Magyarok Világszövetsége — Magyarságtudományi Füzetek

„…Annyi hőst és nemzeti vértanút, mint a magyarság, alig mutathat fel még egy nemzet a világon. (…) A világ minden nemzete között nekünk van a legdicsőbb múltunk, mert történelmünk nemcsak história, hanem egyben "mártírológia"! (...) A nemzeti öncélúság és a nemzeti szent önzés megerősítésében óriási újjászülő, történelmi hivatás vár a nemzet hadseregére. (…) Ragyogtassuk fel újra és örökre az Attila és Árpád ihlette ősi, jellegzetesen magyar katonai egyéniséget!  (...) E szent tudatban kiáltom, hogy a hadsereg éljen nemzetében és a nemzet a hadseregében! Ismerje annak gondolkozását, érzésvilágát és legyen annak mindenkor rettenthetetlen kifejezője is. A hadsereg nemzetét istenítve, egyes-egyedül annak éljen, és ha kell, azért vérezzen és hősiesen haljon!"  – idézi a szerző Máté-Törék Gyula, a M. kir. honvéd vezérkar főnökének írását 1936-ból.

A magyar katonai erények lényegét, s a magyar katona történelmi küldetéstudatát jellemzi a fenti idézet. Így élt, így harcolt, s így halt meg, ha kellett, a magyar katona a vérzivataros magyar történelem évszázadaiban. Igen, az ő legendás áldozatukra épül a magyar Haza, múltunk, jelenünk és jövendőnk. Éppen ezért hiánypótló mű Cúth János újságíróé, a magyar katonai dicsőség és hősiesség évezredeiről. Nem tévedés az időmegjelölés, hisz a szerző – hűen magyar gesztáinkhoz, krónikáinkhoz – a mezopotámiai (sumer) Nimród király (Kr. e. 4-3 évezred) életének felidézésével kezdi magyar történelmi barangolását az időtlen múltban. S mivel meggyőződéssel vallja a szkíta-hun-magyar azonosságot, ezért a keleti szkíta-pártus győzelmektől kezdve, Atillán, a hun nagykirályon át egészen Árpád vezérig ível a szerző történeti-írói látóhatára.

A kezdetektől a máig annyiszor került veszélybe a Haza, a magyarság önálló állami léte, de a magyar katonavirtus, lovas katonanépünk hősi vitézsége mindmáig megtartott bennünket. Hadművészetünk, Európában egyedülálló harcmodorunk és a magyar katona közismert bátorsága, hősiessége mindig megtartotta a Hont, ahogy Árpád nagyvezér és fiai véráldozata a híres pozsonyi csatában (907.július 3-7), amely nélkül ma nem beszélhetnék magyarságról… Megcsonkítva, szétszaggatva, megfogyatkozva, de Magyarország ma is él, jelen van a történelem porondján, s joggal bízhat és remélhet a történelem Istenének megtartó és mindent helyreállító irgalmában.

A magyar katonahősöket példának állítjuk a magyar ifjúság felé, akikhez ez a könyv elsőrenden szólni kíván. Legyünk büszkék magyarságunkra, múltunkra, s azokra, akik tudtak és mertek élni és meghalni a magyar Honért! Ismerjük meg olvasmányos formában a magyar hadtörténelem kiemelkedő pillanatait, s személyiségeit! A nándorfehérvári diadaltól (1456) a magyar huszárság hadi dicsőségén át a tatárral, törökkel, némettel-osztrákkal vívott csatákig. Az erdélyi fejedelmek szabadságküzdelmei, a kuruc -, majd dicső ’48-49-es szabadságharc, s az első és második Világháború megannyi véres csatája szülték a magyar bátorság örökkén élő legendáit.

E könyvben felvonul előttünk a magyar hősök Pantheonjának annyi ismert, kevésbé ismert, vagy éppen méltatlanul elfeledett katonahőse. Különböző korokban éltek, de összeköti őket a hazához való tántoríthatatlan hűségük, halált megvető bátorságuk, lángoló, hitvalló magyarságuk… Ilyen ember volt Zeyk Domokos neves erdélyi huszártiszt is, akinek az életét Kónya-Hamar Sándor állítja elénk a kötetben. Az 1849. július 31-i segesvári csatában a legenda szerint ő az, aki Petőfit kimentette a csatatérről, majd szembetalálta magát a kozák orosz dzsidásokkal, akik megadásra szólították fel. ”Zeyk visszakiáltott: „Zeyk Domokos meghal, de rab nem lesz soha!”. Azzal eldobta a kardját, elővonta kétcsövű pisztolyát, egy golyóval leterített egy kozákot, míg a másikkal főbe lőtte magát… Zeyk Domokos hősi halála – akár Bemet védte, vagy előtte Petőfit menekítette, hisz őmiatta tért vissza a csatatérre! – az önzetlen áldozatkészség legnemesebb példájaként, a szabadságharc egyik fényes bajtársi gesztusaként maradt fenn a magyar történelemben.

Pápai Szabó György

Sorozat-bemutató video: http://mvsz.hu/mtf/mtf_reklam.html

A kiadó terjesztőket keres, elsősorban a középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken.

Terjesztési információ

A Magyarságtudományi Füzetek ára Magyarországon: 499 Ft.

A füzetek Magyarországon megvásárolhatók az újságárusoknál.

Postai úton házhoz küldve: 700 Ft.

8 füzet megrendelése esetén: 3000 Ft (azaz 375 Ft/pld.), kiegészítve a postaköltséggel.

Külföldön az ár ugyanennyi, az adott ország devizájának napi árfolyamán.

Belföldi átutalás esetén a bankszámla: 10300002-20102159-70833285

Külföldi átutalás esetén:

Magyarok Világszövetsége

1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.

bankszámlája:

IBAN HU 52 10300002-20102159-70833285

MKB Rt. – Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.

1056 Budapest, Váci u. 38.

SWIFT Kód:MKKBHUHB

Megrendeléseket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen fogadnak.

Ha a kívánt mennyiség árát banki átutalással befizették, és pontos postai címüket feltüntették, akkor másnap postázzák a megrendelt füzeteket.

MVSZ Sajtószolgálat

8515/141220