Print this page
2021 szeptember 20, hétfő

Olzsasz Szülejmenov: Sumér és Ázsia

Szerző: Péterfai János

Olzsasz Sulejmenov kazah író és költő. A szumer és török nyelvek rokonságát is kutatta. Ifjú tehetség, Moszkvában kiváló orosz nyelvészekkel is beszélhetett. Következtetése: a sumér és türk nyelvek rokonok.

BUDA FERENC fordítása

Az eredeti orosz nyelvű munka címe:A sumer és a török népek rokonsága

  

sumerazsia 

Az eredeti fordítás 

1. rész

 

sumerazsia 0

Az eredeti fordítás

2. rész

 

OLZSASZ SZULEJMENOV: SUMER - NAME címen

 

I. MEGJEGYZÉSEK SZULEJMENOV SZÖVEGÉRŐL

 

Egy V.V. nevű tudóssal beszélgetve bemutatja, hogy mennyire képzetlenek korának tudósai. V.V.azt állítja, hogy az orosz nyelv nem régebbi, mint kétezer év. A legrégebbi orosz szó a jeszty. Ez a szó a latinban est- van értelemmel. A latinban nincs igen szó, helyette az est (eszt) szót használják. De régebben kétezer évnél, a latin régebbi, mint az orosz. A magyar est a Napisten háza, amikor este édesanyja házába érkezik. Napanya eteti a fiát, aki megpihen, hogy reggel új erőre kapva felkapaszkodjon a horizonton, világítani. A magyar Es Ház, a szumerban is van, az est pedig hely, igen közeli a latin és orosz szavak alakjához és értelméhez.

Dr. Érdy Miklós szerint Szulejmenov könyve a magyarságnak is értékes. Érdy valami olyasmit állít, hogy a magyarok nagyrészt török etnikumúak. Az ilyen, és ehhez hasonló állítások légből kapottak, a legelemibb igazságot sem tartalmazzák. Régészeink egy része teljes sötétségben botorkál a magyarok eredetét illető kérdésekben. Érdy tevékenysége sokat ártott az igazságnak, meglátásai prekoncepciók alapján a teljes sötétségbe vitte azokat, akik hittek neki. Érdy mentségére lehet hozni, hogy az ő korában még nem voltak genetikai kutatások, de azt nem lehet semmibe venni, hogy nem ismerte a török népek származását, mitológiáját, ami viszont pontosan megmondja a törökök keletkezését és nyelvi rokonságát.

Érdy azt is előhozza, hogy a magyarok az onogurokon keresztül vannak vérségi rokonságban a törökökkel. Ez az állítása is hatalmas melléfogás, azt mutatja, hogy fogalma sincs a magyar nyelvről, és a magyarok népeiről és származásáról. Érdy és társai rengeteget ártottak a magyaroknak és az igazságnak. Sajnos, ma is vannak hasonló társai, akik képtelenek még az időrendet is alkalmazni, és ott is törököznek, ahol pedig tilos lenne. A törökös kutatókat az vihette helytelen útra, hogy ma a törökök nagyon sokan vannak, de ez nem bizonyíték. Ahogy a bantuk alig Kr.e. 2.000 körül Kamerunban laktak, majd nagy invázióval Dél-Afrikáig terjeszkedtek, vagy a latinok Latiumban éltek, de Róma óriási területre elterjesztette az újlatin nyelveket, úgy más esetekben is látni kell a nagy népi mozgásokat.

Onogurok nincsenek, egy germanista alkotja meg ezt a fogalmat, ami még ma is él, és rendkívül sok kárt okozott a magyarságnak. A név helyesen Unug-Úr, Unug pedig Uruk városának régebbi neve. Pusztay János is megemlíti, és azt állítja, hogy az Unug több sumer város nevében is benne van, jelentése pedig „közösség”. Ebből az állításból látszik, hogy Pusztay János igen gyenge a magyar és a sumer nyelvben, mert az Unug valójában Un-Ug, ami magyar név, jelentése pedig Un Ég Királynőjének Gyerekei, Nemzetsége. Az Unugok fontos országa az Elba, vagyis Albis, és a Weser folyók között volt, egészen a Harz (Harc) hegységik. A terület még a kelták és a germánok előtt magyarok által volt lakott, ahogy az egész Atlanti-óceán partvidéke. Az Al-Bis a Felső-Víz, a Weser a Víz-Ér, a Har a magyarban Hegy, a Harc becézett alak, egykor szent hegy lehetett. A Bis pl. a Bizony, vagy a Bizánc (Bizantium – Vízöntő) névben is szerepel, a vízbizonyítás igen kegyetlen szokás volt egykoron. A Víz szó gazdag elterjedéséről most nem lehet értekezni. Edgar Sakson nagy észt tudós derítette fel az Elba melletti Unug állam létezését. Edgar Sakson Sztálin elől menekült Amerikába, ahol több kiváló könyvét is kiadták. Az amerikai magyarok, sok millióan, erről nem tudnak.

Az Unug népnév rövidülve Ung, ami az Ungártól kezdve Ungvárig, a Ni-Bel-Ungoktól kezdve a hun Hszi-Ung-Nu (Nyugati-Ung-Urak) nevéig elterjedt, és mindenütt a magyarok neve. De senki ne gondolja azt, hogy a magyarok Unug népétől erednének. A magyarok a sumer nagyvárosnál sokkal nagyobb területen éltek, és sok tízezer évvel régebben léteztek már. A sumer területek városait magyarok alapították, de sok más helyen is városokat alapítottak a magyarok.

Unug másik neve Urog, ami sok későbbi népnévben is megjelenik. Ilyen név az Urgosz, és az Urogosz, amelyek váratlanul sumerból indoeurópaivá változtak. Hihetetlenül alacsony színvonalú egyes nyugati tudósok kutatása, olykor rendkívül nagyokat tévednek. Talán tudatosan teszik ezt, mert ekkorákat tévedni épeszű embereknek nem lehet. Vagy talán annyira alacsony sokaknak a képzettsége, hogy ekkora tévedéseket vidáman elkövetnek, észre sem veszik kolosszális hibáikat. Az Urog az Ugor népnévvel meglehetősen közeli rokonságban van. A mitológiában az ogárok óriás termetűek, és városokat építenek. A mítoszokban megjelenik a magyarok városépítő képessége. Uruk neve ma Irak, tehát az egykori magyar nagyváros emléke ma is él Mezopotámiában.

Érdy tehát teljes tévedésben van, mint az összes turkásznak minősíthető tudós. Onogurok nem léteztek, a név kitaláció, főleg Németh Gyulához köthető, aki pángermanista volt. A helyes név Unug-Urak, (unug-úr), akik Kr.e. 2.000 táján már a Zagrosz-hegységben megjelentek, és egyértelműen magyarok voltak. Aki tehát az onogur fogalmat elfogadja, a tíz ogurt, mind kelepcébe esik, illetve nyelvészeti csalásnak áldozata. Németh Gyula szándéka az volt, hogy a magyarokat elszakítsa Sumertől, és más hatalmas magyar országoktól, és a nagyon fiatal török nyelvek és népek közé taszítsa. A magyar akadémia többi tagjának is ez volt a szándéka, a magyarok törökösítése, ami teljesen hamis koncepció. Egy másik csoport finnugrász volt, akik a magyarokat a finnségiek közé sorolták, de teljes csőd volt az erőlködésük. Az is szerepet játszott tevékenységükben, hogy az avarok, a várhunok, vagy várkonyok, és a hunok, de főleg a pannonok és a még régebbi népek ne kerüljenek be Kárpátia magyar nyelvű népességébe, voltaképpen Trianont készítették elő.

Olzsasz Szulejmenov éles ésszel harcol az igazságért. Megtámadja az árjaizmust, ami sosem létezett, hanem náci gondolkodású tudósok találták ki. Az Arya nép neve, mint a magyar Árja szó létezett, csak éppen magyar volt, illetve ma is magyar szó. Az Árja az anyától kiáradó nép árja, ami megjelenik Emese magyar istenasszony szülésénél is. Az Árja népek a magyar ősanyáktól születő népek, akik mind magyar eredetűek. Van Arya tartomány is, de nem indoeurópai, hanem magyar.

A törökök magyar eredetűek. Valamikor nagyon régen, egyes magyar törzsek kínai hatalom alá kerültek, ami során erősen keveredtek a kínaiakkal. A kínai hagyományok mintegy Kr.e. 4.000 idejére teszik a magyarok és hanok ötvöződésének idejét. Valójában a magyar és kínai keveredések ennél az időnél sokkal régebbiek, egészen az 50-60 ezer évig kell visszamennünk a szoros kapcsolatok kialakulásának idejébe. A han kínaiak magasak, mint a magyarok, vagyis hunok, a han hatalom hirtelen megszűnt 220-ban, néhány hónapra. Ekkor a magyar Aszina család vezetésével sok türk az Altájba menekült a kínai hanok elől. Ászi-Na az Ászok-Háza, magyar név. Maga a Turk és Türk is magyarokat jelöl, mégpedig az egykor hatalmas etruszk Türkhén népnévből eredően. Az ókori tudósok, sok tucatnyian, tisztában voltak a magyarok és etruszkok azonosságával, ezért a magyarokat igen gyakran Turk, vagy Türk néven említették, értve alatta a magyar nyelv és az etruszk nyelv azonosságát.

