20240329
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2008 augusztus 16, szombat

KITALÁLT KÖZÉPKOR - Pap Gábor előadásai

Szerző: Pap Gábor

 Pap Gábor művészettörténész olyan témákban mondja el véleményét, amelyet a hivatalos "tájékoztató" eszközökben nem igazán szívlelnek. Előadásait elsősorban a youtube.com oldalon és nagyobb tároló kapacitásokkal rendelkező nemzeti oldalakon nézhetjük/hallgathatjuk meg.

Kitalált középkor témakör:

Kitalált középkor 1/7

Kitalált középkor 2/7

Kitalált középkor 3/7

Kitalált középkor 4/7

Kitalált középkor 5/7

Kitalált középkor 6/7

Kitalált középkor 7/7

Egy részletben megtekinthető a dobogommt.hu oldalon

A magyar nyelvről:

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.1 Bevezető

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.2 MAGYAR NYELV

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.3. ÉVKÖR

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.4. A MAGYAR ABC

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.5. ÁLLAPOT ÖV

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.6. A NAGY BUMM

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.7. Ősapa, Erkölcs, Hit

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.8. ÍRÁSRENDSZER

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.9. ATYA, APA

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.10. VILÁGRENDSZER

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.11. INDOEURÓPAI MÚLT

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 1.12. HAZUG NYELV

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.1. ÉLETFA ISKOLA

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.2. ÖT ELEM

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.3. HÉT OSZLOP

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.4. 12 SOR ÉS BETÜK

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.5. BETÜTÁLTOS

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.6. JÁTSZVA TANULÁS

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.7. BONYOLÍTÁS

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.8. ALAPJELEK

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.9. KIFEJTÉS

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.10. RAJZBESZÉD

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.11. A JÖVŐ ÍRÁSRENDSZERE

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 2.12. A MAGYAR NYELV

További előadásai más témakörökben

A nagyszentmiklósi aranykincsek

Trianon 1. rész Pap Gábor beszéde Nagykanizsán

Trianon 2. rész Pap Gábor beszéde Nagykanizsán 

Trianon 3. rész Pap Gábor beszéde Nagykanizsán

A rovat további cikkei: Angyali korona, szent csillag »

Hozzászólás  

#7 Válasz Nagy Éva kérdésére 4.sagi 2016-03-15 15:49
Idézet:
“Kézai szerint nemzetünk őse nem lehetett Khusnak a fia, mert Khus fiai a feketék (etiópok), ellenben az ő magyarjai amint azt szemeivel látja, nem szerecsenek, továbbá nem lehetett az elátkozott Khámnak unokája sem; ez okoskodása miatt nemzedéktani zűrzavart terjesztett el, miután Nimródot a szentírás, az egyházatyák és az összes történetírók tanítása ellenére, Jáfet állítólagos fiától Tanától származtatta, akit Szent Isidorus a Szkíták első királyának, Justinus meg Jornandes pedig Vezosis egyiptomi király kortársának tanít, ellenben Arrianus történetírónál Tana helyett Jandüzosz áll. E nemzedéktani zűrzavart kiigazítva találjuk előbb Paulinus püspök nemzedéktani tábláján, azután a bécsi képes krónikában és Túróczy krónikájábam így: Khám fia Khus, Khusnak fia Nimród.”
Németi Kálmán abból indul ki, hogy a bibliai Hágár név nem csak Ábrahám szolgálólányának neve, hanem a héber nyelvben a magyarok neve, tehát népnév is! Ennek alátámasztására egy általa felfedezett káld nyelvű kézirat töredéket mutat be faximilében, forrás megjelöléssel. A szöveg magyar fordítása a következő:

"És nem lesz szükségünk fiára Hágárnak, aki leánya Fáraónak, aki fia Nimródnak, aki téged bevetett a tűz-kemenczébe"

A szöveg négy fontos tényt tartalmaz Hágárral, a szolgálólánnyal kapcsolatban, majd folytatja a gondolatmenetet, mellyel megvilágítja Kézai Nimród elméletének kulcsát:

Idézet:
1. Egyiptombeli, 2. Fáraó szülötte, 3. Futó; utóbbi ismérv a héber Hágár szónak megfelelı arab Hadsar és Chazar szókban ma is él; 4. Hágár atyja, a Fáraó, azonosítva van Nimród fiával.

