Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Jul22

2010. Október 04., Hétfő 16:27

Tízezer évi küzdelem hazánk megmaradásáért Kiemelt

Írta:  Grandpierre K. Endre
Értékelés:
(22 szavazat)
Kínai írástudók negyvenezer évre teszik kultúrájuk eredetét. Harmincezer éve élnek mai területükön a baszkok. Tízezer évvel számolnak a kurdok. Krónikáink egybehangzó tanúsága szerint Kárpát-medencei őshonunk honvisszafoglalásainak története közvetlenül a vízözön után, Nimróddal kezdődik. (megjelent: Leleplező 2004 VI/1, 132-137., folytatása a Leleplező 2003 V/5, 131-135-ben megjelent 1. résznek.)

Tízezer évi küzdelem hazánk megmaradásáért (és tanulmányok)

Grandpierre K. Endre (1916-2003), a titokfejtő történész és gondolkodó

Kínai írástudók negyvenezer évre teszik kultúrájuk eredetét. Harmincezer éve élnek mai területükön a baszkok. Tízezer évvel számolnak a kurdok. Krónikáink egybehangzó tanúsága szerint Kárpát-medencei őshonunk honvisszafoglalásainak története közvetlenül a vízözön után, Nimróddal kezdődik. A Tárih-i-Üngürüsz, Kézai Simon, Képes Krónika, Anonymus, Bél Mátyás mellett Xenophón és Ammianus Marcellinus is megerősíti, hogy a szkíta nép az emberiség ősnépe. Antik források sican=szikan, sicul=szikul, siculis=szikulisz, sicil=szikil, sicamber=szikamber alakban őrzik a szkítaság neveit. Priszkosz rétor, aki a 449-es évben személyesen megfordult Attila udvarában, következetesen szkítának mondja Attilát és népét.

Attila Kárpát-medencébe jövetelekor már több mint ezer éven át éltek itt szikanok és szikamberek. Oldalakon át sorolhatnánk a történelmi Magyarországgal közvetlenül szomszédos, tehát őket tapasztalatból ismerő középkori bizánci és egyéb historikusok megnyilatkozásait, akik a szkítákkal, pannonokkal, szarmatákkal, besenyőkkel, dákokkal, hunokkal, avarokkal azonosnak veszik a magyarokat. Prokopiosz (500-560): "hunok, akiket magyarnak mondanak"; Jordanes (550 körül): "hunugurok", Theophilactos Simocatta (610-641): "hungárok (magyarok), hun nép", Georgios Monachos (842): unnoi, ungroi; Hinckmar (862): ungri; Annea Comena (1148): szarmaták, dákok; Joannes Kinnamos (1180-1183): pannonok, hunok; Michael Rhetor (1149-1156): pannonok; Michael Patriarcha (1165-1167): szkíták, pannonok, szarmaták stb. Erdély őslakosságát, a székely népet az antik szerzők sicul=szikul, siculis=szikulisz-nak nevezték. A "székely" név kiemelt, kimagasló, központi helyzetű népet, központi szkíta törzset, a királyi szkíták törzsét jelenti. A dákok hajdani fővárosának, Szármiszegtuzának nevében a szármata népnevet, a szege=székely népnevet, a getuza=géta népnevet találjuk, a dák főváros tehát ennek a három szkíta népnek a székhelye volt. A Biblia a Genezis-ben Nimród népét nevezi az egy nyelven beszélő emberiség népének. A hun-magyar hagyomány alátámasztja mindezt. A szkíta napkirályok a négy világtáj urai voltak, s ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy az egész földi világ az uralmuk alá tartozott.

A Négy Égtáj Urainak mondája is kizárólag az emberiség őskorára, aranykorára vonatkoztatható. A Babilonból eredő bibliai és a magyar-hun hagyományban fennmaradt mondai elem lejegyzőinek sejtelme sem volt a kettő összetartozásáról. Kézai "A magyarok viselt dolgai" c. krónikájában beszámol arról, hogy Attila a világ négy égtája felé őrszemeket állított fel. A magyar király koronázásakor a magyar király a frissen dombolt dombra áll és kardjával jelképes vágást tesz a négy világtáj felé.

A jégkorszakban az addig egységes emberiséget a barlangokba húzódás elemeire törte. A hegyekkel és jégtorlaszokkal körülzárt Kárpát-medencében békésen élő üngürüsz=hungár, magyar nép nem vett egyhamar tudomást a világ felbolydulásáról. A jégkor enyhülésével a Kárpát-medencébe betörő első hódító horda mészárlásainak hírére indult el Babilonból Hunor népe s a megszállókat kiverte. Az erőszak elterjedt a Földön. Orbán Balázs: A székelyföld leírása c. könyvében megőrzött székely ősmondáink szerint Erdély egyes medencéit, völgyeit a Vízözön körüli időkben ősvizek borították, s a merész szirtek csúcsaira az üngürüsz nép ma már szinte elképzelhetetlen módon védvárakat épített, mikben a nép iránti szeretettel eltelt tündérek és óriások éltek. I. e. 500 körül Dáriusz, a perzsa király több százezres seregével betört az Al-Dunánál a Kárpát-medencei Szkítiába.