Az Aszina család az Altájban vezetője volt a törököknek, akik tehát magyar és kínai keverékek. Növekedett a nép lélekszáma több évszázadig, végül erős hadsereget állítottak fel. A sereg harmada-fele gyalogos volt, a másik része lovas. A kevés ló is bizonyítja, hogy így történtek az események, az idő kevés volt, hogy egy teljesen lovas sereget képesek legyenek felállítani. Esetleg éppen a gyalogság volt az, amelyik a következő óriási győzelmeket hozta a törökök részére. Az Altáj török népe ma is létezik, altáji törökök a nevük. A török vezérek egy részének a neve magyar nyelvű, ami bizonyítja, hogy az egykori hunok tovább éltek az Aszina családban, és több más nemzetségben, törzsben. A magyar nyelv keleten ma sem halt ki, közeli rokon alakjai ma is élnek. Maga a török nyelv is a magyar rokona, de úgy, hogy a magyar az ősibb nyelv, amiből keletkezett a török nyelv. A török nyelv ma sok ágra sarjadt, de voltaképpen egyetlen nyelv maradt.

A magyar rokonság keleten igen nagy. Nyelvi rokon a kínai han, a japán, a mangal (mongol), a mandzsu-tunguz és a török. A koreai bizonyosan, csak nehezebben vizsgálható, mivel egy koreai király átalakította az egész nyelvet. A többi kínai nyelv sem idegen a huntól, de a vietnámi mellett több más nyelv is tartalmaz magyar rokonságra bizonyítékot adó jeleket. Szibéria neve is a magyar szibérektől ered, de egészen a polinézekig igen sok a magyarokkal rokon nép és nyelv, a Fülöp-szigetektől kezdve Indonéziáig és az ausztrál őslakókig.

A törököknek három fontos eredetmítosza a VI. századból ered.

A török írás minden eleme a magyar rovásírás hajtása. A kínai írás nagyjából Kr.e. 4.000 táján képződött, alapjai a magyar írásból erednek. Sajnos, kevesen kutatják a kínai írás magyar eredetét, a török írás magyar eredetét még annyian sem. A Jenyiszej és Orhoni feliratok az 5-6. században keletkeztek. Kezdetben az írás megalkotói között felmerült a finnek neve, akikről azt feltételezték, hogy ázsiai eredetűek. De ez nem igaz, a finnek európaiak, mintegy Kr.e. 8.000 körül jöttek létre, a kultúra neve Swidéri. Tehát a finnek őseurópaiak, és északra vándorló magyar törzsekből erednek. A dán V. Tomsen végül megállapította, hogy a feliratok türk szövegeket tartalmaznak.

A kínaiak sok értékes adatot följegyeztek. A Kr.e. 3. században a Kangüj, vagy Kangli nép vízszintes sorokban írt. Mint a magyarok, általában, pár százezer év óta. A Kangüj, vagy Kangli nép nem török, mivel a Kan és Kán név magyar, több ezer évvel a törökök előttről ismert, mint Canis, Vulkán (Vulcano), Vatikán, Toszkán, stb. A Kangüj, vagy Kangli népnév rendkívül érdekes. A han kínai nyelvben nincs R hang, tehát „r” betű sem. Az „r” néha megjelenik egyes szavak végén, enyhén, ami arra utal, hogy egykor lehetett a kínai hanban „R” hang, csak elkorcsosult, vagy esetleg a magyar nyelv hatására születőben volt. A Kangli nép nem török tehát, a török nyelvekben nem is létezik a Kan/Kán szó, illetve Vér a jelentése, amikor mégis előfordul.

A szumer-sumer népet az akkád (a-gad-e) támadta meg, a sumerok közül nagyon sokan elmenekültek a szemita agresszió elől. Főleg keletre menekültek tömegesen, Szargon a Sárkány nagy hévvel irtotta a szumer népet, aminek Kien-Gir neve is volt, több más név mellett. A Kien-Gir lett Kengir, vagyis Kien isten Gyerekei, akik vagy keletre menekültek, vagy keleten éltek már nagyon régi idők óta. A Kangli népnév tehát Kangri eredetileg, ami Kangir változatban a Kengir, vagy Kiengir népnévvel azonos. A Kangli nép tehát szumer, Kiengir nevű eredetileg. A szumerok viszont magyar nyelvűek.

Ide tartozik a Kardunias név, mármint Mezopotámia déli részéhez. A Kassziták lerohanták Mezopotámiát, ők a Kaszi népünk. Több király neve is magyar, ilyen név Kardunias. A név helyesen Kard-Uni-As. A Kard könnyen felismerhető, rokon a Gord szóval, lásd Gordion, és a magyar Gordász király nevét. Az Uni a magyar Un Ég Királynője nevének becézett alakja, az etruszkoknál Uni a neve, aki megjelenik később a római istenek között, mint Iuno. Az As-Es Ház. Tehát Kard-Uni-As az Ég Királynőjének Házából való Kard. Nagyon hasonló az Isten Kardja és az Excalibur fogalmához. A Kaszi Ház értelmű, Keszi alakja is van. A kazárok valójában Kaszárok, a katonák Kaszárnyában laktak, a Kaszár-Nya Nya értelme a Na szóval magyarázható, csak lágyulást kapott.

Az Issziki jelentése a Sírbolt Csészéje.

Elő jön az iráni és az arameus írás is. Az arameus írást gyakran megemlítik a szerzők, de csak egy magyar eredetű írásról van szó. Mivel az arámi szemita nyelv, sokan rá akarják erőltetni más írásokra az arámi írást, mintha nem magyar eredetű lenne, maga az arámi is. Az Aveszta írása Iránban a 7. században az Orhon-Jenyiszej írással hasonló korú.

Továbbá a Rúna írás is említésre kerül, amivel kicsit tisztában lehetünk. A Rúna magyar szó, a Rúnó észt szóval együtt. A Ru majd előkerül később a szövegben, a Na-No a Kő, amibe rótták az írást. Svédország déli részén a rúnák Kr.e. 300 körül jöttek létre. A betűk mind a magyar rovás betűi, de mintegy felük azonos jelentésű a magyar rovás betűk jelentésével, másik felük azonban formailag magyar rovás betű, de a jelentése más hangalakú. Varga Ferenc fedezte fel a rúnák eredetét, és a kínai jelek eredetét is a magyar rovásból. A Rú tehát Ró, a Na a Kő. Róma nevében benne van a Ru és a Ró is. Eredetileg az etruszk korban Ru-Ma a város neve, később lesz Ró-Ma, Rumulusz ideje után. Tehát Róma nevében benne van a Ru, és benne van a Ró/Ro alak is.

Az Igor-ének a szlávok egyetlen műve a szláv régiségből. Az Igor-ének tökéletesen bizonyítja az összes szláv nyelv magyar nyelvből való eredetét. A szlávok eredete a magyar nyelvű hunokhoz köthető. Amikor Atilla meghal, a sok hun király külön területeken különböző államokat alapít. Az orosz államban a nép nyelve ezért ered 75 %-ban szumer szavakból, mert a szumer szavak valójában magyar szavak. A magyar nyelv és írás sok tízezer, de inkább több százezer évvel régebbi a szumeroknál, tehát csakis magyarok hozhatták létre Sumert, és nem a sumerok a magyarokat.

Az ősi Rusz alig néhány évszázados terület, ráadásul a magyarok sokkal régebbiek Rusznál. Sok mindent tudunk, azt is, hogy Kelet-Európa földrajzi névanyaga magyar nyelvű. Viszont a Rusz szóra a magyarok nem helyeztek hangsúlyt, amint általában semmire, talán a zenén kívül, ezért a Rusz szót sem értik a ruszok, oroszok, meg senki sem. Tehát itt van Nagy Sándor, szerelmes lesz Rusz-Anakba, feleségül is veszi. Minket most Rusz-Anak neve érdekel. Rusz a név alapja. A Ru lehet Író és Vörös. Az Anak speciális magyar név, Ana az Anya, a K a név végén speciális magyar kicsinyítés, becézés, mint a Vaj-K névben. Tehát Rusz-Anak nagyjából Rusz-Anyácska, magyar női név. Azután a görögök ebből csináltak Roxanét, és ma mindenki azt hiszi, hogy a Rusz-Anak görög név. Pedig a királylány neve magyar nyelvű. Az ősi Rusz nagyjából sosem létezett. Délen Keve, Keveháza volt Kiev eredeti neve, északon Novgorod volt a Napgarád, a magyarok ősi fészke. A Ruszok tehát magyar királyok, akik sok államot szerveztek. A magyarok társai a kelták és alánok, meg finnugorok, akik nyelve miatt végül a szlávnak mondott nyelvek kialakultak. Az alán alapján a mai oszét a hasonló élő forma, az alap azonban a magyar, sumer, szkíta forma a szláv nyelvekben.

Az etnogenezis bonyolult folyamat, annyira, hogy felderítése nehezen megy elfogult elméletek alapján. Az etnogenezis folyamán a szlávok is több nyelvet ötvöztek magukba, amelyek közül a legfontosabb a magyar nyelv. A magyar nyelven kívül, ide értve a hun, sumer, egyiptomi és más magyar nyelveket, a kelták és finnugorok nagy tömegei is beolvadtak a szlávokba, mint a muromák és merják, majd az alánok, akik alapvetően magyarok, de sok iráni nyelvi formát vettek fel. Maguk az irániak is magyar eredetűek, de ez egy másik kutatási vonal, most erre nem térhetünk ki.

A Runológia fogalma alatt azt írják, hogy 200 év alatt egyetlen szöveget sem olvastak el a tudósok. Ha ezt Olzsasz Szulejmenov is állítja, akkor óriásit téved. Ő is, meg az analfabéták társasága is. A Runológia nem más, mint a runák olvasása, amelyek mind magyar nyelven vannak írva. Minden rúnát el lehet olvasni magyar nyelven, vagy esetleg ógermán nyelven. A Rúnó írás is a magyar írásból ered, tehát az észtek a magyarokkal egykor nagyon szoros kapcsolatban voltak.

