Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Apr28

2016. Június 11., Szombat 15:24

Nimród, a hunok és a magyarok őse, avagy nincs új a nap alatt (1. rész)

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(13 szavazat)
Minden nemzet létének alapja az eredetéig visszanyúló, vallásos kegyelettel őrzött és ápolt nemzeti öntudat. A hagyományok lekicsinylése és az intézményesen sugallt primitív gyökértelenség a nemzet pusztulásához vezet. Ennek egyik szomorú megnyilvánulása, hogy a hivatalosított történetírás a magyar krónikákat a mesék világába sorolja, a krónikaírók fantáziájának tudja be, hiszen nem egyezik nagyjából a kiegyezés óta tanított akadémista ismeretekkel.

A latin nyelvű magyar krónikák és az ókori írások meglepő módon azt sugallják, hogy a magyarság nagyon-nagyon régi nép. A régiséget igazolja a Képes Krónika leszármazási táblája, Álmos és Árpád őseinek felsorolása. Népünk eredete a szkítákon, a pártusokon és a sumirokon keresztül a Vízözönig nyúlik vissza. Az ősapák sorában van Nimród, Noé leszármazottja.

Nimród (mészkő dombormű,  királyi palota, Kr. e. 2800-2600 körül, Tello, Mezopotámia)

Nimród (mészkő dombormű, királyi palota, Kr. e. 2800-2600 körül, Tello, Mezopotámia)

A krónikás Kézai szerint Nimród, a vízözöni bárkaépítő Noé dédunokája „volt a hunok, a magyarok ősapja", aki „a nyelvek összezavarodása után Havilah[1] földjére költözött, amit most Perzsiának neveznek, és itt két fiat nemzett Enéh nevű feleségének, az egyiket Hunornak, a másikat pedig Magornak nevezték..." Hasonlóképp vélekedik a magyarok eredetéről a török szultán sztambuli könyvtárából regényes módon Magyarországra került török nyelvű krónika, a Tarihi Üngürüsz (A magyarok története). Egyúttal utal a magyarság pártus kapcsolataira: Megnevezi a Nimródfiaknak, Hunornak és Magornak, a magyarok és a hunok ősének perzsiai lakhelyét, Adzsem tartományt, amely valójában azonos az ókori Parthava és Ária tartománnyal, a pártusok őshazájával. A sors iróniája, hogy a magyarság sokkal inkább árjább, mit más magát árjának tartó nép.
A fentiekkel ellentétben a bécsi Képes,- és nyomában Thuróczy-krónika nem Kusfia Nimródot, hanem Jáfetot, Noé harmadik fiát tartja a magyarok és a hunok ősének.
E két különböző vélemény nem okvetlenül jelenti a magyarok eredetét illetően a krónikaírók bizonytalanságát, hiszen még a rendelkezésükre állhatott a pontos ismereteket tartalmazó ősgeszta, hanem azt, hogy erősen csúsztattak. Bizonyára jó okuk volt, hogy a magyarság ősapjának Jáfetot tartsák.
A miértre Nimród származása adja meg a választ.

A Biblia földje (Genezis 10)

A Biblia földje (Genezis 10)

Az Ószövetség első öt könyvét, a Pentateuchust, a zsidók Tóráját a keresztény és a zsidó hagyomány Mózes könyveiként említi, mivel őt tartották a szerzőnek. Az I. könyv a világ teremtését, a Vízözönt, vagyis Noé történetét írja le: Noé az özönvíz előtt 500 esztendős korában nemzé Sémet, Khámot és Jáfetet. A három fiú leszármazottjait a Szent Biblia aprólékosan, név szerint említi. A III-IV fejezettől, azaz Sém leszármazottja, Jákob felbukkanásától kezdődően a zsidók történetétéről szól, de előtte sokat elárul Khám (és Jáfet) családjáról is.
Noéfia Khámnak négy fia volt: Kus, Mizraim, Put és Kánaán. Kus visszatérvén Etiópiából[2] Shinear (Sumer) földjén telepedett le. Mizraim volt az egyiptomiak ősapja, Put az indiaiakhoz kötődött, Kánaán utódai Kánaánt[3], a Földközi-tenger termékeny keleti partvidékét népesítették be.

