Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2020Jul03

2014. Április 29., Kedd 14:44

Kitalált Képes Kor –nika - 3. rész

Írta:  Dobos Csanád
Értékelés:
(24 szavazat)

A Képes Krónika dátumai a hét napjainak tükrében

A Képes Krónika „logikai hibáinak” megfigyelése eddig két szinten zajlott: Királyaink egyéni sorsán keresztül és csoportban vizsgálva. Mindkét módszer meglepő eredményeket hozott.

Van azonban még egy terület mely hemzseg a „logikai hibáktól”, ez pedig az Árpádházi királyaink konkrét koronázási és halálozási dátumainak a hét napjaihoz rendelése. Többről már első pillanatban látszik, hogy hibás!

A dátumok leellenőrzésére a http://www.naptarak.com/naptarak_konverter.html online konvertáló programot használtam:

 Árpádházi királyaink

Naptárak       

 

Gergely

Juliánus

Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap  

Július 29. Hétfő

Július 23. Hétfő

 

Aug. 4. Vasárnap

Júli 29. Vasárnap

 Az Úr 1141-ik évének február idusán (13-án) csütörtöki napon

Február 13. Csütörtök

Februrá 6. Csütörtök

 

Febr 20. Csütörtök

Febr 13. Csütörtök

 Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán 

Május 31. szerda

Május 24. szerda

 

Június 7 szerda

Május 31. szerda

 Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;  

Ápr. 11 szerda

 Ápr. 4 szerda

 

Ápr. 18 szerda

Ápr. 11 szerda

Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap 

Márc 4. vasárnap

Febr 25. vasárnap

 

Márc 11. vasárnap

Márc 4. vasárnap

 (1174) Január 13-án, vasárnap

Január 13. vasárnap

Január 6.

vasárnap

 

Január 20. vasárnap

 Január 13. vasárnap

 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon. 

Május 1 szerda

Ápr 24. szerda

 

Május 8 szerda

Május 1. szerda

Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

Nov.30. csütörtök

Nov. 23. csütörtök

 

December 7 csütörtök

Nov.30. csütörtök

(1235) október tizennegyedikén, vasárnap,..   

Okt 14. vasárnap

Okt 7 vasárnap

 

Okt. 21 vasárnap

Okt 14 vasárnap

 Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken

Május 3 szombat

Ápr. 26. szombat

 

Május 10 szombat

Május 3 szombat

(1201) augusztus huszonhatodikán, csütörtökön

 

 Szept. 2

vasárnap

 Aug 26

vasárnap

A Képes Krónika Juliánus időt alkalmaz, ahogy várható volt. Az megvizsgált 11 időpontból 6-ször pontosan jelzi a napnak a nevét, 5 alkalommal viszont „hibásan”. ()

Juliánus naptár és Gergely naptár különbsége (forrás wiki): „A julián naptárban rendszeresen négyévenként következtek a szökőévek... a julián naptárban 128 évenként egy felesleges nap keletkezik.. Ez a szerény, de állandó csúszás az egyházi ünnepek kapcsán jelentett egyre nagyobb gondot.”

„A julián naptár bevezetésétől a 16. századig nagyjából 12 napos "túlszámolás" történt, amely a fentebb írt okok miatt egyre indokoltabbá tett egy újabb reformot. Mivel a csúszás leginkább az egyházi időszámításban okozott gondokat, az Egyház igényelte a változtatást. Végül XIII. Gergely pápa 1581februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti 1582  februárjában rendelte el az időszámítás kiigazítását és az új rendszer bevezetését, .. csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a százas évekből csak 400-zal maradék nélkül oszthatóakban hagyta meg a szökőnapot (ezért 1700, 1800, 1900 nem volt szökőév, de 2000 igen).”

Ezekre a „hibás” napokra a várakozásaimmal ellentétben sem 323, sem 297, sem 104 év módosításával sem kapunk megfelelő eredményt. Mi lehet ennek az oka? Talán ezzel is jelzi, hogy nem létezett események vannak a dátumok mögött, vagy pedig a Krónika sok eltérő, egymásnak ellentmondó adatai közül az odaillőt kell csak megkeresni.

1196-ik esztendejében, május elsején, kedd

BÁr 297 évvel módosítva, 899. év május elseje tényleg keddre esett a juliánusz naptár szerint, de az interneten semmi érdekes, párhuzamos eseményt nem lehetett találni, ami III. Bála királyunk halálával egyező napon, de 297 évvel korábban történt. Vélhetően ez csak véletlen egyezőség.

III. Béla

Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Elaludt az Úrban ugyanennek 1196-ik esztendejében, május elsején, keddi napon.

Ha január 13-ához egy hónapot és 19 napot hozzáadunk, akkor március 3.-at kapunk, semmiképpen sem május elsejét!

Ha III.Béla királyunkat követő Imre király 8 évi uralkodását és 1200-as évi halálát veszem biztosnak, úgy III Bála halálát 1192. március 3-ra kell módosítanunk és ekkor tényleg keddi napot kapunk!

Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden - Imre király halála. 

Imre

 

Fia, Imre követte őt, és nyolc esztendeig uralkodott, meg hét hónapig és hat napig... Az Úrhoz költözött az Úr 1200-ik évében, november harmincadikán, kedden.

Ahogy már szó volt róla ha 1196-ban koronázták meg Imrét és 8 évig uralkodott, akkor 1204-ben kellett volna távoznia és nem 1200-ban, ahogy a Krónika évszáma hangsúlyozza. 1204. november 30 a juliánusz naptár szerint keddre esik!

(1201) augusztus huszonhatodikán, csütörtökön - (III) László koronázása

Ha Imre halála 1204, úgy László koronázásánál is ez a korrekt év: És tényleg, az 1204. augusztus 26.-a tényleg csütörtök!

Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;  -  IV. István halála 

II. Géza

Húsz évig uralkodott, meg három hónapig és tizenöt napig. Elköltözött az Úr 1161-ik évében, május 31-én, szerdán

III. István, II. László, IV. István

Helyébe fiát koronázták meg: tizenegy esztendeig, kilenc hónapig és három napig uralkodott. Uralkodása alatt László herceg, a vak király fia bitorolta a koronát fél esztendeig. Elköltözött az Úrhoz az Úr 1172-ik évében,..

Ezután testvére, István bitorolta a koronát öt hónapig és öt napig ...Zimony várában halt meg, az Úr 1173-ik évében, április 11-én, csütörtökön;

III. (­?) Géza

István király fia, Géza, az Úr 1173-ik évében, március negyedikén, vasárnap költözött az Úrhoz

A Képes Krónika szerint II. Géza 1161. május legvégén halt meg. Fia követte a trónon közel 12 esztendeig. Így neki 1173-ban kellett távoznia az élők sorából és nem 1172-ben! Ha III. Istáván ideje csúszik egy évet, akkor IV. Istvánnál csúszást kell feltételeznünk, aki ezek szerint 1173 helyett 1174-ben kellett hogy meghaljon! És 1174. április 11-e tényleg csütörtükre esik!

Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken-  IV.Béla halála

Már csak IV.Béla halálának pontos időpontját kell megtalálni. Ehhez érdemes újraolvasni II. András és IV. Béla dátumait:

Ezt III. Béla fia, (II.) András követte. László király halála után huszonheted napra koronázták meg Andrást, május huszonkilencedikén, pünkösd napján..

András király az Úr 1235-ik évében, országlásának harmincadik esztendejében költözött az Úrhoz; teste boldogan nyugszik az egresi monostorban.

Utána fiát, Béla királyt október tizennegyedikén, vasárnap,...

Harmincöt évig uralkodott.. A király az Úr 1270-ik évében halt meg, május harmadikán, pénteken

II. Andrásnál gond volt mind a napokkal, mind az uralkodásának éveivel, hasonlóan az elődjénél (III). Lászlónál. Ha 1201-ben koronázták meg Andrást és 29 évig uralkodott, akkor 1230-ban kellett volna eltávoznia. Ezzel szemben a Képes Krónika a halálát 1235-ben határozza meg.

Ha közvetlenül András halála után koronázták meg Béla fiát, aki 35 évig uralkodott, akkor esetleg a halála 1270 helyett egy évvel korábban is bekövetkezhetett. És valóban, 1269. május 3-a a juliánusz naptár szerint PÉNTEK!

Ha 1204-ben hal meg III. László és ehhez hozzávesszük II. András 29 éves, valamint IV. Béla 35 éves uralkodását úgy az időben az 1269-es esztendőhöz érkezünk.

A Képes Krónika 10 hét napjaival is pontosan jelzett dátuma közül 6 pontos, 4 viszont rejtett adat volt. De miért volt erre szükség. miért fontosak ezek a "elrejtett" napok? Mi a közös az évszámokban?

1192. március 3,              1204. augusztus 26.          1204. november 30,       1174 . április 11,                                                       1269. május 3

1192.  III. keresztes háború vége

III. Béla esetleg kapcsolatba hozható Oroszlánszívű Richárddal, aki 1192-ben megostromolták ugyan Jeruzsálemet és elméletben be is vették, de már nem tudták birtokba venni. Végül békét kötött Szaladinnal... Eszerint Jeruzsálem Szaladin birtokában maradt, aki garantálta, hogy a keresztény zarándokok biztonságosan és szabadon látogathassák a szent várost és a Szent Sírt. A keresztények megtarthatták az általuk elfoglalt tengerparti városokat.

Oroszlánszívű Richárd október 9-én indult haza. Útközben hajótörést szenvedett, és a szárazföldön keresztül folytatta útját. Szerencsétlenségére Bécs közelében felismerték, és ellenségének VI. Henrik német-római császárnak a vazallusa, V. Lipót osztrák herceg fogságba vetette. Csak miután 1194tavaszán jelentős váltságdíjat fizettek érte, térhetett vissza Angliába.”

