Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2018Jul18

2018. Május 03., Csütörtök 07:31

Amikor Mátyás leigázta Bécset

Írta:  harcunk.info
Értékelés:
(9 szavazat)
Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár.

1463-ban Bécsújhely

Az ellentétek megmaradtak, majd tovább éleződtek más egyebek mellett Mátyás király csehországi hadjáratai miatt.

A háború először 1477-ben robbant ki, annak ürügyén, hogy Frigyes menedéket nyújtott a király által mellőzött, majd ellene szövetkező Beckensloer János esztergomi érseknek, aki kincstárával együtt elszökött az országból. A magyar hadak már ekkor körülzárták Bécset, de a pápa közbenjárásával a két uralkodó újra békét kötött, a császár hadisarc fizetését is vállalta – igaz, ennek csak egy részét fizette meg később.

Sokáig nem is pihentek a fegyverek, Mátyás 1482-ben ismét hadat üzent, és a félelmetes Fekete Sereg egymás után foglalta el a kisebb ausztriai várakat, hogy aztán 1485. január 29-én újra ostrom alá vegye Bécs városát is. Mátyás a nyílt rohamok helyett a nagyjából 50 ezres lakosságú Bécs kiéheztetésében bízott. Mivel felmentő seregnek híre-hamva sem volt, az élelmiszer pedig fogyni kezdett, Bécs polgárainak egy része már áprilisban megpróbálta megnyitni a kapukat a hódítók előtt, de erre végül csak 530 éve, 1485. június 1-jén került sor, amikor a védők parancsnoka, Hans von Wulfersdorfer is belátta, hogy a további ellenállás értelmetlen.

A szelíd hódító

A magyar király nem a kifosztható hadizsákmányt, hanem az osztrák örökös tartományok feletti tartós uralom lehetőségét, hosszú távon pedig akár a császári trón felé vezető út egyik lépcsőfokát látta a városban, így Bécs nem sínylette meg túlzottan a hatalomváltást. A katonáknak megtiltották a fosztogatást, a sereg előtt pedig 32, élelmiszerrel megrakott szekér érkezett a kiéheztetett városba. A király ünnepélyes bevonulásának végén Bécs befolyásos egyházi és világi vezetői fogadták Mátyást, aki az Ausztria hercege címet is felvette.

A polgárok jóindulatának megőrzése érdekében az új király csak egy emberét, Szapolyai János főkapitányt ültette be a városi tanácsba, meghagyta a város régi szabadságjogait, valamint több évre adómentességet is biztosított számára – igaz, a magyar kereskedők érdekében az árumegállítási jogot elvette.

Mátyás bár meghagyta Buda korábbi státuszát, udvarát viszont ezután Bécsben rendezte be, itt is érte a váratlanul korai halál 1490. április 6-án.

Frigyes ugyan három évvel túlélte ellenfelét, de a magyar trónviszályok és a Fekete Sereg meggyengülése miatt védtelen Bécset már fia, Miksa foglalta vissza, aki Magyarországra is betört, de a trónt nem sikerült megszereznie. A rövid magyar uralomnak nem sok emléke maradt az osztrák fővárosban, igaz, egyesek szerint a Stephansdom tetőszerkezetét ekkoriban egy budai műhelyből származó mázas cserepekkel fedték le. Jóllehet ezt többször lecserélték és felújították, jellegében megőrizte azt a képet, amelyet egykor még Mátyás is láthatott.

Forrás: harcunk.info

Megjelent: 293 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 215 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Serbia 1%
Romania 5.2%Canada 1%
United States 4.5%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.2%Australia 0.4%
Ukraine 2.8%France 0.4%
Germany 2.7%Netherlands 0.2%
Sweden 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 2.1%Belgium 0.2%
Slovakia 2.1%Poland 0.1%
Austria 1.2%Spain 0.1%

Today: 88
This Week: 1847
Last Week: 5608
This Month: 14623
Last Month: 28050
Total: 1876184

Belépés