6. FEJEZET: KRISTÓ GYULA CIKKÉNEK ISMERTETÉSE

Kristó Gyula a magyar történetírás érdekes alakja. Számtalan alkalomkor, mivel tíznél több könyvet írt, furcsa dolgokat mondott a magyarokról. A románok hamis történetírását nem fogadta el, az igazságot szem előtt tartotta a román történetírásban. A Rubicon újság cikkének címe „A vlach bevándorlás kezdetei a 12-13. századi Magyarországon”, amelyet Kristó Gyula szerzett, és 2005 januárjában jelent meg. Ez a cikk válaszolt a román Protase cikkére.

Kristó Gyula sok könyvet írt, a szovjethatalom alatt egyetemi tanár lett, majd az akadémiába is bekerült, ahol sok fontos művet alkotott, amiket sikerült kiadatnia. Később Hunnivári Zoltán volt az a kutató, aki megunta Kristó írásainak nem logikus részeit, és fantasztikusan szellemes, utánozhatatlanul sziporkázó művekben megkritizálta Kristó furcsa tételeit.

A Rubicon folyóiratban megjelent írásában Kristó görög és latin nyelvű munkákra hivatkozik. A görögül vlachoinak nevezett románok bizánci forrásokban, legkorábban a 11. században fordulnak elő, de a leírt események a 10. század második felére esnek. Az egyik auktor Kekaumenos, aki 1071 táján írta Strategikon című művét, s ebben említi 979-980-as éveknél Hellász vlachjait. Ioannos Skylitzes arról tájékoztat, hogy Dávidot, a nyugati bulgár állam egyik vezetőjét 976-980 között az Ohrid tó vidékén vándorló vlachok ölték meg. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a román nép etnogenezisének színhelye távol esett a Kárpátoktól.

Vlach nevű románok később is tömegesen éltek a Dunától délre. Igen érdekes Kristó Gyula következő értesítése. Amikor 1185-ben II. Isaakios Angelos császár házasságkötésre készült III. Béla király lányával, Margittal (Máriával), a kortárs Nikétas Khoniatés megjegyezte „ahhoz azonban fukar volt, hogy a lakodalom költségeit állami pénzekből fedezze, s ezért a költségeket ellenszolgáltatás nélkül országaiból gyűjtötte össze. Kicsinyes gondolkodásában nem vette észre, hogy amellett, hogy más városokat is végigtarlóz, melyek Anchialos vidékén fekszenek, felbőszíti maga ellen és a rómaiak (a bizánciak) ellen a Balkán-hegység vidékén lakó barbárokat, akiket korábban myseknek neveztek, most pedig vlachoknak hívnak”. Theodoros Skutariotés híre azt mutatja, hogy a mysek alatt bolgárokat is értettek, a „Haimos (Balkán-hegység) vidéki barbárokat, akiket korábban myseknek neveztek, most pedig vlachoknak és bolgároknak”, ez a hír is a császár fukarságára vonatkozott. Ez az esemény is hozzájárult a második bulgár cárság létrejöttéhez, amihez a bulgárokon kívül a kumánok és vlachok is hozzájárultak. A vlachok a 12. sz. második felében megközelítették a Kárpátokat. Ezt a folyamatot is a bizánci kútfőktől ismerjük.

Nikétas Khoniatés beszél arról, hogy Halics déli határainál vlachok éltek. Ioannes Kinnamos arról szól, hogy 1166-ban Manuel császár lányának jegyesét, Béla herceget (a későbbi III. Bélát) a Dunához küldte. A császár seregeit Leon vezette, akinek a mellékneve Batatzes. Nagy sereg élén, amely sok egyéb mellett vlachok nagy tömegéből állt, akik Itáliából való hajdani telepesek leszármazottai, a hunok földjére készült betörni. Az volt a haditerv, hogy a sereg az Euxeinos tenger felől törjön a hunok földjére, ahonnan még támadást soha nem intéztek ellenük. A hunok természetesen a magyarok, a szöveg szerint.

Kristó Gyula Kinnamos leírásából több figyelmet érdemlő tényt is kiemel. Perdöntő bizonyságot lát arra, hogy a bulakok (blakok) nem azonosak a vlachokkal. A bulakok a bulgárok, kunok vagy besenyők egyik támogató részlege, török eredetűek és keletről jöttek. Az sem kizárt, hogy a magyarok egyik támogató csoportja, akik Dél-Erdélyben éltek. Azt kizárja Kristó Gyula, hogy a románoknak lett volna olyan eredetmondája, amely latin eredetre utalt volna, mert ilyen az egész középkor folyamán nem létezett. Továbbá a krónikás bizonyságot nyújt arra, hogy a 12. sz. folyamán románok is éltek a Fekete-tenger partjainál. A magyar határok közelében nem régen élhettek, mert a krónikás világosan megmondja, abból az irányból a hunokat támadás soha nem érte. A 40 évig zajló magyar-bizánci háborúkban vlachok nem szerepeltek. Ha a Kárpátok déli övezetében éltek volna vlachok, azokat a bizánciak kétségtelenül bevetették volna a harcokba.

A magyar állam ebben az időben kiterjedt Olténiára, Munténia jelentős területeire és Moldvára. A területen talán minden város magyar alapítású, hasonlóan Oroszországhoz és Ukrajnához. Batatzes betört a hun területekre, sok lovat zsákmányolt, temérdek embert megölt. A harcokat Kristó Gyula Erdély területére teszi, de erre semmilyen bizonyítéka nincs. Azt viszont tényként kezeli, hogy a 13. sz. elejéig egyetlen magyarországi forrás sem szól románokról a Kárpát-medencében.

A románokat magyar vezetők telepítették be először Erdélybe, valószínűleg III. Béla, aki katonáskodást várt el tőlük. Később román pásztorok is érkezhettek, akik szabadon vándoroltak a mezőkön és a hegyeken. Ivachin szebeni ispán sereget vezetett II. András király megbízásából Boril bulgár cár megsegítésére 1210-ben. A seregben szászok, románok (Olacus), székelyek és besenyők vonultak déli irányban.

Fogaras vidékén minden oklevél szerint, magyar nyelvű lakosság élt. A helynevek mind magyarok, ebbe a térségbe a románok csak a magyarok után érkeztek.

Az első román településnév a Kárpát-medencében Kaprevár, 1337-ből való és Arad megyében képződött. Akár a történeti adatok, akár a helynevek irányából közeledünk a magyarországi román bevándorlás kérdéséhez, minden szempont egyazon eredményre vezet: a románok nem őslakosok a Kárpát-medencében, hanem délkeleti irányból fokozatosan vándoroltak be oda. Kristó Gyula még sok adatra hivatkozik, amelyek kétségtelenné teszik a románok 1200-as évek utáni befogadását Erdély területére, ahol aztán elszaporodtak.

Bár Kristó Gyula cikke egészen kitűnő és korrekt, néhány megjegyzést azonban hozzá kell fűzni. Az első meglátás az, hogy Kristó Gyula bezárja a magyar államot a Kárpátok hegyláncai közé, mint azt teszik általában korunk, a XX-XXI. századok modernista kutatói. Ez nagy hiba, mert a magyar állam 750 körül az Ennsig terjedt nyugaton, előtte a Brit-szigetek is hozzánk, a szabadság népéhez tartoztak, és a Dnyeszter volt a keleti határa keleten. Ebből a területről olvadt le akkorára, mint amekkorának ma ismerjük határainkat. Ez az Elsők népének pusztulási folyamatát láttatja. Az Elsők népe Európa megalkotói, minimálisan 50.000 évnél régebbről, amit a rovásos feliratok bizonyítanak.

A mai Románia teljes területe a magyar államhoz tartozott, jelentős magyar és más népességgel. A besenyők törzsszövetsége zömében magyarokból állt, a kunok (kumánok) törzseiben már több volt a török elem, mint a besenyőkében, de még mindig nem nevezhetőek tisztán törököknek. A magyar népességet a mongol invázió tizedelte meg, nem csak a Kárpát-medencében, hanem Moldvában és Havasalföldön is. A mongol invázió után a magyar népesség kisebbségbe kerül Romániában, de a városnevek őrzik az eredeti ősi magyar lakosság jelenlétét.

A következő katasztrófa a magyarok és szlávok részére a törököktől eredt. A törökök a románokat vazallusként kezelték, de a szlávok és magyarok ellenségnek számítottak a török hatalom szempontjából. A pusztító török hadjáratok a magyarokat megtizedelték. Amíg 1460 körül 4,5-5 millió magyar lakott a Kárpát-medencében, addig 1770 körül létszámuk 1,7 millió főre csökkent. A kegyetlen harcok felőrölték a magyar természetes népességnövekedést is, ami így hatalmas népirtást mutat a törökök részéről. A lengyelek, ukránok, oroszok elleni török háborúk hasonlóan kegyetlenek voltak, mint a magyarok elleni háborúk, amelyek végén Moldva magyar és szláv lakossága majdnem teljesen elpusztult.

Dumitru Protase arról ír, hogy a romanizált dákok kultúrája a szlávok kultúrájánál magasabb szinten állt, ami nem helyes álláspont. Ezért a bevándorló szláv törzsek átvették a magasabb szintű román kultúrát, így lett román népességű Moldva. A rettenetes háborúkról Protase egy szót sem szól.

Azt is tudnunk kell, hogy a magyar hivatalos nyelv kb. 1.000 óta Magyarországon a latin volt. A románok nyelve sok latin elemmel volt átszőve, amit az idők folyamán csak erősítettek. Ezért a magyar nemesség a románokat szinte csak félig tekintette idegen népességnek, mivel közel hasonló nyelvet beszéltek velük. A románok latinsága ebből az irányból is kiteljesedhetett. Erdélyben három nemzetről beszélnek, a magyarról, a székelyről és a szászról, amin egy mai román meg is sértődhet. A románok ugyanis magyarnak számítottak, a román nemesség magyar nemességnek számított, mert amúgy hasonló nyelvet is beszéltek.

A népszaporulat a románoknál igen jelentős volt a legutóbbi időkig. Jellemző példa a román térfoglalásra Szalárd környékének esete. Ez a kisváros a Partiumban fekszik, ma mintegy 8.000 lakosa van. A területre az 1.880-as évek végén mintegy tíz román család költözött be. Ebből a tíz román családból mára mintegy tízezres népesség jött létre, amely néhány faluban lakik Szalárd környékén. A homogén magyar lakta terület alig száz év alatt többségileg románok lakta területté vált. Ezt a folyamatot leszaporodásnak is nevezhetjük. Sza-Lár-d neve a régi Lar-Sza változata. Lar-Sza Mezopotámiában már elpusztult, Sza-Lár-dot nem kellene elpusztítani. Van egy török Szalar népcsoport is, akik bizonyosan magyar eredetűek.

A román nyelv általában felfalta a magyar nyelvet, a mai Románia egész területén. A mai román népesség döntő többsége valójában magyar eredetű, genetikailag.

Alutas, vagy Alotus (Olt) nevéről még szólunk, amely állítólag dák vagy római név. Az a legbosszantóbb az indoeurópai nyelvészetben, hogy ahol magyarok laktak az ősidőkben, ott indoeurópaiakat látnak állandóan, ezáltal tönkreteszik a történelem igazi folyamatait.

7. FEJEZET: A TERÜLET ETNIKAI VISZONYAI

Elemzésünk célja szempontjából érdemes leszűkíteni a neveket egy viszonylag kisebb körre, arra hivatkozva, hogy ezek a nevek már sok alkalommal értelmezésre kerültek. Többnyire ezért jól ismertek, de nem feltétlenül helyes e nevek értelmezése. Elsősorban népnevek kerülnek vizsgálat alá. E népnevek döntő többségét a mai nyelvészet indoeurópainak minősíti. Róma népeket gyilkoló politikája azonban átírta Európa eredeti népesedési viszonyait, ezért kísérletet kell tenni arra, hogy feltárjuk a Róma előtti valóságot, a valódi etnikai viszonyokat.

Nyugaton a Kelták törzsei éltek, igen nagy számban. Számtalan kelta törzsnevet ismerünk, amelyek jelentős része magyar nyelvű. A mai élő kelta nyelvek és a magyar nyelv között genetikai rokonság áll fenn.

A Kelta név két része a Kel és a Ta. A Ta ősi Táj, Ország nevünk, ma is használjuk. Indoeurópai utódnyelveinkben is tömegesen megjelenik. A Kel ige, de végső soron a Napisten neve. Kel-En szó szerint Kelő En, Kelő Isten, de ezt jelenti Kel-Et szavunk is, amely szóban az Et szintén Isten neve, de ma már képzőnek látszik.

A Kel párja a Kál, amely már Nagy értelmű, a Kel szót mondjuk Kél formában is, ha akarjuk. Ezek változata a Gel, Gél és Gál. A Gél megjelenik a Gael népnévben, a Gál a Gall és Gallus népnevekben, a Gel a Gel-Én, vagyis Gelény, Gelényes nevekben. Majd látni fogjuk, hogy az egyik dák város neve ez. Sok alakváltozata van kelta testvérnépünk nevének, akik szintén kapcsolatosak a szumerokkal. A Kimmer, vagy Cimmer népnév a Szimer, vagyis Szumer népnév változata. Somerset tartománya a szumerek, vagyis magyarok tartománya Angliában. A Bibliában is egymás mellett szerepel a két népnév Jap-Het fiaiként. Gomer a Kimmer, lásd Montgomery welsh nevét, Magog a Mag-Og, vagyis a Csillagok, a Magyarok népe.

A kelta nagy kirajzás sok területet érintett. Galicia a Kárpátoktól északkeletre fekszik, Várna déli része Galata nevű. Kisázsiába három kelta törzs kelt át, ők is Galaták, Galatia a tartományuk neve. A Pótól, magyar nevén Padtól (Padus) északra is gall tartomány keletkezett, de Hispániában északnyugaton is Galicia jött létre, ahol a gallego nyelvet beszélik ma is. Portugália északi felén sok a gall származású ember, bár a luzitánok is, akik az alaplakosságot adják, magyar eredetűek

A kelta név Kel része és a Gál csak egymás változatai, és a Nap, a Nagy nevei. A kelta történelem felfedezése csak manapság indul igazi útjára. Baráth Tibor volt az a kutató, aki először ismerte fel a kelták magyarokból való származását.

Illír törzsek éltek Moesiában, a Morava-folyó vidékén és a Temesköz területén. Talán ezek az illír törzsek vándoroltak be Illíriába? Ez nem valószínű, mivel Itália keleti partvidékén már Kr. e. sok száz évvel illír törzsek jelentek meg. Az Illír név jelentése nem ismeretes. Talán Ill Urak a valódi jelentés, illyr átírással. Az Il az Isten neve, az Ír az Úr nevének változata, de jelenthet Vasat is, vagy Fémet.

A térség legnagyobb népe a Szkíták, Szkyták voltak. Az Alpoktól húzódott felségterületük egészen a koreai határig. A Föld legnagyobb és legősibb népe, mondták a görögök. Csak az egyiptomiak voltak hozzájuk hasonlóan műveltek és népesek. Mindkét név alatt magyarokat kell érteni, amit általában manapság kevesen képesek felfogni befolyásolt értelmükkel. De rögtön azt is hozzá kell fűzni, hogy ennél a magyarok jóval nagyobb nép volt egykoron. A szkíták számtalan törzsre tagolódtak. Ezt a helyzetet a mai történészek arra használják fel, hogy bebizonyítsák, a szkíták nem egységes nép voltak. Csak a hasonló életmód tette őket szkítává, az európai történészek minden népet szkítának minősítettek. Ez nem igaz, mert a régi európai történetírók jól oldották meg a dolgukat többnyire, és helyesen határozták meg a szkíták csoportjait.

A szkíták magyarok, amit sok ezernyi adat igazol. Ha ez nem így lenne, nem lenne Eurázsia földrajzi neveinek lényeges és döntő része magyar nyelvű, vagy magyar nyelvi eredetű. Képtelenség letagadni a szkíták magyarságát, mint ahogy a hunok magyarságát sem lehet eltagadni. Ha azt mondjuk, hogy Jézus Krisztus hun volt, akkor talán az igazságra jobban érzékenyek lesznek az indoeurópai emberek? Ezt nem lehet megjósolni, azt viszont tényként kell kezelni, hogy a Jézus név magyar nyelvű, és Isten a jelentése, az Id variánsa.

A Szkíta név, egy elmélet szerint, a Szik és Ta elemekből épül fel, és a nyelv begyorsulása folytán a Szik-Ta szóból Szkí-Ta lesz. A Szik-Ta viszont nem nép neve, hanem Nap-Táj, Szik-Táj a valódi jelentése, mivel a Nap és Szik csak szinonimák. A Szik-Ta magyar forma bizonyára nagyon ősi, mert a Napország valódi jelentés, ami földrajzi név, átment a lakókra, akik aztán Szkíta nevet vettek fel. Az ilyen nyelvi folyamatok nem túl gyakoriak a nyelvben, bár Itália lakói itáliaiak, Anglia lakói angliaiak lehetnek, teljesen érthetően. Szik-Ta lakói így lettek szikták, vagy mai ejtés szerint szkíták. A szkytha név azonban Csuda, és Ász-Kutya, vagyis a Nimrúdot kísérő kutyák neve is lehet. Az Isten Kutyái a Nagy Kutya és a Kis Kutya, Nimrúd mellett vannak az égbolton.

A Székelyek neve szintén ősi. A Szék a Szik változata, Nap az első jelentése. A Szék-Ely név utótagja, az Ely nem más, mint az El, Hely, vagyis Ország . A név alapja az El, igen sok szavunkban van jelen, gyakran Isten a jelentése. Az El adja az Élet név gyökét is, az Élet gyakran élelemnév és területnév a magyar nyelvben. Az Ely szórész az Elv szóval is rokon, ami az Elve névhez vezet. Erdő-Elve, Havas-Elve ma is megmaradt nevek, amelyek Elba-sziget régi Elva vagy Ilva nevével azonosak. Az Elv egyben Elf is, vagyis Tündér, az El ősi szó van jelen Iz-Ra-El, Mari-El, Tit-El, Csep-El és egyéb neveinkben. A Székely név tehát megint nem népnév, hanem területnév, országnév elsődlegesen.

Az agathürszök népéről már többször kellett értekezni. Érdemes lenne ennek a népnek is a történetét regényben feldolgozni, mivel a nép sorsa nagy tragikumot hordoz.

A neurok népe, akik a Bug mellett éltek a Don-Iszter, vagyis Dnyeszter felső folyásánál, sokak szemében az oroszok és szlávok őseinek törzseit nevesíti meg. Sajna, ez nincs így. A neurok vagy neuroszok olyan magyarok, akik a Dnyeszter felső folyásánál éltek. A Dnyeszter magyar eredetű folyónév, amit a Don és Iszter magyar nevek igazolnak. A Bug a Bog változata, Nap a jelentése. A Neurok népnévben a Ne és az Úr elemek vannak jelen, ami klasszikus szépségű magyar névadást igazol e nép nevének keletkezéséhez. A Né és az Úr a feleség és a férj neve. Ilyen név az Em-Ber, Né-Pi (Nép), Ne-Fi-Lim, Né-Úr, és még van néhány ilyen eszmeiségű népnév. Ha az Ur vadász értelmű, akkor ezek a Né-Urak nő-vadászok, a Nyék törzs egyik ága, akik amazonok.

A szarmaták törzseinek neve a Szár, vagyis Király, és a Mata, Mada nevekből állt össze. Ők tehát a Királyi Maták, ami megfelel a magyarok nevének. A Szár még lehet Isten, Fehér, Sárga, Cár, Király, a Nap felé törekvő. A Mata, Mada ősi nyelvünkön a Földanya neve, ezért lehet országnév, területnév is. A Méda, Madaj országnevek rokonok a mai magyar Mada, Mados nevekkel. A Ma gyakran Év értelmű, amely jelentés szintén jelen van a mai magyar nyelvben is. A szarmaták történetének feldolgozását nem ismerem. Sok indoeurópai kutató ezt a népet indoeurópainak tartja, vagyis mi indoeurópaiak vagyunk.

A Bastarna nép neve magyar népet sejtet. A Basz a Nyomorgatás neve, a Tar elsősorban az emberek neve, akik Csillagok, Térek, a Na itt a Ház jelentést viselheti. A Basz-Tar-Na nép a szkíta települések nyugati szegélyén élt, és talán tényleg feladata volt az eltévelygők, árulók megbüntetése. Talán a basztarnák verték ki a rómaiakat Dáciából? Nevükben a Tárna szó is felismerhető, ami Csillogó-Ház, vagyis a csillogó ércek feltárásának helye.

A Duna-Tisza közére érkeztek a jazygok, akiknek a neve Jász, illetve Ász volt. Ez többes számban Jászi, Jászok, ami magyar nyelvi hatásra Jazik, vagyis Jászik alakra változott. Ezek a névformák erőteljes magyar nyelvi jelenlétet bizonyítanak a területen, mivel ilyen magyar jellegű nevek nem képződhettek volna magyar nyelvű népesség nélkül. A Jászi névben az –i a többes szám jele, ami a magyar nyelvben is jelen van. Az Oszét népnév az ősi Asz, vagyis Jász név „T”-vel jelzett többes száma, az Oszét Jászok jelentésű. A mai oszétok Ironnak nevezik magukat.

A „J” hang az Ászi népnév előtt ismét magyar nyelvi jellegzetesség, a J, H a magyar ősnyelvben magánhangzókat elválasztó hangok. A jazygok betelepültek a Duna-Tisza közére, amely klasszikus „mezopotámia” volt őseink szerint. A mai jászok kétségtelenül a jazygok utódai. A jászok, vagy oszétok nyelve a magyar nyelvről régen levált népcsoport nyelve. Az oszét nyelv számtalan szava nem rokon a megfelelő magyar szavakkal, de a rokonságot nem is sikerült még vizsgálni komoly nyelvészeti eszközökkel.

Jász-Berény és Jász-Vásár a magyarokkal szövetséges oszétek jelentős városai ma is. Jász-Ság szumer elgondolás alapján lévő területnév, értelme Jász Főség. Meg kellene újra magyarul tanulni sokaknak. A G és K hangok a nevek végén is cserélhetők, lásd Jazig, Jazik.

A Roxolánok neve is jól érthető magyar nyelven. Rusz Alánok a helyes névforma. A Rusz a mai Rusz, vagyis Orosz nép országát jelöli, jelentése Vörös és Oroszlán. A Rusz országnév tehát nem viking, skandináv eredetű, mint arról manapság olyan sokat értekeznek a germanisták, hanem inkább magyar és alán származású. A nagy Hun Birodalom neve, de maga a név sokkal régebbi, mint az oroszok létrejötte. Rusz Athéntől délre egy domb neve, ahol amazon, vagyis magyar harcost temettek el, ennek időpontja kb. Kr.e. l300 körüli. Nagy Sándor felesége, Rusz-Anak (Roxáné) neve is tartalmazza a Rusz szót, Vörös Nap értelemben, az Anak az Ana(Anya) szó magyar nyelvű kicsinyítése, így jött létre az Anak forma. A Roxolánok hatalmas népe összeolvadt a magyar hunokkal, és belőlük képződött a hatalmas orosz nemzet. A Roxolánok neve talán éppen a Rusz – Magyar és Alán nevek ötvözete útján jött létre, és Magyar-Alánok, Nap-Alánok a pontos jelentése.

