Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2019Oct17

2019. Június 07., Péntek 05:04

Riport Szakács Gáborral a Nap Piramisról

Írta:  Szakács Gábor, Tor Salqvist
Értékelés:
(12 szavazat)
Egy hatalmas kezdetleges ős-piramis található Boszniában. Ez a piramis a kormeghatározás és az előzetesen végzett feltárások alapján ráadásul több tízezer évvel régebbi, mint az egyiptomi piramisok. / Interjú a Nap Piramis rovásírásainak azonosítójával, Szakács Gábor úrral

Azt már kevesebben tudják, hogy a Nap piramisnak vannak magyar vonatkozásai is. Egész pontosan sokan úgy vélik, hogy a piramis székely-magyar eredetű lehet. A lenti interjút Szakács Gáborral, a Nap Piramis rovásírásainak megvizsgálójával és felfedezőjével készítették, nagyon érdekes, tanulságos, és sokak szemét felnyithatja.

Nap Piramis Viszokoban


A Világszenzáció című salqvisti szöveg szláv rovásfelfedezőkről számol be, holott az érdem interjúalanyomat illeti. Ő dekódolta a székely-magyar jeleket, s nem bosnyák régészek. Hibás továbbá a Magyar Hírlap által is ismertetett információ, mely szerint további ásatások indulnának meg a helyszínen. Ugyancsak tévedés a Nap Piramissal kapcsolatban magyar építőkről értekezni, hiszen a rovásírás székely-magyar eredete nem bizonyítja a piramis hungár mivoltát.
Nézzük azonban az izgalmas interjút!

Tor Salqvist: – A lelet megtalálása előtt milyen indokkal mentek ki magyar rovásírás-kutatók a Nap Piramishoz? Lehetett előre sejteni a szenzációt?

Szakács Gábor: – Előttem rovásírás-kutató nem járt Visokoban, mert nem erről szólt a történet. Újságíróként a főnököm megbízásából magam is tudósítóként mentem először Visokoba 2006 júniusában, majd azután még hétszer, hol tudósító, hol rovásírás-kutatóként, hol mintegy 150 érdeklődővel. Hogy tudósításaim óta mentek-e a helyszínre valóban más rovásírás-kutatók is, nem tudom, mert nem olvastam róluk és senki nem is tájékoztatott személyükről, írásaikról, előadásaikról. Előtte annyit lehetett tudni a visokoi piramis alakú hegyekről, amennyit a sajtó és a hírhálók közzétettek.

Még maga az USA-ban élő, bosnyák származású Semir Osmanagic piramiskutató is csak 2005 nyarán lett figyelmes ezekre a hegyekre, amikor ott jártakor Senar Hodovic, a visokoi városi múzeum igazgatója felhívta rájuk a figyelmét. Az ásatásokat 2005 őszén kezdte meg.

Tor Salqvist: – Hány darab felirat került elő, illetve el lehet-e ezeket többé-kevésbé olvasni?

Szakács Gábor: – Az Osmanagic által symbol-nak, azaz jel(kép)nek nevezett karcolatok és a kárpát-medencei, röviden székely-magyar rovásírásnak is nevezett betűk kapcsolatát elsőként én állapítottam meg. Ezt 2006-ban meg is írtam és közzétettem, majd feleségemmel, Friedrich Klára rovásírás-kutató/oktatóval többszöri közös utunkon minden kétséget kizáróan 21 betűt azonosítottunk az említett, 39 betűs ábécéből. Többet egyelőre a betűk összevisszasága és olvashatatlansága miatt még nem, de ez idő kérdése. Ettől függetlenül ennyi azonosság nem lehet véletlen, ezért amikor ezt Klára egy angol nyelvű tanulmányában megküldte Osmanagicnak, a 2008-as, szarajevói tudóstanácskozás egyik alelnökévé választották. Mivel személyesen nem tudott eljönni, helyette én tartottam meg az angol nyelvű előadást a jelek európai párhuzamairól, amit a jelenlévő 55 különböző nemzetiségű tudós egyhangúlag elfogadott.

