Például a férgekkel, amelyek fajtától függően néhány milliméter, de akár több méter hosszúak is lehetnek, és befészkelik magukat a szerveinkbe, a bélrendszertől az agyig. „Civilizált" társadalmunkban is bőven előfordulnak, sőt, az USA-ban újból napirendre került a téma, miután nyilvánvalóvá vált, hogy majdnem mindenkiben élnek ilyen élősködök és komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. A kutyát, macskát lakásban tartóknál gyakorlatilag mindig találnak férgeket. A betegségek hátterében azonban más ok is lehet: mérgező élettelen anyagok. A periódusos rendszer egyszerű elemei és különféle vegyületek. Ezeket az egyszerű mérgeket halálosan komolyan kell venni, mivel halálosan veszélyesek, és a mai világban egyre több árucikkben találkozunk velük. Belélegezzük és lenyeljük őket, érintkezünk velük, orvosi műveletek során a testünkbe juttatják stb. Szép lassan telítődünk velük, és amikor megbetegszünk, sem nekünk, sem az orvosoknak nem jut eszébe, hogy a betegségek hátterében ezeket keresse. Pedig, amint látni fogjuk, ezek a mérgező anyagok nemcsak gátolják testünk megfelelő működését, de kiváló táptalajt biztosítanak bizonyos kórokozók számára is.

Ez az (újra)felfedezés, vagy inkább mozgalom az USA-ban kapott erőre az elmúlt években. Egyik ismert úttörője Hulda Regehr Clark, PhD, akinek hihetetlenül érdekes, és a gyógyítás új megközelítését hirdető könyveiből a következő lapokon fordítunk. A mérgekről, az emberi szervezetszennyezésről azonban már magyarul is olvashatunk. Alább Lucza Béla, Alternatív gyógyászat – Egészséges Életmód. Elméletek, tapasztalatok, terápiák, öngyógyítás (Kornétás Kiadó, Budapest) című könyvéből idézünk a mérgekről szóló fejezetből.7

Oldószerek, mérgek

Két faktor árthat legtöbbet az egészségnek: környezeti mérgek és a patogénekkel (parazita mikrobák, mint a gomba, vírus, baktérium, férgek stb.) való fertőződés... A környezeti mérgek hatását nem vesszük észre azonnal, mivel hosszú távon telítődünk velük, észrevétlenül...

Az oldószerek anyagokat oldanak. A víz például egy hasznos, életadó oldószer. A legtöbb oldószer viszont zsíroldó és így életellenes. Zsírok oldják a sejtfal membránját is (leginkább az agy- és májsejtek esetében). A legveszélyesebb oldószer a benzol. Támadja a csecsemőmirigyet, ezzel gyengíti az immunrendszert, elősegíti az AIDS-betegség kialakulását.

A következő veszélyes oldószer a propilalkohol. Támadja a májat, és elősegíti a daganatos betegségek kialakulását. Nagyon veszélyesek még: xilol, touol, metanol, metil-klorid, metil-etil-keton, hexanadion.

Ha oldószerek nagyobb mennyiségben kerülnek a szervezetbe, lerakódnak, de érdekes módon nem akárhová. Például a metanol a könnyzacskóknál és a hasnyálmirigynél. A xilol és a touol a fejben. A propilalkohol szinte bárhol. És így tovább. Az oldószeres lerakódásokra jönnek a véren és a nyirokvezetéken keresztül a patogének. A jó táptalajon megtelepszenek és tenyésznek.

Oldószer van például bizonyos mennyiségben mindenféle müzliben és reggeliző pehelyben. De vannak a koffeinmentes kávéban is és mindenfajta bolti italban. Sajnos az oldószerek belekerülnek még a koleszterinszegény készítményekbe is, mint például a jegestea-porba vagy a pezsgőtablettába.

Sok szennyződés forrása környezetünkben van. Ezek a szervezetünk számára elviselhetetlen anyagok és mérgek. Például a műanyaggyárakban jelenlevő vinilkloridszennyezés veszélyes a májra nézve. De nézzük sorban, melyek is ezek a mérgek, melyek az életünket megszomorítják!

