliai normann gróf, a Hauteville-dinasztiából származott. Kálmán király 1097-ben, Fehérvárott kötött házasságot Felíciával. A házasságkötés egyben szövetségkötés is volt. A magyar király a Szicíliát megszálló normannokkal lépett szövetségre Velence ellen. Könyves Kálmán életére rányomta bélyegét a Velencével vívott harc a gazdag Dalmát városok birtokbavételéért.

Könyves Kálmán volt az első Árpád-házi király, aki a nyugat-európai dinasztiákkal kötött házassági szerződések sorában nem a német családok közül választott feleséget. (A lengyel, a bizánci és az orosz családi kapcsolatok már korábban, a keleti szövetségeket erősítették.)

A házasságból három gyermek született, közülük elsőként Zsófia, majd László és István. Ez utóbbi követte apját 1116-ban a trónon. Felícia Fehérvárott halt meg 1110-ben, s a Nagyboldogasszony Bazilikában temették el.

5percttorten20ii 3

Második felesége Kijevi (Rurik) Eufémia (?-1139)

Kálmán 1112-ben újra megnősült. Eufémiát, a Rurik dinasztiából származó kijevi nagyfejedelem, II. Vlagyimir lányát vette feleségül. Kálmán király azonban házasságtörésen érte ifjú hitvesét, ezért hazaküldte, nem fogadta el tovább feleségének. Eufémia azonban ekkor már állapotos volt, s orosz földön megszülte gyermekét, akit a Borisz névre kereszteltek. Borisz élete végéig követelte magának a magyar trónt, hiszen Árpád-házi hercegnek tartotta magát. Felvette a Kalamanosz nevet, amivel a Kálmánhoz (feltételezett apjához) való tartozást fejezte ki.

5percttorten20ii 4

II. István (1116-1131)
Első felesége Capuai Krisztina

Jóformán semmit nem tudunk sem az első, sem a második feleségéről, csupán az feltételezhető, hogy mind az első, mind a második hercegnő csak jegyese volt a magyar királynak.

5percttorten20ii 5

5percttorten20ii 6

Második felesége Riedenburgi Adalheid

5percttorten20ii 7

II. (Vak) Béla (1131-1141) Felesége (Vukanovic) Ilona

Az 1131-ben trónra kerülő Béla méltó feleséget talált ahhoz a bosszúhoz, amit gyermekkori megvakíttatása okán követett el. Az aradi véres országgyűlésen 68 Kálmán-párti főurat végeztek ki, amely vérengzésnek a szervezője a szerb Ilona királyné volt. A Raskából származó hercegnőt Béla 1127-ben vezette oltárhoz. II. (Vak) Béla helyett sokszor Ilona hozott döntést, így az aradi országgyűlésen is.

5percttorten20ii 8

5percttorten20ii 9

A véres események után a királyi udvarban építőmunka is indult. II. Béla udvarában már megalakult egy hivatal, s ebből fog kifejlődni a korábban csak III. Béla alapításának tulajdonított kancellária. A hatalom gyakorlásába Béla a királyi tanácsot is bevonta, amit részben vaksága miatt kényszerből tett. Az ország irányításából azonban Ilona és tanácsadója, Belos is alaposan kivette a részét. A királyi pár 1137-ben például újjáépíttette a leégett Pannonhalmát.

5percttorten20ii 10

II. Géza (1141-1162)
Felesége Kijevi Eufrozina (?-1193)

5percttorten20ii 11

Eufrozina (Fruzsina) Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem lánya volt, aki 1146-ban érkezett Magyarországra. Eufrozina nem csak, mint királyné, hanem férje, II. Géza halála után befolyásos anyakirályné is volt.

Nyolc gyermeket szült, akik közül III. István és III. Béla magyar király lett. III. István idején, fia mellett jelentős szerepe volt az ország ügyeinek intézésében. Amikor István 1172-ben maghalt, Eufrozina - az anya - ellenezte másik fia, a Bizáncból hazatérő Béla trónra lépését. Ezért az „Aranyváros hercege", amikor trónra került, anyját Jeruzsálembe száműzte. Ott is halt meg 1193-ban. Béla hazahozatta anyja holttestét, s Székesfehérvárott temettette el.'

