Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2019Apr26

2019. Február 12., Kedd 08:31

Az önazonosságunk alapja, hogy rendet tegyünk a történelmünkben! (Interjú)

Írta:  PestiSrácok.hu
Értékelés:
(17 szavazat)
"A magyarság eredetét kutató különféle tudományágakban nagyon jelentős eredmények születtek a közelmúltban. Ám elbeszélnek egymás mellett a tudósok, relativizálják a másik bejelentéseit. Ezért is áll fel januárban a Magyarságkutató Intézet, amelynek feladata az lesz, hogy összegezze a tudományos eredményeket a rendívül nagy közérdeklődéssel övezett témában" – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere...

... Leszögezte: nem kedveli a tudományos véleménydiktatúrát. Minden felvetést cáfolni, vagy bizonyítani kell, így akár vissza lehet térni a magyarság hun eredetére vonatkozó, a XIX. század közepéig uralkodó nézetre is. Kásler Miklós szenvedélyesen beszélt arról, hogy a magyarok történetének mely hősies epizódjait tartja a legfontosabbnak, mit és hogyan jelenítene meg akár történelmi filmek formájában is a széles közönség előtt. Elárulta azt is, hogy nagy bejelentések várhatóak a kulturális és oktatási politikában, a változások a nemzeti önazonosság-tudatunk erősítését szolgálják majd. Beszélt a kormány által részben a héten elfogadott egészségügyi reform részleteiről, arról például, hogy miként fogják szétválasztani a privát és állami ellátást. "Az átalakítás az egészségügy minden területét érinti, de azokon kívül, akik a tilosban járnak, a gyógyítóknak és a betegeknek is a javát szolgálja majd. A gyógyítás ugyanis hivatás és nem üzlet" – fogalmazott interjúnkban a miniszter.

STEFKA ISTVÁN – HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu 

– A Magyarságkutató Intézet megalapításának bejelentésével ismét felizgatta az ellentábort. Mi lesz a feladata az intézetnek?

– Az identitás szerves része, hogy egyértelmű világképe és önazonosság-tudata legyen az embereknek. A magyarság eredetéről hosszú évszázadokon át teljesen egyértelmű álláspont uralkodott Európában, az 1850-es évekig mindenki úgy tudta, hogy a magyarok hun eredetűek, a dinasztia tagjai Attila leszármazottai. Így tudták a legendaírók, de még maguk az Árpád-házi királyok is. Ezután eredetünket a finnugor nyelvi rokonságból vetítették ki. Elindult egy százötven éves finnugor-türk vita, az egymás mellett létező hipotézisek korszaka. Bő két évtizede megváltozott a Magyar Tudományos Akadémia álláspontja: már nem finnugor eredetről, csak nyelvi rokonságról beszélnek. A régészet, az antropológia, az ősi zenék és kultúrtörténeti emlékek kutatása, a leletek műszeres vizsgálata és az archeogenetika időközben számos új eredményt tett le az asztalra. E jelentős eredmények szintézisét azonban nem sikerült elérni, elbeszélnek egymás mellett a különböző tudományágak képviselői, relativizálják a másik bejelentéseit. Ezért vált szükségessé egy olyan intézet felállítása, amely a magyarság eredetét feltáró új tudományos eredményeket összegzi és értelmezi, rendkívül nagy társadalmi várakozás és igény közepette.

– A korabeli vádak szerint egy Habsburg-intrika részeként, majd 1945 után a kommunisták beavatkozásával ferdítették el a magyar eredetkutatást. Ha így volt, miért állhatott érdekünkben az őstörténetünk meghamisítása?

– Bizonyítékunk a szándékos történelemhamisításra nincs. Közvetett módon azonban lehet következtetni az okokra: teljesen egyértelmű, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a magyarok az osztrák császárt porig alázták. Kézcsókra kellett járulnia az orosz cár elé, hogy kikönyöröghesse az intervenciót a magyarok leverésére. Nem véletlen, hogy Görgey Artúr is jelezte: nem győztek le minket az osztrákok, ezért az oroszok előtt tette le a fegyvert. Gyanúra adhat okot, hogy Világos után éppen két német anyanyelvű nyelvész, Joseph Budenz és Paul Hunsdorfer (már magyarosított névvel, magyar tudóssá avanzsálva) tért vissza a XVIII. század végén pedzegetett elmélethez, miszerint finnugor nyelv a magyar. Hunsdorfer 1848-ban nem kifogásolható szerepet játszott, de a gyanú fennállhat, ám ez önmagában nem elegendő bizonyíték a szándékos múlthamisítás teóriájának igazolására.