Hiszen III. Béla Bizáncban nőtt fel, Manuel császár örököse volt nagyon sokáig „elméletben”, bár nem tudta birtokba venni a bizánci császári koronát...

Keresztes hadjárat gyalázatos vége Richard fogságba vetése...

1204.  IV. keresztes háború vége

Imre király és (III) László halála. Imre király édesanyja Châtillon Annaantiochiai hercegnő, kinek szülőföldjét, a kereszténység egyik bölcsőjét, a zsinatok városát, a "dicső" keresztes hadak ekkor rombolták le.

„A velencei hajók a kereszteseket, előbb a magyar kézben levő Zára alá vitték, melyet mintegy fizetségül elfoglaltak.,..  A keresztesek emiattKonstantinápolyt megrohanták, uralmuk alá hajtották és kifosztották... megalapították az úgynevezett Latin Császárságot, és a Keletrómai Császárság tartományait maguk között felosztották.,,”

1269. VIII. (utolsó) keresztes háború eleje

IV. Béla halála –

IX. Lajos 1269-ben indította meg a VIII. keresztes hadjáratot atuniszi emír ellen, aki, habár jóindulattal viseltetett a keresztények iránt,”

Ahogy a pápa is a Német Római császárral szövetkezve hívta a tatárokat Magyarország, a kereszténység védőbástyája ellen.

A következő évszámnál esetleg tudatos számcserét hajtott végre a krónika író, ahogy Attila halálának (454/445-ös évszám-jegy cseréjénél) korábban?

1174 . vagy inkább 1147 ?  

1174  II. keresztes háború eleje

„Magyarországon történő átvonulása a keresztes hadaknak nem volt egyszerű, mivel II. Géza és a sereget vezető két uralkodó között ellentétek alakultak ki."

Négy keresztes háború, ebből három mikor közvetlenül Magyarországnak is gondjai voltak a kersztény had csűrhével és azok irányítóival... Lásd bővebben:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk

Ami eddig is kimondható talán, hogy a magyar királyok uralkodási és halálozási évszámába tudatosan el voltak rejtve a keresztes háborúk (magyar szempontból is) szennyes évszámai?

De miért?

- 4. rész -

A frank Karlmannok egy részéről már elszórva szó volt az eddigi Kitalált Képes Kor-nika fejezetekben. Célszerű egybeszedni a fantom Karlmannokat:

Legyen kiinduló oldal a wiki egyértelműsítő lapja: http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlmann_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)

Karlmann austrasiai majordomus (710 körül – 754)

I. Karlmann frank király (751–771)

Karlmann keleti frank király (830–880)

Pipin itáliai király (773–810), eredeti neve Karlmann volt.”

Négy Karlmann, de valóban négy különböző? Érdemes az uralkodásukkal kapcsolatos évszámokat (Tóth Gyula megfigyelése alapján) 323 és 297 évvel módosítani. Majd a kapott évszámokat a Képes Krónika adataival összevetni...

A frank KARLMANNOK - Szent László és II. András 

Az első:

Karlmann austrasiai majordomus

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlmann_austrasiai_majordomus

"Karlmann (706 és 716 között – 754. augusztus 17.) Martell Károly frank herceg, majordomus és első felesége, Chrotrud legidősebb fia. Károly 741-ben bekövetkezett halálát követően Karlmann és öccse, Kis Pipin örökölték apjuk címeit és pozícióját: Karlmann Austrasia (nagyjából a mai Németország) királyságának, míg Pipin Neustria, azaz nagyjából a mai Franciaország területének megfelelő királyság majordomusa lett. Karlmann egyike volt a Karolingokdinasztiájának és nagy szerepet játszott abban, hogy családja megszilárdította hatalmát és végleg kiszorította a királyi címet névleg birtokló Merovingokat. Mélyen vallásos ember volt, aki 747-ben lemondott címeiről és visszavonult a Monte Cassino bencés kolostorába."

Az évszámok magukért beszélnek: 754-ben meghalt. 754+323=1077, azaz Szent László koronázásnak ideje.

Karlmann 747-ben lemond a címéről és visszavonul szerzetesnek. Tetszetős az indok, de ez a dátum mivel hozható párhuzamba a magyar történelemben:

747+297év=1044, ami esetleg Aba Sámuel halálának évének is megfelel.

A második:

Erről a Karlmannról már Könyves Kálmánnal kapcsolatban szó volt, mint Nagy Károly testvére- kivel trónviszálya volt.

Október 9-én, azonnal apjuk temetése után, mindketten visszavonultak Saint Denis-ből, hogy kinyilvánítsák trónra lépésüket. Károly Noyon-ba, Karlmann pedig Soissons-ba... A fivérek uralmának első jelentős eseménye az aquitánok és a baszkok felkelése volt, 769-ben” Wiki

Érdekes módon ha ennek a Karlmannak halálozási dátumát 323 évvel módosítjuk, úgy majdnem megkapjuk Szent László halálának évét (1094-1095) és Könyves Kálmán uralkodásának kezdetét!