Anonymus beszámolója szerint "Dáriust, a perzsák királyát csúfosan megkergették, úgyhogy nyolcvanezer embert veszített el, s nagy rettegve szaladt Perzsiába." A szkíták Cyrust, a perzsák királyát háromszázharmincezer emberével együtt megölték, s magát Nagy Sándort is szégyenletesen megfutamították. Első honvisszavétel: Nimród fia Hunor, kevéssel a vízözön után. 2. honvisszavétel: i.e. 3000 körül. 3. honvisszavétel: Trója pusztulását követően, i.e. 1250 körül. Ők építették az ősi szkíta székesfővárost, Szikambriát. 4. honvisszavétel: az agatirszek bejövetele az i.e. 7. században. 5. honvisszavétel: a szármaták és jászok (akikról Ázsiát elnevezték) visszatérése. 6. honvisszavétel: pannonok beköltözése. 7. honvisszavétel: palócok (pelazgok) és bessek (besenyők) visszatérése. 8. honvisszavétel: a szkítamagyar dákok bejövetele az üngürüsz nép sürgetésére. 9. honvisszavétel: a hunok i. sz. 373 évi bejövetele. 10. honvisszavétel: az avarok 564 évi honvisszavétele. 11. honvisszavétel: a griffes-indás avarok betelepülése 670 körül. 12. honvisszavétel: Álmos és Árpád népének bejövetele 896 körül.

Nem a különféle népek és országok létéből fakadnak a történelmet vértengerré változtató háborúk. A népeket, nemzeteket, és együttélésük kereteit nem mesterséges erő, de maga a természet, a társadalmi együttélés szükségessége alakította ki. Így hát minden emberi és isteni törvénynek ezek fenntartására kellene irányulnia, nem pedig a hódításra. Az ókori szkíta birodalom területén tört meg Róma világhatalma, 271-ben kiürítik Dákiát, később Pannóniát. Róma öröksége - a hódítást szolgáló utak, otromba várak, kezdetleges művészeti tárgyak. Vessük ezeket össze pl. a szkíta aranyművesség csodálatos remekeivel, hogy ráeszméljünk a fölfelé ívelésnek vélt hanyatlásra, mélységbe zuhanásra.

A legtöbb szkíta néptől a terjeszkedő népek elvitatják szkíta mivoltát. De ha tudjuk, hogy a Meótisz-Kárpát medence útvonalon jött be, ha a Kárpát-medence végleges úti célja, ha betelepedésük a Kárpát-medencei népek megsegítésével kapcsolatos, akkor biztosra vehetjük, hogy szkíta népről van szó.

Miért söpri el a történelem a Trianonokat?

Demokrata, 7. szám, 1996.

Máig sem tudjuk, mi történt Trianonban, kinek állhatott érdekében Európa védőbástyájának szétzúzása, mégpedig nem háborúban - ami Magyarország területét sértetlenül meghagyta -, hanem békeidőben. A könyv visszatekintéssel indul, a szkíta dákok 107 évi leveretésének, majd a hun világbirodalom feldarabolásának elemzésével, az avarok bukásának okaival. Ha a magyarok szövetséget kötöttek volna a tatárokkal, ahogy azt az osztrákok és a csehek megtették, akkor ma nem lenne Nyugat-Európa. Ha Magyarország elfogadja a törökök ajánlatát, ahogy a Habsburgok megtették, akkor már fél évezrede nem lenne Ausztria.

Kinek van joga ítélkezni olyan nemzet fölött, amely több mint egy évezrede természetes úton jött létre? A trianoni határozatok során a törvényesség, a jogosság igénye sem merült fel, így jogi alapjuk hiányzik. A jog, a törvény az emberi lét alapja. A trianoni határozatok az emberi lét alapjaival állnak szemben. Trianonban csak a győztes fél volt jelen, tehát "tárgyalásokról" nem lehet beszélni. Az erőszaknál még súlyosabb az álcázott erőszak. Nyílt erőszak esetén a vesztes fél tudja, hogy erőszakot tettek rajta. Leplezett erőszak esetén azonban még ezt sem tudja, szellemileg is vert állapotba kerül. Az álcázás orozva végbevitt bűncselekményre épül. Lloyd George, az angol küldöttség vezetője, Francesco Nitti, olasz delegátus, David Hunter Miller és Robert Lansing amerikai küldöttek a kirívó jogtalanságok láttán megtagadták az együttműködést és felemelték szavukat a törvénytelenségekkel szemben.

Európa egyik legrégibb országáról óriási országdarabokat szakítottak le néhány százaléknyi - szerb 2,5%, tót 10,7%, román 16,1% - önként bevándorolt nemzetiségért. A gyulafehérvári román "nemzetgyűlés"-en legfeljebb néhány ezren voltak - s ezek "határoztak" - a több mint kétmillió őslakos magyar és félmillió német megkérdezése nélkül! Maguk az erdélyi románok sem akartak elszakadni Magyarországtól - bizonyítja ezt a románok képviselőinek rettegése a népszavazástól. A trianoni bűnös döntésekkel meggyengítették a nemzetközi jogrendet, mélypontra süllyesztették Európa műveltségi szintjét, saját hatalmi helyzetüket is megingatták. Zsukov marsall szerint Nyugat-Európa teljes lerohanása hajszálon függött.