– Talán azért nem akarták a hun eredetet bizonyítani, mert Attila egy korszak legsikeresebb hadvezére és nagy királya volt, miközben a magyarokat mindig azzal próbálták kishitűvé tenni, hogy győztes csatánk sem igen volt a történelmünkben…

Nagyon sok mindent elhallgat és torzít a történetírás. Attila rendkívüli személy, kivételes jelenség volt. Nyilván már azt is nehéz volt megemészteni, hogy Attila szervezte meg elsőként a germán törzseket. Arról sem szívesen beszéltek, hogy miközben az első germán beütés Kr. u. 408-ban feldúlta Rómát, addig a barbárnak titulált Attila itáliai hadjáratán erre nem vetemedett. Valamit megérzett Nagy Leó pápa áradó spiritualitásából és a szakralitásból, hiszen Attila maga is az ég küldöttének vallotta magát. Vajon miért is nevezhette őt Isten ostorának, kardját Isten kardjának később a keresztény világ? Érdemes elgondolkodni, hogy ki forgathatta Isten ostorát? Ha valóban barbár lett volna, akkor az Árpád-házi királyoknak nem lett volna érdeke, hogy a tőle való eredetet hirdessék a keresztény Európában. Ezt jól tudták a nyugati krónikaírók, de még a XVII. században is úgy fogalmaztak neves olasz történetírók, hogy “Attila, a magyarok királya.” Ebben tehát semmi vita nem volt a XIX. századig. Talán a magyarok önérzetét és rendszeresen visszatérő ellenállását akarták megtörni azzal, hogy elkezdték erőltetni a “békés, primitív ősökről” szóló teóriát.

“A tudományos véleménydiktatúrát nem kedvelem”

– Ön nagyon elegánsan beszél a Magyar Tudományos Akadémia józanodó álláspontjáról, de valójában az elmúlt évtizedekben kiátkozták a tudományos közéletből azokat, akik nem osztották az elképzelést, hogy a magyar valamiféle fenyőmagevő uráli nép volt. A valaha nívós HVG pamfletírója éppen mostanában gúnyolódott a szerinte folyamatosan legyőzött és rendre intett honfoglaló magyarokon. Egyszóval a magyar eredetkutatás újrahangolásának ma még több ellensége van, mint támogatója, ha kilépünk az Ön miniszteri szobájának ajtaján. Nem tart attól, hogy a Magyarságkutató Intézetet is agyonheccelik majd?

– A HVG-t igen ritkán olvasom, az intellektuális rétegnek pedig nem az a feladata, hogy előre eldöntse, mi igaz és mi hamis. Én a tudomány világából jövök, ott a szokás a tézis-antitézis-szintézis. Tehát ha valamit állítok, akkor azt tényszerűen kell cáfolni vagy megerősíteni. A minősítgető jelzők felaggatásának nincs helye. Lovász László úr, az MTA elnöke éppen ott ült, ahol most Önök, és megállapodtunk abban: senkinek a véleményét nem lehet könyökkel lesöpörni, még avval a felkiáltással sem, hogy laikus. Nem az számít, hogy ki állítja, hanem, hogy mit állít, és mivel tudja bizonyítani! Az akadémiának és a tanároknak az a feladata, hogy a közérdeklődésre számot tartó felvetéseket tisztázzák. Nem kérdés, hogy óriási az érdeklődés a magyarság eredete iránt, mégis máig nem tudnak egyértelmű választ adni, inkább teóriákat gyártanak. Éppen ezért ebben az intézetben január elsejétől minden területről összehozzuk majd a téma tudósait, és lehetőséget teremtünk az építő vitára és a szintézisre.

– Ki lesz a főigazgató?

