Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017May27

2012. Május 10., Csütörtök 05:46

A pilisi Ziribár hegy nevének megfejtése

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(10 szavazat)
 Ajánlom e cikket azon vitathatalanul jószándékú íróknak, kutatóknak, akik a sumir-akkád-asszír szótárak latinbetűs alapszavai és a mai magyar nyelv szavai közti íráskép-hasonlatosságra építve végzik az összehasonlítást. S ennek alapján „ex cathedra” hirdetik a káld-sumir és a magyar szavak hasonlóságát, azonosságát.  Mindezt teszik anélkül, hogy tisztában lennének, mily buktatókkal jár feltételezett hangalak alapján egybevetni az egymástól kb. 5000 évnyi távolságban levő nyelveket. Teszik ezt anélkül, hogy kicsit is tisztában lennének a káld-sumir vonalas, illetve ékírás, illetve a nyelvtan alapelemeivel. A káld-sumir és a magyar nyelv, nyelvtan közt valóban van hasonlatosság, sőt sok-sok azonosság is, ám minden esetben be kell bizonyítani!

1. Ziribár(fényképezte: izsolt - internet) 

Magyarország szívében, a pilisi erdőségben van egy hegycsúcs Ziribár. Nevét, honnan kapta, kik hagyták itt? Ki tudja. Úgy tűnik, mintha valamilyen keleties elnevezés lenne? Vajon a törökök adták a nevét?  Esetleg a Felvidékre települt honfoglaló pártus utódok? Esetleg még régebbi. S Kőrösi Csoma Sándornak lehet igaza, hogy a régiségben az Európát uraló művelt szanszkrithoz hasonló nyelven beszélő gétáktól kapta a nevét? Csak találgatni lehet.

2004-ben egy kedves ismerősöm vett rá, hogy az akkori pilisszántói polgármester számára próbáljam a sumir (káld-sumir) nyelv alapján megfejteni a ZIRIBÁR szót. Eleinte tiltakoztam, mondván nem helyes mai kifejezést az évezredekkel korábban kihalt nyelv segítségével megfejteni (még akkor sem, ha a név igen-igen réginek tűnik). Kísérletképpen mégis ráálltam. Az ösztökélt, hogy a mai magyar nyelvérzék számára teljesen idegen kifejezés keleti, akár sumir eredetű is lehet.

Ismétlem, nehezen szántam rá magam. Először is számbavettem, mit lehet tudni a Ziribárról, milyen hegy, s milyen a földrajzi környezete. Mi ismert róla?

  Ziribár-hegy. Balra a Pilis-tető tömbje, jobbra a Hosszú-hegy (Miklos Jozsa felvétele – Picasa Webalbumok)7

2. Ziribár-hegy. Balra a Pilis-tető tömbje, jobbra a Hosszú-hegy

A Ziribár madártávlatból csúcsosnak tűnik, bár a teteje kissé lapos, ahonnan jól be lehet látni a környéket. Az internetes kép a   téli napfordulókor felvett napkeltét ábrázolja.

Napistent ábrázoló babiloni pecséthenger az emberalakban ábrázolt Nap felkeltét két  hegycsúcs között ábrázolja.

3. A megszemélyesített felkelő Nap (pecséthenger-nyomat)

Az ismerőseim elmondása szerint a Ziribár tetejéről nézvén, a téli napfordulókor a felkelő nap a két átellenes hegy határolta völgyben tűnik fel. Magyarországon, „…december 21-én kezdődik a csillagászati tél. Ez az év legrövidebb napja.
 
A Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre.”[1]

Előrebocsátom, megnyugtató megfejtés nincs. A mai latin betűkkel írt szót 4-5 évezred választja el a káld-sumir ékjelektől. A kiejtésről, illetve a hangzósításról nem is szólva; hiszen e régi nyelvet legalább 5 közvetítő nyelv segítségével fejtették meg. Magyarán nem tudjuk, csak sejtéseink lehetnek, miként, milyen hangalakkal ejtették ki a szavakat.