Kétséget nem szenved, hogy Hágár egyszers'mind népnevet is jelent. (...) A h.g.r. három betűvel leirt héber Hágár-szónak hangtani összefüggése Hungár szóval ugyanazon hangkiejtési műveleten sarkallik, nevezetesen torokhang előtt az n betű kilöketésen, (...) HébereknéI Hágár népnévnek Hungár jelentése nem az újkorban jött forgalomba; a mi nemzeti tulajdonnevünk volt az Kr. u. 1283. évben Kézai korában is, (...) Így hát Hágár a Hungár! héber szóhagyomány volt Kézainál a Nimród-elmélet kulcsa.
További érvelését a honfoglaló magyarok örmény népnevének “szavarti=fekete” jelentésére, illetve ennek az értelemnek más, a magyarokhoz kapcsolódó megnevezésben, szimbólumban való felbukkanására, illetve a héber nyelvben fekete jelentéssel bíró “chus” szóval való azonosságra alapozza.

Idézet:
Mindezen fényes örmény világítás mellett belátván azt, hogy a honfoglaló Szavartik eredetének élén Szav = Chus, a tőzimádó magia kulturának alapítója áll: ez Jonathan chald okmányánál sokkal megbízhatóbb ismeretforrás annak hitelére, hogy a magyar államtörténelem élén Kus fia, Nimród óriás, áll.
(...)
2. A legrégibb örmény történetíró Mar Ibasz Katina nyomdokain Chorenei Mózes a Parthusokat nevezte Chusoknak. 3. A Parthusok uralmának bukása után Elizeus, meg Farbi Lázár örmény történetírók II. Isdegerd perzsa sahnak hadjáratában az Eftalita Húnok ellen vonuló örmény csapatok közt résztvevén, szem és fültanuk gyanánt, saját megfigyelésükbıl teljes megbízhatósággal taníták, miszerint Örmények az Eftalita-Húnokat, kik Attila idejében Baktriában uralkodtak, Chus néven hívták
A fentiek fényében bizonyítottnak vehetjük, hogy az ellentmondást okozó közlés Kézait terheli, okára Németi Kálmán szavaival válaszoltunk.
#6 Válasz Nagy éva kérdésére 3.sagi 2016-03-15 15:33
“Végül van itt még egy másik, nem kevésbé érdekes adat is, amely a Kus és a Nimrud név egykori kapcsolatához vezet vissza bennünket. Mózes I. könyvének 16. részében arról van szó, hogy Ábrahámnak a felesége: Szárai nem esett teherbe, és ezért Szárai a gyermekre vágyó Ábrahámot egy­iptomi szolgálójához: Hágárhoz küldte. Hágár teherbe is esett, de az 5. vers szerint ettől kezdve az asszonynak nem volt becsülete előtte. Szárai e miatt bepanaszolta Hágárt Ábrahámnál. Erről a versről a héber Targum-irodalomban, mely egymás mellett tünteti fel a héber és a latin szöveget, ezt lehet olvasni; "nec opus habeamus filiis Hagar, filiae Pharaoni, filii Nimrod, qui projecit te in fornacem ignis." Magyarul: Ne legyen nekünk semmi közünk olyan fiakkal, akiknek Hágár az anyjuk, mert ez a Hágár annak a Nimród­tól származó fáraónak a lánya, aki téged a tüzes kemencébe vetett.[12]

De azt, hogy a fáraó Nimrud "fia", vagy leszármazottja, megerősíti az egyiptomi mitológia is. Ismeretes, hogy az egyiptomi fáraók a legendás hírű kusita-ős: Oszirisz leszárma­zottainak tartották magukat, ugyannyira, hogy a piramis­tekercsek és a Halottak könyve szerint holta után minden fáraó királyi ősével: a halottak birodalmának főbírájával, a párducbőrös Oszirisszel kívánt eggyé lenni.

Az ősi kusita hagyomány viszont Oszirisznak három megnyilvánulását ismerte. Az égen ő volt az emberiség bírája, a mindentlátó istenség szeme: a Nap. A földön a nemzet-ős Bacchus, a halottak birodalmában pedig az alvilági istenek ura, Szeraphis. Végül tehát így válik eggyé Oszirisz és Bacchus neve Ethiópia szülöttével, Kussal, Bacchussal, illetve a fáraók legendás ősével: Nimruddal.