 

A világ felosztása Noé fiai közt

 T az O-ban - A világ felosztása Noé fiai közt (részlet az Etimologias c. karoling kéziratból, Kr.u.7.sz., Isidoro de Sevilla, Királyi Könyvtár, Brüsszel, kiadta: Günther Zainer, Augsburg, 1472.)

Nimród mai rézlemez portréja (Dee Finney, greatdreams.com)Kusnak öt nagyobb fia, Széba, Havilah, Szabthah, Rahmah, Szabtékah után minden bizonnyal másik anyától hatodikként született Nimród, a Kárpát-medencei magyarság ősapja.

← Nimród mai rézlemez portréja (Dee Finney, greatdreams.com)

E nevek nem egyéneket, hanem népősöket, népeket jelölnek. Kivételként Nimródot szokták említeni, mondván a neve személynév, nem népet jelöl. Első látásra valóban úgy tűnik, mégis Nimród, ha nem is a saját nevén, de a hunok és a magyarok ősapja volt. A krónikáink ebbéli megállapítását a mai, hivatalosított történelemtudomány a mesék birodalmába száműzte.

Khámfia Kánaán népe és földje fontos szerepet tölt be a Bibliában: Midőn az Úr (vagyis az asszír király) kihozván az izraelitákat Egyiptomból odaígérte nekik Kánaán földjét: „Le is szállok, hogy megszabadítsam őt [a népet] az Egyiptombeliek kezéből és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khiveusok és Jebuzeusok lakóhelyére"[4].

Egyiptomi katonai szolgálatban állhatottCsakhogy a tejjel-mézzel folyó Kánaán teljes terjedelmében lakott volt. A Biblia szerint e népes, gazdag, jóltermő föld, a mai nevén Palesztina már az ókorban is szabad préda volt. Józsué könyve részletesen leírja a hódító háború menetét[5], melynek során minden jólépített és népes kánaáni város (Jerichó, Ugarit, Szidon, Ebla, Biblos, Lachis, Hazor, Megiddó és Jeruzsálem) a zsidó foglalásnak esett áldozatul. (A Kr. e. 2. évezredben javarészt már zsidók lakták, s az egyiptomiak csatároztak érte.)

← Egyiptomi katonai szolgálatban állhatott (?) jellegzetes kanaánita arcvonású férfi sírja (Kr.e. 1200 körül /?/, Észak-Izrael, Jesreel-síkság; Jüdische Allgemeine, 2016. jún. 11.)

Mind a korabeli kánaániták mind a földfoglaló izraeliták, sem az utódnépeik, mai napig tartó véres harcok árán sem tudtak/tudnak megegyezni, melyikük-másikuk az „ígéret földjének" jogos tulajdonosa.
Egy nép földjét meg lehet szerezni

* katonai foglalással. Ezt tette Józsué Jerikóval, bár a kürtök szava (valójában a városfalakat ledöntő több erős földrengés) segített neki; ezt tették a XX. században az oroszok velünk, illetve a középeurópai népekkel.)

* vallási térítéssel. Ezt történt a X. századi Pannóniában: Géza a német-római császár és a pápa által nyugati mintára elismert uralkodó legyen, beengedte Magyarországra az idegen papokat és a fegyveres kalandor lovagokat.

* csellel, csalárdsággal, belopakodással, segélykéréssel. A Kr.e. III-II. évezredben a szemita-amorita nomád törzsek több hullámban vándoroltak Mezopotámiába és foglalták el a sumirok földjét.