4. A Ziribártól (410 m) jobbra átellenben a Pilis-tető (756 m) és a Hosszú-hegy (489 m)

Ennek ellenére sokat segített a ZIRIBÁR hegy földrajzi fekvése: december 21-én a két szem-közti hegy alkotta nyeregben kel fel a Nap. Ezen kívül figyelembe vettem a rovásírásra vonatkozó megállapításokat, szabályokat, s csak ezután kezdtem hozzá a megfejtéshez.

Telegdi János 1598-ban a rovásírás szabályait összefoglaló Rudimenta c. munkájában leírta, hogy a hun[2] rovásírásban a ”… szótagjegyeket úgy kell alkalmazni, hogy a szótagolás rendjét ne zavarják...” [3] Ez azt jelenti, hogy a betű-összevonásokat a szótaghatárok tiszteletben tartásával kell elvégezni, s a szótagokat nem szabad az összevonás (ligatúra) kedvéért megtörni.

Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a magyar nyelv szótagjai a régiségben önálló szavak, kifejezések voltak. Ezek mára már elfelejtődtek. A mai magyar ember nem tudja, nem érzi anyanyelvének e csodáját. Sőt a hagyja, elfogadja, hogy korszerűség ürügyén az idegenszívű „zsurnalisták”, nyelvészek ráhúzzák a magyar nyelvre az angollal kevert zagyvalékot. Mára már elérték, hogy bekerült az iskolai tananyagba.

A régi keleti nyelvek jórésze toldalékoló[4], a káld-sumir szintén. Minden jel feloldása kevés kivételtől eltekintve egyszótagú szó, s egy-egy fogalmat takar. Ezek jelennek meg szótagokként a magyar nyelvben. Így a sumir nyelv igen sok esetben (de nem mindig) hozzásegít a magyar nyelv szótag-jelentéseinek rég elfeledett felismeréséhez. Természetszerűleg nem a mai szavak (rádió stb.), hanem főleg a régi, ún. ”finnugornak”, török eredetűnek stb. tartott alapszavak esetében. Tehát a latin betűs kifejezéseket párhuzamba kellett állítani az ékjelekkel rögzített káld-sumir fogalomjegyekkel. Tehát nem a latin betűs íráskép, hanem a jelentések (jelen esetben a földrajzi elhelyezkedés és az ékjelek jelentése) hasonlatossága alapján kellett közös nevezőre hozni a két teljesen különböző írásmód, a betűírás és a fogalomírás elemeit.

A fentiekből kiindulva a Deimel-féle sumir szótár minden egyes ZI, RI és BAR latin betűs olvasattal visszaadott ékjelét elemezni kellett. Valójában a jószerencsén múlt, hogy nem 30-40 ugyanazon hangalakkal visszaadott jelet kellett megvizsgálni.

…a két hegy völgyében, ahol naponta kel fel a nap, fekszik a Ziribár…"

A ZIRIBÁR szó esetében szinte ösztönös a szótagolás: ZI.RI.BAR. E három szótag mindegyike káld-sumir kifejezésnek tűnik, s együtt szószerkezetet alkothat.

A hegy földrajzi fekvése alapján maga a név valamiképp összefüggésben lehet a kelő vagy a lenyugvó nappal. Ezt támasztotta alá a név harmadik, egyben utolsó szótagja a BAR.  A sumir szótár[5] szerint e szótaghoz tartozó ékjel hangzósítása valóban bar, a jelentése pedig napfény (és még sok más egyéb).

A Deimel-féle szótár szerint a

ZI olvasata 5 különböző jelentésű ékjelnek van: 


A RI olvasathoz 10 jel tartozik:


A BAR olvasatú ékjelek száma legalább 6:

 

  A fentiek alapján feltételezhető, hogy a ZIRIBÁR hegy földrajzi fekvése és a felkelő Nap közt valamiféle kapcsolat van. Ennek ismeretében csökkenteni lehetett a kifejezéshez használható ékjelek számát.  Minden ékjel minden egyes jelentésének, latin betűs átírásának vizsgálata majd 2 hetet vett igénybe.[6] Végül sikerült a Ziribár mindhárom szótagjához megtalálni a földrajzi fekvés igazolta jelentést.

