Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Apr30

2008. Április 17., Csütörtök 17:33

Őstörténet-kutatásunk titkai

Írta:  Pintér Gábor
Értékelés:
(3 szavazat)
A magyar őstörténet kutatása ma sem könnyű feladat: a szakértők és tudósok számtalan irányzatot követnek, gyakorta egymásnak ellentmondó állításokkal hozakodnak elő. A közös nemzeti minimum még itt is várat magára, de elmondható: Bakay Kornél azon alig tucatnyi szaktekintély közé tartozik, akinek szavait azok szakmai megalapozottságánál fogva senki nem kérdőjelezi meg. A neves történészt a legújabb, genetikán és tényeken alapuló eredményekről kérdeztük, valamint őshazánkról, a Kárpát-medencében való jelenlétünk folytonosságáról.

Beszélgetés Bakay Kornél professzorral

Milyen úton jutott el az MTA berkeiből oda, hogy megkérdőjelezze a,,hivatalos" álláspontot eredetünket illetően?

Az 1990-es években jutottam el oda, hogy különféle szerencsés külföldi tanulmányutak illetve meghívások eredményeképpen hozzájuthattam mindazokhoz a történeti és régészeti forrásokhoz, amelyek lehetővé tették, hogy áttekintsem a teljes rendelkezésre álló régészeti forrásanyagot. Ennek következtében született meg az a felismerésem, hogy a finnugor származás- és rokonságelmélet a magyar őstörténet szempontjából tarthatatlan. Ennek bizonyítását egy, a történettudomány, és főleg az őstörténet-kutatás szempontjából hihetetlen csodafegyver segíti, amely nemrég tűnt fel a tudományos kutatás égboltján: a genetika, a DNS-vizsgálatok. Nyolc évvel ezelőtt, Amerikában, a világhírű Science magazinban tettek közzé az első, őstörténeti szempontból valóságos atombombakent robbanó közleményt ,,Európa benépesülése" címmel, ami olyasféle tanulmány volt, mint Einstein kis 16 oldalasa.

Mi volt a publikáció üzenetének lényege?

A viszonylag rövid tanulmányban felvázolták, hogy azok a különböző népességekre, etnikumokra jellemző genetikai jellemzők, amelyeket angolosan,,markernek" neveznek, milyen arányban fordulnak elő az egyes etnikumokban. A vizsgálat a legrégebbi időkig visszavándorolva folyt le, Euro-Ázsia benépesedési idejéig, ami több, de alapvetően két nagy hullámra bontható. Az egyik még messze a jégkorok előtt következett be: az első nagy benépesülés a Neander-völgyi ember által történt, ami durván a Krisztus születése előtti 300 - 400 ezer évvel ezelőtti időszakot jelenti. Ezt váltotta fel később egy (indulási idejét tekintve százezer évvel korábbra tehető) Európa vonatkozásában 40 ezer évvel ezelőtt kezdődő bevándorlási hullám, amelynek embercsoportjai tulajdonképpen a mai Homo Sapiens őseiként foghatók fel. E 40 ezer évvel ezelőtti betelepülés következtében jöttek létre Euro-Ázsia térségében azok az etnikumok, népcsoportok vagy népességcsoportok, amelyekből mi is származunk.

Hogy végezték el az összehasonlítást?

A DNS vizsgálatok további mintáit a ma élő emberi,,anyagból" vették, tehát a mai emberek genetikai adottságait vizsgálták meg. Ebből összeállítottak egy kimutatást, amely azt jelzi, hogy a legrégebbi, tehát a betelepülés legelső hullámát kitevő népesség jelzőgénjei mely népességekben vannak jelen, milyen százalékarányban és hol, Európán és Euro-Ázsián belül. A korszakalkotó tanulmány és a jelzőgének által szolgáltatott legjelentősebb újdonság (és ezzel nagyon finoman fejeztem ki magam), hogy a legnagyobb tömegben a magyarság génállományában találhatók meg, mégpedig a Kárpát-medencei magyarságban, s az arány magasabb, mint 62%! Ami szinte hihetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy más népeknél csak elenyésző számok mutathatók ki. Kivételt csak Nyugat-Európa bizonyos ősetnikumainak leszármazottai képeznek, például a baszkok. Külön érdekesség, hogy az utánunk következő legmagasabb százalékos arányt a horvátoknál mutatták ki,a harmadikat pedig a lengyeleknél.
Nem véletlen tehát az ősi horvát-magyar unió, mely Szent László óta 1918 októberéig egy országot alkotott és az,,örök lengyel-magyar barátság sem".

Ez nyilvánvalóan más népek eredetét is más megvilágításba helyezi

Természetesen. A kérdés azt is felveti, hogy az említettek nem lehettek eredetileg indoeurópai szláv nyelvű népek, mint ahogy meg vagyok győződve róla,hogy nem is voltak. Kizárólag nyelvcserével válhattak szláv nyelvűekké, mint ahogy a finnek is nyelvcserével lettek az eredeti indoeurópai germán genetikájukkal egy kétségtelenül ragozó nyelvvel rokon nyelvűekké. Tehát egy fordított folyamat játszódott le. Ez az őstörténet szempontjából azért rendkívül jelentős, mert az akadémiai álláspont, túl azon, hogy dogmává merevítette a finnugor származás és rokonságelméletet, feltételezi, hogy mi jöttünk ide valahonnan Keletről. Meghonosították azt a Hérodotosztól eredő toposzt, miszerint ezek a keleti népek örök vándorlásban voltak, szekereikre felrakott holmijukkal,birkáikat terelgetve,15 ezer kilométereket átívelve bolyongtak a világban,majd egyszer csak valamilyen oknál fogva,mindenki által megveretve és elűzetve fejvesztetten, mindenüket elhagyva zuhantak be a Kárpát-medencébe...

Őstörténeti körökben egyesek a magyar őshonosság elméletét vallják, mások a többszörös honfoglalásét, hazatérését. Az ön kutatásai milyen eredményt hoztak?

Hozzá kell tenni, hogy mára világossá vált:mi is jöttünk ide valahonnan. Ez azért kulcskérdés, mert nem lehet kétséges az írott források és a régészet alapján, hogy ennek valóságalapja kő kemény. Mint régész, aki közel fél évszázadon át végeztem ásatásokat a Kárpát-medence különböző pontjain, teljes felelősségemmel kijelenthetem, hogy a térségben igenis megjelent a Krisztus születése utáni X. század második felétől egy olyan új régészeti kultúra, amely addig itt nem volt megtalálható. Tehát hogy érkezett ide egy népesség, az nem kétséges.

A nagy kérdés az, hogy mit találtak, amikor ideértek a Kárpát-medencébe. Tegyük hozzá, abba a medencébe, mely Európa egy isteni egysége: 340 ezer négyzetkilométeres zárt térség. Zárt vízrendszerrel, hegyrendszerrel, annak az összes, rendkívül különleges adottságával, gyógyvizekkel, ásványi anyagok tömegével, az aranytól a sóig, és még sorolhatnánk Ez egy olyan csodálatos egység, amely a trianoni borzalmas szétdarabolás következtében mindmáig hatóan szinte halálos sebet kapott.
Nem csak a magyarság szemszögéből,hanem minden más megközelítésből is szörnyű csapást jelentett ennek az isteni egységnek történeti, gazdasági, geológiai felszabdalása. (Arról, hogy az ide érkező őseink mit találtak a Kárpát-medencében, a KARPATIAI havilap következő számában, az interjú befejező részében olvashat! )

Bakay Kornél pályájának kezdete: ,,A magyar őstörténet, és egyáltalán a magyarság történetének kutatása, nagy fordulópontot jelentett az életemben, hiszen bizonyos körökben jól ismert, hogy én magam is az úgynevezett hivatalos úton indultam el: több mint egy évtizedig az MTA munkatársa voltam. Ennél fogva, ha szabad így mondanom, belülről ismerem a társaságot. Csakhogy rendelkezem egy olyan előnnyel, amilyennel sok kollégám nem: egy csodálatos tudós és nagyszerű magyar ember, László Gyula régészprofesszor közvetlen tanítványaként nőhettem fel. A László-iskola egy bizonyos fokú nyitottságot, védettséget, szélesebb látókört biztosított az embernek. Úgyhogy amikor kikerültem az MTA állományából, már érlelődött bennem, hogy a magyar őstörténet-kutatás több sebből vérzik.,, - nyilatkozta a KARPATIA-nak Bakay Kornél.

(1. oldal / 2)
Megjelent: 4825 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 253 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 502
This Week: 4440
Last Week: 5419
This Month: 21261
Last Month: 25391
Total: 1500682

Belépés