NTK HORVÁTH SÁNDOR - VISSZA A GYÖKEREKHEZ PDF→
Trianon elleni petíciót indított a MVSZ és a TRIANON Társaság aláírásgyűjtése. A magam szerény lehetőségeivel támogatom, és verseimmel buzdítom honfitársaimat, támogassák szabadságharcunkat! Igazságot Magyarországnak!
TRIANON Az ördög neve - *** Trianon Emberi jogok? *** Trianon enigma Mozgósítaná |
Szent hely Ezüst Hargitán, Free mason helytartó Jaj a népnek, ha néki hatalmat ad?
|
Hétszer büntet Hétszer büntet az Isten: el ne feledd a mondást –
|
ARADI 13 Aradi hősök
|
japán rövid versem néhány darabja: Képmás tanka Az Úr hívása: CSILLAGÖSVÉNYEN Förgeteg hátán Szép mezős jó szél Házából jövünk - Proteszt haikára és tankára a világhoz Gec.aner Aki vagyonát - * Zsarnok Hatalma őrzi - |
japán rövid versem néhány darabja: MINOTAUROSZ „Ne reméld költő!" "Végezd munkádat, Mert a nagy dolgok? Derű és béke **** OLÜMPOSZ Villám s gyűlölet - Zeusz haragja lebeg - Felhő suhan át - *** ÉLETFA "Te vagy mindennek: Örök forrása - *** 919' vörös stigma Hebrencs harácsnép *** Véres Grál Illumináti - „Novus ordo seclorum": *** Huniverzum Én is hun vagyok - *** Jön az iszapár! Holdbéli a táj - *** Szerelmes Rugó a lényeg - *** Szentírás Az Isten ravasz ****
|
A Szer törvénye Nézz fel és nevess! De a Hit szeret:
|
Egy út Beszélj Istenről, Tiéd a Mikor –
|
Most még hiába? In memoriam Patkányforradalom Most még hiába panaszolod – Hallod? A széltől rezzenetlen, S hiába mondod:, hogy az a nap, - NTK Horváth Sándor Kaposvár
|
Őrizd meg magodnak Az időtől terhes karcsú hajókat Ki vermeli el a titkos lezüllést, Igaz emberek! Akik beolvasztották a szobrokat, Nem volt 89-ben egy sem, Ahogy megszólalok, Ahogy megszülettem, De nem szól már a dal, Ha lett volna több, jó esélyem?
|
|
Kőre hullott mag Kőre hullott mag, fodor a folyóban,
|
Mammon kísértet „a Ti hitetek ne emberek (Pál 1. lev. Kor.)
Isten gyilkosa lesz a Mammon teszt:
|
|
Requiem egy patakért Titkos erek táplálják? Sóhajos erdők sűrű magányát
|
Káin szindróma Lucifer jár az Éden kertben,
|
|
Kifosztva nyomorultan Rekviemet mondok az emberért,
|
Valami fény Valami tegnap ránk sugárzott,
|
|
Valami fény Valami tegnap ránk sugárzott,
|
Ki védi meg a sasokat? Ki látott sast, mely fészkéhez repül,
A sikoltó, ásító téren át,
Ki látott sast fészkéhez repülni?
Szárnyal bátran minden rémségen át,
Már megkezdődött a vég nyitánya,
A víz, s a jég elszökik – minden kék
|
|
Ősbűn Közeleg a világ vége, 1794. II. 28. Jegyezzük fel a dátumot Izzott a Nap – szinte lángolt: És csak hull a bárány pirosló vére, Hamis ige, bűnbak és véráldozat vörös fonala vezet az embertelen élet,
|
Heródes helytartóság Hideg napok jöttek, börtön éjszakák, Így adták tudtára a nagyvilágnak, Győzött az erő és az árulás. Kiálts reánk, hogy ne feledjük Júdást,
|
újabban haikukat, Tankákat írok és képverseket, ebből a legfrissebbek csatolt fájlban találhatók ITT
A Király álma Dániel próféta könyve: 2, 5, 7, 8, 11 rész parafrázisa Alexander: Dániel! Mondd! Álomból ébredező! Emberek vagyunk mi még? Álomfejtő Próféta! Tudtad-é, mily poklot zúdítottál a nyakunkba? Tudtad-e, hogy minden élet: cél, és büntetés? Kérlelhetetlen lassú erjedés, vagy kataklizma, Mely lavinaként visz bennünket a pokolba? Isten megmutatta néked az elviselhetetlen Jövendőt, A rendelt idő betelt – véget érhet – minden Próba lét és mérhetetlen szenvedés! Anonymus: Már kétezer éve, álomfejtők kutatják a titkokat, Követ raknak piramisba – Mindenki tudja, A titkos rend, nem legenda – novus ordo seclorum. Véletlen elszabadult kő – mondád – „kéz nélkül", És bekövetkezik a katasztrófa! Íme az álomi gondolat – Értelmezése végett, „éber ítészek" Kutatják a jeleket – miről beszélnek a tények (?) Eljött-e ama pillanat? Vajúdik-e már az idő? Megérett-e már a végzet? Mert a romokból új hegy nő a régi falakon – Vérszerinti Világhatalom: Bilderberg - Mert a vas, cseréppel nem elegyedik, mondád – Gyenge cserép lények – többé nem rontják meg. Magvas második gondolat: Dániel! Lehet-e jó szívvel vak pusztulásra várni? Lehet-e egy álom miatt a világgal szembe szállni? Dániel! Egy szörny ragadta el az álmodat! Szörnyűség az álmod – Ha ily kívánság vezérel egy titkos társaságot (?) Téboly víziója lehet ama, álomi hegyhát – Ne legyen hát titok tovább próféciád! Lássa meg mindenki, merre halad a világ! Lássa meg a kiválasztott nép! Prófétája reá „vasalt," baljós szerepét. Lássa meg, mint romlottak meg a birodalmak! Nincs helye az irgalomnak: „Megmérettél..." Mene, mene, tekel, ufarsim – írt a falra, Ama láthatatlan kéz – Akkor hát, csak rajta, Lássuk – hogy horgad az ékes, penge ész, Mit rejteget nekünk a KÉP! Uram, Uram irgalmazz! Életük idegén rezeg a halálos veszedelem, Tekints vissza Cserép-Ember! Titkos erők koholják vesztedet szüntelen. Mert csak pusztulásod tengerén születhet meg A prófétált esély – az új birodalom – a kő titka! Nem kéz által – mondád – kegyesen, de ritka Álomképed alkotása rettenetes lesz, ugye Dániel? A Teremtő, mint fenyegető Áriel (?) Aki egy gyilkost ad mellénk késsel a kezében (?) Aki a veszély óráiban a bosszú angyalaként gyilkol, Hogy hatalomhoz jusson: Bizánc kapuinál, Ölni készen Bastille bástyája alatt, Vendéé Mocsaraiban és Zára várfalain – Minő ősi iszonyat tört utat, mely örök időkre Velence és a Templomos Lovagrend bűnjele marad? A rejtett hatalom Hegymestere, rossz szelleme Lágy lelkekbe rejtve magokat, Melyből szárba szökhet a gondolat – És lőn, vértenger, háború – a négyszelű földön – Elpusztult egy gyarmatbirodalom, majd eljött A pokol: Drezda, Hirosima, Pearl Harbour, – És nem maradt töretlen fedél, a falakon! Tegnap ledőlt a bábeli torony! És most a kapuk előtt itt dörög a harmadik – Pedig fáj még Auschwitz – A bombák gyújtó zsinórja körül mindig ott matat Egy árnyék, mely a Káosznak tör utat, Mit a Rejtett szándék, a láthatatlan kéz, Az embercselvetés, ha égig emel – Megszülethet végre, az új Bábel – És majd hegyhát-hegyként, Nagy Izráel. A Bilderberg birodalom dollár eszméje: A gúla: kő nő a köbön – mondaná Dániel. A gondolat, Nem hagy nyugalmat, Megérint a legmélyebb ihletett akarat: Az embertelen félelem játékszere, a szellem! Dániel! Könyved, mint tömör kőtömb: Rétegről rétegre vall a komor sorstalanságról – A rontás erőinek kitett, szétszakított, Hontalan lélek, megszédült, részeg bukásáról – Lénye alapjáig ér meghasonlott álma: Az emberiség pusztulása, dicső jövőjének ára. Íme, Isten megjelölte választott népét – Csillagok zuhannak az éjszakába, Büntet az idő feléig, de megtartja ígéretét – Nincs irgalom a mában – de talán az utókor? Soha nem látott rémület ül az arcokon, Ember így nem szenvedhet – mondják a bölcsek, De Istenen kívül, ki segíthet? Ki emel fel, terel össze, ily szétszaggatott népet? Csak az együtt érző jóindulat – Szerezhet békességet. Alexander: Óh Istenem! Nem tetted könnyűvé életem! De köszönöm Néked, igen, köszönhetem, Hogy világot gyújtottál bennem – Köszönöm álmaim, jézusi szívem, Köszönöm, hogy bajban és fényben, Tőled, Uram, nekem nem kell félnem. Uram, Egyetlen Hatalmas Isten! Mondd meg, hogy e mérhetetlen kinccsel Most már, mit kell tennem? Egy álom, Dániel álma: Erinnüsz és Erisz almája: Pusztulást hoz a világra – F. Engels: Kísértet járja be Európát! – mondád A kommunizmus kísértete – A vörös hegykép: véres tetem, oly sötét Törvény, mit fel sem fog, a józan értelem! Milliók élete elenyészik – Nabukodonozor álma vérpadán – Mert vas és cserépnép magja nem keveredik: Nincs közös sors – az emberi lét színpadán! Egy iszonyú álomkép megront, Pénz és hatalom a pusztulás partjára sodor, Mert az Armageddon mögött ott áll A harcra szerveződött Démon, a karzaton – Dániel: Elmondanám eme titkom, Amit fülembe súgtál Uram, az Ulai folyóparton Elmondom a 77-nek, Aki, letéteményese a Törvénynek, Mert cseréplábon áll a bálvány, De egy véletlen kő lehullván, eltöri az állóképet. Íme (...) az ő ábrázata rettenetes! Nézed