A hódítás akkor a legeredményesebb, ha e három módszer ötvöződik: Korunkban a közel-keleti népségek a pénzvilág urai és az európai vezetők tudtával, támogatásával nyíltan érkeznek, sokan mások titokban lopakodnak. S ha Nyugat-Európa telítődik, bizonnyal tülekednek hozzánk is. Nemzeti hadseregünk volt, nincs, hogy megvédjen bennünket. A több évtizedes agymosás és a sok szekta által megnyirbált hitünk nem ad lelki erőt az ellenálláshoz.
Kánaán termékeny földje sűrűn lakott volt. Vajon, hogyan lehet szabaddá tenni azt a földet, amit az Úrral odaígértettek a zsidóságnak? Népet miként lehet elűzni, eltávolítani a szülőföldjéről, hogy ne lógjon ki a lóláb, ne önkényességnek, hanem jogos foglalásnak tűnjék?
A leghatásosabb az átok. Egyházi átokkal, Isten átkával kell sújtani a kiszemeltet!
Nép vagy személy megátkozása minden időben azt jelentette, hogy a megátkozottat minden következmény nélkül, büntetlenül ki lehet semmizni, meg lehet ölni, el lehet űzni lakhelyéről, földjéről. (A II. vh. után a németek és a magyarok felvidéki elűzését szalonképessé tevő un. benesi dekrétum is efféle modern, ma is érvényben levő átok![6])

Egyiptomi fogságban levő kanaaniták és hettiták

Egyiptomi fogságban levő kanaaniták és hettiták (Hiteles kananita ábrázolások a kanaáni-egyiptomi háborúk idejéből maradtak fenn, Kr.e. 1400, sír-dombormű Théba, bible-history.com)

A sumirok agyagtáblára írt szövegeit mind a babiloniak, mind az asszírok, sőt a káldeusok is megőrizték, könyv-, illetve levéltáraikban tárolták. Kr. e. 500 táján, a zsidók II. babiloni fogsága idején a zsidó írástudók e levéltárak anyagából hozták össze a saját szent irataikat, szerkesztették meg a keresztények nagy becsben tartott Ószövetségét. Így sikerült ideológiailag alátámasztani, mi jogon illette meg a korabeli izraelitákat a Földközi-tenger keleti partvidéke, a termékeny Kánaán. Nem tettek mást, mint Kánaánon keresztül a népet Isten átkával, atyai átokkal illették. Az elméletüket alátámasztó bibliai történetet szinte készen találták, csak kissé át kellett mázolni, a neveket felcserélni, kissé összezavarni..., s máris megvolt az istenátok indoka:
nimrod7„Noé szőlőt ültete..., ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén. Khám..., Kanaánnak az apja meglátá az ő atyjának meztelenségét, és hírül adá künnlevő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván... háttal menve takarák be atyjok meztelenségét..."[7]

A bibliai régiségben a gyermeknek atyja meztelenségét látni főbenjáró bűn volt. Ez rendben is van. Csakhogy Noé nem Khámot, aki kitárulkozva látta őt, hanem annak kisebbik fiát Kanaánt átkozta meg: „...felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az ő kissebbik fia cselekedett vala: Monda: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt."[8] Így nem Khám, a bűn elkövetőjének, hanem Kánaán utódjait tette Sém leszármazottjainak szolgáivá.

A lerészegedett Noé és a fiai (könyv-illusztráció, Világkrónika, 1463, Österreichische Nationalbibliothek, Wien, austriaforum.org)

A Biblia figyelmen kívül hagyja, hogy Noé „kissebbik fia" megnevezés valójában Khámra, s nem Kánaánra vonatkozott. Így esett, hogy Noé Khám helyett Kánaánt, az unokáját átkozta meg, pedig a szöveg szerint, midőn Khám „meglátá az ő atyjának a mezítelenségét", jelen sem volt. A bibliaírók átsiklottak Khám bűnössége felett, s a fiára, Kánaánra testálták[9]

A névcsere oka az lehetett, hogy az Ószövetség zsidó összeállítóinak valami indokot kellett találnia, hogy a népük megszállhassa, bitorolhassa Kánaánt, az ígéret földjét. Noé átkának Kánaánra kellett szállnia, hogy szalonképessé tegyék az szemiták földfoglalását. E finom csúsztatás erkölcsileg alapozta meg a Kánaán elleni izraelita agressziót. Kánaán népe szorgalmas, békés, a földje jó, termékeny, "tejjel mézzel folyó", amelyet a nehéz sivatagi körülmények között élő, könnyebb megélhetésért ácsingózó nép irigyelt; s arról álmodozott, hogy egyszer az övé lesz, és lőn.