Szulejmenov írja, hogy számos indoeurópai, vagyis indogermán nyelven, rövid idő alatt megváltozott gyökeresen a nyelvstruktúra és a morfológia. Az indogermán név jobb, az indoeurópai megnevezésnél, mert az indoeurópai erősen téves állítás. Igyekszik eltakarni Európa régebbi nyelveit és népeit, ezért nem érthető, hogy a tudományban ilyen rasszista és téves név miért létezhet? Azt sugallja, hogy Európa és India népei indoeurópaiak.

Számos indoeurópai nyelvben, rövid idő alatt, gyökeresen megváltozott a nyelvstruktúra és a morfológia. Ez a megfigyelés nagyon helyes, Olzsasz Szulejmenov magas gondolkodását dicséri. Alapvetően arról van szó, hogy hirtelen számos nyelvben megváltozott a gondolkodás alapja, bejött a rabszolgatartás rettenetes eljárása a társadalomba, amit a nyelv is követett.

A türk lassú nyelv, lassan változik.

1. A türk szó agglutinatív, a szótő és a szuffixum nem ötvöződik össze, mozgékony összetételt alkot. Ez jellemző a magyar nyelvekre, a szótő megmarad, de megmarad, mint gyök. A magyar nyelvben a gyök pöröghet, változhat, amit a flektál szóval írhatunk fel, de a magyar nyelv ragozó elsősorban, tehát a szavakat egymás után összevonva alkotja. A magyar nyelvben a flexio másodlagos eljárás, de nagyon erős.

Az indogermán nyelvekben az alapszavak inkább fuzionálnak, ami egy másféle emberi gondolkodásból eredhet.

2. A hangsúly mindig az utolsó szótagon van. A magyar nyelvben a hangsúly mindig az első szótagon van. Az indogermán nyelvekben a hangsúly teljesen szétesett, egy nagyon modern hangsúlyozás jön elő, ami viszont csak a nagyon modern szavak szétválasztására való, nincs nyelvészeti gyökere. Ez nagyon fontos, az indogermán nyelvek hangsúlyozása teljesen szétesett, de a szétesett hangsúlyok valamiféle jelentéseket akarnak bemutatni. Ez az eljárás a beszéd pontosabb megértése miatt jöhetett létre. Az indogermán nyelvek szavaiban a hangsúlyozás tehát teljesen szétesett. A magyar nyelvben is létezik ez a jelenség, a Csíkos és Csikós teljesen mást jelent. Ebből az ősi nyelvi jelenségből eredhet azután az összes indoeurópai hasonló nyelvi jelenség, a hangsúlyozás szétesése.

3. Nincsenek előljárók, prefixumok. A magyarban sincsenek, de az indoeurópai nyelvekben sem voltak eredetileg. Az igekötők magyar rendszere már az elöljárókat vetítik elénk, pár ezer évvel régebben.

4. Nincs nyelvtani nem a törökben. A török fiatal nyelv, nincs nyelvtani nem igen sok más nyelvben sem, amelyek a magyar nyelv rokonai. Ellenben az indoeurópai nyelvekben a nyelvtani nem megváltoztatta a tőhöz viszonyított helyét. Ez a meglátás nagyon fontos, ha őseink nyelveit akarjuk vizsgálni.

A közgermán Föld-Jer, a nő nem mutatójával Jerde. De az Er Férfi a magyarban, az Úr változata.

A nem mutató csak az ósémiben van meg, az akkád erszat szóban. Az ékírás tiszta magyar volt, azután akkád lett. Az ékírásban volt jel a nőnem szuffixuma számára, mert a nőket akkor alávetették, minden jogukat elvették. Az ósémiben valami Er szó volt a férfi neve.

Föld: Jer, Jar, Zser, Dzser, Cser, Gyer, Tyer, Ker, Kir. Germán die Erde (yard, jord, jurt).

A Türk szavakban nomád életformát lát Szulejmenov, ami teljes tévedés. Az őskorban is már városokat építettünk, aminek ezernyi bizonyítéka van. A türk szavak állandóak, nehezen változnak. Ez a gyökök miatt van, ami a magyar nyelvből ered.

Egyes nagyon gyenge kutatók, de sok pénzzel a hátuk mögött, megalkották az indoeurópai nyelvcsalád fogalmát. Ez a nyelvcsalád sosem létezett, de a Földet elfoglalni akarók számára jól jött, hivatkozási alapnak. A bankok, bankárok jobban ki akarták fosztani az emberiséget, ezért a régebbi puska és ágyú helyébe a nyelvészeti elnyomást találták ki. De itt bele ütköztek a magyar őskultúrába, ami miatt vagy visszahúzódtak, vagy előre törtek, de mindenhol vereséget szenvedtek.

A vallás, a magyar, nagyon régi. Sok tízezer éves.

Az indoeurópai nyelvcsalád sosem létezett, állítja Szulejmenov, ami teljesen igaz állítás. Csak néhány száz éve néhány nyelvész alkotta meg a nyelvcsaládot, sok jó meglátással, és sok helytelen elképzeléssel. Tehát indoeurópai nyelvcsalád nincs, de az emberiség tudományában igen alaposan beférkőzött ez a fogalom, és azóta szinte kiirthatlan hazugságot jelent. Az Indogermán, vagy Indoeurópai fogalom az igazság teljes eltörlésére keletkezett szövetség, aminek sok egyetem, sok tudósa adja a hamis bizonyítékokat. Ezek a „tudósok” általában nem tudnak magyar írást olvasni, de osztják az észt, mintha ők okosak lennének bármiben. A nyelvcsalád fogalomban súlyos lexikai eltérések vannak, amelyek a nyelvcsalád fogalmát nem viselik el.

Van egy belső mag, és van egy külső mag nyelvi réteg. De 2.000 év alatt a nyelv változhat, talán 15 % alakban. Az aztonos szókincs csak néhány százalék. A nyelvészek sok vizsgálatot végeztek, de egyik sem volt jó, és pontos. A magyar nyelv sokkal erőteljesebb a régi szövegekben, mint azt olvassák a magyarul tudó bölcsek.

A szótani egyezéseknek kevés a rokonságot bizonyító ereje, a nyelvtani egyezéseknek erősebb bizonyító erejük van. Ezt a tételt sem lehet elfogadni senkitől, mivel a szavaknak általában belső jelentésük is van. A Hattyú valójában Hat Tyú, ami Hat (6) Csillagot jelent. A Tyú a Tu – Nap, Utu ősibb alakja, alapvetően Nap a jelentése, becézve az „y” által, Tyú lesz, vagyis Kis Nap, Csillag. A Hattyú csillagkép valóban Hat (6) fő csillagból áll, tehát a Hattyú szó égi eredetű. Ráadásul sok keleti nyelvben sok a rokona, amely szavak mind magyar eredetűek, csak hasonlítanak a Hattyú szóra, ellenben egy sem jelenti a csillagkép nevét. Ebből ered, hogy ezek a szavak mind a magyar Hattyú szóból erednek, mivel egynek sincs belső jelentése a magyar Hattyú szavunkon kívül. Angela Marcantonio ezt meglátta, de nem értette a magyar Hattyú szót, ezért rokonságot állapított meg ezen szavak között. Valójában leszármazás van e nyelvek között, mégpedig a magyar nyelv felől a többi nyelv felé. Sajnos, a magyar nyelvészet germanisták és szlavisták fogságában senyved, emiatt nem lehet valódi nyelvészetet felépíteni a nyelvi tudományokban.

Az indoeurópai nyelvcsalád ágai között lévő súlyos lexikai eltérések ellenére rokonságot állapítanak meg ott is, ahol rokonság nincs. Vagyis a rokonság nem indoeurópai, hanem pl. a magyar nyelv alapján jött létre.

Olzsasz Szulejmenov azt írja, hogy van egy mag, és van egy héj szókincs. A Mag és Héj fogalmat magyar kutatók is használják. A Mag az értelmezésemben Csillag, amiből azután lett a növényi Mag, a belső helyzetű fogalom. A Héj a Magot ölelő külső burok, ahol leválnak a Mag állapotú magyar nyelvről a külső nyelvek, és önálló útra indulnak az évezredek során. Szulejmenov azt állítja, hogy kétezer év alatt a szókincs megváltozik, az azonos szókincs csak 1-2 % lesz.

Sok elmélet létezik, a sumer nyelvet gyakran önállónak, gyökértelennek minősítik. Ez természetesen csak gyenge támadás a sumer nyelv ellen. Nincs önálló nyelv az emberiség nyelvei között, csak nagyon rosszindulatú nyelvészek vannak, akik az ilyen maszlagolást kitalálják. Minden nyelv rokona a többinek, mert az emberiség egységes eredetű.

1. A számnevek háromtól ötig egy ötös számrendszert mutatnak. Ez nagyon elavult, de más népeknél is az ötös számrendszer létezett. A mayák is ötös számrendszerben számoltak, valamint a húszasban. Az alapja a kéz öt ujja ennek a számrendszernek. Azután az ebből kifejlődő tízes számrendszer tökéletesebb lett. De a tízes számrendszer is nagyon régi, gyakorlatilag régebbi, mint az ötös számrendszer. Ebből az következik, hogy a sumer számolás lemaradt, pl. az egyiptomi magyarok számlása mögött, akik a tízes számrendszerben számoltak.

2. Az első és második személyi személyes névmások és birtokos névmások rokonok.

3. Némely rokonsági szó rokon.

4. Némely testrész neve rokon. Itt Szulejmenov felhozza a Láb - *Ot szót, ami a Foot lenne. A Fut a Láb, a Láb Bál, vagyis a nagyobb a Kézhez viszonyítva. Az egyiptomiban is szerepel a Láb, a hieroglif írásban, tehát nem szabad össze-vissza írogatni, ha nem ismerjük a szent magyar nyelvet és írásokat.

