Print this page
2009 július 16, csütörtök

Kérdések arról, hogy ki, és mi nem legitim!

Szerző: Geönczeöl Gyula

- 300. oldal: „Az én ügyemben odáig mentek, hogy a kommunista párt elleni fellépésemet az 1946: VII.tc. alapján a demokratikus államrend, vagyis a demokratikus köztársaság elleni bűntettnek minősítette a bíróság. A bírósági gyakorlatban tehát „a demokratikus államrend” a kommunista pártot jelenti. Az igazságszolgáltatást ennyi romlottsággal ritkán csúfolták meg a történelemben”.

KÉRDÉSEK arról, hogy ki és mi legitim, illetve arról, hogy ki és mi NEM legitim!

Az alábbi anyagot 2009. január 17.-én adtam közre. Azzal a szándékkal, hogy megkérdezzem a magyar nyilvánosságot: hogyan is állunk a magyar államforma jogfolytonosságának kérdésével. Hogyan állunk a Hercegprímás hivatalból kiadott és soha vissza nem vont VÉTÓJÁVAL.

Egy tudós politológusunk meg is jegyezte hosszabb válaszában, hogy: „ A hercegprímási vétó tény és valóság, azt meg kellene válaszolni”.

Ma újra fel kell vetni ezt a kérdést, mert a kommunisták szócsöve a Népszabadság mai, július 15.-i száma, Nagy N. Péter olyan fogalmakat vet fel, amelyekre a magyar közvélemény szuverén választ kellene, hogy adjon és a magyar jogásztársadalomnak ugyancsak tisztába kellene lennie bizonyos határvonalakkal, vagy nem szuverén és nem jogásztársadalom. A Népszabadság ugyanis nem kevesebbet közöl az említett írnok tollából, mint azt, hogy: „ a bírósság a Magyar Gárdát a demokratikus államrenddel való összeegyeztethetetlenség miatt minősítette” és hogy „nehéz érvet találni, miért ne kellene betiltani a Jobbikot is”, stb. Majd egy másik cikkben javasolja Orbánnak, hogy ne siessen. Nyilván előbb ez a rendszer be akarja tiltani a nemzeti oldal ezen szuverén képződményét a Jobbikot és ezért időt kérnek a Fidesztől. A médiában teljesen tetten érhető máris a választópolgárok tervszerű MEGFÉLEMLÍTÉSE.

Ezért pár dolgot tisztázni kell.

Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1989 kiadásában idézem megjelent Mindszenty József EMLÉKIRATAIM -ból idézek:

- 300. oldal: „Az én ügyemben odáig mentek, hogy a kommunista párt elleni fellépésemet az 1946: VII.tc. alapján a demokratikus államrend, vagyis a demokratikus köztársaság elleni bűntettnek minősítette a bíróság. A bírósági gyakorlatban tehát „a demokratikus államrend” a kommunista pártot jelenti. Az igazságszolgáltatást ennyi romlottsággal ritkán csúfolták meg a történelemben”.

- 296. oldal: „A köztársaság védelméről szóló törvényt a nép elkeseredésében „hóhértörvénynek” keresztelte el. Szövegét a kommunisták diktálták s már eredetileg kirakatperek rendezésére szánták”.

- 264. oldal: „végrendeletemben megállapítom, hogy ami Magyarországon választásokon és más úton a törvényesség látszatával történt, elejétől fogva törvénytelen. Arra kértem és figyelmeztettem a magyar népet, maradjon hű történelmi múltjához, hazájához és a valláserkölcsi alaphoz”

- 250. oldal: „Baranyai professzor…eljuttatott hozzám egy tanulmányt a magyar prímások közjogi szerepléséről és a kísérő levélben felvetette azt a lehetőséget, hogy egy váratlanul bekövetkező s általa jogi vacuumnak nevezett helyzetben a kibontakozás a hercegprímás közreműködésével is megtörténhet”.

- 249. odal: „ A köztársaság bevezetéséről szóló törvényjavaslat ellen valóban óvást emeltem. Ehhez azonban a törvény életbelépése előtt nekem is, mint minden magyar állampolgárnak megvolt az alkotmányban s az alaptörvényekben biztosított jogon. Alaptörvényeink szerint, amelyek bármely elfogadott törvény alkotmányos úton való megváltoztatását engedélyezik, még ha ma is bárki alapítana olyan politikai pártot, amely a köztársaság helyett a királyság visszaállítását tűzné ki célul, feltéve, ha valóban demokratikus államban és jogrendben élnénk”.

- 199. oldal: „A Rajk által beterjesztett törvényjavaslatról könnyen meg lehetett állapítani, hogy lemásolása a szovjet „törvénynek” azzal a céllal, hogy a köztársasági államforma védelmének ürügyén félreállítsák és elsüllyesszék mindazokat a politikusokat és közéleti férfiakat, akik útjában álltak a kommunista egyeduralmi törekvéseknek. Ezért nevezték el „hóhértörvény”-nek”.

- 104. oldal: A vétóval kapcsolatban Tildy Zoltánt és Varga Bélát figyelmezteti arra, hogy „ a marxista pártok a királyság intézménye helyett a köztársaság bevezetését követelik. Kifejtettem álláspontomat,: Ebben a fontos kérdésben semmiképpen nem szabad engedniök a szovjet nyomásnak”..” a választásokon egyetlen párt sem vetette fel az alkotmány módosításának szükségességét s így a jelenlegi parlamentnek erre nincs felhatalmazása”…Ha a bolsevisták mindenképpen döntést akarnak az ügyben, meg kell kérdezni magát a népet. Hangsúlyoztam a kommunisták a köztársaság bevezetését azért követelik, mert újabb helyzeti előnyökhöz akarnak jutni”.

- ÉS VÉGÜL, de nem utoljára: 308. oldal: „ Az 1956-os szabadságharc alatta Nagy Imre kormány, amelynek Kádár János is tagja volt, az igazságszolgáltatáson esett sérelmet is orvosolni akarta, amikor a Mindszenty – perről így nyilatkozott:

„A magyar nemzeti kormány megállapítja, hogy 1948-ban Mindszenty József hercegprímás ellen emelt vádak minden törvényességet nélkülöztek. Ennek értemében a hercegprímás ellen történt összes intézkedések megsemmisülnek és a hercegprímás minden eddigi polgári és egyházi tisztségét felveheti és szabadon gyakorolhatja”.

 Tehát érvényben van a HRCEGPRÍMÁSI VÉTÓ, 1956 után is. Szeretnék nyilatkozatokat látni arról, hogy ki áll az 1956- os magyar nemzeti kormány mellett és ki áll a jelenlegi, illegitim rendszer mögött, amely nem hivatkozhat 1956-ra, vagy magát vétózza meg.

Geönczeöl Gyula,

2009. július 15.

Valahonnan a Kárpát - medencéből


Hozzászólások megtekintése a régi honlapról