Clemenceau, a trianoni "békerendezés" vezéralakja kijelentette: "A békeszerződés is egyik módja a háború folytatásának". Soha nincs nyugalom a terjeszkedő államszörnyetegektől? Ha igaz, hogy a béke a háború folytatása, akkor minden gaztett békében is megengedett, az emberi együttélés törvényei kiiktathatók. Magyarország volt az az állam, amely tiltakozni mert a háború megindítása ellen. Tisza Istvánt, Magyarország miniszterelnökét fegyveres banditák látogatták meg, s felszólították, hogy tegye le a fegyvert. Tisza töltött revolverrel jelent meg. Ha Tisza tüzel, lelőhetett volna néhány gengsztert, s a többi talán elmenekül. De Tisza letette a fegyvert. S mihelyt letette, a banditák tüzeltek - agyonlőtték. Magyarországgal is pontosan így jártak el. És Magyarországot példátlan területi feldarabolással sújtották. Benes a prágai maffia egyik alapító tagja. A rendőrség folytonosan zaklatta meggazdagodásának rejtélyes körülményei miatt.

A pánszlávizmust szolgáló titkosszolgálatokat Oroszország pénzelte évente 20-50 millió rubellel. 660 000 ember érkezett Magyarországra a bolsevista Oroszországból. Az oroszok ígérték Erdélyt a románoknak. Kun Béla Kolozsvárról indult, ahonnan sikkasztás miatt kellett elmenekülnie. A Krímben kórházi betegeket mészárolt halomra. Lenin arannyal megrakodva küldte Magyarországra őt és csapatát. A pénzből 4 kommunista lapot indított. A Tanácsköztársaság bukása után négy kiló aranyat zsinegelt a hasára s úgy szökött át Ausztriába. "A magyar bolsevizmus veszélye minden más meggondolást háttérbe szorított. Ez volt a konferencia vezérmotívuma" - mondta ki az igazságot M. Sayers és A. E. Kahn.

A Károlyi-kormány erőszakkal leszerelte a magyar hadsereget, aki ellenállt, lelőtték, a tisztek rangjelzéseit - akárha lefokozták volna őket - nyilvánosan letépték.

Szerbia 500 millió frankot kapott a párizsi bankoktól. Jonel Bratiau elkérkedett Henri Pozzinak, hogy Erdélyt 10 millió aranyon vásárolta meg. A Daily Mail 1 millió fontot fordított szerb propagandára. Bazil Zaharov multimilliomos fél millió fontot. Bukarestben 1 millió rubeles megvesztegetési alapot létesítettek a francia közvélemény megdolgozására. "1917-ben a Temps, mely egyben a francia külügyminisztérium sugalmazott lapja is, leközölte a szabadkőműves világkongresszus dokumentumait, melyek reánk vonatkozó része csaknem betűről betűre került be a trianoni békeszerződésbe" - írja Somogyi István kétkötetes művében (A szabadkőművesség igazi arca, 1929).

Nem a nemzetekkel van a baj, hanem a hódítás, az uralomvágy agyrémével, a terjeszkedés tébolyával.

A magyarság őseredete

Demokrata, 8. Szám, 1996.

Homályban a nemzeti múlt, jelen és jövő. Elvész a nép, amely tudás nélkül való. Elvész a nép, aki eltűri, hogy nemzeti összetartó kötelékeit fellazítsák. Akit az Isten nagyon meg akar verni, annak előbb az eszét veszi el. Josephus Flavius római zsidó történész "Antiquitates" c. művében megírja, hogy szkíták élnek Ázsia tetemes részében, a Dontól nyugatra egészen a Gades-ig, s itt előttük senki sem élt. A szkítagyűlölő római Ammianus Marcellinus is kénytelen elismerni, hogy "Egyiptom népe valamennyi közt a legrégibb, hacsak a szkíták nem versenyeznek vele régiségben." Xenophon pedig azt írja: "Európában a szkíták uralkodnak és a Maoták".

A történelmi birtokjog a személyi tulajdon birtokjogának a milliószorosa, amelyet sem isten, sem ember nem ragadhat el anélkül, hogy fel ne forgatná az erkölcsi világrendet. Az ősidőkben szűzfoglalással szerzett felségterület elbitorlása ellentétben áll az isteni és emberi törvényekkel. A dév-ek: véd-ő szellemek, Déva vára az ősidőkben, a Kárpát-medencében épült föl. Középkori krónikáinkban egytől-egyig - a Tárih-i-Üngürüsztől és Anonymustól Kézai Simonon át Thúróczy János "Magyar Króniká"-jáig és Pethő Gergelyig feketén-fehéren ott áll a magyarok ősrégi volta.

A Tárih-i-Üngürüsz és Anonymus leírása szerint különös módon az ezerféleképpen pusztított történelmi Magyarországon maradtak fenn talán legtisztábban, hagyományelemekben és a valóságban is, az aranykori állapotok. Anonymus krónikájában megírja, hogy "a szkíták nem kívánták a másét, minthogy mindnyájan gazdagok voltak, sok állatnak és elegendő ennivalónak a birtokosai. Nem paráználkodtak, hanem mindenkinek csak egy felesége volt."

