Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2019Nov11

2019. Szeptember 25., Szerda 00:29

A szén-dioxid-kibocsátás mérsékelése és az ipari vállalatok is profitálhatnak belőle

Írta:  Steiner Petra
Értékelés:
(12 szavazat)
"Hangzatos közhellyé vált a mondás, miszerint az egyének szintjén kell megfogalmazódnia a tenni akarásnak ahhoz, hogy globális szintű változás legyen elérhető, sokan mégis a nagy cégekre, a szén-dioxid-kibocsátó óriásokra mutogatnak, mint a globális felmelegedésért elsődlegesen felelős szektor."

Klímavészhelyzet: magyar egyetemi kutatók szabadalma hozhat áttörést

Vancouver, Oakland, Bázel, London és Párizs. A felsorolt városokban egy közös, mindannyian klímavészhelyzetet hirdetettek, megelégelve az évről évre emelkedő átlaghőmérsékletet és a szeszélyessé, szélsőségessé fokozódó időjárási viszonyokat. A változás fő okozói az üvegházhatású gázok, abból is a legismertebb, a szén-dioxid, amely kibocsátásának csökkentése égető fontosságú a negatív folyamatok mérsékléséhez. A Szegedi Tudományegyetem munkatársai legfrissebb kutatásukban erre kínálnak megoldási javaslatot, aminek még a legnagyobb ipari óriások is örülhetnek.

Hangzatos közhellyé vált a mondás, miszerint az egyének szintjén kell megfogalmazódnia a tenni akarásnak ahhoz, hogy globális szintű változás legyen elérhető, sokan mégis a nagy cégekre, a szén-dioxid-kibocsátó óriásokra mutogatnak, mint a globális felmelegedésért elsődlegesen felelős szektor. Tény azonban az is, hogyha ezek a cégek nem lennének, kevésbé menne zökkenőmentesen a mindennapi élet a már évtizedek alatt komforttermékké alacsonyodott benzin, gáz és egyéb petrolkémiai, energetikai termékek nélkül.

A szegedi egyetem kutatói Dr. Janáky Csaba vezetésével 2014 óta dolgoznak azon, hogy egy olyan megoldást találjanak a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére, amivel a mindennapok megszokott ritmusa sem borul fel, az ipari vállalatok is profitálhatnak belőle, nem utolsó sorban pedig a környezetvédők is hálásan fellélegezhetnek.

Mind tudományos, mind gyakorlati szempontból egy mérföldkő, ahová elértünk. A közleményünkben azt írtuk le, hogyan lehet több elektrolizáló cellát egy berendezésbe integrálni anélkül, hogy ezek teljesítménye leromlana. Az egyik lehetőség, hogy az elektród méretét növeljük, a másik pedig, hogy ebből sokat egymás mellé helyezünk, és ezeket úgy kapcsoljuk össze, hogy egyszerre működjenek. Utóbbi módszerrel működnek már évtizedek óta a tüzelőanyag cellák, a hidrogénfejlesztő berendezések, de szén-dioxid-átalakításra ez nem volt megoldott, erre mutattunk most egy megoldást

– részletezte a kutatási eredményeket a SZTE Természettudományi és Informatikai Karának munkatársa, Janáky Csaba. Az ipari méretű felhasználást célként kitűző magyar szabadalom iránt Európából, Amerikából és az arab világból is számos petrolkémiai és energiaipari szereplő érdeklődik főként azért, mert azontúl hogy egy ilyen berendezéssel már azt is meg lehet előzni, hogy a szén-dioxid a gyárból a levegőbe kerüljön, abból az ipari vállalatok számára hasznos anyagok állíthatók elő.

A cégek részéről egyrészt ennek van egy PR-vonzata, mert a jövőbe mutató technológiákat is fejlesztik, de ennél azért mégis több, mert ők is látják és érzik azt, hogy a gáz és olaj időszaka nem fog örökké tartani, tehát fontos és szükséges, hogy legyenek nekik is olyan alternatív technológiák, amikkel valami mást lehet csinálni. Az pedig csak tovább tetézi ezt, hogy ez a valami más illeszkedik az értékláncukba, föl tudják használ saját tevékenységük során. A szabadalomban részletezett eljárás egyik előnye tehát a kibocsájtás csökkentése, a másik pedig az új termék létrejötte, és úgy néz ki, hogy ez esetben az új termék létrejötte, tehát a szén-dioxid átalakításával előállított etilénnek vagy szintézisgáznak vagy szén-monoxidnak van igazából gazdasági értéke. Annak külön örülünk, hogy ez úgy állítható elő, hogy a szén-dioxid nem kerül a levegőbe, de a piaci realitás az, hogy amit a vállalatoknak ezért a kibocsátásért kell fizetniük, az nagyon kevés motivációt ad ahhoz, hogy egy ilyen technológiafejlesztést támogassanak. Ez a legnehezebb benne, hogy nagyon nehéz bármilyen szén-dioxid-átalakító technológiát érdemben alkalmazni, hogyha az csak a környezetet védi, de hozzáadott értéket nem teremt