mindaddig, míg egy kő lehasad, Kéz nélkül, és összetöré azt – A kő pedig, heggyé lőn, és betölté Az egész földet – és a kő birodalma: örökké lesz, Más népek nem döntheték meg – Anonymus: Íme a történet, Egy álom rejtélye köré szövődött Szövétnek, százados lángfénye éget, És elvakítja az emberiséget. Aminek történnie kell...megtörténhet. Egy álom eszmény, foszladozó szövete alatt, Időről-időre, új élettel telik meg a harag. Hatalmas ősök dús örökségét ígérte, A király álmának ősi Őre, első követe – És jutalmát az égig emelte a Szövetség költészete. (Minő hibátlan, ragyogó szellem volt Dániel?) Az élet mögött, mint hatalmas árnyék Suttogott szüntelen – Sokaknak ártatlan, titkos társasjáték, De a Szövetség fiainak, ez lett a küzdelem – Az időt átfogó álomi ajándék, Elszabadult, roppant ereje Damoklész kardjaként, Lebegett a bűvészinas feje felett, mint tébolyult szándék, - Egyre szorosabb, oldhatatlan csomó, Mely soha nem ereszt – oly vízió, Mely árad, feszít, vonz szüntelen. M. Teresa: Oh Istenem! – elragadtatásban – Elszabadult valami sötét szellem, Mely fokról-fokra megváltoztatta az embert, A gyűlölet bosszút nevelt, És már oly hatalmas, hogy nem állhat senki ellent. Felhőnyi hegy árnyéka takarja a Földet, E költészet súlya alatt megroppan a Föld, Rossz álom, mely az emberiség létére tört – Hénok Apokalypszisét hallom közeledni, (De Isten nem engedi népe magját keveredni) Már vaspaták szaggatják a csöndet – Íme, itt az utolsó ítélet, a mély bánat, Mert ellenség lett, akit megaláztak – Emberek, szabadítsuk meg a választott népet! Törjük össze együtt az álomi képet! Legyenek egyszerűen vidám emberek, Akiknek ragyog szemükben a szeretet! Legyen a múlt csak emlék, semmi több, Jézus gyermek álma, aki szép anyjára ütött, És nem a fekete harag ármánya szült: Bűnbak, az áldozati bárányok között! Anonymus: Így ér az idő fele véget – De nem festheti többé vér a Szövetséget: Az új Eon, idő-templom kapujában nincs üzlet, Zsarolás, félelem, hamis feltétel – Kibontakozhat a megbilincselt élet – Tiszta szívvel, ölelő karokkal, Ünnepi rendben, terített asztalokkal, Mondanak köszöntőket a bölcsek, Mindent betölt az újszülött irgalom, Ég és Föld - újra, az emberé lesz – Bepecsételt fóliánsok közt kushad a rágalom: Szívünkben nincs már intrika, félelem, pokol, Tudjuk, elkerülhetetlen, letesszük hát A fegyvert – és mégis – látod Dániel? Észak, s Dél királya is világot nyert. M. Teresa: Íme Gábrielnél az olajág, A Fény pora megszenteli a Béke kartusát, Urunk kegyelmed végtelen – Hozzád közel, Lám időnk felénél, megérett a bölcs értelem: Dániel, tündér álma ragyog az éj vízén, Honnan hozott ide? – veletek, miért ne érteném? De ama álomi képet feladni – a véghez közel, - Feledni, a próba idejét, mit elénk tárt az ég? Nem lehet, nem hagyja többé Dániel – Alexander: A tavaszi szél, minden nap Elhozza a hűs hajnal üzenetét: Béke, béke – Hozsánna néktek! Hallelu-Jah, hallelujah Dániel – Ám, az idők végezetéig nálad a bepecsételt titok – Az idő gyümölcse, a kegyelem, mi Hozzád hajlított: Áve, salute, szálem, üdvözlégy örök Jeruzsálem – Aki, nevében így köszön Néked – Teremtő Isten – Szerelmes Uram: mindörökké Ámen.
|
|
A helytartóság Hideg napok jöttek, börtön éjszakák, Így adták tudtára a nagyvilágnak, Győzött az erő és az árulás. Kiálts reánk, hogy ne feledjük Júdást,
|
Félelem igazgat Mitől fél, aki csak él? Nyilvánosság ad rangot, Szemfényvesztő parlament És ha van, ki nem veszi be, Gúzsba köt, igába hajt Igen, nem szabadulhat Igen, esernyőszabály,
|
A helytartó Jaj a népnek, ha néki hatalmat ad? Jaj a népnek, mert kit szívébe fogad, Petőfit már „Háromszor megtagadta" Mohó siserahad ül felettünk tort, Elég volt, dobjuk ki a rossz cselédet, Ajánlás
|
Geciáner helytartó Az élet olcsó - Haynau vés Nergál szelleme - *** Október tanka Közelit a tél -
|
HAIKÁK? KÖRÖM VERSEK 56' évfordulója A bitófák közt Szép berkenye ág Roskadozó fák Múltba fagyottan Rám feszül álmom Már szélütötten Árnyhegyet látok – Az évfordulón 56' népe Sorsos ez a nép -
Szakadék felett Árny ujjaival, - Közelit az est: Mi lassúnak tűnt? Az ég szemében Mert a szívnek fáj Már őszre váltak Ám mind hiába - Axióma: Élj az életért Közös ég alatt Ez a jó nekünk: FÖLDRENGÉS 2O16 Villám, hirtelen, A kő – rázkódik Az emberi én - Halál árnyékában Van e értelme? Charlie Hebdo Az agyába nyúlt - A Szer törvénye Nézz fel és nevess! De a Hit szeret: Fuin Őszi esőben Abszurd Rontás virága - Fiaskó stigma: Életkör Az idő, barát - Az idő, asszony, - Szerelme a fény - Pazarol, megáll - Kútba dobott kő Hulló hang után, Nakonxipán Üveghegyen túl, Ifjan Vakmerő élet A nő gyógyszere Búcsúcsók Hajnalig mesélt Üzenetek Néma haiku: Isten világát A hit, álmait Ki félti? Elveszíti - Minden bűnömet Földi buborék: Olimpia Nem perctörténet
Messze-messze jársz - Az Egy verse Jin és Jang párban: Jin-jang harmónia Csábít keserve - ARIMÁTHIA Felhő karcolta Fehér angyalhaj EU Mesterterv Ég már a határ - |
30 EZÜST Uram irgalmazz! AXIÓMA Bölcs a feledés - KAMAT Aranyborjú bőg: Paradox hit Ha félti? Elvész - ARIMÁTHIA Isten világát Haiku tűrő Haiku költő A VERS LELKE Szép kacagásod Kaktusz virága - A szerelemben De jön a hajnal - Haiku szivárvány Fehér szirttetőn Táncos hópelyhek Tó nárciszokkal - Hasad a hajnal - Nimrud nagykirály - Gordonka hangját Hitmix Örök haiku: A pillangó lét: Nem panaszkodik Vak tükör előtt VIHAR UTÁN Mozdulatlan tó - Fecskék röprajzzal Platon Nem volt szerelem, Mint egy drága nő - Brexit Böffent a mocsár - Tankák, vakák (5-7-5 7-7) Öreg-Isten népe Magyar Szkítia Mágia sutra Hamvas etalon: Arimáthia: csak Meg ne halj élve, Ne tovább! Ünneprontó fagy Magyar végeken Égbekiáltó Szzzz.. Sziszeg a porból - SZÜRKÜLET Vajúdó idő A bukott angyal Álmaink űzött A teljes Igazság Csillag órákban – Lent, a fent mása, Fent a Mennyben Arimáthia: Bennünk és értünk Felszállt a sólyom HAI ARS POETICA A lelked rajta - Ám munka közben Amit csak a perc Nevesincs Káposztalepke Balatoni anzix Közelit az éj Kitárul a nyár |
Van Gogh álma Bársony fényfelhő Újszülött Olyan akarok lenni - Kórisme Beteg a világ - Idill A múltba néztünk Csillagpor tanka A vers ihlete: A hitbuzgó én Stigma Nagyboldogasszony Te mesélj hajnal Pedagojim tanka Minden hiába - Apostolok Mese nyár: Seherezádé Nem volt még soha, KÉPMÁS tanka Az Úr hívása: Scyta vallás Az Úr temploma: A fényvallás sólymai Memento Templom romok közt Elég, hogyha int, Picasso szemével Mindent meghalad
|
Bocsánat nélkül Tündöklő napfény - https://www.youtube.com/watch?v=_O-an1V3Wuw A csönd beszél Isten ránk gondolt Hosszú Katka Arany koronát PARADOXON Isten temploma: Bölcs tekintetét PLATON PARADOXONA A nagy dolgoknak RÉGI-ÚJ STIGMA Szólásszabadság? Jézus titka Nézd őt, s nézz engem - Örökség tanka Szeretet hídján, CSIPKE-RÓZSA Álmot sző az est A jövő záloga Amennyi gyermek, Rákos pusztulás - Újjászületés tanka Tegnap vágy voltam - Paradoxon Ha félti? Elvész - Fantasy tanka Alszik a város Jákob a pásztor Lábán juhait M.: Jákob, mint pásztor, 3x7 esztendőt szolgált Lábánnál. Lábán és Jákob megállapodása szerint a szaporulat fehér juhai Lábánt, míg a tarkák Jákobot illették meg. |
A póba Áve Atilla! Lelki ismeret Lásd a lelkemet? Talán a szeretet? Az élet mély verem, Korunk stigmája Nincs háborús bűn - FEKETE PÁPA Fekete Pétert BŰNJEL A migráció: Kamu flage Műbáj, műmosoly - |
Mindig együtt – NTK HS Mindig együtt az idővel: Őrzi István Király Jobbját, Őrzi Mátyás Igazságát, Dicsőséggel, oly sok évig, Mindig együtt az idővel: Köszönet! Százszor is köszönet, Óvtátok a megszenvedett Ünnep van ma. Nagy-nagy ünnep: Mondjátok el mindenkinek! S lélekben, a Szent István-i, Videós változat: https://www.youtube.com/watch?v=UoNgiE4GSkk
|
Szent kartusa vagy másfél ezer éve Video változat: https://www.youtube.com/audio?video_referrer=watch&v=ZFt8v0G8s1Y
|
Álmos parancsa Menjünk vissza az ősi Földre, Mánit kell keresni, ki elveszett!