Nimrud ethióp származásáról eddig még csak szórványos adatok szóltak. Ezeket az adatokat egy gondos kutató-hazánkfia, páter Szelényi Imre gyűjtötte össze.

"Nimrudnak történelmi szerepét tisztázta az újabb archeológiai kutatás és megállapította; hogy Kash-Urban, Ethiópiában született, a Maguar hegy lábánál és a kis Bakk pataknál nevelkedett. (Cath. Bibl. Enc. 786. old. Dr. Stein­müller- Dr. Sullavan- Dr. Müller, New York, 1956 kiadás.) Egyben felderítették, hogy Nimrud alapította a Vízözön után "a great empire, including the cities all of them in the land Shinar, Ur, Borsippa, Tur, Turan, Arad, Arpadu, Emes, Po­ros-Puli, Erech, Babel, Sur, Bor, Fur, Tokar, Resen, Ninive". (Cuneiform Parallels to the Old Testament, Dr. R. W. Rogers, II. kiad. New York, 1926.) Adatai szerint: Kash és Sumur is: régi királyok nevei. (196. old.)

Előkerültek Nimrud-nemzetségének királyi táblái is, ahol 20 nevet olvashatunk. Rawlinson közölte e fontos történelmi leletet, amelyet 35, No. 1 57. sorában olvashatunk: "Nimrud törzsei, mint Kush-Tasphik, Ur-Kiek, Sibi-Tibik, Pisi-Risek, Eni-Elitek, Pana-Mu, Tarko-Lara, Sulu-Mal, Nassur-Uriek, Ush-Hittiek, Ur-Bala, Thuk-Hamme, Uri-Unne, Matari Bil, Sani-Pu, Sala-Manu, Met-Inti, Jehu, Kush-Malak, Hanno. A 20 tartomány fejedelmei a Fekete tenger Indiai óceán és Eritre-Sudan területén uralkodtak. Rost által közölt Stone tablet: in III. R. 10. 2. i. pp. 78 és ii, Plate 15. még Khumria és Pekáhr királyokat is említi.

Nimrud testvérei között van Foth-Fut is, aki Nimrud hódításai idején is megmaradt Eritreában. Foth területén, a mai Sudan és Kenya vidékén megtalálni Júr folyót, Súr, Túr, Bor, Fúr, Tokár falvakat és Tana tót. (Fillion: Bibl. A. Assiria-­Chaldea, 800 old. és 149. old.)"

Bár mondani szokás, hogy "nincsennek csodák", ennek ellenére mégis elcsodálkoztató, hogy Hunor és Magyar szumir hercegek királyi családfája apjukon, Nimrudon keresztül a hajdani "Kus" földjére vezet vissza. S bár a szumir a magyarnak közelebb eső ága, mindenesetre közelebbi mint az ó egyiptomi, de amint eddig láttuk, azzal is vannak közös szálak. Mert ne feledjük, hogy Hommel a szumirok és az egyiptomiak közötti kapcsolatra már régen felhívta a világ figyelmét. Így mi is beszélhetünk - legalább is mitológiai szemszögből - ó-egyiptomi (Ethióp) kapcsolatról is, mert végeredményben még a fáraók is Nimrudtól származtatták magukat. ”

Ehhez semmit nem kell hozzátenni!

Most, hogy Oláh Imre segítségével felismertük miképpen vált egy ténylegesen létezett kultúrhős nevének állandó jelzője mitológiai alakká, megérthetjük azt is, hogy a Kálti Márknál szereplő Nimród már a bábeli torony meséjének főhőseként szintén önálló 'életre' kelt, akinek már származása, rokonsága homályba veszik, mivel ő már csak a mítoszhoz tartozik. Jól mutatja ezt a szakadást, hogy Kálti Márknál már Babilon Nimrud birodalma.

Természetesen az is valószínű, hogy ezen a néven később is éltek emberek, akiknek személyét az utókor összemosta a mítikus hős személyével.