"I.Karlmann (751június 28. – 771december 4.) a frankok királya volt 768-tól 771-ben bekövetkezett haláláig. Kis Pipin, az első Karoling király és felesége,Laoni Bertrada kisebbik fia, Nagy Károly öccse volt."

771+323=1094, ami szinte egyezik Szent László halálának 1095-ös esztendejével. De van még egy másik egyezőség:

„Három éves korában, 754július 28-án apjával és bátyjával együtt a frankok királyává és Rómapatriciusává kente fel”        

754+323=1077, ami viszont Szent László uralkodásának kezdete....

"A történészek megegyeznek abban, hogy Karlmann és Nagy Károly nem szerették egymást, de ennek okait nem sikerült feltárni. Elképzelhető, hogy mindkét testvér apjuk jogos örökösének tartotta magát - Károly, mint az idősebb gyermek, Karlmann, mint Pipin legitim gyermeke (ennek oka, hogy egyes vélemények szerint Károly házasságon kívül született). Mindenesetre amikor Pipin felosztotta birodalmát fiai között, ez már csak tovább fokozta a korábban is meglévő ellentéteket és mindketten úgy érezték, hogy apjuk megfosztotta őket jogos örökségüktől."

Itt már teljesen fölösleges Aladár és Csaba történetére utalni, ahol a kapocs a fiktív Nagy Károly, Aladár elsőszámú duplázódása. De miért nem merik bevallani, hogy polgárháborúk feszíti szét a birodalmakat nem pedig a birodalom összekovácsolónak nagyvonalú felosztása – ez logikátlan.

De ahogy Aladár is több alakban megjelenik a kitalált középkori történelem lapjain, úgy ez a Karlmann is:

A harmadik: III. Karl

Karlmann, immár a keleti frank király

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karlmann_keleti_frank_kir%C3%A1ly

"Karlmann, más névformában Carloman olaszosan Carlomanno (latinul Karlomannus), (828/829 880szeptember 22.) keleti frank király Bajor részkirályságban 876-tól, itáliai király 877-től haláláig."

Nála is van trónutódlási harc a testvérekkel, birodalom felosztás (és véletlenül sem haláleset miatt)...

És az évszámok megint magukért beszélnek:

880 szeptember vége az újabb Karlmann halálának éve. 323 év hozzáadásával 1203 végéhez jutunk. És ez megegyezik a talán sosem létezett III. László magyar királyunk egyik fajta halálozási évszámával. (lásd http://www.naput.hupont.hu/45/kitalalt-kepes-kornika-ii )

Carloman II of franceA negyedik:

„II. Karlmann (866/868-884.december 6)  II. (Hebegő) Lajos fia, a Nyugati Frank Királyság (a későbbi Franciaország) királya volt a Karoling-házból879 szeptemberétől 882augusztus 5-ig bátyjával, III. Lajossal osztozott az országon, akkortól kezdve pedig egymaga viselte a koronát.

          882+323=1205   II. András koronázása

Véletlenül ő is teljeskörű uralkodóvá pont 323 évvel, II. András megkoronázás előtt vált! András uralkodását is „beárnyékolja” az elődjének III. László gyermek érdekes halálesete. Annak a III. Lászlónak akit sokszor úgy tekintenek, mintha nem is létezett volna...

De ha az állítólagos testvérének 882. évi balesetét 297 évvel elmozdítjuk az időszalagon, akkor az 1079-es évhez jutunk, ami Szent László uralkodásának kezdetére esik.

Szinte midkét módosítással Szent László és II. András koronázásához jutunk.

Ez mind véletlen egybeesés? Négy Karlmann és mind a négy kapcsolatban van Szent László és II. András uralkodási évszámaival. Ez nem véletlen egybeesés!

Már csak az a kérdés, hogy a Karlmannokat igazították Szent László és II. András  uralkodási dátumához - vagy a legnagyobb magyar királyaink időpontját a már korábban megalkotott fantom frank uralkodókhoz?

- 5. rész -

 44 és 104 év ismétlődés a Képes Krónika lapjain

I. TATÁROK
 
kitkepeskrnka6Egy észrevételben sokszor sokkal több rejlik mint azt elsőre gondolnánk. Tóth Gyula a könyvében hívja fel az olvasói figyelmét Attila halála és a magyar honfoglalás közti 104 évre, mely a 323 év időszámítási különbségre:

“445 - Ekkor halt meg Attila a Képes Krónika szerint.
104 - Ennyi év telt el Attila halála és a magyar honfoglalás között a Képes Krónika szerint.
323 - Ennyi év a különbség a Nagy Sándor halála utáni időszámítás és a keresztény időszámítás között.
872 (445 + 104 + 323) - Kézai szerint ekkor volt a magyar honfoglalás!!!”