|
A halál civilizációja 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Epilógus:
|
"Micsoda groteszk fintora a sorsnak: Trianon, mint a nemzeti összetartozás napja, és Judapest ünnepsége, - így egymás mellett: tettes és áldozat" Kufár ünnep: 2o16. 06. 4. Koldus minta - centekért szivar, - Fáj Trianon, mi fogva tartott, Emeld fel fejed és nézz körül! Ne légy Te, kamatláb áldozat, Ki kéveként hullik szerte szét, - Ki párt tokban vérzi életét: Ne légy magyarfób, sisera had, Ki meglopja népünk végzetét!
|
Habszivacs törmelék között hevert A feleslegesség béklyói bénították, És úgy halt meg, hogy nem érzett még bűntudatot: Józan látlelet: https://www.youtube.com/watch?v=IVy4qpeduDI
|
Jöjj és nézd! Jöjj és nézd! Béke van mindenekben Jöjj és nézd! Video változat: https://www.youtube.com/watch?v=1wOJers_dQQ
|
Tölgyek közt bolyongok órákon át, https://www.youtube.com/audio?video_referrer=watch&v=B-wAZpJpVzg
|
Ostorcsapás a hideg, esti szél, Büszkén török börtön-országon át, Várok ünnep arccal hideglelősen, Vagyok fodor az elfutó vízen, https://www.youtube.com/audio?v=XiMbmrVtJIU&video_referrer=watch
|
Mint félelem hosszú éjszakája Bár nem voltam adósa senkinek, Már nem vagyok adós sem köteles, Nem érdekel világ kincse-nincse, Már nem hajtanak ösztönök vágyak, https://www.youtube.com/audio?v=ZiqZeCV9G7E&video_referrer=watch
|
Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, Ki mondja meg, milyen utakról Káprázat bűvöli el szemed: Kufárok sürögnek, forognak, Sokan vagytok már, jövőtöket Már rég kihajoltak elétek https://www.youtube.com/audio?video_referrer=watch&v=QkC4x2oj3cg
|
Jó-rossz együtt: Minden ugyanaz volt már – Mi az ember élet? A létezés végtelen tengerén? Elmúlás kísért – Még semmi nem történt és már itt a vég – S lőn újjászületés – Minden ugyanaz már – https://www.youtube.com/audio?v=liHvyOeXjNk&video_referrer=watch
|
A hit tornyai Tágas térre néz a keresztes óriás, Íme, elválaszt a lélektelen elme, Káint és Ábelt új útra taszították, A jóság dombjain vár reánk az Isten, Video változat:
|
Ez nem csak inspiráció: ihletett https://www.youtube.com/audio?v=oRuGsWb0CKY&video_referrer=watch
|
Ígéret földjén Munkács, Pozsony, Arad, fáradt ege alatt, Ezer éve itt tért haza vérben ázva, Árulás pusztít közöttünk, mint a métely – https://www.youtube.com/audio?video_referrer=watch&v=L_DBhVyelwI
|
Árad a szüzesség kagyló szomorúsága, Által lépve a krisztusi poklot, Gyűrt szárnyú pilleként megperzselt a láng, Te láttad a kármin vértenger apályát, https://www.youtube.com/audio?video_referrer=watch&v=52EVKmRfssI
|
Mindig együtt az idővel: Őrzi István Király Jobbját, Mindig együtt az idővel: Köszönet! Százszor is köszönet, Ünnep van ma. Nagy-nagy ünnep: Video változat: Mindig együtt,
|
Kedves Testvérem, lélekben együtt vagyunk Pünkösd vigíliáján M betűs Isten pecsétje Igaz tükröt tart elénk - * Nézz önmagadba - Mind a kettő a tiéd, Megj.: Arimatriai József neve azonos a babiloni ősvallás Mennyek országának a nevével. Lélekből reményt Megj.: Hamvas Béla hasonló nevű műve * A választottnak * Ki szívével lát, * Választottaknak Új reményt hozhat nekünk * Eljött az idő Mert ő az életöröm, * Fák, virágok, ég – Közel a segítség, Utak változnak: * Tiéd a Mikor – A Te örök jelened, * Agatirs népe, *megj.
|
Kárpátaljai himnusz Mert a haza nem eladó, Mert a haza kereszted is,
*
Magyar holokauszt Omló testek alá hullnak, Virágillat orgonája Ím a halott kiterítve – Isten áldjon Jó barátom! Kardlappal ver a diktatúra, Omló testek alábuknak, Isten veled Jó barátom! Trianonnal ver Európa, Isten veled Jó barátom! VIDEÓS VÁLTOZAT ITT TEKINTHETŐ MEG
|
Az első ok bölcsessége Hegyek, vizek, fák teremjetek, Mennyország és pokol? Sírás áldotta szájjal kérleltél, Irgalom nővére, Éva leánya,
|
Elemészti fiait Kedves Mester, ha minden úgy történt, Elégedett vagy-e? – mutass jelet! Szívedben a kínzó kérdésekkel, „Kétoldalt karod tört evezője, A féltékeny föld mindenkit beföd. Mint megszabott adót fogadja itt S lehullik az idővel egy megint, Ismerik mind arcod szép emlékét, Miért nem volt elég csak az élet? Szabadság – szerelem Gyermekeként És hány síron nőtt korai virág? Elemészti Költő fiait a Kor,
|
Költészet napra két ikonnal Emlékszik: Emlékszik álmában
|
|
A költészet ma mindent visz! Íme, a történelem játéka, 89'-ben írt versem újra aktuális. Üzenet: Eljő a hajnal Zuhanásos éjszakák után, * Valóban országos vírus támad Költészet napján is.L. Simon barátai szállták meg a Magyar Irodalom bástyáit, és osztogatnak egymásnap pénzt, kitüntetést és KÖZszereplést az idegen kúltúrhának.
|
Farkasok beszélgetése Farkas fegyelemmel, Különös az ember, -
|
Vau, vau kutyavilág Kutyák, ebek holdévadján, Vadul vonít agyar vezér, Kóbor korcsok sintérláncon, Ebül szól a sintérnóta, Jönnek, jönnek vérfarkasok, Ha ínség éhe sarkantyúz – Vau, vaú - a veszett eb,
|
Tanítómestereim- Költészet napra Ma három költő volt a társam: Vidámak voltak mind a hárman: A Dunánál találtunk pincét, De ennyi idő sok a jóból, Jó iskola lesz, meglátod – Lalla, lalla – lári, fári! Rég tudjátok: Csak szeretve szeressék! Ő akarta! Tanítottuk: jóra, rosszra – Így van, így volt, így legyen! Ám – falra hányt borsó a szó,
|
Számvetés Hétszer hét év volt az iskolám, A másodikban – országút Már kétszer hét év telt az óta, A börtönt és a szegényházat, Kincseket? – vagyont nem szereztem, Mert rég csak oly szavakra vágyom, Hétszer hét év volt az iskolám, |
A költő emlékére Mint harangszó hangzik neved, Vigasztaló, bús lélekkel: A szívedre hullott könnyek Valakiért nagyon fájtak Lelked fázott, lánggal égett, Nálad méltóbb nem volt még, sem Csak félig voltál küldetéses Százszor elátkozott élet
|
Dániel próféta könyve: 2, 5, 7, 8, 11 rész parafrázisa
Alexander:
Dániel! Mondd! Álomból ébredező!
