Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2018Nov15

2010. Július 24., Szombat 04:25

AZ ÍRÁSJELEK I.

Írta:  Tamáska-Varga Ákos
Értékelés:
(2 szavazat)
AZ ÍRÁSJELEK I. Kedves Olvasóim! Amiről írok, az számomra evidens, ismerős dolog. Ezért könnyen elkövethetem azt a hibát, hogy egy-egy fogalmat, jelenséget átugrok, nem magyarázom el megfelelően. Ilyen esetben bátran kérdezzetek rá a részletekre. Szeretném, ha „nyelvtanóráim” anyaga a konkrét, valós kérdéseken alapulna. Például ebben az írásban nem fejtem ki bővebben, hogy mit jelent a mellé- és alárendelő mondat. Csak az írásjelekre koncentrálok. * * *

A magyar nyelv értelemtükröző nyelv. Mindent elkövetünk, hogy mondandónk pontos, könnyen felfogható legyen. Ebben vannak segítségünkre az írásjelek is. Elhagyásuk vagy felesleges használatuk torz kommunikációt eredményez.

Lássunk két példát:

1. A fekete szemüveges Kati ( Katinak a szemüvege fekete, a lány lehet szőke is ).

2. A fekete, szemüveges Kati ( Kati fekete hajú, a szemüvege lehet kék, sárga stb. ).

Egyetlen vessző volt a különbség a két mondatban. És a jelentésük más és más.

Az írásjelek szerepe kettős:

1. Segíti a mondatok szerkezetét, tagolását, a mondatrészek egymáshoz való viszonyát.

2. Utalnak a betűkkel ki nem fejezhető beszédbeli sajátosságokra: hanglejtés, dinamika, szünetek stb. )

A mondatokat záró írásjelek

A közlő szándéka szerint az alábbi mondatokat különböztetjük meg:

Kijelentő mondat ( a végére pont (.) kerül ): Imre herceg 1031-ben életét vesztette.

Kérdő mondat ( a végére kérdőjel (?) kerül ).

- Kiegészítendő: Miért hamisítják a magyar történelmet?

- Eldöntendő: A Szent Korona hatalma isteni eredetű?( Igen. )

Felkiáltó mondat ( a végére felkiáltójel (!) kerül ): Gyönyörű ez a kép!

Óhajtó mondat ( a végére felkiáltójel (!) kerül ): Bárcsak otthon lennénk már!

Felszólító mondat ( a végére felkiáltójel (!) kerül ): Ne bántsd a magyart!

Közvetett felszólítás esetén ponttal is zárhatunk: Nézzük végig a képeket.

Érdekesség:

Felszólítást nemcsak felszólító módú, de jelen és jövő idejű alakkal, kérdő mondattal is kifejezhetünk. Ilyen esetekben is mindig felkiáltójelet teszünk a mondat végére.

Jelen idővel: Azonnal leülsz! ( Az Ülj le! helyett ). Jövő idővel: Most pedig rendet fogsz rakni a szobádban! ( A Rakj rendet! helyett ). Kérdő mondattal: Teszed le azonnal! ( A Tedd le! helyett ).

Erősebb érzelmi hatás elérésére az írásjeleket halmozhatjuk is:

Istenem, miért jutottunk idáig?! Igazán??? Nem!!!

A mellérendelő összetett mondat végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: A többieknek is sikerült, miért is csüggedtem? Miért is csüggedtem, a többieknek is sikerült. Ne menj arra, mert nagyon csúszik az út. Nagyon csúszik az út, nem menj arra!

Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet teszünk, amilyet a főmondat végére tennénk.

MELLÉKMONDAT

Kérlek, azonnal hagyd abba.

Csináld meg még egyszer, rendesen működjön!

Szeretném tudni, hogy mi történt vele.

Szóltatok neki, hogy nem kell jönnie?

Ha a főmondat csak mellékes tájékoztatást tartalmaz, vagy csak a figyelem fokozására szolgál, használhatjuk a mellékmondatnak járó írásjelet:

Javaslom, azonnal bontsuk le az épületet!

A tagmondatok közötti írásjelek

A tagmondatok határán mindig kitesszük a vesszőt, akár van kötőszó, akár nincs.

László király kiváló katona volt, leghíresebb tettei között tartják számon a kun vitézzel folytatott párviadalát.

Orseolo Péter belviszályok miatt István udvarába menekült, és a testőrség parancsnoka lett.

Aba Sámuelt harc közben ölték meg, vagy Péter udvarában lefejezték.

Ottó olyan büszkén lépdelt Buda utcáin, mint kakas a harmatban.

Vigyázz!

Ha az és, s, vagy, meg kötőszók nem tagmondatokat, hanem mondatrészeket kapcsolnak össze, nem kell vesszőt használni.

András 1059-ben kardot és koronát helyezett öccse elé. Nem mindegy, hogy Béla herceg kardot vagy koronát választ.

Ha a hogy kötőszó az anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy kötőszószerű kapcsolatban szerepel, nem kell elé vessző.

A forrásokat gyakran hamisan írták, aszerint hogy mi volt a győztes érdeke.

Nem kell vessző a mint elé, ha az nem összehasonlítást, hanem a mondanivaló erősítését szolgálja ( a majdnem ellentéte ): Kállay Ferenc több mint száz tévéfilmben játszott.

Akkor sem kell vessző, ha a mint szót állapot vagy minőség jelölésére használjuk ( a -ként képző értelmében ): Nagy Lajos mint lovagkirály számos hadjáratot vezetett.

Pontosvesszőt (;) használunk többszörösen összetett mondatokban a szorosabban kapcsolódó tagmondatok csoportjának szétválasztására:

A középkorban gyakran előfordult a megvakítás, István király és Könyves Kálmán is élt vele; a magvakítás nem egyszerű kínzás volt, hanem az uralkodásra alkalmatlanná tételnek az eszköze.

Persze legjobb kikerülni az ilyen hosszú mondatokat és kisebb egységekre tagolni.

Kéttagú mondatban is állhat pontosvessző, ha a tagmondatok közötti kapcsolat laza ( más-más tartalmi típusúak ):

Eddig békében éltünk; most legyünk ellenségek?

Kettőspontot használunk, ha a mellékmondat egy-egy lényeges gondolatra hívja fel a figyelmet, magyarázatot, következtetést tartalmaz:

IV. Bélának nem kevés gondot okoztak a keletről jövő hírek: közeledik a tatár.

„Messze jövendővel komolyan vess össze jelenkort:

Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” ( Kölcsey: Huszt )

Ha a kettősponttal lezárt figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik, mindegyiket - az elsőt is - nagybetűvel kezdjük:

A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. Új kifejezési formákat igényelt az irodalom is. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben.

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK.

Addig is várom a kérdéseket bármilyen nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási területről!

Tamáska-Varga Ákos

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 3645 alkalommal Utoljára frissítve: 2011. Augusztus 15., Hétfő 04:42

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 228 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Serbia 1.1%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4.4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.4%France 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.3%
Sweden 2.5%Netherlands 0.3%
Germany 2.4%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.2%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 5
This Week: 1965
Last Week: 4185
This Month: 8576
Last Month: 20572
Total: 1955935

Belépés