Hasonlóan Könyves Kálmán és fiánál, II. Istvánnál tapasztalható időrendi furcsaságok, valamint a frank fantom korszak párhuzamosságával kapcsolatban Tóth Gyula hívta fel a figyelmem a Képes Krónika időrendjében megjelenő kétszeri tatárjárásra. A köztük lévő 44 év (akár a 323 év) szintén kapcsolatba hozható az eltérő naptárrendszerek (Julius Ceasar féle és a keresztény időszámítás) különbségével. Ez az apró észrevétel nem várt további érdekességeket hozott a felszínre:

A „tatár” kifejezés négy különböző alkalommal fordul elő a Képes Krónikában. Először, mint Tatárország, azaz Szittyaország keleti határa, majd sokkal később II. István történetében:

„Abban az időben István király a kelleténél jobban szerette a kunokat; a király mellett tartózkodott Tatár nevű fejedelmük, aki a császár öldöklése elől kevesedmagával menekült a királyhoz. A király azután vérhasba esett. A kunok pedig, akik a király kedvezése folytán hozzászoktak a gonoszságokhoz, ekkor is javában dühöngtek a magyarok ellen. Amikor a magyar parasztok megtudták, hogy a király halálán van, megölték a kunokat, akik javaikat ragadozták. Tatár kun fejedelem elpanaszolta a királynak, hogy megölték embereit. A király pedig úgy érezte, hogy némiképpen jobban van; amikor látta, hogy Tatár könnyezik, a többi kun pedig jajgatva veszi körül - minthogy nagyon szerette őket -, felmordult és így szólt: „Ha meggyógyulok, tízet ölök meg mindegyikért, akit közületek megöltek. Most ne búsuljatok életem miatt, mert jobban vagyok.” E szavakkal kinyújtotta kezét a kunok felé, ezek nyakra-főre rohantak, hogy kezet csókoljanak neki, és oly nagyon megszorongatták, hogy ellankasz­tották a királyt, így visszaesett bajába és meghalt.”

Ahogy korábban is említettem II. Istvánnál és apjánál, Könyves Kálmánnál elég komoly gondok jelentkeztek az időmenetben a Képes Krónika adatai alapján:

Szent László

„uralkodásának tizen­kilencedik esztendejében, és Váradon temették el saját monostorában, az Úr 1095-ik évében, július 29-én, vasárnap”

Könyves Kálmán

„Huszonöt esztendeig, hat hónapig és öt napig uralkodott; eltávozott e világból az Úr 1114-ik évében, február 3-án,”

II. István

„Kálmán fiát, Istvánt koronázták királlyá. Serdületlen volt még, de elméjét már kézben tartotta...Amikor azonban halálán volt, lemondott a királyságról, és szerzetesi köntösbe öltözött - uralkodásának tizennyolcadik évében”

És ennek az időzavarnak itt is szerepe van. Ha Szent László 1095-ös halálának évéhez hozzáadjuk Könyves Kálmány 25 évi és II. István 17 évi uralkodását, úgy II. Istvánnak 1137-ben kellett meghalnia. Majd 104 évvel később jön az általános iskolai tanulmányokból is ismert tatárjárás, melyet a Képes Krónika így említ:

 „Az Úr 1241-ik esztendejében Béla uralkodása alatt a mongolok, vagyis

A TATÁROK ELSŐ JÖVETELE

a tatárok ötszázezer fegyveressel betörtek Magyarországba. Béla király a Sajó folyónál hadakozott ellenük, de legyőzték. Ebben a csatában szinte Magyarország egész vitézi népe odaveszett. Maga Béla király a tengerig menekült, s a tatárok kegyetlenül egész odáig üldözték. A tatárok három esztendeig maradtak Magyarországon, és miután a magyarok abban az időben nem vethettek, ezért amazok kivonulása után sokkal többen haltak éhen, mint ahogyan fogságba estek, vagy kard élétől haltak.”

Az 1241-es és a 1137-es esztendő között 104 év különbség van (1241-1137=104 év), mely vélhetően megegyezik azzal a 104 évvel, melyhez a Képes Krónika is oly makacsul ragaszkodik Attila halála és a magyarok második bejövetele között eltelt idő révén:

„Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból”

De a Képes Krónika megemlít egy másik tatár bejövetelt is 44 évvel későbbről:

„Amikor azután a harc a felek közt nagyon heves lett, Isten kegyelméből hirtelenül és váratlanul záporeső szakadt a pogányokra. Ezek íjukban és nyilaikban bizakod­tak, de a sűrű eső miatt - a próféta szavai szerint - olyanok lettek, mint a föld ganéja. Isten segítségével László király így nyert diadalmat. Végezetül a megmenekült kunok közül kevesen a tatárokhoz futottak, és azoknak ösztökélésére a tatárok az Úr 1285-ik évében másodszor is

MÁSODSZOR IS BEJÖNNEK A TATÁROK

bejöttek Magyarországba, és egészen Pestig mindent kegyetlenül fölégettek. László király felesége apuliai Károly király leánya volt. Ő azonban megvetette a házastársi nyoszolyát, és kun leányokkal hált: Édua, Köpcsecs és Mandula volt a nevük; de volt sok más ágyasa is. Szerelmüktől szíve méltán megromlott, bárói és országának nemesei meggyűlölték.”

