20210923
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2021 szeptember 06, hétfő

A csizma története

Szerző: Radics Géza

Kisiskolás koromban azt tanultam – miután az USA segítségével hazánk szovjet megszállás alá került –, hogy csizmadia szavunk szláv eredetű szó.

A szerb-horvát nyelvből vettük volna át, ők pedig az oszmán-törökből. Amint korosodtam, szemem egyre tágabbra nyílt, azt vettem észre, míg a szlávoknak volt csizmadiájuk, mégis bocskorban jártak. Nekünk, magyaroknak nem volt csizmadiánk, de csizmában jártunk. Elképzelhető, hogy a szláv csizmadiák készítették a magyarok csizmáit? Hümmmm…..

Annyi biztos, hogy nálunk a csizma népviselet lett. Azt is tudjuk, hogy a keletről jövő lovas műveltségű népek csizmát viseltek, mint pl. a szkíták, hunok, avarok és Árpád népe, hogy csak a legismertebbeket említsem. Sarú, vagy bocskor nem jól nézett volna ki a lóháton, éspersze a tóga sem, ezért nadrágot viseltek 

csizma 1

A nyugat-dunántúli Regölyön (Tolna megye) 2011 és 2012-ben régészeti ásatást végeztek, melyről a sopronmedia.hu a következőt közli: „Regölyben rejtélyes föld alatti szentélyre bukkantak a régészek. Misztikus temetkezési helynek gondolták, csakhogy emberi maradványok nem kerültek elő. Beszédesek voltak viszont a cserépdarabok és a faragott szobortöredékek. A római kori Pannónia területén egyre több olyan tárgyat és jelenséget figyelhettek meg a szakemberek, amelyek a Kárpát-medence és az iráni vaskor közötti kapcsolatokra utalnak. Már Hérodotosz görög történetíró is említ egy Perzsiából érkező népet, amely az Isztroszon (Dunán) túl lakik és méd viseletben jár. 2021. augusztus 29.

Az ásató régész, Dr. Szabó Géza Kr. e. a 7. századba sorolja a szentélyt és a benne talált tárgyakat, melyek a mai Irán északi területén a hajdan virágzó Média régészeti tárgyaival mutatnak rokon-vonásokat. Az iráni régészek meg is hívták a magyar régészeket a tárgykör egyeztetése céljából. A médek saját nevükön madá-nak, és papjaikat magar-nak nevezték. Hazánkban e népet, mint pannonokat ismerjük, akikről Dunántúl kapta a Pannónia nevet. Nagy a valószínűsége annak is, hogy népnevünk: magyar is tőlük származik. Továbbá, ez alátámasztja Csodaszarvas eredetmondánkat, miszerint Nimród két fia – Hunor és Magor – Iránon keresztül érkezett Pannóniába. A regölyi szentélyből elő karült egy fából faragott kis csizma is, melyet a régészet 2700 évesnek állapított meg.

csizma 2a

Egy másik, agyagból készített gyermekcsizma mása még a regölyinél is régibb. A Duna jobb partján, a mai Kelet-Horvátországban virágzó Vucedol (Vucsedol) műveltségből való, amely a magyar Zók-műveltségen belül virágzott. Vucsedol magyar neve Vicsedál volt, mely a Dráva Dunába ömlésétől délre van. Zók Pécstől délnyugatra kb. 15 km-re van, ahol az első keletről érkező lovas műveltségű hódítók első leleteit találták. A zókiak Kr. e 2500 táján érkeztek lóháton, és nyílván csizmában. Ennyit a csizmadia szavunk szláv eredetéről.

Radics Géza

Megnyitva 139 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások