Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Dec18

2017. November 28., Kedd 08:32

A ténytagadás, a zsidóellenesség aktív gerjesztése.

Írta:  Bene Gásbor dr.
Értékelés:
(15 szavazat)
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a felújított Klebelsberg-kastély átadó ünnepségén úgy fogalmazott, hogy / „ A XX. század második és harmadik évtizede a magyarság történetének súlyos próbaköve volt. Hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett maga alá minket a történelem, nos, ezt néhány kivételes államférfiúnak köszönhetjük. Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kuno miniszternek. Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter, és ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús, gyászos szerepvállalása sem."

Orbán Viktor kijelentésével kapcsolatban a megkérdezték Köves Slomót, s az EMIH vezető rabbija leszögezte, hogy "az igazi államférfi a definíció szerint szilárd elvek mentén cselekszik, befolyásolhatatlan és nagyfokú felelősségvállaló képességgel rendelkezik.  Nehéz Horthynak a munkásságát megfeleltetni ezeknek a kívánalmaknak úgy, hogy:

1/személyes és osztálya önös érdekeitől vezérelve „három millió koldus Magyarországának” volt büszke kormányzója,

2./ a teljességgel irracionális németbarát politika végrehajtója, a háborúba való belépés támogatója,

3./a Don-kanyari katasztrófa felelőse,

4./ nem utolsósorban pedig nagy- és dédszüleim jogfosztásának, majd családjaik megsemmisítésének – legkevesebb – passzív szemlélője".

 Vegyük akkor át egyenként a rabbi négy, tényekkel szembemenő, szubjektív állításait!

1./személyes és osztálya önös érdekeitől vezérelve „három millió koldus Magyarországának” volt büszke kormányzója,

Milyen személyes érdekeket tud Slomo felmutatni Horthy Miklós 24 éves államfői munkásságában? Azt, hogy a vagyona nem nőtt óriásira, mint egyes mai politikusoké? Vagy a gyermekeit is elveszítette illetve veszélyeztette a nemzetért folytatott küzdelmében, hiszen István kétes körülmények között meghalt, Miklóst pedig elrabolták a németek, hogy megzsarolhassák? Osztályának érdekeit pedig csak annyiban képviselte, amennyiben az megfelelt az összmagyarság érdekeinek, hiszen egy olyan országot vett át a 133 napos bolsevik-zsidó terrortól, melyet szétraboltak a területünkre behatoló kisantant katonái és martalócai. Majd Trianonban a bankárkaszt szabadkőművesei és pénzpórázra fűzött politikusai szétdaraboltak úgy, hogy a nyugati közgazdászok életképtelennek minősítettek, s nem jósoltak neki 2-3 évnél többet? A hárommillió koldust nem Horthy okozta, hanem a talmudi erkölcsökkel élő hazai és nyugati ellenségeink, akik hagyták az országot kirabolni és egy szerves gazdasági-etnikai  egységet szétdaraboltak. Csak azért fogadták el Horthy Miklóst  kormányzónak, hogy ne legyen visszaállítható a Magyar Apostoli Királyság, ahol a király fölött áll az igazságos jogrend (a zsarolhatatlan főhatalmú Szent Korona), amely a világ egyetlen olyan állameszméjét testesíti meg, amely sokáig ellent tudott állni a bankárkaszt monetáris diktatúrájának.

Horthy büszke katona volt, de volt is rá oka. Ő nem szenvedett soha vereséget a harcaiban, ahogyan Magyarország sem veszítette el az I. világháborút, mert nem volt az állam területén egyetlen idegen katona sem a békekötéskor. Mi sajnos Károlyi Mihály és IV.Károly áldozatai vagyunk. Az első esküszegőként puccsot hajtott végre a királyságban, a másik pedig szintén esküszegőként Svájcba szaladt Budapest helyett, amikor Bécsben forró lett számára a talaj. Horthy viszont megmentette az országot, amit teljesen fel akartak számolni. Bennünket is, (mint a kurdokat) szét akartak osztani 7 országba a nyugati szabadkőműves politikusok és kiválasztottsági mítoszban szenvedő tanácsadóik, s ezt akadályozta meg Horthy Miklós fővezér a Nemzeti Hadsereggel.

2./ a teljességgel irracionális németbarát politika végrehajtója, a háborúba való belépés támogatója,

 Csak a geopolitikai helyzettel és történelmi tényekkel nincs tisztában az a személy, aki ilyet állít! Montgomery az USA nagykövete volt Budapesten, s 1947-ben kiadott „Magyarország a vonakodó csatlós” című korrekt visszaemlékezését kellene elolvasnia Slomo-nak ahhoz, hogy leülhessünk vitatkozni. A háborúba pedig úgy léptünk be, hogy a kassai bombázás után Bárdossy László miniszterelnök bejelentette az Országgyűlésben a hadiállapot beállását, vagyis nem üzentünk hadat a Szovjetuniónak, hanem a szovjet gépek bombáztak minket! Egyébként valami szörnyű naivitás azt hinni, hogy megúszhattuk volna a háborút úgy, hogy a németek ne követeljék tőlünk a magyar csapatok frontra küldését, hiszen csak azért nem szállt meg minket előbb a német hadigépezet, mert "vonakodó csatlósként" mellette álltunk, s szüksége volt a magyar élelmiszer szállításokra. Valójában Horthy Miklós állama azért tudott zsidó, lengyel, stb. menekülteket befogadni, mert a követelődző Hitlert a frontra küldött katonákkal és a zsidótörvényekkel, valójában megvezette az ország törvényhozása, mert a szinte diktált szövegtartalom ellenére alig-alig hajtották azt végre.  

3./a Don-kanyari katasztrófa felelőse,

Ha a Nürnbergi bíróság csak tanúként hallgatta meg. Ha Sztálin sem kérte a háborús bűnösként való felelősségre vonását. Akkor honnan veszi Slomo a bátorságot, hogy ítélkezzen? Kinek képzeli ő magát? Istennek? Vagy a kiválasztottsági mítosz olyan erős fertőzése adja ezt a felsőbbrendűségi tudatot, hogy ő mindenki felett áll? S eközben még az idejétmúlt bolsevik történelemszemléletet is meghazudtolva állít olyat, ami nem releváns? Talán épp a Don-kanyar katonáinak az áldozata lett az, ami megmentette a sokkal korábbi megszállástól az országot, s ezzel a pesti zsidóságot is. Tudniillik a német megszállásig egyetlen haja szála se görbült a hazai és idemenekült zsidóságnak a zsidótörvények „jogfosztása” ellenére sem. Ne feledjük, hogy Hitler sivatagában valóban az egyetlen oázis maradt hazánk a zsidóságnak, hiszen a környező országok német megszállás nélkül is  kiszolgáltatták a zsidóikat a náciknak, vagy kivégezték őket, mint a románok.  

4./ nem utolsósorban pedig nagy- és dédszüleim jogfosztásának, majd családjaik megsemmisítésének – legkevesebb – passzív szemlélője.

Kövesnek csak át kell mennie a pesti zsinagógával szembeni ház faláig és elolvasni az emléktáblát, amit Koszorús ezredes akciója nyomán állítottak. S csak annyit illene tudnia, hogy Horthy Miklós kormánytó urunk személyes parancsára történt a zsidómentés 1944. július 5-6-án. A Slomo szerint „passzív szemlélő”, előtte olvasta el a menye által hozzá került auschwitzi jegyzőkönyvet, s csak akkor szembesült a „munkára Németországba szállított” zsidók helyzetével, s nem tétovázott, hanem behívta az érlelődő kiugrási kísérlethez titokban tartalékolt alakulatot, hogy szálljon szembe a német és náci-kiszolgáló csendőrvezetők vagonírozó szándékaival. Talán éppen ez a lépése okozta később, hogy a kiugrási kísérlethez nem volt megbízható, és a személyét feltétel nélkül szolgáló alakulat az országban. Sajnos Koszorús ezredes alakulatát a zsidómentés után a frontra kényszerítették a németek. (Hiszen a német megszállás nem virtuális valóság volt!)

Sajnálom Köves Slomo urat, aki nem gondolta át és nem tájékozódott a kijelentései előtt, s ezzel a tudatlanok korpája közé keveredett. Pedig OV nagy segítséget biztosított számára, s így nem kellett volna a miniszterelnök megfontolt kijelentéseivel sem szembe mennie, sem azt bizonyítania, hogy a káros bolsevik-hatás még nem múlt el a hazai zsidóság, főleg a közösségi vezetőinek a mélytudatából. 1946-ban a Társadalmi Szemle 5.-ik számában jelent meg Molnár Erik zsidó származású kommunista történésztől a Zsidó kérdés Magyarországon c. tanulmány. Ebből a bolsevik anyagból idéznék végül Köves úrnak, hogy a passzivitás helyett, maga is legyen kicsit aktívabb a valóság megismerése terén, képes legyen leszámolni a kiválasztottsági mítosszal, mert ha az ENSZ hitet tett a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett, akkor nem kellene továbbra is a kiválasztott nép mítoszával kábítani a hallgatóságát, mert minden ettől eltérő mondat csak a saját népe iránti ellenérzést erősíti. Felhívom a figyelmét arra, hogy az alábbi mondatok egy zsidó származású kommunista tollából születtek a zsidóellenesség témájában: „Különböző korokban és országokban makacs következetességgel jelentkezik. Ilyen jelenség mögött nem állhat puszta ámítás. Annak valamiképpen a tényekben kell gyökereznie.”  Sajnos minden olyan tudománytalan fellépés, ami a tényekkel ellentétes, nagyon is képes a zsidóellenességet újra és újra feléleszteni. S ha hallgatott volna a rabbi úr, úgy nem csak bölcs maradhatott volna, hanem az állítólag egyre jobban erősödő zsidóellenességet se gerjeszti, a tényekkel szemben álló és komoly felsőbbrendűséget sugalló  "kinyilatkoztatásával".  Végül hivatkoznék J.F. Montgomery három idevágó és fontos mondatára. Montgomery az  USA budapesti nagykövete volt, tehát ismerte a kort és szereplőket, vagyis nemcsak olvasott vagy hallott róluk: „A zsidók biztonsága Magyarországon nagyrészt a megszorító rendszabályok megfogalmazásának volt köszönhető. Ezeken keresztül úgy látszott, hogy Magyarország a zsarnok követeléseinek engedett, képes volt azonban a menekülőknek oázist biztosítani.  Ha megtagadott volna minden törvényt, nem kétséges, hogy az igazi biztonság időszaka a zsidók számára sokkal hirtelenebbül bekövetkezett volna, mint egyébként történt.

Megjelent: 268 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. November 28., Kedd 08:37

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 342 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.2%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.3%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Belgium 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Kuwait 0.2%

Today: 991
This Week: 1824
Last Week: 4896
This Month: 13596
Last Month: 25794
Total: 1681120

Belépés