Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2018Dec16

2017. Március 15., Szerda 22:38

Rombolás nélkül visszavenni az elvesztett területeket

Írta:  Francesco Nitti
Értékelés:
(14 szavazat)
Magyarország háború és rombolás nélkül vissza tudja venni elvesztett területeit

Francesco Nitti, Olaszország volt miniszterelnöke „Nincs béke Európában” című művében Magyarországról a többi között ezt írja:

Magyarország szenvedte a legsúlyosabb területi és gazdasági megcsonkítást.
Ez a szegény ország, amely egykor a civilizációt és a kereszténységet is megmentette, olyan kegyetlen bánásmódban részesült, amelyre nem találni magyarázatot, hacsak nem a szomszédos népek prédára való vágyában és abban a tényben, hogy ezek az alantasabb népek, látván az erősebb legyőzését, teljes tehetetlenségre kívánták kárhoztatni.

Tényleg semmivel sem lehet igazolni azokat az erőszakos rendszabályokat és azt a kizsákmányolást, amely magyarföldön történt. Ami Magyarországon a román megszállás során lefolyt, a rendszeres rablást és rombolást sokáig igyekeztek titkolni.

A háború után Magyarországtól mindenki áldozatot kívánt és nem akadt senki, aki érdekében egy békülékeny, jó szót szólt volna…

Valamennyi hadviselő állam közül talán Magyarország az az ország, amely lakosságának számához viszonyítva a legtöbb halottat vesztette: a Habsburg-monarchia tudta, hogy számíthat a magyarok hősiességére s a legvéresebb vállalkozások tömeggyilkosságára jelölte ki őket. így ez a kicsiny nép ötszázezernél több halottat és tömérdek hadirokkantat áldozott fel.
Egy nép, amely olyan szellemi fokon van, mint a magyar, elfogadhatja jelenlegi status quoját ideiglenes szükségül, de remélhetjük-e mi, hogy nem fog igyekezni mindent visszaszerezni, amit igazságtalanul elvesztett és nem lesz-e néhány éven belül újabb és rettenetesebb háború. ?*

Ugyancsak Nitti írja „Európa hanyatlása és az újjáépítés útjai” című művében a következőket:

Az összes legyőzött országok között Magyarországon él leghatalmasabban a nemzeti érzés. Bizonyos, hogy a büszke és kitartó magyar nemzet még talpra fog állani és senki sem hiszi, hogy Magyarország sokáig tűri a trianoni szerződés kemény rendelkezéseit. A magyar bíboros hercegprímástól kezdve az utolsó parasztig senki sem nyugodott bele mai sorsába. Magyarország ezer éven át nagyon sokszor megmentette Európát és a kereszténységet az ázsiai betörésektől és ma is Európa legfontosabb bástyája a bolsevizmus ellen.

A háború után három évvel Budapesten még mindig ott voltak a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságok. 1922. április 15-ig ott volt az angol katonai bizottság 19 tisztje és 18 altisztje. A franciának 22, illetve 48, az olasznak 33 és 62, a japánnak 6 tisztje volt ott. Április 15-e után csökkentették a missziók létszámát. A missziók tagjai nemcsak, hogy általában elsőrangú szállodákban éltek a magyar állam költségén, hanem fizetésüket is saját országuk pénznemében kapták. A természetben kapott szolgáltatáson és e fizetésen kívül a katonai misszió tagjai még más járandóságot is kaptak.

A jóvátételi bizottság, valamint a határmegállapító bizottság és a katonai bizottságok kiadása akkora, hogy amikor olvassuk, megalázást és borzalmat érzünk.
Nitti nyilatkozatai közül legérdekesebb talán „A béke” című könyvének magyar fordításához fűzött előszava, melyben a többi között ezt mondja:

A versaillesi szerződés és a saint-germaini, trianoni, neullyi szerződések a legbecstelenebbek, amelyeket csak ismer a modern történet. Ezek Wilson valamennyi elvének megtagadását jelentik és megszegését mindannak, amit az antant a háború alatt hirdetett.
Egyetlen néppel sem bántak el azonban gonoszabbul, mint a magyar néppel: egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét s raboltak ki jobban. Magyar­ország lakosságának szétosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja.

