Vajon mi hihető a Viasat History csatorna Akkád Birodalomról (Kr.e. 2350-2150)[1] és a pusztulásáról sugárzott angol ismeretterjesztő műsorából[2]? Volt abban minden: tűzhányó, vulkánkitörés, El Niño, villámlás során keletkezett polimer részecskék, 300 évig tartó szárazság és porvihar nyoma az akkád (ásatási) rétegben; csak az nem említtetett, ami az Akkád Birodalom, illetve az akkád „magasműveltség” tényleges pusztulását okozta.
Úgy tűnt, mintha a XIX. századi angol, német, francia stb. történészek, régészek, nyelvészek bizonyított és egymással ütköztetett megállapításait elegyítették volna az akkád korba nem illő, nem jellemző „modern” ismeretekkel. Az eredmény hazug, félrevezető, félreérthető, de rendkívül mutatós, tudományos-ismeretterjesztő műsor lett.
A műsor legmeghökkentőbb, ez írásban vastagbetűvel idézett kijelentéseit az Akkád Birodalom létrejöttének és pusztulásának valós története mondatról-mondatra cáfolja[3]:
„Az Akkád Birodalom a semmiből jött létre”:
A semmiből nem keletkezik semmi, legfeljebb az előzmények nem ismeretesek. Akkád sem a semmiből keletkezett.
ÚR város „zászlaja” – Amikor még kevés sémita volt a sumirok között (felső sorban jobbról az első feketefejű a második balról a harmadik alak juhot noszogató feketefejű)– smarthistory.org)
Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz északi részének sumir népességére rátelepült, műveltségét gátlástalanul átvette a feketefejű szolga-népség. Vezére, a későbbi uralkodó a sémita-nomád származású Sargon.
Sargon származását az Assurbanipal könyvtárában talált cseréptöredék szövege tárja fel[4]: Apja ismeretlen. Templomi prostituált anyja titokban szülte. Kiszurkozott vesszőládikában az Eufrátesz vizére bízta. [Miként a zsidó Mózest az anyja a Nílusra.] Aqqi, a vízhordó fogta ki a folyóból, s gyermekeként nevelte fel. Kertészként éldegélt. [Innen kapta a Sar-ru-kin/SAR.GON nevet. Nevének első jele, a SAR kertészt jelent. Azóta minden sémita-akkád, babiloni és asszír uralkodó ékiratos címe „sar”, vagyis király.]
← Az akkád Sargon bronzsisakja (Ninive, Iraq Museum - shorthistory.com)
Hogy-hogynem UR-ZA.BA.BÁ-nak, KIS város uralkodójának megtetszett az okos fiúcska és a pohárnokává, majd a bizalmasává tette. A becsvágyó Sargon a királyát összeugrasztotta uruki vazallusával, az ummai illetőségű LUGAL.ZA.GE.SI-vel. Kettejük háborúskodását kihasználva jótevője, UR.ZA.BA.BA trónját elfoglalta. Lugalzagesi-t elfogta, s a kivégzéséig szégyenszemre EN.LIL isten nippuri temploma előtt ketrecbe zárva tartotta. Az öntudatos, világuralomra törő Sargon legyőzvén Észak- és Dél Mezopotámia két jelentős uralkodóját „nevető harmadik”-ként új várost alapított, Agade-t, mely az Akkád Birodalom névadója lett.[5]
A műsorban szóba sem került Sumer, sem az, hogy Sargon két sumir uralkodó holttestén átgázolva hozta létre a kérészéletű Akkád Birodalmat.
„Az Akkád Birodalom a Felső-tengertől az Alsó-tengerig[6] húzódott”
Az Akkád Birodalom legnagyobb kiterjedése (smarthistory.org.)
Így igaz, ha Sargon és vérszerinti utódai, Rimus, Manistuszu, Naram-Szin, Sar-kali-sarri folyton-folyvást tartó területszerző és -megtartó hadjáratait tekintjük. Valójában sémita égisz alatt, királyaik akarata ellenére véres harccal foglalta el és vonta uralma alá a sumir városállamokat.
A TV műsor szerint a mintegy 5000 fős akkád hadsereg meghódította Mezopotámia peremvidékét. Ásatások bizonyították, hogy a Zagrosz-hg. déli részén Tell Brak, a kurdisztáni Bassetki falunál és másutt feltárt bronzkori település akkád. Kétségkívül a talált leletek az akkád korba illeszthetőek, de sem a lakosság, sem a település nem volt akkád.
Az akkád korban a filmben említett nagyszabású építkezések nemigen voltak. A fegyveres hódítás nem jelenti azt, hogy az elfoglalt területeken a megszállók rögtön építkeztek volna. (Pl. A trianoni békediktátum után Magyarország minden leszakított területén legalább két emberöltőnek kellett eltelnie, hogy az utódállamok komoly építkezésbe, pl. útépítésbe fogjanak.)