5percttorten20ii 12

II. László - ellenkirály III. Istvánnal szemben.

Felesége meghalt trónra lépése előtt, vagy elváltak? Született egy lánya, de semmit nem tudunk róla.

III. István (1162-1172)
Első felesége Jaroszlavna (1150- ?)

5percttorten20ii 13

Apja I. Jaroszláv halicsi herceg, aki Kálmán unokája volt. Jaroszlavna 1150-ben született, s 16 évesen már István jegyese volt, de vagy a jegyesség, vagy a már közben megkötött házasság felbomlott.

Második felesége Babenberegi Ágnes (1151 körül-1182)

5percttorten20ii 14

István második felesége Ágnes, az osztrák Babenberg dinasztia sarja volt. Ágnes 1151 körül született, s 1166-ban kötött házasságot III. István magyar királlyal. A házasság létrehozásában nagy szerepe volt az anyakirálynőnek Eufrozinának. Amikor azonban III. István 1172-ben meghalt, Ágnes nem maradhatott Magyarországon. Karintiába költözött, ahol II. Henrik felesége lett.

5percttorten20ii 15

IV. István (1163-1165) - ellenkirály III. Istvánnal
szemben Felesége Kamnénosz Mária (1144-1190) 

5percttorten20ii 16

Istvánt a bizánci szövetségesei támogatták, amit az is bizonyít, hogy feleségül adták hozzá Mánuel császár unokahúgát, Máriát.

5percttorten20ii 17

Mária, Komnénosz Izsák bizánci herceg lánya, született 1144-ben, s 1163-1165 között IV. István feleségeként magyar királyné. Mária annak a Nagy Mánuel császárnak volt az unokahúga, aki Szent Piroska fia, azaz Szent László király unokája volt. Mária 25 évvel élte túl férjét, s 1190-ben halt meg.

III. Béla (1172-1196)
Első felesége Chatillon Anna (Ágnes) (1151-1184)

5percttorten20ii 18

Anna, aki 1154-ben született, s akinek apja Chatillon Rajnald, a kalandos életű, kegyetlenségéről hírhedt hadvezér a kisázsiai Antiochia fejedelme volt. Anna fiatalon Bizáncba került, s még itt, Bizáncban, 1170 körül kötött házasságot az Aranyvárosban nevelkedett Árpád-házi herceggel, Bélával. Amikor Bélát hazahívták Magyarországra, Anna is vele tartott, s 1172-1184 között ő volt a magyar királyné.

5percttorten20ii 19

Chatillon Anna kis-ázsiai származása ellenére a francia kultúrát és hagyományokat honosította meg Magyarországon. Ez többek között azzal magyarázható, hogy Anna családjának frank gyökerei voltak. A francia kötődés ékes bizonyítéka, amikor a királyné megteremtette a lehetőségét annak, hogy a francia ciszteri szerzetesek számos apátságot alapíthattak Magyarországon.

Annának a házasság tizennégy éve alatt hét gyermeke született Béla királytól. A királyné 1184-ben halt meg, akit III. Béla tizenkét évvel később követett. Béla király és első felesége többek között azzal vált ismertté, hogy az egyetlen királyi pár volt az Árpád korból, akiknek a sírját épségben feltárták a székesfehérvári királyi temető közelében. Végső nyughelyüket a budavári Mátyás templomban alakították ki, amiről az utóbbi években kiderült, hogy az talán nem is III. Béla, hanem Könyves Kálmán és felesége hamvait tartalmazza.

Második felesége Capet Margit (1158-1197)
Béla király második felesége a francia családból származó Capet Margit volt.

5percttorten20ii 20

Az 1158-ban született Margit hercegnő apja VII. Lajos francia király, aki a Capeting dinasztiából származott. Margit első férje Henrik, angol herceg volt. Az Angliában dúló polgárháborús állapotok miatt azonban Margit hazatért Franciaországba. Férje, Henrik 1183-ban egy hadjárat során életét vesztette, így Margit özvegységre jutott.