A magyaroknak nincs többé fegyverük s nincs pénzügyi eszközük sem, a lelkük azonban szilárdabb, mint valaha volt. Nem lennének annak a nemes és lovagias nemzetnek sarjadékai, amely megmentette Európát a barbárok beözönlésétől, ha megtörtek volna a fájdalom eme korszakában.

Az angol, francia és amerikai írók közül többen elismerték Magyarország megcsonkításának igazságtalanságát. Egyikük sem akart azonban rámutatni arra, hogy ki volt a felelős ezért a bűnért.

Amikor én mint Olaszország miniszterelnöke részt vettem a nemzetközi konferenciákon, már túlkéső volt a szerencsétlenség elhárítása: sokat szenvedtem azonban ezért a bűnért, amelyet ilyen könnyelműen követtek el s ma is kérdem, miért követelték Clemenceau és munkatársai, – őket az a gondolat vezette, hogy szolgálatot tesznek ezzel azoknak az államoknak, amelyeknek elő kell segíteniük a francia hegemóniát, – hogy ilyen lehetetlen módon osszák fel az ősi Magyar földet.

A magyar nemzet rá fog találni a maga útjára.

Előre látom, hogy Magyarország új háború és új rombolás nélkül vissza tudja venni elvesztett területeit.
Ennek a kilátásnak biztosítása végett meg kell azonban őriznie jelenlegi józanságát és össze kell szednie magát.

A nagy fájdalmak lesújtanak, de gyakran a feltámadás okai. Ami a holnapot illeti, minél erősebb lesz Magyarország, s minél nagyobb lesz ellenálló képessége, annál inkább fognak neki igazságot szolgáltatni.

magyartudat.com

Ajánlotta: Kunavar

Megjelent: 2875 alkalommal

Hozzászólások  

 
nagy lajos
#9 belgium/Andennenagy lajos 2018-02-12 10:36
csak magára a cím-kérdésre ;

egy olyan eros hadsereggel kellene nekünk rendelkezzünk, ami az egész világot, ill. ennek nagy részét rá tudná eroszakolni erre ...

egyszerubben, egy isteni csoda kellene ehhez ....

viszont még maga a katonai hatalom sem lehetne elégséges, ha mi magunk nem teszünk többrendu dolgot elotte ez irányban ...
ehhez már nem kellene katonai nagyhatalomnak lennünk. Egyszeruen egy nemzetérdeku és igaz magyar történelmet kellene összeeszkábáljunk és azt tanítanunk gyerekeinknek ...

tegyük föl, hogy a csoda megtörténik és vissza tudjuk akkor venni a miénket ..., viszont ott nekünk
az igazunkat, a jogunkat már elotte ismernünk kellene ... és errol már másoknak is tudnia kellene ...

csak egyet ; csak mi vagyunk az egyedüli államalapító nemzet Európában, amely magát, mint jövevényt (a még a "visszajövetel" is az)
azonosítja !!
ez egyrészt hamis, helytelen, másrészt irtózatosan káros számunkra ...

nagyon valószínu az, hogy mi vagyunk talán a legosibb nép Európában ... és mi vagyunk az egyedüliek, akik magukat jövevényként azonosítják itt !!

na ezen tudnánk segíteni (ezt kötelességünk is lenne megtennünk). Ehhez nem kellene egy hatalmas katonai ero, csak egy kis igaz-szeretet és józan ész elegendo lenne ...