A Rusz szóhoz meg kell említeni, hogy Ipolyi Arnold magyar szónak tartja. Mivel a Ru Ró, Írás is, a Kijevi Rusz Keve király összeírt országa lehet.

A Fekete-tenger északi partjai mentén éltek sokáig. Közép-Ázsiából éppen a hun magyarok verték ki őket, majd a Kaukázus északi térségében lévő alán országot is a hun magyarok bekebelezték birodalmukba. Az alánok egy része nem hódolt a magyaroknak, és nyugatra távozott. Ezek az alánok, a magyarok közeli genetikai és nyelvi testvérei, egészen Észak-Afrikáig hatoltak, ahol több évszázadig állott fenn birodalmuk.

A Kimmérek nem mások, mint a szumerek (szimmerek), pontosabban a magyarok egyik ága. Eredetük kulturálisan is kifejeződött, és a nyelvben is rögzült. A kimmerek a Fekete-tenger északi részénél éltek, ahol nagyon régi idők óta csakis magyar nyelvű törzseket láthatunk.

Hunok lakták a Dnyeper középső vidékét már sok ezer év óta, de hunok uralták a Kaukázus északi előtereinek nyugati felét is, sok ezer év óta. A hunok alatt természetesen magyar nyelvű népességet kell érteni.

A Hun szó jelentésére sok javaslat ismert. A Hu etymon az Ég Fiát jelöli, a Hun (Hu-Na) kétségtelenül ennek a szónak a származéka. A Hunok nagyon régi nép, sokkal régibb az ókornál, ezért a mai elméleti rendszerbe nem helyezhetőek bele. Ha egy nép az ókőkorból származik, akkor nehezen illeszthető be a mai népi rendszerek közé.

A Hunok neve származhat a Hu (Hű,Hő, Hé, Ha) alapszóból, de eredhet az Un alapszóból is. Az Ug etymon jelentése Gyerek, Fiú. Ez a közlés az Un-Ug, Hun-Ug, Hung, Ung nevekre utal.

Sziginnák is laktak a térségben, akik szintén magyar eredetűek. A nép neve kétségtelenül magyar nyelvű, amiből az is következik, hogy maga a sziginna nép is magyar nyelven beszélt. A Szig igen ősi szavunk, jelentése Nap. A szumer névanyagban is pontosan ez a jelentése. A szumer Szig ugyanis a délutáni Nap neve. A szumer szó a szélesebb elterjedtségű magyar nyelvből ered, a Szig a magyar nyelvben sok formában létezik. Ezek a formák közül meg kell említeni a Szik, Szék, Tik, Dik, Ték, Tek, Tig, Dig és egyéb alakokat. Ezek az alakok mind Napot jelentenek, a Napisten nevei őseink nyelvében.

A Szí ige a Nap neve, mert a Nap szívja fel a vizet a föld felszínéről. A Szi egyszerűen Nap, mint az olasz nyelvben, ahol ez a szó a magyaroktól eredve lett létjogosult, mivel a latinban az igen szóra nem volt kifejezés. A Szi, mint Igen eredhet az etruszkból, de inkább, a történelmi adatok súlyából eredően, a hun nyelvből. A hunok, vagyis magyarok, Uduaker királysága idején hódították meg Itáliát, a későbbi Nagy Lajos uralmát nem számítva., ha a legutóbbi magyar hódításokra nem utalunk.

Déli irányban a Turákok, indoeurópaisan a Thrákok uralták a területeket. Ezek a területek, amelyek zöme ma a bulgárok kezén van, számtalan kincset rejtenek.. A bulgárok magyar eredetűek. De a thrákok idejében is magyar területet kell ezen tájak alatt érteni. A mai Bulgária név alatti földség a régi magyarok által lakott és átjárt terület. Nem ez a földség volt a fő központi hazájuk.

A Géták népe csak a magyar nép egyik töredéke lehet. A Géta, Héta, Yeta, Kéta és egyéb névalakok a magyarok nevét őrzik. A Héta a Heta, vagyis a Királyi nép neve. Nagyon sok szó őrzi a magyar nép nyelvét a legősibb időkből. De az ősnyelv ennél is régebbi, mint már említettem. Legalább 70.000 éve teljes pompájában virágzott már, első nagy időszaka 30.000 évvel ezelőttig tartott. A Géták tehát a Héták, vagyis magyarok egyik törzscsoportja. A Hét a számok között a Király neve, a Tíz a számok között az Isten neve, a magyar nyelv szerint.

Délen éltek a Makedónok, akiket a Tarih-i-Üngürüsz módszeresen magyaroknak tart. A Makedón népnévben a Mak kétségtelenül azonos a Mag szóval, mindkettő jelentése Magas, Nagy, Hatalmas. Több rokon szóalakjuk is van, mint pl. a Mah, Mach és hasonlók. Egész Eurázsiában elterjedt szóról van szó. Nagy Sándor azért vette el feleségül Rusz-Anak-ot, mert így akarta egyesíteni a keleti és nyugati népeket. Bizony dinasztikus házasság volt, amit nem is értenek a mai kutatók, mivel nincs a kezükben a magyar nyelv és történelem ismerete. Mak-E a Magasságos-Ház, a Dón egyik jelentése Úr, a másik Folyó, sőt lehet Dún alakban Vár is.

A Paeonok titokzatos népe a thürszénoszok, vagyis trójai magyarok mellett lakott Paeoniában. Ezt a népet már Xerxész is sanyargatta, és egy részüket Ázsiába hurcolta. A bizánci történetírók a magyarokat módszeresen paeon névvel illetik a bizánci-magyar háborúk során. Igen sok bizánci történetíró nevez minket paeonnak, akik bizonyára tudták, mit miért mondanak. A paión népnév sem más, mint a magyarok népneve.

A Római Impérium összeomlása után Albánia és Makedónia irányából balkáni juhpásztorok vonultak észak és északkelet irányába, családjaikkal együtt. Egyrészt a kemény bizánci elnyomás miatt szabad területeket kerestek, másrészt igyekeztek elkerülni más pásztortörzsek rablásait, rabló hadjáratait. Különösen a gótoktól szenvedtek sokat a balkáni félsziget lakói, amit a korabeli írásos anyagok bizonyítanak. Ám a hunok is sokszor rablás céljából keresték fel a balkáni területeket, majd később az avar-szláv rablóhadjáratok is gyakoriak voltak. A juhpásztorok balkáni romanizált lakosság volt, akik durva latin nyelvet beszéltek. Ők az aromunok északra vándorolt csoportjai.

A Vlachok neve gótul Idegen jelentésű. Nagy a hasonlóság a Vlach és a Velsh, Velszi nevek között, de ez nem jelent egyben rokonságot. A Velsh Bél isten nevéből képződött, amihez a Vlach nem társítható. A Vlach nevet a magyarok Oláh alakban mondták. A név elején a V megfelelhet az O hangnak, ha a V hangot U formában ejtjük ki. Az Oláh az Olasz szóval jól rokonítható.

Közeli rokon e névvel a Bulák népnév, amelyet egy török törzs nevével azonosítottak a kutatók, úgy látszik, teljesen helyesen. Ez a Bulák név rövidülhet Blak alakra, ami viszont már nagyon közeli a Vlach névhez. Talán a románok Oláh neve török eredetű lenne? Ennek lehetnek történelmi alapjai, mert a mai Romániát több nagy törzsszövetség is birtokolta, amelyeket töröknek minősítenek általában, de e minősítések egy részével szembe kell szállni. Romániát az oszmán törökök valóban megszállták.

Az Oláh népnév az Olasz népnév változata, az Olasz viszont az Ólas, Ólban lakó fogalmát fedi. A nevet kétségtelenül hun őseink adták, akik a büdös itáliai városok népét nevezték el Ólas, Olasz névvel. Ma már el sem tudjuk képzelni a régi olasz városokat, amelyekben a hugyot és az emberi ürüléket az utcára öntötték ki az ablakokból esténként. A magyar városok csatornázva voltak már tízezer éve, amit a latinok egy része elfelejtett valami módon.

De az Ólas, Olach, Vlach nép pásztornép volt, ezért az Ólakra is vonatkozhat a népnév, amelyekben a birkákat őrizték a románok ősei. Ez az értelmezés tehát a románok fő foglalkozására vonatkozik, és megmenti a románokat attól a gyanútól, hogy ólakban éltek. Az igazságot kereső így gondolkozik, nem a rosszat keresve a másik népcsoportban, hanem csakis az igazságot. Ezek a csoportok sok illír, albán, mőz, thurák elemet is tartalmazó latin nyelvet beszéltek. Mivel a latin alapvetően magyar eredetű nyelv, ezért azt a nyelvet, amelyen ezek a pásztortörzsek beszéltek, alapvetően magyar eredetűnek kell tekinteni.

Egyes csoportok felvették a Romun, az Aromun, mások az Oruman (talán Ó-Román) nevet.

Bizánc thrákiai tartományainak lakóit az idegenek, mint a gótok is, rómaiaknak nevezték. A rómaiak ezt a területet barbárnak tartották. A görögök neve is Romanosz lett, mivel Kelet-Róma alapvető nyelve a görög maradt, amely nyelvet a külföld rómainak nevezett. Ez a népesség a nyelvét a századok alatt tudatosan tovább romanizálta, vagyis elhagyta eredeti őseinek nyelvi jellegzetességeit és helyükbe a rómaiak nyelvi jellegzetességeit helyezte.

A 9. század előtti román nyelvterületen, a Duna vonalától délre, szláv törzsek kezdtek terjeszkedni, erős magyar támogatással. E szlávok a nagy hun birodalomból törtek előre, neveik mind magyar nyelvűek. A szlávok a nagy magyar birodalmak késői utódai, Szumer, Egyiptom, Hunnia örökösei, mint a kelták is.

Isztrián élnek a Csicsik, akik ma is vlachul beszélnek. A Csicsi népnév értelme Napok. A Csi a Szi és Si nevek testvére, a Csics mint Csúcs Csöcs, Csecs is él. Csicsen Itza városa nevében, Mayaföldön is felismerhető. E nép neve kétségtelenül magyar eredetű, talán a sziginnáktól származnak. Csicsi hun nagykirály neve is azonos a Csicsi népnévvel, nem beszélve a Csicsimék indiánok népnevéről. Dalmácia őslakossága magyar volt még néhány évezrede.

A Velebitek hegyei mentén a Morlakok éltek, míg az Uszkok Kranj lakói voltak. A Morlakok nevében a Mor a tenger neve, a Mor-Lak a Tenger Lakóinak a nevét idézi. Tengeri kalózok is voltak köztük, a Mor-Lakók tehát a Morlakok. A Mor a halál neve is, mivel nyugatra van a Nap nyugtának a helye, ahol hatalmas óceán, vagyis tenger terül el. A Mar magyar ige egyik jelentése éppen a halál. Lásd még Martu, Amartu, Amoritánus, stb. Ezek a nevek mellesleg tökéletesen bizonyítják, hogy ismertük az egész Óvilágot, már sok évezrede.

Az Uszkok népe az Úsz, vagyis Víz népe, az Uszkok tkp. Úsz-Kök, vagyis a Kéken Úszók népe. Az Úsz ige a napisten egyik nevéből, az Utu névből származik. A mongol Uszu szintén vizet, tavat jelent, a mongol szó az Úsz magyar igéből eredhet. Az Uszk népnév nem teljesen világos. Ha Uszk az alapszó, akkor az Oszk népnévnek lehet a változata. Ha azonban Uszkok a népnév, akkor magyar többes száma Uszkokok. Ők gyors hajóikon támadták az idegeneket, akik főleg rabló rómaiak lehettek.

A Vardar folyó vidékén laktak a valach-megleniek. A thesszáliai aromunok lélekszáma manapság kétszázezer körüli. Albániában, Görögországban és Macedóniában élnek.

Balkán szláv lakóinak berendezkedése viszonylag könnyű volt a területen. A magyar őslakosság nyelve, mivel a szláv nyelvek őse volt, megkönnyítette a szláv csoportok térhódítását Ez az oka a terület mai szláv uralmának. A szlávok magyar eredete kétségtelen, amit a genetika és a nyelv bizonyít a legjobban.

A mai Románia területére viszonylag igen későn érkeztek menekülő vlach telepesek. Először a Havas-Elve területén pásztorkodtak, majd innen szétvándorolva, Moldva és Erdély irányába vándoroltak. A korabeli magyar hatalom nem lát bennük ellenséget, inkább barátot vél bennük felfedezni. A bizánciakkal sok véres háborút vívtak a magyarok, a bizánciak elől menekülő vlachok természetes szövetségeseknek tűntek.

Ezek a bizánciak elől menekülő nincstelenek, az oláhok készítik elő aztán a Magyar Állam szétzüllesztését és felbomlasztását. Pontosan az zajlik le újból, mint ami már Szumerban is lezajlott. A sivatagból menekülő szemita embertömegeket befogadó magyarokat, illetve szumerokat egyszer csak kiirtják a menekülők. Az Erdélybe is befogadott oláhok, egy idő után, az anyaállam ellen támadnak. Először Havas-Elvét szerzik meg, azután Erdélyt, elpusztítva az ősnép utolsó nagyobb államát. Moldva neve kétségtelenül magyar nyelvű, tehát ezt a területet is a magyaroktól és alánoktól ragadják el.

A románok azt teszik, amit kell, amit a magyaroktól örököltek. Terjeszkednek, saját kultúrájukat és nyelvüket erőltetik a védekezésre képtelen magyarokra. A magyar vezetés az indoeurópaiak kezében van, és kiskutyaként nyaldossa gazdái kezét és talpát. Az indoeurópainak nevezett népesség legutolsó génje is tőlünk öröklődött. Az összes indoeurópai magyar eredetű, ez nem vita tárgya, hanem empirikus tény. Ezért ez az alaptörvény a románokra is igaz, minden román ember a magyaroktól ered.

A magyarok királyságában nem ismert az a hatalmas kizsákmányolás, ami a római utódállamokban jött létre. A rabszolgatartást szétverték a magyarok, Atilla döntő hadászati csapást zúdított a rabszolgatartókra, amit a rabszolgatartók nem is tudtak kiheverni. De a feudalizmusnak csúfolt és hazudott rendszerben az embereket új félrabszolgaságba taszították. Ebbe a rendszerbe már a magyarok királysága is bele tartozott. A magyarok országában a kizsákmányolás kisebb fokú volt, mint általában Európában. A parasztnak is van lova, szekere, ami nyugaton már kizárólag a nemeseket illette meg. A szabadságot biztosító magyar területekre a románok nagy tömegekben özönlöttek, itt jól érezték magukat, a magyar seregek védelme alatt. Katonai szolgálattal tartoztak szabadságukért.

Külön fejezetet lehetne írni a románok katonai szolgálatáról. Gyakorlatilag nincs egyetlen nagy ütközet sem, amelyben a románok segítették volna őseiket, a magyarokat.

Érdekes tény, hogy az itáliai, római és az olasz név között nincs etymológiai rokonság. A nyelvészek a vlasz, olasz, oláh neveket végső soron, egy kelta törzs nevéből származtatják. Ez nagyon furcsának tűnik, mivel a kelták a rómaiakkal nem voltak jó viszonyban. Miként mehetett át egy kelta törzs neve a rómaiakra, fel nem fogható. A magyarok és kelták igen közeli rokonok, a rómaiak meg magyar eredetűek. De ezek a tények a románok megjelenése idején már sok évszázada elvesztek az időben, senki nem ismerte a múlt valódi történéseit.

Havas Elve területe gyakran cserélt gazdát. A régebbi idők népneveit egyelőre még nem ismerjük. De azt tudjuk, hogy szkíták, kimmérek, sziginnák is lakták. A géták (héták) is éltek itt, azután germánok, mint pl. a gótok, majd hunok, avarok, bulgárok, szlávok, besenyők, kunok uralják, időben egymást követve. Több kisebb nép is élt itt. Ezek a népek nem tűntek el írmag nélkül, hanem utódaik egy része ma románként él.

Moldva népei közül is többek nevét ismerjük. Moldvától északra húzódott Szarmátia, a magyar nyelvű szarmata népességgel. Moldvától keletre a legfontosabb népek a kimmérek és a szkíták, vagyis görögösen szkűták, voltak, de rajtuk kívül is több nép élt ezen a tájon, akiknek nevét Hérodotosztól ismerjük. Moldva a legősibb időktől kezdve magyar népességet éltetett. Erre példa Kukutyin neve, amely helyesen ku-Ku-Ten, vagyis a Kövek-Istene. A területen valóban őskori kőlerakatot találtak a román régészek. Laktak itt basztarnák, kárpok, gallok, szlávok, alánok és az ősi csángók. Később több más nép is megtelepült a területen, mint a magyar kazárok és besenyők, a félmagyar féltörök kunok, majd tatárok, úzok, gagauzok és mások. A hun birodalom idején Moldva, vagy másként Moldava, természetesen a hunmagyarokhoz tartozott.

Moldva legősibb népe a csángók. Nagyon ősi jellegű magyar nyelvet beszélnek, amely közel áll a szkűtha és szarmata nyelvekhez, valamint a palócok (pelaszok, pelaszgok) nyelvéből eredő görög nyelvjárásokhoz.

A Csángó népnév a Sangu ősi magyar kifejezésből ered. A Sangu szó helyesen San Gu, vagyis Úr Fő, vagy Hegy Fő jelentésű. Ez az ősi Sangu változott szabályosan Csan Gu alakra. Szumerban a Sangu az egyik királyi típusú főpap címe, Úr városa főpapjának címe Szanga volt. Ezt a Szanga olvasatot helyesbítették Sangu olvasatra a tudósok, nem tudván azt, hogy ezáltal kulcsot adnak a Csángó népnév értelmezéséhez is. Természetesen, a név Európából került Szumer földre, és nem fordítva. A hunok Sanju, Szanjü rangneve a Sangu, Szangu változata.

Moldvában földrajzi helynevek, falunevek, városnevek, patak és más víznevek, dűlőutak nevei, terephelyek, történelmi emlékhelyek és más nevek ezrei őrzik az itteni népesség magyar nyelvét. Moldva jelképei is magyar jelképek. Vallása az ősi magyar vallásból eredő görög-keleti, más részeben görög-katolikus, a ma is magyarnak érzők között római katolikus.

Erdélyben az oláh telepesek az 1241-es tatárjárás után jutnak földhöz, legelőkhöz. A mongoloknak ellenálló magyar királyságot a támadók irtózatos kegyetlenséggel pusztítják. Ennek származási oka van. A mongolok tudják, hogy a magyarok Atilla származékai, Dzsingisz önmagát is hun királyi sarjnak tartja. Ebből az eszméből ered a Mongol név, amely egy régi magyar nép neve volt. Amikor a mongol vezérek értesülnek IV. Béla ellenállásáról, ezt a tettet árulásnak minősítik, és bosszújuk sokszorosra emelkedik. A magyarokkal együtt elfoglalhatták volna Európát, a magyar ellenállás nagy erőket kötött le. Őszintén értékelve a kor erőviszonyait, azt kell állítani, ha Batu nem vonul vissza dinasztikus választás miatt, Európát elfoglalták volna a mongolok. A Mongol szóban a Man-Gal, Ember-Nagy értelmet érdemes látni.

A kun királyságot szétverik a világhódító seregek, Havasalföld magyar népességére halálos csapást zúdítanak. Érdekes azon elgondolkodni, hogy miként alakul a történelem, ha a magyarok a mongolok pártjára állnak. Elpusztult volna olyan sok millió magyar, mint ahány elpusztult? Hogyan alakult volna az etnikai helyzet a térségben a magyarok kiirtása nélkül?

Román családok költöznek be Erdélybe, a kihalt magyar lakosság helyére. Hátszeg környékére, Fogarasba és Naszód vidékére. A beköltöztetést magyar urak, királyok, vajdák, ispánok segítik. A beköltözöttek jellegzetes magyar szervezeti keretek közé kerülnek. Falusi, városi, megyei, tartományi keretek közé, amelyek tízezer évnél jóval régebbiek. Ebből a beköltözésből azonban nem lesz asszimiláció, mert a beköltözők ugyan keresztények, de másik ághoz tartoznak. A magyar urak rosszul számítottak, cselekedetük Erdély elvesztésének alapjait rakta le. A magyar népesség pusztulása folyamatosan a román népesség növekedését hozta magával.

Nagyobb néptömegek élén a Vajdák álltak. A Vajda szó magyar eredetű, a Vaj és Da elemekből épül fel. A Vaj a Bá, Bő ősibb alakok Baj formájának szabályos hangtani utóda. Gazdag és Nagy a jelentése, a törökben is elterjedt. A törökben ezrével vannak magyar szavak, mindegyik török nyelvi ágban. A Da nem csupán a Földanya neve, s ezért helyképző, hanem a Nap neve is lehet, lásd „ami fent van, legyen lent is”. A Vaj-Da ezért Gazdag Nap értelmű is lehet, ami megfelel a királyi hatalomnak és fogalomnak.

Boje-Boda egy ősi formája a Vaj-Da rangnévnek. Ez a régies név a Voje-Voda, Vojvoda formában él manapság, szlávok nyelvében, ami magyar-szláv nyelvi fejlődést is bemutat. E név elemeiről külön fejezetet lehetne írni, felsorolva száz és száz nyelvi bizonyítékot.

Kenéz rangnevünk szintén magyar eredetű, keleten általánosan elterjedt volt. Alapja a Ken, ami önmagában is Kisebb Király jelentésű. Sok rokona van, ilyen a Kin, Kán, Kény, Kün és egyebek. Gyakran Nap a jelentése, ami valamilyen napúr rangnevet igazol. Voltaképpen a szkűthának nevezett magyaroktól ered ez a név. Kened, Kent volt a régi formája. A Kened a Kenéz szabályos ősalakja, ami a Kende, Kündü rangnévvel is rokon, jelentése ismételten Nap-Király. A Kennedyek is innen veszik eredetüket, akik egy ősi magyar család. A Kent tartomány Angliában szintén magyarok által volt lakott, a Kentaur népnév már a mitológiai ősidőkbe röpít vissza. Zsidó rokonaink Ász-Kenázi, vagyis Szkűtha-zsidó nevében is ott van, csak a vak nem látja. Kendúrszág a vízözön körüli Mezopotámia neve, mellesleg. Ennyi talán elég a kenéz rangnevünkről, amit a románok is átvettek.

A Vlach név gót „idegen” jelentése elfogadható. A gótok zöme menekülő áradatként érték el a Duna partjait, éppen előlünk menekülve. A magyar támadást az váltotta ki, hogy a gótok sok magyar tartományt elfoglaltak és nem tartották be a hagyományos hatalmi szokásokat. A gótok számára a Dunától délre élő románok idegennek hatottak.

A Valah óperzsául Hatalmas, Erős értelmű. Azonos ez a név a hun Vela és a mai magyar Velek névvel. Ismét ősi magyar nyelvi közegről van szó. Valójában Bál és Bél neveink Vál és Vél formái ismerhetőek fel ezekben a nevekben. Az óperzsa névalak a magyar nyelvből ered, ez világos. A Vlach és Valah rokonsága azonban vitatható.