Ennek lényege, hogy ez az ábécé a 7-8000 éves, kárpát-medencei, úgynevezett Tordos-Vinca műveltséghez tartozik, ami egyértelmű bizonyítéka az emberi tevékenységnek, jóllehet a hivatalos történettudomány nem fogad el ilyen régi írásbeliséget. A visokoi piramisok kövein talált írásjelek tehát az egyiptomi piramisokénál jóval régebbi emberi beavatkozást és jelenlétet mutatnak, ami meghatározó a helybeli kutatások szempontjából.
Ami az eddig megtalált rovásfeliratok számát illeti, nem lehet megmondani, hiszen van olyan kő, amelyen több tucat egymásba kapcsolódó betű is van, másokon viszont csupán egy. Kisebb-nagyobb rovásjeles kőből rengeteg volt, ezekből a turisták már jócskán vittek el, hiszen a helybeliek nem őrizték, mivel számukra nem volt jelentőségük.
Elolvasni a szövegeket nem lehet, mert pillanatnyilag fogalmunk sincs a szókincsről, amit az adott kor embere kövekre vésett. A rovás ábécé jeleinek azonosítása még nem jelenti a szövegértést, hiszen hiába tudom napjainkban elolvasni a latin betűkkel írt olasz, svéd, angol szövegeket, ha nem ismerem ezen népek szókincsét. Ezért válaszoltam a tanácskozáson is a nyilvánosan feltett kérdésekre, hogy csak annyi állapítható meg, hogy a Kárpát-medencében 7-8000 évvel ezelőtt élt és a visokoi piramisoknál írásjeleket hátrahagyott népcsoport ugyanazt az írásbeliséget használta, kapcsolatuk nem kizárt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ezt a két népcsoportot mai szóhasználattal élve magyarnak nevezték volna, hiszen ilyen régmúltból nincsenek emlékeink a népnevekről.

Az viszont tény, és ezt hangsúlyoztam, hogy ezt az ábécét a Kárpát-medencében élő magyarság mind a mai napig használja, egyedül a mi nyelvünk minden hangjára van benne betű, tehát a korabeli népességnek kapcsolata lehetett a mai magyarsággal. Ezt a magyarázatot elfogadták a jelenlévő tudósok is.Mivel ilyen körben csak nagyon óvatosan lehet fogalmazni, semmiképp nem állítható, hogy a visokoi piramisok építését a rovásjelek megállapítása ellenére is a magyaroknak lehessen tulajdonítani. Ehhez bizonyítékok kellenek, a szájhagyományok és legendák nem elegendőek.

Tor Salqvist: – A rovásírás(ok)on kívül előkerült-e bármiféle egyéb tárgyi, avagy írásos lelet a Nap Piramisból, avagy a többi kisebb, környékbeli piramisból?

Szakács Gábor: – Nagyon furcsa, hogy a vésetek, karcolatok mellett más – pl. használati tárgyak – alig kerültek elő. Ezért is jelentősek a feliratok. Találtak az egyik alagútban egy összetört kőkereket, másutt kőlapát-szerűséget, szerszám öntőformát, de ilyen kiterjedt területű feltárásnál, ennél sokkal több lett volna elvárható.
Nem is a feltételezett használati tárgyak száma a fontos jelenleg, hanem a különböző piramis alakú hegyek szabályos fed- és járólapjai, és a közeli Vratnikban feltárt, feltételezett tumulusz (földdel fedett kősírhalom) tökéletesen faragott 24 tonnás kőoszlopa (monolitja) annak oldalában. Visokoban eddig a Nap, Hold és Sárkány (ezek mesterséges nevek) piramisokkal foglalkoztak, amelyek egymással 2,1 kilométer hosszú, egyenlő oldalú háromszöget képeznek. A Szeretet és a Földanya piramisok létét egyelőre csak légi felvételekből következtetik. A kőoszlop és a kőkerék a Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapjának ( www.rovasirasforrai.hu ) Kitekintő fejezetében, a Dolmenek és tumuluszok című írásomban láthatók.