Az egyiptomi-magyar kapcsolatnak számos bizonyítéka van a Nimrud elméleten kívül is. A Jáfet-i származás sem idegen, hiszen az etruszkok, gallok, írek, skótok, baszkok, föníciaiak, szikulok, horvátok, lengyelek rokon népeink, még ha a genetikusok ezt nem minden esetben erősítenék is meg.

Azonban még nem oldottuk meg a Jáfet vagy Khám kérdést, pedig a Nimródtól való származás történészek részéről való mellőzésének oka éppen ennek megválaszolatlansága. A kérdés eldöntéséhez Németi Kálmán: A Nimród elmélet fölfedezett ismeretforrása című tanulmányához fordulunk útmutatásért. (www.napturul.hu/letoltesek/nemeti_nimrod_1912.pdf)------>
#5 Válasz Nagy Éva kérdésére 1.sagi 2016-03-15 15:08
Ezzel szemben Kézai Simon egy elkövetkezhető újabb özönvíz elleni felkészülést látott benne. Kálti Márk krónikája szerint “Sémtől, Kámtól és Jáfettól a vízözön után hetvenkét nemzetség származott. Jáfettól tizenöt, Kámtól harminc, Sémtől pedig huszonhét.”

Mint látható, a későbbi krónika már Noé fiai nemzetségeinek felosztását Sem javára megváltoztatta, ezzel mintegy megnövelve a semita ág jelentőségét. Végül a torony helyét is Egyiptomban jelöli meg, ami szintén eltér a Babiloni helyszíntől. Egyúttal határozottan piramisként írja le, ellentétben a spirálisan csavart kúp formával, amely az ismert ábrázolásokon szerepel. Kézai Simon a továbbiakban ezt írja:

“3. §. Nemrót Persiába költözik Fiai Hunor és Mogor a húnok és magyarok ős atyjai.

Mellőzve tehát az eseményeket, mellyek kezdett tárgyunknak színt adnak, vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth földére méne, mellyet ez időben Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Mogort, kiktől a húnok vagy magyarok származtak. De mivel Menróth óriásnak Enethen kivűl mint tudjuk, több neje is volt, kiktől Hunoron és Mogoron kivűl több fiakat és leányokat is nemzett; ezen fiai és maradékaik Persia tartományát lakják, termetre és szinre hasonlítnak a húnokhoz, csak hogy kissé különböznek a beszédben, mint a szászok és thüringek. S minthogy Hunor és Mogor első szülöttek valának, atyjoktól megválva kölön sátrakba szállnak vala. Történt pedig, hogy a mint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkanának, mellyet, a mint előttök futott, a Meotis ingoványaiba kergetének. S midőn az ott szemök elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresék, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet [*****]tartásra alkalmasnak szemlélték.”

Kálti Márk a következőt írja:

“Jáfet második fia Magóg; Jeromos szerint ettől származnak a szittyák;” Majd néhány sorral lejjebb: “Miképpen tehát a Szentírás és a szent doktorok mondják, a magyarok Jáfet fiától, Magortól származnak, aki - Szent Sigilbert antiochiai püspöknek a keleti nemzetekről szóló krónikája szerint - ötvennyolc esztendővel a vízözön után ment bé Evilat földjére, és feleségétől, Enétől, nemzette Magort és Hunort; róluk a magyarok és hunok nevezete.”

Itt fel kell hívnom a figyelmet Magóg és Magor keverésére, hiszen Jáfetnek Magor nevű fia nem volt. Továbbá az is figyelemre méltó, hogy Hunor és Magor édesanyjának neve, születésük helye is azonos a két változatban, csupán atyjuk neve különbözik. Ha pedig még azt is észrevesszük, hogy Kézai a Perzsiába való költözést is említi, akkor kétségünk nem lehet arról, hogy a Kézai krónikában szereplő történet lehet az eredeti, illetve a kevésbé romlott változat, ebből pedig az következik, hogy Kálti Márk krónikájának Magógja azonos Kézai Nimródjával, akinek fiai Hunor és Magor. Viszont elgondolkodtathat bennünket az, hogy Jáfetnek fia Magóg, míg Khámnak unokája Nimród, azaz más nemzedékhez tartoznak. Ennek az ellentmondásnak a feloldásához az vezethet el bennünket, ha megértjük, hogy eredetileg Khus és Nimród egy személy lehetett. Ugyanis a Nimrud foltos (bőrű)-t (párduc) jelent, és ő volt a párduc-bőrös Bacchus a görög mitológiában.

