Rovarölő, gombaölő, lombtrágya ? mindez elkészíthető házilag is! Gyógy- és gyomnövényalapú, folyékony készítményekről lesz szó.

Tápanyag-utánpótlás céljára az egyik legalkalmasabb a talajba dolgozott érett komposzt, vagy istállótrágya ? figyelembe véve a kellő lebomlási időt. A növényvédelem legfontosabb fegyvere a megelőzés. Ennek elemei a következők: jó termesztési környezet kialakítása, vetésváltás, fertőzött növényi részek eltávolítása, rezisztens növények, egészséges szaporítóanyag, élő, aktív talaj, termőhelyi adottságoknak megfelelő termesztés.

Természetközeli gazdálkodás esetén beavatkozásra csak különleges esetekben lehet szükség. Ilyen lehet egy kártevő hirtelen és nagymértékű fellépte, a fiatal állomány (fácskák vagy palánták) védelme.
A házilag készíthető növényi levek sok esetben megoldást jelentenek, és elkészítésük egyszerű.

De ismerjük-e a gyógytartalmú növények egyéb hatásait, mire tudjuk alkalmazni a kertészetben. A legegyszerűbb, amikor bemegyünk egy növényvédő üzletbe, permetezzük a növényeinket, aztán elfogyasztjuk és bevisszük a szervezetünkbe a mérget. Az alább felsorolt növények szárított leveleiből készült permetlével megóvhatjuk saját egészségünket és környezetünket is.

A bioveteményesben a jó termés és a kártevők elleni hatásos védekezés alapja, hogy a gazdák a növényeket évről évre cserélik, azaz más-más növénytársulások váltják egymást! Te se ültess egyfajta növényeket ugyanarra a területre, mindig vegyes kultúrát alakíts ki! Így növényeid optimálisan hasznosítják a tápanyagokat, egymás számára ideális környezetet teremtenek, és elűzik a kártevőket.

Íme, a legjobb és a legrosszabb növénytársítások:

A bab társa lehet a zeller, a saláta, a retek, a petrezselyem, a padlizsán, a kapor, a karfiol és a cékla, de nem szabad a bab mellé ültetni hagymafélét, édesköményt és borsót.

A burgonya ideális partnere a zöldbab, a karalábé, a karfiol, a kapor, a káposzta, a spenót, a fokhagyma és a saláta, de nem kedveli a tök, az uborka, a zeller, a paradicsom és a paprika közelségét. A burgonyabogarat leginkább a zöldbab és a fokhagyma űzi el a közeléből.

A karfiol kívánságlistáján szerepel a bab, a borsó, a cékla, a saláta, a szamóca és a zeller, míg határozottan idegenkedik a káposztától.

A káposzta szereti a pillangós virágú növények közelségét. Kifejezetten előnyös lehet számára, ha salátát ültetsz mellé, mert az száműzi a földibolhákat, a rebarbara pedig megvédi a gyökerét a pusztító golyvával szemben. A káposzta nem szereti a paprika, a paradicsom és a sárgarépa közelségét.

A paradicsom szinte megkívánja, hogy a közelébe vöröshagymát és fokhagymát ültessenek, de kedveli a babot, a karalábét, a kukoricát, a retket, a spenótot és a sárgarépát is. Ugyanekkor idegenkedik a burgonyától, a borsótól és a tökféléktől.

A paprika kedvence a zeller és a bazsalikom, de rosszul tűri, ha burgonyát telepítenek a közelébe.
A sárgarépa védőnövénye a vöröshagyma (kivált a répalégy nem szereti a hagymát), de a káposztán és a céklán kívül mindennel összeültetheted.

Permetlé saját kezűleg!

Ha a kiskertedben már megjelentek a kártevők, akkor sem kell lemondanod a vegyszermentes gazdálkodásról. Bár a boltban kapható permetszereknél macerásabb növényi alapanyagokból „ellenanyagot” kotyvasztani, ne add fel elveidet, hanem próbáld ki a következő recepteket!