Csak egy török nyelv van, ami igaz. Minden török nyelv ma is egységes nyelvcsoportba tartozik. A török népek nagyon fiatalok. Nem volt idejük kölün nyelveket kifejleszteni, tehát az összes török nyelv egy nyelv, bár néhány ágat igyekeznek elkülöníteni. Ennek oka az, hogy különböző török népek más és más népekkel ötvöződtek, ami miatt a nyelvük is kicsit különböző lett. A 220 utáni kor elég nagy, 1.800 év alatt is sok esemény zajlik.

Egyesek szerint a Tie-lö, és a Ting-Ling nép török volt. A Ti-E az Uralkodó-Ház, a Lö a Lo, vagyis Ember, tehát a Tie-lö nép az Uralkodó-Házának emberei jelentést viseli. A Ting-Ling hasonlít a magyar Teng-Leng kifejezésre, ami a Föld tengelyének lengésére utal, de inkább kelta név. Mindkét szó ma is létezik az angolban, és a germánban is. A Ting a törzsi gyűlés, ahol a vezetők egy nagy fa alatt megtanácskozták, mitévők legyenek.

Az Idő nagyon fontos magyar isten. Id-Ő a neve, amiben az Id az Isten, az Ő pedig a Végtelenség, Örökkévalóság, Magasságosság neve. Változatai az U és Ü (Y), tehát az Ő szavunk, amit már a szumer nyelvben is felismerhetünk. Jele egy villám, amit az éghez kötöttek őseink, mivel a villámok az égből sújtanak a földre. Az evolúció is zajlik, a nyelvben is. Vannak a lassan változó, fejlődő nyelvek, mint a magyar, amelynek az alapszavai sok tízezer év óta változatlanok. Vannak a gyorsan, és a nagyon gyorsan fejlődő nyelvek, mint az angol, amely manapság alig hasolít ötszáz évvel ezelőtti önmagára. A leszármazás működik, de nagyon fontos megállapítani, melyik nyelvből fejlődik ki a másik nyelv. Ha ez nem sikerül, akkor igen nagyot tévednek a nyelvészek.

Szulejmenov azt írja, hogy a hun nyelv török nyelv. Ezen kívül semmit nem ír a hun nyelvről, mert valójában semmit sem tud a hun nyelvről, ami magyar nyelv. Ma is van Hungária, aminek jelentése Hunok-Országa, az olimpiákon a magyarok Hun néven versenyeznek. Ma is Buda a fővárosuk, aki Atilla testvére, és szent Buddha (Buda) volt, a város összeolvadt Pesttel, így ma Budapest a neve. Ma is van Réka, vagy Ríka Erdeje, aki Atilla nagykirály felesége volt, és ezer más bizonyíték is van, köztük sok krónika.

A Kutugu rangnév állítólag Főbíró jelentésű. Azt tudni kell, hogy a Gu három jelentésű. 1. Szarvasmarha, lásd Gu-Lya, Szarvasmarha-Folyó, amint mennek, vagy Gú-Nya, Szarvasmarha-Házacska. Amikor Jánoska megy a Világfára kiszabadítani a királylányt, a fekete ökör (bivaly) bőréből hét gúnyát kér a királytól. 2. Nyak, pl. Gu-Ga. 3. Főség, pl. Gú-La, a piramis teteje, Gyula, nagy vezér, a Gyúl ige benne a piramidion, ami a Nap hatására ragyogott. A Gyula a Jula őse, Caesar tényleg igazat mond, mert a Julius család tényleg trójai-torjai magyar család, ráadásul vezér rangú.

A Kutu lehet Kutyu. A Ku a Száj, mint a Ku-Pa a Száj-Fősége, a Tu Hely. Összevonva a Kutu-Gu Kutyu-Főség, ami Fő-Kutya értelemben tényleg vezető. Ám a főbírói tisztség is igaz lehet, ha a Tu szót a Nap értelmével fogadjuk el. Ku-Tu-Gu ekkor a Szája-Nap-Főség, akinek a szája fényes, igazságos, ami viszont a főbíró sajátja.

Az is kérdéses, hogy a kipcsak nép két ága a polovec és a kuman. A kumanok török nyelvű nép, de nem kunok, akikkel azonosítják őket. A Kinkunok Kr.e. 300 táján Közép-Ázsia északi vidékén éltek, a nevük Arany-kunokat jelent. A Kin Arany, ami a Kin-cs magyar szóval rokon, a -cs kicsinyítés, tehát a kincs nem az összes arany, hanem kevés arany, esetleg egy zsák arany. A Kun Nap, lásd Kun-Du magyar méltóságnevet, ami Napok-Napja értelmű. A Du a sumerban Udu is lehet. A polovecek egy régi nép, és nem törökök.

Felvetődik a szkythák neve is, mint törökök. Az biztos, hogy a magyarok saját magukat és őseiket szkytháknak tartják. Továbbá igen sok író szerint a szkythák magyarok. Szulejmenov néhány nevet megemlít. A Kaszpi, jelentése a Kaszok Víze, nyugati partján élt Iszpaka vezér, a nép Isguz nevű, vagy Iskuzok voltak. A méd Szpaka – Kutya, ezért iráninak vélik Iszpaka nevét. De a médek nem irániak, több törzsük is magyar nevű, és a perzsák ellen felkelő méd mágusok közül többnek is a neve jól érthető magyar nyelven. Az Isz-Paka Fényes-Páka is lehet. A Pák ma is létező magyar családnév, a Pa Fő, Fej, a Paka a Fő-Háza is lehet. Még a hunok között is létezett a Pa és Pak név.

A vezérek kutyák voltak, írja Szulejmenov. Magam is kerülgetem a forró kását, de nem tudtam még elfogadni. A magyar nyelvben ma is ismert a Nagykutya kifejezés, különböző vezetőkre. Ez lehet Nagy Kan, ami már közel áll a Nagy Kán fogalomhoz. A Kutya magyar szó, a Ku Száj, a Tya Hely, de a kicsinyítés miatt Kis Hely. Ezért a név a kutya szájára vonatkozik. A szájával harap, és a szájával ugat. Az Ugat szó helyesen U-Gat, vagyis U-U-U. Az angol ezt Waw alakban írja, ami Vaú valójában. A Gat-Get a magyarban gyakorító képző, tehát U-Gat sok u-u-u hangot jelent. A Get az angolban is jelen van, Get no, Satisfaction - Rolling Stones. A hindi Kutta Kutya. De a sumer Kuta város neve is hasonló. Ennek a városnak a lakói Kr.e. 700 táján kivándorolnak, mégpedig Szamáriába, ami tehát egy magyar tartomány. De a Guti seregek, amelyek szétverik az akkádok sumerokat gyilkoló országát, másik nevük alapján Qutu-k, a Kutu névben az U lehet többes szám, tehát ez a hun nép vagy Kút, vagy Kutya. A Hunzakutok ma is élnek, a Hun-Föld-Kutja lehetnek akár Hun-Föld-Kutyái. A magyar-hun vezérek nagykutya címe a nép ajkán lehetséges, ám a kutyákat nem övezte túlzott tisztelet. Az is igaz, hogy az oroszlán (lán)-tigris-párduc mellett három kutyaféle is totem volt a magyaroknál, mint a kutya, a farkas és azt gondolom, a vörös farkas, vagy a hiéna kutya.

Azt a kérdést nehéz eldönteni, hogy az Iskuzok azonosak-e az Askenázokkal. Az Iskuz népnév hangtanilag lehet Iskud, vagy Iskut, a Kut meg lehet Kutat, Kutató is. A Fény (Isz-Is) Kutatói már jobb megoldás a táltosaink és uralkodó családjaink tevékenységére, mint a kedvenc kutyák utánzása.

Az As-Kenáz névben az Ász-Kenéz, Hős-Kenéz ismerhető fel. A Kenézek magyar vezetők, a szóban a régebbi Kened, Kende rejlik. Ez a D>Z hangfejlődés igen sok magyar szóban megvan. A Kened a Kende változata. A kelta testvéreknél Kennedy a név mai megjelenése, a Kennedyek valódi királyi család utódai. Egyiptomban, ahol Alsó-Egyiptom saját neve Hun volt, a fáraó Kender növényből szőtt fejéket viselt. A fejék piros-fehér, vagy kék-arany csíkozású volt. A Kender növény emiatt kapta a Kend-Úr nevet, (ebből Kend-Er), a kendék ura pedig Egyiptomban a fáraó (Per-Aa – Ház-Magas) volt. Az Aa szóból lett az Aó, így jobban érthető a rangnév. Ezért az As-Kenáz a magyar Ász-Kenézek, vagy Ász-Kendéket jeleníti meg.

Szulejmenov az Ász-Kendéket oguznak véli. Töröknek gondolja őseinket, ami teljes tévedés. Maga az Oguz török szó, de lehet az Ogur szóhoz köze. Az R>Z hangfejlődés miatt. Az Og az Óriások egyik neve, akikről sok hagyomány beszél. Eszerint az Og-Úr nem más, mint az Óriás-Urak neve, akikről a Biblia is beszél, meg sok más hagyomány. Az Ogárok, Ogierek óriások, akik városokat szeretnek építeni.

A Kurgán szó is előkerül, ami magyar nyelvű a Korhány szóval együtt. A Kur Hegy a magyarban, amit felhánynak őseink az eltemetett király vagy hős fölé.

Szulejmenov azt állítja, hogy a Raben és Rail törzseket Izrael leigázza. Ebbe a nagy témába most nem lehet belemenni, de Izrael éppúgy magyar eredetű, mint az összes szemita nyelv. Tehát Raben neve Rá-Ben, a Rá Napisten Fia. A Ben szó sok szavunkban benne van, a Benben-kő a Ragyogás-köve, Ben-Hur pedig Fia a Hur (magyar) nemzetnek. A Húr magyar szó, és Úr a jelentése. A Húr nem csupán Világegyetemi elmélet, a Világegyetem Húrokból épül fel, hanem az Íj-Ív Ura is a Húr. Ra-Ben tehát Ra Napisten Fiai. Sesem hallottam erről a névről.

