Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Jul21

2011. Július 17., Vasárnap 07:20

Forrai Sándor emlékezete

Írta:  Friedrich Klára
Értékelés:
(0 szavazat)
Forrai Sándor tanár, írástörténész, rovásírás kutató, református presbiter 2007 május 25.-én távozott közülünk. Fájdalmas hiányát csak úgy enyhíthetjük, ha nem engedjük elfeledni tanításait és idézzük gondolatait. Van miből merítenünk……

A „rovásírás atyja” 1913-ban született Munkácson. Innen a trianoni békediktátum következtében menekülniük kellett, mert édesapja , aki az ottani városi rendőrségen dolgozott és a Turán Szövetség tagja volt, egymaga negyvenezer aláírást gyűjtött a visszacsatolás érdekében, amelyet vasutasok vittek Párizsba. A kisfiú, akit szülei a zöldhatáron menekítettek át testvérével együtt, már a családi otthonban megismerkedett a hazaszeretettel, magyar őstörténettel, cserkészettel, rovásírással. Az elemi iskolát Diósgyőrben, a középiskolát a nyíregyházi Evangélikus Gimnáziumban és Újpesten végezte. Kiváló rajzkészsége volt, ezért diákkorában több kitüntetést kapott. A katonaság után , 1935-ben a rendőrségen irodai alkalmazott lett, ahol megtanulta a gyors- és gépírást. Ekkor vette észre a hasonlóságokat a Marsigli olasz hadmérnök által lemásolt botnaptár rövidítései és a gyorsírás között. 1939-ben feleségével gyors-és gépíró iskolát alapított, amelyet 1952-ben államosítottak. Felesége, Marika több gyors- és gépírásos tankönyvet írt, és a kettejük által kidolgozott feltételes reflexológia segítségével kitűnő eredményeket értek el. Sajnálatos módon a Tanár úr látása gyengült, így rokkant nyugdíjba került

Ősi írásunkkal kapcsolatos cikkei 1974 –től jelennek meg , többek között a Gyorsírók és Gépírók Lapjában, a Magyar Nemzetben, az Élet és Tudományban, a Reformátusok Lapjában és a Turánban, amelynek szerkesztőségi tagja is. Mivel a finnugor származás és nyelvrokonság elméletet nem fogadta el, hiszen éppen a rovásírás indokolja legjobban ezen elmélet tarhatatlanságát, nem közölték írásait a Magyar Nemzetben, s ez igen bántotta. Végül a Reformáció 1998. 1-2. számában jelent meg a „Meddig sújtja még nemzetünket a Hunfalvy átok” c. korszaknyitó írása. Ez után a kutatók és történészek közül többen kaptak bátorságot a finnugor elmélet bírálatára.

Első volt abban is, hogy őseink írását az elméletek rabságából kiszabadítva, széles körben igyekezett közkinccsé tenni. Ehhez hatalmas gyűjtőmunkával létrehozott egy 125 képből és magyarázó táblából álló rovásírás vándorkiállítást, ahol az érdeklődők a szakmai vitacikkek helyett a rovásírás emlékeit időrendben és az írástörténeti kapcsolatrendszerben elhelyezve ismerhették meg. Ebben a kiállítási anyagban mutatta be a Fischer Károly Antal és Sebestyén Gyula közlései óta előkerült újabb emlékeket is. A kiállítás 1975-ben a Református egyház XIII. kerületi, Frangepán utcai gyülekezeti terméből indult ismeretterjesztő útjára.

1985-ben jelent meg a „Küskarácsonytól Sülvester estig” címet és „egy botra rótt középkori székely kalendárium és egyéb rovásírásos emlékeink” alcímet viselő könyve. Ebben írástörténeti áttekintést és ismereteket találunk a magyar rovásírás eredetéről, kialakulásáról kapcsolatairól , rövidítési rendszeréről és természetesen a rovásnaptárról. Itt már kifejti azt a szintén úttörő gondolatot , hogy nem mi vettük át türköktől az írást, hanem az átadók voltunk. Rámutat arra is , hogy a kutatók eddig nem vették figyelembe azt a tényt, hogy magyar anyanyelvünk lejegyzésére csak a rovásírás alkalmas, hiszen a latin betűírás átvételétől számítva csaknem ezer évre volt szükség, hogy az ebből hiányzó és hangjaink lejegyzéséhez szükséges 13 jelet pótolni tudjuk. ..”a magyar nyelvet latinbetűs írással jegyezni csak nagy torzítás árán, vagy egyáltalán nem volt lehetséges. Az olvasó minduntalan tanúja lesz annak a harcnak, ahogy nyelvünk küzdött a betolakodó , idegen betűkkel szemben ..” írja e művében. Hasonlóan bátorságra volt szükség a sumer kapcsolat felvetéséhez, hiszen számolnia kellett azzal, hogy Torma Zsófiához hasonlóan emiatt kizárja magát a „tudományos” életből.

1988-ban a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Otthon adja ki „Az írás bölcsője és a magyar rovásírás” című könyvét. Ebben már határozottan leszögezi, hogy ősi írásunk is része annak az írásrendszernek , amely a mezopotámiai sumer és az egyiptomi képírásból fejlődött. Az utóbbival való rokonságra az úgynevezett bogárjeleket hozza fel bizonyítékként. Az ókrétai, mínoszi szótagírással és a négyezer évvel ezelőtti kínai írással is talál kapcsolatot.

Fejezetet szentel a magyar rovásírás rövidítési rendszere és gyorsírás hasonlatosságainak , megismertetve bennünket egyúttal a gyorsírás történetével és jeles személyiségeivel.

Hat évvel később, 1994-ben egy 420 oldalas műben összegzi eddigi közreadott tudásanyagát, kiegészítve újabb kutatási eredményeivel és Dr. Esze Tamás református presbiter képgyűjteményével. E mű, „Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig” minden kutató és érdeklődő bőséges, pontos forrásanyaga lehetne, ha lenne újabb kiadása. Sajnos csak az antikváriumok ajánlatainak folyamatos figyelésével lehet néha hozzájutni. Megéri a fáradtságot, ha a Széchényi Könyvtárban tanulmányozzák azok, akiknek fontosak a megbízható adatok.

„A hon visszafoglalásának 1100. évfordulója alkalmából” jelentette meg magánkiadásban „A magyar rovásírás elsajátítása” című tankönyvét. „A hon visszafoglalása” kifejezés és sok magánbeszélgetés bizonyítja azt , hogy nem fogadta el a „besenyő beüldözéses”, 896-os honfoglalás elméletet. Torma Zsófia erdélyi leletei és a rovásírás emlékei számára is meggyőzőek voltak korai kárpát-medencei jelenlétünkről. Gyenge látása miatt nem ő, hanem felesége, Marika rótta a tankönyv szép rovásjegyeit. Bőségesen találunk benne átírási feladatokat, szabályokat. A két K betű használatával kapcsolatban a hangrendhez való illeszkedést tartotta helyesnek, azonban nyitottságára jellemző, hogy elfogadta és támogatta azt a felvetésemet, hogy kezdő rovásírók csupán négyszög alakú K rovásjelet használják. Ebben a műben elsőként foglalja össze tömören, közérthetően a rovásírás rövidítési szabályait. Sajnos e munkája is hiányzik a könyvesboltok polcairól.

Nem törekedett mindenáron arra, hogy a még megfejtetlen emlékeknek olvasatot adjon. Bölcs véleménye az volt, hogy inkább várjuk meg az időt, amíg megtaláljuk az értelmezést segítő párhuzamokat, mert az elsietett, rossz olvasat hosszú időre félre vezetheti a kutatókat.

A tanítást diavetítő és felolvasó segítségével akkor is folytatta, amikor már elvesztette látását. Figyelemmel kísérte a rovásírás jelentős eseményeit, Szakács Gáborral együtt ennek köszönhetjük személyes ismeretségünket, atyai barátságát. Amikor 1985-ben a Tudományos Akadémián Róna Tas András előadást és diavetítést tartott a szarvasi csont tűtartóról, még csak távolról tiszteltük Forrai tanár urat. 1998-ban rendezett rovásírás versenyünk után azonban az a megtiszteltetés ért, hogy Sanyi bácsi levélben keresett meg minket, és segítségünket kérte elképzeléseinek megvalósításához, többek között egy rovásíró egyesület létrehozásához. Ez kezdetben Magyar Rovók és Rovásírók Országos Szövetsége néven, jelenleg Forrai Sándor Rovásíró Körként működik. 2000-ben és 2001-ben kárpát-medencei versenyeinken fővédnökként vett részt. A sajtóban megjelent, őstörténetünkkel kapcsolatos írásokról felesége és felolvasó segítségével tájékozódott. 2003 tavaszán a Magyarok Házában ünnepeltük 90. születésnapját, amelyen a Turán szerkesztőségének több tagja is részt vett. Ekkor kiállításának még ép darabjai is bemutatásra kerültek.