Több érdekes szó elterjedése hozható összefüggésbe a gótokkal vagy más népekel. Ilyen szó a Kengyel és Nadrág. A Kengyel a Kend-Jel szóösszetételből ered. Alakja miatt a kanyar szóval lehet jelentéstani párhuzama. A görögök a Kangyul névalakot átvették, erősen eltorzítva, valami Kanghylosz formában írták le folyónévként. Ez a folyónév a Donyec lehet, amelynek folyása erősen kangyuló.

A Nadrág tkp. Nad-Ra-Ág, vagyis Nagyra-Ág értelmű. A Nagy a Láb, tükrözve Bál, amely elágazó is. Ráhúzni valamely ruhadarabot a Nad-Ra-Ág, röviden Nadrág fogalomra, annyit jelent, hogy a nagyra egy ágazó ruhafélét veszünk fel. Ez a Nadrág. Egyes nyugati mitológus íróknál a Nadrag egy bizonyos tündérek neve, akik bizonyára a magyarokkal lehetnek azonosak. A Nadrágosokkal. A Láb a Bál, az egyiptomi magyarban a B hieroglifa egy Láb, vagyis Bál rajzolata.

Mondani sem szükséges, hogy a mai Romun, Rümun, a mai magyar Román népnév egy szűk csoport kitalálása. Nagyjából a XIX. sz. közepén adták ezt a nevet annak a népességnek, amely addig Vlach néven nevezte magát. Osztrák császári pénzen hamisították meg a románok, a mai néven románnak nevezett népesség, saját ősi nevét és kultúráját, a vlach nevet feladva. A balkáni Aromun népnevet változtatták Romunra, majd ezt a névformát összekötötték Róma nevével.

Van azonban a népnévnek egy másik lehetséges származása is. Ez Rom neve, ami az ősi magyarok Egyiptomának saját neve. A Ró a Nap neve, Rá, Ré, Rí és egyéb magyar nyelvű formái is vannak. Ró, vagyis a Nap országa a magyar Egyiptom, amely Kr.e. 800 körül pusztul le. Egyiptomban a Ró szó az írás neve, mint a magyar nyelvben is, a Ro-M nem lehet más, mint az, hogy a Ró/Írás Helye. Egyiptomban tényleg sok írás volt a köveken. Ebbe a térségbe érkeztek a Romák Indiából, több évszázad múlva, ahol sokáig éltek, a koptokkal, vagyis a magyarok utódaival, nagy békességben. A Cigányok a rómaiak által üldözésre kerültek, ami miatt szétfutottak Európába, főleg a Peloponnészoszra. Az angolok által adott Gypsy név az Egi-Pitom, Egyiptom magyar név torzulása. A cigányok egy része valóban Egyiptomból menekült nyugatra. Eszerint a cigányok kétszeresen ősnépi magyar eredetűek. Egyszer Indiából kijőve, és egyszer Egyiptomból kijőve. Jó lenne, ha az alapokat betartva, a magyarok ellen, mint apáik ellen, nem követnének el semmilyen agressziót.

A cigányok jelentős része a Balkánon keresztül Kárpátiába menekült. Sok cigány él Romániában, ahol a romák száma ma 7 millió körüli, egyes adatok szerint. A Roma és Román, továbbá Roma/Róma városa neve igen közeli forma, valójában e neveknek nincs jelentéstani rokonsága. Ebből az is következik, hogy a román népnév nem Róma nevéből, hanem a cigányok Roma népnevéből is eredhet. A romák, vagyis az indiai menekültek nyelve indoeurópai lett Indiában, egy kicsit latinizálni felettébb könnyű volt. Remélhetőleg senkinek nem okoz problémát a románok cigány rokonsága? A románok és cigányok valóban rokonok lehetnek, valójában apa-fia a két nép közötti viszony, ami India legrégebbi történetéből adatolható. Egy középkori verses hagyomány arról beszél, hogy a románok ősei a cigányok voltak. A népek általában azonban több ágból jönnek létre. Ru-Ma, és Ró-Ma, az Urbs neve az Írás Földje, ahol Romulusz összeírta az embereket, és amiből a városnév is ered. A Ro-Ma viszont a Nap-Helye, vagyis barna jelentést is tartalmazza, amit a Cigány (Szig-Án) név is jelent. A test és arc barna színe napégette értelmű, a Ro-Ma és a Cig-Ány is pontosan ezt jelenti. Ro a Nap, Ma a Hely, Roma az, akit a Nap megsütött, a magyar nyelv értelmében. A cigányok sem egységes nép, a romungrik a magyar cigányok. Hasonló az Etióp görög nyelvű népnév, ami Égett-Arcú, vagyis barna bőrű jelentést tartalmaz. Ilyen Szicília Szikan népneve is. A kelta Sequanus törzs neve is hasonló jelentésű lehet. A Nap az Égen értelmezés sem vethető el, amely kifejezés elsősorban a királyok és az istenek neve lehetett. A Romák, vagyis cigányok Indiából jöttek, a Románok ellenben a Balkán szülöttei. Igaz, mindkét nép a magyarokból, mint ősnépből eredhet. Rómát a magyarok, másként etruszkok, alapították, ezért van olyan sok ezer magyar szó a latin nyelvben.

A magyarok, vagy hunok, szkythák és India ősi népeinek rokonságára, akik Indiából erednek, sok ezer nyelvi és történeti tényt lehet hozni. A cigányok éppúgy az ősi vadászoktól származnak, mint majdnem minden nép a földön, vagyis magyar eredetűek. India népeinek többsége a magyar néppel közeli rokonságban van. Az is megdöbbentő, hogy egyes kutatóink Ausztrália őslakóinak egyes nyelveivel is rokonságot vélnek felfedezni.

Oláh népnevünk gyakori családnevünk is volt a középkorban. Ma sok Oláh nevű magyar Román nevet vesz fel. Vajon miért? Nem teljesen érthető. Az ősibb forma az Oláh.

8. FEJEZET: A DÁKOK EREDETÉRŐL

Vékony Gábor „Dákok, rómaiak, románok” című könyvében tisztességes tájékoztatást nyújt a dáko-román leszármaztatás kérdésköréről. Elsősorban indoeurópai nyelvekből eredezteti a bizonyítékait.

Legsúlyosabb hibája, hogy az ősindogermán vagy ősindoeurópai nyelvtől kezdve, amely természetszerűen sosem létezett, szinte valamennyi mai és kihalt indoeurópai nyelv szókészletét segítségül hívja az érdekes szófejtéseihez. Eme furcsa módszerbeli eljárása ellenére sem sikerül tisztáznia a képet, hiszen az általa vizsgált szavak mindegyike még így is értelmezhetetlen, mivel azok a szavak nem indoeurópai eredetűek. Miként is lehetnének, amikor az indoeurópai nyelvi ágak, kivétel nélkül, magyar eredetűek?

Nehezíti a tiszta kép kialakítását az is, hogy az Al-Duna vidékének népeit az ókori források különböző néven említik. Legfőbb forrásaink Hérodotosz, Ptolemaiosz, Sztrabón és Ammianus Marcellinus. Alapvető meglátás az a tény, hogy ugyan különböző nevek alatt, de a Duna-Száva vonaltól északra, egyes esetekben délre is, magyar nyelvű népek éltek, egészen Kínáig. Pannóniától nyugatra a kelta törzsek némelyike még közelebb állt a magyar, mint a mai kelta nyelvekhez.

A Dunától északra éltek a Géták. A Géta népcsoportok magyarok voltak. Nevük variánsa a Héta, ami a Hétmagyarok és hunok nevének változata. A hunok egyik neve ugyanis a Yeta, ami világosan azonosítható a Heta névvel. A Géta további formája a Kéta vagy Khéta. Máris a Héta, Hetita, Hettita neveknél vagyunk, Hatti területén, amely a magyarok egyik legősibb központi területe. Aziánusnak mondják a Kaukázus ősi népcsoportját, amely aziánus népcsoport, úgy látszik, a magyarok voltak. Ennek bizonyítéka a teljes magyar nyelv.

Erdélyben a Dákok telepei sorjáztak. Ma már alig lehet kinyomozni a dákok és géták egymáshoz való valódi viszonyát. Nem tudjuk egymáshoz való viszonyukat, esetleg melyik nép a másik nép része.

A Thrák-tengertől északra húzódott Thrákia, egészen a Dunáig. Sokan a Trák népnevet a Turák magyar névből eredeztetik, és görög rövidült alaknak tartják. A Turák név pedig a Torja-Trója név származéka. A trójaiak népe azonos a magyar Tarján törzs népével, ezt ezernyi adat igazolja. A Tarjánok nevének változata a thyrszénosz, a Türrhén, a Zürjén, a Tarquinia városnév és más névformák. A trákok és szkíták, vagyis a magyarok között gyakran szoros kapcsolatok voltak. E törzseknek semmilyen köze nem volt a törökökhöz.

A régi törzsek nyelvei közelebb álltak még egymáshoz, mert az elmúlt több évezred nyelvi folyamatai csak távolították egymástól a nyelveket, valamint újabb nyelvi tömbök is képződtek, amelyek a régebbi nyelveket lefedték. A bázist a magyar nyelv jelenti, amelyet etalonnak kell tekinteni gyakorlatilag az egész Földön.

Érdemes elgondolkodni a nagy szabadságharcos, Szpartakusz nevén, aki trák származású volt. Ebből a tényből eredően bizonyára trák nevet viselt, latin ruhába öntve. Ismerve a hangtani folyamatokat, a hatalmas szabadsághős neve Szapartak-usz lehetett eredeti formájában. Szapart-Ak azt jelenti, hogy a Szapart nép Éke, ami valamilyen királyi származásra utal. A név, meglehet, csak a szabadságharcosok ajkán keletkezett, tehát eredetileg Szpartakusz nem feltétlenül eredt királyi házból, lehetett a nép egyszerű gyermeke. A Szapart név a zöngés Szabard változata és a magyarok egyik saját ősi népneve. Most a Szapirokról, Szabinokról, Szamáriáról és más Sza nevekről nem értekezünk.

A Bibliában Szubartu név alatt szereplő régi országnevünk sok más forma alatt is ismert. Az egyik Szpárta (Spárta) neve, ami Szapárta formában világosan mutatja magyar eredetét. A spártaiak dórok, akik tényleg lehetnek Torja utódai, lásd Tór és Dór közeli alakját. Sokkal kevesebb nép élt az ókorban, mint amennyire a törzsek nevei alapján következtetnek sokan. A nevek gyakran egy nép különböző jelzői, megnevezései, területnevei, istennevei, királynevei, stb.

A dákok és géták közé Sztrabón egyenlőségjelet tesz. Sztrabón ugyanis felismeri e népek magyarságát, amivel óriási szolgálatot tesz az igazságnak. Ezt a megállapítást aztán félre magyarázták a tudatos megtévesztők, amiből nagy káosz lett a modern nyelvészetben és történészetben.

A valódi dák törzsek száma nagyon kevés volt, mondhatni csupán egyetlen egy, az is Erdély szívében települt le, és ott szervezett meg egy később hatalmasra nőtt birodalmat. Ezt a dák birodalmat nem szabad összevetni más nagy birodalmakkal, de egy középbirodalomnak elismerhető. A térség magyar nyelvű népeit fogta össze a rómaiak ellen, akik vérszívó piócákként rabolták végig a fél világot.

