Természetesen sajnálom a párizsi áldozatokat, de náluk jobban azt a több százezer hőst, akik Afganisztánban, Pakisztánban, Irakban és a világ számos más országában életüket áldozták a nemzetükkel szemben politikai és gazdasági haszonszerzés érdekében erőszakot alkalmazó, a franciákat is magában foglaló szövetség terroristáival vívott honvédő háborúban.
És sajnálnom kell magunkat is, hiszen a terrorháborút folytatók kengyeltartóiként mi is potenciális célpontjai vagyunk a terrortámadással szemben önvédelmet folytató nemzeteknek.
Jean Tirole 2014-ben közgazdasági Nobel díjat kapott a nagyvállalatok megszelídítésének elméletéért a gazdasági taktika hatásait elemző játékelméletben (amely alapjait Neumann János dolgozta ki), „felfedezte” azt a lehetőséget, hogy a profitot meg lehet osztani a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak között.
Ez a tény elgondolkodtatott. Egyrészt azért, mert ez lényegesen kiterjeszti a játékelmélet alkalmazhatóságát Paul Samuelson 1970-es közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazott, a statikus és a dinamikus elemek egymásra hatásáról (mátrix-elmélet) írt tanulmányához képest, ezzel felveti (válaszadás nélkül) a „melyik az igaz” kérdést.
Másrészt azért kellett elgondolkodnom, mert akkor, amikor a túlkínálat okozta gazdasági válság immár hét éve nem gyengül, amikor a társadalomban az elosztási igazságtalanság miatti feszültség már robbanás előtti állapotot idézett elő, a nyugati civilizáció mókuskerekéből a „független” tudósok nem tudnak kiszabadulni. Az ok megszűntetése helyett a hátrányos következmények hatásának enyhítésében keresik a megoldást.
A párizsi sajnálatos események és a nyugati civilizáció paradigmáját igazoló Nobel-díj odaítélés közös gyökere a kiválasztottak és a kirekesztettek jogegyenlőtlensége, amely a – keleti és nyugati érdekérvényesítést egyaránt szolgáló - titkos szuperhatalom keresletet manipuláló kínálatmonopóliuma eredményez.
Ha most befejezném ezt az írást, ugyanazt tenném, mint a „leleplező” emberek. Ugyanilyen lennék akkor is, ha a folytatásban – Tirole-hoz hasonlóan – az embert falanszter-alkatrésszé alázó gazdaságcentrizmus módszerének – ki-tudja-hányadik – változtatási javaslatát írnám le.
A stratégia határozza meg az azt megvalósító taktikai lépéseket. Következésképpen, ahhoz, hogy a taktika (és annak eredménye, a stratégia hatása) változzon, a stratégiát kell változtatni. Mivel a stratégia alapja az az iránymutatás, amely a célt meghatározza, a változtatásnak az iránymutatásra kell irányulnia.
A párizsi sajnálatos események és a tudomány részéről mutatkozó, diktatúrát támogató talpnyalás oka az az iránymutatás (konkrét megjelenését ld. Lisszaboni Szerződés), amely a kötelezettségek teljesítését és a jogok gyakorlását fényévnyire távolította el egymástól.
Ebből eredően a stratégiai megoldás nem lehet más, mint az, hogy a kötelezettségeknek és a jogoknak összhangban kell állnia egymással.
Ez azt jelenti, hogy
- az ember áll a középpontban, a gazdaság helyett,
- a megvalósítás módszere az igények és lehetőségek összhangja (összehangolt teljes önellátás – autarkia), a kínálat által manipulált kereslet helyett,
- a társadalmi kapcsolatok alapelve a társadalmi érdekérvényesítés összhangja (konföderáció) a társadalom fölötti érdekérvényesítés (föderáció) helyett.
A taktikai elemek és eszközök ennek az iránymutatásnak a megvalósulását szolgálják.
Ezért a taktika tervezésénél (játékelmélet) a gazdaság helyére az ember kerül.
Ez a mátrix-elméletben a dinamikus elem minőségi változását jelenti.
Ez koreszme (paradigma) váltást jelent, méghozzá gyökeres (radikális) változást eredményezve.
A koreszmeváltás maga után vonja azoknak az eszközöknek a megváltozását is, amelyek a társadalom irányítását-vezetését szolgálják, így az adatbázis-filozófiát és a játékelméletet.
Az adatbázis-filozófiában mindenekelőtt az időfaktort kell bevezetni, összes következményével együtt.
A játékelmélet változásaként elsősorban a stratégia meghatározását kell megváltoztatni; a „kooperatív játékot” kell társadalom-centrikussá tenni; a „nem zéró összegű játszma” fogalomköréből ki kell emelni a „maximális összegű játszmát”; valamint – ezekhez kapcsolódva - új szabályokat, új relációkat, új faktorokat kell meghatározni és a gazdaság-centrikus szabályokat, relációkat és faktorokat átértelmezni.
Nem lennék különb a fősodratú médiában rendszeresen agymosást végző megmondó-embereknél, ha nem mutatnám be mindezek gyakorlati alkalmazást.
A Szent Korona Értékrend honlapon (http://szkertekrend.hu) az általános ismertető és jogszabály-tervezetek mellett ismertátadó anyag is található, valamint minden magyarországi településre kiterjedő előkészítő anyag az alulról épülő összehangolt önellátás létrehozására.
2015. Fergeteg havának 25. napján a honlapon nyilvánosságra hozom az összehangolt önellátás gyakorlati megvalósítását szolgáló Útmutatót.
2015. Jégbontó havának 1. napján ugyancsak a honlapon teszem közzé a koreszmeváltást szolgáló a módosított játékelmélet megfogalmazását, valamint az ezt kiszolgáló relációs adatbázis logikai modelljét leíró tanulmány szinopszisát (áttekintését).
2015. Áldás havának 6. napján könyvbemutatón hozom nyilvánosságra atanulmányt.
(A kiadók természetesen nem fogják vállalni a kiadást, ezért magánkiadásban fogom megjelentetni. Ehhez mindenki a közreműködést szeretettel kérem.)
Kelt Szegeden, 2015. Fergeteg havának 19. napján.
Ui: Közösségi oldalon nem vagyok, ezért kérem azokat, akik érdemesnek találjá írásomat a terjesztésre, tegyék közzé. Köszönöm. HJ