Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Jun23

2009. Június 18., Csütörtök 10:47

A legnagyobb nemzeti kincs

Írta:  Farkas Tibor
Értékelés:
(24 szavazat)
A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták - hiszen csak földgázmezőket kerestek - hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is.

 Az évszázad magyar pere! 5000 milliárd eurós nemzeti kincs a tét!

Több az energiakészletünk, mint Kuvait összes olaja!
Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt.

Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben. 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét: egy 5000 KW-os villamos-erőművet az NSZ.3-as kútra.

Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja!

Tervéből bukás lett: a feltaláló börtönbe került és immár 15 év óta áll a geotermikus villamos-erőmű ügye. Most úgy tűnik, fordult a kocka, és bírósági per lesz szeptemberben. A 15 éve tartó huzavona a kút tulajdonjoga körül bonyolódik.

A legnagyobb nemzeti kincs

A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták - hiszen csak földgázmezőket kerestek - hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is.

A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt "forrást" még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerre arrébb fekvő Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már - a gádorosival ellentétben - 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal rendelkező kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte.

Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét. Egy valóságos "geológiai atomkazánnal" állunk szemben, amelyben az évmilliókkal ezelőtt bezáródott tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévő radioaktív anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel.

A 25 év alatt kitermelhető 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértékű energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el.

Nagy előnyünk Izlanddal szemben, amely ma geotermikus nagyhatalom, hogy ott a különböző helyeken felbukkanó kitöréseket kell befogni hasznosításra, míg hazánkban minden egyes fúrt kúton szabályozhatóan tör fel az elementáris energia. Mivel a víz oldott földgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk.

A nedves tározórendszer oldott földgázkészletét néhány százmillió tonnára becsülhetjük, ami több mint a ma sokat emlegetett makói gázmező vélelmezett készlete.

Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzők miatt 5000 KW-os villamos erőmű telepíthető.

Kié a kút tulajdonjoga?

A Kőolajkutató Vállalat bányaszolgalmi jogát 1984-ben jegyezték be az NSZ.3-as mélyfúrásra. Akkor a Magyar Állam volt a föld tulajdonosa.

Aztán jött a rendszerváltás, és az 1990. évi LXV. tv. 107.§. (2) alapján a termálkút és az ahhoz tartozó terület Gádoros Nagyközség Önkormányzatának tulajdonába került. A képviselő-testület tagjai már korábban is kezdeményezték az ingatlan "f" alrészletét képező termálkút hasznosítását. Ehhez azonban sem tőkéjük, sem erre szakosodott vállalkozójuk nem volt.

1993. október 14-én "Adásvételi előszerződés" keretében az önkormányzat eladta a 0106/7 hrsz. ingatlant Vén Istvánnak azzal a kötelezettséggel, hogy az apportálást követően, a vevő 94 százalékos többségi tulajdonában lévő Első Magyar Geotermikus Villamos-erőmő Kft..-jének 5 éven belül villamos- és hőerőművet, valamint desztillációs és frakcionáló üzemet kell létesítenie.

Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben, ám egy évvel később már 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét. A vállalkozó ugyanis nagyszabású kárpótlásijegy-felvásárlási akciót hirdetett.

Annak érdekében, hogy felhívása kellő számú érdeklődőre találjon, néhány hónapos fizetési határidővel 120 százalékos árat ígért a jegyekért a vállalkozó. A felvásárlási akcióba - régi '56-os bajtársai segítségével - a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TŐB) és az Antall-kormány több politikusa is besegített.

Az akció olyan jól sikerült, hogy a geotermikus erőmű felépítéséhez több ezer ügyfél ajánlotta fel az egymilliárd forintot is meghaladó összértékű kárpótlási papírját.

Vén István állítja: tettével egyszerre több ellenséget is szerzett. A beruházás alapjául szolgáló gádorosi meddő olajkútra ugyanis nemcsak ő, hanem a MOL Rt. is
kidolgozott titokban egy geotermia-projektet. A nagyszabású felvásárlási akció pedig nem esett ínyére a jegyek alacsony árában érdekelt spekulánsoknak sem.

Geotermiai lottóötös

Nagy dobás volt, hogy 1981-ben eltalálták a Békés-Csongrád megyék alatti, több ezer köbkilométeres geotermikus tározót, amit a pannon rétegek alatt fekvő hatalmas töréstáblák, rétegek zártak közre. Lehet, hogy száz újabb fúrással sem érnénk célt, úgyhogy ezt az eredményt nevezhetjük "geotermiai lottóötösnek" is.

Sajnos a közeli fábiánsebestyéni fúrás környezeti katasztrófával fenyegetett, így a kb. 100 MW-os vadkitörést el kellett fojtani.

A két fúrás által eltalált tározó legalább 3000 méter mélyen van, a "felszínközeli" rétegekből 180-200 C fokos nedves gőz tör fel, a mélyebb - 8-10 km-re is lenyúló - törések átlagos hőmérséklete pedig a 250 C fokot is meghaladja.

A tározóval ma egyetlen kapcsolat az NSZ.3-as mélyfúrás. Ezért megy a harc. Meg az ország energiaellátásának nagy üzletéért.

Sokan inkább akarnak jó felárral orosz vagy közel-keleti energiát, mintsem, hogy kitermeljük az energiafüggőségünk enyhítésére és egy új iparág megalapozására alkalmas, nagyentalpiájú geotermikus tározóinkat.