a kulcskérdés ebben a mi VIII., IX. sz.-i történelmünk tisztázása lenne. Mi voltunk azok, akik a IX. sz. végén bejöttünk, vagy mi voltunk akik ezen jövevényeked oda befogadtuk ?
ez így más, a jövevény népekkel kapcsolatosan is ...
ha mi már a VIII., IX. sz.-ban ott éltünk, akkor a mi
történelemkönyveinkben a tótok eredete is benne kellene legyen (róluk is kellene néhány mondat !).
Ennek ellenkezoje történik manapság. Az o történelmükben van szó rólunk (mint jövevényekrol)
...

de ugyanez áll fenn még a késobb érkezett oláhok esetében is. Azok jövetelét (mikortól, hol ...) is egy-két mondatban, mint ezek terjeszkedését is késobb
meg kellene említeni a történelemünkben. Még a manapság csak embrionális állapotban lévo cigányság esetében is. Mikor jöttek, kezdtek bejönni Mo-ra és hogyan szóródta szét köztünk ...

hogy minden magyar számára tisztán látott, ismert legyen minden fontos tényezo ...

még egyszer; ha bennünket egy természet-fölötti ero megsegítene a történelmi haráraink visszaállítását, akkor ott egy erkölcsi meggyozodés is kellene részünkrol, hogy ez jogos, igazságos ...

szeretettel.; Lajos

ps.; az országcsonkító ún. Trianon-i szerzodés jogilag érvénytelen. Ugyanis nem a Magyar Királyság, hanem az O-M. Monarchia volt háborúban és kellett ezen békeszerzodést aláírja.
A Monarchia (a tudomásom szerint) soha sem ruházta át jogát sem a MK-ra, még kevésbé az akkor, az után megjeleno Ausztriának. Tehát sem
a saint-Germain-i, sem a Versailles-i (a Trianon palotában) nem érvényes ...
Idézet
 
 
Zoli
#8 Wilson elnök tizennégy pontja Francesco Nitti könyvében:Zoli 2018-02-07 17:40
1. A béke nyílt szerződései és megkötött egyezményei után nem szabadna titkos megegyezésnek lennie. A béketárgyalások mindig titkosak voltak és amidőn hat hónapon is túl terjedtek, a német delegátusokat sem akarták meghallgatni. Franciaország a szerződések rendszerével katonai egységet teremtett (Belgiummal és Lengyelországgal) és ezek maguk közé szorították Németországot.

2. A tengeri hajózás teljes szabadsága a tengereken a territoriális vizeken kívül. Semmi sem változott az előbbi állapothoz viszonyítva; csak a legyőzött államok kényszerültek kereskedelmi flottájukat átadni és ennélfogva nem érdekli őket a tengerek szabadsága.

3. Mindennemű gazdasági korlát eltávolítása és a kereskedelmi feltételek egyenlősítése. A szerződés Németországra kölcsönösség nélkül való feltételeket ró és az antant-államok úgyszólván mindegyikében már használják a kivételes és tiltó tarifákat.

4. Megfelelő garanciák adása és kívánása, hogy a lefegyverzés a lehető legkisebbre szoríttassék a belső biztosság fentartására. A szerződések kényszerítették a legyőzött államokat, hogy szétrombolják és átadják a hadi flottáikat és a fegyverben álló katonaság számát Németországban százezerre csökkentették, beleértve a tiszteket, Bulgáriában huszonháromezerre, Ausztriában harmincezerre (ténylegesen 21.000), Magyarországban harmincötezerre. Azonban a győztes államokban hatalmas hadseregek vannak, melyek felülmúlják a háború előtt való létszámot. Franciaország. Belgium és Lengyelország körülbelül 1,400.000 embert tart fegyverben. Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária összesen 179.000 embert, Romániának egyedül 206.000 emberből álló hadserege van és Lengyelországé több 450.000 embernél.