“Szinte akaratlanul is felmerül az a kérdés, hogy vajon a Kus és a Nimrud név nem két külön személyre vonatkozik, hanem egyetlen mitológiai ős emlékét őrzi-e. Igaz, hogy az Ószövetségben mint apa és fiú szerepelnek, de ennek aligha lehet döntő jelentősége, hiszen másutt Kus nem Nimrudnak, hanem Semnek az apja.

H. P. Blavatsky például állítja, hogy "Assyria was the land of Nimrud, from Nimr-spotted, and Nimrud was Ba­chus with his spotted leopard skin." Tehát Assziriát Nimrud földjének nevezték, Nimrud pedig foltos (bőrű)-t jelent, és ő volt a párduc-bőrös Bacchus.[9] Minden kétséget kizárva itt Bacchust (=Kust), ő félreérthetetlenül Nimruddal azonositja.­ De még más bizonyítékot is találni erre. a Planetárium Babilonicum feljegyzései alapján egykor Nimrodot az óriásnak tartott Orion csillagképpel is azonosították. P. Gössmann ezt a nevet Ni-bu-u-nak olvasta, de Labat szótára már (szumirul) Nibu-Kusnak tartja, ami magyarul Kus-párducot jelent.[10] Ezek után joggal fel lehet tenni, hogy kezdetben Kus neve mellett a Nimrud szó csak jelző volt, utalva Kusnak ilyen vagy olyan kiemelkedő tulajdonságára, vagyis mint ahogy W. Williams is magyarázza; "His name, Nebrod, arose from his fawnskin tunic, which Diodorus Siculus terms Nebris; hence Seneca: Nebride sacra precinta."[11] A Nimrud név ezek szerint a foltosbőrű kacagány nevéből ered, amit Diodorus Siculus nebrisnek nevez; ezért mondja Seneca; "a szent nebrisz övezi körül."

Később aztán a foltos párducbőr-kacagány viselőjének a tulajdon neve elmaradt, s végül csak a Nebrosz, Nibru, Nimrud szó maradt fenn a jelzős összetételből.

A babilóni királylistán Nimrud helyében Beroszus egy Evechusnak nevezett király uralmával nyitja meg a káld uralkodók sorát. De Evechus nevét is, mint a Nimrudét, ugyancsak Kus nevére lehet, sőt kell vissza vezetni. Ezért az eddigi példák alapján láthatni, hogy a Kus, Bacchus, Evechus sze­mélyneveket egykoron, épp úgy mint a Dioniszosz nevét, a Nebrod, Nimru epitheton, vagy másnéven díszítőjelző kísérte.” (www.magtudin.org/Nimrud%20hagyomany.htm)

További megerősítést is tartalmaz Oláh Imre: A Nimrud hagyomány című, fenti linken elérhető tanulmánya, mert Khus-Nimrudról a következőt írja:--------->
#4 Válasz Nagy Éva kérdésére 1.sagi 2016-03-15 14:47
A Nagy Éva által hivatkozott részlet Kálti Márk Képes Krónikájából (1358.) származik. A kérdezett ellentmondást Pap Gábor állítása és a krónika idézett részlete közt látom. Pap Gábor ugyan helyesen hivatkozik a magyarok Nimródtól való származására, csak ennek forrása nem a magyar krónikás hagyomány azon állítása, melyet Nagy Éva idézett, hanem ugyanezen krónikának egy későbbi szakasza, amelyben a szerző önmagának is ellentmondva, már nem kerülheti meg uralkodóink Nimródtól való származtatását, hogy ezzel másik, súlyosabb hibát ne vétsen. Az idézet a következő:

