Print this page
2009 november 04, szerda

A kereszt ige, az ige kereszt

Szerző: Őszkatona

Be szeretném vetni vitára a "kereszt" "köreszt" "köröszt" szó eredetét. Nem tudom hogy ezt a szót már értékelte-e valaki "műveltető igének", de ha esetleg még nem, azt indítványozom hogy a most főnévként használt "kereszt" szó eredetileg egy ige volt. Jó lenne ha ehhez egy hiteles szakértő - például, Tomory Zsuzsi - hozzászólna.

Kezdjük az "E" és az "Ö" betű és hang kutatásával. Először is nézzük meg a rovásírás "E" és "Ö" betű közötti hasonlóságot. Ez a két (rovásírásban aránylag bonyolult) betű majdhogynem azonos. Az egyetlen különbség az "E" és az "Ö" között az "Ö" betű aljáról fölfelé kanyarodó kis farok.

Másodszor, a velünk rokon galatiai kelta (most, gall vagy gallus) nép utódja a későbbi latin "E" betűt sokszor "Ö" hangban ejti ki. Ezt a szokást a későbbi bevándorló frankok is átvették, és ma a francia nyelvben az "E" betű sokszor "Ö" hangzású (pl. "je", "ce", [én, ez] kiejtése "zsö", "szö".

Harmadszor, a magyar nyelvben a Nyugateurópai hatás - általában, de a rovásírás elpusztítása és a latin ábécé beiktatása, különlegesen - elhomályosította az "E" és az "Ö" betű között lévő logikus különbséget. Ez a különbség ma már nagy részben el is tűnt az Alföldiek által "pesti mekegésnek" nevezett beszédben, amelyben az "Ö" betűt és hangot "E" betűvel írjuk és "E" hangban ejtjük ki.

Ezek a tényezők arra kényszerítenek bennünket hogy egy "E" vagy "Ö" betűt tartalmazó szó értelmezésekor nézzük meg a szó értelmét e betűk fölcserélésével. A gyökér szavakban a szó értelme általában ugyanaz (pl. "csöpp, csepp", "föl, fel", "kör, ker", "mög, meg", "röp, rep", stb.) - habár ma már ez nem minden esetben mondható (pl. "szög", szeg").

Ha most föltételezzük hogy a "kör, ker" egy gyökér szó, akkor az ebből a gyökérből származó ma "kereszt" szó régebben "köreszt" vagy "köröszt" is lehetett. Tehát aki a "kereszt" szó értelmét kutatja, jól teszi ha a "köreszt" és a "köröszt" eredetét is megvizsgálja.

A legrégebbi nyelvtan könyv ami rendelkezésemre áll az egy 1861-ben Nagyváradon, Nogáll János, váradi kanonok és isk. főfelügyelő, név alatt, kiadott Magyar Nyelvtan, Született Magyarok Számára című tankönyv. E könyv 45. oldalán azt olvassuk hogy:

"Ezen középígék [rag+ad, vig+ad, szak+ad, szenv+ed, eng+ed, terj+ed, stb.] míveltetőkké úgy vállnak, ha az "ad, ed" "aszt-, eszt"-re fordul; ragaszt, vigaszt(al), engeszt(el)."

A nyelvézékenység serkentése érdekében, most nézzünk meg még néhány szót amelyek, a fönti szabály szerint, gyökér szavakból műveltető igévé vállnak: aggaszt, áraszt, ereszt, ébreszt, éleszt, fagyaszt, fogyaszt, forraszt, halaszt, keleszt, növeszt, ömleszt, porlaszt, repeszt, sorvaszt, süllyeszt, terjeszt, ugraszt, virraszt. Mindegyikük egy műveltető ige. Most pedig próbáljuk meg a "kör" szót egy ilyen műveltető igére átalakítani a fönti szabály szerint. A "kör+ed" szót ma már nem ismerjük (én legalább is nem ismerem) viszont a "kör+eszt" egy értelmes műveltető ige, függetlenül attól hogy általános használatban van-e vagy nem egy megadott korban. A fönti nyelvézékenység serkentésével érzékelhetjük a "köreszt" szó műveltető ige értelmét, például, a téli napforduló ünnep szertartásai szerinti Kerecseny sólyom fiókák "nap-kör"-be ("Isten-kör"-be) való beavatását, azaz, a fiókák egy "kör-repültetését" vagy, egyszerűen, "köreszt"-ését.