• Arzén jön a rovarirtókból, szőnyegekből és bútorhuzatokból, tapétákból.
• Bárium a rúzsból és a dízeljárművek kipufogójából.
• Kobalt a mosó- és mosogatószerekből, arcszeszből, szájvízből.
• Kadmium, réz, ón, ólom jön a vízcsapból.
• Ólom jön még a samponból és fodrászati anyagokból.
• Titán a púderből és a fogfémekből.
• Króm a szemkihúzó ceruzából és vízkeményítőkből.
• Vanádium a dízeles elégetésből, gyertyákból (akkor is, ha nem égnek), kazánból, mini-lyukas gázvezetékből.
• Higany a fogtömésekből, higiénia-zsebkendőkből, sterilizált vattából.
• Diszprozium, lutécium, berillium a festékekből, hígítókból és lakkokból.
• Berillium még a petróleumból, kerozinból, benzines fűnyíróból.
• Holmium a kézsúroló pasztákból.
• Hafnium a hajspray-kből és körömlakkokból.
• Bizmut a parfümökből és gyomorerősítőkből.
• Rénium a fehérnemű-keményítőből.
• Fehérítők a mosásból, az ipari fehér cukorból, a fehér kenyérből.
• Cézium a műanyagokból.
• Cink és stroncium a gumicsövekből, fogkrémekből.
• Itterbium, erbium, terbium az élelmiszer-csomagolásokból.
• Prazeodímium, niobium, neodínium, ittrium a gyógyszerekből.
• Radon, urán, tórium a földből. Pincék lyukaiból, réseiből, repedéseiből.
• Lantán a nyomtatók tintájából.
• Benzalkónium és cirkónium a filteres teákból, dezodorokból, fogkrémekből, szájvízből, kozmetikumokból.
• Alumínium az alufóliából, az étkezési sóból, konzervekből, alumíniumeszközökből, bőrápolokból.
• Volfrám a bojlerekből, az elektromos hajcsavaróból, a kenyérpirítóból.
• FCKW, a spray-k és hűtők hajtóanyaga.
• BPC a tisztítószerekből.
• Fémek arany, ezüst, nikkel a fogfémekből, ékszerekből és bizsukból.
• Üvegszál a szigetelésekből.
• Azbeszt lakkokból, hajszárítóból, ruhaszárítóból, palatetőkből.
• Fluorid a fogkrémből, az ivóvízből.

A fertőtlenítőszerekben erős a talliumszennyezettség, például az egészségügyi betét vagy a pelenkák ezzel vannak átitatva. A műtétileg eltávolított méhben feltűnően nagy mennyiségben találni talliumot, ami különben könnyen felszívódik a bőrön keresztül, és a méhben rakódik le. A megoldás az lenne, hogy papír zsebkendőt rakunk a betét elé, vagy sterilizálatlan háztartási vattát használunk. Talliummal szennyezett a fogak amalgámtöméseinek a higanya is.

A szerves réz vagy alumínium, amit a táplálékból felveszünk, életfontosságú. Viszont, ha a főzőedény aljáról kaparódik vagy oldódik le és kerül a szervezetbe, akkor már mérgező, betegségkeltő. Cinnel (ónnal) forrasztott ólom- és rézcsöveken keresztül szállítódik a csapvíz. Fémékszereket hordunk (a bőr zsírjának a zsírsavja oldja a fémeket, melyek a bőrön át felszívódnak, például nikkelallergia), fémpótlásokkal rakjuk tele szánkat, és még sorolhatnám.

Méreganyagnak számítanak még a rosszul emésztett fehérjék, fehérjesavak is. Ha a szervezet nem képes kiszűrni a méreganyagokat, szennyeződéseket a vesén vagy a májon keresztül, akkor ezeket öszegyűjti és bekapszulálja, hogy félretéve, becsomagolva ne árthassanak. A fehérvérsejtek azon dolgoznak, hogy a méreganyagokat lehetőség szerint leépítsék a kapszulákból. A kapszulák anyagába a szervezet beépít még kövesedési anyagokat is. Így próbál valami hasznot húzni a rosszból.

A feladatunk egyszerű: állítsuk le a méregbevitelt és segítsük a kivitelt.

A kivitelre a legjobb módszer a napi kétszeri C- és B-vitaminkomplex együttes szedése liponsavval (Lipoic Acid) és csipetnyi keserűsó (MgSO4) naponta egyszer az italba.