Az özvegy hercegnő kezét az ebben az időben éppen Párizsban tartózkodó III. Béla király 1184-ben kérte meg. A hercegnő viszonozta Béla érzelmeit, aki új férjével együtt Magyarországra költözött. Capet Margitot Székesfehérvárott koronázták meg 1186-ban. A királyné aktívan részt vett az ország ügyeinek intézésében. Nevezetes eseménynek számított, amikor a Barbarossa Frigyes vezette keresztes had 1189-ben átvonult Magyarországon. III. Béla gazdag vendéglátásban részesítette a Szentföldre tartó kereszteseket, sőt Margit egy időre a sereg élére állt.

5percttorten20ii 21

A királyi párnak a házasság tizenkét éve alatt nem született gyermeke. Capet Margit egy évvel Béla király 1196-ban bekövetkezett halála után, 1197-ben a Szentfölfdre zarándokolt. A kisázsiai Akkóba érkezése után tisztázatlan körülmények között meghalt.

Margit magyar királynét 1197-ben a türoszi katedrálisban temették el.

Imre király (1196-1204)
Felesége Aragóniai Konstancia (1179-1222)

5percttorten20ii 22

A Barcelonai házból származó hercegnő 1179-ben született Zaragozában. Apja II. Alfonz aragóniai király. Konstancia az Árpád-házi Imre királlyal kötött házassága révén 1198-1204 között Magyarország királynéja volt. Egy gyermekük született, akit III. László néven - apja halála után - ötéves korában az ellenzéki főurak ültettek a magyar trónra. A gyermek azonban 1205-ben meghalt.

Konstancia Imre halála után kiskorú gyermekével Ausztriába távozott. Imre testvére, a trón jogos örököse András és felesége Gertrúd ugyanis nem fogadták el uralkodónak. 1204 után a gyermek helyett, amíg Magyarországon tartózkodott, anyja uralkodott. Konstanciát 1209-ben Messinában II. Frigyes német-római császár feleségül vette.

Konstancia császárné 1222-ben Cataniában elhunyt, akit a palermói székesegyházban temettek el.

II. András (1205-1235)
Első felesége Meráni Gertrúd (1185-1213)

5percttorten20ii 23

Gertrúd 1185-ben született Bajorországban, az Andesch-ház gyermekeként. A család több tagja kalandos és botrányos életet élt. Gertrúd rokonai között püspökök, szentek, híres szépségek, sőt gyilkosággal meggyanúsítottak is előfordultak. Gertrúd és András herceg 1203 előtt házasodott össze, s ebből a házasságból öt gyermek született. Közöttük olyan jeles személyiségek, mint a második honalapító IV. Béla király és Árpád-házi Szent Erzsébet, a világ egyik legismertebb női szentje.

5percttorten20ii 24

A királynét és rokonságát a magyar urak többsége nem fogadta el, mert II. András és Gertrúd királyné a bajor rokonságot és kíséretét kivételes előnyökben részesítette. Az idegenek címekkel, rangokkal, birtokadományokkal gazdagodtak, amit a magyar nemesek nem néztek jó szemmel. Ezért amikor II. András király Halicsba vezetett hadjáratot, az urak összeesküvést szőttek felesége ellen. A Bánk bán című színműből és operából jól ismert történet szerint Gertrúdot 1213-ban a Pilis erdejében, Pilisszentkereszt kolostorában meggyilkolták.

5percttorten20ii 25

Második felesége Courtenay Jolán (Jolánta) (1197-?)

5percttorten20ii 26

Jolánta 1197-ben a franciaországi Courtenayban született, a Capeting család oldalágából. Jolánta anyja, Flandriai Jolánta házassága révén került Konstantinánolyba. ahol a Latin Császárság uralkodónője volt. A francia eredetű család így került Bizáncba. Jolánta 1215-ben kötött házasságot II. András magyar királlyal. Az új királyné szinte minden tulajdonságában Gertrúd ellentéte volt. Viselkedésében, az udvari élettől történő tartózkodásában. Házasságukból született Jolán, aki aragóniai királyné lett, s a magyar női boldogok egyike.