– Pályázatot fogunk kiírni, de nem a legavatottabb tudóst keressük erre a feladatra, hanem egy kiváló szervezőt, aki megteremti a nyugodt, eredményes munka alapjait.

– Kicsit úgy tűnik, mintha most intézményesítené a korábbi népszerű televíziós fórumsorozatát, a Nemzeti Nagyvizitet.

– Köszönöm, de azért itt másról van szó. Mondok egy példát: itt volt nálam a “legeslegelső” úgynevezett ellenzéki entellektüel. Oda keveredtünk a beszélgetésben, hogy kinek mit szabad kimondania és mit nem. Neki is kifejtettem: én mindig is nyitott ember voltam, az orvostudományban is megszoktam, hogy kollégáim elmondják a véleményüket és én is elmondom, azután döntünk. Tehát a tudományos véleménydiktatúrát nem kedvelem. A Magyarságkutató Intézet sem az eleve elrendelt kényszerpályákról szól majd, de az sem fordulhat elő, hogy bármelyik kutató a másiknak megszabja: milyen irányba mehet és merre nem.

– Irigykedve nézzük a monumentális hollywoodi történelmi filmeket, vagy az angolszász ismeretterjesztő tévécsatornák látványos, véget nem érő múltmagyarázásait. Arthur királyról vagy Hitlerről mindent tudunk már, de Árpádról, aki világra szóló győzelmet aratott a pozsonyi csatában, vagy a szent királyainkról és a végvári vitézeinkről nem sokat. Ismerve a leendő történelmi filmek körül kipattant vitát, Ön milyen témát vinne a vászonra?

– Az Árpád-dinasztia harminchárom szentet, boldogot és szent hírű embert adott a világegyháznak és egész Európa főnemességéhez hozzájárult, Aragóniától Szicílián át Türingiáig és Lengyelországig. V. Károlynak például, akinek a birodalmában soha nem ment le a nap, mind a négy nagyszülője Árpád-házi leszármazott volt, és sorolhatnám hosszasan. Magyarország regionális nagyhatalom volt. Vajon mit jelent, hogy a magyar király apostoli király? A világtörténelemben ennek nincs párja, ezeknek a tényeknek rendkívüli súlya volt és van. Mit is tanultunk például a konstanzi zsinatról? Hogy 1414-ben összehívta Luxemburgi Zsigmond német-római császár. De mikor lett ő császár? 1433-ban! Akkor ki is hívta össze a konstanzi zsinatot? Luxemburgi Zsigmond, Magyarország apostoli királya! Ahogy Szent László is zsinatot hívhatott össze 1092-ben Szabolcson. Zsigmond alatt három római pápa viaskodott, de nem ők hívták össze az egyetemes zsinatot, hanem a magyar apostoli király, neki volt joga rendet tenni. Vagy ki tanulta azt, hogy Vitéz János idejében csillagvizsgálók voltak Magyarországon, és hogy Mátyás udvarában egy Regiomontanus nevű csillagász visszatért a ptolemaioszi heliocentrikus világképhez, ötven évvel Kopernikusz előtt? Erről ki tanult? Mi semmi mást nem akarunk, minthogy ezeket hadd lehessen végre elmondani! Hadd lehessen elmondani, hogy mi volt a pozsonyi csata, hiszen a világ nagy katonai akadémiáin tanítják, csak itthon nem! Hogy egy nagyot ugorjak, azt is tudnia kell a magyaroknak, hogy ki volt Tisza István és hogyan követte példaképeit! Az önazonosságunk alapja, hogy rendet tegyünk a szellemtörténetünkben.

Jézus, Jézus, illetve Allahu Akbar – ez volt a két sereg csatakiáltása

– Amikor kiderült, hogy Önt hívja meg Orbán Viktor a kormányába, az első interjút a PestiSrácok.hu-nak adta. Már ott beszélt a nagyszabású történelmi filmek elkészítésének fontosságáról. Nyilván egy miniszternek nem feladata esztétikai kérdésekben igazságot tenni, de mivel az ismert orvosprofesszori-főigazgatói pályája mellett mindig is a magyar történelem lelkes kutatója volt, biztosan kirajzolódott Önben egy kép a törökverő Hunyadi Jánosról. Mit tanácsol a leendő alkotóknak, hogyan jelenítsék meg a hős nándorfehérvári hadvezért?