Tor Salqvist: – Készítettek-e fotókat a rovásokról, s ha igen, megtalálhatóak-e ezek az interneten (avagy a nyomtatott médiumokban)? Ha nem, magántulajdonban vannak-e fotók?

Szakács Gábor: – Rengeteg fényképet készítettünk az útitársakkal is a piramisokról, rovásjelekről. Az említett honlap Kitekintő fejezetében, a Múlt üzenete beszámolóban az egyik kövön láthatók jelek, többek között a nagy latin E, ami a rovás ábécé P-jének felel meg. Ez tévesztette meg a helybelieket és vélték úgy, hogy a latin írásbeliség nyomait találták meg, holott ilyen időtávlatban azt még meg sem alkották.
A Friedrich Klára által eddig azonosított jelek európai összehasonlítása honlapunk Rovásírás fejezetében A Kárpát-medence, a bosnyák piramisok és Glozel jelrendszerének összehasonlítása cím alatt olvasható. Ezen kívül a Tatárlakától a bosnyák piramisokig című, dupla, négy és félórás DVD-n és könyveinkben is látható belőlük több. Bizonyára vannak honlapok, ahová még felkerültek ilyen képek, de hogy azok letiltják-e, nem tudom. Mi csak azt kérjük, hogy a mi felvételeinket a forrás megjelölésével vegyék át, közlésüket nem tiltjuk!

Tor Salqvist: – Említette, hogy a piramis szkíta – hun-magyar mivoltára nincs közvetett bizonyíték. Csak a benne talált rovásírás sejteti ezt, ám ez nem perdöntő. A rovásírásokon kívül előkerült-e bármiféle olyan lelet, mely más kultúrához kapcsolná ezt a csodás építményt?

Szakács Gábor: – A Tordos-Vinca műveltségnél régebbi, bizonyítható leletegyüttes egész Európában sem létezik, ez viszont nem csak írásbeliséget, hanem fazekasságot, stb. is jelent. Ezekből nem találtak eddig, márpedig – amint azt feleségem megírta – Torma Zsófia 1875-ben éppen ezekből a töredékekből talált rengeteget a Tordosmenti Maros partfalában. A helybeliek magukat az illir kultúrkörhöz kapcsolják, Osmanagic viszont az előttük létezett, de eddig meg nem nevezhető, mert ismeretlen, kultúrához.

Tor Salqvist: – Van-e tudomása bármilyen olyan ember alkotta építményről, mely régebbi lenne a Nap Piramisnál, illetve tud-e olyan írást említeni, ami koraibb a szóbanforgó rovásnál?

Szakács Gábor: – Az eddigi leletekből nem állapítható meg egy másik, megnevezhető műveltség a Kárpát-medencein kívül, a már említett cikkeink egyikében látható is a Tordos-Vinca Égei tengerig lenyúló műveltségi területe még a visokoi feltárások előtt. Maguk a boszniai piramisok több tízezer éves múltjuk miatt jelenlegi ismereteink szerint semmiféle népcsoporthoz, műveltséghez nem kapcsolhatók, ugyanakkor nála régebbi építmények, jelek csak feltételezés szintjén léteznek.
Találgatni persze lehet, csak ahhoz valami bizonyíték is kell...

Forrás: vilagfigyelo.com
Beküldte: Pencz István

Megjelent: 366 alkalommal Utoljára frissítve: 2019. Június 07., Péntek 05:27
Tovább a kategóriában: « A piramisok színe

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.6%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 4%Norway 0.7%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Ukraine 2.6%Kuwait 0.3%
United Kingdom 2.1%Switzerland 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
Sweden 2%Australia 0.3%
Germany 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 123
This Week: 1796
Last Week: 3748
This Month: 9138
Last Month: 17670
Total: 2164870

Belépés