A mindenkori kormányzatok figyelmét igyekezett felhívni ősi írásunkra. Antall József és Orbán Viktor legalább megköszönték könyvét, levelét. Sólyom László köztársasági elnöknek 2005-ben Berg Károly volt tiszteletbeli csecsen nagykövet és Illés Zoltán környezetvédő politikus közvetítésével juttatta el főműve utolsó példányainak egyikét és levelét. Válasz még egy köszönőlevél formájában sem érkezett.

Barátságot ápolt Imaoka Juichiro japán tudóssal, akinek átadta Himnuszunkat rovásírással, amely így bekerült az Imaoka által szerkesztett Magyar-japán szótár 15. oldalára.(Tokyo, 1973)

Részletes javaslattervet dolgozott ki egy Ópusztaszeren felállítandó, a vérszerződést megörökítő emlékmű létrehozására.

Magánéletével is példát mutatott. A Hunnia folyóirat 1998. évi negyedik számában , a Magyar Nemzettudat Tízparancsolatában foglalja össze hazafiaknak ajánlott és önmaga által is betartott életelveit. Forrásait mindig pontosan megnevezte és jó tanárként a jót kereste tanítványaiban, kutatótársaiban, embertársaiban. Amikor utolsó napjaiban meglátogattuk a kórházban , terjesztő munkája továbbvitelére bíztatott.

Egy életen át tartó, műveltségünket mentő munkájáért hivatalos, állami kitüntetést soha nem kapott. Ezért 2005 februárjában az érdi, szegedi és móri rovásírók támogatásával javasoltuk személyét a Magyar Örökség Díjra. Az akkor 92 éves Tanár úrral együtt reménykedtünk, de a Magyar Örökség és Európa Egyesület nem tartotta életművét és legnagyobb műveltségi kincsünket, a rovásírást méltónak a díjra. Ezért a Forrai Sándor Rovásíró Kör megalapította a Szkita- Hun-Pártus-Avar-Magyar Nemzeti Örökség Díjat, amelyet elsőként posztumusz Forrai Sándor kapott meg és Forrai Zsolt, a tanár úr fia vette át a 2007-es Kárpát- medencei Rovásírás Versenyen.

Forrai Sándor érdemeit a következőkben foglalhatjuk össze:

-Alapos előtanulmányok után rendszerezte a rovásírásról való eddigi ismereteket.

-Cáfolta a helytelen, hamis elméleteket ősműveltségünket illetően.

-Az új szempontok szerint elhelyezte a rovásírást az egyetemes írástörténet rendszerében.

-Vállalta az ismeretterjesztés, oktatás szervezésének, gyakorlatának nehézségeit. Tankönyvet írt ősi írásunk terjedése és fennmaradása érdekében.

-Összegyűjtötte és közreadta a rovásírás újabban felfedezett emlékeit.

-Tántoríthatatlanul próbálkozott az egymást váltó kormányok figyelmét felhívni ősi műveltségünk íráskincsére.

-Folyamatosan figyelte a rovásírás eseményeit és támogatta a az előrevivő kezdeményezéseket.

Elmondhatjuk, hogy megmutatta az irányt, kitaposta az ösvényt, járjunk hát rajta, mert ezen az úton egyetlen lépésünk sem vész kárba…..

Megjelent: 1558 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. Június 30., Szombat 15:43
Tovább a kategóriában: Tatárlaka titka 1 »

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 380 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Czech Republic 0.2%
United Kingdom 1.9%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 55
This Week: 2588
Last Week: 4994
This Month: 14027
Last Month: 27481
Total: 1563777

Belépés