Idézet:
KEZDŐDIK AZ ELŐBESZÉD A MÁSODIK BEJÖVETELRŐL ÉS A MAGYAROK SZERENCSÉS MEG SZERENCSÉTLEN DOLGAIRÓL

Rendben előadtuk tehát a hunok származását, szerencsés és szerencsétlen csatáikat, és hogy hányszor változtatták lakóhelyüket, hadd lássuk most, mikor tértek vissza újból Pannóniába, kik voltak a visszatérők kapitányai, mennyi volt a fegyverek száma - mindezt méltónak találtam belefoglalni kicsiny munkámba. Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból ilyeténképpen: Ögyek fia Előd Szittyaországban Eunodubilia leánytól fiat nemzett, kinek neve lőn Álmos, annak okáért, mert anyjának álmában keselyűforma madár jelent meg, 14 amikor terhes állapotban volt; méhéből rohanó víz fakadt, meggyarapodott, de nem a maga földjén; ebből azt jósolták, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Miután a somnium a mi nyelvünkön álom, s ama fiú származását álom jövendölte meg, ezért nevezték Álmosnak, aki Előd, ez Ögyek, ez Ed, ez Csaba, ez Etele, ez Bendegúz, ez Torda, ez Szemény, ez Etej, ez Apos, ez Kodocsa, ez Berend, ez Zsolt, ez Bulcsú, ez Balog, ez Zombor, ez Zámor, ez Lél, ez Levente, ez Kölcse, ez Ompód, ez Miske, ez Mike, ez Beszter, ez Budli, ez Csanád, ez Bökény, ez Bondorfán, ez Farkas, ez Otmár, ez Kádár, ez Belér, ez Keár, ez Keve, ez Keled, ez Dama, ez Bor, ez Hunor, ez Nimród, ez Thána, ez Jáfet, ez Noé fia volt. Álmos nemzette Árpádot, Árpád nemzette Zoltánt, Zoltán nemzette Taksonyt.
Az igazi ellentmondás azonban nem Pap Gábor szavai és a krónikás önmagával is ellentmondó állítása közt van, hanem a Biblia közlése és a magyar krónikás hagyomány közt.

A Kárpát-medencében letelepedett és római vallásra áttérített nemzetünk történetíró krónikásai számára nagy kihívást jelentett a magyarság több ezer éves hagyományának az új hitrendszer keretei közé való beillesztése.

Idézet:
18. Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém és Khám és Jáfet. Khám pedig Kanaánnak atyja. 19. Ezek hárman a Noé fiai s ezektől népesedék meg az egész föld. 20. Noé pedig földmívelő kezde lenni, és szőlőt ültete. 21. És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén. 22. Khám pedig, Kanaánnak atyja, meglátá az ő atyjának mezítelenségét, és hírűl adá künnlevő két testvérének. 23. Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván, azt mindketten vállokra veték, és háttal menve takarák be atyjok mezítelenségét; s arczczal hátra meg sem láták atyjok mezítelenségét. 24. Hogy felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az ő kisebbik fia cselekedett vala: 25. Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt. (1 Móz. 9,18-25.)
A Biblia szerint tehát Nimród a Noé által megátkozott Khám Khus nevű fia volt, ezt pedig a politikai szalonképességre törekvő krónikás (Kézai Simon, Kun László udvari embere, már 1282-83-ban keletkezett krónikájában) is vállalhatatlannak tartotta. Ezért a Nimródtól való származás hagyományát úgy kívánta megőrizni, egyúttal a biblikus hagyománnyal elfogadható módon egyeztetni, hogy Nimródot kiemelte a Biblia (1 Móz. 9,18.) Noé -> Khám -> Khus -> Nimród leszármazási vonalból mondván, hogy a Biblia szerint Kham fiai az etiópok feketék, ellenben a magyarok nem szerecsenek. Hogy ezt az ellentmondást feloldja Jáfet Thana nevű, máshol nem említett fiának leszármazottjává tette Nimródot. Ezzel gondolta a magyarságot az európai nemzetek közé beilleszteni, ugyanis Jafet leszármazottai telepedtek le Európában. Ezt vette át Kálti Márk 75 évvel később keletkezett krónikájának első fejezetében.