 

Harmadik felesége Estei Beatrix (1215-?)

Beatrix az észak-itáliai Estében, 1215-ben született. Kisgyermekként árvaságra jutott, így rokona, az estei őrgróf udvarában nevelkedett. II. András magyar király egy itáliai zarándoklaton ismerte meg 1233-ban Beatrixot, akit azonnal eljegyzett. A következő évben, amikor már Magyarországon tartózkodtak, megkötötték a házasságot. András király rokonsága azonban hevesen tiltakozott, különösen az ifjabb király Béla, a későbbi IV. Béla király. Amikor II. András 1235-ben meghalt, Beatrix bejelentette, hogy gyermeket vár a volt férjétől. Béla, a trón jogos örököse haragra lobbant, s Beatrixot börtönbe vetette, azzal vádolva, hogy a gyermek apja nem II. András, hanem a nádor. Beatrixot híveinek sikerül kimenekíteniük Németországba, ahol megszülte gyermekét, akit István névre kereszteltek. Az utószülött István az „utolsó" Árpád-házi király, III. András apja volt. Nem véletlenül terjedt el, hogy az utolsó, bizonyíthatóan Árpád leszármazott király Kun László volt, s nem III. András.

5percttorten20ii 27

IV. Béla (1235-1270)
Felesége Laszkarisz Mária (1206-1270) (Nikeai Mária, Bizánci Mária)

5percttorten20ii 28

Az 1206-ban, a kis-ázsiai Nikeában született Mária apja I. Theodórosz nikeai (bizánci) császár volt. Mária kezét az 1218-ban, a Szentföldről hazatérő keresztes had vezére, II. András király szerezte meg fia, Béla számára.

5percttorten20ii 29

Mária hercegnő és Béla herceg már 1220-ban összeházasodtak, de még 15 évet kellet várniuk arra, hogy trónra lépjenek. A házasság 50 éve alatt a királyné tíz gyermeket szült, közülük kettő volt a fiú. A születés sorrendjében Kinga, Margit, Anna, Katalin, Erzsébet, Konstancia, Jolán, István, Margit, Béla.

5percttorten20ii 30

A mongoljárás idején a család Trau, illetve Klissza várába menekült, ahol Katalin és idősebb Margit meghalt. Laszkarisz Mária végig társa volt férjének, hiszen az ország sorsa forgott kockán, s a gyermekeiket kellett megmenteni. Mind a ketten, a sors kiszámíthatatlan játéka okán 1270-ben haltak meg. Máriát férje, IV. Béla mellé temették el az esztergomi ferencesek templomában.

V. István (1270-1272)
Felesége Kun Erzsébet (1240-1290)

Laszkarisz Mária és IV. Béla legidősebb fia 1270-ben lépett trónra. István már 1254-ben házasságra lépett Szejhán? - bár ez nem bizonyított - kun fejedelem lányával, Erzsébettel. Kun Erzsébetet 1262-től már, mint ifjabb királyné, 1270- ben, amikor V. István trónra lépett királynévá koronázták. Férje 1272-ben bekövetkezett hirtelen halála után fia, IV. László gyámjaként vette fel a harcot az ellenzéki főurakkal, nem sok reménnyel. 1273-ban Aba Finta Erzsébetet és fiát fogságba vetette, s Turóc várába záratta. Innen kiszabadultak ugyan, de az anyakirálynőt 1274-ben Budán újból elfogták és hat éven keresztül fogságban tartották. Kiszabadulása után a Délvidék egy részét kapta birtokul, amikor a macsói és a boszniai bánságot kormányozta. 1282-től „egész Szlavónia hercegnője" címet és rangot viselte.