A tevékenykedő, élénk, minden jelenségnek, tárgynak csínját-bínját, természetét, okát fürkésző emberi értelem legsajátabb vonása a tudás áhítása. Valamikor ilyen tudásszomjas volt az egész emberiség, miként ez még napjainkban is kiütközik a kisgyermekek örök kutakodásában. Sorvadásnak akkor indult, amikor fensőbbséges erők erről leszorították. Óperzsa és a hébereknél 1500 évvel korábbi babiloni hagyományok már ismerik a bűnbeesés mítoszát, a kollektív bűnösség eszméjét, amiben a bűn a tudás, a tudás megszerzése. Szent Ágoston megvetően ír: "az agy, e rút gané". Pedig a tudás önvédelem, nemzet- és országvédelem, igazságtevés, az élet teljességének birtokbavétele, a mindenség szerelméből fakad, s a jövő építésének egyetlen alapja. Mi történt az emberiség ősnépével? Óriási jelentőségű lenne felfedezni az emberiség ősnépét a mai világban. Az Aranykor napistenhitű népénél fel kell találni a napistenhit továbbélésének bizonyítékait. Élnie kell benne ősisége tudatának. Hagyományaiban élnie kell hajdani nagysága emlékének, és a hitnek, hogy rokonságban áll a világ úgyszólván valamennyi régi népével és nyelvével. Történelmi tények kell igazolják őshonához való törhetetlen ragaszkodását. Jellemzője kell legyen a terjeszkedési hajlam hiánya. Az Aranykor itt maradt népét egy fölöttébb különös, már szinte érthetetlen és megmagyarázhatatlan hite tölti el annak, hogy a világegyetem természetfeletti erői hajthatatlanul mellette állnak őshazája védelmében és visszaszerzésében. Szkítamagyar őshagyományok szerint régidőben a magyar őskirályok a Napisten földi képmásai voltak. Miként Herodotosz (i.e. 6. század) feljegyezte szkíta eredetmonda mutatja, a földművelés első eszközeit a Napisten hajította le a Hargitára az égből. A székelyföldi Hargita egyes csúcsait a magyar nép ma is szent területekként tartja számon és vallásos tisztelettel veszi körül. Régente évenként megtartották a Szent Arany ünnepeit. Az aranyat a Napisten megszilárdult anyagának tartották.

A régi magyar tisztségek a napistenhittel függnek össze: a kündü a Nap megszemélyesítője, a gyula a szent tűz meggyújtási szertartásainak eszközlője. A magyar ősmondák fehér lova a Napisten jelképe. Székelymagyar kapukon még ma is ott díszlik a fa anyagából kifaragott napkorong, a Napisten jelképe. A magyar parasztember sokhelyütt még ma is szívére helyezett vagy égre emelt kézzel köszönti a felkelő Napot. "A csángók a felkelő áldott Napban Isten őszentségét köszöntik. ,,A székelység úgy képzeli, hogy az Istennek ereje sugárzik a Napból…A Nap az Istennek lelke, jósága… A Nap teremt, Nap nélkül nem tud semmi létezni, nem terem semmiféle… A Nap az Istennek szeme, lát mindent."- írja Bosnyák Sándor. A holt magyarok sírjára tűzött kopjafák a Napisten oszlopai. Strabon: "Egyedül a Napot tartják istennek".

Középkori krónikáinkban, néphagyományainkban megőrződött annak hite, hogy a magyar hajdanta a világ legnagyobb lélekszámú népe volt. A magyar őskirályok a négy égtáj urai, ők szervezték meg a négy égtáj őreinek hálózatát, szorosan ide tartozik a négy folyó, az esztergomi oroszlános címer négy sávja. Három Szkíta-Magyarország létezett: a Kárpát-medencei, a keleti Nagy Szkítia és a Fekete-tenger menti Kis Szkítia. A 10. században még a mai Enns folyóig, a bizánci birodalomig, Etelközig, az Adriai tengerig terjedő Magyarország csonkolása már Géza nagykirály alatt megindul, elvesznek a nyugati területek, az adriai rész, Havaselve, Beszarábia, Moldova, Szerémség, Nándorfehérvár, és trianonnal a maradék kétharmad része. Az őshazához ragaszkodás fejeződik ki a középkori "Extra Hungariam non est vita" (Magyarországon kívül nincs élet) szólásban. Homérosz szerint "A kancafejő szkítáknál nincs igazabb s jobb." Strabon: "A jogra vigyázó pásztornépek maradékai. Az egyszerűség és igazságosság mintegy nemzeti jellemvonásként testesült meg bennük." Platon: "Az igazságos szkíták az Aranykor egyedüli maradékai." Aiszkhylosz: "A szkíta nép igazságtevő és igazságos." Thukydidész: "A szkítákkal nemcsak lehetetlen, hogy Európa népei megmérkőzzenek, hanem még Ázsiában sincs nép, amely egymagában képes volna a szkítáknak ellenállni, ha azok mindnyájan egyetértenek. Egyébként a többi területeken sem hasonlíthatók megfontoltságban és bölcsességben másokhoz."

