Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2018Nov15

2018. Október 22., Hétfő 07:29

Nagy a káosz

Írta:  Bene Gásbor dr.
Értékelés:
(7 szavazat)
Nagy a káosz a szavak értelmezésében mindenütt a világon, sajnos nálunk is.

Nagypéntek és a világ számára „minta nemzetünk"- összefüggései.

Az utolsó magyar nagypéntek november 4-én következett be, az 1956-os esztendőben. A nyugat által felbiztatott bolsevik hadigépezet legázolta a pesti srácok szabadságharcát, amelyet ügyes trükkel neveznek ma is forradalomnak az ellenségeink. Pedig a forradalmak mindig civil emberek vérétől gőzösek és a joghagyományok lebontásával, a törvényes uralom gyakorlóinak a kiirtásával foglalkoznak úgy, hogy a népek egyszerű tagjait is megfertőzik a gyűlölettel. Hol volt az akkori magyarságban gyűlölet 56 szabadságharcában? S mellénk állt akkor sok, hungarus etnikumból való személy, mert igazságot akartak tenni.

Nem volt forradalom 1848-ban sem, bárhogyan hirdetik történelemkönyvekben!

• Kossuth Lajos február 25-én felirati javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amit az alsóház március 4-én elfogad, majd a felsőtábla is megszavazza március 14-én. Ezek után naponta fogadják el a törvénycsomag legfontosabb elemeit, s így az ún. áprilisi törvények megszületnek április 10-ig, amikor a Diétát be is rekesztik, s a király szentesíti a törvénycsomagot másnap. Közben március 17-én István nádor kinevezi gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, s április 10-én a Pozsonyban tartózkodó miniszterek már le is teszik az esküt. Vagyis törvényes forradalom történt? Nem kérem, ez törvényes alkotmányreform volt! Sajnos nem rendezték a nemzetiségi ügyeket akkor megfelelően, mert Kossuth szeme előtt a francia forradalom példája lebegett, ahol egyszerű nyelvtörvényekkel és a nyaktilóval létrehozták a “homogén” francia nemzetet. Nem vette figyelembe, hogy az azóta eltelt időben a nemzeti eszme és a nacionalizmus más fejlődésen ment keresztül nyugaton, s a szkítáktól-hunoktól örökölt hungarus hagyományt is félreértette.

kosuthbanko1Sajnos nem rendeződött az áprilisi törvénycsomagban az Ausztriához való viszony, sem politikai, sem pénzügyi téren, s így nem szabályozták az államadósság és birodalmi költségek egy részének átvállalását sem. Ez vezet ahhoz, hogy Kossuth Lajos – mint a mai értelemben vett pénzügy- minisztérium vezetője (Országos pénzügy osztály) – bevezeti a magyar forintot, vagyis pénzt veret és nyomat a nemzet tagjai által a nyáron összeadott ékszerek és arany fedezetével, s ezt a Kossuth-bankót adják ki 1848 szeptember elején.

 
 • Ez veri ki a biztosítékot az udvarnak hitelező, bécsi magánbankoknál, s azok nyomására dönt a kamarilla a törvényes magyar kormány elleni támadásról, amelyet a horvát határőrezredek parancsnokára Joszif Jelasicsra bíznak már szeptember 10-én. Akkortól számíthatjuk a szabadságharcot, amikor Jelasics határőr ezredei átlépik a Drávát, vagyis a horvát-magyar határt.  A nemesfémfedezetet, 48 decemberében bekövetkezik a császáriak betörése Pestre, akkor ez ottmarad a bank pincéjéban. Kossuth-ék abból indulnak ki, hogy miután maga a bank is ottmarad, és a bankjegyeket az ő kontójukra bocsátják ki, ezért a nemesfémfedezetnek is ott kell maradnia. Az osztrákok majd nem ilyen finnyásak, ők 49 áprilisában viszik a nemesfém fedezetet is, amikor visszavonulnak a fővárosból. Ez enyhítette a Habsburg udvar eladósodottságát.

Ahogy nem volt forradalom 48-ban, hanem szabadságharc alakult ki a törvényes kormány elleni törvénytelen támadás nyomán, úgy nem volt békeszerződés a Trianonban készített sem, hisz nem a két fél egybehangzó akaratát tartalmazta!

A gyalázatos Trianoni Békediktátum az, amelynek eredményeként országunkat feldarabolták és oda ajándékozták a koncra éhes szomszédoknak 1920. június 4.-én pénteken, 16.30-kor a Párizs környéki Trianonban. Az előkészítő, de háttérbe húzódó szabadkőműves erő, részben a bankárkaszt és részben az angolszász-francia szövetség érdekei szerint járt el, és a szkíta-hun utódállamot – vagyis a történelmi Magyarországot - csaknem kivégezte! A zsarolás működött, mert ha nem írjuk alá, ha leleplezzük azt, hogy nem két fél egybehangzó akaratáról van szó - hanem diktátumról, akkor ránk uszítják a román, cseh, szerb katonai megszállást, s még az sincs kizárva, hogy a kurdok sorsára jutunk, vagyis teljesem megszűnik az államiságunk.

A "nemzetiségek felszabadítása" hazug jelszavának hirdetése vezetett oda, hogy elvették Hazánk területének és lakosságának több mint kétharmadát. Olyan mesterséges államokat teremtettek körénk, amelyek inkább soknemzetiségűek lettek, mint a szétszabdalt Magyar Királyság. 13.400.000 embert, köztük 4 millió magyart, és 9,4 millió hungarust elszakítottak tőlünk, és megsemmisítettek egy földrajzi, gazdasági és történelmi egységet. E közben új "utódállamokat" kreáltak, nagyobb nemzetiségi, kulturális, vallási, politikai és faji feszültségekkel, mint amilyenek valaha is léteztek a Kárpát-medencében. Az elcsatolt magyarságot pedig azóta is, fokozatosan elüldözik, vagy rafináltan, erőszakosan, tehát nyíltan vagy rejtve, de beolvasztják. Egyre kevesebben vallják magukat magyarnak az utódállamok kultúrafelszámoló politikája nyomán.

Meg kell erősítenünk ezeket az idegen nyomás alatt tartott nemzetrészeket, és

fel kell tudni dolgozni az összmagyarságnak, minden XX.-ik századi problémát. Ennek összes XXI.-ik századi következményét és hazugságát is, és rádöbbenve a fiatalságunk „elkalandozásának” okaira, fel kell ismernünk a modern világ szándékait, amelyek a nemzetek és azok igazságos értékrendjének felszámolását tűzte ki célul. Amennyiben a magyarság elől elhallgatott összefüggésekre, és a történelmi magyar államok „monetáris bűneit” felismerjük, akkor és csak akkor leszünk képesek az értékrend alapú magyar nemzet visszaépítését és a nemzet egyesítését megvalósítani. A nemzetnek a hungarusok és az etnikai magyarok is csak akkor lehetnek tagjai, ha áldozatvállalásban, hitben-erkölcsben képesek leszünk visszatérni az őseink hagyományaihoz. Trianon egy bűncselekmény a magyar értékrenddel szemben, azonban szükségszerűség volt a bankárkaszti pénzhatalom számára. Hiszen a pénz istenné emelésének útjában egyedül a magyarság állt a huszadik század hajnaláig. Ezért Trianon nem csak magyar ügy, hanem sokkal inkább a világpolitika ügye, s mindezt az bizonyítja leginkább, hogy Németországot lehetett egyesíteni, de a magyarságot nem!

A hungarusokat pedig már régen elvadították tőlünk és beinjekciózták az elfajzott nacionalizmussal – amely szinte a kiválasztottsági mítosz mérgével azonos. A világuralmi törekvésekben pedig ez szolgálja leginkább az „oszd meg és uralkodj” elvét. E katartikus felismerések után, azt már könnyű megérteni, hogy mind a pártok, mind a vallások csak elválasztanak bennünket egymástól, s így akarva-akaratlan ezek is kiszolgálják az érdemek nélküli pénzhatalom mai világuralmát. Így válik a nemzeti sorskérdésünk igazsága a világ nemzeteinek a legfontosabb igazságává, amely mögé nemcsak egyetlen, az értékrendjében összetartó magyarságnak, hanem a gondolkodásra még képes emberiségnek kellene odaállnia. A mai, romlott, hiú és egoista emberiség számára kell tehát először mintát adni a magyarságnak úgy, ahogy azt a XVI. század végvári harcaiban megtették őseink. Ma mégnem állt fel „minta nemzetünk”, de biztosak lehetünk abban, hogy olyan meglepetés fogja érni Európát és az egész emberiséget a jövőben, mint 1456-ban, vagy 1956-ban !

Megjelent: 171 alkalommal Utoljára frissítve: 2018. Október 22., Hétfő 07:46

Hozzászólások  

 
úgyistudodki
#2 karácsonyi ballada.úgyistudodki 2018-11-01 15:43
Sajnos csak most akadtam rá ezen oldalakon és néztem utána verseinek, de hiszen nincsenek véletlenek. Most értem meg rá! Csodálatosak a versei! Így, csak olyan Ember tud írni,akinek a lelke is Csodálatos!
Az Isten Áldja!
Idézet
 
 
Csorba Tibor
#1 Ima, ha nem lelem hazámatCsorba Tibor 2018-10-22 08:53
Ima, ha nem lelem hazámat

Magyarok! Átkozott időben élők!
Emlékezzünk meg magunkról –
találkozzunk egy eszme-tisztáson!

Magyarok! Munkálkodók és henyélők!
Nem létezünk, mert magunktól
halált hoztunk szenny-böszme listákon:

üres anyakönyvek letagadott halmán,
ügyes népirtók fogadott hatalmán!
Ide jutottunk. Számoljuk meg magunk:
hány koporsó kong még? Lesz-e hozzá erdőnk?
Vagy kopár só ront szét, és rólunk bosszú-per dönt,
majd, ha rozsdás kályhánk kialudt, s megfagyunk?

Magyarok! Szólítsuk meg egymás szívét –
e beteggé tett élő harangunkat
a világért is csak mindig újra dobogót!

Magyarok! Keselyűk viszik a hírt szét:
feláldoztatunk! Végső haragunkat
váltsuk imára – s öltsünk magunkra lobogót…
2013.03.23. Csorba Tibor
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 203 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Serbia 1.1%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4.4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.4%France 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.3%
Sweden 2.5%Netherlands 0.3%
Germany 2.4%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.2%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 111
This Week: 2071
Last Week: 4185
This Month: 8682
Last Month: 20572
Total: 1956041

Belépés