5. A gyarmati jogoknak nyílt és világos rendezése elsősorban az érdekelt népek előnyére való.
Németországtól elvették a gyarmatokat noha arra inkább szüksége volt mint a Kontinentális Európa bármelyik más országának, mert népességének sűrűsége négyzetkilóméterenkint körülbelül 123 (Itáliában pedig 133), mialatt Franciaországban 74, Spanyolországban 40 és az európai Oroszországban pedig 24 ember esett egy négyzetkilométerre a háború előtt

6. Valamennyi orosz terület kiürítése és szíves együttműködés Oroszország megsegítésére s fejlődésének lehetővé tételére. Az antant hosszú ideig figyelemmel igyekezett kísérni s támogatta is Kolcsak, Judenics, Denikin és Vrangel kalandos katonai vállalkozásait ée a régi rendszer híveit.

7. Belgium: kiürítése s újjáépítése. Ez megtörtént. De egyúttal Belgiumnak olyan területeket is megítéltek, amelyekre a háború előtt senki sem tartott igényt.

8. A francia területek visszaadása, a háború által feldúlt francia országrészek helyreállítása s Elzász-Lotaringiának ismét Franciaországhoz való csatolása, amennyiben az 1871-ben elvett területekről van szó. Ezenfelül Franciaországnak juttatták a Saar felett való m-almat, amivel teljesen megtagadták a nemzetiségi elvet.

9. Az olasz határok kiigazítása a tisztán felismerhető nemzetiségi vonalak szerint. Mivel azonban ezeket a vonalakat pontosan sohasem állapították meg, a hozott határozattal sem az olaszok, sem szomszédaik nem elégedtek meg.

10. Ausztria-Magyarország népeinek megengedik, hogy oda csatlakozzanak, ahová akarnak, vagy segítik őket, hogy autonóm államokat alkossanak olyan államformával, amely fejlődésüknek legjobban megfelel. Valójában a békeszerződések a lehető legnagyobb számban szakítottak el Ausztriától németeket Magyarországtól magyarokat, hogy Lengyelországhoz, Csehszlovákiához, Romániához és Jugoszláviához csatolják őket vagyis mind olyan országokhoz, amelyeknek lakossága alantasabb kultúrájú.

11. Romániát Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni. Ez megtörtént, de miközben az antant egyre hangoztatta Montenegró visszaállítására vonatkozó kötelességét, valamennyi állama, mindenekelőtt Franciaország kívánságára, megegyezett ennek az országnak az eltüntetésében.

12. Az ozmán birodalom török részeinek bizonyos szuverénitást kell biztosítani a többi nemzetiség felszabadítása mellett és nemzetközileg garantálni kell a Dardanellákban való akadálytalan hajózást. Ezzel szemben az antant államai rögtön módot kerestek arra, hogy birtokukba vegyék Kisázsiát; az események azonban szükségessé tették, hogy elismerjenek egy mandátummal rendelkező kormányt, mert a közvetlen szuverenitás felettébb veszedelmesnek mutatkozott. Az izlám világban olyan nagy zavar keletkezett, amilyen még sohasem volt.

13. A kétségbevonhatatlanul lengyel lakosságból semleges államot kell alakítani, a független Lengyelországot amely biztos és szabad utat kap a tengerhez és integritását nemzetközi egyezmények biztosítják. Ehelyett olyan lengyel államot alkottak, amelynek lakossága kétségtelenül nem lengyel és amelynek katonai jellege van. Ez az állam ukrán és német területeken igyekszik terjeszkedni és lakossága felülmúlja a 31 milliót, noha nem szabadna 18 milliónál többnek lennie s arra törekszik, hogy Oroszországot elválassza Németországtól. Ezután megalakult a Lengyelország védősége alá helyezett Danzig-állam, amely állandó veszedelme Németországnak.