Mérgező anyaggal szennyezett termékek
Kivonatok Hulda Clark The Cure for all Diseases című könyvéből

Hulda Regehr Clark, PhD (lásd Mérgező anyagok a betegségek hátterében) The Cure for all Diseases című szenzációs könyvéből gyűjtöttem ki a vízben, levegőben és a különféle árucikkekben előforduló legfontosabb mérgező anyagokkal kapcsolatos információkat. A rövid ismertetők és a terméklisták az író több évtizedes tapasztalatát és kutatásait tükrözik. A könyv 1995-ben jelent meg, tehát az azelőtt kapható amerikai termékekről és állapotokról van szó. A magyarországi helyzet természetesen eltérhet ettől, de így is fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen káros anyagokkal lépünk érintkezésbe a mindennapok során.

Hulda Clark szerint a legveszélyesebb oldószer a benzol. Gyengíti az immunrendszert és elősegíti az AIDS kialakulását. A benzol a csontvelőbe vándorol, ahol a T-sejtek keletkeznek, és a csecsemőmirigybe, ahol a T-sejtek programozódnak, és ezért kétszeresen káros az immunrendszerre. Hulda Clark több mint 100 HIV-es betegénél mind talált benzolfelhalmozódást, és bélmételyt (Fasciolopsis buski) a csecsemőmirigyben. A benzol hatására a métely a csecsemőmirigyben szaporodik.

A benzollal való érintkezést mindenképpen ajánlatos elkerülni. Hulda Clark szerint a testben felgyülemlett benzol eltávolításához B2-vitamint (napi pár száz mg-ot) kell szedni, és minden étkezésnél 1/8-ad kávéskanálnyi aszkorbinsavat, azaz C-vitamint.

Propilalkohol

A propilalkohol a májban, méhben, retinában rakódik le. Nem halálos, de rákkeltő. A belekben élő métely (Fasciolopsis buski), ami normális esetben bizonyos fejlődési szakaszában a szabadban levő csigákat használja köztes gazdának, propilalkohol jelenlétében a testen belül, különböző szervekben fejlődik. A propilalkoholt még propanolnak, isopropanolnak, isopropilalkoholnak is hívják. Hulda Clark minden általa vizsgált rákos beteg (több mint 500 eset) szervezetében talált isopropilalkoholt. A propilalkohol a feldolgozott élelmiszerekben, samponokban, palackozott vizekben azért fordul elő, mert az amerikai törvények megengedik, hogy az élelmiszergyártók propilalkohollal sterilizálják a gépeket, eszközöket és palackokat.

 Metilalkohol (metanol)

Hulda Clark tapasztalata szerint a hasnyálmirigyben élősködő féreg (Eurytrema pancreaticum) a metanol hatására a hasnyálmirigyet használja köztes gazdának is. Az általa kezelt több mint 50 cukorbajos mindegyikénél talált ilyen férget. Ez a szarvasmarháktól jön, a húsukon és a tejükön keresztül, és csak akkor telepszik meg a hasnyálmirigyben, ha metanol is van ebben, akkor viszont ott is szaporodik. A féreg kiirtásával és a metanol kiküszöbölésével annyira helyrejöhet a hasnyálmirigy, hogy felére csökkenthető a napi inzulinadag. A metilalkohol az élelmiszerekbe valószínűleg a gyártásban használt gépekből kerül.

A higany az egyik legmérgezőbb anyag a világon. Az agyban, gerincben rakódik le, gyengíti az immunrendszert és rengeteg betegséghez vezethet: autizmus, depresszió, krónikus fáradtság, zsibbadás, égő érzés a bőrben stb. Terhesség alatt nem szabad kicseréltetni az amalgám töméseket, mert a művelet során egy bizonyos mennyiségű higany a szervezetbe kerül, és időre van szükség, míg visszaáll a normális szint. A higany a méhlepényen keresztül a magzatot is károsíthatja.

Tallium

A higany gyakran ezzel a mérgező fémmel szennyezett. Lenyelés esetén már 0,5–1 gramm tallium halált okozhat. Hulda Clark szerint erős lábfájdalmaknál gyakran krónikus talliummérgezés van a háttérben. A tallium lábfájdalmat és gyengeséget, azonkívül kétoldali végtagbénulást okozhat. Ilyenkor először a fém fogtöméseket kell kicserélni. Az alábbi termékek nagyrésze valószínűleg azért tartalmaz talliumot, mert talliummal szennyezett higanykloriddal fertőtlenítik őket.

Ólom

Az ólom lábgörcsöt, kézzsibbadást okozhat, vesekövek kialakulásához vezethet. Hulda Clark minden általa vizsgált autista gyermek és vastagbélrákban szenvedő beteg szervezetében talált ólmot.

Az ólom cigarettákból jön. Csapvízben is előfordul, ha a vízvezetékhálózatban ólom van.

