A jövevények már Gyejcs (Gelyza) fejedelem idején elkezdtek beáramolni az országba. Feltételezhető, hogy a magyarság hagyományos (kettős) hatalom gyakorlásának lecserélése királyságra, továbbá a kereszténység lecserélése a római katolikus hitvallásra (melyet zsidókereszténységnek becéztek) azon árulás további lépései voltak, amely a 973. évi quedlinburgi szerződés formájában öltött testet. Bővebb tájékozódásra ajánlható az itt olvasható dokumentum 10.-16. oldalai.
Melyek tehát a Pusztaszeri Nagyszala határozatai?
1. A Magyarság Istenhite a Jézus-követő, tiszta kereszténység, amely alapot ad a sumér gyökereink szerinti szabadság visszavételére.
A 992-es Veszprém-Nyitrai Nagyszala ránk erőltette a számunkra idegen zsidókeresztény vallást, azért annak követését egyéni hitvallásként tudomásul vesszük, de nem támogatjuk.
2. A Magyarság államformája a kettős hatalomgyakorlás, az irányítás és a vezetés kettős egységében.
A Királyság isteni személyhez fűződő, nem földi eredetű intézmény, ezért annak földi személyhez kapcsolt használatát (amelyet a Veszprém-Nyitrai Nagyszala kötelezően előír) elutasítjuk.
Egyben visszaállítjuk Új kenyér hava huszadik napjának ünnepét, Jézus király Napját.
Ugyancsak visszaállítjuk ünnepi jogába a téli napfordulókor, karacsunkor ünnepelt Teremtő Napját.
3. A Szent Korona Országában a hatalomgyakorlás kizárólag a Szent Korona Tagjait illeti meg.
A Szent Korona Tagja
- az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon és
- a Szent Korona Értékrendet gyakorló államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országában élnek.
Ebből ered a Veszprém-Nyitrai Nagyszala azon határozatának elvetése, amely a hatalomgyakorlásból a magyarok nagy részét kirekesztette és a hatalomgyakorlásban részvételt az idegeneknek megengedte.
4. A Szent Korona Országa területének tulajdonjoga elidegeníthetetlen.
Fölötte birtokjogot kizárólag a Szent Korona Tagjai gyakorolhatnak.
Ebből ered a Veszprém-Nyitrai Nagyszala azon határozatának elvetése, mely a birtokjog gyakorlásától a magyarok többségét megfosztotta, viszont birtokjogot adott az idegeneknek.
Nem kodifikált, ezért de facto (tényszerűen) lép életbe:
5. A magyar nyelv kizárólagos használata. A rovásírás párhuzamos használata a latinbetűs (és arabszámos) írásmóddal.
A Veszprém-Nyitrai Nagyszalát követően a német és a latin nyelv (és a latin betűs és arab számos) írásmód vált kötelezővé. Ennek a magyartalan rendelkezést semmisíti meg ez a szakasz.