5percttorten20ii 31

Erzsébet 18 évi házassága során hat gyermeket szült. Közülük Mária nápolyi királyné lett, a későbbi Anjou király, Károly Róbert nagyanyja. Ha úgy tetszik, a magyarországi Anjou királyok anyai ágon az Árpád-ház leszármazottai voltak. A két fiú egyike, András tíz éves korában meghalt. A másik fiú pedig Kun László néven vonult be a magyar történelembe.

5percttorten20ii 32

Erzsébet anyakirálynő 1290-ben hunyt el.

IV. (Kun) László (1272-1290)
Felesége Anjou Izabella (Szicíliai Erzsébet) (1261-?)

5percttorten20ii 33

Az 1261-ben Nápolyban született Izabella a Capeting-Anjou-házból származott. László herceggel 1270-ben jegyezték el egymást. Jog szerint csak 1276-ban köthettek házasságot, amikor Izabella 12, László pedig 14 éves lett. Izabellának Lászlóval boldogtalan volt a házassága, hiszen a király csak a kunjai között érezte jól magát. Feleségét elhanyagolta, sőt egy alkalommal 1286-1287 között a margitszigeti kolostorba záratta. Kun Lászlónak meggyűlt a baja nem csak a magyar főnemesek egy részével, de a magyar egyházi méltóságoktól kezdve a pápáig szinte mindenkivel, életmódja, nemzetpolitikája, gazdasági intézkedései miatt.

Izabella 1290-ben, férje halála után még tíz évig Esztergomban maradt, s csak 1300-ban hagyta el az országot. Nápolyban halt meg, ott is temették el. Gyermekei nem születtek.

III. András (1290-1301)
Első felesége Piast (Kujáviai) Fennena (1276-1295)

Az 1276-ban született Fennena apja a lengyel Piast-dinasztiából származó Kujávia hercege volt. Fennena hercegnő (Velencei) III. Andráshoz ment feleségül. Amikor az utolsó Árpád-házi király trónra lépett, Fennena Magyarország királynéja lett. Öt éven át élvezhette a királynéi méltóságot, mert 1295-ben, feltehetően Budán meghalt.

A királyi pár házasságból egyetlen gyermek született Erzsébet, aki az apácaéletet választotta. Erzsébet a svájci tössi zárdában töltötte életének nagy részét. Példamutató magatartásával kiérdemelte a Boldog Erzsébet címet.

5percttorten20ii 34

Második felesége Habsburg Ágnes (1281-1364)

Az utolsó Árpád-házi király Bécsben 1296-ban újra megházasodott. Az új feleség nem volt más, mint Habsburg I. Albert német király és osztrák herceg lánya, Habsburg Ágnes. (Érdemes megjegyezni, hogy az Árpádok négy évszázada alatt ez volt az egyetlen házasság, amit Habsburg családtaggal kötött magyar uralkodó.)

Ágnes 1281-ben született Bécsben, s a svájci Königsfelden halt meg 83 éves korában. Ő volt a leghosszabb ideig élő magyar királyné. III. András amikor 1301-ben meghalt, Habsburg Ágnes a Fennenától született Erzsébettel Bécsbe távozott.

5percttorten20ii 35

Az Árpád-házi magyar királyok házassági kapcsolataik által Bizánctól Párizsig, az Ibériai-félszigett I Kijevig, Szicíliától Lengyelországig behálózták az európai kontinens nagy részét. Ezek a házasságok a családi szerződések mellett politikai, katonai szövetségkötések is voltak. Az Árpád-ház királyai a bels feszültségek, illetve a trónviszályok ellenére szilárdan tartották Európában a nagyhatalmi státuszukat. Igaz, hogy a keletről jött támadások esetében kevés, vagy semmiféle segítséget nem kaptak, sem a pápától, sem a nemet római császártól, sem Bizánctól. Nemhogy nem kaptak, sokszor még tőlük is támadások érték Magyarországot.

 

Az eredeti írás 2. része PDF-ben itt letelhető: ⇒

(Folytatjuk) Bánhegyi Ferenc

Megnyitva 2755 alkalommal