Vékony Gábor történész a dákok történetét Kr.e. 1000 tájáról eredezteti. Szerinte ekkor már dákok élnek a területen, de ezt az állítását semmivel sem bizonyítja. A Gáva-Holihrad kultúra a Tiszától a Dnyeperig terjedő területen valóban Kr.e. 1000 körül fejlődik ki. A kultúra nem mentes a keleti, értsd hatti, szkíta és szumer hatásoktól. A Gáva-Holihrad kultúra területére még a kultúra kezdeti idejében egy keletről érkező lovas nép hatolt be, akik erődített településeket és gazdag halomsírokat, jellegzetes kurgánokat hoznak létre. Ez a lovas nép a magyarok egyik ősi ága volt, ez kétségtelen.

A halomsírokba temetkezések magyar temetkezések. A halomsír eszméje a Torony fogalmából ered. A halomsírok, kurgánok, szikkuratuk, piramisok magyarokat jeleznek, e nevek is mind magyar nyelvűek. A lovasnép a magyarokat jelölő szkíták, akiket sokan indoeurópaiaknak határoznak meg. Ez azért lehetséges, mert az indoeurópaiak nyelvei az ősi magyar nyelvből erednek. Egy indoeurópai kutató észre sem veszi, mikor téved ősei nyelvére, a magyarok 100.000 évesnél régebbi nyelvére.

A nyelvevolúció tényét tagadják az indoeurópai nyelvészek, de csak egy részük. A nyelvevolúció törvénye mindenképpen a magyar alapnyelvhez vezet, bármely indoeurópai nyelvből induljunk ki. Talán ez az oka az evolúció tényének indoeurópai tagadása. A nyelvészeti sztratigráfia az indoeurópaiak számára teljesen ismeretlen. A nyelvi sztratográfia pontosan megmutatja egy szó, egy név helyzetét az időskálán. Talán ez a legnagyobb értéke.

Jelentős népvándorlás zajlott le a Nagy Sztyeppei Országúton a Kr.e-i 14. Században, iránya kelet-nyugati volt. Ez a népvándorlás megelőzte a Gáva-Holihrad kultúra létrejöttét. A későbbi kultúrára lehetett ezért valamilyen hatással. A Gáva-Holihrad kultúrának népe is ebből a keletről jövő etnikumból, és a helyi régebbi lakosságból ötvöződött össze.

A Nagy Sztyeppei Országúton a törzsek folyamatosan vándoroltak. Nyugatról keletre, keletről nyugatra. Sztrabón, Augustus cézár korának nagy földrajzi írója azt is állítja, hogy a géták a mőzökkel és a trákokkal is keveredtek, és egy nyelvet beszéltek a dákokkal. Ez a nyelv kétségtelenül a magyar nyelv volt. Ebből az állításból is lemérhetjük a magyarok hihetetlen mértékű pusztulását, amit a mai helyzet mutat.

Georgiev 20. századi bolgár kutató szerint a dákok és mőzök hasonló nyelvet beszéltek. Sztrabón egy nyelvű népességnek veszi a gétákat, mőzöket, trákokat és a dákokat is. Ezek a népek a magyarságnak különböző ágai voltak, és különböző magyar nyelvjárásokat beszéltek. A témáról kevés adatot találni a modern irodalomban, e népek magyarságát bizonyító írást még kevesebbet. Talán Prátzki István foglalkozik a kérdéssel a magyarok részéről.

A dák birodalomban közel tucatnyi törzs élt, viszonylagos önállóságban. Ezek egy része magyar volt, más része kelta, harmadik része őshonos magyar, de lehettek köztük ismeretlen nyelvet beszélők is, talán finnségiek vagy kaukázusiak.

A dákok a Gáva-Holihrad kultúra népével rokonok lehettek. A Gáva-Holihrad kultúra keleti behatoló népe a szkíták, akik mindenképpen magyarok. Igaz, fontos hagyományok Kr.e. 1.600 körülre teszik a Boristen melléki megjelenésüket, más adatok viszont a mai Ukrajna területén magyar népességet bizonyítanak Kr.e. 1.900 tájáról. Megjegyzendő, hogy a dél-orosz síkságon már Kr.e. 12.000 körül is magyar civilizáció virágzott. Ez Atlantisz ideje, amikor a magyarok romlása megkezdődött.

A dákok közvetlen elődeinek a dakákat tehetjük meg. Nevük Daha és Da’a is lehet. A Daka névforma a szumer névanyagban is jelen van, da-ka alakban. Kétségtelen rokon a Dákó névvel, amelynek jelentése „egyenes fa”, de egyben „ostoba” is. A férfi nemi szervvel is van kapcsolata a névnek, ami miatt Prátzki István Dugó nevét el lehet fogadni, amikor a Duka névről is értekezik. A dakák a Kaszpi-tenger mellett éltek, a parthusoktól északra. A Nagy-Balkán és Kis-Balkán hegységek, valamint az Uzboj folyó által jelzett területeken régen magyarok éltek, a Turáni-alföld egykor nem volt annyira sivár, mint manapság. Erről a területről egyes daka csoportok Erdélybe vándorolhattak, talán éppen a perzsák támadásai miatt.

Kr.e. a 8. Században ismételten keleti lovasnomádok foglalják el a Kárpát-medencét és a Duna alsó folyásának északi vidékeit. E jelentős keletről jött nép nyelvét Vékony Gábor iráninak mondja. Semmilyen bizonyítéka nincs erre. Azt mondja, a kérdéses területen másféle népcsoport megjelenése szóba sem jöhet. Vajon ez milyen tudományos bizonyíték? Pedig Vékony Gábor nem rosszindulatú kutató, mégis ilyen abszurdumokat vél bizonyítéknak.

Amennyiben egy nép nyelvére, teljesen alaptalanul, kimondják az ítéletet, az a nép iráni nyelvű, akkor az összes indoeurópai nyelvész meggondolatlanul szajkózza a hamis megállapítást. Néhány évtized alatt tudományos dogmává válik a tézis, és csak a legjobb indoeurópai tudósok veszik újra vizsgálat alá a kérdést. Ilyen dogma a sok iráni nép Turánban. A masszagéták magyarok, mégis iráninak mondják őket, a történelem megcsúfolására. A dogmatisták elleni harc rendkívül nehéz, mert sok politikai érdeket sért az igazság felderítése. A dogmatista együtt halad az árral, könnyen elfoglalja a jó pozíciókat, amit aztán minden erejével védelmez. Saját székét védelmezi, nem az igazság ügyét. Ezért aztán a dogmatista elleni fellépés erős ellenállásba ütközik, mert támogatja a hatalom, a politika és a bevett gyakorlat. Amit sokszor ismételnek sok helyen, abból igazság lesz, némelyek szerint. Az igazságnak azonban isteni természete van, rá a hazugság köpenyét soha nem lehet ráhúzni. Az igazság szabaddá tesz, ahogy a Biblia is írja. Ezért a szkítákból sem lehet soha iránit csinálni.

Vizsgálatunk főszereplői a dákok. Indoeurópai eredeztetésük fából vaskarika. Mivel a teljes indoeurópai népesség magyar eredetű, a dák nép, ha iráni lett volna, akkor is magyar eredetű lett volna. De a dákok nem voltak irániak és nem voltak indoeurópaiak. Magyarok voltak. A dák névanyag meglehetősen csekély, de azért arra elegendő, hogy segítségével kétségbevonhatatlanul bizonyítsuk a dákok magyar nyelvűségét.

9. FEJEZET: A DÁK TÖRZSNEVEK VIZSGÁLATA

A dák birodalom törzsneveinek vizsgálata során kiderült, hogy egyes törzsnevek kelta eredetűek. Ezek az Anarti, a Teurisci és a Cotini törzsnevek. Erdélytől nyugatra más kelta, vagy gall törzsek is éltek, olykor pannón törzsekkel keveredve. Minden törzsnév egy-egy gyöngyszem a múlt útvesztőjében. Mintegy világítótoronyként mutatják a törzs népének lényegét.

A kelták a magyarok egyik ága. Jelen vannak Kínában, délen Egyiptomban, azután Kis-Ázsiában és Kelet-Európában, nyugaton egészen Írországig terjed a kelta kultúra. A magyarok és kelták elkülönülése, amit a nyelv különválásával lehet bizonyítani, talán a Kr.e-i II. évezredben kezdődött. Sokáig azonban, még Atilla korában is, nyugaton sok magyar törzs volt a magyar eredetű kelták között. Ezért azok a kelta törzsek, amelyek keletre kezdtek terjeszkedni, Pannónia irányába, nem találkoztak ellenállással, mert testvérként fogadták őket. Ez érvényes a többi terjeszkedési irányra is. Ezek: Erdély, Galícia, Balkán, Kis-Ázsia, Hispánia, Itália, továbbá talán más területek is.

Anarti – A név felbontása talán ez helyesen: An-Ar-t-i. A nevek végén az „i” valószínűleg többes számot jelöl. Az An a magyar Égisten egyik neve. Az Ar jelentése Hegy és Ár, valamint ezek attributumai. A „t” esetleg helyképző, de lehet többes szám is, az „i” előtti korból vagy helyzetből. Az Ar Hegy jelentése magával vonzza a Férfi nevet, az Ár pedig Nép jelentéstartalmat is visel. An isten Férfiai, An isten Népe tehát a törzsnév jelentése.

További lehetőség az A-Nar-Ti felbontás. Az „A” névelő, a Nártok az oszétek neve. A Nar a Nyár, a Ti Élet. Ez az értelmezés Isten Nyári Élet, vagy Nagy Nyári Élet jelentést is viselhet. Anartesz nevük is ismert.

Teurisci – A név felbontása a Te, az Úr, az Is és a Ki elemeket mutatja. Te az Isten nagyon fontos és nagyon ősi neve. Az Úr szintén Isten neve, lásd Úristen, de jelent fejedelmet és bármely urat is, az Uru forma jelentése Síkból Kiemelkedő. Az Is a Fény, a Ki az Ország, Kő, Földanya. A név ezért Isten Úr Fényes Országa jelentést tartalmazhat. Nem rokon a Taurosz névvel, csak részben. Az Urosz Bika jelentése ötvöződik a Ta Táj jelentésével, ezért a Ta-Úr-Osz az Ország Bikája, lásd ehhez még Mino-Ta-Urosz nevét. A Te-Urisc-i esetleg Te isten Uri Széke lehet még. Az „i” itt is, ebben az esetben is többes számot jelenthet.

Cotini – Ko-Tin-i lehet a név helyes felbontása. A Ko a Kő egyik alakja, olykor Országot is jelent. A Földanya Kő elsősorban, amit a szumer Ki, görög Gé és számtalan magyar szóalak bizonyít, lásd Ku vagy Ge. A Tin Isten neve. Ko-Tin a Kő Isten nevét tartalmazza. Ebből az következik, hogy ez a törzs a Kőisten nevét viselte, ami jelezhet sziklaszilárd jellemet, valamint mezőgazdasági tevékenységet.

Másik felbontási forma a Kot-In-i. Ez a Kötésre is utalhat, de inkább a Kot itt a Kat, vagyis Király jelentést tartalmazza. Ez a Kat lehet Macska is, ami a Napot jelképezi. Az ősi Kati, Hatti, stb. Király.

Görög írásmóddal jegyezték fel a Biéphoi és Piephigoi törzsneveket. A két névforma esetleg egy törzsnek a neve, de ez egyáltalán nem biztos. A két név első része hasonló, de a második része különböző. Ezeket a neveket iráninak minősítik, ami bemutatja az indoeurópai névfejtések képtelenségét. Azt mondják, hogy ezek a törzsnevek az iráni Papa = Atya szóból keletkeztek. Na, most ne dühöngjünk. Talán a Papa nem igen ősi magyar szó, amit örököltek utódaink számtalan nyelvben?

Hérodotosz szerint a szkíták, vagyis magyarok főistene Papaiosz. Ez a név görög alak, a helyes név Papa, amit őseink használtak Isten egyik neveként. Isten a Papánk, Isten az Atyánk. Ugye, milyen ismerős formula? A Pa az alapszó, ebből alakult ki a Papa, Apa, Pap, Pápa, Papó, Pópa, Papi, Papus, Pápuska, Papika, Papácska, Papuli, Papuci, aztán a Pasi, Pasa és mások. Ősi családi szervezetünkben a Papa a család főpapja volt, nem kellett hívni külön papot a fontos alkalmakra, születésre, esküvőre, temetésre. A Pa-Pa a Fők Fője, ezért lehet ő a főisten, vagyis Papa-iosz.

A Piephigoi törzsnévben a Pi Csillag, az E Ház, Pi-E szó szerint Csillag-Ház. A Phigoi lehet Fijói, vagy esetleg Fi-Gói. A G gyakran H vagy J olvasatú a görög írásokban. Pi-E-Phigoi olvasata Csillag-Ház-Fijói. Ha ezt nem fogadjuk el a Phigoi – Fijói olvasat miatt, akkor a Phi marad Fi, a Goi pedig Go, vagyis Fő értelmet nyer.

Biéphoi lehet Bié Fői. Ez a Bié nem Bia, mert akkor már értenénk. Bi a lélek egyik fontos neve, van amikor kettőt jelent. Bi az élet is, vagyis a Bi Életlélek. Bi-É magyar kifejezés, jelentése az Életlélek Háza. Ezért aztán a Bi-É-Phoi törzsnevet így kell értelmezni: az Életlélek Házának Fői.

Cauci – A helyes felbontást ebben a névben nem kell keresni, mert úgy látszik, egy nagyon régi törzsnévvel van dolgunk. Amíg az előbbi két névről világosan bebizonyosodott, hogy nem irániak, hanem jellegzetes magyar törzsnevek, addig a Cauci egy ősi aziánus név. Kis-Ázsiában régről ismert a Kauk nép neve. Ezek a kaukok egy része ment fel északra Kárpátiába, avagy a kárpátiai kaukok mentek le délre, Kis-Ázsiába.

A Kaukok népének nevét Kavk-nak lehet olvasni. Ez a Kavk a mai Kövek rövidülése. A Ka alapszó a Kő változata, lásd Kav-ics, orosz Ka-Meny, és egyebek. A Cauci törzs nevének Kavk olvasata a Kaukázus nevét is bemutatja. A Kavk-Áz (Kaukáz-us) lehet a Kavk törzs Háza is, vagyis a kavkok hazája. Ez a Cauci törzsnév valódi jelentése. Mivel a Sza nép törzshelye a Kaukázus volt, a Cauci nép közel állhatott a magyarokat jelölő Sza néphez, a nyelve pedig rokon volt a magyar nyelvvel. A népnév ezt mutatja. Még van több más bizonyíték is, mint a Kaukaland országnév, amely a Kárpátokra vonatkozott a hun támadások idején.

A Cauci törzs Kavki olvasata mindenképpen magyar nyelvi közegbe utalja ezt a törzset. A Biblia is ír erről a törzsről, amely igen régi. Kufu fáraó népe is lehet ez a törzs, amely e teória szerint Egyiptomból északra vándolt. Ez ellen szól az a tény, hogy a Kavk nép régebbi, mint Kufu, a Kőfő időszaka.

Ismerjük a Keiagisoi törzs nevét is, amely nevet a jelentősnek tartott indoeurópai kutatók értelmezhetetlennek tartanak. Valóban értelmezhetetlen ez a név? Nem!

A helyes névfelbontás Kei-Ági-Szói, vagy Kei-Ág-Iszói. A Kei magyar szó, és a Kő származéka. A Kövi, Kevi nevek változata, Kei formában gyakori az ókori nevekben. Rác-Keve értelme Nap-Keve, a Keve nevet sokszor a magyarok Kei formában ejtik. Rác-Keve ezért gyakran lehet Rác-Kei ejtésű. A Ke a Kő, a Keve változata, a magyar nyelv szerint a Kei.

Kei Ági, ez jól érthető. A Kei Ági Szói név utolsó tagja, a Szói a Szai változata lehet. A Kőfők Ágának Sza népe adja össze a Kei-Ági-Szoi, vagyis Keiagisoi törzs nevének értelmét.

A dák birodalomban az eddigi irodalom szerint, kelták, irániak és dákok éltek. Ez az irodalom azonban nem teljes. A törzsek között több magyar ősnyelvű nevű is volt.

A valódi helyzet az, hogy a dák birodalomban magyar nyelvű, vagy magyar rokonságú törzsek éltek, amely törzsek népei az ősi magyar népi fázisból erednek. A keleti népelem jelentős volt, de a nyugati és keleti nemzetségek valójában barátok voltak, mivel tudták, egy tőről származnak. Ezért a magyar nyelvterületen viszonylag könnyen mozogtak a népek 2.000 évvel ezelőtt is.

A Rataka törzs volt a dákok alaptörzse. Ez a törzs volt a vezértörzs, ha egyáltalán ez a név valódi törzs neve volt. A központi törzs szervezte meg a birodalmat, és irányította a részeket A Rataka szó magyar jellegű, tiszta hangokból álló név. A név értelmezése a Ra Ta Ka elemek alapján a következő: Ra a Napisten magyar neve. A Ta értelme Táj, Ország, rengeteg nevünkben szereplő szó. A Ka jelentése Kő, azután Kapu, valamint magyaros kicsinyítés. Ez alapján a Rataka név Ra napisten Tájának Kapuja jelentést tartalmaz. További jelentések: Ra napisten Tájacskája, Ra napisten Kerek Országa. Az is előfordulhat, hogy a Ra-Ta-Ka névben a Ra után következő Taka szórész a Daka szóval azonos. Eszerint Ra Taka nem más, mint Ra napisten Daka népének törzse. A Daka szó szumer szövegből is ismert.

A Ratakák nyelve egészen biztosan magyar, vagy ugor (szumer) volt. Ezt nem csak a törzsnév jelentése igazolja, hanem az egész környezet, egész Közép-Európa és Kelet-Európa ókori névanyaga.

Néhány történeti adat arra utal, hogy más dák törzsnevek is léteztek. Közéjük lehet sorolni az Appuli népet, akik Erdélyben laktak, a Maros-Küküllő folyók vidékén. Az Ap az Apa, és a Ház neve, a Puli itt nem a puli kutya neve. Inkább a Pul-i forma a helyes, ami Tűz értelmű. Ez a törzsnév tehát tkp. Tűz-Apák jelentést viselt. Ez az Ap-Pul valószínű jelentése. Az Appuli név esetleges App-ul értelmezése Apa-Fia jelentést visel. Az App, ha valóban ez volt a névben a szerepe, Apát jelentett.

Felmerült, humorosan természetesen, a Puli név is. Ennek jelentése egyrészt mai magyar nyelven Füli, utalva a kutya fülalakjára, amely lóg a feje két oldalán. Ebből eredhet ez a becézés. A Puli nagyon ősi kutya, már Kr.e. 5.000 körül Szumerban juhokat kergetett. Neve a szumeroknál is Puli volt. A Puli név ősi Pu-Li értelmezése: a Pu Kapu és Puszta, a Li Király, a hattiból.

Buri volt a neve annak a népcsoportnak, amely Munténiában lakott. Dákok vagy Géták voltak, pontosan nem tudni. A Bur a magyar Bőr változata, de van más alakja is. A szumer Bura mai változata a Bora, a Bor pedig víz, áramló víz, hatalmas népáramlás. Bura-Nuna az Eufrátesz ősi magyar neve. A Buri törzs ezért foglalkozhatott bőrkikészítéssel, ami a foglalkozása volt. Azután Felső is a nevük jelentése, ami már katonai funkciót jelez ebben a törzsnévben. Még sok közeli értelmezést lehetne adni ezzel a törzsnévvel kapcsolatban, de ezt nem tesszük. A Buri igen rövid törzsnév, pontos jelentése volt.

A Suci törzs az Olt és a Duna között lakott. A Suci latinos névforma a Szűcsi régi római átírása. A Szűcsök törzse kétségtelenül vadász törzs volt, de pásztorkodott is. A Suci és Szűcsi kétségtelenül azonos, csak a rómaiak nem tudták leírni megfelelően a törzsnevet, hiányos abecejük miatt. Ma is két romániai Szűcsi megye létezik, tehát a név és képviselőik valószínűleg nem haltak ki, csak román nyelvet kezdtek el beszélni.

A Suci Szűcsi kiejtése magától értetődő. A Szűcs magyar szó a Szu származéka. Ennek a szónak, mivel a Hold egyik neve is belőle képződött, Alsó Fény, Ezüst Fény értelme is van. Szu' En a Holdisten magyarul, de Mezopotámiában sok évezrede jelentős kultusza virágzott. A Szucs, mai Szűcs olyan ezüstös színű prémekkel dolgozik, amelyek a Hold színéhez hasonlatosak. Amikor a Nap fenn van, addig a Hold az Alvilágban jár, innen ered Alsó Fény jelentése. A Szu többes számban Szuk, amit a latin Suc alakban volt csak képes lejegyezni, majd a saját többes számot jelölő i jelet helyezte a név mögé. Ez a levezetés is teljesen megfelel a hangtani és szótani szabályoknak, a Szűcsi megerősítése miatt lett közölve. Ma is van két Sucsi megye.

Kárpok éltek az Észak-Kelet Kárpátokban és Moldvában. Ez a népesség magyar nyelvű volt. Nevük a Kárpát szóból származik. A Kárpát földrajzi név helyesen Kár Pát felbontású. A Kár a magyarok hatodik törzse, igen régi és hatalmas nép volt. Ugyanis a károkra a törzs fogalom alkalmazása helytelen, mert egy törzsnél sokkal nagyobb volt, sok területen éltek tagjai. A Pát első jelentése Csillag, de itt a második jelentést, a Ház jelentést helyes figyelembe venni. A Kár-Pát tehát a Károk Háza.

Mivel Kárpátia a Kárpát-medencére vonatkozik, azt kell látni, hogy mintegy 2.000 éve a terület összefoglaló neve Kárpátia volt. A károk adták az összefoglaló nevét az itt élt különböző magyar nyelvű törzseknek.

A Kár törzs neve, magyar nyelvi szabályok szerint, ejthető Kér formában is. Kis-Ázsia Kária nevű országa fontos kultúrvidék és magyar népesség lakhelye. Keletre fekszik tőle Kér-Ta, a Kérek Tája, amit ma görögösen Kréta formában ejtünk ki. Az Égei-tenger sok szigetét a károk vagy kértaiak lakták, még a Spárta-Athén közti háborúk idején is.

Itáliában a magyar Caere volt fontos Kér központ. Kér-E szó szerint Kérek Háza értelmű.

A finnségi Karél nép is a magyar károkból származhat.

A Kár-Pát-ok neve szintén a károktól ered. A Bodrogközben, Zemplénben olyan népesség él ma is, akik legalább 6.000 éve folytonosan a területen élnek, a terület őslakói. Ők a kérek, vagy károk mai utódai. Az is igaz, Magyarország területén sok kér település van, tehát a károk nagy elterjedtségűek voltak egykoron. Ma már azt sem tudják, hogy honnan származnak, a történészek töröknek mondják őket, ami nem igaz.

A Kar szónak sok jelentése van, egyik a Karol ige, de a jelentések között ott a Napisten is, Kör értelemben. A kárpok tehát a terület nagyon ősi magyar népe.

Vékony Gábor az appuli, buri és suci törzseket nem említi meg könyvében.