A leigázott területeken a sémita feketefejűek hódító serege élelmezését a hadak nyomában járó „hivatalnokok” biztosították Magyarán a sereg ellátása címén kifosztatott a lakosság. Sargonnak komoly erőket kellett bevetnie az elégedetlenség elfojtására.
„Az akkádok műveltsége magasszintű volt”
Az akkádok vették át a sumirok műveltségét, ami az idők folyamán jelentősen megszürkült, lezüllött. A sumirok vonalas írását, vagyis sumir írnokokat 
alkalmaztak. Sumir írásjeleket használtak, de a saját anyanyelvükön, sémita akkád nyelven olvasták.
← A Zagros-hegységbeli lulubi nép legyőzését megörökítő győzelmi oszlop (collections.louvre.fr)
Ur városában feltárt akkád sírokban a nem arany-ezüst, hanem egyszerűbb kerámia-leletek kerültek elő. ”Ebből következtethető, hogy a jólét erősen megcsappant… A régi kor öntött nyeles fejszéi helyett a fanyél végére… rákalapálják a durva fejszét… Mindenütt kevesebb a csin, és alacsonyabbrendű a technika… Leigázott nép sírjaiban nem számíthattunk nagy gazdagságra… az [I. Úr-i] dinasztia gazdagsága … a múlté. Ebben a korban [akkád] nagyobbszabású építkezéseket sem találunk.”[7] [Az igazsághoz hozzátartozik, hogy templomokat, zikkuratokat építettek. Nippurban „Naram.sin Enlil templomának építője”[8] volt. ]
Sargon fiai apjuk nyomdokaiba léptek. „Rimus megsemmisítette Úr városát,… Manistuszu háborúzott Elammal, győzelmet aratott Ansan (szuzai tartomány) felett, Sumer déli részén … 32 királyt győzött le.”[9]
Sargont kegyetlenségben messze felülmúlta az unokája, Naram-sin. A sumir városok egyre-másra lázadtak fel az akkád uralom ellen. Naram-sin hírhedt ténykedése a sumirok vallási központja, Nippur feldúlása. Nem hagyta ki Kist, Ereket és Szippart stb. sem. A meghódított területek lázongó, adófizetést megtagadó lakosai elleni kegyetlenségének tanúbizonysága a róla elnevezett diadaloszlop.
„Az Akkád Birodalom bukását természeti csapások okozták”
Egyáltalán nem. Sargon utódainak területéhsége és hatalomvágya okozta a 175 évig fennálló Akkád Birodalom bukását.
A Zagros-hegységből lezúduló „hegyek sárkányai”, a gutik megelégelték az akkád túlkapásokat, Nippur, a szent város feldúlását. Sar-kali-sarri uralkodása idején megtámadták és megsemmisítették az Akkád Birodalmat. A sumir királylista Sar-kali-sarri neve alatt írja: „Ki király volt, ki nem volt király[10]”. Az akkád fővárost, Agadé-t a földdel tették egyenlővé. [Máig sem találják a helyét!] 125 évre az egész ország a barbár, királyságot nem ismerő gutik uralma alá került.[11] [A gutik nem sémiták, hanem szkíták, utódaik a mai kurdok. A sémiták gójoknak hívták őket, ami „lovas embert” jelent. A zsidók mindmáig gójnak nevezik a nem sémita, keresztényeket.]
← A Zagros-hegységbeli barbár törzsei elleni támadásakor elfogott, orrgyűrűn és a kezén megkötözött barbár lulubi/guti fogoly (wikiwand.com)
A TV műsor az alábbi „természeti csapásokat” részletezte:
„Vulkánkitörések és villámlások (sic!) okozta 300 évig tartó szárazság pusztította el akkád városokat. (Mary Ann Ochota) Ti. az ásatások az akkád rétegben vastag porrétegre leltek.
Gyatrán idézve valahogy így hangzott: ’A villámláskor a villanás során kialakul az elektromos plazma. Nanorészecskék keletkeztek, (ezért) találtak polimert[12] az akkád rétegben’.[13]
[A gutik porrá rombolták az akkádok agyagépítményeit, ami valóban vastag porréteget eredményezhetett. E szárazság kb. Kr.e. 2200-tól Kr. e. 1900-ig tartott. A megszálló gutikat(125 év), a sumir Gudeát, a hódító elamitákat, sőt a magas műveltségű sumir III. Úr-i dinasztiát sem zavarta sem a por, sem a szárazság, vígan hódítottak, éltek, fejlődtek.]
