Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Jul28

2013. Április 23., Kedd 10:41

A MAGYARSÁG eredete

Írta:  Orosz Zsolt
Értékelés:
(17 szavazat)
A magyar nép komoly identitási problémákkal küzd. Keveredik bennünk a múlt és a jelen, régi nagy uralkodóink szeretete és kritikája, elismerése és bírálata, a sumer történelem, az „állami" finnugor eredet, stb.

1. Mik vogymuk: isá, por ës homou...

Ebédkor jó külön-külön az előétel, finom a leves, a második, a desszert, de ez mind összekeverve, maga a moslék. Mai tudatunkban minden ott van összekeverve, egyszerre, és ez komoly gond a gondolkodásban.

Viselkedésünk maga is ellentmondó.

Európa legjobb helyén élünk, ugyanakkor teljesen mások vagyunk mint bármelyik szomszédunk. Nem is ért meg minket Európa, valójában félnek. Félnek valamitől, amit ők tudnak, mi pedig nem tudunk, vagy csak nem akarunk tudni. Féltek a múltban és félnek most is. Még a világ nagy államai is.

Elismerjük ugyan, hogy főleg keleti származású nép vagyunk, de mégis a nyugat után futunk. Ennek oka talán az is lehet, hogy igazából genetikailag kb. 7.000 magyar van, őket nyilván is tartják. Többször a kihalás szélén voltunk, így Szent István idejében, tatárjáráskor, a török harcok idején, stb. Ilyenkor mindig külső forrásból biztosították a lakosság létszámát, betelepítésekkel.

Keleten élő néprokonaink büszkék ránk, felnéznek ránk. Mi viszont nem szeretünk keletre nézni, pedig a Nap mégiscsak ott kel fel. A mongol tipikusan egy ilyen nép, mely nagyon közelinek érzi magát hozzánk. Nem véletlen, hogy a mongóliai magyar nagykövetség épülete volt a legszebb, a legnagyobb. 2006-ban az új kormány egyik radikális döntése volt, mikor bezárta a mongóliai magyar nagykövetséget, és eladta az épületet a franciáknak. Ezek után minden mongol állampolgár a pekingi nagykövetségre utazhat, ha magyar vízumot szeretne. Azt is tudjuk, hogy a mongol-kínai viszony nem felhőtlen.

Tovább kavarog bennünk a sumer történelemhez való hasonlítás. Az elmúlt 100 évben sokan fogalmazták meg, hogy valamilyen rokonságban állhatunk a sumer néppel. Ezt nem csak magyar kutatók, történészek, egyetemi tanárok állították, hanem külföldi szakemberek, akik sumer kutatók és semmi közük a magyarsághoz. Sok nyelvész állítja, hogy ha az ősi sumer nyelven megszólalna valaki, az olyan lenne, mintha magyarul beszélne, bár mi sem értenénk.

Az iskolákban teljes feledésbe merül a Szent István előtti történelem, csak úgy futólag kerül említésre, mintha nem sok közünk lenne hozzá. Mintha szándékosan butítanának le minket, saját vezetőink. Más nép büszke a múltjára, nekünk azt sugallják, merjünk kicsik lenni.

Az egész világ hemzseg a magyar helység-, és folyónevektől, amelyeket ugyanúgy írnak és ejtenek ki, akár mi. Vámos Tóth gyűjteményében: Afrikában található Arad, Ada, Avas, Bakosi, Bányai, Béga, Bikai, Baka, Dráva, Gyula, Moldvai, Rábai. Ázsiában található Apuka, Arató, Barai, Dobó, Daru, Gebe, Hab, Hun, Tokaj, Kapa, Kanna, Tiszta (folyó a Himalája déli oldalán), Seres, Suba, Tata, Bihar, Tomori, Tabán, Zaránd.

A Tatárlakán talált korong 7-8.000 éves, Etiópiában 10-14.000 éves kőbe vésett székely-magyar rovásírást találtak, a Boszniában feltárt piramisban szintén székely-magyar rovásírást találtak, mely több tízezer éves, stb.

2. Közös tudat a Földön

Az ausztrál bennszülöttek, akiket mi primitív népeknek nevezünk, már rég óta arról beszélnek, hogy van egy ismeretlen erő, mely összeköti gondolataikat, tudásukat.