(Véletlen, avagy nem, ki tudja, de a Kr. u. 1046-ban Vata megátkozását tartalmazó Imákban Pannónia, azaz Magyarország is tej-méz folyó Kánaánnak említtetik. Mintha az Imák megrendelője, I. András király érezte volna, mi sors várhat a magyarságra, ha nem eszmél.) (10.a)

Bizonyára már az ókorban feltűnt a Khám-Kánaán névkeveredés, mert Noé fiairól szóló másik történetben Kánaán már nem Khám fia, hanem Noé másodszülöttje; s így valóban a kisebbik fiút illette az átok.

Akár így, akár úgy, Kánaán megátkoztatott, s az átok az utódokra is átszármazott.

Kanaanita törzsek Joshue hódítása előtt Egyiptom, Mezopotámia és a Közép (itt: Földközi)-tenger határolta nagy és igen termékeny földre „széledének [el] a Kananeusok nemzetségei"[10]. Kánaán fiai, Czidon, Khét, Jebuzeus, Emorreus, Girgazeus, Khivveus, Harkeus, Szineus, Arvadeus, Czemareus, Hamatheus városait, várait az Úr utasítására[11] valóban elfoglalta, bekebelezte a sémi nép, a a kanaanita népet kiirtotta, a földet birtokba vette. A lakóit az izraeliták asszír segédlettel, az asszír király jóváhagyásával, erőszakkal, kegyetlenséggel, csalással és árulással űzték el... (Mózes IV. könyve leírja az izraeliták hadi készületeit; s hogyan vették el a kánaaniták országát, s tették őket földönfutóvá!)

Kanaanita törzsek Joshue hódítása előtt (believersmagazine.com)

Kánaán megátkozásának volt egy másik oka is: Ha Noé Khámot átkozta volna meg, akkor az átok nemcsak rá, hanem a még meg sem született unokáját, Kusfia Nimródra is szállt volna. Khámon, Kuson keresztül Nimródot, az Úr kegyeltjét átok nem érhette hiszen „hatalmas vadász vala az Úr előtt".

A krónikaíró szerzetesek a magyarság lehetséges őseként említik ugyan Nimródot, de sietve hozzáteszik, hogy inkább Jafet két fia, Gomer vagy Magóg, vagyis Góg és Magóg valamelyike a magyarság őse. Észrevehették, hogy Nimród, a „hatalmas vadász az Úr előtt" elátkozott család tagja, s ez nemigen vetne jó fényt a magyarságra, ezért változtathatták meg a történetét, és Gomert és Magógot, Jáfet fiait tették meg a hunok és a magyarok ősapjának.

Hazánkat, a Kárpátok övezte földet a középkorban „tejjel mézzel folyó Pannóniá"-nak hívták. Minden van itt, ami szem-szájnak ingere: gazdag a földje, könnyen védhető a határa, kellemes az éghajlata, népe törvénytisztelő és szorgalmas. Vajon utoléri a kánaániták sorsa?

Noé átka Kánaánt és a népét nem sújtotta. Nimródot kikerülte az átok, nem volt rovott múltú, méltán említik a magyar krónikák Nemrótként. E név jelentése nem rótt.
Ám Nimródra némi kedvezőtlen fényt vethetett, hogy elátkozott család rokona volt. Így őt is utólérte a sorsa. Bűne a toronyépítés és a nyelvek összezavarodása volt.

A Biblia a történelemelőtti és az ókori közel-keleti népek hagyományait, megmaradt történeteit erősen szűri. Meg sem említi, hogy némely nép Nimródot istenként tisztelte, arról sem szól, mi történt vele a nyelvek összezavarodása után, s voltak-e utódai...? Az sem került bele az Ószövetségbe, miként lett koronás uralkodó.