– fejtette ki a magyar szabadalom áttörő sikerének titkát a SZTE oktatója.

Felvetődik azonban a laikusokban a kérdés, hogyha nagy, ipari méretek között megvalósítható az üvegházhatású és a környezetre káros gázok kibocsátása, miért ne lehetne azokat egészen kis szintig megvalósítani, akár egészen a közlekedésig, családi háztartásokig? Janáky Csaba elárulta, hogy bár jövőbe mutató lenne egy ilyen fejlesztés, azonban jelenleg a gazdasági racionalitás áll útjába az ez irányú fejlesztéseknek. Bár az újonnan a gyártósorról legördülő autók mindegyike rendelkezik füstszűrővel, azonban ezek funkciója nem vethető össze a SZTE kutatásában foglaltakkal.

Az egyetem munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen eszköz alkalmazása a kipufogógázok átalakítására azért sem alkalmas, mert szükség van hozzá a szén-dioxid nagy mennyiségére és magas koncentrációjára. Eggyel nagyobb szektorban, a háztartások szintjén mindez szintén a gazdasági racionalitás miatt áll ingatag lábakon, azonban még egy szinttel fentebb, a kkv-k között már sokkal inkább indokoltabb egy ilyen technológia alkalmazása.

Éppen benne vagyunk egy olyan részletes piackutatásban és technoökonómiai analízisben, ami választ fog adni arra, hogy általában a piaci szereplők által megcélzott nagyvállalatokon és nagy kibocsátókon kívül mi az a szektor vagy mi az a szegmens, ahol ennek van realitása, ígéretes lehet

– jegyezte meg Janáky Csaba a kérdés kapcsán.

Az állami GINOP támogatásból létrejött projekt 2021 közepén ér majd véget, de a SZTE kutatója elárulta, hogy a már kutatásba bevont magyar tulajdonú, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ThalesNano Zrt. mérnökeivel együtt túl ambiciózusak ahhoz, hogy befejezzék a munkát, ráadásul mind az állam, mind a nemzetközi piaci szereplők részéről folyamatos az érdeklődés, így mindez bizalomra ad okot a folytatást illetően. A jövőben azt szeretnék, hogyha olyan partnerekkel bővíthetnék kutatói bázisukat, akik később felhasználói lehetnek a technológiának, így a folyamatos visszajelzéseknek köszönhetően minden bizonnyal egy, a gyakorlatban is jobban alkalmazható terméket készíthetnének.

Igaz, hogy a tudományos módszertantól ezzel egy fontos lépést tettek a technológia irányába, azonban Janáky Csaba hangsúlyozta, a berendezés gyakorlati alkalmazhatósága még időbe telik, ennek léptékét pedig, hogy mindezt években vagy évtizedekben érdemes számolni, leginkább a befektetések mértéke befolyásolja. Egy viszont biztos, megéri figyelemmel kísérni az új magyar kutatást, hiszen ki tudja, lehet, hogy egy korszakalkotó újításnak lehetünk szemtanúi, ami hasonló, ha nem nagyobb hírnevet hozhat kis hazánknak, mint azt egykoron a gyufa, a golyóstoll vagy éppen a villanykörte tette.

Forrás: hellovidek.hu
Ajánlotta: Antal Miklós

Megjelent: 119 alkalommal
Tovább a kategóriában: « A jövő üzemanyaga a kender ?

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.7%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 4%Norway 0.7%
Russian Federation 2.8%Kuwait 0.3%
Ukraine 2.7%France 0.3%
United Kingdom 2.1%Switzerland 0.3%
Slovakia 2.1%Australia 0.3%
Germany 1.8%Netherlands 0.3%
Sweden 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 573
This Week: 573
Last Week: 4388
This Month: 6894
Last Month: 17734
Total: 2180477

Belépés