Háromszori tatár invázió ráadásul 104 és 44 éves ciklikussággal – ez nem lehet véletlen!

Hogy mennyire nem az, ezt jelzi az is, hogy II. Istvánnál található pár olyan mondat, mely inkább illik Kun Lászlóra, mint II. Istvánra. Mintha ezekkel a mondatokkal is a három tatárjárás közötti azonosságot kívánta volna hangsúlyozni a krónika írója:

Abban az időben István király a kelleténél jobban szerette a kunokat... a többi kun pedig jajgatva veszi körül - minthogy nagyon szerette őket

...kinyújtotta kezét a kunok felé, ezek nyakra-főre rohantak, hogy kezet csókoljanak neki, és oly nagyon megszorongatták, hogy ellankasz­tották a királyt, így visszaesett bajába és meghalt.”

Azaz a Képes Krónika szerint II. Istvánt azok a kunok ölték meg... akik később Kun Lászlót is?

(A teljesség érdekében kívánatos megemlíteni, hogy a tatárokkal kapcsolatban van egy utalás a Képes Krónikában az 1312-es év eseményeinél. Nagy eséllyel ennek semmi szerepe, akár a Tatárország kifejezésnek a Szittyaország leírásánál.)

II. BOLGÁROK

II. BOLGÁROK
A tatárjárások kapcsán említett 44 és 104 éves ismétlődés felbukkan a bolgárokkal kapcsolatos híradásokban is a Képes Krónika lapjain (évszám betoldások tőlem):

A TAKSONY FEJEDELEM IDEJEBELI ESEMÉNYEK TÖRTÉNETE

Miután - mint fentebb elmondottuk - a magyarok megölték Szvatoplukot, letelepedtek Pannóniában (677), hat esztendeig fegyvereik és lovaik jobbításáról gondoskodtak. A hetedik esztendőben (684) azután kegyetlenül megrabolták Morva- és Csehországot, hol abban az időben Vratiszláv herceg uralkodott. Győzelmesen tértek meg onnan, ama herceggel fegyver­nyugvást kötöttek, egy esztendeig pihentek. Ezek után ellenség módjára Karintiába törtek; Laibach vára táján a meráni herceg, Gottfried nevezetű, meg Eberhard karintiai herceg, valamint Gergely aquilejai pátriárka siettek elébük; kegyetlenül harcoltak, és ámbár sok magyar esett el, a magyarok mégis megölték mindkét herceget, a pátriárka pedig futva menekült. Azután Karintiát, Krajnát, Stíriát végigzsákmányolva, nagy prédával tértek haza. (684-685?) Meghallotta Konrád császár, hogy a magyarok betörtek birodalma területére és megölték ama hercegeket, elhatározta, hogy Magyarországra megy; kijött Itáliából, eljutott a sváb Augsburg városába, hogy onnan Pannóniába szálljon le, és megtámadja a magyarokat; eközben azonban a rómaiak közt belső háborúság támadt, ezért vissza kellett fordulnia. Ezalatt a magyarok nem mozdultak, és három évig sehová sem törtek.

677 magyarok Pannóniai letelepedése. 684-es Morva- és csehországi támadás, majd Karintia megtámadása (684-685?).

A MAGYAROK PUSZTÍTJÁK BULGÁRIÁT

A negyedik esztendőben azután a magyarok betörtek Bulgáriába (688-689?), számtalan sok kincset és fegyvert hoztak onnan, elfoglalták váraikat, elpusztították városaikat. Ezeket Isten akaratából most is bírják, és hatalmuk alatt tartják.

Miután ezeket az országokat legyőzték, Friulin át a lombard őrgrófságba törtek, ahol tűzzel-vassal emésztették el Padova városát. Onnan Lombardiát bejárták, megölték Vercelli város püspökét, Lindwardot, Károly császár nagy hűségű tanácsosát, egyházából nagy-sok kincset raboltak, majdnem egész Lombardiát kifosztották, és nagy zsákmánnyal, győzedelmesen tértek meg Pannóniába. Ezután tíz esztendeig nyugodtak; a tizenegyedikben feldúlták Szász­országot (700), Thüringiát, a sváb földet, a keleti frankokat, vagyis a burgundokat; midőn meg­rakodva visszatérőben voltak, a bajor határnál, Abach vára közelében, a Dunánál hirtelenül német sereg támadt rájuk. A magyarok csúnyán megszalasztották őket, közülük sok ezret leöltek. Ebben a csatában háromezer magyar veszett el; akik túlélték, hazatértek; tizenhat esztendeig nem mozdultak ki Magyarországból. (716)

Mikor is zajlott a bulgáriai hadjárat?