A fenti jelentések csak látszólag zárják ki egymást. Pl. az élet, az emelkedés, felszáll, felnyúlik, erős szilárd szavak gondolatilag kapcsolódnak egymáshoz: az élet keletkezik, felszáll, az erős ereje emelkedik, növekedik stb.). Ám ezen összefüggéseket csak magyar anyanyelvűek értik és érthetik.

A ZI.RI.BAR három szótagjának megfelelő három ékjel jelzős szerkezetű jelöletlen birtokviszonyt alkot. Az adott szavakkal nagyon sok szószerkezet alkotható, ám valamiben mindenik megegyezik, hogy a fény helyéről van szó, amit a Ziribár hegy földrajzi fekvése támaszt alá.

Néhány lehetséges jelentés:

magaslat, a leszálló fényé,

a Napisten régi magaslata,

a leszálló/felkelő Napisten magaslata,

az éltető fény lakása,

a teremtő fény magaslata,

a tündöklőn  felkelő nap fordulója stb.

  A Ziribár kifejezés tehát valami olyan helyet, hegytetőt, magaslatot jelenthet, ahol a régiségben Nap- vagy fényszertartás, napvárta lehetett.

Hérodotosz[7] említi, hogy a szkítáknak, pártusoknak, perzsáknak

„Nem szokásuk, hogy istenszobrokat,
szentélyeket, oltárokat emeljenek,
ellenkezőleg ostobának tartják
azokat, akik így tesznek,
s gondolom azért, mert a hellénekkel
ellentétben nem hisznek abban, hogy
az isteneknek emberi alakja van.
A legmagasabb csúcsokra járnak fel,
és ott áldoznak Zeusznak, mert ők
az ég teljes körét Zeusznak nevezik.
Rajta kívül áldozatot szoktak
bemutatni a napnak, a holdnak,
a földnek, a tűznek, a víznek
és a szeleknek.”

A magyar is a szkítasághoz tartozik. Népünk hagyományai megemlékeznek arról, hogy az elődeinek tisztásokon, berkekben, forrásoknál, hegytetőkön imádták a teremtő Atyaistent és adták meg a tiszteletet a természeti tüneményekben való megnyilvánulásainak, a Napnak, a Holdnak, a földnek, víznek és a szeleknek.


 

6.  Ziribar – Napkelte a téli napfordulóidején

Ezek alapján bizton ki lehet jelenteni, hogy őseink december 21-22-én a ZIRIBÁR hegy tetején várták a téli nap felbukkanását, miként a csíksomlyói zarándokok a pünkösdi napfelkeltét.

  Megjegyzés: Utólagos köszönettel felhasználtam az interneten talált képeket. Mindenütt feltüntettem a forrást. Megállapításom szerint egyik képet sem védte szerzői jog. (Marton)


[1] Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium,
[2] mai meghatározása: székely-magyar
[3] Thelegdi János: Rvdimenta azaz a hunok régi nyelvének elemei, 1598. (Hasonmás kiadás, ZMTE, Tapolca, 1994), 30-31. p.
[4] agglutináló
[5] Deimel, Anton: Sumerisches Lexikon, Verlag des Päpstlichen Bibelinstituts, Rom, 1928. (Jelzet: D.) Az ékjelek pontosításához felhasználtam még Labat, René: Manuel d’Épigraphie Akkadienne, Imprimerie National, Paris 1948. szótárát (Jelzet: L.)
[6] A kedves olvasót megkímélem az ékjelek több oldalra rúgó elemzésétől, s csak a végeredményt  közlöm.
[7] Hérodotosz/Herodotos történetei könyvei, Franklin Társulat, Bp. 1893. IV. 59.; A görög –perzsa háború, Osiris, Bp. 2004., I.13.

Forrás: http://martonveronika.freeblog.hu/

 

Megjelent: 7132 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. Augusztus 07., Kedd 07:18

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 339 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 595
This Week: 6706
Last Week: 4759
This Month: 20702
Last Month: 21665
Total: 1521738

Belépés