Még a nyelvek összezavarodása előtt Khám fiai „Nembrothot (Nimródot) fejedelmüknek választották"[12]. Kusfia Nimród a Kaukázustól délre, és az afrikai Etiópiában élt toldalékoló nyelven beszélő kusita nép sarja volt. Ismereteink szerint Etiópia Afrikában van, de a régiségben etiópoknak nevezték Medea és Elam hegyeiben, továbbá a Babilóniában lakó kassukat[13] v. kossaiakat, azaz a kusitákat. Berossos szerint a kusita eredetű arábiainak nevezett V. dinasztiának[14], ugyanaz volt a felségterülete, mint Nimródé. A Biblia az ázsiai és az afrikai kusokat nem különbözteti meg, de némely magyar krónika igen.
A kassuk Elam őslakói a kőemlékeken etióp típusúak. Nimród származására is, kinézetére is kusita. A róla készült ábrázolásokon sem tűnik sémitának. A káld-sumir ékiratok s a Biblia szerint élő, történelmi személy, nagy király és hadvezér volt. Az általa alapított városok Mezopotámiában a legrégebbiek. „Az ő birodalmának kezdete volt Bábel. Erekh, Akkád, és Kálnéh a Sineár földjén, a mezopotámiai Sumerben. E földről ment aztán Assíriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát és Kalaht."[15] Talmud szerint ez utóbbi (Kalneh) azonos Nippurral[16], a sumirok vallási központjával.

 

Nimród fejszobra

Nimród fejszobra (Nimrud-hegy, Délkelet Anatólia, Törökország, whc.unesco.org)

A szíriai eredetű, ó-héber sagákat, legendákat tartalmazó Kincsesbarlang leírja, miként lett Nimródnak koronája: „Nimród, az óriás hatvankilenc évig uralkodott, birodalmának fővárosa Bábel volt. Valami koronához hasonlót pillantott meg az égen; hívta Sifant, a takácsot, aki hasonlót szőtt neki, és a fejére illesztette. Ezért mondják, hogy a korona leszállt hozzá az égből."[17] A népek hitték, hogy a királyság [jelképe] az égből szállt alá, s Nimródnak égi jelre lett koronája, így lett ő és az utódai, a magyar Árpád-házi királyok szentséges uralkodók.

(Folytatása következik)


[1] Kus fiának Havilathnak a földje (MV)
[2] Általában elfogadott, hogy Sineárból (Sumerból) ment az afrikai Etiópiába, holott fordítva történt.
[3] Szent Biblia, Mózes, I. 10.6.
[4] Szent Biblia, Mózes, II. 3. 8.
[5] Szent Biblia, Józsué könyve,1-12
[6] A Beneš-dekrétumok [1946] a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. [Bár a nemzetközi jog elveivel ellenkezett] a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.(Új Szó, 2012. febr.3.)
[7] Szent Biblia, Móz. I. 9. 20-23.
[8] Szent Biblia, Móz. I. 9. 25.
[9] Szent biblia, Mózes I.9. 17.
[10.a] Marton Veronika: I. András király korabeli Imák – Az első magyar nyelvemlék, Matrona, Győr, 2006. 63-64. pp
[10] Szent Biblia, Mózes I.10. 15.
[11] Szent Biblia, Kivonulás, 23.20.
[12] Riessler, Paul: Altjüdisches Schrifttum außerhalb der Bibel, 742. p.
[13] Delitzsch, Friedrich: Wo lag das Paradies, Hinrichs'sche Buchhandlung, Leipzig, 1881. 127. p.
[14] Friedrich, Delitzsch: Die Sprache der Kossäer, Leipzig, 1884. 49. p.
[15] Szent Biblia, Bibliatársulat, Bp. [?] Mózes I. könyve, 10. rész, 10-11.
[16] Delitzsch i. m. Wo lag das Paradies, 225. p.
[17] Riessler i. m. 971. p.