A levéltetvek ellen a legjobb orvosság a csalán permetezés: 10 kg friss csalánt áztass be egy napra 50 liter esővízbe! Ha nem szeretnél élni ezzel a biztos, de nagyon büdös módszerrel, jó megoldás lehet a fák közé ültetett sarkantyúka, mert magához vonzza a tetveket. A zöldbab levéltetve ellen viszont rebarbara főzettel védekezhetsz. Hetente többször permetezz ezzel a szerrel!

Csalánlé
Főként levéltetvek ellen hatásos, ám növényeink tövét akkor is locsolhatjuk vele, ha éppen semmiféle kártevő nem telepedett meg rajtuk, hiszen a csalán magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt általános erősítő szerként is működik.

A permetszerhez 1 kg felaprított friss zöld csalánt felöntünk tíz liter vízzel, és 36-48 órai állás után hígítatlanul permetezünk vele.
Ha tovább hagyjuk a vízben a csalánt, megerjed, ami egyáltalán nem baj, ezután is felhasználható. Ebben az esetben naponta keverjük át, hogy a bomlási folyamathoz sok oxigént kapjon. 10-14 napi erjesztés után 10-szeres hígításban használható.
A legfontosabb: a csalánerjedéskor iszonyatosan büdös, emiatt már az elején adjunk hozzá macskagyökér-kivonatot, vagy kőport (a zeolit kertészetekben kapható természetes anyag).
Később is lefedve tartsuk átható szaga miatt. A lé hetekig megtartja hatását, ősszel pedig a megmaradt csalániszapot ráönthetjük a komposztra.

Egy másik levéltetvek elleni természetes szer:

fél liter víz
2 evőkanál cukor
2 evőkanál ecet
2 evőkanál mosogatószer

"A vizet, a cukrot, az ecetet és a mosogatószert, bármilyen mosogatószer lehet, össze kell keverni, majd néhányszor le kell permetezni vele a növényt. Az egyik vevőmtől kaptam a tippet, az orchideán én is kipróbáltam, gondolom más növényeken is működik." – mondta.

A kártevő rovarok hatásos ellenszere a kifőtt és kihűlt burgonyalé, míg a kártékony csigák kiváló gyűjtőnövénye a rebarbara.

Az őszibarackot megtámadó tafrinás levélfodrosodás ellen jó eséllyel küzdhetsz mezeizsurló-főzettel (10 liter vízben áztass 15 dkg szárított füvet), de atejes víz is hatásos lehet 1 : 1 arányban. A zsurlótea megelőzésként gombás fertőzések kivédésére is alkalmas.

A szamócaatkát, a szamóca egyik legkártékonyabb ellenségét fokhagymalével teheted ártalmatlanná: 10 liter forrásban lévő vízhez tegyél 70 dkg apróra vágott fokhagymát. A siker érdekében fel kell emelned a leveleket, és alulról is be kell permetezned őket.

Általános gombaölő szerként bevált a tölgyfakéreg-főzet (1 liter vízben 10 dkg kérget főzzünk meg), és a varádicsvirág főzete (3 dkg virágot 1 liter vízben áztassunk három napig, majd háromszorosra hígítva permetezzük le a gombás részeket).

A tarackot csicsóka ültetésével számolhatod fel.

A cseresznyelegyet peterakás idején (a virágzás után három héttel) fehérürömteával távolíthatod el. A legyek 20 fok fölött bújnak ki a talajból, kikelésüket vastag mulccsal késleltetheted.

A légykártól a hagymát sárgarépa ültetésével védheted meg.

A drótférgeket félbevágott krumplival gyűjtheted össze, a répaféléket támadó fonálférgeket bársonyvirág telepítésével teheted ártalmatlanná, míg a szamócát mustárral vagy körömvirággal védheted meg a „fonalas” ellenségektől.

A lisztharmatra érzékeny növények védőnövénye a mellé ültetett fokhagyma és a sarkantyúka. Az uborka testőre ekkor a bazsalikom, a salátáé a turbolya.