1952 és 1958 között két kutató megalkotta a századik majom elméletet. Ez írott formában Lyall Watson: Életfolyam a tudattalan biológiája címmel, majd Ken Keyes A századik majom címmel jelent meg. A két tudós a japán Macaca fuscata majmokkal kísérletezett. Ezek a majmok nagyon szerették az édesburgonyát. A tudósok a vizes burgonyákat mindig bedobták a homokba. A majmok nagyon utálták, ahogy a homok csikorog a fogaik között. Egy Imo névre hallgató nőstény jött rá először, hogy ha megmossa a burgonyát, akkor nem kell a homokszemeket is megenni. A majmok egymástól ezt megtanulták, és a technológia elterjedt Koshima szigetén. Mikor már kb. 100 majom tudta, robbanásszerűen terjedt tovább, ez volt a kritikus szám. Olyan majmok is tudtak a technikáról, akik nem is találkoztak. Közben észrevették, hogy a szomszédos szigeteken is el kezdték a majmok teljesen hasonló módon mosni a burgonyát, pedig a szigetek között semmilyen fizikai kapcsolat nem volt.

Néhány évvel később egy brit és egy ausztrál kutatócsoport embereken tesztelte a közös tudat elméletét. Készítettek egy kép montázst, mely több mint száz emberi arcból állt, de ezek trükkösen elrendezve, az arcok többsége első pillantásra nem volt felismerhető.

Első pillantásra 6-8 arcot lehetett felismerni. Ausztráliában mutatták meg a kiválasztott embercsoportnak, és általában 6-8 arcot tudtak felismerni, maximum 10-et. Amikor több száz embernek hasonló tapasztalása volt, a kísérlet második fázisában, Angliában a BBC egyik kábeltelevíziós állomásán, mely szigorúan csak Angliában fogható, bemutatták a képet és megmutatták, megmagyarázták az összes arcot. Néhány perccel a BBC adás után, Ausztráliában újra több száz embernek megmutatták a képet, természetesen olyanoknak, akik még nem látták. Az új embercsoport szinte minden egyes tagja felismerte az arcok legalább felét, azaz egy nagyságrenddel többet, mint korábban. Azáltal, hogy Angliában sokan látták a képet, Ausztráliában is jobban tudták érzékelni. Az angol tudatot ausztrál emberek használták.

Ehhez hasonló a 100 cinke esete, amelyet a zenében járatosak ismerhetnek.

Megállapítható, hogy létezik egy közös tudat a Földön. Ezt nevezik morfogenetikus térnek, mezőnek, struktúrának. Ez biztosítja az egységes gondolkodást, fejlődést a bolygónkon. Ezért van, hogy távol egymástól hasonló dolgokat fedeznek fel az emberek, aztán kezdenek vitázni, hogy ki, kitől lopta el a találmányt.

3. Rúnák jelentése és szerepe, egységes eredetű rovásírás

A rúnák még messze a rovásírás előtt jelentek meg, bár ezt a tudomány nem érti és éppen ezért nem is akarja elfogadni. Tény, hogy spirituális tanok taglalják egyedül a rúnák igazi jelentését. Főleg különféle páholyokban tanítják az igazságot, ez pedig sokszor nem írható le.

A rúnák nem mások, mint a földi életet irányító istenségek, erők, elemek jelei, azokat megtestesítő szimbólumok. Ezekből összesen 25 darab van. Messze az ember megjelenése előtt léteztek Az istenségek, erők, elemek mind rezgések, ahogy maga az egész anyagi világ is. A rúnák az istenségek, erők, elemek tulajdonságainak megidézésére szolgálnak.

Napjainkban úgy nevezik, hogy az ógermán rúnák, hiszen az északi népeknél fedezték fel ezeket a jeleket. A vikingek úgy tartják, hogy Odin isten ajándékozta az emberiségnek ezeket a jeleket.

A rúnák nem írásjelek voltak, nem egy adott információt akartak rögzíteni kőre, fára, homokba, hanem egy-egy eseményt, élethelyzetet befolyásoló erőket megmozdító, megjelenítő jelek, szimbólumok. Ilyen tulajdonságok a siker, védelem, szerencse, stb. Tudatos alkalmazásuk segített a hozzáértőnek. Mivel nincs jó és nincs rossz, a rúnák a fizika törvényei szerint nem rendelkeznek érzelmekkel, nem bírálnak felül. Éppúgy, ahogy nincs se fehér, se fekete mágia, hanem fehér vagy fekete mágus. Nincs jó és rossz kés, az, aki a kezében fogja a kést, dönti el, hogy kenyeret vág, vagy embert öl.