Árpád, ha terjeszkedni akar, fél Európát elfoglalhatta volna - de a magyarnak nem kellett a hódítás. Xenophon írja: "Jóllehet a szkíták nagyon számosak, a szkíta nem képes más népekre kiterjeszteni az uralmát, hanem megelégszik, ha saját népének ura marad."

Rejtelmes hiedelmek hatják át a magyar őshagyományokat és a történeti mondavilágot. Kérdés: miként hihet egy elvesztett hazájáért küzdő, minden miszticizmustól mentes nemzet a természetfölötti erők mindent legyőző hatalmában és támogatásában, méghozzá nem is holmi egyszerű formában, de akként, hogy maga a Kozmosz, az Élő Világegyetem eltökélt szándéka, legyőzhetetlen akarata a magyar őshaza kereteinek visszaállítása. Márpedig félreérthetetlenül erről van szó, nem is annyira a mai magyar nép közhitében, hanem mindenekfölött történelmi vetületében, alapmozgásait magába foglaló ősmondai hagyományaiban, a világon egyedülálló mondafüzéreiben, nevezetesen a Csodaszarvas, a Magor és Hunor, a Hadak Útja, Emese Ősanya Álma, a Fehér Ló mondakörben, mivel ezek a csodálatos mondafüzérek egytől-egyig ennek jegyében keletkeztek az ősidőkben, és ennek jegyében teljesednek ki. Ez a törhetetlen, szent meggyőződés az elmúlt évezredek során csak egy ősnépnél alakulhatott ki, amely ősidők óta bírja szentséges szülőföldjét. A kozmikus átfogású magyar hiedelemvilág annak bizonysága tehát, hogy ez a szegény, ellenségei által agyongyötört magyarság volt valamikor a világ ősnépe.

Árpád kirekesztése az Árpád-házból, avagy a magyar királyok új rendje

Demokrata, 9. Szám, 1996

Az őstudásra épült hagyomány, ha méltatlan utódokra száll, ködös mesévé szürkül. Világunkat betölti a hazugság. Ha az igazság fényszikrája kipattan, a hazugságtömeg hamvába hal.

Nincsenek az Árpádokhoz kapcsolódó évfordulók. Tilalmi listára került a régi magyar történelem. Hivatalosan 23 Árpád-házi királyról tudnak. Árpád és közvetlen leszármazói - bármilyen hihetetlen is - nincsenek köztük! Árpád-királyaink a hivatalos vonal szerint Szent Istvánnal kezdődnek! Olyan eljárás ez, mintha kirekesztenék a fát a fából.

Hivatalos nézetek szerint a magyarság egyetlen kiútja a 10. században a zsidókereszténységre áttérés volt, az, amire fegyveres erőszakkal kényszerítették. Nem mondják ki, de ebből következik, hogy a fegyveres kényszerítés üdvös volt. Vagyis Magyarország megmentésének egyetlen módja az volt, hogy legyőzzék, megtiporják. Akaratlanul is azt állítják, hogy a független Magyarország titkos eszközökkel való letiprása üdvös és áldásos volt. E felfogás szerint Magyarországot csak az menthette meg, ha feladja saját belső állami felépítményét, közigazgatását, ősvallását, népének közszabadságra épülő politikai rendszerét, önigazgatását, és szabad népének óriási tömegeit szolgaságra vetve, önnön nemzeti mivoltát, eleinek hitét megtagadva átveszi a jobbágyságnak nevezett félrabszolgaság népnyomorító rendszerét. Vagyis Magyarországot az mentette meg, hogy minden nemzeti értékét és önmagát is megtagadva alávetette magát álcázott hódítóinak.

Ezzel szemben tény, hogy a magyarság Géza országlását megelőzően Európa vezető nagyhatalma volt, az Enns folyótól a Szármata pusztákig, a Fekete-és Adriai tengerig. A megközelíthetetlen Magyarország Géza trónralépését követően minden háború nélkül mégis a nyugati hadak átjáróházává vált. Tagadhatatlan, hogy mindez az új vallásra kényszerítéssel egyidejűleg ment végbe, s az sem vonható kétségbe, hogy titkos uralomváltás történt. Az új, álcázott hatalomnak létérdeke volt, hogy úgy állítsa be, hogy általa született minden szép és jó, s ami előtte volt, az bűnös és elvetendő.

Középkori krónikáink hitelességét jellemzi, hogy valamennyien szinte beteges elővigyázattal követik elődjeik tudósításait. Ők a királyi kancelláriák jegyzői, s feladatuk a történelmi valóság megörökítése. Hitelességüket évszázadok igazolják.

Tény, hogy Európa vezető országa már Árpád idején államisággal bírt, vagyis Árpádot több joggal illeti az országalapító cím, mint Szent Istvánt. Tizedik századi királyaink nem vezérek voltak - mert a vezér nem tekinthető államfőnek sem, csak a hadjáratok szervezőjének. A fejedelem az értelmező szótár szerint "kisebb területen bizonyos királyi külsőségek v. jogok nélkül esetleg vmely uralkodóval szemben függő viszonyban álló uralkodó személy."