Forrás: http://martonveronika.blog.hu/ 

Megjelent: 794 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. Június 12., Vasárnap 16:50

Hozzászólások  

 
Éva- Kati
#5 MagyarországÉva- Kati 2016-09-11 10:59
"Nekünk magyaroknak, ha az igaz történelmünket akarjuk megtudni akkor sajnos minden rongyot, papírfoszlányt, felhígított írásokat, elhazudott történelmeket, más-országok történelmét, szájhagyományok rengetegét kell átszűrni, átfésüli úgy és olyan tüzetesen, hogy meglelhessük az ellenségeink által felfedezetlen vagy esetleg mellékesnek vélt szilánkokat, vagyis a számunkra ott lappangó igaz történelmi szálakat felfedezhessük és ezeket a szálakat gyűjtsük be és szőjük mind erősebb fonalakká, erős kötelekké. Így van ez a már az előre kitervezett majd többször is átdolgozott Bibliával is. "

Kedves Zoltán! Ahogy említetted is, minden papírfoszlányt és egyéb lehetséges forrásokat kutatni kell az igaz történelem felderítéséhez! És ezekből a forrásokból millió szám található szerte a világban. Azokat kell kutatni, nem az általad is és mások által is, sőt komoly tudósok szerint is ősi népek kultúráiból összelopkodott és zsidó lényegűre írt Bibliát. Legfőképpen nem Marton Veronikának, aki olvasni tudja az ékírást! Miért nem az eredetiből merít. Több ezer ékírásos agyagtábla vár elolvasásra! Az igaz, abból nem az "őskereszténység" fog előbukkanni. Mellőzik is rendesen.
Idézet
 
 
Zoli
#4 Biblia mint lehetséges történelmi forrás?Zoli 2016-06-27 20:45
Kedves honfitársaink!

Nekünk magyaroknak, ha az igaz történelmünket akarjuk megtudni akkor sajnos minden rongyot, papírfoszlányt, felhígított írásokat, elhazudott történelmeket, más-országok történelmét, szájhagyományok rengetegét kell átszűrni, átfésüli úgy és olyan tüzetesen, hogy meglelhessük az ellenségeink által felfedezetlen vagy esetleg mellékesnek vélt szilánkokat, vagyis a számunkra ott lappangó igaz történelmi szálakat felfedezhessük és ezeket a szálakat gyűjtsük be és szőjük mind erősebb fonalakká, erős kötelekké. Így van ez a már az előre kitervezett majd többször is átdolgozott Bibliával is. Ezért ha ezt is minél többen kutatjuk annál több számunkra fontos maradványokat tudunk meglelni és kiszedni, hiszen a "mindenki másképp csinálja" alapján más-más szemszögből megvilágítva több fontos apróságokra juthat, kerülhet fény. Ezért bárki aki a bibliát a magyar történelmi kutatás végett kutatja az nem magyarellenes, inkább ellenkezőleg; alapos és tüzetes kutató.

Szeretettel: >Zoli
Idézet
 
 
Éva-Kati
#3 MagyarországÉva-Kati 2016-06-27 09:37
Én az olyan, magát kutatónak mondó ember (Marton Veronika) írását, aki a bibliát mint történelmi forrást akarja az eszünkbe vésni nem csak hiteltelennek, hanem egyenesen magyarellenesnek tartom.
Idézet
 
 
nagy lajos
#2 Landenne/Belgiumnagy lajos 2016-06-19 20:09
ha a Csodaszarvas legendánk megbízható (és miért ne lenne !?), akkor mi szittyák vagyunk. Ugyanis nyelvünk tőlük, az ősanyáinktól jön. Bennünket elsősorban nyelvünk azonosít magyarnak és nem a népnevek (hun-or, mag-or) ...
legyünk ésszeruiek egy kicsit ... és no-tisztelok, mint nagyjából voltak oseink is ...
Idézet
 
 
Merkurius
#1 Mindenki Noétól származik ?Merkurius 2016-06-14 07:07
Részemről nem látom valósnak , hogy a jelen életünk ősapja éppen Noé volna , és mindenki tőle származik . .. Ez csupán egy más oldal levezetése . . De , ha még így is lenne akkor is figyelembe kell venni a másik oldalt is . Nem igazán írnak arról , hogy már Noénak is kellett egy nő aki szülte neki a gyerekeket , meg ugyanígy később sincs szó arról , hogy valahonnan a többi utódjának is volt anyja , ,,,, vilagbiztonsag.hu/.../...
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 288 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 247
This Week: 2945
Last Week: 5419
This Month: 19766
Last Month: 25519
Total: 1499187

Belépés