Diólé - Így készül:
„2 liter vizet felforralok, majd belegyűrök jó sok diófalevelet, amit a kis zöld szárával együtt vágtam le. Megvárom míg kihűl, kiszedem a leveleket, és spriccelős flakonba teszem. Levél megy a komposztba, elriasztja a legyeket, meg a hangyákat. Az összes növényre jó, a spenótra is fújtam, meg a salátákra is."
(Gyöngyi Kerepesi osztotta meg VIDÉKEN ÚJRAKEZDŐK csoportban.)
Valaki megjegyzést fűzött ehhez, hogy ő gyerekkorában diólevéllel dörzsölte be a bőrét, a bogarak ellen.

A rovarriasztó és bőrszépítő hatás tudományosan is igazolható: "A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza."- lehet 

Tejes permetlé:
4 liter forralt és fölözött tejet keverjünk el 2 liter vízben és permetezzük ki, hígítás nélkül.
A fiatal paradicsom palántákat permetezzük vele, mert a gomba és vírusos fertőzések megelőzésére szolgál. / Kéthetente a levelekre permetezve a tejes víz hatásos ellenszere lehet a gazdák munkáját igencsak megnehezítő gombának. / A tej éppoly hatékony megoldásnak tűnik, mint a hagyományos kén- és réztartalmú növényvédő szerek, viszont nem rontja a gyümölcs zamatát.
A tradicionális módszerek többsége nem bizonyult hatékonynak, nem úgy a tej vagy a savó. Még kérdés, a tej hogyan fejti ki hatását, mindenesetre a teljes zsírtartalmú változat alkalmazása tűnik a legeredményesebbnek. Elképzelésünk szerint a tejzsír és a savó fehérjéi valószínűleg olyan mikroorganizmusokat táplálnak, amelyek a tőkén elfoglalják a lisztharmat élőhelyét, akár fel is falják annak spóráit

MEZTELEN CSIGÁRA
"Akinek van meztelen csigája, de nincs saját vagy lízingelt futó kacsája, egy tipp a csiga buli megfékezésére.
1 nagy fej fokhagymát (nem kell megpucolni csak szétszedni) 1 liter vízben felfőzni. Hagyni kihűlni, majd leszűrni.
1liter lötyi, 10 liter víz hígításban kipermetezni, főleg a növényeket. Helyzettől függően többször ismételni.
Működik!"

Környezetbarát tetűirtás
Hozzávalók: rebarbara szára levelestől, csalán, kesztyű, kés, öntözőkanna esővízzel, az áztatásra kiszemelt edény. A többit elvégzi a napfény

Gombafertőzésre
Zsurlófőzet - A gombafertőzésre hajlamos növényeket, például a paradicsomot, az epret és a rózsákat megelőzésképpen zsurlófőzettel permetezzük. Erősen párás, nedves napokon, amikor fennáll a gombásodás veszélye, mindenképp permetezzünk vele (közvetlenül a növényre és a talajra is).
Készítése egyszerű: 30 dkg zsurlót 5 liter vízben egy órán keresztül főzzünk kis lángon, majd ötszörösére hígítjuk, lehűtjük és már használhatjuk is.
Reggel a leghatásosabb, biogazdák szerint kéthetente érdemes megismételni a permetezést. A zsurló nem az a tipikus kerti növény, így érdemes kirándulások alkalmával begyűjteni. Ha viszünk magunkkal egy növényhatározót vagy az internetről letöltött fotót, biztosan rátalálunk, a mezei zsurlót különös levelei miatt nehéz összetéveszteni más növénnyel.

És még néhány fontos növény:

Pitypanglé
A pitypangból készült permetlé növekedésserkentő a legtöbb növényre.

A szerhez körülbelül 2 kg friss levélre van szükség, melyet tíz liter vízben két hétig erjesztünk, naponta kevergetve.
Ötszörös hígításban tavasszal és ősszel a talajra és a növényekre permetezzük.

A felsoroltakon kívül természetesen még számos növényből készíthetünk permetszert, érdemes a témában böngészni az interneten vagy bújni a szakkönyveket, hiszen magunknak és családunknak teszünk jót azzal, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt termelünk meg, amelyek nem tartalmaznak vegyszermaradványt.

Kamila Nemes pipitér ¹ - Chamaemelum nobile és az Orvosi székfű - Matricia recutita: A növények szárított drogja Azulén tartalmú és a belőle készített por és permetlé baktérium, vírus és gombaölő hatású.