„A negyedik esztendőben azután a magyarok betörtek Bulgáriába"

A Krónika nem jelzi, hogy melyik évtől a negyedik esztendőről van szó! Ha a Pannóniába érkezéstől számított negyedik évet fogadjuk el (hiszen érthetjük így is), úgy 680-as esztendő a Bulgária hadjárat ideje. És ha ezt az esztendőt 323 évvel módosítjuk, akkor ezt találjuk a Képes Krónikában:

„Az Úr 1002-ik esztendejében tehát Szent István király elfogta Gyulát, feleségével és két fiával együtt, és átküldte őket Magyarországba... Ezután seregét a bulgárok és szlávok vezére, Keán ellen indította."

Esetleg a két hadjárat nem ugyanakkor zajlott le, csak az időszalagon 323 évvel szét lett választva?

De a Képes Krónika megemlít még egy Bulgáriai bemenetelt, a sokat idézet II. István kapcsán (Könyves Kálmán 1120-as halálozási évszámához viszonyítva):

„Ezután harmadik esztendőre sereget küldött, és a lengyel határszéleket dúlta. Majd hadat küldött, de csak udvari csapatait, és Bulgária és Szerbia részeit pusztította. Ezenközben a konstantinápolyi császárné, László király Piroska nevű lánya, hírül adta István királynak, hogy férje, Mauritius császár, szidalmazta István királyt, mondván: a magyar király az ő alattvalója, és amikor ő ellene mondott, a császár megverte. Meghallotta ezt a király, és igen nagy gyalázatnak vette. Összegyűjtötte seregét, és lelkének indulatában Görögország részeit dúlta. Tűzzel-vassal pusztította Görögország némely városait, és ama tartomány minden városa félelembe esett, és minden király félt István királytól, mint a mennykőcsapástól. A síró gyermekeket István király nevével fenyegették, hogy elhallgassanak."

Ha az első, a 680-as Bulgária hadjáratot külön-külön 323 és 297 évvel, majd ezt követően a tatárjárásnál tapasztalt 44 és 104 évvel módosítjuk az éveket, úgy egy érdekes összefüggésre bukkanhatunk:

Elsö Bulgáriai hadjárat

Salamon idejében kétszer említi a Képes Krónika a bolgárokat: Előszőr a kerlési csatát követően, ahol Szent László megszabadítja a leányt a kun karjai közül:

„A magyarok azonban nagyon sok hajóval keltek át a folyón, és így legyőzték a tűzokádó görögöket. A görögök és a bulgárok megfutottak, a magyarok átkeltek, és elfoglalták a bulgárok határait"

Majd Salamon „jóra fordulása" előtti utolsó ütközeténél:

„De Salamon király, miután kiszabadult a börtönből, Szent István király és Szent Imre hitvalló testének fölemelésekor, néhány napig a király mellett volt, majd futva ment Kutesk kun vezérhez, megesküdött neki, hogy tulajdonjoggal neki adja Erdély tartományát, és feleségül veszi leányát, ha megsegíti őt László ellen. Kutesk vezért elcsábította a hiú reménység, nagy sokaságú kunnal berontott Magyarországba, eljutott egészen Ung és Borsova vármegyékig. Ennek hallatára László király rájuk rontott, és szétszóródtak színe előtt; kard élével veszett sok ezer kun: Salamon király és Kutesk futva menekültek, mint tépett tollú vadkacsák a keselyűk csőrétől... Salamon király pedig a rabló kunokkal betört Bulgáriába és Görögország határára; ott a görög császár serege nyomorúságosan megverte őket, közülük csak kevesen menekültek..."

Bár konkrét évszámot egyik esetben sem ír a Képes Krónika, mégsem zárható ki a tudatos időcsúsztatás a bolgár hadjáratok esetében sem.

Maradt még egy bolgár hadjárat, amiről nem esett szó:
„A MAGYAROK LEGYŐZIK A GÖRÖGÖKET Kiszállván a huszonegyedik esztendőben, bementek Bulgáriába"

Véleményem szerint itt is tapasztalható 44 év különbség, bár ennek bizonyítása nem egyértelmű.
A TAKSONY FEJEDELEM IDEJEBELI ESEMÉNYEK TÖRTÉNETE, A MAGYAROK PUSZTÍTJÁK BULGÁRIÁT, LÉL ÉS BULCSÚ KAPITÁNYOK HALÁLÁRÓL valamint a A MAGYAROK LEGYŐZIK A GÖRÖGÖKET fejezetek egymást követik.

A szászország feldulása (700) és az augsburgi események összetartoznak, ugyanazon eseményeket ír le a krónika kétszer. És Konrád ott van mindkétszer, bár csak a második változatban győzi le a magyarokat...

„Midőn I. Konrád uralkodott Németországban, a tizennyolcadik esztendőben kiszálltak a magyarok, elpusztították Németország egyes részeit, és Augsburg városához értek."