Rail a másik törzs. Ra-Il szó szerint Ra Nap-Isten. Az Il a magyar Él és El változata. Bab Ilu a Kapuja Isteneknek, ebből Babilon, a magyar Bábolna. Tehát Ra-Il a Rá-Isten törzse, róluk sem hallottam, de ez csak a hiányosságom.

Jahve leigázza ezeket a népeket, de Jahve neve erősen magyar eredetű, mint Allah neve is. Jah a Hold, a Ve Isten. Jah-Mesz egyiptomi fáraó neve Hold-Ifjú, a nevében szerepel Jah neve. A török Aj Hold, a török Aj és egyiptomi és izraelita Jah rokonok lehetnek.

Atum neve egyiptomi. Erről is sokat lehetne írni, de nem most.

Megjelennek az etruszkok, Her-Kle nevével. Nagyon pontos név, amit Hercle alakból Szulejmenov helyesen értékelt. Azt állítja, hogy a Her Fiú. Azonban a Her nem fiú, hanem inkább hős fiú. Régen a bátor és hős fiainkat Herésnek, ma Tökösnek mondjuk. Az egyiptomiak a csaták után az ellenség halottjainak kivágták a nemi szervét, így számolták meg a halottakat. Éppen a Herés fogalom miatt. A görög Hérosz is a Herés fogalmából ered, ezért a Hérosz hősi harcos. A Her a Hor közvetlen változata a magyar nyelvben, mindkét fogalom az Ifjú Naphoz kapcsolható. A görög Heraklész pontos jelentése Hera istennő Segítője. De ez nem lehetséges, mivel nagyon utálták egymást. Her-A-Klész már jobban igaz, Hős-Her A Klész, a Hösök Segítője, ami igaz is. Herkules etruszk magyar istenség, nem görög, ráadásul a magyarok ősatyja, amint állítják a görögök.

II. SZUMER SZAVAK

Arról vitatkozni nem lehet, hogy a szumerok magyar nyelven beszéltek-e? Arról sem vagyok hajlandó vitatkozni, hogy sok más nagy kultúra nyelve magyar volt. Mert a magyar nyelv volt az az ősnyelv, amiről a Biblia is beszél, és sok ókori szöveg is megemlíti az ősök magyar nyelvét. A nyelv neve nagyon sokféle lehet, de a nyelvekben felfedett szavak alapján a nyelv csakis magyar nyelvnek minősíthető.

A szumer, vagy sumer nyelvről az akkád és asszír-babiloni nyelvek alapján tudunk sokat. A kutató tudósok fantasztikusan nagy tudásúak voltak, és rendkívül pontos megfejtéseket adtak. A szemita nyelvekből fejtették vissza a szumer nyelvet, nagy pontossággal. De a részletekben elő jönnek a hibák, a bizonytalanságok. Az akkádban négy magánhangzó volt, az U, A, E, I., de a szumerban mennyi volt? Ha a szumer magyar nyelv, ami teljesen bizonyos, akkor a szumerban hét magángzó volt. A hét magánhangzó erősen befolyásolja a szavak jelentését, pláne, ha a hét valójában tizennégy, vagy több volt.

A szumeroknak 12-14 városállama volt Dél-Mezopotámiában, és 12-14 városállama volt Észak-Mezopotámiában. Összesen 8-9 nyelvjárást állapítottak meg a tudósok, azonban több területen is létezhettek szumer nyelvek, Mezopotámián kívül. Az a tétel, hogy a szumer egyedüli nyelv, rokonok nélkül, óriási becsapása az emberiségnek. Nincs egyetlen nyelv sem, ami egyedül való, minden nyelv sok más nyelvvel rokon, mivel az emberek mind rokonok egymással.

Most nézzünk meg egy levezetést, amit sikerült létrehoznom. Az Univerzum folyóiratban jelent meg 1982-ben a 7-8-9. számban Alekszander Kolpakov Etemenigura című kisregénye, ami Sumerban játszódik, részben. A kisregény története amolyan szovjet forradalom Ur városában, ahol az uralkodót meg akarja ölni egy gonosz, de aztán hatalmas harc robban ki, amiben a hősök győznek. Minket azonban a sumer nevek érdekelnek. Nincs sok, de ami van, az magyar nyelvű. Az események Kr.e. 2.000 előtt játszódnak, de azt nem tudjuk, hogy az akkádok előtt, vagy az akkádok után. Tehát valamikor a régebbi Urban, vagy a III. Ur-i dinasztia idejében, ami az akkádok után alakult meg.

Minket a szumer szavak érdekelnek. Az Etemenigura a kisregény címe is, egy magyar szóösszetétel. Helyesen E-Temen-Ig-Ura a név, ami Ur város szikkuratjának a neve. Az E Ház, Palota, Templom, a magyar nyelvben hemzsegnek az E szavak, az említett jelentéssel. Eszék városa E-Szék helyesen, Háza a Széknek, ami egy templom lehet. A Szék a Napisten neve is, ami miatt E-Szék Háza a Napnak értelmű. De rengetg más szavunkban is jelen van az E, Ház jelentéssel. Továbbá az egyiptomi magyar nyelvben is gyakori az E. Ra-Mosz-E, Tuth-Mosz-E, Ka-Mosz-E nevekben, amelyekben a Mósze, vagy Mózes név ismerhető fel.

A Temen a mai magyar Temén szóval azonos, aminek jelentése Tízezer. A Temén katonai alakulat neve, a magyarok hadosztálya. Atilla a Catalaunumi csatában 30 teménnel vett részt, de volt még 30 teménje, amelyek már a győztes csata után érkeztek meg. Unokatestvére Edekón 10 teménnel a csata után egy-két nappal érkezett meg, őt a menekülö Aetius után küldte Atilla. Edekó, vagy Edekón a rómaiakat Lyon előtt beérte, és megsemmisítette. Egy másik hadsereg, 10 teménnel, Katar vezetésével is hamarosan megérkezett. Katart a menekülő nyugati gótók után küldte. Katar (Kattar, Kadar) hosszan elnyúló háborúba bolyolódott a nyugati gótokkal. A katalánok szinte teljesen biztosan Katar hunjaiból született nép. A Temén szó van benne a Teméntelen szavunkban. A Temén változata a Tömény, amit italokra is használunk, mert egy tömény lovast nehéz volt megbontani, a tömény ital is leveri lábáról az embert.

Az Ig szó az Íg szóval azonos,ami az Ég. Mindkét változatot ma is használjuk. Az Ura pedig az Úr szóval azonos, az Úr birtokos esete, a magyar nyelv szerint.

Ebből az következik, hogy Ur város szikkuratjának neve E-Temen-Ig-Ura nem más, mint Temploma a Tízezer Ég Urának. A Tízezer Ég Ura tízezer csillag. A kutatók már beszélnek az ezer csillag országáról, ami nem helyes megoldás, a Temen tízezer, és nem ezer. Az ezer csillag országa valójában Tízezer Csillag Országa.

A Sikkurat is magyar szóösszetétel, Szik-Kur-At a helyes neve. A Szik a Nap, a Kur Hegy, az At az Atya. A szikkurat tehát Naphegyatya, a Nap tiszteletére épített piramis.

Van egy további szó is a kisregényben, a Temenna. A Temenna Ur város nehézpáncélos harcosainak lakhelye, egy városnegyed Urban, ahol a középréteg lakott. A bronz fegyverek drágák voltak, a középréteg tudta megvásárolni a fegyvereket. A névben a Temen szót ismerjük, a Na itt Települést, Házat jelent.

A Na szó jelentései: Nagy, Ház (város, falu, városnegyed), Kő, Nő, Igen, pl. Na ugye – Igen, ugye, és talán más jelentéssel is rendelkezik. Tehát a Temen-Na a Temén-Lakhelye. A Na nagyon fontos szavakban is megjelenik. A Na-Ru Kőre (helyezett) Rovás, Varga Zsigmond alapján. Ez a Na-Ru a germánoknál Ru-Na, azonos jelentéssel. Az észteknél Runo a szó alakja. De az etruszk Ru-Ma is az Írás-Helye, ami azután Ró-Ma alakú lesz a latinok többsége idejére. A Rovás-Helye nem éppen görögökről beszél, hanem feltétlenül magyarokról. Magyarországon is sok a Na szó, lásd Tol-Na, város és megye, Tor-Na megye, Bábol-Na ami Bábel-Háza értelmű. Ugyanis Babilon görög változat, a Bab Ilu Kapuja Isteneknek, a sumer név Ka-Dingir-ra, Kapuja-Isteneknek. Tehát Bábol-Na nevében a Bábel-Háza jelenik meg. Sok szóban ismerhető fel a Na, ilyen az Et-Na vulkán, ami a Tűz-Háza jelentést tartalmazza, és a szikul-székely nép adta, amikor Szicíliában letelepült. Vár-Na neve is magyar, értelme Vár-Kő, vagy Vár-Ház.

A Temen mejelenik Krétán, vagyis Kértán, a kéri-kári népünk birodalmában, ahol Min volt az uralkodó. Temenosz volt a minosziak nehézpáncélos seregének a neve, ami a görög toldalék elhagyásával Temen, vagyis tízezer volt. A Temenosz szót ma is használják Magyarországon.