14. A népszövetség megalakítása kizáróan azzal a céllal, hogy helyreállítsa a rendet a nemzetek közt és hogy biztosítsa úgy a nagy, mint a kis államok területi integritására és politikai függetlenségére vonatkozó kölcsönös garanciákat.
Több mint két esztendővel a békekötés és három évvel a fegyverszünet után a nemzetek szövetsége csak szent szövetség, amelynek az a célja, hogy biztosítsa a győzők kiváltságait. Az amerikai Egyesült-Államok a szenátus határozatára mindenféle dicséretes indítóokból nem tagja a népszövetségnek és mostanáig sem Németország, sem a többi legyőzött állam nem foglal benne helyet. "
Idézet
 
 
Zoli
#7 Részletek F. Nitti a; "Nincs béke Európában"Zoli 2018-02-07 16:59
Nos itt van a világhálón találtam (talán eredeti) Francesco Nitti a; "Nincs béke Európában" második javított és bővített kiadása ami 1922-ben jelent meg. ]TT magyarmegmaradasert.hu/.../... magyarul.

Az utolsó szakaszokat idézem ide be a PDF anyagból, de érdemes az egészet elolvasni. Lehet majd később felteszem Wilson elnök tizennégy pontját, amelyet az antant békeprogramul elfogadott és összehasonlítjuk* azzal, ami a versaillesi szerződés eredménye.

Az idézet e sorok kezdődnek:

"Még a legélénkebb fantáziával is nehéz elképzelni, hogy Magyarország és Ausztria miként éljen meg és hogyan tudjon legalább részben megfelelni a szerződések által reá rótt kötelezettségeknek. Erkölcsi paradoxon azt követelni, hogy meg is éljenek, a saint-germaini és a trianoni szerződés rendelkezése alapján a győzőket is kártalanítsák mindama károkért, amelyeket az általuk felidézett háború a győzőkre zúdított.

Magyarország szenvedte a legsúlyosabb területi és gazdasági megszállást. Ez a szegény nagy ország, amely a civilizációt is, a kereszténységet is megmentette, olyan kegyetlen bánásmódban részesült, amelyre nem találni magyarázatot, hacsak nem a szomszédos népek prédára való vágyában és abban a tényben, hogy ez alantasabb népek, látván az erősebbik
legyőzését, a teljes tehetetlenségre kívánták kárhoztatni.
Tényleg semmivel sem lehet igazolni azokat . az erőszakos rendszabályokat és azt a kizsákmányolást, amely magyar földön történt. Ami Magyarországon a román megszállás során lefolyt, a rendszeres rablást és rombolást sokáig igyekeztek titkolni. Teljesen megokolt az az erős szemrehányás, amelyet Lloyd George a román miniszterelnökhöz intézett. A háború után Magyarországtól mindenki áldozatot kívánt és nem akadt senki, aki érdekében egy békülékeny jó szót szólt volna.
A győzők gyűlölik Magyarországot az ő büszke ellenállásáért. A szocialisták nem szeretik, mert kénytelen volt ellenállni, még pedig ellen is állt a legnehezebb körülmények között a külső és belső bolsevizmusnak. A nemzetközi pénzügyi körök pedig gyűlölik a zsidók ellen elkövetett erőszakosságok miatt Ilyenformán Magyarország minden igazságtalanságot védelem nélkül, minden nyomorúságot segítség nélkül és minden cselszövést védekezés nélkül szenved el.

A háború előtt Magyarország területe körülbelül olyan nagy volt, mint Olaszországé: 282.870 négyzetkilométer 18,264.533 lakossal. A trianoni békeszerződés ezt a területet 91.114 négyzetkilométerre, azaz 32.2 százalékra, a lakosságot pedig 7,481.954 főre, azaz 41 százalékra csökkentette. Nem elégedtek meg azzal, hogy elvették Magyarországtól az etnikailag
nem magyar lakosságot Minden ok nélkül 1,084.447 magyart Csehszlovákiához, 454.597 magyart Jugoszláviához, 1,704.851 magyart pedig Romániához csatoltak. És szükségtelenül
lekapcsolták a lakosság egyéb csoportjait is.