Amennyiben ezt a feltevést elfogadjuk, úgy 23 év (700-677) +21 év („Kiszállván a huszonegyedik esztendőben, bementek Bulgáriába") együtt megint kiadja a keresett 44 évet.

A 104 éves időtávolság további két szemetszúró megnyilvánulása:

- a 896-os, a ma érvényben lévő hivatal Honfoglalás dátuma és 1000, azaz a hivatalos Magyar Királyság kezdete között eltelt időszak. (896+104=1000)

- Attila 401. évi királlyá választása (Képes krónika szerint) valamint a 297 év, a nyugati krónikás rendszerben oly sokszor használt „fantom időszak" mérőszáma közti különbség. (297+104=401).

Talán véletlenek ezek a számszerűségek. Azonban mégis elgondolkoztató, hogy mindkétszer az „első" királyunk megkoronázához kapcsolódik a 104 év...

SZENT ISTVÁN= a frank PIPIN ?

SZENT ISTVÁN= a frank PIPIN ?

Az eddigiekben többször szóba került Szent István személye is. Érdemes az ő évszámait is jobban megvizsgálni. Korábban is megtehettem volna a „fantom” frank uralkodók vizsgálódása során, de mégsem tettem. Az előző körben tudatosan csak azokat a királyainkat vizsgáltam, kiknek a Képes Krónika adatai alapján gond van az időmenetével. Szent István nem tartozott e körbe.

Szent István halálára és megkoronázására vonatkozó adatokat az őt követő uralkodókra vonatkozó adatokból kell kihámozni:

“Aba királyságának harmadik évében az Úr 1042-ik évét írták”, ez alapján Aba uralkodásának kezdete 1039-40.

“Péter uralkodásának harmadik esztendejében Aba nevezetű ispánt, szent István király húgának férjét, tették királyukká”Így Péter uralkodása vélhetően 2-3 évvel korábban kezdődött, ezért Szent István halálát kb 1036-38-ra kell datálnunk.

Ez az adat meg is egyezik I. Andrásnál található idézettel: „Szent István király halála óta tehát tizenegy esztendő és négy hónap telt el András király uralkodásának első évéig.” 1037+11=1048, ami tényleg elfogadható, ha András 1047-ben lett megkoronázva.

Ezek után érdemes megnézni, hogy mi is történt Szent István halálának évében, ha az évszámokat 323 és 297 évvel módosítjuk? 

1037-323=714, azaz Pipin halála, (a karoling dinasztia alapítója, Martell Károly apja)!

1038-297=741, ami viszont Martell Károly halála!   

Szent István halála megegyezik a frank Martell Károly és Pipin korrigált halálozási évszámaival.

Ugyanezt az idő korrekciót végrehajtva Szent István 969-es születési dátumán:

969-323=646, ami egy év különbséggel megin Martell Károly apjának, Pipin születési éve!

Pipin születési és halálozási éve megegyezik Szent István 323 évvel módosított évszámaival. http://hu.wikipedia.org/wiki/Herstali_Pipin 

Pipin halála és Szent István halála párhuzamba állítható. De mi is történt a frankoknál Pipin halála után?

Martell Károly (690 – 741. október, Elsősorban a mórok elleni küzdelem során tanúsított bátorságáért kiérdemelte a Martel („kalapács”) becenevet. 717-ben örökölte Pipin címeit, miután legyőzte féltestvéreit.”

717+323=1040, ami 2-3 évvel Szent István halála után, Orseoló és Aba trónváltogatós időszaka. És mit ír Orseoló Péterről és Aba Sámuelről a Képes Krónika:

választottak hát maguk közül egy ispánt, Aba nevezetűt, Szent István király nővérének férjét, őt tették királlyá”

„Vilmos Szent István király húgát vette feleségül, ettől nemzette Péter királyt.”

Itt nem a féltestvért, hanem a rokont kell legyőzni (esetleg még vérszerinti rokont is?) ...

Folytatás →


Forrás: http://www.naput.hupont.hu/

Megjelent: 11935 alkalommal

Hozzászólások  

 
szikan
#3 1700-ig van hamisitva mindenszikan 2018-12-16 20:05
azaz Fomenkonak igaza volt

Bathory Istvan ''lengyel'' kiraj 1576 = Zsigmond romai koronazas 1433 = 1290 Negru vlaach vajda

szkitia.blog.hu/.../...

+ Dentu Magyaria = Karpat medencze
Idézet
 
 
szikan
#2 kitalalt vilagkorszikan 2018-12-05 18:04 Idézet
 
 
laci
#1 kklaci 2014-05-11 19:32
jo iranyban van a matatas sztem
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 69.3%Norway 1.2%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4%Sweden 0.7%
Ukraine 3.4%France 0.4%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.3%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Australia 0.2%
Slovakia 1.9%Kuwait 0.2%
Serbia 1.3%Italy 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 487
This Week: 2679
Last Week: 3886
This Month: 1599
Last Month: 29477
Total: 2429177

Belépés