– Hunyadi és Kapisztrán János serege valóban sokszínű volt. Ők össze tudták fogni Közép-Európa népeit és fel tudták venni a harcot a muszlim invázió ellen. Azonban az is igaz, hogy a magukat felvilágosultnak és progresszívnak képzelő kulturális káderek a mai napig megengedik maguknak, hogy Hunyadi Jánost románként szerepeltessék. Pedig a történelmi tények szerint – bár valóban havasalföldi kötődése volt – de tatár és kun, azaz kenéz vonalról. Tudhatnák, hogy nem a román hegyipásztorok voltak Havasalföld „nemessége” akkoriban. Miniszterként nem szólok bele egy forgatókönyvbe. Valóban kell Hunyadiról egy jó film. Ha csak annyit megtudnak a nézők belőle, hogy minden délben rá emlékezve szólalnak meg a harangok, és a két sereg csatakiáltása Jézus, Jézus, illetve Allahu Akbar volt, már nyert ügyünk van. Én ezt a filmet úgy képzelem el, hogy Hunyadi államférfi és hadvezér benne, aki megragadja az emberek lelkét, és megfékezi az árulókat, furmányosokat. A hazaszeretet és a keresztény elhivatottság legmagasabb színvonala Hunyadi János, ennek kell átjönni egy ilyen filmben. Kapisztránói Szent János is egy nagyon érdekes személy. Itália inkvizítora, aki a hitbeli igazságáért még azt is vállalta, hogy felül a máglyára és kivárja az isteni ítéletet – a pápa állította le. Ő tehát a hitbéli igazságáért felmászott a máglyára és fegyvertelenül nekiment a török seregnek. Ez a nagyon szuggesztív ember indult el tehát, hogy kereszteseket toborozzon Hunyadi megsegítésére. Az ő szerepe és hőstette semmiképp sem vitatható. A keresztény világ legelső nagy hőse Hunyadi volt, akit egy elhivatott, szent ember segített. Az én álláspontom az, hogy nem kizárólag egy film idézheti meg Hunyadit. Vannak más lehetőségek is, vannak más magyar hősök is. Mátyás is, az Árpádok, a Zrínyik, szinte az egész történelmi lexikon. Annak vagyok a híve, hogy – oktatási- és identitásformálási okból is – az Emberi Erőforrások Minisztériumának is legyen szerepköre a döntésekben.

Nagy bejelentések jönnek a kultúrpolitikában

 – Orbán Viktor a régi fényében újjáépített Szépművészeti Múzeum átadóján azt mondta: most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, a kisszerű kultúrpolitika korszaka véget ért. Láthatjuk majd a gyakorlatban is manifesztálódni ezeket a gondolatokat?

 – Ez a legtermészetesebb, de mindig annak a híve voltam, hogy csak a megvalósult dolgokról beszéljünk. Nehogy az a vád érjen, hogy én csak tervezgetek és álmodozom. A Magyarságkutató Intézetről kormánydöntés született, ez az első konkrétum. Hamarosan jó néhány bejelentést fognak majd hallani az emlékezet- és kultúrpolitikát illetően.

– Mikor lesz például szakmai vezetője a Nemzeti Kulturális Alapnak?

– Az NKA átalakítása folyamatban van, kérdés, hogy egy átmeneti, nagyon rövid időre érdemes-e bárkit is kinevezni, vagy miután megismerheti a szakma az új döntési mechanizmust, annak szereplői legyenek ismertek. Én az utóbbi megoldás híve vagyok.

– Az új kulturális-oktatási struktúra már alkalmas lesz a nemzeti önazonosság-tudatunk megerősítésére?

– Higgyék el, nincs olyan része ennek a minisztériumnak, amely ne mozdult volna el ebbe az irányba. Nagyon sok munkáról van szó, de heteken belül például ismertté válik, hogy az oktatásban, nevelésben és a Nemzeti Alaptantervben – a kultúrában is – hogyan jelenik majd meg ez az igény. Mint mondtam, a maga idejében minden világos lesz.

