Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Oct20

2017. Március 17., Péntek 10:38

Önvédő növénytársítások

Írta:  Hegedűs Attila György
Értékelés:
(14 szavazat)
A megfelelő növénytársítás nem a biokertészek találmánya, hanem már régóta használatos fogás. Egymáshoz illő növények csoportba ültetésével olyan növényközösségeket hozhatunk létre a konyhakertben, amelyek segítik, védik, támogatják egymást.

A kártevők, kórokozók távoltartásán túl odacsalogatják a hasznos, beporzó rovarokat. Más fajok pedig összegyűjtik, ezáltal megkönnyítik a növekedéshez szükséges tápanyagok felvételét. Lássuk tehát, mit mivel érdemes együtt ültetni?​      ​

Először is nem árt tudnunk, hogy a társítandó növények önvédő hatása akkor a legjobb, ha már a kezdetektől fogva együtt fejlődnek, azaz együtt ültettük/vetettük őket. 

Figyelem: ne várjunk teljes védettséget, hiszen ezzel a módszerrel csak annyi lehet a célunk, hogy a kártevők ne szaporodjanak el mértéktelenül, illetve az általuk okozott kár még elfogadható mértékű legyen. A növényvédelem ezen módja tehát elsősorban azoknak ajánlott, akik a friss konyhai alapanyagokon nem akarják növényvédő szerek maradékát érezni, vagy nem szívesen vesznek a hátukra permetezőgépet.

Nézzünk néhány párosítási receptet:

Vessünk körömvirágot a paradicsompalánták közé. A körömvirágból áradó erős illat távol tartja a levéltetveket.

A sárgarépát és a különböző káposztaféléket neveljük együtt a zsályával, hogy az elűzze a kártevőket.
Ha a sárgarépát és a póréhagymát (vagy bármelyik hagymafélét) a veteményesben egymás mellé ültetjük, ez a páros számos kártevőt tántorít majd el a rágcsálástól. A póréhagyma elűzi a répát károsító legyeket, míg a répa a hagymalegyet és a molyokat riasztja el.

Ha sarkantyúkát ültetünk a káposztaágyás köré, az mágnesként magához vonzza a káposztalevélen falatozó hernyókat.

Metélőhagymát (snidling) nem csak a konyhakertbe ültethetünk, hanem a virágágyás szélére is.
Ha kaprot vetünk, azzal olyan ragadozó rovarokat csalogatunk a kertbe, amelyek a levéltetveket fogyasztják.
A fokhagyma szaga ugyancsak a levéltetveket rettenti el a szívogatástól. A rózsa kiváló társnövénye.

A gilisztaűző varádics erős szagát utálják a hangyák. A növény neve nem arra utal, hogy a növény elűzi a földigilisztákat, hanem arra, hogy a népi gyógyászatban bélférgesség elleni kezelések során alkalmazták.
A hüvelyesek családjába tartozó növények (borsó, bab) a talaj tápanyagtartalmát javítják azzal, hogy gyökérgümőikben összegyűjtik nitrogént.

Cickafarkot ültetve növeljük a társnövények életerélyét, mivel a cickafark összegyűjti a foszfort, kalciumot, szilíciumot, amelyek a növényi részek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. Ezen kívül mutatós virágaival hasznos rovarok tömkelegét vonzza a virágoskertbe.

Kártevőirtás állati segítőtársakkal

NE CSAK A NÖVÉNYEK megfelelő társítására ügyeljünk, hanem arra is, hogy a kártevők elleni küzdelemben sok hasznos segítőre akadunk az állatok körében is. Ezeket a fajokat védenünk kell, segítve megtelepedésüket a kertben. A kártevő rovarok irtásában sokat segítenek az énekes madarak, például a cinegék. Szintén sok rovart pusztítanak a kertekben élő emlősök közül a sünök, a denevérek és a vakondokok. Ugyanezen okból nagyon hasznosak a békák, a gyíkok és a siklók. A hasznos, rovarpusztító rovarok közül mindenki jól ismeri a katicabogarakat, amelyek egy nyáron több ezer levéltetűt falnak fel. Hasznosak a fátyolkák, a fülbemászók, az aranyos bábrablók, valamint a fürkészdarazsak egész sora. Utóbbiak között akad olyan is, amely liszteske ellen vethető be igen sikeresen.

 

Mit mikor vessünk?

 

Lassan tervezhetjük, milyen gyógynövényeket ültetünk, érdemes ezért áttanulmányozni néhány általános érvényű tanácsot a fűszer- és gyógynövényekről. 

Alapvető tudnivaló: legtöbbjük fényigényes, ezért napos helyre vessük, illetve ültessük és az évelőket teljesen külön az egynyári növényektől.

 

Az évelők némelyikét ültethetjük egészen száraz helyre, illetve díszítő értéke miatt évelő virágágyba, vagy sziklakertbe. Az egynyári növényeket vethetjük, illetve ültethetjük a zöldségnövények sorai közé is, mivel kedvezően hatnak azok fejlődésére (például kártevőktől védik, csalogatják a méheket a virágok megtermékenyítéséhez.)

 

A fűszer- és gyógynövényeknek kevés károsítója, illetve betegsége van, ezért nem igényelnek vegyszeres permetezést. Teának, illetve fűszernek általában virágzáskor vágjuk a növényeket. A szárakat kis csomókba kötve, szellős, száraz helyen felfüggesztve szárítjuk. Száradás után a virág és levélrészeket a szárról lemorzsoljuk, és sötét, száraz helyen tároljuk.