Emberek vagyunk mi még?
Álomfejtő Próféta!
Tudtad-é, mily poklot zúdítottál a nyakunkba?
Tudtad-e, hogy minden élet: cél, és büntetés?
Kérlelhetetlen lassú erjedés, vagy kataklizma,
Mely lavinaként visz bennünket a pokolba?
Isten megmutatta néked az elviselhetetlen Jövendőt,
A rendelt idő betelt – véget érhet – minden
Próba és mérhetetlen szenvedés!
Anonymus:
Már kétezer éve, álomfejtők kutatják a titkokat,
Követ raknak piramisba – Mindenki tudja,
A titkos rend, nem legenda – novus ordo seclorum
Véletlen elszabadult kő – mondád – „kéz nélkül”
És bekövetkezik a katasztrófa!
Íme az álomi gondolat próba –
Értelmezése végett, „éber ítészek”
Kutatják a jeleket – miről beszélnek a tények (?)
Eljött-e ama pillanat? Vajúdik-e már az idő?
Megérett-e már a végzet?
Mert a romokból új hegy nő a régi falakon – Vérszerinti Világhatalom:
Mert a vas, cseréppel nem elegyedik, mondád –
Gyenge cserép lények – többé nem rontják meg
Magvas második gondolat:
Dániel! Lehet-e jó szívvel vak pusztulásra várni?
Lehet-e egy álom miatt a világgal szembe szállni?
Dániel! Egy szörny ragadta el az álmodat!
Szörnyűség az álmod –
Ha ily kívánság vezérel egy titkos társaságot (?)
Téboly víziója lehet ama álomi hegyhát –
Ne legyen hát titok tovább próféciád!
Lássa meg mindenki, merre halad a világ!
Lássa meg a kiválasztott nép!
Prófétája reá „vasalt” baljós szerepét.
Lássa meg, mint romlottak meg a birodalmak!
Nincs helye az irgalomnak: „megmérettél…”
Mene, mene, tekel, ufarsim – írt a falra
Ama láthatatlan kéz – Akkor hát, csak rajta,
Lássuk – hogy horgad az ékes, penge ész,
Mit rejteget nekünk a KÉP!
Uram, Uram irgalmazz!
Életük idegén rezeg a halálos veszedelem,
Tekints vissza Cserép-Ember!
Titkos erők koholják vesztedet szüntelen.
Mert csak pusztulásod tengerén születhet meg
A prófétált esély – az új birodalom – a kő titka!
Nem kéz által – mondád – kegyesen, de ritka
Álomképed alkotása rettenetes lesz, ugye Dániel?
A Teremtő, mint fenyegető Áriel (?)
Aki egy gyilkost ad mellénk késsel a kezében (?)
Aki a veszély óráiban a bosszú angyalaként gyilkol,
Hogy hatalomhoz jusson: Bizánc kapuinál,
Ölni készen Bastille bástyája alatt,
Vendéé Mocsaraiban és Zára várfalain –
Minő ősi iszonyat tört utat, mely örök időkre
Velence és a Templomos Lovagrend bűnjele marad?
A rejtett hatalom hegymestere, rossz szelleme
Lágy lelkekbe rejtve magokat,
Melyből szárba szökhet a gondolat –
És lőn, vértenger, háború – a négyszelű földön –
Elpusztult egy gyarmatbirodalom, majd eljött
A pokol: Drezda, Hirosima, Pearl Harbour –
És nem maradt töretlen fedél, a falakon!
Tegnap ledőlt a bábeli torony!
És most a kapuk előtt itt dörög a harmadik –
Pedig fáj még Auschwitz –
A bombák gyújtó zsinórja körül mindig ott matat
Egy árnyék, mely a Káosznak tör utat,
Mit a Rejtett szándék, a láthatatlan kéz,
Az embercselvetés, ha égig emel –
Megszülethet végre, az új Bábel –
És majd hegyhát-hegyként, nagy Izráél.
A Bilderberg birodalom dollár eszméje:
A gúla: kő nő a köbön – mondaná Dániel
A gondolat
Nem hagy nyugalmat,
Megérint a legmélyebb ihletettségében:
Az embertelen félelem játékszere, a szellem!
Dániel! Könyved, mint tömör kőtömb:
Rétegről rétegre vall a komor sorstalanságról –
A rontás erőinek kitett, szétszakított,
Hontalan lélek, megérlelt szédült bukásáról –
Lénye alapjáig ér meghasonlott álma:
Az emberiség pusztulása: dicső jövőjének ára…
Íme, Isten megjelölte választott népét –
Csillagok zuhannak az éjszakába,
Büntet az idő feléig, de megtartja ígéretét –
Nincs irgalom, a mában – de talán az utókor?
Soha nem látott rémület ül az arcokon,
Ember így nem szenvedhet – mondják a bölcsek
De Istenen kívül, ki segíthet?
Ki emel fel, terel össze, ily szétszaggatott népet?
Csak az együtt érző jóindulat –
Szerezhet békességet…
Alexander:
Óh Istenem!
Nem tetted könnyűvé életem!
De köszönöm Néked, igen, köszönhetem,
Hogy világot gyújtottál bennem –
Köszönöm álmaim, érzékeny szívem,
Köszönöm, hogy bajban és fényben,
Tőled, Uram, nekem nem kell félnem…
Uram, Egyetlen Hatalmas Isten!
Mondd meg, hogy e mérhetetlen kinccsel
Most már, mit kell tennem?
Egy álom, Dániel álma:
Erinnüsz és Erisz almája:
Pusztulást hoz a világra –
F. Engels: Kísértet járja be Európát! – mondád
A kommunizmus kísértete –
A vörös hegykép: véres tetem, oly sötét
Törvény, mit fel sem fog, fel nem emel
A józan értelem! Milliók élete elenyészik –
Nabukodonozor álma vérpadán –
Egy iszonyú álomkép megront,
Mert vas és cserépnép magja nem keveredik:
Nincs közös sors – az emberi lét színpadán!
Pénz és hatalom a pusztulás partjára sodor,
Mert az Armageddon mögött ott áll
A harcra szerveződött Démon, a karzaton –
Dániel:
Elmondanám eme titkom,
Amit fülembe súgtál Uram, az Ulai folyóparton
Elmondom a 77-nek,
Aki, letéteményese a Törvénynek,
Mert cseréplábon áll a bálvány,
De egy véletlen kő lehullván eltöri az állóképet
Íme (…) az ő ábrázata rettenetes!
Nézed mindaddig, míg egy kő lehasad,
Kéz nélkül, és összetöré azt –
A kő pedig, heggyé lőn, és betölté
Az egész földet – és a kő birodalma: örökös lesz,
Más népek nem döntheték meg –
Anonymus:
Íme a történet,
Egy álom rejtélye köré szövődött
Szövétnek százados lángfénye éget
S elvakítja az emberiséget.
Aminek történnie kell…megtörténhet
Egy álom eszmény foszladozó szövete alatt
Időről-időre új élettel telik meg a harag.
Hatalmas ősök dús örökségét ígérte,
A király álmának ősi Őre, első követe –
És jutalmát az égig emelte a szövetség költészete.
(Minő hibátlan, ragyogó szellem volt Dániel)
Az élet mögött, mint hatalmas árnyék
Suttogott szüntelen –
Sokaknak ártatlan, titkos társasjáték,
De a szövetség fiainak, ez lett a küzdelem –
Az időt átfogó álomi ajándék
Elszabadult, roppant ereje Damoklész kardjaként,
Ott lebegett a bűvészinas szédült feje felett,
Egyre szorosabb, oldhatatlan csomó,
Mely soha nem ereszt – oly vízió,
Mely árad, feszít, vonz szüntelen.
M. Teresa:
Oh Istenem! – elragadtatásban –
Elszabadult valami sötét szellem,
Mely fokról-fokra megváltoztatta az embert,
A gyűlölet bosszút nevelt,
És már oly hatalmas, hogy nem állhat senki ellent.
Felhőnyi hegy árnyéka takarja a Földet,
E költészet súlya alatt megroppan a föld,
Rossz álom, mely az emberiség létére tört –
Hénok Apokalypszisét hallom közeledni,
(De Isten nem engedi népe magját keveredni)
Már vaspaták szaggatják a csöndet –
Íme itt az utolsó ítélet, a mély bánat,
Mert ellenség lett, akit megaláztak –
Emberek, szabadítsuk meg a választott népet!
Törjük össze együtt az álomképet!
Legyenek egyszerűen vidám emberek
Akiknek ragyog szemükben a szeretet!
Legyen a múlt csak emlék, semmi több,
Jézus gyermek álma, aki szép anyjára ütött,
S nem az örök mágia ármánya -
A fekete harag szült: kiközösített
Bűnbak, az áldozati bárányok között!