“Nem nyitogatjuk a bicskát. Finom lézerszikével dolgozunk!”

– Mint az élet legszélesebb szférájában érintett minisztertől, sok mindent kérdezhetnénk, de az idő rövidsége miatt egy témára térünk még ki: az ellenzéki sajtó édes kárörömmel írta meg, hogy beletörött a bicskája az egészségügy reformjába és hamarosan megválik Öntől a kormányfő. Ehhez képest végül Nagy Anikó államtitkárnak kellett távoznia, miközben Ön teljes megerősítést kapott Orbán Viktortól, ráadásul az Ön által preferált államtitkár asszonnyal dolgozhat tovább. A következő támadás már arról szólt, hogy Ön fizetőssé tenné az egészségügyet, a szegények rosszabb ellátást kapnak majd, és a többi. Hogy érzi, megerősítették-e a pozícióját és a valóságban mi a célja az orvosok privát bizniszének és az állami ellátásnak a szétválasztásával?

– Ott kezdem, hogy nem nyitogatjuk a bicskát, hanem – jó sebész módjára – finom lézerszikével, mikroszkóp alatt dolgozunk. Nyilvánvaló, hogy sok kreált hír kering, de ez terhelje azok terjesztőinek a lelkiismeretét. Embertelenség ugyanis beteg, kiszolgáltatott embereket rémhírekkel riogatni. Hogy a miniszterelnöktől miért kaptam bizalmat: feltételezem, azért, mert ő tudja, hogy semmi sem igaz a hecckampányokból. Szó sincs arról, hogy az idősek nem kapnának ellátást, vagy ki akarnánk vinni gebinbe a gyógyítást. Egyetlen dolgot mondtam eddig: teljességgel törvényes viszonyt fogunk kialakítani az állami és a magán gyógyítás kapcsolatában. Az átalakítás az egészségügy minden területét érinti, de azokon kívül, akik a tilosban járnak, ez a gyógyítóknak és a betegeknek is az előnyét szolgálja. A gyógyítás hivatás és nem üzlet.

– Ne kerteljünk, ha ma egy súlyos betegséggel kórházba kerül az ember, jó eséllyel felkínálják neki, hogy vegye igénybe a doktor úr privát rendelését is, és hamarabb, jobb kezelést kaphat, miközben ez a kezelés ugyanúgy az állami intézményben, az egészségpénztár finanszírozásával zajlik.

– Na, ez az, amit meg szeretnénk szüntetni: hogy valaki otthagyja a pénzt a doktornál egy félórás beszélgetésért, csupán azért, hogy a várólistán előre jusson. Olyan sem lesz, hogy ott van egy, az OEP által kibérelt gép a kórházban, amire két hónapot kell várni, de valamennyi pénz befizetésével ugyanott, ugyanazon a gépen, ugyanazokkal az orvosokkal holnap délután elvégzik a vizsgálatot. Tisztességes és törvényes viszonyokat kell teremtenünk!

– Ön mondta, hogy megszüntethetetlen igény van a magánellátásra is; akkor hogyan fog tudni falat építeni a kettő közé?

 – Mondok egy példát: ha valaki a magán bőrgyógyászaton leveteti a bőrelváltozását, az teljesen rendben van. Utána viszont beküldik ezt a kimetszett szövetet egy állami patológiai vizsgálóhelyre, amely a magánorvosnak zsebpénzért a kórház laboratóriumában, a kórház vegyszereivel és gépeivel, munkaidőben elkészíti a leletet. Ez nincs rendben. Miért is? Kössön a magánorvos szerződést a kórház patológiai osztályával és fizesse ki annak a leletnek az árát, vagy utalja be a beteget szabályosan a közfinanszírozású kórházi ellátásba. Az ingyenes műtétre és szövettani lelet elkészítésére!

– Így lehetne visszaszorítani a paraszolvenciát?