Kamillalé
Két marék kamillavirágot másfél liter vízben fél napig áztatunk, majd leszűrjük és ötszörös hígításban permetezünk (locsolókannával is mehet a növényekre). Tapasztalatok szerint a zöld levéltetveket riasztja.

Orvosi rebarbara - Rheum officinale ² : Levél lemezének főzete levéltetű és atkaölő. A frissen mérgező leveleit megfőzik és rovarirtót készítenek belőle. A friss, savanyú nedvű gyöktörzs réz tisztítására alkalmas.

Nagy csalán - Urtica dioica ³ : A levelek szárított leveleiből készített permetlé Hisztamin tartalmú, hatásosan irtja az atkákat és levéltetveket.

Szappanfű - Saponaria officinalis ⁴ : Permetleve pajzs- moly- és vértetvek ellen nagyon hatásos. A növény szárított drogjának felületaktív Szaponin tartalma a gyógynövény alapú permetezőszerek hatékonyságát fokozza, de pajzs-moly- és vértetvek ellen permetleve önmagában is biztos.

Csillaghagyma - Tulbaghia violacea ⁵: A növény gyökerének illata elűzi a rágcsálókat, például vakond, pocok.

Dalmátvirág - Tanacetum cinerariifolium ⁶ : A szárított levél Piretrint tartalmaz. A szétszórt por távol tartja a legyeket, hangyákat, csótányokat, poloskákat. A háziállatok szőréből kiirtja a bolhákat és a tetveket. A porból permetlé is készíthető, ami még a burgonyabogarat is elpusztítja. Virágjának szárított drogja a melegvérű állatokra veszélytelen rovarirtószert, mindeközben nem károsítja a környezetet. Piretrint tarztalmaz. A lakásban vagy a kertben szétszórt por távol tartja a legyeket, hangyákat, csótányokat, poloskákat. A házi állatok szőréből kiírtja a bolhákat és a tetveket. Alapanyaga a margarétához hasonló dalmátvirág virágzata, ezt szárítják, és zúzzák finom porrá. A porból permetlé is készíthető, amely még a burgonyabogarat is elpusztítja. A hasznos rovarok megóvása érdekében alkonyatkor kell vele permetezni, a hatóanyag másnapra lebomlik. A Pyrethrum elsősorban a levéltetvek ellen hatásos - egytől egyig elpusztítja őket -, ám fontos hangsúlyoznunk, hogy sok más, kevésbé kártékony rovarra nézve is ártalmas lehet. Hogy ez utóbbiakat megóvd, célszerű a szerrel este lepermetezni a beteg növényeket, hiszen ilyenkor a rovarok többsége már nyugovóra tér.

Féregűző varádics - Tanacetum vulgare ⁷ : A dalmátvirághoz hasonló hatással bír. A növény szárított drogja ugyancsak tartalmaz Piretrint. Az őrlemény a dalmátvirágéhoz hasonlóan alkalmazható. A küszöb elé szórva távol tartja az egereket, hangyákat.

Boldogasszony tenyere - Tanecetum balsamita ⁸ : Szárított levele távol tartja a bolhákat, tetveket, hangyákat és a legyeket.

Murokrépa - Daucus carota ⁹ : Gyökerének szárított drogja és a belőle készített por és permetlé csíraölő (baktérium- és gombaölő) hatású.

Orvosi székfű - Matricaria recutita és Nemes pipitér ¹⁰ - Chamaemelum nobile: E növények szárított drogja Azulén tartalmú és a belőle készített por és permetlé baktérium, vírus és gombaölő hatású.

Kerti izsóp - Hysopous officinalis ¹¹ : A növény szárított drogja Penicilin tartalmú, pora és permetleve baktériumölő hatású.

Rozmaring - Rosmarinus officinalis ¹² : A virágos hajtás szárított drogja baktérium és gombaölő hatású.

Kerti ruta - Ruta graveolens ¹³ : A szárított levéldrog rovarűző és csíraölő hatású.

Illatos borjúpázsit - Anthoxanthum odoratum ¹⁴ : A növény szárított levéldrogja rágcsálók irtására szolgáló Dikumarint tartalmaz.

Istenfa - Artemisia abrotanum ¹⁵ : Szárított levéldrogjának permetleve és pora rovarűző.

Fehér üröm - Artemisia absinthium ¹⁶ , és Fekete üröm - Artemisia vulgaris: Szárított levéldrogjuk hatékony rovarűző.

Bíbor kasvirág - Echinaecea purpurea 17 : Szárított gyökérdrogja baktérium és vírusölő hatású.

Szagosmüge - gallium odoratum 18 : Szárított levéldrogja hatékony rovarűző.

Illatos macskamenta - Nepeta cataria 19 : Szárított drogja rágcsálók és földibolhák ellen hatásos.

Olasz szalmagyopár - Helichrysum italicum 20 : Levél és virágdrogja baktérium és gombaölő hatású.

Fokhagyma - Allium sativum : A növény minden része,de különösen a hagymája a sarjadozó gombák és baktériumok ellen hatóanyagot tartalmaz.

Díszítő védőnövények

A nálunk egynyáriként tartott ricinust (Ricinus communis) a házilegyek elkerülik, ezért a komposzttároló mellett lehet nagy segítségünkre a légyűzésben. A teljes növény, különösen a magja mérgező. A dekoratív sarkantyúka (Tropaeolum majus) és A bársonyvirág, népies nevén büdöske (sp. Tagetes) a másodlagos anyagcsere termékeket tartalmazó illóolaja révén elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén. Emiatt gyakran ültetik konyhakertbe is. Főleg paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Díszíti a spenót és saláta sorokat.

A bio-védőnövényként alkalmazható fajok többségére jellemző az intenzív illat- és szaganyagok kiválasztása. E növények levelei, vagy virágai illóolajokat választanak ki másodlagos anyagcseréjük folyamán, melyek egyes állatokat vonzzanak, másokat taszítanak. A borágó (Borago officinalis) elsősorban gyógynövényként ismert, ám dísznövényként sem utolsó. Szőrös levelei és levélnyelei miatt elkerülik a csigák. Ezért, ha az ágyások köré ültetjük, a borágóval körbevett területre nem jutnak be ezek a puhatestű kártevők.

Fűszerek és zöldségek

A liliomok és rózsatövek közelében érdemes fokhagymát (Allium sativum) ültetni, ami riasztja az egereket, a fonálférgeket és a szürkepenésztől is véd. A szürkepenész ellen egyébként minden hagymafaj alkalmazható, így a fokhagymánál dekoratívabb, kompakt növekedésű, lilásrózsaszín virágú metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a snidling is, mely egyáltalán nem fest kirívóan a dísznövények között.

Permetezzük fokhagyma-lével a salátát vegyszerek helyett. Dr. Gordon Port a newcastle-i egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat. A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma-lé (olaj) koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket stb.

A lisztharmat-megbetegedésekre érzékeny növények köré érdemes a fűszerként jól ismert bazsalikomból (Ocimum basilicum) ültetni néhány tövet. Egyrészt szárított leveleikkel levesek, sültek, pácok és mártások ízesíthetők, és még pikáns ízű szörp és üdítőital is készíthető a bazsalikomból. Másrészt ez a félméteres termetű növény gátolja a lisztharmat fertőzés terjedését, de a méheket magához csalogatja. Így ideális a lisztharmat-érzékeny almafajták, és az egynyári virágok - például petúniák - társaságába ültetni.

Honnan szedjem?

Váratlanul, valamint ritkán fellépő kezelési igény esetén a növényeket természetes környezetükből is begyűjthetjük: rétről, erdő széléről. Ám kerüljük a forgalmas útszéleket! Ha kis mennyiségre van szükségünk (például egyetlen fácska védelme), vásárolhatunk szárított gyógynövényt is, és a készítményt abból állítsuk elő.

A rendszeresen használt gyógynövényeket érdemes termeszteni. Elhelyezhetjük őket külön ágyásban is, mégis inkább a veteményes növényeinek közelébe célszerű ültetni őket, hiszen megfigyelések szerint előnyös hatásukat a talajon keresztül is kifejtik. Nagyobb ágyások, szélesebb sorközök esetén elférnek az ágyás szélén is.

A felhasználható növények között (lásd táblázatunkat ²¹) vannak mindennapos zöldségek, fűszerek (fejes káposzta, majoránna), ritkább élelmiszerek (rebarbara, pasztinák), teaként gyakran fogyasztott gyógynövények (kamilla, zsálya), kevéssé ismert gyógynövények (cickafark, lándzsás útifű), valamint a jelentős gyógyhatásuk dacára is gyomnövényként kezelt fajok (csalán, magas aranyvessző).

A növények gyűjtéséhez metszőolló, sarló, kerti kesztyű, terepen történő szedéshez szellős kosár szükséges. A levek elkészítéséhez hordóra lesz szükségünk. Célszerű beszerezni több, esetleg különböző méretű, de azonos anyagú hordót. Ne használjunk fémhordót! Ugyanis az erjedésben levő oldat ? nemkívánatos vegyi folyamatokat elindítva ? reakcióba léphet a fémmel.

Szükségünk lesz még esővízre is. Ennek hiányában jó a napfényes helyen tartott, állott víz is. A hordó lefedéséhez műanyag- vagy fémháló kell. Ezzel akadályozzuk meg, hogy állatok essenek bele. A képződő szagok elnyelésére meghinthetjük a lé felszínét kőzetőrleménnyel.

A lé keveréséhez nagyméretű fakanál, gumikesztyű szükségeltetik, a kijuttatásához tölcsér, locsolókanna, kézi viráglocsoló, háti permetező vehető igénybe.

Elkészítési módszerek

Erjesztett lé: Friss növényből 1 kilogrammnyit, szárítottból 100?200 grammnyit teszünk 10 liternyi esővízhez. Mérés hiányában a növénnyel félig telerakott edényt felöntjük vízzel. Sose töltsük tele, mindenképpen hagyjunk helyet a felhabzásra! Naponta egyszer alaposan kavarjuk meg. A lé megzavarosodik, majd habképződés indul. A habosodás 10?20 nap alatt magától elmúlik, ekkor a lé felhasználható.

Áztatott lé vagy hidegvizes kivonat: A növényt 1 napig áztatjuk hideg esővízben. A vizet használjuk fel, enyhébb hígításban.

Préselt lé: Az apróra vágott növényből gyümölcscentrifugával levet préselünk ki. Hígítási arány:
1 dl növényhez 100 liter víz.

Forrázat: A növényt felaprítjuk, forrásban levő vizet öntünk rá. Kevergetjük, majd 15 perc után leszűrjük.

Főzet: A növényt felaprítjuk,
1 napig áztatjuk, majd felforraljuk, és 20?30 percig főzzük. Hűtés után használjuk. Ha megerjed, erjesztett léként is használhatjuk.

Kijuttatás, felhasználás

A különféle felhasználási célokat a táblázatban foglaltuk össze. Ha permetezünk vele, használat előtt le kell szűrni a folyadékot, különben eltömi a szórófejet. Kórokozók ellen 1 : 4?1 : 5 arányban használhatók, lombtrágyaként viszont akár 1 : 50 arányú hígításra is szükség lehet.

Tápanyag-visszapótlására hígítás nélkül használhatjuk ősszel, illetve kora tavasszal: locsoljuk a veteményes sorai közé, öntözzük be a fák tövének környékét. A tömény levet tapadást elősegítő anyaggal (vízüveg) keverten a fák törzsére is kenhetjük.

Tenyészidőszakban történő talajöntözésre (palánták beiszapolására, virágzás elősegítésére) általában 1 : 10?1 : 20 arányú hígítást készítünk.

Az erősítő szert fiatal növényeknél, az egy adott kártevő gyérítésére szolgáló készítményt a probléma felléptekor, a virágzást serkentő, termésfokozó szereket rügyfakadáskor juttassuk ki!

A felmaradt levet hígítás nélkül a komposztra, vagy idősebb fák tövéhez lehet önteni. Hígított maradékot komposztra, vagy veteményesben a sorközökbe lehet önteni.

²¹

Aki már kipróbálta illetve használja is, küldje be tapasztalatait, esetleg javítson ki bennünket.  >Zoli<