Anonymus:
Így ér az idő fele véget –
De nem festheti többé vér a szövetséget:
Az új idő-templom kapujában nincs üzlet
Zsarolás, hamis feltétel –
Kibontakozhat a megbilincselt élet –
Tiszta szívvel, ölelő karokkal
Ünnepi rendben, terített asztalokkal
Mondanak köszöntőket a bölcsek,
Mindent betölt az újszülött irgalom,
Ég és Föld - újra, az emberé lesz –
Bepecsételt fóliánsok közt kushad a rágalom:
Szívünkben nincs már félelem, pokol
Tudjuk, elkerülhetetlen, letesszük hát
A fegyvert – és mégis – látod Dániel?
Észak, s Dél királya is világot nyert.
M. Teresa:
Íme Gábrielnél az olajág,
A Fény pora megszenteli a Béke kartusát,
Urunk kegyelmed végtelen – Hozzád közel,
Lám időnk felénél, megérett a bölcs értelem.
Dániel, tündér álma ragyog az éj vízén,
Honnan hozott ide – veletek, miért ne érteném?
De ama álomi képet feledni – mindenhez közel
Feledni, a próba idejét, mit elénk tárt az ég?
Nem lehet, nem hagyja többé Dániel –
Alexander:
A tavaszi szél, minden nap
Elhozza a hűs hajnal üzenetét:
Béke, béke – Hozsánna néktek!
Hallelu-Jah, hallelujah Dániel –
Ám, az idők végezetéig nálad a bepecsételt titok –
Az idő gyümölcse, a kegyelem, mi Hozzád hajlított:
Áve, salute, szálem, üdvözlégy örök Jeruzsálem –
Aki, nevében így köszön Néked – Teremtő Isten –
Szerelmes Uram: mindörökké Ámen
A hűség zsoltára Mert nem ölhették meg gonosz ostobák, Azért születünk, hogy szépen éljünk,
Jöttem, általdöfve – s csak harmadnapon |
Feltámadás: 2016 Gyász vagyok és fájdalom Te nélküled: Ezt a napot az Úr értünk adta – Mert a Szaturnusz roppant jegyben áll Ezt a napot az Úr értünk adta –
|
A kommunizmus áldozatai 2016
Hadifogoly Lassan jött meg. Bibliásan, Jött- jött a növő alkonyatban, És mintha sírást hallana? Édesanyám! – csak ennyit mondhat,
|
Carpe diem Csábító nap susog, Csontvázak ketrecében giliszták, csigák,
|
Öreg idő 2016! Öreg már az idő, - hosszú az éjszaka, Kevés fénnyel, szutyokban Bármerre megyek, sárba lépek, Álom hava: Mire ébred?- aki ébred? Nem keltik fel többé Mágiák,
|
Intermédia Koldus minta - centekért szivar, - Fáj a szó, ami fogva tartott, Emeld fel fejed és nézz körül! Ne légy Te, kamatláb áldozat,
|
Orwell 1984 HALÁL KÖZELI FÉNY. |
CSAK SEMMI HULL... Sok semmi hull, vak semmibe, Pártos, kettős állampolgárság, Csak semmi hull, vak semmire, Talmi vágy, és hamis csillogás, Semmilét hull, csak semmire, Reciprokra áll a váltó, Utószó
|
Vigasz Aki itt leheveredett a bajban (?) Tegnap rendőr szólt rám, Igazat oszt nekünk az idő; Igazat oszt nekünk az idő, Eljön majd a hajnal,
|
Minden Halottaim Fekszem az ágyon Fekszem az ágyon – Kékes lidérc száll felém, Elmerengek, mint hívő az oltárképen, Azért sem halok meg! - kiáltom magamnak, Gyanútlan, mint egy szörnyű álom...a mozivásznon... A karhatalom, - tovahalad, s én az utca kövén Tűz roham nyargal cikázva. Napfény karcolja a kórterem ablakát...
|
Életfogytig a seholban Minden nap új kihívás! A polip karjaiban, Lehetsz kretén, vagy piromán, |
Így szül mesét a pénz Mami anyánk, teremts Orbáncból embert! „Egy hazát kell előbb eladni érte, És ömlött a vér Jehova kék egén – S Jahve szólt: midőn a Nap az égre hág, Rothchild a bőség vízét onnan issza, |
Lopd és vidd: sáskajárás Sáska birtok lesz az ország, Már a hitünk sem a régi, Dübörög a föld maffia, Volt, s nincs többé Magyarország! Kóser birtok lett az ország és végül Einstein levele, amit nem idéznek a világ urai, íme: A gyűjtemény tartalmazza több személyes jegyzetét, kutatási eredményeit, szerelmes leveleit, és általa soha nem látott lányának, Lieserlnek írt leveleit is. Az 1901-ben született Lieserl teljes neve és későbbi sorsa homályos, egyesek szerint korán meghalt, mások szerint pedig, rokonai nevelték. A levél: Kérlek, addig őrizd meg ezeket a leveleket, ameddig csak szükséges, évekig, évtizedekig, ameddig a társadalom eléggé fejlett nem lesz ahhoz, hogy el tudja fogadni azt, amit alább kifejtek. Létezik egy rendkívüli erő, amelyre, legalábbis máig, a tudomány nem talált formális magyarázatot. Ez az erő, amely mindent magába foglal és irányít, ami az Univerzum minden egyes jelensége mögött áll, és amit még nem azonosítottunk. Ez az Univerzális erő a szeretet. Amikor a tudósok az Univerzum egyesítő elméletét megfogalmazták, megfeledkeztek a legerősebb láthatatlan erőről. A szeretet a fény, amely bevilágítja azokat, akik adják, és azokat, akik kapják. A szeretet gravitáció, mert az embereket egymáshoz vonzza. A szeretet erő, mert megsokszorozza a jót, és esélyt ad az emberiségnek arra, hogy ne pusztuljon bele saját vak önzőségébe. A szeretet kibontakozik és megnyilvánul. A szeretetért élünk és halunk meg. Ez az erő mindent megmagyaráz és értelmet ad az életnek. Ez az a változó, amelyet túl sok ideje megtagadtunk, lehet, hogy azért, mert félünk a szeretettől, mert ez az Univerzum egyetlen energiája, amelyet az emberi lény még nem tanult meg kénye kedve szerint irányítani. A szeretet leírására egy egyszerű helyettesítést alkottam meg, az egyik leghíresebb egyenletemben. Ha az E=mc2 helyett elfogadjuk azt, hogy a világot meggyógyító energia kifejezhető a szeretet és fénysebesség négyzetének szorzatával, akkor arra következtethetünk, hogy a szeretet a létező legerősebb erő, mert nincsenek határai. Az emberiség azon kudarca után, hogy irányította és felhasználta az Univerzum többi forrásait, amelyek végül ellene fordultak, igen sürgető lenne egy másfajta energiaforrásból töltekezni... Ha azt akarjuk, hogy fajunk túléljen, ha fel akarjuk fedezni az élet értelmét, ha meg akarjuk menteni a világot annak minden tudatos élőlényével, akkor a szeretet az egyetlen válasz. Talán nem vagyunk még készek szeretetbombát létrehozni, egy elég erős szerkezetet, ami elpusztíthatná a bolygót romboló gyűlöletet, hiúságot és kapzsiságot. Mindezek ellenére, minden egyén magában hordoz egy kicsi, de erős szeretetgenerátort, amely energiája arra vár, hogy kiszabadítsák. Amikor megtanuljuk felajánlani és elfogadni ezt az Univerzális energiát, drága Lieselr, akkor ki fogjuk tudni jelenteni, hogy a szeretet mindent legyőz, hogy bármit túlél, mert a szeretet az élet esszenciája. Mélységesen bánom, hogy nem tudtam kifejezni mindazt, ami a szívemben van, ami egész életemben csendesen dobogott érted. Talán túl késő bocsánatot kérni, de mivel az idő relatív, szükségét érzem elmondani neked, hogy Szeretlek, és te juttattál el a végső válaszhoz!" Édesapád; Albert Einstein.
|
Finnugor mákony Finnugor mákony* a kormány pártelv: Szenved és kapkodja fejét a nép, Megj. *A Habsburg gyarmatosítás eszköze volt az osztrák Budenz és Hunsdorfer által kiötlött finnugor származástan, amelyet az MTA hirdet ma is, annak ellenére, hogy a finnek törölték a tananyagból, és a világ tudományossága már szemétdombra dobta. Ergo, ez szellemi alávetettségünk eszköze usrael számára. Mindazonáltal jelzés ez, hogy aki ezt vallja? Ő az ellenségünk, - de van eszközünk: a hazaszeretet, amely a miénk. Megérted, hogy nem egy harcot kell megvívni, Azt kérdezik, ha mindez olyan egyszerű, és ezek az információk rendelkezésre állnak, akkor miért nem győzte már le valaki a félelmeiket, és miért nem változtatta meg a világot, mindenki más számára? A legnehezebb és legcsodálatosabb találós kérdés az életünkben. |
Kétharmad A kis kanászt az emberek akarták, Vakít a törvény, ingerelve kergét, A nép, egymástól, így rabol ma eszmét, Anyám, mért szakad ma szét az Ég s a Föld? |
A helytartó Jaj a népnek, ha néki hatalmat ad? Jaj a népnek, mert kit szívébe fogad, Petőfit már „Háromszor megtagadta" Mohó siserahad ül felettünk tort, Elég volt, dobjuk ki a rossz cselédet, Ajánlás |
Balaton-Szárszó 2015 False Flag Ágnes asszony hazáról prédikál – * Bennszülöttek vádolnak, * P.s. Erdélyi testvéreink témáival kezdtem az összeállítást, mert ők élnek most a legnehezebb körülmények között Advent a Hargitán: https://www.youtube.com/watch?v=g72B8kg0xhA |
Üzenet testvéreimnek Mikor a pokol a földre leköltözött, Szakadt bőrcafatra vertek ólmos bottal, Ötvenhatos rabként vörös poklok mélyén - Ahol minden hazafinak bitó volt a bére, Mementó voltál a világ szégyenére, Ott, ahol erény a Trianoni gazság, Magyarnak maradni, bármi legyen sorsod, Magyarnak maradni, ha támadnak orvul, Magyarnak maradni, bölcsőtől a sírig, E hazától távol, elhagyottan, árván, Ha guruló arannyal kísért is a sátán, Felírjuk sebeink a lángoló égre, Magyarnak maradni, akkor is megérte,
|
Erdő éji utazás Dürrenmatt baljós alagútján Vihart üvöltő fenyőerdők Némán suhogó fenyves erdők Ha lerogyok, már fogoly vagyok, |
Madaras Hargitán A „törvény határán" jártunk, Elmúlt sok nap, s ennek is vége lesz ma, |
Nimrud népe Nem semmiből jöttek Ők, |
Dermedt, fájó ujjainkkal Lehullt, elporladt ezer év – Később egyszer, s megint egyszer, |
Az idő ítélete Fogarastól Hargitáig A havason, száz láncfűrész éles körme alatt, jajong az ősvadon – Fáradt, megrabolt, erdei emberek vágják a nyársakat, irtják a csonkolt törzseket, mit a baljós órán, az üvöltő orkán, az éji delelőn, itt hagyott: A táj halott –
Milyen lázas mezőkről? Minő pokol tornácáról szabadult el a féktelen szél, mely itt tombolta ki erejét és vágta tarlóra hét falu fenyvesét? Ott, ahol ered: Desád, Ívó és Fenyéd, a sok locsogó patak, mind elhagyta kavicsos kőmedrét – Amikor a csillagos Ég lehunyta vigyázó szemét, Kitört a vész – Letépte a hegyek fenyves fövegét, Morajlottak, majd üvöltöttek a hegyek, mikor lecsapott a világvégi fergeteg, törve-zúzva a roppant sziklák kőfejét, tán száz évre megjelölte a helyet, ahol egy őserdőt a földre fektetett – A varsági fennsíkig – Csiksomlyó, Tálasbérc kőhegyén, sír a láncfűrész – sikong, szisszen a szagos törmelék – Hajnaltól napestig szekercék, fejszék homlokán táncol a napsugár, fények villannak, ha bókot int a Nap. Kő kutas esztenák, majorházak udvarán, némán bámulnak a madarak, amikor a favágók szobrokat faragnak. Ha beköszönt a Nyár – Júliustól augusztusig, pityókás völgyek alján, Bő vizű patakok partjain, hideg kőlapok gyöngyözik a harmatot, De a rengetegben, ahol a hétfalus erdőhatár találkozik, ott fenn, a Hargita hátoldalán, Az ősvadon mélyén, hetekig viselősödik a kenyér, amíg a pásztor, egy lakott helyig elér – Vallatja a favágó is a tarisznyát, talál-e még paprikát, hagymát, otthoni szalonnát? Az erdőfia – Fából faragott királyfia, ha égre néz? Mély lélegzetet vesz és akkor is keresztet vet, ha békésen telik a nap – Bár nincs fején kalap, s fából van az arca – nem haramia, de szíve mélyén, azt tartja, az erdei, székely ember életét, nem védi semmi a rengetegben. Ott, ahol délig is harmatos a rét, még a nyár is őrzi a tél leheletét, A hegytetőn valamiként közel az Ég, mintha súgna is az Isten, néhány bölcs Igét – Ha favágó, vagy pásztor az ember? A hegyen hetekig asszony nélkül fekszik és kel, Néha magában nagyon furcsákat gondol, ha karácsonykor, behavazott utakon megfagyott tetemekre lel –
Azt mondja – Ez itt a fehér pokol és rajt’ a hó, halotti lepel – Távol az otthon, hát csak a szeleknek énekel.
De tavasszal, ha zöldell a rét – az áldott napsugár megdobogtatja szívét: A Madaras Hargitán, ahol tán a madár se jár, megérzi a szabadság ízét – Néha meg-megáll az Ivó patak partján és ha már nem bírja tovább, beszökik Udvarhelyre egy éjszakára, hiszen ott, egy, fehér asszony várja, vagy tán egy, gyöngykedvű, székely leány – Nem rég, még ilyen volt az élet, és lesz is még, a Hargitán, ha visszatérnek mind a fenyőrigók és fészket raknak fenn a fán, majd ha mókusok kergetőznek ott s a tilinkó hangja messze száll, hallgatjuk önfeledten a lelkes zenét, talán a táj is kiheveri halálos sebét? Újra fütyül a rigó, mesél a furulyaszó, és suhog, egyre súg a száraz súgó, visszhangozzák a fenyvesek, megrontották villámsújtotta emberek, szakadékba zuhant a megvadult ló, lábát törte a sárga csikó, áldozatra vár a Gyilkos tó –
Mítoszok mesélnek – A székely, századokon át, Csaba népeként védte a Hargitát – túléltek együtt minden katasztrófát, szívükben őriznek száz legendát – Nem tudnak nélküle, élni se’, halni se már –
|
Őrizd meg magodnak 56-ról, 89-ról
Az időtől terhes karcsú hajókat hajtja a szél napnyugatnak, hajtja még a remény, és a rakoncátlan, tiszta, déli szél, a romlott gyümölcsöt termő, Éden felé. De nem vár ott senki a parton, - már rég nem kedves vendég az idegen.
Ki vermeli el a titkos lezüllést, mely újra kikel a kertben, fövenyen? Mammon? Ő szórja közénk a viszály magvait, keveri korpával a kását, és veri magasra a gyűlölet lázát? Ő tudja, milyen szemét tornyai növekednek az öbölben, S miért épülnek gátak a parton, amikor a reménytelenség néma hajói úsznak a ködben, és nincs, aki befogadja őket? Félnek közel, és távol is félnek, (ahol csak gondtalan emberek élnek) mert az álmok holt dagálya – a remény és csalódás könny hulláma már marja dús partjaikat. Nézzetek keletre! A halottak feltámadtak, megváltó szavatokra várnak – tízmillió jel a mezőben, és százmillió – ahol a zsíros barázda fehér csontokat hány ki magából, ahol mézet és meszet izzadnak a tanúkövek – azt kérdezik: Ugye nem vesztek el az évszázadok? Ugye élnek még a földön emberek?
Igaz emberek! ledöntöttétek a zsarnokot, és nem ittatok a szabadság élő vizéből, nem írták tele a költők a tiszta lapokat a hajnal jó ízéről – mondaná az egykori költő-óriás – micsoda rendszerváltozás?
Akik beolvasztották a szobrokat, és nem találtak helyükre illő másokat, nem tettek mást, egyebet, mint egykor az „égi gyermek”, a nagy fáraó: II. Ramszesz, aki kivésette a régi neveket, és sajátjával örökíttette a dicső tetteket. Vagy más időben, Róma őrült császára, Aki a maga fejét cserélte ki egy éjszakán a standard szobrok talapzatán.
Nem volt 89-ben egy sem, aki joggal felkapaszkodhatott volna azokra a talapzatokra, aki most a remény és az igazság szavait újra elmondja: mindenetek meg lesz, még ma, jólét, szabadság, gazdagság öröme vár – ez a hiány! Ez a hiány növeszt most üres traverzeket, itt van a valóság – eljött felismerése, a hiány, a nincs kiált az égre! Leromboltátok a tegnapi bálványt, és hogy ne maradjon üres az állvány, most helyére állítjátok Mammont, akiben már rég mindenki csalódott: Mindenetek meglesz, mindenetek lesz… Majd holnap – hajtogatja egy elakadt őrült gramofon – a tegnapi csoda- váró a földre zuhant, az égen, álmok helyett fantomokat kutat, de a délibáb helyén a pőre valóság csatangol: ég a tarló, szalma lángol, holokauszt könny futamokat kerget a szél, élet hová mehetnél? amikor az ablakon minden nap bekopog a hívatlan vendég, amikor a gyomor mélyén szűköl a puszta lét, új szavakat tanít a mélyszegény, magyar közösség.
Ahogy megszólalok, megfagynak számban a szavak – ólmosak – és nem jó az ok, mégis igaz, fogva tartanak a téli démonok. Visszahúzódik, didereg a lelkem, szakadó paplana: hó! Istenem! Te tudod, nem ilyen életre szegődtem, és látom már, úgy végzem, ahogy kezdtem.