• Kézai Simon (1282-83.) krónikájában (mek.oszk.hu/02200/02249/02249.htm), amely 75 évvel korábban keletkezett az alábbi olvasható:

Idézet:
“2. §. A Bábel tornyáról. Minthogy az özönviz csapása által Noén és három fián kivűl minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől az özönviz után hetvenkét nemzetség származott: Semtől huszonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét. S midőn azon nemzetségek, mint Josephus mondja, zsidó nyelven beszéltek, az özönviz után a kétszázegyedik esztendőben a Jáfet magvából eredt Menróth óriás, Thana fia, minden atyafiaival a mult veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönviz ismét találna jönni, a toronyba menekűlve a bosszúló itéletet elkerűlhessék. ( ...) És azon torony négy szögre emelkedett; széle egyik szegletétől a másikig tizenötezer lépés, hossza ugyanannyi volt, magassága még nem volt bevégezve, hanem szándékuk szerént a hold köréig, mellyet az özönvíz fel nem ért, fel kellett volna emelve lennie. Alapjának vastagsága háromszáz lépés volt, emelkedtével azonban lassanként keskenyedett, hogy aljának vastagsága a rá nyomúló terhet megbírja. Vala pedig helyezve Nubia és Égyiptom közzé, s maradványait Memphisből Alexandriába menve maig is láthatni.”
Mint az a két idézet összevetéséből látható, még a torony építésének indoka és megítélése is erősen különbözik a két szerzőnél. A Kálti Márk féle, későbbi krónika öncélú hatalmaskodást és az ÚR elleni lázadást láttat az építésben.
#3 5471 Tiszakürt Fő utca 31Nagy Éva 2016-03-13 11:19
Pa Gábor úr több előadásában elhangzik, hogy Nimród, aki a Bibliában is szerepel, volt a magyarok őse. A Képes Krónikát is felhozza forrásnak. Kíváncsi voltam, mit ír a Képes Krónika:
"Kus nemzette továbbá Nimródot; ő az, aki Noé maradékát az úr ellenében város és torony építésére vezette, amelyről a Teremtés Könyvének tizenegyedik fejezete szól, mondván: "Ő kezdte a hatalmasságot a földön, mert hatalmával másokat maga alá vetett, és akaratuk ellenére az említett munkára kényszerített"; továbbá: "Erős vadász volt, és elnyomója az embereknek az Úr szeme láttára, hiszen semmi előtte rejtve nincs." Innen származik a közmondás, vagyis a szólásmondás: "Olyan, mint Nimród." Később ugyanis, ha valaki az emberek elnyomója volt, azt mondták rá, olyan, mint Nimród, vagy hasonlít Nimródra. Országa kezdetben Babilon volt, maradékainak földje az óceán tengeréig terjedt. Nyilvánvaló ebből mindenkinek, hogy Hunor és Magor, a magyarok ősei [nem] Nimród fiai voltak, aki Kus fia, aki Kám fia volt, akit Noé megátkozott; mert akkor a magyarok nem Jáfet nemzetségéből származnának, miképpen pedig Szent Jeromos mondja; azért sem, mert Nimród sosem lakott a Tanais folyó környékén, mely keleten van, hanem az óceán tengerénél. Miképpen tehát a Szentírás és a szent doktorok mondják, a magyarok Jáfet fiától, Magortól származnak, aki - Szent Sigilbert antiochiai püspöknek a keleti nemzetekről szóló krónikája szerint - ötvennyolc esztendővel a vízözön után ment bé Evilat földjére, és feleségétől, Enétől, nemzette Magort és Hunort; róluk a magyarok és hunok nevezete."
Szeretném tudni, mi ennek az ellentmondásnak az oka.
#2 8258 Badacsonytomaj- HEnekes, Janos 2014-12-03 16:31
Trianoni tragedia kapcsan:
Roman hazaspar /40es 32 evesek/ a szomszedunk itt Nemetorszagban,ök nereg költöztek die. A ferfi allitolag"vallakozo-de mindig itthon van...
Azt meselte nekem egyszer,hogy Erdelyben zavaro hogy sok a Magyar bevandorlo!!!-Ugy tanitottak nekik az iskolaban, hogy mi magyarok!!!-ugy 150-200 eve vandoroltunkbe az ö hazajaukba, ahol ök! mar több mint 2000 eve ott laktak..
Szuper nem ?!.
#1 REMÉNYEmberfia 2014-10-05 20:51
A MAGYAR Szent Korona bemutatja nektek példáján keresztül, hogy megsértve, csonkítva,
évekig elzárva és megalázva is
tud megújulni és élő minőségként feltámadni!

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások