Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2019Jun21

2019. Február 15., Péntek 07:36

Történelmi tények, hogy minden román meghallja!

Írta:  Tóth
Értékelés:
(16 szavazat)
Néhány történelmi tény, melyeket nem lehet eleget emlegetni, hogy minden román meghallja

„A románok, természetesen, felvethettek egy etnikai jogot Erdélyre (a román lakosság többségben lévén), de történelmi jogot nem. Vádolhatták a magyarokat azzal, hogy elnyomták, vagy diszkriminálták őket, de azzal nem, hogy bármikor is 'elrabolták' tőlük Erdélyt". - írja Lucián Boia (*)
1919 volt mikor a román katonaság elfoglalta Erdélyt, a nyugati világ pedig megalkotta a nem annyira egységes, ahogyan emlegetik, mint amennyire összetákolt országot.

1916-ban de még 1919-ben is, nem egyesítették Erdélyt Romániával hanem több ezer Román királyságban élőnek a vérével foglalták el. A nagy "nemzeti ideál"-nak nevezett egyesülni a Kárpátokon túli románokkal a mintegy 70-75 százalékban paraszti sorsban élő analfabéta embereknek eszükbe sem jutott, akkor őket egészen más foglalkoztatta. A "nemzeti ideált" elég szűk körű értelmiségi réteg valamint a papság terjesztette, és óhajtotta politikai ideájuk megvalósításáért. Nézzünk meg, a románoknak néhány kényelmetlen tényt, azok közül, amit a magyarok hozzátettek a román nyelv és kultúra fejlődéséhez, és a "nemzeti ideál" kialakulásához.

Tények, melyek tények maradnak még ha kényelmetlenek is

Forrai Miklós, háportoni nemes volt az első, aki 1564-ben saját pénzén evangéliumi magyarázatokat jelentetett meg román nyelven, "Talcul Evanghelior" címmel.

János Zsigmond (1559-1571) első erdélyi fejedelem uralkodása alatt vezették be a román ortodox egyházakba a szláv helyett a román nyelvet. Ez nagymértékben hozzájárult a román nyelvű irodalom kialakulásához.

A tordai országgyűlésen 1568-ban először mondták ki Európában – és azt hiszem a Földön is – a vallásszabadságot! A katolikus mellett a reformátust, az evangélikust és az unitáriust teljesen egyenrangúnak nyilvánították, a román ortodox vallást pedig tolerálták.

Kolozsváron, Heltai Gáspár nyomdájában 1570 körül jelent meg az első(!) latin betűs román nyelvű nyomtatvány, amely Szegedi György Zsoltároskönyvének román fordítása.

Tordási Mihály érsek, karánsebesi és lugosi prédikátorokkal lefordíttatta az Ótestamentumot és a dévai várkapitány Geszti Ferenc pénzbeli támogatásával 1582-ben Szászvárosban kinyomtatta (Paliia dela Orastie).

Bethlen Gábor (1613-1629) Erdély legnagyobb fejedelme, Gyulafehérváron az erdélyi románság számára egy cirillbetűs nyomdát állíttatott föl – a románok 1875-ig cirillbetűket használtak – és szorgalmazta az Új Testamentum románra történő lefordítását.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) tovább folytatta e nemes szándékot és 1640 körül a fejedelmi udvar papja Geleji-Katona István ötletére, Csulay György egyházi főfelügyelő költségein román nyelven kiadták a Kálvinista katekizmust.

1648-ban Fogarasi István költségein hasonló témájú fordítások jelentek meg román nyelven.

I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna Fogarason iskolát alapíttatott az erdélyi románság számára, amelyben a tanulók, papjelöltek és papok, természetesen román nyelven (!) tanulhattak.

Az erdélyi románság kultúrtörténetében azonban a legnagyobb jelentőséggel az ún. Rákóczi-Biblia bír, amely a teljes Új Testamentum román nyelvre történő lefordítása. A munkát 1648-ban fejezték be és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem költségein a gyulafehérvári nyomdában nyomtatták ki. Ez a román nyelvű Biblia 40(!) évvel előzte meg a Bukarestben kinyomtatott román Bibliát.

Amikor a török 1658-ban Erdélyt dúlta, a gyulafehérvári nyomdát is megsemmisítette.

Erdély utolsó fejedelme Apafi Mihály (1661-1690) azonban ismét helyreállíttatta. Az 1685-89-es évek között kiadott román nyelvű nyomtatványok az ő támogatásának köszönhetik megjelenésüket.

Az első román nyelvű tankönyv, szintén az erdélyi fejedelmek által létrehozott gyulafehérvári nyomdában jelent meg 1699-ben (Bucovna ce are în sine deprinderea învataturii copiilor la carte).

1918-ban a kb. 2.8 millió magyarországi románnak 2043 iskolája volt. Több, mint az akkori mintegy 7 millió a Román királyságban élőnek.

Tóth


Forrás: szekhelyek.szek-helyek.ro
Beküldte: Antal Miklós

Megjelent: 575 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 67.9%Serbia 1.4%
Romania 5.5%Canada 1%
United States 3.9%France 0.4%
Russian Federation 3.3%Switzerland 0.3%
Ukraine 2.6%Netherlands 0.3%
Sweden 2.4%Australia 0.3%
Slovakia 2.2%Norway 0.3%
United Kingdom 2.1%Kuwait 0.3%
Germany 1.9%Spain 0.2%
Austria 1.4%Italy 0.1%

Today: 14
This Week: 2866
Last Week: 4890
This Month: 13727
Last Month: 21267
Total: 2097993

Belépés