Mátyás király híres Fekete Serege is spirituális erővel bírt. Úgy tarják számon, hogy egy lovas katona elbánt 30-35 ellenséggel. Mátyás királynak volt egy küldetése, melyben segítette őt zsoldos serege. Mikor Mátyás Bécsben megtorpant, a Létezés kikapta őt (megmérgezték), és az addig egy célt szolgáló sereg szétszéledt és fosztogatásba kezdett, más cél szolgált.

A Hitler által használt horogkereszt sem új keletű. Négyezer éves szobrokon is látható. A horogkereszt Siva isten jele. Ő a romboló. Hitler az első fázisban a rombolást végezte Siva jelképe által támogatva. Nem véletlen, hogy egy egész népet tudott hipnotizálni és maga mellé állítani egy gyilkos háborúban. Ez a különleges hatás a mai német fiatalok körében is hat. A rombolás után következett volna a fordított horogkereszt alkalmazása, mint a teremtés jelképe, mikor építi az új birodalmat. Ez a jelkép Brahma isten szimbóluma. Mikor ezzel a fázissal is végzett, következett volna a fenntartás, az egyenlő szárú kereszt, Visnu isten jelképe alatt.

Az alap rúnák a következők (25 db):

Az alap rúnák a következők

Az emberiség fejlődésével kezdett kialakulni az írás, ennek első formája a rovásírás vagy ékírás. Mivel a rúnák mindenhol ott voltak az emberek életében, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén éltek, az első rovásírás jelek félelmetesen hasonlítottak a rúnákra, hiszen abból indultak ki. Így egyáltalán nem véletlen, hogy a sumer rovásírás nagyban hasonlít a magyar rovásírásra, sőt az egyiptomi hieroglifákra. Így történhetett meg, hogy magyar kutatók a hatvanas években jobban olvasták az egyiptomi piramisok belsejében található hieroglifákat, mint maguk az egyiptomiak.

A magyar rovásírás igazi formája a Magyar Adorján féle rovásírás.

magyartortenelem2

Mint minden szakrális írás, ez is jobbról balra íródott, a múltból a jövőbe.

Szent István, államalapítás után betiltotta a rovásírást, helyette bevezette a latin ábécét. A világon két népre volt jellemző, hogy szinte mindenki tudott írni az emberek széles tömegéből, ez volt a sumer és a magyar. Az új latin abc-t viszont csak a papok és íródeákok tanulták meg, ily módon a nép egyik pillanatról a másikra írástudatlan lett. Azonban a nép magában hordta a tudást, hiszen az 1848-as forradalom idején a magyarok rovásírással üzentek egymásnak, a ház falára felfestve jól látható módon, azonban nem volt senki a labancok közül, aki ezt értelmezni tudta volna. A szocializmus idején egyenesen tilos volt arról beszélni, hogy ilyesmi létezik. Napjainkban szerencsére újra reneszánszát éli ez az írásmód. A spirituális iskolákban gyakran tanítják, hogy a magyar a teremtés nyelve. Ha az ember a rovásírást alkalmazza, jobbról-balra, pillanatok alatt megtanulja használni és egy magasztos érzése támad, mintha meditálna, mintha a Teremtővel levelezne. Ehhez hasonló a magyar női meditáció, a szakrális ősi motívumok hímzése.

Székelyföldön paraszti körökben napjainkban is sokszor használják a mezőgazdasággal kapcsolatos információk rögzítésére az ősi rovásírást. Mikor megkérdik az idős embereket, hogy miért teszik ezt, a válasz szinte mindig ugyanaz, ez olyan magasztos érzés és mintha megáldanák saját munkájukat.

A világ minden részén a rúnákból alakultak ki az első rovásírásos betűk, majd a kereszténység térhódításával a latin ábécé jelent meg, mindenhol gyökeresen eltörölve a rovásírást. Ha megnézzük az első rovásírások mennyire hasonlítanak, helyenként pedig teljesen megegyeznek az ősi rúnákkal. Az északi népeknél egyenesen rúnaírásról beszélnek, ez valójában ott is csak a rúnákból kialakuló első rovásírás. Addig amíg egy ősi rúna egy tulajdonságot, egy adott típusú láthatatlan, de létező Erő megnyilvánulását jelentette, addig a rovásírás egy-egy jele, egy-egy betűt jelentett.