Kadmium

A kadmium ötször mérgezőbb az ólomnál. Felnőtteknél lábfájdalmakat és a vérerek görcsét okozhatja, amit a dohányzás még súlyosbíthat. Ez a jelenség a „dohányos láb” néven ismert. A kadmium a vesékben is lerakódik és magas vérnyomást okozhat.

A kadmium csapvízből jön, ha a vízvezetékhálózatban korrodált horganyzott csövek vannak: a kadmium valószínűleg a cink szennyezőanyaga. A fémcsöveket PVC csövekkel kellene kicserélni. A kadmium régi fogtömésekben is előfordul.

Nikkel

Hulda Clark szerint nikkel jelenlétében elszaporodnak a baktériumok a húgyvezetékben, és csak ennek a fémnek a jelenlétében élhetnek baktériumok a prosztatában. Felhalmozódik a vesékben, a húgyhólyagban, prosztatában, mellékvesében, a női mellben és a fejbőrben is, és kitűnő táptalaj a baktériumok számára. A nikkel és a krómvegyületek a legrákkeltőbb fémek.

Hulda Clark minden alzheimeres betegénél kimutatott alumíniumterhelést.

Kobalt

„A kobalt elősegítheti a bőrrák és a szívbaj kialakulását. Erre évtizedekkel ezelőtt jöttek rá, amikor hirtelen sok szívbajos eset fordult elő Angliában. Kiderült, hogy mindez egy kocsmához vezethető vissza, ahol minden érintett megfordult, és ahol kobaltot adtak a sörhöz, hogy több hab képződjön! Kobalt hatására a hab nem tűnik el, hanem megmarad. Az eset után illegális adalékanyagnak minősítették a kobaltot. De később visszatért különféle árucikkekben: először a kék színű vécé- és üvegtisztítószerekben, majd a mosogatószerekben, most pedig a szájvízben is. Ha kék színű ilyesfajta terméket látsz, ne vedd meg. A kobalt a szívben és a bőrben halmozódik fel. A bőrrákosok szervezetében gyakorta sok kobalt van."

A kobalt a mosó- és mosogatószerekből (a kék és zöld szemcsék), valamint az arcszeszből jön.

Xilol

Hulda Clark szerint xilol jelenlétében bizonyos férgek az agyat használják köztesgazdának. Minden általa vizsgált alzheimeres betegnél (több mint 10 beteg) talált xilolt és a bélmétely az agyban szaporodott.

Xilol festékekben és oldószerekben, és bizonyos szénsavas üdítőitalokban fordul elő.

Toluol

Hulda Clark minden általa vizsgált alzheimeres beteg (több mint 10 beteg) szervezetében talált toluolt, és a bélmétely az agyban szaporodott.

A toluol festékekből és oldószerekből, italporokból és kereskedelemben kapható italokból: vizekből és bizonyos szénsavas üdítőitalokból jön.

Metil-etil-keton és metil-butil-keton

Izesített élelmiszerekben és némely üdítőkben fordulnak elő.

Metil-klorid

Üzletben kapható gyümölcslevekben, még a 100%-os narancslében is megtalálható.

Króm

A króm bizonyos vegyületei hasznosak, mások nagyon károsak az egészségre.

A króm fogpótlásokból, kozmetikumokból, vízlágyítókból jön.

Réz

A húsokban és a zöldségekben levő réz fontos a szervezet számára, de a szervetlen réz, mint pl. egy rézedény, rákkeltő. A réz felhalmozódik a nemzőszervben, lerakódhat a szívben. Hulda Clark gyakran talált rézterhelést szkizofréniásoknál. A réz szerinte leukémiát, szkizofréniát és termékenységi problémákat okozhat. A rákos daganatokban is mindig van réz.

Rézzel szennyezett termékek (USA): fogászati fémek, réz vízvezetékcsövek, ezeket műanyagra kellene kicserélni, rézedények és egyéb eszközök.

Klórozott difenil (Polychlorinated biphenyls, PCBs)

Ezek olajos vegyületek, amelyeket eredetileg transzformátorokban használtak, míg ki nem derült, hogy a környezetben nem bomlanak le kevésbé szennyező anyagokra. Ekkor betiltották őket, mégis előfordulnak a kereskedelemben kapható szappanokban, mosószerekben és mosogatószerekben. Hulda Clark azt ajánlja, ezek helyett bóraxot és mosószódát használjunk.