 

Bazsalikom: meleg-igényes növény, ezért inkább palántaneveléssel szaporítjuk. Vetés április elején, kiültetés május közepén.

 

Borsikafű, csombor: vetés április elején.

 

Borsos menta, borsmenta: magját áprilisban kis cserepekbe vessük, és nyár végén ültessük végleges helyükre, egymástól 70-80 cm-re. 

 

Citromfű: magvetés április július között cserépbe. Kiültetés augusztusban illetve következő év tavaszán. Ősszel ne ültessük, mert kifagyhat. 

 

Édeskömény: április elején vessük 50-60 cm sortávolságra, 2-3 cm mélyre.

 

Izsóp: márciusban vessük cserépbe, majd szeptemberben ültessük ki.

 

Kapor: legeredményesebben úgy szaporíthatjuk, hogy késő ősszel vagy kora tavasszal elszórjuk a magját a kertben. Érdemes nyáron is vetni, így ősszel a fagyok előtt még szedhetünk zöldkaprot.

 

Kamilla, orvosi székfű: egyéves áttelelő gyógynövény. A túl laza talajok kivételével bárhol termeszthető.
Szaporítása: vethető kora tavasszal is, de több virágot hoz, ha nyár végén, szeptember elején vetjük. Az elmunkált, gyommentes talajra szórjuk el a magot, majd gereblyézzük és tömörítsük a felületet. A kamilla az őszi esők hatására kikel, áttelel és májusban virágzik.

A Kamilla fényen csírázik nem szabad befedni! 

 

Kerti kakukkfű: április elején vessük kis cserepekbe, 0,5 cm mélyen.  A hajtásokat a nyár folyamán csípjük vissza, hogy jobban elágazzon. A virágzás elején vágjuk, évente kétszer, május végén és szeptemberben.

 

Lestyán: termesztéshez mélyrétegű, nedves talajt igényel. Áprilisban vessünk néhány magot 10-12-es cserépbe. Kiültetés szeptemberben, jól megtrágyázott helyre. A házi kertben egy-két tő elegendő.

 

Levélpetrezselyem: nagyobb cserépbe vagy balkonládába is vethetjük, hogy mindig frissen juthassunk hozzá. Minél korábban, lehetőleg márciusban vessük el. Leveleit nyár elejétől az erősebb fagyokig, majd a tavaszi kihajtás után a magszár képződésig szedhetjük.

 

Levendula: tekintve, hogy a mag csírázásához hideg hatásra van szükség, ezért ősszel kell vetni 0,5-1 cm mélyen, ritkán szórva. Tavasszal a kelés elhúzódhat május elejéig. Sűrű kelés estén ritkítani kell. Amikor a palánták elérik a 10-15 cm magasságot, akkor 8-10 cm magasan visszacsípjük, azért hogy elágazzanak. A fejlett növényeket szeptember-október elején ültetjük ki egymástól 40-50 cm-re.

A levendulát, rozmaringot, zsályát eredményesen lehet félfás zöld dugvánnyal szaporítani...július végén augusztusban, tartsd párában 1-2 hét alatt magától gyökeresedik persze ehhez egy jó szomszéd vagy anyatő kell...!

 

Majoranna: magvetés márciusban, fólia alá, szórt vetéssel, vagy kis cserepekbe nagyon sekélyen, 2-3 mm mélyen. Kiültetés április végén 15-20 szálas csokrokban.

 

Rozmaring: télen fagymentes, de hűvös helyen kell tartani. Védett helyen, (pl. kőfalak déli oldala előtt) kiültetve többnyire áttelel. Májusban vessük cserepekbe, sekélyen. 10 cm magasság felett kissé csípjük vissza, hogy elágazzon. Később ültessük nagyobb cserépbe.

 

Szurokfű, oregano: vetés április-májusban cserepekbe. Kiültetés szeptemberben 30-40 cm-re.
Száraz virágzáskor kell levágni, szárítani, majd a száraz virágokat és leveleket morzsoljuk le a szárról.

 

Tárkony: két típusa van, a francia és az orosz tárkony. A francia tárkonyt csak tősarjakkal lehet szaporítani, az orosz tárkony viszont magról is szaporodik. Áprilisban vessük cserépbe. Kiültetés szeptemberben 40-50 cm-re. Betakarítása, szedése: második évtől vágható. Hosszú szárait virágzás előtt, 10 cm-re a föld felett vágjuk le, majd szárítsuk, és száraz leveleket húzzuk le a szárról.

 

Zamatos turbolya: ne a zöldséges ágyba vessük, hanem olyan helyre, ahol magját elszórva éveken keresztül kikelhet. Gyommentes talaj felületére szórjuk kora tavasszal, vagy inkább késő ősszel, majd gereblyézzük, tömörítsük a talaj felületét.

Elszórt magjaiból a nyár végi - őszi esők után késő ősszel is kikel.

 

Zsálya: vetés áprilisban cserépbe. 10 m2 beültetéséhez. Kiültetés augusztus végén- szeptemberben, 50-70 cm-re. Virágzás május-júniusban. Az elvirágzott szárakat vágjuk ki.

 Társitás
Hegedűs Attila György                
Magyarok Szövetsége
Beküldte: Szalontay Béla
Megjelent: 524 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 332 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.8%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Germany 2.9%France 0.3%
Russian Federation 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 460
This Week: 4075
Last Week: 5472
This Month: 16017
Last Month: 23130
Total: 1631673

Belépés