Valamennyi hadviselő állam közül talán Magyarország az az ország, amely lakosságának számához viszonyítva a legtöbb halottat vesztette; a Habsburg-monarchia tudta, hogy számíthat a magyarok hősiességére s a legvéresebb vál"....

(Innen sajnos tovább nem olvasható ebben a dolgozatban)
Idézet
 
 
Zoli
#6 Egy Francesco Nitti idézettel hívnám fel újra erre a cikkre a figyelmet !Zoli 2018-02-07 12:44
"Egyetlen néppel sem bántak el azonban gonoszabbul, mint a magyar néppel: egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét s raboltak ki jobban. Magyar­ország lakosságának szétosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja."
Idézet
 
 
Ani
#5 TrianonAni 2017-04-30 17:46
Csak úgy tudnának az elvesztett területek jelen helyzetben visszatérni harc nélkül,ha a bevándorlás olyan szintre durvulna el,hogy a Schengeni határon kívül lévő országok csatlakozását a zónához Magyarország ezen feltétel teljesüléséhez tudná kötni.Azt mondják,az illegális bevándorlás még csak most kezdődik.A globális éghajlatváltozás hatásai Afrikában is beláthatatlanok.Ha éhínség,ennél is nagyobb szárazság lesz a földön Afrika meg fog indulni abba az irányba amerre engedik.Ha Európa engedi akkor erre.És nem 1-2 millió emberről beszélünk.Hogyan fogadhatnánk be mindenkit?A saját túlélésünk a tét.Nos,ebben az esetben talán Románia Szerbia Ukrajna hajlandó lenne tárgyalni.
Idézet
 
 
Joskapista
#4 Nem arról szól a szöveg, mint a címJoskapista 2017-03-26 14:47
Amikor a cikkre kattintottam, valami biztatót, valami működőképes stratégiát vártam, de éppen az nincs a cikkben. Egy újabb valaki, aki leírta, mekkora igazságtalanság történt Magyarországgal. Ez annyi, mint a semmi, ezeket a hangokat már a maguk korában sem hallották meg, ma meg mégúgyse.
De persze hogy is lehetne rombolás nélkül visszavenni az elrabolt területeket? Jelenleg még rombolással se. Az egyetlen esély az ott élő magyarok létszámának felduzzasztása lenne, hiszen "azé a föld, aki teleszüli" - dehát még itt a csonkaországban is fogyunk, nemhogy odaát.

"Ami a holnapot illeti, minél erősebb lesz Magyarország, s minél nagyobb lesz ellenálló képessége, annál inkább fognak neki igazságot szolgáltatni."
Ez persze igaz. Ez általános érvényű. Érvényes volt az már '18-ban is. Nem mutattunk erőt, puskalövés nélkül meg tudtak szállni minket - hát el is tiportak. A nagy idealisták rendre elfelejtik, hogy a nemzetközi politikában mindig is ököljog volt, és ma sincs másként. Ha igazságot akarsz, ki kell vívnod magadnak.
Idézet
 
 
sztari judi
#3 Mohács, Ujváros 4.sztari judi 2017-03-24 18:16
Tisztelt honlap Admin!
Miért csinálják ezt? Mire jó, hogy fehér alapon a halványszürke szöveg olvashatatlan. Mit akarnak elérni vele?
A kódot sem tudom beíni a küldéshez, mert nem látható jól. Kérem, változtassák meg jól láthatóra, könnyen olvashatóra.
Üdv: judi
Idézet
 
 
sagi
#2 Új szelek fújnaksagi 2017-03-19 16:24
Idézet:
Magyarországnak fontos szerepe lesz a világ megváltoztatásában, mégpedig azzal, hogy megváltoztatja Európát – jelentette ki Henri Boulad jezsuita szerzetes a budapesti Párbeszéd Házában szombat este.