Arzén

Az arzén méreg. Rovarirtószerekben, tapétákban és a azokban a szőnyegekben és kárpitokban fordul elő, amelyeket kezeltek hogy ellenállóbbak legyenek a foltokra.

Üveggyapot

Hulda Clark szerint a legtöbb daganatos rákosnál vagy üveggyapot vagy azbesztterhelés mutatható ki. Üvegszál a szigetelőanyagokban fordul elő, és a klímaberendezésekben is lehet egy üveggyapot szűrő. Üvegszálat nem lenne szabad használni építkezéseknél, mert belélegezzük.

Freon (CFC)

Freon az egyik legrákkeltőbb anyag. Klímaberendezésekben (pl. autóknál) és régi hűtőgépekben használt hűtőközeg. Hulda Clark minden rákos betege szervezetében talált freont.

Berillium

Berillium jön a petróleumból, kerozinból, benzinből. Felhalmozódik az agyban.

Formaldehid

Formaldehid új ruhákban található meg és ezzel kezelik a habszivacsot, ezért a matracok, párnák és habszivacsból készült bútorok gyártás után még 2 évig formaldehidet bocsátanak ki.

Azbeszt

Hulda Clark szerint a legtöbb daganatos rákosnál vagy üveggyapot vagy azbesztterhelés mutatható ki. Azbeszt jön bizonyos ruhaszárítók gépszíjából, hajszárítókból és bizonyos radiátorfestékekből.

Gombák és mikotoxinok

A penészgombáknak fontos szerepük van a természetben a halott állatok és növények lebontásában. Számunkra azonban veszélyesek, mert mikotoxinokat, rendkívül erős mérgeket termelnek, amikből egy kis mennyiség is megterheli a májat. A penészgombák minden növényen megtelepedhetnek. A gabonapelyhek és más gabonából készült ételek, tésztafélék, filteres teák, kekszek, aszalt gyümölcsök, üzletben kapható gyümölcslevek, sör, bor, nylonzacskóba csomagolt kenyerek és más pékáruk, és egyéb feldolgozott élelmiszerek gyakran szennyezettek különféle gombákkal és toxinjaikkal. Ez sajnos szemmel legtöbbször nem látható, és ízben sem érződik.

Az aflatoxin az egyik leggyakoribb mikotoxin és az egyik legerősebb méreg. Előfordul gabonában, ezért kenyér- és tésztafélékben is, diófélékben, narancslében, borban, ecetben stb. A be nem csomagolt pékárukban nincs, de a nylonzacskóba csomagoltakban igen, a nedvesség miatt. Hulda Clark aflatoxint talált rákos, májgyulladásos vagy májzsugorodásban szenvedő betegek szervezetében. Az aflatoxin egész egyszerűen megöli a máj bizonyos részeit. A máj megpróbálja semlegesíteni az aflatoxint, ez eltart kb. 2-3 hétig, majd bizonyos részei felmondják a szolgálatot. Ezért az aflatoxin hatása csak néhány hét múlva jelentkezik. Ha nem erős a mérgezés, akkor a mikotoxinnal terhelt máj C-vitaminnal hamar helyrehozható.

Az ergotoxin (az LSD is ergotoxin) is nagyon mérgező, és különleges, bizarr viselkedést, irracionális gondolkodást, hallucinációt is előidézhet.

Ezek a penészgombák gyengyítik az immunrendszert, gátolják a szervezet méregtelenítését, stb. Hulda Clark tapasztalata szerint az aflatoxin és a többi gombaméreg magas hőmérséklet és/vagy C-vitamin hatására nagyrészt semlegesítődik, ezért ő azt ajánlja, hogy a lehető legtöbb ételt otthon készítsük el, amit pedig nem tudunk és penészgyanús, azt főzzük fel, süssük át, vagy szórjuk be C-vitaminporral (aszkorbinsavval). Pl. a pörkölt mogyorót, ami gyakran penészes, először C-vitaminos vízben áztassuk egy pár percig, majd sütőben szárítsuk meg. A rizst és a tésztaféléket is érdemes először C-vitaminnal megszórni, majd azután megfőzni. Az ecetbe, mézbe is C-vitamint ajánlatos tenni. A nylonba csomagolt kenyeret szerinte nem lehet megmenteni és nem is lenne szabad megvenni, mert gyakorlatilag mind penészes.

 Forrás: http://antalvali.com/hirek/mergezo_anyagok_a_betegsegek_hattereben

Ajánlotta: Begovits László