A spártaiak (Szapár-Ta) serege is tízezer fős volt, a Plataiai csatában azonban Spárta 58.000 fős hadsereggel vett részt, a görög sereg jobb szárnyát az athéniek, a centrumot több kisebb városállam serege alkotta. A görögök nagy győzelmet arattak, Mardoniosz, a perzsa sereg fővezére is elesett. De Théba serege is tízezer fős volt, ráadásul a perzsa Halhatatlanok is mindig tízezren voltak Ha egy katona elesett, rögtön pótolták egy várakozóval, hogy mindig tízeren legyenek.

Felső-Mezopotámia nem Szubartu, Szubirki, ahogy legújabban egyesek állítják. Bulcsú és Tormás Bizáncban megadta a magyarok két országának a nevét, a Szavartoiaszphaloi nem Rendíthetetlen Szavárdok értelmű. Szavartoi azonos a Szavárd területtel, ami Felső-Mezopotámiától északnyugatra volt, ennek bibliai neve Szubar-Tu, sumer neve Szubir-Ki, a Tu és Ki országot jelent. Az Aszphaloi nem más, mint az Alsó-Zab folyó alsó medencéje, ahol sok az aszfalt, de a terület az Ászok-Faluja jelentést viseli. Természetesen a magyaroknak még egy-két ezer éve is sok területe volt, ahol ma már nem beszélik a magyar nyelvet.

III. SZULEJMENOV SUMER SZAVAI

A török nyelvben számtalan magyar szó van. A sumer szavakkal bizonytalanok vagyunk, mert a megfejtők állandóan vitatkoznak egymással. Azok a sumer szavak azonban biztosan helyesen lettek feltárva, amelyek ma is léteznek sok nyelvben. Ezért az ilyen szavakat érdemes keresni. Szulejmenov sumer szavai kerülnek most bemutatásra. A török megfelelőket Szulejmenov szövegében kell olvasni, amit mellékelek külön csatolmányban. A sumer szavak a magyarban és a keltában tömegesek, de meglepő módon a germán nyelvekben, a latinban, a görögben, a szláv nyelvekben, a törökben, a finnségi nyelvekben is igen elterjedtek. Ennek oka az, hogy mindbe a magyar nyelvből kerültek bele, mivel a sumer is egy magyar eredetű nyelv. A sumer és az óegyiptomi között is szoros a kapcsolat. Magyar nyelvet érdemes írni azok a nyelvek helyett is, amelyek mára kihaltak, de más néven ismeri őket a világ, megemlítve, hogy az illető nyelv magyarul is érthető. Azután sok a magyarral rokon nyelv. Igen sok ilyen nyelv van, némelyik ma is közeli rokona a magyarnak, mások kicsit távolabb kerültek, de a rokonság kétségtelenül fennáll.

Ada – Apa. A magyar Ada város Apa jelentésű. Az Adam-Ádám nevet nem érdemes az anyaföldből levezetni, ahogy ezt Patai László írja a „Héber mítoszok” című könyvében. Az Ad az alapszó, mindig az Apa ad, ezért az Ad és Ada magyar szó. Az Ata is magyar, pl. Nagyatád nevében.

Ama – Anya. Az Am és Ma a Földanya neve, aki egyik ősanyánk. A Mama eléggé ismert szó. Az Ama-Don jelentése Anya-Urak, ők azAmazonok. Nem ismerem az Amál királyi család nevének jelentését, de lehet, hogy rokonok velünk.

Amar – Állatkölyök, Borjú. A név szerepel fontos nevekben. Akkád Mar Fiú. A Mar magyar ige, főnévi jelentése Ifjú. A Marok és Marék az ifjú korhoz tartozik, de a Mar igei alapon Halál, Pusztulás. Lehet követni a szót Mars isten nevében, a Mórák esetében, de az Amorita népnévben, vagy az Ar-Mori-Ka népnévben is.

Tu – Szülni. A Tu a Nap neve, itt női értelemben.

Tud – Szülni. Ismét a Tu értelme jelenik meg. A Nap, Utu és Udu, teremti az életet, van anyai, és van apai fogalma, a Napanya női, a Napkirályférfi fogalom a magyaroknál.

Tun – Hozás. Erre a szóra csak Tün jön elő.

Dumu – Gyerek. A Du-Mu a Nap-Fénye, gyereke. Dumuzi isten pl. Dumu-Zi, Gyerek-Élet, aki az életbe hozza a gyerekeket. Ezt fejezi ki Dumuzi Tavaszisten fogalma is. A név szerepel Dömsöd nevében, ami 800 éve Dumusdé alakú volt, tehát Dumus isten városa. Dömös is ebből az értelemből ered, de a Döme is. Az isten neve lehet Dumuzid, a Tömős változat is világosan beszél, amiből keletkezett a Tamás, Tomasz, aki Támasztó, az életet a világra segíti.

Tir, Til, Ti – Élet. Ezek a szavak igen elterjedtek a magyar nyelvben. A Tir Csillag, vagyis a születő gyerek, mivel a Csillag az égi rendszerben harmadik, ezért a magyar Tir szóból ered a Tri – Három. Tiri-Tarka pl. Hármas-Tarka, a fehér-fekete-vörös színről van szó, ami az emlősök esetében igen elterjedt. A Tir-Pák jelentése Csillag a Házacskája, de a kelta Tir-Na-N-Og szóban már Terület. A Tir-Ter-Tér egy csoport, Csillag, Tér, és Térköz jelentést tartalmaznak. A Ti – Élet változata a Császárság, pl. Csin-Si-Huang-Ti a Csinek Első Sárga Császára, a Vörös Ti és Fehér Ti hun birodalmak neveiben a Ti Élet és Birodalom, az Atlan-Ti és Bal-Ti, stb. nevekben a Ti Élet és Birodalom. Ahol az Élet van.

Tir, Til, Ti – Nyíl. Mivel a Nyíl a Nyílással vethető össze, ami a Tejút, ahonnan születtek a magyarok, és ezáltal az összes ember, a Nyíl összevethető az Élet fogalmával. Amint az előbb is láttuk, a Bal-Ti és Atlan-Ti összefügg az Élet fogalmával, ezért a Nyíl lehet valamiféle törzs.

Si, Zi – Élet, Lélek. A Zi a Ti közvetlen párja, rokona. A Ti a magyar személyes névmásoknál is szerepel, a személyes névmások a magyar nyelvben egy istenrendszert írnak le. Tehát Ti az Élők, istenek, csillagok, tündérek. A Zi a Gabona, Búza, pontosabban Ziz. De Zi-Mony az Élet-Tojása, kezdete, de a Zi-Mány az Élet-Földje.

Kir, Szikil – Szűz. A Kir esetleg a Kira névben szerepelhet. A Kör és változatai is benne lehetnek a szó értelmében. A Szikil bizonyára Szik-Il, ami Nap-Istennő értelmű. A nagy magyar istennők között Ill alakban is megjelenik.

Szikul – Tiszta. Szik-Ul a Nap-Fia.

Gig – Sötét, Fekete, Halál. Ez a szó egyrészt a Kik – Kék változata, ami az Égre vonatkozik. Másrészt azonban a Gig-Ászok megjelenítése, ellenséges értelemben. A Gigászok ugyanis az emberiség fejlődése során egykor jók voltak, majd jöttek az új királyok, akik aztán a Gigászokat (Gig-Ász név alatt) gonosznak minősítették, hogy ők uralkodhassanak, és rabolhassák ki a népet. A sumer társadalomban már sok hasonló negatív jelenség van, amelyekaz eredeti tisztaság hanyatlását bizonyítják, de még nem értek el a rabszolgaság iszonyatos rendszerébe. A Gig szónak a magyar nyelvben több változata van, mint a Gigás, Gőg, Gőgös, Geges, de a Gugás is vizsgálandó. A Gyigyí a lovaknak szól, a szekéren a Gig ülhet. Gugolni a kocsin is kell, a két kerekű harci szekerek igen elterjedtek voltak egykoron a magyar népek között. A kerék és a harci kocsi megalkotása Torontálhoz kötődik, ahol a régészek feltárták a kerék és a harci kocsi alkatrészeit Kr.e. 6.000 idejéből.

Eren – Közrendű harcos, Munkás.

Ere, Er – Rab. Az Er általában a Férfi neve a magyarban. Az Ered szó Er-Ad – Er-Ed alapon az Apától való eredést jelenti. De az Eridu városnévben is az Eridj, az útnak eredés van benne. Az Erő sem rab, Erdély, Erdő, Eredő is az Er férfi jelentését igazolja. A latin Ero, pl. Cic-Ero (Cicero) nevében is férfi. A germánban az Er egyértelműen férfi. A magyarban az Er/Ér az Úr magas hangrendű változata.

Suba, Szipa – Pásztor. A Su-Ba a Kéz-Fia. A Szí-Pa Nap-Főség. A pásztort állandóan süti a Nap. A Pásztor is magyar szó.

Ab – Ajtó. Az Ab lehet Ház, Törzs, pl. Magyar-Áb, azután Víz, pl. Abál – Vízben főz, vagy Abzu, az Indiai-óceán egyik magyar neve. Az Ab-Lak Ajtó a Lakon, ami lehetséges, ha mindig az ablakon megyünk be a házba. Egyes városok házain nem volt ajtó, pl. Csatal Hüyük, a falhoz állított létrán kellett felmenni a tetőre, ahol nyílások voltak, és azokon lehetett leereszkedni a lakótérbe.

Es – Ház. Varga Zsigmond sok szumer szót bemutat. Az As és Es Ház, vagyis Falu, Város, esetleg Nemzetség, Törzs. A Kemenes magyar szó pl. Kem-En-Es összetétel alapján Fekete-Isten (herceg, enség)-Ház értelmű. A sumer Es-Nun-Na városnév is tartalmazza. Kenese nevében a Ken-Es-E alapján a Nap-Házának-Palotája jelentést látni. De a Fogaras névben a mély hangrendű As van jelen, Fog-Ar-As tehát a Fog alakú-Hegyek-Városa. A Fogarasi Havasok a fog alakú hegyek, amelyeket a jégkorszakban a jég alakított csúcsos formára.