4. Magyar az ősi nyelv?

Az 1900-as években több olyan fehér indián törzset fedeztek fel az Amazonas őserdeiben, akik eddig elszigetelten, a világtól elzárva éltek. Az első világháború után több újság is írt arról a tényről, hogy az emigrált magyar mérnökök egy része az általuk vezetett építkezéseken bizonyos indián munkásokkal magyarul beszélnek a munkavégzés során. A második világháború után még több emigráns telepedett itt le, ezek egyike volt Móricz János. Ő szándékosan kutatta az ősi törzseket. Az 1960-as években Ecuadorban talált három, magyarul beszélő törzset, ezek a Cahari, a Mochica, és a Puruha. Kutató munkájának eredményeként magyar nevű földrajzi helyek, településnevek és magyar családnevek sorára bukkant. A törzsek mindent tudtak az őstörténelemből, és szkíta rokonságukról beszéltek.

Móricznak az őslakók megmutattak egy barlangot, melynek a Táltosok Barlangja nevet adta, itt ősi ereklyéket, ősi magyar rovásírásos emlékeket talált és az egész magyar őstörténelmet. Természetesen a felfedezését Móricz, lévén büszke magyar, bemutatta a világnak, azonban nem kapott igazi nyilvánosságot. Ebben a spanyol leigázók döntő szerepet játszottak.

Az 1970-es években Móricz nyomán francia kutatók indultak el, hogy keressék a még megmaradt magyar nyomokat. Ők az ősi európai civilizációt és annak szerteágazó nyomait keresték. Sosem tértek vissza. Az egyik hír szerint meghaltak. A másik szerint olyan végtelen spirituális felemelkedésben volt részük, hogy nem óhajtottak visszatérni a fejlett nyugati világba.

Másik érdekesség II. András uralkodása idején (1205-1235) történt. A pápa kérésére a magyar király elindult 20.000 fős sereggel a Szentföld felszabadítására, az idegen vallású népek kiűzésére. A keresztes háborúk fő ideológiája az volt, hogy minél több embert ölnek meg a harcok során, annál nagyobb dicsőség vár rájuk a túlvilágon. Mivel II. András és serege nem öltek meg egy embert sem a Szentföldön, ezért a pápa kiátkozza őt és sikertelennek minősíti a hadjáratot.

II. András leírásai szerint mikor a Szentföldre ér, saját nyelvén köszönti őt és seregét az ott élő nép. Napokon át ünnepelnek a találkozás örömére, majd két hónap alatt Jeruzsálem királyává koronázzák, úgy, hogy egy csepp vér sem folyt. Természetesen a pápa számára ez nem nevezhető sikernek, de a magyarság számára igen.

5. Kőrösi Csoma Sándor

Székely kisnemesi családban született, 1784-ben. Gyerekkora óta feltett szándéka, hogy megkeresi a magyarok őseit, felkeresi a honfoglalás útvonalát, mérföldköveit és megkeresi az Ázsiában maradt testvéreket.

Kevesen tudják, hogy szabadkőműves lett, és az itt szerzett tudás még jobban megerősítette elhatározásában. Szabadkőművesként hallott a világ, az emberiség eredetéről, a magyarság szerepéről és származásáról (spirituális körökben meghatározó szerepet tulajdonítanak a magyarságnak úgy a múltat, mint a jelent illetően). Sokat edzette testét és akaratát, szándékosan sokat nélkülözött, éhezett, így készült a nagy útra.

1820 és 1842 között nagy utat tett meg, hol a pestisjárvány állta útját, hol a perzsa háború, de útja során bejárta egész Belső-Ázsiát, megtanulta a tibeti nyelvet, elkészítette Tibet történelmét, földrajzát, és elkészítette a tibeti-angol szótárt, mindezért később szentté avatták.

A tibeti nyelvet azért kezdte tanulmányozni, mert remélte, hogy talál utalásokat a magyarság eredetére.

Utazásai során találkozott kisebb népcsoportokkal, melyekkel meg tudta értetni magát magyar nyelven, számára ez mindennél többet jelentett.

Utazásai vége felé több mint 17 nyelven tudott írni vagy beszélni. Ahogy egyre több nyelvet ismert, több ezer könyvet olvasott, egyre jobban átlátta a valós történelmet, a népek vándorlásait, megértette, hogy a magyarság egy a Kárpát-medencében kialakult nép, mely azonban főleg Ázsia irányából érkező keleti népek kultúráját és tudását hordozza. Azt is megértette, hogy saját kora magyarsága lemondott saját tudatáról, és néha az idegen törzsek sokkal többet tudnak az ősi történelemből, mint a „modern magyarság".