Ahogy megszülettem, száz gyermekkori emlék forog velem, mint a mókuskerék, kapaszkodom beléd, elhagyott gyermek életem, ölelj magadhoz és ne engedd, hogy kinyíljon bennem, könnyesen szomorú énekem.
De nem szól már a dal, csak a harangütés kong a hóesésben és felveri szívemet az éjben, a csendes, téli zendülés.
Ha lett volna több, jó esélyem? talán üstökös, vagy Göncölszekér is lehettem, lettem volna én… nem ilyen hunyorgó, megfagyott csillag, mely bukdácsol az égbolt peremén, és hiába jég és hó: mégis elég. Hiába kérdtem tőletek, mosolytalan mammon istenek: Ki mondja meg? mire jó a harc, a harag? s ha kaland? miért szomorú az élet? miért fenyeget az utolsó ítélet? és kiért szól a lélekharang? Hamis a Törvény, az élet silány, törmelék, maszkabál – A tolvaj – rendőrért kiabál, a trükk, oly régi, mint a világ – az egyik becsapja a másikát! A Hyde parkban napestig agitál egy megélhetési forradalmár – Kihasználnak, játszanak veled, púpos lelkű akarnokok… Ember, hát legalább azt ne feledd! ami a szívedben fogant, a lelked üdvét, a sorsodat, garasokért, az uzsorásnak, el ne add! |
|
Mit rejt a múlt? Mint a régi freskók ősi templomok falán, Bánát, Lőcse, Arad népek sorskohója, |
Ne feledd! Ez a nyelv – a magyar igazság: Ne féltsd, egy gyöngyödet a nyelvet! Hej! Így végződjék minden ünnep, |
Üzenet a sorsnak Lopják a kedvemet Gazul kiforgatnak Szesszel joggal droggal Most már szolgálni kell Fiai a Napnak Szabad szkíták népe |
https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox/1488545bc60f9724?projector=1 Nimród Szent Koronája Szent kartusod köt már sokezer éve |
Hargitai árnyak közt Menjünk hát vissza a Székely Földre, |
Salakvirágok Ártatlan, szűzi szíveinken, |
Reggeli üdvözlet Kitárult tündöklőn a reggel - Mind megtalál, ki engem keres, |
Örökség Sírkő vállam vasbilincsben, Boldogasszony szülte őket, |
Valamikor Valamikor, egyek voltunk, Kitéptünk egymásból magunkat, Magunk lettük a tiltott övezet, Már bezártuk magunkat örökre, Holdként haldoklik ki Nap volt, Élünk a holt város küszöbén, Mi valamikor egyek voltunk, |
Ady lángok Ma magasra csapnak Költő! Míg nem jöttél (?) Ma, magasra csapnak irgalmatlan |
Rosszkedvünk tele Látod? Nehéz bilincs a keserűség – Havas fák közt repül a szánunk, Nehéz bilincs a keserűség: Tolvajok közt ellopott jövőnk sírdogál, |
Ember voltam Ember voltam és szikla Szivárvány vágy körül ölelt a fény, Ember voltam szakadatlan - |
Teremtő Atyánk Adj nekünk szemet, Adj nekünk szívet, Adj erőt, élő lelket, * A Szer törvénye Nézz fel és nevess! De a Hit szeret és a ráadás Ádvent a Hargitán videovers: |
STIGMÁK Szabadkő-hímes MTA, Petőfi állt újra közénk, Kossuth helyén ül vak Sámson, Nyakunkon a bitang horda, Hétszáz ezer magyar ifjú Villás nyelvű kutyaütő Akasztófák árnyékában Légy átkozott heted ízig, Nincsen bosszú, s nincs bocsánat, Coda: |
Óda Petőfi Sándor temetésére Lelkemben zendülés, harangszó Szabadság: Petőfi reménye! Távoli csillagként derengő, A jövő fátyolát szaggató, Hazát! Hol szüretkor bor dalol - Hol, bölcsőt ringat a szerelem NTK Horváth Sándor Kaposvár, 2015. |
ISTENÍTÉLET A sötétség, tolvaj, torokmetsző éjkirálya Akit vártak Júdás testvére, Saulus, Júdának Tudta, sorsát Jahwe már megírta, Arany, bor, nő, hatalom, mind-mind kevés, Jézus kenyerén hirdette magát, |
Engesztelő Karácsonyi lelkünk fénye Hív a világ Királynője – Áldást mondunk most értetek, Szép szemünkben könnyek égnek: Áradj el az életemben, Hogy fejezzem ki szavakban? S ha közel lesz baljós óránk, Ki legdrágább? Ő a legszebb,
|
Itt állok előtted Uram Atyám, Azt kérdem, mi történt velünk? Valóságos, sátáni tervek veteménye – Nyomán - elértünk végre az atomhalál küszöbére! Lucifer Júdás testvérisége. Keresztelő János megcsonkított testét – Íme! Ez volt az ára egy szűzi éjszakára: Hogy született József-ács története? Egy pap átvedlése és arcátlan vétke? Megszületett a fekete pápa – halál virága – Így jelölik ki az utat, a hamisak, A szeretet égisze alatt - Isten fogadása? A szeretet Nimrud gyermekei, - Békét, életet, és hódolatot hirdet Néked, a világban. Most mégis csak dadogok, mert méltatlan vagyok Nagyuram, Amit tudok, csak az ihlet fuvoláján játszva, mondhatom el, Int az Idő már, hull a java, sava-borsa a szónak. De a szív Századokon át Részvét helyett bábszínház az élet - Ész és jellem nélküli test, amivé vedlünk, Kísérleti farm lett a szapora világ, Hol tébolyult egó tenyészete nő – Teremtő Atyám, tengernyi intrikát Ami nem ember, és nem állat, csak degenerált Íme a végzet, amit Nostradamus írt a falra: Tombol a haramia - Farkasok közt sikolt agyunk, Az úr dicsérete marad. - Nem szól közbe, változni kell! - Kimentené magát? Az igen és a nem között, őrlődik az ember, Az utolsó ítélet: atomhalál – |
Adventi várakozás Mit kerestek jóemberek? Oh karácsony, hű szeretet - Az öregek keresztet vetnek: Táncol a Hold, a Föld – s az ég: |
Adás hiba: 2x Jónak lenni jó! A Föld képernyő zöld halála, Megromoltak igék, hitek, s a lélek: Lovak vágtatnak a tűzviharban, Fény-hazád háza, a nagy-messzi ég: Kaposvár, 2014. ezüst vasárnap |
Nimród gyermeke Lásd, szemedben őr a szégyen, Aki drágább, az a legszebb, Áradj el az életemben, Örök-friss az illatpára, Hogy fejezzem ki szavakban? Ki legdrágább, ő a legszebb, |
A magyar legenda A hegy mögött, a hídon át, Dalolva menne, A hegy mögül, a bércen át, A Kárpát haza Szentkirályát, hun Atillát, Szittyák, Magyarok! Nincs más dolgotok, NTK Horváth Sándor, Kaposvár, december 13. |
Gnosztikus kör-tükör A teljes, nem teremtett énem Irdatlan agyhomályba értem, Minő ellentmondás? Benne és általa NTK Horváth Sándor Kaposvár, 2014. |
TRIANON EMLÉKÉRE Ki halandó? Az Ég szavát ne költse - Nincs semmi méltóbb, bármi tiszteletre, Nincs több vigasz, mint magyarnak maradni: Népek Jézusa szétdúlt Magyarország: NTK Horváth Sándor Kaposvár, 2014. |
TARIHI ÜNGÜRÜZ Ím a Mag folyó - Nimród s Ankisza A vaskortól most Elűzve rontást és bajt |
SZEMES A hülyeség ma BÁL UTÁN Harmadnapokon ÉRETTSÉGI Ha szorgalmas lesz? TESZT Csukd be a szemed! |
Buzgó hívő-ivó Sarki kocsmába A FELEDÉS HÁZA A sarki ivó Tudd: elnyomatást Kocsma a világ Újjászületés tegnap már voltam - |
Ünnepi köszöntő Lelkemben zendülés, harangszó Szabadság: '56 reménye! Távoli csillagként derengő, A jövő fátyolát szaggató, Hazát! Hol szüretkor bor dalol - Hol, bölcsőt ringat a szerelem, Videovers változat: https://www.youtube.com/watch?v=9hXs08g2ca8&index=55&list=UUYXLALqsJzjildkDHSNuOnw |
Ügynök törvény ki kell adni már haragunkat a kufár zsoldosok nyomában Nem zengünk nekik ostobán, Egy démon tombol elvakultan, Szennyes hazugság áradatban, Ki kell már adni haragunkat, |
Kalapács alatt a meseország Nem, nem a tehetetlen szomorúság, |
A hazát meg kell váltani Lüktető éj, zuhan, egyre tovább, |