Szent Istvánt nem ismerjük. Jellemző, hogy a legmostohább körülmények között is megmaradt igaznak és magyarnak. Szembenézett sorsával s amikor belátta, hogy ö maga már, körülményei folytán képtelenné vált a nemzet védelmére, lemondott méltóságáról és életének legszebb, legnemesebb hajtását, Szent Imre herceget jelölte ki maga helyett királlyá. Már elkészült a királyi palást, javában folytak a koronázási ünnepségek előkészületei, már szétküldettek a királyi futárok a koronázási ünnep meghívóival, már csak hat nap volt hátra a koronázás megtartásáig, amikor egy kis csoport hozta a felmetélt testű ifjú, Szent Imre herceg tetemét. Vadkan végzett vele, jelentették. Szent István a csapásba belebetegedett. Amikor összeszedte magát, megparancsolta, hogy a nyitrai várból hozzák elé az ott ártatlanul raboskodó Vazul herceget, hogy a magyarok királyává nyilvánítsa. De a hírnök a német Gizella királynőnek jelentette, akinek küldötte megelőzte a király áruló küldöttét, kitolta Vazul herceg szemeit, s ólmot öntött füleibe, hogy ebbe nemsokára Vazul belehalt. István király ismét összeszedte magát, s a maradék három Árpád-vérű utódot értesítette, hogy meneküljenek el Magyarországból. Ezután nem sokkal István király titokzatos körülmények között elhalálozott. Utódja a magyarul nem tudó Német Péter lett, akinek fő célkitűzése nyíltan Magyarország elnémetesítése és a magyarok kiirtása volt. A magyarság felkelése Aba Sámuel irányításával elűzte Német Pétert, s visszahozta a külföldre menekült Endre herceget a magyarság királyának.

A hivatalos történetírás kétségtelen hitelűnek csupán a közelkorú német kútfőket fogadja el.

Az itt feltárt tények serege csupán egy keskeny szelete a magyarság tisztánlátása ellen elkövetett szellemi bűncselekmény-sorozatnak. Történelmünket, kivált őstörténetünket gyökeresen átgyúrták. Roppant hazugsággépezetek dolgozták át a magyar történelem válságos időszakait és mindent felforgattak, nemzeti kataklizmáink valóságos okait lefedték. Vazul néppé tették a magyart, de még önmagából, ősi hitéből eszmevilágából, egyéniségéből kiforgatták.

Istennyomok hét ölnyi por alatt. Amit a magyar ősvallásról tudni kell

10. szám, I. rész. - A Magyar Nemzeti Egyház kiadása, 1997

Az igazságmondás és igazságérvényesítés Isten legszentebb követelménye. Montesquieu "A törvények szelleméről" írt nagy művében megállapította, hogy "a teremtés, ami önkényes tettnek látszik, éppen úgy feltételez változhatatlan törvényeket, mint a végzet, amiről az ateisták beszélnek. Az értelmes lények világa azonban koránt sincs olyan jól kormányozva, mint a fizikai világ, mert ezeket nem követi állandóan, mint a fizikai világ az övéit." A szellemi világ a fizikaival szemben mesterségesen eltorzítható, meghamisítható. Az ezzel járó hátrányok katasztrofálisak. A Nagy Ellentét nem az idealizmus és materializmus, hanem szellemi törvény és törvénytelenség, igazság és hazugság között húzódik. A szellem hírhedt szabadsága a manipulálhatóság szabadsága. Ennek szolgálatában áll minden olyan tényező, amely az értelem megzavarására és a gondolkodáshoz szükséges idő elvonására törekszik. A visszaélés ellen csak a szellem nyújthat védelmet. A hatalmilag terjesztett misztikus hiedelemrendszerek némelyike nyíltan hirdeti a tudás és az ember lefokozását. A mai világ annak a bibliai tételnek alapján áll, hogy az eredendő bűn, a bűnök bűne - a tudásszerzés, olyan bűn, amely miatt mindörökre bűnös és elátkozott az egész emberiség. Ennek következménye a tömegek elbutítása, kirekesztése. Montesquieu törvénye szerint egy olyan világ, amelynek nincsenek állandó, természeti törvények meghatározta szabályai, menthetetlenül pusztulásra van ítélve. A meghasonlás törvénye óhatatlanul a pusztuláshoz vezet. Isten törvényei a visszájára fordulnak, az embertipró hatalom terjeszkedésbe kezd.

Szívvel-lélekkel azonosult-e a magyarság a rákényszerített zsidókereszténységgel? Ki ismertette velük az új hit tételeit? Ki győzte meg őket? Magyarul tudó papok végezték ezt a munkát? Tízezer pap, tízezer bibliával? Nem volt tízezer pap és nem volt tízezer biblia. Nem volt egy sem. A Biblia első teljes fordítását, mint tudjuk, Károli Gáspár készített el - 1590-ben. Miként történhetett így a térítés? Idő sem volt a térítéshez. A békés meggyőzés teljes képtelenség. Csak az erőszak jöhetett szóba. De hogy jön az ember legbensőbb hitéhez a kényszer - hiszen hit és kényszer kizárják egymást. Ezekkel a vallásokkal teljes szívvel-lélekkel azonosulni - lehetetlen.