– Azt a részét mindenképpen, amit azért kérnek el, hogy meg lehessen előzni a hivatalos sorokat. Én 1992 óta nem fogadtam el paraszolvenciát: mondta is több betegem az Onkológiai Intézetben, hogy „akkor már egészen biztosan meghalok, hiszen pénzt sem tetszik elfogadni”. Egyszóval hosszú évtizedek rossz szokásait kell megváltoztatni, ám az egészségügyben nem gyárak működnek, nem lehet leállítani a gyógyítást az átalakítás idejére. Több lépcsőben iktatjuk ki az összefonódásokat és összeférhetetlenségeket, de akár heteken belül ismertté válhatnak az első, nagy lépés részletei.

– Egy rangos kormánypolitikustól hallottuk, az egészségügy megreformálásból nem lehet jól kijönni, mert a kórházi maffia válaszul mindig fel tud mutatni egy meghalt beteget, akiért a kormány lesz felelős.

– A rangos politikusoknál jobban ismerem az egészségügyi rendszert és tökéletesen tisztában vagyok avval, hogy milyen erők fognak ellentámadásba lendülni. A botránykeltés szele már meg is csapott minket. Rendkívül komoly érdekeket fogunk sérteni, de avval a meggyőződéssel, hogy a többségnek, a rászorulóknak az előnyeit és akaratát figyelembe véve jót fogunk tenni. A reggeltől estig áldozatosan dolgozó kollégák és a betegek is jól járnak. Ez a kormány elvárása és szándéka.

– Lehet-e önt emberek életével zsarolni?

 – Ha nem emberéletről volna szó, mosolyognék ezen. Föltételezik ezek a mérges és izgatott emberek, hogy engem, aki 1974 óta sebészként dolgozom, sok tízezer beteget gyógyítottam, reklamációt pedig csak azóta kapok, hogy beléptem a kormányzatba, majd zsarolni tudnak? Kiírják a gyerekem lakásával szembeni buszmegállóba, hogy gyilkos vagyok!? Milyen figurák ezek? Feltételezik azt, hogy miközben az Onkológiai Intézetben évi 700 ezer beteget gyógyítottunk, majd nekik hisznek és nem nekünk? Én úgy látom, minél jobban támadnak bennünket, annál inkább hiteltelenné válnak a közvélemény szemében.

– Számíthatnak-e a kórházak az év végi adósságkonszolidációra?

– Számíthatnak, de a kórházaknak záros időn belül át kell alakítaniuk a gazdálkodásuk rendjét. A Pénzügyminisztérium segítségével készül egy új módszertan, ami nemcsak a tisztánlátást, de a pontos gazdálkodást is segíteni fogja.

Négy év alatt 72 százalékos béremelés az egészségügyben
Interjúnk rögzítése után, szerdán jelentette be Kásler Miklós, hogy az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők béremeléséről döntött a kormány. 2019 júliusától 8 százalékkal, 2020 januárjában 14 százalékkal, majd az év novemberében ismét 20 százalékkal emelkedik a bérük, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal. A miniszter hozzátette, “előrehaladott állapotban” van a kórházak gazdálkodásának, pénzügyi helyzetének áttekintése. A miniszter közölte továbbá, hogy a kormány elfogadta az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját és az öt nemzeti egészségprogramot. Ennek része, hogy a háziorvosok nagyobb szerephez jutnak a gyógyításban, a diagnózishoz szükséges eszközöket a háziorvosok megkapják, és elektronikus úton lehetőség lesz a leleteket továbbküldeni. “Így nem a beteg utazik a kórházba, hanem a lelet” – mondta.

Forrás: képekkel az eredeti írás; pestisracok.hu
Beküldte: Antal Miklós
 

Megjelent: 268 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 77 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.3%Serbia 1.3%
Romania 5.4%Canada 1%
United States 4.5%France 0.4%
Russian Federation 3.4%Switzerland 0.4%
Sweden 2.7%Australia 0.3%
Ukraine 2.6%Netherlands 0.3%
Slovakia 2.1%Kuwait 0.2%
United Kingdom 2.1%Spain 0.2%
Germany 1.9%Belgium 0.2%
Austria 1.4%Norway 0.1%

Today: 365
This Week: 4064
Last Week: 5066
This Month: 18492
Last Month: 20216
Total: 2060763

Belépés