Henri Boulad egyiptomi szerzetes – aki maga kérte, hogy felvehesse a magyar állampolgárságot és a héten az Országházban letette az állampolgársági esküt – hangsúlyozta: ebben a küzdelemben Magyarország Dávid és Európa Góliát, mégis hinni kell abban, hogy Istennel képesek vagyunk megváltoztatni a világot.

„Az Istenben való hitnek az önmagunkban való hitté kell válnia. Amennyire ugyanis nekünk szükségünk van Istenre, ugyanannyira kellünk mi is” Istennek ahhoz, hogy átformálja a világot – mondta a szerzetes, aki hisz abban, hogy a következő hónapok meglepetéseket tartogatnak, és Európa „meg fog mozdulni”. Henri Boulad Átistenülés a mindennapokban címmel megtartott előadásában arról beszélt, az egyház hagyományos tanítása azt az érzést kelti az emberben, hogy gonosz és esendő. A megváltástan arról szól, hogy az ember vétkes, és végtelen bűnéért végtelen áldozattal kell fizetnie az Isten fiának. A megváltás tehát valamiféle „visszavásárlás”. Húsz évszázada ezt ismételgeti a nyugati kereszténység, miközben senki sem érti, hogy kitől kéne visszavásárolni az embert, és miért elégedett ezzel az Atya. Ez, az ember alapvető bűnösségét állító látásmód, mélységes pesszimizmust eredményezett. A nyugati szemléletmód az emberről és a történelemről alapvetően tragikus. És az is lehetséges, hogy a mai uralkodó nihilista filozófia gyökerénél éppen ez a felfogás, az „embernek ez a leértékelése áll”. Henri Boulad szerint azonban van másfajta teológia is: eszerint Jézus nem azért jött, hogy megváltsa, hanem hogy „megistenítse”, a saját szintjére emelje az embert. Kitért arra, a görög egyházatyák – köztük Órigenész, Alexandriai Szent Kelemen, Alexandriai Szent Atanáz – szemlélete sokkal pozitívabb, mint a nyugati gondolkodóké. Valamennyiük teológiája összefoglalható ebben az egy mondatban: Isten emberré lett, hogy az ember Istenné váljon. Ezt megértve „felfedezzük, hogy a kereszténység úgy felmagasztalta az embert, ahogyan egyetlen más vallás sem”. Ezért lett a kereszténység a civilizáció és a fejlődés kovásza – mutatott rá.

magyaridok.hu/.../...
Ha pedig Magyarország megváltoztatja Európát, akkor az így kialakuló szellemi dominancia hatására az elvesztett területek erőszak nélkül fognak visszatérni, mivel Trianon bekövetkezte a szellemi befolyás elvesztésének volt a jele. Ha ezt a szellemi befolyást sikerül visszanyerni, bekövetkezik az elcsatolt területek önkéntes visszatérése is, mivel az elszakított területekből kialakuló “átmeneti zónák” a jelenlegi haszonélvezők számára is kedvező hatással lesznek. Ugyanis az “átmeneti zónák” lakossága hidat képezhet az anyaország és az utódállamok közt, így létre jöhet egy kárpát-medencei érdekközösség, amely immár nem hatalmi, hanem önkéntességi alapon szerveződve nyerheti vissza a Kárpát-medence történelmileg megalapozott szerepét Európában.
Idézet
 
 
Kecske Péter
#1 szeben határ utca 17Kecske Péter 2017-03-18 16:02
Én is hiszek a feltámadásban! Sanyi
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 201 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.6%Serbia 1.2%
Romania 5.2%Canada 1%
United States 4.4%France 0.4%
Russian Federation 3.4%Switzerland 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.3%
Sweden 2.6%Netherlands 0.3%
Germany 2.3%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.1%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 509
This Week: 4020
Last Week: 4369
This Month: 9740
Last Month: 18503
Total: 1974979

Belépés