Egyre nő a látszathívők száma. Ékes bizonysága ennek a világunkat mindinkább elöntő szektaözön. Érdekes módon a zsidókereszténység nem lép fel a szekták ellen. Bátran mondhatjuk, hogy világigény él az emberekben egy új, igaz, életigenlő és életközpontú vallás iránt. A kényszervallásra térítés óta a magyarság hajdani hatalma megtört és iszonyatos csapások sora sújtotta.

Aggasztó világjelenségek sora támasztja alá mindezt. Szakadatlanul nő a dogmák félelmetes uralma. Nő a szekták száma. Világjelenséggé vált a kontraszelekció. Mindinkább szellemi és erkölcsi rongyok veszik át a világ vezetését. Az igazság és igazságérvényesítés nevetség tárgya lett. Nő a kábítószerfogyasztás, a világ kettészakadása jóléti és nyomorba süllyedő országokra. Állandósulnak a háborúk. Nő az öngyilkosok száma. Terjed az alkoholizmus. Félelmetes világhatalommá nő a bűnözés. A világ országai eladósodnak. Fokozódik a terror. A környezetszennyezés hovatovább megsemmisüléssel fenyegeti a földi életet.

Az Aranykor bukásakor eltöröltetett az ősidőkben gyökerező élet- és világszemlélet, az emberiség hitvallása, napistenhite is. Mivel az Aranykor az egész őskori emberiségre kiterjedt, az új hatalmi vallásnak szembe kellett fordulnia az egész emberiséggel. Mivel nem létezett még semmi más eszmerendszer, az új rendszer arra kényszerült, hogy kirabolja azt, akit megölt. A hatalmi korszak okkultista művallásai az aranykori ősvallásból kiragadott, mesterségesen eltorzított, az új hatalmi törekvéseknek megfelelő, koholt elemekből létesültek.

A kereszténységre térítés csak fügefalevele volt a nemzetmészárlásnak. Aki megtagadta a kényszeráttérést, egyszerűen lekaszabolták. Hol erre a bizonyíték? Maguk a kortárs klerikális szerzők írják: rárakták a magyar nép nyakára a kereszténység igáját. Akit rajtakaptak azon, hogy más hitet követnek, fenyegetéssel és rémíthetéssel törték igába - áll az "Árpád-kori legendák és intelmek" c. kiadványban. Vakok volnánk, he nem látnánk, hogy a legszélsőségesebb vallási-szellemi alávetettségbe kényszerítettek bennünket. És amíg vissza nem találunk a magunk ősi hitére, mindaddig fokozódó szellemi és anyagi rabszolgaságban kell tengetnünk életünket. Berzsenyi is ezt írja: "Romlásnak indult, hajdan erős magyar, nem látod, Árpádvére miként fajul? (…) Lassú méreg, lassú halál emészt, mint a kevély tölgy, melyet az éjszakai szélvész le nem dönt, benne termő férgek erős gyökereit megőrlik." A tizedik században Magyarország volt az emberi szabadság utolsó szigete, mert míg a nyugati világ a velejéig romlott római rabszolgatartó rendszerből nőtt át a feudális félrabszolgaságba, a jobbágyságba, addig itt az Európa közepén élő Magyarországon még virult az Aranykorból átmentett nemzeti közszabadság.

A dogma nem más, mint az agyba épített idegen, merevítő anyag. A dogmák lényegi célja: megbénítani a gondolkodást. Arra késztetnek, hogy adjuk meg magunkat - hogy azt tehessenek velünk, amit akarnak. A dogmák rabja szellemi élőhalott. A külső hatalom arra tör, hogy az alávetett embersokaság gondolattalanul fogadja el mindazt, amit tesznek vele. A tények megítélését bízza másra, a felső rétegre, amely a legtöbb esetben elnyomorítja és kizsarolja őket. Szakadatlanul ömlik ránk az un. tömegtájékoztató intézményekből a mérgező szellemi szemét. Hasonlatosak vagyunk már a bűzhödött szennyáradatban fuldokló halakhoz - kapadoznánk a tiszta víz után, de nincs tiszta víz sehol. Agyunk, e kozmikus csillagtelep azért van, hogy felfogja, magába fogadja a Kozmoszt minden jelenségével, gyötrelmével egyetemben. Közel hatmilliárd agy-csillagtelep él a Földön. Ennek a tömérdek földi csillagtelepnek a működése fénybe kellene borítsa a földkerekséget. De sajnos sötét van. A csillagtelepek nem működnek, kihunytak, kikapcsolták őket, hogy akadálytalanul követhessél el gaztetteiket. Világunkban az emberi elme működése többé-kevésbé gyanús és törvénytelen látszatú tevékenységgé vált. Hinni kell, nem pedig tudni. Egyre gyarapodnak a tilalmak. Tízezer éve lefokoztattak az állatok, lélektelen hústömbökké alacsonyíttattak, akiknek rendszeres, tömeges irtása megengedett. Aranykori eleink még tudták, hogy az állatoknak is van "lelkük", agyuk, központi érzékszervük. Az állat is érez és "gondolkodik" - a maguk módján ők is megemésztik a jelenségeket, hiszen enélkül lehetetlen volna létezniük is. Korunkban a szerencsétlen állatok után az ember következik.