6. A Kárpát-medence népe

Európában az élet a Kárpát-medencében alakult ki, itt volt a legélhetőbb a klíma, itt a legalkalmasabb a mezőgazdaság számára az éghajlat, a talaj illetve itt a legbőségesebb a víztartalék, itt a legkevesebb az éghajlati kilengés, ritkák a kiszáradásos, sivatagosodási időszakok. A négy évszak jelenléte kiegyensúlyozottságot eredményez. Földrajzilag a Kárpát-medencét védik a környező hegyek, ide értve az Alpokat is.

Mindezek tudatában megértjük, hogy sokan pályáznak erre a helyre a nagy nemzetek közül, illetve az önjelölt módon, a világvégét túlélni hivatott nemzetek.

A Kárpát-medence szinte az ősidőktől fogva lakott volt, és a fejlődés párhuzamosan zajlott a sumer fejlődéssel. Például, amikor a sumer területeken a rézbányák és a rézfeldolgozás a csúcskorát élte, akkor a Kárpát-medencében szintén ez a fejlettségi fok volt tapasztalható, mindez i.e. 4.000 körül.

A mai Magyarország területén százezres lélekszámú települések romjaira bukkantak, ezeket mai szóhasználattal megapoliszoknak nevezhetjük, tekintetbe véve az akkori városok lakosságának számát.

A Kárpát-medence népére jellemző, hogy befogadóak voltak, azaz akik messziről jöttek, azok itt letelepedhettek, beolvadtak és gyarapították az itt élő kultúrát. Amolyan össznépi olvasztótégely alakult ki az idők során. Több kutató arról beszél, hogy matriarchális társadalmi rendszer volt a jellemző, azonban itt ez azt jelenti, hogy befogadó, mint az anya, mint a nő. A jangos társadalom expanzív, nem elég a saját területe, hanem terjeszkedik, gyarmatosít. A nemzetek közül ilyenek az angolok, spanyolok, portugálok, az angolok utódaiként az amerikaiak, stb. Ők mindig is abból életek, hogy más területeket leigáztak és hazavitték az ott elvett javakat. Ezzel ellentétben a jines társadalom befogad, asszimilál és ő maga is tanul, fejlődik.

Mitől más a Kárpát-medence népe?

I.e. 1.000 körül Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és a Kárpát-medence népének. Az Ómagyar Mária-siralom szövege a mai napig érthető, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk. Shakespeare drámáit, a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 450 év során. A magyar megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Mindez azzal magyarázható, hogy a magyarhoz képest az angol egy fiatal nyelv, ugyanis fiatal korában sokat változik, fejlődik, alakul egy nyelv, majd egy idő után megállapodik, bár kisebb változásokon még akkor is átmehet, ezek viszont nem alapvető változások.

A Magyar Zenetudományi Intézet regisztrált 200.000 magyar népdalt, amelyből 100.000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6.000 népdalt tudtak összegyűjteni.

A magyar mesevilág páratlan az egész világon. Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá. A legtöbb európai országban, a gyerekek számára írott mesekönyvek írói a magyar népmesékből indulnak ki.

Európa nem ismerte a hús megfőzésének módját. Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Keletről érkezett a sajátos fűszerezési technikák sora, a darabolás, a fűszerekkel való összefőzés. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé keletről érkezett az erős íz alkalmazása az ételekben.

Szintén keltről származik a nadrág, a zakó (kazak), a hosszú kabát (kaftán).

Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt addig keleti népek behozták a háromnegyedes sarkos cipőt, az alsó fehérnemű is így került a világnak erre a részére.

A hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, a Kárpát-medencében 3.000 éve. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.

Az öntözéses gazdálkodás és a vetésforgó is keletről érkezett, addig főleg a sumerok ismerték, leírásaik szerint ezt a tudást az istenektől kapták ajándékba. Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak.

Ludas Matyi története teljesen hasonló egy régi sumer népmesével. Abban egy szegénylegény Nippur városában hasonló helyzetbe kerül, mikor egyetlen vagyonát a kecskéjét elveszi egy gazdag ember. Ekkor megfogadja, hogy háromszor veri vissza. Meg is tette furfangos módon. A nippuri mese kb. 6.000 éves. Nincs a világon több, ehhez hasonló mese.

7. A Nap mindig keleten kel, és nyugaton nyugszik.

A sztyeppén élő népek, ahogy ma nevezzük őket a nomádok, igen értékes tudást és életvitelt képviseltek. A sztyeppei életet meghatározza a hely, a terület, annak az ellátó képessége. Egy-egy törzs tartott bizonyos mennyiségű lovat, illetve haszonállatot, mindehhez adott nagyságú területre volt szükség. A keleti népekre mindig is jellemző volt a szaporodás, mely túlnépesedéshez vezet. Ilyenkor, mivel a földterület mérete korlátozott, a törzs egy része elmegy, hogy a megmaradóknak elég életteret biztosítson.