Ugu, Ug – Nemzetség. Ezt a szót Gyerek értelemben is magyarázzák. Uruk régebbi neve Unug, és Urog, bár az akkádban nincs „o” hang, állítólag. Un a magyarok Ég Királynője, tehát Un-Ug az Ég Királynőjének Nemzetsége, avagy a Gyerekei. Az Ug van jelen pl. az Ugocsa,és az Ugor névben. Ha az ukránok becsületesebbek lennének, és nem tolnák magukat oda, ahol nem voltak, láthatnák, Ugra-Ina Ina istennő népének országa, aminek lakói mind magyar (Nap és oroszlán) eredetűek.

Ug-Ken – Gyülekezet. Ug a nemzetség, a Ken magyar ige is, de itt ahol a nemzetség összegyűl.

Ru – Emelni, Ütni. Ez a szó magyar eredetű. Ru-Ha az a dolog, amit magunkra emelünk, amikor ültözködünk. A Ha a Ház, értve ezalatt, hogy a testet ruhával fedjük el. A Ru Ütés fogalma az íráshoz kapcsolódik, mert a magyarok sok tízezer, de inkább néhány százezer éve a betűket kemény anyagokba ütötték, vésték, vágták. Tehát a Na-Ru Kőbe vágott Rovás. Ez a Ru-Na, csak a két szó helyet cserél, de a jelentés nem változik. Az észt Runó szó és írás is innen ered. Maga az Ír szó is Ütés, Vágás, lásd Irt, Fairtás, stb. Tehát a sziklába, csontba, fába vésett betűk neve az Írás. Amikor feltaláltuk a papírost, annak a neve ezért lett Pap-Írós, latinosan Papírusz.

A Ru tehát Ru-Ma város nevében a Rovás-Helye értelmet adja. Romulusz volt a nagy összeíró, aki a város lakóinak nevét többször is összeírta. A Ro/Ró a Ru változata, az etruszk magyar Ru változott azután Ró alakra. Innen ered Ró-Ma neve, ami egészen Kr.e. 505-ig magyar város volt. Ro-Mul-(usz) a Rovás Csillaga, az usz hím nem, vagy ős értelmű. A Ró jelentése egyértelműen rovás, a Mul, mint Csillag, a Fia jelentést is viseli. A Múl-t a magyar nyelvben a Csillagok kora, a Mul-Mul csillagrendszer.

Uruk – Város, Közösség. Ez a név az Ur szerint Hegy. Uruk városban két hegy, szikkurat volt, emiatt kapta többes számban az Uruk nevet. A Közösség értelmezés több városra is érvényes, de Unug nem közösség, hanemUn Ég Királynőjének Gyerekei, Nemzetsége. Az Ungok sok helyen éltek, Hszi-Ung-Nu a Nyugati-Ung-Urak, a Niebelungok a Nő-Szép (Harcos)-Ungok, Unug állam az Elba és a Weser (Vízér) folyók között feküdt, Ungvár az Ung magyarok vára, stb.

Szig – Ütés. A Szig-or, Szigorú azt jelentheti, hogy szegény tanulókat ütötték, ha nem tanultak jól.

Gag – Beleszúrni.

Tag – Összekapcsolni. A Vég-Tag összekapcsolt a Test alapján. A Tag a germánban Nap, a törökben Hegy, pl. Altyn-Tag. A magyar Tág ige mindnek az alapja.

Su – Kéz. A magyar Sut a mester keze alá tett eszközök helye. A Su-T szóban a Su a Kéz, a T a hely. A Süt a kemence melletti hely, itt is van Sut, a kemence süt. De a Napisten keze is Su, a Karja a Gar, ebből ered a Su-Gár, ami aztán lesz Cukor, és hasonlók. Igen elterjedt szavunk.

Su-Tag-Ti – Megfogott. A Su a Kéz. A Tag Összekapcsol. A Ti Élet. Tehát a Kéz-Összekapcsolja- az Élőt, ez lesz Megfogott fogalom.

Kar – Elrabol. A Kar, Karol magyar szó nem elrabol, hanem a Kör, a Napisten fogalmához kapcsolódik. Mivel a Kar igen sok jelentésű, valamelyik változatban megjelenhet a Rabol fogalom. Még a Lányrablás szokása is feljöhet.

Szir (Szur) – Szőni. A Szirni, Szúrni tényleg kapcsolatos a Sző fogalommal. A Szövés feltalálása Kr.e. 72.000 évre tehető, Afrika nyugati szaharai részére. Ezután a Sző ige messze terjedhetett, amit csak a régészet segítségével követhetnénk nyomon.

Sab – Közép. Szóösszetételekben lehet.

Saq – Közép.

Zag – Oldal. Talán a Szág változata?

Szakar – Por, Homok. Meglepő, de ez a szó a Szahara változata. A Szah az egyiptomi magyarban amolyan Száj, a Nyugat, ahová mennek a lelkek az égi Szájba, Mintakába, Isten örök fényébe. A Szah-Ara a Szah-Hegyei, amelyek a Szaharában vannak. A Száraz, Szárad a sivatagra vonatkoznak, de közeli rokonai a Szahara szónak. A Szakar a Szahar változatban már a Por, Homok értelemhez közel van.

Tibira – Rézműves. Ebben a sumer név olvasatában azonnal láthatjuk saját magyar népünk egyik nevét, a Szibira nevet. Arról itt nem szólok, hogy az összes fémet, a fontosakat mi találtuk fel, de a rézművesek is mi voltunk, a Tibira helyett a Szibira jobb név. A Szabír és Szibér változatok mellett a Sza alapnév jobban bizonyítja a magyarság egykori hatalms szétterjedését. Akit érdekel a Sza nép létezése, más írásomban leírom, azt olvassa el.

Zabar – Réz, Bronz, Dabir. A Zabar a Szabar, a Ragyogás, a Réz Ragyog, hiszen Ré Napisten a szó alapja. A Bronz is a magyarok találmánya. A Dabir a Temir, ami a törökben Vas, de nálunk sokkal régebbi szó. Tömör, Dömör, a Vaskapu nevei, csak éppen magyar szavakból erednek. Dömör Kapu, a Vas Kapu délen, de még a Volgán is van Vas Kapu, Tatár Földnél.

Ed – Kijár. Az Ed a magyar nyelvben Fiú, Ifjú. Ezeken a jelentéseken nem tudok vitát nyitni.

Gin – Jön. Ez a szumer szó a Gyün – Jön változata, de hangtanilag régebbinek tűnik, mint a mai Gyün és Jön alakok.

Zag-Gin – Közeledni. A Zag Oldal, tehát a Zag-Gin Oldalról-Gyünni.

Csin – Hang. Csing – egy hang.

Gulsa – Vidáman.

Gestuka – Hallgató.

Gestük – Fül.

Emek – Nyelv. Máshol Eme a Nyelv. Sok nyelv volt.

Bilga – Ős. Bilgames neve vita alatt, Ezdubar mellett Gilgames is fontos. Gil a Galamb, Gili, Gilice, amint édesanyja szólította, Gis. A Gil a Kil változata, Gyil, Gyilkos, de ilyen nevet senki nem vesz fel magára. Még az akkádok sem. Gil-Ga-Mes magyarul a Gilice lelkű-Ház-Ifja. Ahogy édesanyja nevzte. Hősünk szíve a galamb szívével vetekedett, mindenkit szeretett.

Me – Én. Sok nyelvben szerepel a Me.

Ze – Re. Az R és Z is egymás rokona.

Ane – Az. Biz – Mi. Sziz – Ti.

Amar – An. Az A-Mar a marmagasság a magassága. A – Magas, Mar lehet Marmagasság. Szentelt Állat azt jelenti, hogy An Égistennek szentelt állat, A-Mar.

Udu – Napisten, és Kos. Az Udu a Nap, de valószínű, hogy ez a szumer név is magyar összetétel, mégpedig U-Du, Örökkévaló-Ud, Nap, vagy Ud-U, a Nap, aki Örökkévaló. Az U szó a agyarban külön fontos szó, U-Ü-Ő alakban szerepel. Ez vonatkozik az Utu változatra is, ami U-Tu, és Út-U variációkat mutat. A Kos lehet az égi csillagképek egyike, aminek az ideje alatt történnek fontos események a Földön. A kos szarvai, és más állatok szarvai is isteni jelképek, egykor Egyiptomban is elterjedt szobrok.

Gud – Bika. A mai magyar Bika Bi-Ka alakban Élő-Bika, a Ka egyik jelentése Bika. A Gu Szarvasmarha, a Gud tehát Szarvasmarha-Bika.

Kunkal – Faggyúsfarkú Kos. Na, ez mindennek a teteje. Szegény kosok. A Kun-Kal magyarul Nap-Nagy. Ebből hogy lett faggyúsfarkú kos, azt nem tudom.

Uzug – Vízimadár. Úsz-Ug, az lehet. Az Úszás-Nemzetsége.

Gas – Madár. A Gas lehet a madaraknak mondott Hass. Menjetek innen madarak. Meg Hess!

Gis – Fa. Akkád Is – Fa. Mivel a magyar sokkal régebbi a szumernál és az akkádnál is, a Gis szó magyar eredetű. De nagy számban kimutatni a Gus és Kus/Kusz szavakból lehet. A Fa-Gus a Bükk, ami tehát egy Fa, és a Gus által leírt magas fa. Sok szóban a Cus a Kusz, Fa jelentést láthatjuk. A Kúsz ige a fára mászásból, kúszásból maradt ránk. A sok Kusz, latinosan Cus, mind Fát jelent. Ci-Kusz, de nem Cik-Ász, Fi-Kusz, Quer-Kusz, a Tölgy, és a többi névben a Kusz jelentése Fa. A Fa mindenkor a Világfával kapcsolatos régi fogalmainkban.