Az ember lefokozásának gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. A Paradicsomban élő, bűnt nem ismerő Ember ugyanis állítólag "borzalmas" bűnt követett el és örökké tartó bűnbe esett, a jóvátehetetlen eredendő bűnbe, mivel evett a Tudás Fájának gyümölcséből. Ha nem cselekszi ezt és tudatlanságban leledzik - örökre időkre élvezhetné bambasága gyümölcseit. Kérdés: mi köszönet volna benne? Nagyrabecsült keresztény hitünk tehát nem a tudás magasztalója.

A magyarság, ez az áldozatul vetett hősi nemzet ma - agonizál. Haldoklása tudatzavarában is tükröződik. Üvöltünk! Mert a magyarság pusztulása az emberiség végórájának bekövetkeztét jelzi. Segítsen bennünket a Magyarok Istene!

Egyetlen más nép sem nevezi így istenét. Árpádnak - krónikáink szerint - a Mindenség Istene volt a segítője. A Magyarok Istene Napisten volt, az Ég Istene, a Világegyetem Istene. De nem csúszunk-e át itt magunk is a miszticizmus ingoványos talajára? Isteníthető-e a Nap? Az ősi napistenhit az ősemberi lét évmilliói során leszűrt tapasztalatokra épült, olyan tudásanyagra, amely meghaladja modern korunk tudományos szemléletét. Az Aranykor embere nem szakadt el gyökereitől, az élő természettől és a kozmikus világtól. Szellemét nem korlátozták a kizárólagosság tételeivel fellépő okkultista misztikus vélekedések. Nem helyezte magát önkényesen a természet fölé, hanem azonosult vele és elmélyülten figyelt minden jelenségére. Eleink ráeszméltek, hogy a földi életet a szó igaz értelmében a Nap teremtette: a Nap fénye, melege emelte ki a földi életet a nemlétből, az ős-semmiből, az ős-halálból. Fölismerte, hogy a földi élet valósággal hullámként követi a Nap járását, közeledtével tarka és zöld árként feldagálylik, távoztával aláhanyatlik, alvásba merül. Felfogta, hogy a Nap nem holmi érzéketlen tárgy, élettelen tűzgömb, hanem épp ellenkezőleg: életet sugárzó roppant erőközpont, a földi életnek nemcsak szülője, de mozgatója és fenntartója, cselekvő-mozgató ős-tevő. Ekképpen alakult ki eleinkben az eredetileg ős-tevőt jelentő Isten fogalma. Ez a titka, hogy az őseredeti Isten Jó Isten volt. Ekként vált Napistenné a Nap.

Isten törvényei

1. Igazságosság.

2. Az élet virágzásának segítése.

3. Az élővilág egyenjogúságának biztosítása.

4. A természet rendjének megóvása.

5. Az emberi szabadság, személyi, gazdasági és szellemi egyenjogúság biztosítása a hatalmasokkal szemben.

6. Az élet kártevőinek megbüntetése.

Sátán törvényei

- Ártani embernek, állatnak

- Embert ember szolgájává alacsonyítani

- Tilalmakkal korlátozni az igazság kimondását

- Álszenteket ültetni az isteni igazság székébe

- Lejáratni a tudást

- Magasztalni a hatalmat, a szolgaságot, alázatot, önalávetést, beletörődést

- Szétrombolni a történelem évmilliók természetes törvényei révén létrejött nemzeteket

A 10.-11. században történelmünk legvéresebb kataklizmáján estünk át, mely következményeiben felülmúlta a tatárjárást, törökdúlást, a négy évszázados Habsburg-uralmat. Óvatos becslés szerint csupán a X. század utolsó harmadában hetvenezer magyar esett el. Ekkor kezdődött meg a magyarság saját szellemi vezetői által való becsmérlése, népesség- és területvesztési tragédiája. Őstörténetünk a nemzeti tudat alapja, és ez határozza meg, hogy ki a magyar és mi a magyar.

A nemzeti ősvallás gyűjtőpontja, tárháza a magyar nép élet- és világszemléletének. A magyar ősvallás gyökerei az Aranykorba nyúlnak. Ebben egyedülálló. Ezért jelentősége a többi ősvallásét is meghaladja. A magyar nemzet összetartó kapcsa. Nemzeti megmaradásunk a magyar nemzeti vallás helyreállításán áll vagy bukik.

A tanulmány ismerteti nemzeti ősvallásunk sajátosságait, és a visszaállítás lehetőségét, a meghiúsult régebbi kísérleteket és a magyar ősvallás felélesztését ért támadásokat.

Forrás: http://www.grandpierre.hu/200403/GKE2.htm

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 4498 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. Július 18., Szerda 19:02

Hozzászólások  

 
Boczor Teréz
#1 1044Bp.Gyertyaláng u.11Boczor Teréz 2016-02-22 00:20
Nagyon köszönöm!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 349 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%France 0.2%
Slovakia 2.2%Czech Republic 0.2%
United Kingdom 1.9%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 286
This Week: 3426
Last Week: 4994
This Month: 14865
Last Month: 27154
Total: 1564615

Belépés