A sztyeppei népek mozgékonyak, a megélhetésük miatt különböző harcművészetek mesterei voltak, keresztül-kasul járták a távoli régiókat is, és ahol tehették, letelepedtek. Út közben sokat tanultak más kultúráktól is, mondhatni az információ és a tudás hordozói lettek.

Ez, a keletről induló népvándorlás mindig is jellemző volt az emberiség történelmére. Ugyanez zajlik napjainkban is. A keleti népek túlnépesednek és elindulnak nyugat felé, magukkal hozzák tudásukat. Ha megnézzük a történelem során a nyugati kultúrákat, amikor kezdenek belefulladni saját mocsarukba, mindig kelet felé fordítják tekintetüket, és onnan várják a segítséget, a megoldást. A Nap mindig keleten kel.

Az ősi harcos népeknél megfigyelhető egy kettősség. A fennmaradás érdekében gyakran egy törzs két részre oszlik, az egyik fele harcol és megvédi a másikat, nincs családja, mert ha meghal, nem marad árva család. A másik fele a törzsnek nem hord fegyvert, ő földművelő, állattartó, családja van, sok gyereket szül, nevel, ő biztosítja az élelmet és a szaporodást mindkét csoport részére. A törzs két fele vagy akár két külön törzs, aki így összekötötte sorsát, mai szóval élve szimbiózisban élt.

Ilyen feladat megosztást találunk Hunor és Magor esetében. Hunor volt a harcos, család nélküli törzs, hódítottak, harcoltak és vigyáztak Magorra. Magor volt a törzs, mely hordozta a népcsoport igazi küldetését. A Magor törzs tagjai teljesen egyformán öltöztek, egyformán hordták a frizurájukat, és hordozták az ősi tudást, a küldetésüket, mely spirituális jellegű volt. Ez a népcsoport magas tudatszinttel bírt, ahogy ma mondanánk megvilágosodott emberekből állt, akik megértették a teremtést, tudták helyüket és szerepüket a világban, volt egy ősi kapcsolatuk olyan erőkkel melyeket szabad szemmel ma sem látunk, és letagadjuk ezeknek az erőknek a létét a tudomány nevében. Nekik köszönhető az, hogy a magyar ember feltaláló, alkotó, ötletei vannak, igazából csak leszed dolgokat a világmindenségből.

A fentiekkel teljesen hasonló feladatmegosztás volt tapasztalható például zsidó törzsek esetében is. Jézus sosem hordott fegyvert, mert az ő törzse a tudást hordozta. Krisztus egy magas tudatszinttel rendelkező, spirituális ember volt, akinek eszébe sem jutott harcolni, ő a szeretetről beszélt és spirituális erejével gyógyított. Az apostolok viszont harcosok voltak, állandóan kardot hordtak és néha meg is markolták, mikor úgy tűnt, hogy meg kell védeniük Jézust. Számukra ez természetes volt, hiszen így nevelték őket, minden körülmények között meg kell védeniük a fegyver nélküli törzset.

A világ minden részén megtalálható a sámánizmus, azonban a Kárpát-medencébe a keleti népek hozták el. A sámán egy olyan, magas tudatszinttel rendelkező ember, aki különböző technikák segítségével más, a szabad szemmel nem látható világokat is elért, ott neki szava volt, és az ottani döntései kihatással voltak a háromdimenziós világra és annak eseményeire. Olyan ez, mint ma az internet. Ha valamit nem tudunk, rácsatlakozunk és letöltjük. Az is előfordul, hogy feltöltünk információt és mindezzel befolyásoljuk, alakítjuk napi életünket. A sámán mindig ott volt a törzs vezetője mellett és segítette a vezető munkáját, tanácsadója volt. Sámán nélkül a vezető nem tett egy lépést sem. Viszont a sámán sosem volt vezető, csak bölcs tanácsadó. Ő sosem döntött. Sámánnak születni kellett (és kell). Az emberek mindig keresik a párjukat, mintha fél-emberek lennének. Erről szól egész életünk. A sámán olyan kivételes egyensúlyban van, hogy egymaga az egész. A sámán nem keresi párját, mert nincs hiányérzete. Tud ő párkapcsolatban is élni, de egyedül jobban érzi magát. Ma divatos sámán és táltos képzésekre járni. Sámán csak az lehet, aki annak születet, ennek megfelelően karmája is ez.