Hazugságok és börtönévek

A történet további fejleményei mégis több kérdést vetnek fel: még negyedéves elmaradása sem volt a kifizetésekkel Vén Istvánnak, amikor csalás gyanújával 1994-ben a vállalkozót előzetes letartóztatásba helyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói.

Az erre vonatkozó rendőri indoklás többek között idézte a MOL Rt. azon nyilatkozatát, miszerint a Vén által magáénak mondott mélyfúrás valójában nem az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft.-é, hanem az olajipari nagyvállalaté. A MOL arra hivatkozott, hogy mivel az 1993-as adásvételi szerződést a földhivatalok csak 1996. október 1-jén vezették át a tulajdoni lapra, így azok semmisnek tekinthetők.

A MOL Rt. a rendőri, majd bírósági eljárásban azt is kijelentette, hogy Vén István 1990-ben bejegyzett szabadalma működésképtelen és a terve "kivitelezhetetlen".

A vállalkozót - aki 56-os forradalmi tevékenysége miatt már korábban ült négy évet a kádári börtönökben - végül kilencévi börtönbüntetésre ítélték, ám a bíróság végül is az ítéletét hét év letöltendő börtönbüntetésre enyhítette.

Időközben a földhivatal - amely a vállalkozó szerint szándékosan késett a tulajdonjog bejegyzésével - Vén István nevére írta a kút tulajdonjogát.

A MOL új céget alapított a geotermikus energiára

Tavaly a MOL a Green Rock Energy ausztrál céggel közösen CEGE néven társaságot alapított azzal a céllal, hogy az Magyarország piacvezető energiatermelő társaságává váljon.

Időközben az NSZ.3 kút mélyfúrására a MOL bejegyzett bányaszolgalmi jogot szerzett. Vén István most a perújítást követő szeptemberi tárgyaláson azt kéri a bíróságtól, hogy az olajtársaság bányaszolgalmi jogát töröljék, hiszen a 0106/7 hrsz. alatti terület nem a MOL-é, hanem az övé. A 15 évvel ezelőtt kezdődött per és következményei a következő részben olvashatók. 

 gádorosi és az amerikai geopressured típusú, igen nagy hőmérsékletű és terrasztikus geotermális tárolók összehasonlítása
Tároló paraméterek USA (Texas, Louisiana) Magyarország (Nagyszénás-Fábiánsebestyén)
Települési mélység [m] 4 800 3165 – 4034
A tároló kőzetek típusa törmelékes kőzetek (homokkő) karbonátos kőzetek (dolomit) Kvarcporfir
Réteghőmérséklet [oC] 150 190
A tárolókőzet porozitása [%] 20 – 30 3 – 4
A tárolókőzet permeabilitása [mD]

20 – 120

11 – 120
A tárolt fluidum térfogata [Mm3] 10 a harmadikon 10 az ötödiken
A tároló nyomásgradiense [MPa/km] 13,5 – 18,1 20,0
Árpási Miklós A geotermikus energiahasznosítás Magyarországon – 2008

A gádorosi és az amerikai geopressured típusú, igen nagy hőmérsékletű és terrasztikus geotermális tárolók összehasonlítása
Tároló paraméterek USA (Texas, Louisiana) Magyarország (Nagyszénás-Fábiánsebestyén)
Települési mélység [m] 4 800 3165 – 4034
A tároló kőzetek típusa törmelékes kőzetek (homokkő) karbonátos kőzetek (dolomit) Kvarcporfir
Réteghőmérséklet [oC] 150 190
A tárolókőzet porozitása [%] 20 – 30 3 – 4
A tárolókőzet permeabilitása [mD]

20 – 120
11 – 120
A tárolt fluidum térfogata [Mm3] 10 a harmadikon 10 az ötödiken
A tároló nyomásgradiense [MPa/km] 13,5 – 18,1 20,0
Árpási Miklós A geotermikus energiahasznosítás Magyarországon – 2008

(1. oldal / 2)
Megjelent: 11643 alkalommal

Hozzászólások  

 
Karakter
#1 Karakter 2012-05-03 23:49
Idézet:
Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja! Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzők miatt 5000 KW-os villamos erőmű telepíthető.
A számításban valami hiba van! Ugyanis, ha a nagynyomású forróvíz hőtartalma olyan jelentős, hogy a kőolaj hőtartalmát meghaladja, akkor a fűtőművekben, erőművekben a termelt forróvíz, illetve túlhevített gőz mennyiségénél jelentősen nagyobb mennyiségű kőolaj vagy földgáz eltüzelésére lenne szükség. Ez pedig nyilvánvaló képtelenség. A telepíthető 5 ezer kW-os erőmű jól jelzi a Kuvaittal való összehasonlítás sántaságát, ugyanis egy 5 MW teljesítményű erőmű legfeljebb egy cukorgyár energiaellátásának biztosítására lenne képes. Kuvait termeléséből pedig több száz MW összteljesítményű erőmű üzemel napjainkban.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 349 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.2%Canada 1%
Romania 5.9%Serbia 0.8%
United States 4.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.1%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%Czech Republic 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.8%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%

Today: 426
This Week: 3321
Last Week: 8104
This Month: 20219
Last Month: 23193
Total: 1545136

Belépés