A bárány bűne Hideg napok jöttek, börtön éjszakák, De Húsvét után a nép élni akart - |
Magyar holokauszt Omló testek alá hullnak Virágillat orgonája Ím a halott kiterítve – Kardlappal ver a diktatúra Omló testek alábuknak Isten veled Jó barátom! Trianonnal ver Európa Isten veled Jó barátom! Video:https://www.youtube.com/watch?v=52EVKmRfssI&index=7&list=UUYXLALqsJzjildkDHSNuOnw |
Atyák és fiúk Ma, újra, fény sugárzik bennünk,
|
A Terror háza homlokára Imára, hitre születtem, |
Tél: 1956 Fagyott: „a Hold, mint téli kobold" Buda és Pest, „Te ősi város",
|
Seregszámla Mindig alázva, félre lökve, Uram Isten – szólok magamhoz – Kártyára, nőkre, jó-barátra, Már földre döntve, alig élek, Uram kérlek, ne hagyj magamra, Uram kérlek, ne hagyj magamra, |
Lehull a lepel Dübörög a változás, hamar egy imát! De ne a voltért Okos szemében száz, új dolog, Ásó-kapa nagyharang - mondja Pokol-harang üt fejemre, Lüktetéstől teli érkupát ürítek, Akárhány sorsa-zúzott költőember Szívem olvas a véres jajvetésben, Magára hagyott, halva-született remények Ivoir szemű szellemek Zúzós kagyló éj süvít, A mocsarak alján elkésett finánc a nyár, Körülvesz az árva, árva- (Szisz': Szilágyi Domokos erdélyi költő) A majom titkos küldetése A 3. világháború küszöbén, |
Most Gellért árnya hull a holdvilágra, 2 És ez az Egyház ad erőt? Újvilág vandáljai ante portas! Pusztult Dante, Mózart, Jeanne D'Arc, Hol a trubadúr? Kereszttől keresztig árad a lélek: A máglyát, a jézusi szerepet, - A titkos szabadkőműves jeleket: Novus ordó seclorum: Új világrend, Truman, árnya hullt a Földre: És két várost borított tűzözönbe - Örök stigma lett Emberárulása, A tébolyodott, majom új ragálya, Atomhalált hozott a világra. Azóta együtt él bennünk minden, Fekete mágia és Lucifer, A végtelen szenvedés tengerén - Kaposvárról, szept., 26-án. |
Legenda Kezdetekben volt a rózsaujjú hajnal, A kezdetekben nem volt hangos sírás, Ám vége lett hamar a kezdeteknek, Lelkében dúlt a babiloni selma: Azóta is a rontás útját járja, A Rossz gonosz kiáltása most a rassz, Ki az ki poklok mélyére zuhant? Ugye ismered őt? – fenyeget, sugall, Bölcsesség, belátás, értelem – ugyan? |
Valami készül Az Idő lavinái mit tornyoznak |
AZ ÁRULÁS STIGMÁI Ma iszonyú gazságokkal telten, Szomorú hűségben némán sírtak, Porba, ezer éves kincsek hullnak, 1919 örökösei Trianonban árulják a földet, Banksarcon tartják a bennszülöttet,
|
2014. Liberóval árulják a hazát! Magyarok! |
Kézzel ellenőrzött EU 2014. Talán, ha május éjszakákon, Halihó, visszavág a gárda! Nincs értelem, csak sértő sarcra égés - Csak halk, halálos, választási estén, |
BÖLCSESSÉG ISKOLÁJA Nálunk kilincsel minden lélekkufár, |
MAGYAR HUNIKUM Kiválaszt a nép A nemzet bizalmát És az eredmény? Hogy tartsd a pofád: |
AZ ÉLET SZENT Van még tovább, hiába védenéd, Mert mi bűn, az mindig szűz kereszt lesz. A teljességben minden földi lét, Szenteld hát magadat Teremtésnek, |
MEGSZÁLLÁSUNK JUBILEUMÁRA Az első versek - majd a börtön évek. Cion sírásója támadt a magyarnak, Béklyóban jársz ma is a börtön udvarán, NTK Horváth Sándor *'919-ben 60ezer hazaáruló kérvényben kérte az antanttól hazánk teljes megszállását. |
A pénzpajzs áfiuma Mennyi hazugság van a világban? Élhetnénk mi édeni szeretetben, Recseg-ropog a megcsalt társadalom, NTK Horváth Sádor, Kaposvár, 2014. jan.22. |
SOHA NEM KÉSŐ Igazság parafrázis: "Vége az évnek”, Nem is bál, Az asztalokon sonka, csemegék, virágcsokor - NTK HS, Kaposvár, 2013. szilveszter |
2014. a zsidó. befektetők perzsa vására - Motto: Már nincsenek államférfiak, Kik a hazáért színt vallanak! Az Emlékezés Egyeteme Már nincsenek magyar államférfiak, Stróman-párt manipulál éjjel-nappal, Az mondja, csak parlagi szérű e Hon: Már nincs a törvényben hazaárulás, Itt az idő, szabaddá lenni: Rajta! Kaposvár, 2013. Karácsonyán, - |
A SZÓFEJTÉS MAGYAR TITKA Ő az a számos? Ki az ég nedűjét Hajlékony kulcsával nyílik meg a kép, Ki az a számos, ki az ég nedűjét Nagy Nimród - Ataízisz unokája - A két világ ura - mindenki tudja - Ureusz kígyó Szkitia homlokán, Ma már, ki tudja, kinek volt rokona? Ő ama Király, ki az ég nedűjét Arvisura, a világ igazsága, - Jegyezte: NTK HS, Kaposvár, 2013. 01.01 |
KARACSÚNYI ÁLDÁS Kérlek, Teremtő. Boldog Anyánk, Szívemből kiáltok: Istenem! Te megtartottál Öregisten, Lejegyezte: Öreg(Nagy) Trézsa, Karacsányi Alexander * * * HUANG DHI Kr.e. 3. ezer Hódolok Huang Dhi előtt, * * * A PARAKLÉTA HAGYATÉKAKunok tündöklő virága, Máni, * * * Regnum MarianumCsak Boldogasszony * * * Holografikus matrix A pont végtelen * * * VÍZÖNTŐ-ISTENÉRZÉS |
KRISTÁLYKOPONYÁK Játszanak És bocsássatok meg az isteneknek - Isten nyelvén szólok hozzátok, * * * A HARMADIK ERŐ: Sötétség és fény, * * * |
A BÖLCSESSÉG ISKOLÁJA I. Imát mondanak a templomokban, Isten adja a tiszta lényeget, II. Mammont szolgálja, s az ősi titkot: III. Ha nem imádjuk népünk Nagyasszonyát? Egyek vagyunk a nemzet tagadásban? Imádkoznak Mammonhoz, Adonájhoz, Hát térjetek meg őseink hitéhez: |
HALOTT TITÁNOK VÁROSA E helyre, többé, nem tér vissza Isten - Mégis reánk vár a napverte táj, Kardjába dől az utolsó Titán. |
A PILISBEN Ziribáron születik a fény, |
ÉLD AZ ÉLETET Nem kell olcsó vigaszokat keresni, |
TRIANONI FÁJL Nemzetárulók Letarolt erdők Már, hol a hajlék? Fent a ég fedél, Pusztító stigma, |
A fekete magyarokról A csönd gyöngéden átölel, Óh, de nem a senki, és a talmi, Néha nem lehet kimondani, Betelve isten kegyével - A nappárduc, és a szittya, |
Néhány szó A szonettedről, amit úgy csodálok, Mert minden, egyes szó, mint kis gyökérzet, Magamnak csak a dalokat akartam – Babérkoszorúval köszöntelek Téged – |
URUNK Adj nekünk szemet, Adj erőt, élő lelket, * * * KERECSENY – A tiltott ünnep – Nem a fenyőfa, hanem |
In memoriam Dr. Buda Bálint Nem feledjük őt, Székely testvérek között, * * * ASZU IDŐKBŐL: dec.21.-én Üdv a Tudóknak! A Kárpátok tetején, * * * 2004. december 5. Szemünk sós könnye, |
SZFINX Avariszi Szent Szfinx állapot Új láthatárok * * * ENIGMA_TURBÓ Mozgósítaná Pusztuljon Európa * * * GNÓZIS Szófia, szűzen, |
Mementó |
NIMRÓD GYERMEKEI Régjártam arra - Hazátlan székely őrzi * * * NIMRÓD GYERMEKEI Idegenek közt * * * XXI. század Bujdokol a fény - |
ÚJÉVI JÖVŐKUTATÁS Egy ifjú tudta * * * MAGURA a nyelv megőriz: * * * AUTONÓMIA Ne légy hontalan. |
A MELEGVIZEK BIRODALMA Mottó: Kibírtak mindent és mentek tovább – A Nimródi szép-időkben, Erre vall, a sok-sok, hegyi Magura, Az Aranykor kapujában, És még el sem indult az óra, S az Igaz-szólás történetén? Az idő megvallja titkait, Dicsőség a Fényhozóknak! Pannónia Édene volt, NTK Horváth Sándor, Kaposvár, 2013. I. 21. |
Sáron véres rózsája Cinkos a világ, Szentföldi fák alatt Az aljas, véres kéz, Ébredj magadra Föld! Halld hát ó Izrael! És a döbbent világ – Ébredj magadra Sem arab, se zsidó – |