A keleti népek még napjainkban is ismerik és alkalmazzák a sámánizmust.

A magyar őstörténelem is tele van sámánokkal, legismertebbek a hunok sámánjai. Az egyik legnagyobb sámán, a hun idők kezdetéből Csalogány volt. A csalogány az az énekesmadár, mely a legnagyobb frekvenciatartományt tudja kiénekelni. A nevezett sámánt azért nevezték Csalogánynak, mert a létezés minden síkját meg tudta szólítani. Tőle sámán dinasztiák származtak. A Csalogány, egy ősi magyar családnév, nagy múlttal.

Szent István, mikor a kereszténységet meghonosította, megölette a sámánokat, így a sámánizmusnak vége lett. Ugyanakkor a sámán fogalma tovább élt táltos néven, igaz itt már kibővült a fogalom. A sámánizmus a spirituális világ peremterülete. A sámán bölcs ember, a láthatatlan erőkkel dolgozik, adott cél érdekében. A táltos az szélesebb területet ölel fel, mert ő amolyan pap is, nevelő is, orvos is. Míg a sámán szellemekkel gyógyított, addig a táltos a szellemeken túl, akár masszázzsal is. Táltos lehetett vezető is. Sok magyar királyra és vezetőre mondták, hogy táltos volt. Még a magyar népmese is táltosoktól hangos.

Egy ilyen híres vezér Koppány volt (mai szóhasználattal, utólag nevezhetjük táltosnak). Mint vezér, harcban a magyarok ősi taktikáját alkalmazta, mely szerint ékszerűen behatoltak az ellenség közé, majd visszavonulást színlelve, a megüresedett helyre beáramló ellenséget oldalról körbevették és felmorzsolták. Szent István a taktikát ismerve, a német seregek élén, bekerítette a magyarokat. Koppány, akit nem fogott a kard (ezért tekintették táltosnak), úgy döntött, inkább ő haljon meg, mint a magyar nép. Mikor ezt a döntését meghozta, azonnal megsérült, majd később meghalt.

8. Honfoglalás →

(1. oldal / 2)
Megjelent: 3950 alkalommal

Hozzászólások  

 
Boróka
#2 Gondolatok a 3., 4., 7. pontokhoz.Boróka 2013-04-28 07:42
Idézet:
Az emberiség fejlődésével kezdett kialakulni az írás, ennek első formája a rovásírás vagy ékírás.

Előtte néhány sorral:
Idézet:
A rúnák nem írásjelek voltak, nem egy adott információt akartak rögzíteni kőre, fára, homokba, hanem egy-egy eseményt, élethelyzetet befolyásoló erőket megmozdító, megjelenítő jelek, szimbólumok.
- Ha a fordított sorrendben idézett - szerzői - gondolatok értelme mögé pillantunk, akkor belátható, hogy az írás megjelenése nem fejlődés, hanem visszafejlődés eredménye volt. Visszafejlődés abban az értelemben, hogy amíg a rúnákkal erőket idéztek meg, addig az írás már ennek a spirituális képességnek a csökkenését jelezte. Az írás ugyanis már csak a folyamatot volt képes kódolni, a képességet nem pótolta. A hanyatlást az is jelzi, hogy az írás megjelenése - vélhetően - a tudás rögzítésének igényéből fakadt és az ismeretek átadásának, megőrzésének eszközévé vált. Az írás megjelenése, mint áttétel, jelzi a mágikus életszemlélettől és gyakorlattól való eltávolodást. Mára eljutottunk odáig, hogy 'fejlődésünk' eredményeképpen csak azt fogadjuk el bizonyítottnak, amiről írás van, ezzel a valóság és a történelem megváltoztatásának útjára lépett az emberiség. Amíg a mezopotámiai írásos emlékek megsemmisítéséhez még XX. századi katonai technológia kellett, addig a későbbi írásemlékek eltüntetéséhez már elég volt a könyvtárak felgyújtása, vagy az átírásuk. Amíg a primitívnek tartott népek szájhagyomány útján népük történelmének évezredeit voltak képesek máig megőrizni, addig 'fejlett' civilizációnk a hazugságok körül gerjesztett vitákkal tereli el figyelmünket a valóságos folyamatoktól és burkolja homályba a múltat. Kijelenthető, hogy az igazság eltitkolásának egyik legjobb módszerévé vált az írás.