Ezt az indítványt egyesek avval cáfolják meg hogy a fölsorolt példák mindegyike egy ige jellegű gyökér szó amit az "aszt, eszt" rag az "okoz", "tesz", vagy hasonló segítő ige alakít át műveltető ige fogalomra. Szerintük a fölsorolt példák eképpen értelmezhetőek:

ragaszt ragadást okoz (pl. ragot tesz hozzá)
vigaszt(al) vígságot okoz
engeszt(el) engedést okoz
aggaszt aggodalmat okoz
áraszt árt (áradást) okoz
ereszt er(redés)t okoz
éleszt életet okoz
ébreszt éberséget okoz
fagyaszt (meg)fagyást okoz
fogyaszt fogyást okoz
forraszt (össze)forrást okoz
halaszt (ideiglenes) halált okoz
növeszt növést okoz
ömleszt ömlést okoz
porlaszt porrá tesz
sorvaszt sorvot (sorvadást) okoz
süllyeszt süllyedést okoz
terjeszt terjedelmessé tesz
ugraszt ugróvá tesz
virraszt virradatig éberséget okoz (ébren marad)

Mivel hogy a "kör" nem egy ige jellegű gyökér szó, érvelik, a "köreszt, kereszt" szó sem lehet egy műveltető ige.

Evvel az érveléssel viszont legalább két gond van. Az egyik az hogy a példákban fölsorolt gyökér szavak nem mindegyike ige jellegű. Ezen műveltető igék listáján van főnév, (pl. ár, por), melléknév képző (pl. vig, éber) stb., úgymint több jellegű (pl. rag, fagy) gyökér szó is. A másik pedig az hogy az említett műveltető ige, "okoz", "tesz", stb., nem a gyökér szót magát alakítja át, hanem a gyökér szóból alakított főnevet: rag(adás), vígság, engedés, aggodalom, ár, ér, éberség, élet, fagyás, fogyás, forrás, halál, növés, ömlés, por, sorva(dás), süllyedés, terjedelem, tör(edék), ugró, virradat. Ezek mind - mondhatni - fölösleges főnevek. Az "aszt, eszt" rag pont arra való hogy bármelyik gyökér szóból műveltető igét lehessen alakítani anélkül hogy azt átmenetileg át keljen alakítani főnévre amiből majd egy segítő ige (okoz, tesz, stb.) kihozza a műveltető ige értelmet. Természetesen, nincs minden korban használatban minden egyes gyökér szónak egy műveltető ige alakja, de ezt az átalakítást a szabály megengedi. Eszerint a "kör" gyökér szó a "kört okoz" kifejezésben nagyon is lehet a gyökér szó a "köreszt, kereszt" műveltető igében.

A fönti példákban látjuk hogy a műveltető igében a gyökér szó azonos a főnévben megőrzött gyökér szóval (pl. "ár, ár-aszt, ár(adás)", "él, él-eszt, él-et"). Ha a "kör" szó nem kivételes - és semmi sem indokolja hogy az lenne - akkor a "kört okoz" kifejezésben a "kör" főnév - ami egyben a gyökér szó is - azonos a "köreszt" műveltető igében a "kör" gyökér szóval. Tehát bátran mondhatjuk hogy a "köreszt" szó a "kör" gyökér szóból átalakult, "kört okoz" értelmű műveltető ige.

Így, például, esetleg érthető "Keresztelő" Szent János szertartása amikor Jézust, mint embert, beavatja a mi "Istenünk körébe", azaz, "köreszt"-i, ugyanabban az értelemben mint az "ébreszt" műveltető igével "ébreszt"-ünk valakit. A "vigaszt(al)", "engeszt(el)" műveltető igék pedig példázzák a régebben érthető de ma már érthetetlennek nyilvánított "vigaszt, engeszt" szavakat, melyeket az "al, el" rag (fölöslegesen) másodszor is megpróbál műveltető igére átalakítani. (Ez a fölösleges kétszeres jelzés hasonlít az "aztat, eztet, őtet" hibás nyelvszokáshoz.) Ha ez mind tartható, akkor a hibás nyelv logika felelős a "kereszt(el) és a kereszt(el)ő" szavak képtelenségéért.

Tehát ha a "kereszt" szót "körülrepültetjük" a magyar nyelv-történelem fölött, előbb utóbb hazatér kiindulási pontjára, azaz, Istent jelképező "kör" gyökerére.

Érdeklődéssel várom a szakvéleményeket.

Hazafias szeretettel
Őszkatona

 

Eltárolt hozzászólások

 

Szerkesztő jegyzete, 2013.03.22

A rovás "E" és "Ö" betű Magyar Adorján rovás-jelkészletében hasonlít egymásra. A mai UTF-8 szabvány által már elfogadott és ISO szabványosításra váró Forrai Sándor féle székely-magyar rovás-jelkészletében e két betű nem hasonlít egymásra.

rovasISO

ISO N4268, 12. o.