A Perzsa öböl üledékvizsgálata derítette ki, hogy az Akkád Birodalom éghajlatváltozását, a századokig tartó porvihart Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékét sújtó 2-7 éves ciklusokban jelentkező sajátos időjárás, az El Niño okozta. [Nincs kissé messze a Csendes-óceán dél-amerikai partvidéke a Perzsa öböltől?!]
Az El Niño jelenség (concernusa.org)
Tehát „300 éves száraz időszak során az akkád Birodalom összeomlott.” (Dr. Rebekka Adshan).
A műsor mindent bedobott, elterelő tudományos magyarázatokba bocsátkozott, nehogy meg kelljen megemlíteni a guti támadást. A gutik épületeket, városokat termőterületeket tettek tönkre, de úgy tűnik, az akkádok javarésze mégis megmaradt. Kiegészültek sémita fajrokonaikkal a sémita-amorita-asszír bevándorlókkal. Sokasodtak, gyarapodtak, túlélték az elamita és a kassita uralmat, beépültek a déli sumir városállamokba. Uralkodóik kiváló szervezők voltak, hiszen kisebb-nagyobb megszakításokkal, létrehozták a három Babiloni és a három Asszír Birodalmat. [A megszakítások a sumirok feltámadását, a sémita betolakodók elleni harc időleges győzelmét jelentik.]
Vajon, hogy okosodjon az ember, ha úton-útfélen félrevezetik?
[1] Lexikon alter Orient nyomán. A történészek az Akkád Birodalom fennállásának idejét nem egyöntetűen határozzák meg: Woolley: Kr.e. 2630-2470, Enzyklopädie der Archäologie: Kr.e. 2334-2190; Zabern: 2350-2150 stb. [A Kr.e. 539-ig a történelmi dátumok általában az un. közepes kronológiát, a régebbi történészek a nagy, az újabbak a kis kronológiát veszik alapul. ]
[2] Ókori apokalipszis - Akkád Birodalom, I. évad 4. rész, angol ismeretterjesztő műsor, 2021 IX.18., 4.25-5.20-ig
[3] [Szögletes] zárójelbe tettem a kiegészítéseimet.
[4] Brunengo, Giuseppe: L’impero di Babylonia e di Ninive, I-II. Vol. Prato, 1885. I. 268. p.
[5] Lexikon Alter orient, VMA-Verlag, Wiesbaden, 1997. Vö. Sumer, Akkad, Sargon Lugalzagesi címszó.
[6] Felső-tenger – Földközi-tenger, Alsó-tenger – Perzsa-öböl.
[7] Woolley, Leonhard: Ur of the Chaldees, Harmondswort-Middlesex, Penguin Books, 1938., 80-86. pp
[8] Schmökel, Hartmut: Europäischer Buchklub, Stuttgart…, 1955. 48.p.
[9] Woolley, Leonhard: Vor 5000 Jahren, Francks’sche Verlagshandlung, Stuttgart, [1930], 53. p.
[10] Mai „romlott” magyarsággal: Aki király volt, aki nem volt király.
[11] Woolley: Vor 5000 Jahren, Francks’sche Verlagshandlung, Stuttgart, [1930], 54. p.
[12]greelane.com: Természetes polimerek: fehérjék, például haj, körmök, teknőshéj; cellulóz a papírban és a fákban; keményítő növényekben, például burgonyában és kukoricában; dns; pitch (más néven bitumen vagy kátrány); gyapjú (állatok által előállított fehérje); selyem (rovarok által előállított fehérje); természetes gumi és lakk (fák fehérjéi);
[13] hu.wikipedia.org: [Villámláskor,] Amikor az elektromos tér erőssége eléri a több tízezer Volt / centiméter értéket, az elektromos töltésekre ható vonzóerő miatt a töltések a levegő molekuláiban is kezdenek szétválni, a felhő alja a közelében lévő pozitív töltésű levegőmolekulákra vonzóerőt gyakorol, így azok felfelé, a felhő alja felé mozdulnak el. A töltések szétválását a levegőben ionizációnak nevezik. Az ionizált levegő (más néven: hideg plazma) elektromos vezetőképessége sokkal jobb, mint a nem-ionizált (de egyéb tulajdonságaiban azonos) levegőé (gyakran az elektromosan jól vezető fémeket is úgy jellemzik, mint pozitív atommagokat, amiket könnyen mozgó elektronfelhő vesz körül). Az elektronok kis tömegük miatt könnyen elmozdulnak, és áramlásuk elnevezése: elektromos áram. A levegő ionizációs folyamata során vékony, hosszabb-rövidebb járatok alakulnak ki a felhő és a földfelszín között, amikben az elektronok mozogni tudnak.
Forrás: Marton Veronika