Idézet:
egyáltalán nem véletlen, hogy a sumer rovásírás nagyban hasonlít a magyar rovásírásra, sőt az egyiptomi hieroglifákra. Így történhetett meg, hogy magyar kutatók a hatvanas években jobban olvasták az egyiptomi piramisok belsejében található hieroglifákat, mint maguk az egyiptomiak.
- Ezzel a gondolattal az a baj, hogy az írások hasonlósága mögött egyszerű írásfejlődési folyamatot sejtet, csak az írások hasonlóságára irányítja figyelmünket, ezzel akaratlanul is elhallgatja az írások hasonlóságán túli összefüggéseket a megnevezett kultúrák közt. Ugyanis nem egyszerűen az írások hasonlóságáról van szó, hanem az íráskép mögött feltárt fogalmak magyar nyelvi azonosságáról, magyarul való értelmezéséről! Ez pedig nem írásfejlődési következmény, hanem az ősműveltségről való leválás után is kimutatható műveltségi rokonság!

Idézet:
Székelyföldön paraszti körökben napjainkban is sokszor használják a mezőgazdasággal kapcsolatos információk rögzítésére az ősi rovásírást. Mikor megkérdik az idős embereket, hogy miért teszik ezt, a válasz szinte mindig ugyanaz, ez olyan magasztos érzés és mintha megáldanák saját munkájukat.
Szeretném felhívni az érdeklődők figyelmét Szőke Lajos: Az emberiség égi eredetű ABC jelrendszre című tanulmányára, amely a szerző honlapjáról szabadon letölthető! Ebben a munkában Szőke Lajos azt bizonyítja, hogy a magyar rovásírás képjelei nem önkényes alakzatok, hanem a tisztán kiejtett hang vízben keltett rezgésének képét őrzik, ezáltal a rovás olvasása ezekre a rezgésekre való ismételt ráhangolódás élményét jelenti. Ez lehet a székely parasztság szokásának hátterében.

---------------

Idézet:
4. Magyar az ősi nyelv?
- A felsorolt példák érdekesek és hasznosak, de...! A címben feltett kérdésre válaszként kevés, ennek megfelelően megválaszolatlan is maradt!

- Dudás Rudolf, Kiss Dénes, Kolumbán Sándor, Mellár Mihály, Varga Csaba, Varga Géza tanulmányai adhatnak igenlő választ a címbéli kérdésre.

---------------

Idézet:
hasonló feladatmegosztás volt tapasztalható például zsidó törzsek esetében is. Jézus sosem hordott fegyvert, mert az ő törzse a tudást hordozta.
- Jézus nem volt zsidó, ezért a két gondolat fenti módon történő összekapcsolása hamis!
Idézet
 
 
Boróka
#1 Gondolatok az 1. ponthoz!Boróka 2013-04-26 07:29
Idézet:
Elismerjük ugyan, hogy főleg keleti származású nép vagyunk, de mégis a nyugat után futunk.
- Nem a nép fut, hanem a vezetőink. Így volt ez már I. István korában is!

igazából genetikailag kb. 7.000 magyar van, őket nyilván is tartják.
- Kéretik a nyilvántartást vezető szervezet megnevezése, a nyilvántartás létének bizonyítása! Egyébként pedig: A Semino féle vizsgálat eredménye szerint: "A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. ...A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak
utódja."
(Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.) Idézi Tóth Imre: Génjeink című írásában.

Többször a kihalás szélén voltunk, így Szent István idejében, tatárjáráskor, a török harcok idején, stb. Ilyenkor mindig külső forrásból biztosították a lakosság létszámát, betelepítésekkel.
- Soha nem voltunk a kihalás szélén, csupán az ellenünk - máig - alkalmazott negatív gondolkodás és történelemszemlélet próbálja ezt elhitetni velünk! Ez az állítás a >kicsik vagyunk, semmik vagyunk< gondolat megjelenése a szerzőnél. A betelepítések oka mindig is a magyarság népi kultúrájának, azonosságtudatának és erejének megtörését célozta!

Idézet:
Az iskolákban teljes feledésbe merül a Szent István előtti történelem, csak úgy futólag kerül említésre, mintha nem sok közünk lenne hozzá. Mintha szándékosan butítanának le minket, saját vezetőink. Más nép büszke a múltjára, nekünk azt sugallják, merjünk kicsik lenni.
- Igen, szándékosan butítanak le minket! Szándékosan vágják el gyökereinket!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 214 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Czech Republic 0.2%
United Kingdom 1.9%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 347
This Week: 2792
Last Week: 4501
This Month: 18732
Last Month: 25349
Total: 1568482

Belépés