Eger – Alj, Alsó Rész. Ez a bitang Egér mindig alulról támad, ijesztgeti a lányokat, akik a papucsukkal jól fejbe vágják ezt a bitang egeret, aki aztán méltatlankodva elbújik alsó vackába. Tehát itt a Bitang Egérről van szó, aki a gabonát is képes megenni. Innen jött a macska, aki aztán az Eger – Alj, Alsó Rész uralmának véget vetett. Az Egér szó Hérodotosznál ismegjelenik, az afrikai ugró egér nála zegerész, vagyis az egerész. Az Eger szónak több variációs jelentése van.

Eden – Síkság, Puszta. Ez is kitaláció. Az E-Den Háza a Folyóknak, vagy Háza-Istennek. A skót Edinburgh is innen van. De É-Den lehet Háza-Istennek is, a Den a Ten párja. A síkság szó is megjelenik a sumer nyelvben, sighsagh arsagha alakban, ami egyszerűen a Síkság Országa mai magyar nyelven. Tehát Éden magyar nyelvű szó, már a sumerok is átvették tőlünk. Pison pl. a Kárpát-medencében van, ma is közismert a magyaroknál.

Erem – Cédrus. Az E-Rem fogalom azért jöhet elő, mert a Háza a Rémnek a Cédrus-erdőbe betörőket a halál is várhatja. Maga Raemus is Rém ember, aki meghal a Város alapításánál. A szó eredhet a Cédrus-erdő történetéből?

Kur – Hegy. Ez a szó nagyon elterjedt, magyar szó, igei alakja jobban bemutatja a Kur jelentéseit. A Hegy, mint Kur, sok területen felismerhető. A Kura folyó Kur-A felbontásban a Hegy-Folyója. Arany János is ír Kur országról, ahol a tigris eszi a fiát. A tigris nem eszi a saját fiát, de más tigrisek fiát megöli. Sok névben is jelen van, az E-Kur templom neve a Templom-Hegy jelentést tartalmazza.

Kir – Föld. Ismerni a Ki-En-Gir nevet, ami Kengir alakban is elterjedt. Ez a szumerok saját neve, ami Enki-Gyerekeit jelenti. De Ki-En-Kir már En-Ki-Földje. A Gir és Kir közel áll egymáshoz, ráadásul a Gár és Kar is gyakori.

As – Vonal, Egység. A római As kis értékű pénz, de a magyar As és Es Ház, Város. Talán a sumer As a városok építésénél alkalmazott szó. De As-Both nevünkben is szerepel.

Isi – Por. Az Ősi változata, az udmurt Iz Kő, Kőpor

Dili – Vonal. A Dilis ma is létezik a magyar nyelvben, a Dilis esetleg Vonalas, de inkább bedilizett.

Des – Pont, Egység. A Des a Tesz változata lehet.

Us – 3, U – Tíz, Us-U – Harminc, vagyis Háromszor-Tíz. Az Us az Ős, a számrendszert kérem elolvasni. Tehát az Egy az Ég, belőle egy van, amúgy ő a Világegyetem, a Mindenség. Kettő a Nap, Három az Ős, régiesen Us. Az U a magyar U-Ü-Ő alapján a Végtelen, Örökkévaló, Magasságos Isten neve. Innen, a Tíz, Tesz alapján mehetnek fel a számok a végtelenségig, meg lefelé is, a végtelenségig.

An – Ég, Csillag. Az An az Ég, igen régi magyar isten. A latinban fosztó képző. An-Tal magyar fogalom szerint, Égi-Bölcs, latin fogalom szerint Nem-Bölcs, vagyis ostoba, a tudás átfolyik a fején.

En – Felső. Ezzel nem szabad egyetérteni, az En Isten, Aki mindenben benne van, változata az Én és In. Az In még a latinban is szerepel. Tehát az En sok isten nevében megjelenő szó. Az is igaz, hogy minden isten Felső, de a jelentés lényege az Isten fogalom.

Ken – Széles. Kenni szélesen kell? Ezt nem tudom.

Uzuk – Hosszú, Magas. Az U önmagában is Hosszú.

Kenq, Kina – Igazság.

Tus – Leereszkedni, Leülni. A Tu önmagában Hely, pl. Den-Tu-Moger. A Tus esetleg Tu-s, egy helyre telepedni, leülni. A Tu, mint Nap, a Nap által uralt terület nevében is megjelenik.

Ud – Tűz. Itt Udu, a Nap van jelen. Ud-Var nem más, mint a Napkirály-Vára. Ebből alakult ki a Dvorec, aminek már nincs belső jelentése, a magyarból átvett szláv szó.

Udun – Tűzhely. Megint Udu neve jelenik meg, az Ud-un amolyan Tűz-ön értelmű.

Dingir – Isten, Ég. Összetett szó, a Din párja a Tin, mindkettő a Ten és Den testvére. A Gir önállő szó, lásd Kien-Gir, angol Girl, de a Dino, Dinnye, Tinnye szavakban is felismerhető. A Dino már Hatalmas, Rettenetes, szegény sumer Isten és Ég hova jutott. A Dingir párja a Tenger, a Tündér teljesen mást jelent. Dzsingisznek volt magyar-sumer könyve, amiből elnevezte magát, a D>Dzs, az R>Z>Sz lett, Dingiz, Dingisz lett a Dingir szóból. Tehát istennek nevezte ki magát, könyve „A mongolok titkostörténete”. Van Tengiz alakú szó is.

Tingir, Tigir – Folyó. A folyók felszíne csillog, ezért gyakran kapnak nevet a Naptól, csillagoktól fogalmilag. A Tigris neve csatolható ide, de a Tigrisnek több neve van, pl. Idiglat vagy Igidlat.

Nam – Sors. Amerikaiak sokat keresték a Nam jelentését. Rag is, pl. Tudhat-Nám, Kérhet-Ném, de Viet-Nam a Vie nép Országa.

Na-Me – Mi Ez?

Dub – Agyagtábla. Az E-Duba-A inkább Háza – Az agyagtáblák Kiégetésének. A Dub a Du Nap szóhoz kapcsolódik, mint tűz, a magyar Düb, Dübög a tűz hangja, amint kiégetik az agyagtáblákat. Még a Dob szó is rokon lehet.

Nagyon sok sumer, vagyis szumer szótani anyag van, de hitelességük körül bizonytalanságok merülhetnek fel. Az viszont teljesen biztos, hogy a török nyelvcsoportban igen erős a magyar-hun nyelvi réteg, ami a szumerban is jelen van.

A ma magyarnak nevezett nyelv egykor a fél bolygón jelen volt. A nyelvi rokonságot bizonyító szókincs igen sok mai nyelvben is létezik. Nagyon megdöbbentő, hogy nem csupán sok ókori nyelv rokon, hanem a mai nyelvekben rengeteg a rokonságot bizonyító szókincs. A nagy civilizációk közül az egyiptomi, a szumer, a hetita, a trójai és etruszk, a minószi, a hun mind magyar nyelvű. Az ausztrál őslakók nyelveiben jelentős magyar szókincs van. A maori nyelv rokon szókincsét könyvben írták meg, de tiltva van a könyv? Nincs a magyarságnak annyi ereje sem, hogy legyen saját könyvkiadója, akadémiája, még internetes sem.

A kelta nyelvek tele vannak a magyarokkal rokonságot bizonyító szókinccsel. Megdöbbentő, hogy az angol nyelv milyen hatalmas magyar szókinccsel rendelkezik. Ez vonatkozik a latinra és görögre is. Az orosz nyelv alapszókincsének 75 %-a magyar, bár szemérmesen szumernak írják. Az arabban sok a magyar vonatkozás, ez vonatkozik a héberre és az akkádra is. India több nyelvében nagy rokonsági fokot láthatunk, a dravida és munda nyelvek mellett, az ind nyelvek is tartalmaznak magyar szókincset. A kínai han, az ujgur, a japán, a mongol (mangál) mellett az összes indián nyelv is rokonítható a magyarral. A berberek és kusok nyelvei rokonok, de a bantuk nyelveiben is sok rokon szót fedezhetünk fel. A kaukázusiak nyelvei rokonok, a baszk nyelvben pedig tömeges az egyezés, akár 50 %-ot is elérhet.

Nagyon furcsa, hogy több egykori magyar nyelvű népet töröknek minősítenek. A bulgárok az Unug-Urakhoz tartoznak. Már Kr.e. 300 idején feltűnnek a Kaukázusoktól délre, tehát jó 500 évvel a törökök megjelenése előtt. A bulgárok tehát a magyar, vagy a sumer rokonsági körbe tartoznak. Ez igaz a besenyőkre is. Közép-Ázsiában éltek, mintegy 15 törzsük volt, a Magyarországra betelepedők falvaikat magyarul nevezték el. Bosznia egy besenyő ország. A kunok is magyarok. Ma sokkal több értékes kutatás ismerhető, mint 150-200 éve, mégis a tudomány leragadt a kétszáz éves megállapításokban.

Ennek oka az egykori nagy civilizáció, még a jégkor idején. Az emberiség közelebbi rokon egymással, mint azt sokan vélik, van egy Kr.e. 72.000 évről szóló dátum, amikor az emberiség szétterjedt. Az emberi gének közeliek az egyes népcsoportok között, amire nincs magyarázat. Sok a kérdés, sok a kutatási terület. De a magyar-sumer leszármazás sincs megfelelően kutatva, aminek politikai okai vannak. A magyarok nem származnak a sumeroktól, ellenben a sumerok a magyaroktól származnak.

sumerazsia 1

Budapest, 2021. szeptember 19.