Fel kell tenni azt a kérdést, honnan érkeztek a dákok Erdélybe? Mert nem Erdély volt az őshazájuk. A kelták nyugatról terjeszkedtek kelet felé, egészen Galíciáig, de harcokról nem tudunk. A helybéliek rokonként fogadták, úgy látszik, a terjeszkedő kelta törzseket. Azt még el kell mondani, hogy a kelták éltek keleten is, mint a magyarok testvérei. Belső-Ázsiában, Egyiptomban, Kelet-Európában fontos kelta népek éltek a Kr.e-i II. évezredben, és még régebben.

A dákok keletről érkeztek, Daka földről, kivéve a suci és géta-mőz csoportokat. Ma ez a terület erősen sivatagos, száraz, mohamedánok élnek itt. Egykor azonban gazdagabb volt jóval, az Uzboj folyó a Kászpi-tengerig hatolt, rajta jelentős hajózással.

Kr.e. 500 körül a dákok még Ázsiában élhettek. A következő száz évben hatolhattak be Erdélybe, ahol megkezdték államuk megszervezését.

A földrajzi névanyag nem változott meg a dákok behatolása után. A görög leírások az Alpoktól keletre egységesek, Dárius idejétől kezdve alig változnak. Ez a földrajzi névanyag döntő bizonyíték a magyarok jelenlétére, mivel magyar nyelvű neveket írnak le.

10. FEJEZET: A DÁK FÖLDRAJZI NÉVANYAG

Földrajzi névanyag alatt a topográfiai anyagot lehet érteni, a városnevek értelmezése a következő fejezetben

kerül sorra. Csak a leglényegesebb neveket vizsgáljuk, mivel elégségesnek kell lennie ennek a névanyagnak a kérdés eldöntéséhez. Talán még a dákok eredetéhez is kapunk bizonyítékot segítségükkel.

A római Dacia területén több olyan folyónév ismeretes, amelyek nevét ősi európai nyelvhez kötik. Ezt a régi nyelvet ismeretlennek mondják sokan, a mai nyelvekkel rokontalannak tartják. Azt állítják, igen helytelenül, hogy e nevek nem indoeurópai eredetűek. Mintha lenne indoeurópai közös alapszókincs, és az a közös alapszókincs nem a magyar igebázis lenne! Az indoeurópai nyelvcsaládon kívül más nyelvcsalád szóba sem jöhet, kivéve esetleg a kaukázusi nyelvcsaládot. A kaukázusi nyelvcsaládhoz tartozó törzsek állítólag Dél-Európában igen elterjedtek voltak. A preindoeurópaiakat az indoeurópaiak azonban képtelenek közelebbről meghatározni nyelvileg. Az indoeurópai nyelvészeknek kevés fogalma van magyar nyelvről és egykori kiterjedtségéről. De arról sem, hogy saját nyelveik a magyar nyelvből keletkeztek.

Tisza nevünk igen ősi, bizonyára tízezer évnél jóval régebbi. A név értelmezhető Ti-Sza és Tisz-A formában is. Nézzük az első lehetőséget. Ti-Sza pontos jelentése Élet Sza, vagyis a Sza nép, amely a magyarok igen ősi neve, Élet helye. A Sza jelent még Szájat is, ami Élő-Száj formát is eredményezhet. A Sza nép Élethelye elsősorban ország név lehet. Az Élet-Száj forma az élet vize felé is mutat jelentést. Ti = Élet, Sza = Száj. A Sza a magyarok kaukázusi neve, bizonyára a Sza a Szó testvére is, ami azt is jelenti, hogy aki érti a szót, az egy néphez tartozik.

A Tisz-A forma jelentése Isten Vize. A Tisz a Tesz változata, jelentése Isten, a Tenni főnévi igenév ragozott formája. Ha valaki ért magyarul, akkor százával azonosíthatja az ősi neveket. Legyen elég a jégkor végi At-Lan-Tisz neve bizonyítéknak, amelyet természetesen nem értenek indoeurópai utódaink. A Tiszt, Tiszta magyar szavak ebből az ősidőből származnak, számtalan más magyar szóval együtt.

A Tissza forma jelentése Tisz-Sza helyesen, vagyis a Sza nép Istenéről van szó a névalakban. A Sza nép természetesen a magyarok.

Tisza folyónevünk a Száj Élőhelye, ahol lehet inni, azután még az Élet Aranyfénye, ami a sárga vízre utalhat. Tisz-A egyértelműen az Isten Vize.

Szamos folyónevünk rendkívül fontos ősi név. Illik a magyar folyó elnevezési rendszerbe, mint a többi név is. A névben a Szem és Szam alapszavunk van jelen, jelentése Szem és Nap, mint az Ég isten Szeme. Ha valaki nem ért magyarul, fogalma sincs a földrajzi nevekről. A Szamos tehát a Szamas változata, de ez nem akkád név, hanem magyar. Az akkádok ezrével vettek át magyar neveket, Szamas napistenük neve is magyar név. Az égi Szem a Nap, amellyel Isten figyeli az emberek cselekedeteit. A Szám jelentése Végtelen. A Számos nagy jelentésű, szintén a napisten fogalmából ered.

A Szám alapja a Sza, ami ismét a magyarok ősi nevéhez vezet. Egykor magyarok lakták a bolygót, más népesség aliig létezett. Innen ered a Szám végtelen jelentése. A Szám a Sza népnév m-el képzett formája. A Szamos folyó tehát a Sza nép folyója, a Sza nép területén folyik keresztül, nagyobb léptékben a Napisten, más nevén a Szamos folyója. Tükrén megcsillan a Nap fénye.

Sza-Mos formában ez a név a Sza nép Ifja, vagy Mosója jelentést visel. A Mos jelentésében az Ifjú egyértelmű, a Mos vízzel kapcsolatos jelentése egyes királyok vízre kitevésével hozható kapcsolatba.

Szamos nevünk egyértelműen magyar nyelvű. A sémi és indoeurópai változatok mind a magyar nyelvből és kultúrából erednek. A Nap folyója. Számos folyó is, de nem túlzottan nagy, mint a Duna. A nevek jelentését pontosan lehet érzékelni.

Sok rokona van a Szamos névnek. Ilyen a Szamas, a Szemes, a Számosz. Ezen utóbbi szigetnév magyar eredetű, mert a szigeten magyarok laktak a görögök előtti időkben. Ők adták ezt a Napistenre mutató nevet. A sziget népessége egykor a Napistent imádta.

A Maros Marisus neve teljesen érthető. A névben az alapszó a Mar, a latinos Maris-us és a magyar Maros jól összevethető. A Mar fontos magyar alapszó, több jelentése van. A Mar ige a Halál neve, mivel Mar-Tu a Halál-Tája. Ebben az irányban tűnik el a Napisten, vagyis nyugatra, mert Martu szumerul egyrészt Nyugat, másrészt Fiatalabb Ország/Táj. Az Amorita népesség ennek a névnek a származékát viseli népnévként. A Maros nyugatra áramló folyó, ami a Mar Halál jelentését is képviseli. Ezen kívül a folyó sodrása igen gyors, ami szintén a Mar ige jelenlétét igazolja a névben. Akit megmar egy kígyó, veszett kutya, oroszlán, és más veszélyes állat, annak kevés esélye van a túlélésre.

A Marós szó is kifejezi az anyag pusztítását, holott a marós szó szakmunkást nevez meg.

A Mars római hadisten neve kétségtelenül magyar eredetű. Mar a Halál, Mars a halált hozó háborúk istene. Itt, a rómaiaknál a Mar Ifjú jelentése, lásd magyar Marék, Marok, a Mártius, Március nevekben jön elő. Sok más ősi magyar név is őrzi a régi jelentéseket, lásd Mors, Mort, Mord Halál értelmét. A Mord magyar szó és a Mordvin népnév jelentése is ebbe a témakörbe tartozik.

A Mar és Mer vizet is jelent, amint ezt a Mer magyar ige mutatja. A Mar a Marin, a Mer a Merin változata, ami a két szónak víz jelentését is igazolja. A Mar Magas, Felső értelme az égre mutat, továbbá az északi tájakra, meg a magasabb felszínekre. Rengeteg adat igazolja ezt, lásd Mára-Maros, Mar-Mare-tenger, és hasonló formák, mint a Marmaláda-hegy. A Mer egyszerű magyar ige, a vízből merőt nevezi meg. De a Mer olyan ifjú is, aki Merész, lemegy a vízhez, amikor ott az oroszlánok isznak.

E nevek M szókezdésű formái helyett N szókezdésű formák is létezhetnek. Ezért ide tartozik a Mort és Mord, meg a North és Nord, mind az Észak megjelölésére, amely irány őseink szemében a halál, a jég és a hideg hazája volt, de az ma is. Ezek a magyar nevek kétségtelenül a jégkorszak idejéből erednek.

A Mars hadisten neve a magyar Marós névből rövidült. Erre nem kell több szót vetni.

A Mar és Mer magyar igék jelentése igen gazdag, igen szerte ágazó. Ezernyi jelentés hámozható ki e fontos alapigékből, de ezek a jelentések megegyeznek a fiatal indoeurópai jelentésekkel. Kivétel nélkül. A Maros neve sokkal régebbi, mint a rómaiak ideje, sokkal régebbi a modern nyelvek kialakulási idejénél. A Maros neve annyira régi, hogy nem tudjuk megbecsülni idejét.

A Mar és Mer magyar igékről és jelentésükről könyvet kellene írni.

A Maros folyó neve ősi név, olyan régi, hogy az indoeurópai magyarázatok kiagyalaói fel sem képesek fogni. Volt a magyar szupercivilizáció, ami lehanyatlott, aztán jött el az indoeurópai civilizáció. A Maros neve sok évezreden keresztül alig változott, mai neve akár százezer évvel ezelőttről eredhet. A folyó neve sok jelentést tartalmaz magyar nyelven. Ezeket a legfőbb jelentéseket felsoroltam imént.

A Mar és Mer vizet is jelentenek a magyar nyelv szerint. A Maros eszerint igen ősi folyónevünk, lehet akár több tízezer éves folyónév is. A Maros gyors folyású, az úszókat könnyen a halálba ragadja.

Régi Maris neve a Marós név változata. Egész Dél-Kelet Európa magyar nyelvű volt, alig kétezer éve. A földrajzi nevek ezért magyar nyelvűek ezen a tájon.

A Mar ige jelenik meg a Mar-Tu országnévben. A Mar-Tu pontos jelentése Mar-Tája. Ez az ország a Nyugatot jelölte, a szumer kuzltúrához képest. Martu területe Nyugat volt a szumerok szerint.

A Mar szó Nyugat értelme még sokszor megjelenhet a mai nyelvekben. Változata a Mor. Ha nem értjük meg őseink világképét, mindennapi életét, akkor semmit sem értünk meg őseinkkel kapcsolatban.

Temes folyónk neve szintén régi. Alapja a Tem szó, amely a Ten szó közeli rokona. De vigyázni kell a magyar nyelvvel, mert gyakran a nevek mást jelentenek, mint első meglátásunk alapján. Ezért előbb nézzük meg a Te-Mes elemeket. Te az Isten igen régi neve, a Mes Ifjú, mint Gil-Ga-Mes nevében is. Ezért Te-Mes jelentése Isten-Ifjú, vagyis Ifjú-Isten. Ez lehet magának a folyónak is a neve, mivel régen istenneveket adtunk a természet alkotóinak.

Másik változat a Tem-Es. A Tem a Töm régebbi alakja, Egyiptomban Vaszet, a Fehérhely nyugati részén állt Temet városa. De a Tem nem csak a Templom, Temet, Temető neveink alkotója, hanem a Tömés jelentést is tartalmazza. Dumus isten a Tömős, települése Dömös és Dömösdé, ez utóbbi ma Dömsöd név alatt ismert. E nevekből könnyen eljutunk a mai Tamás névhez és változataihoz, a Tammuz formához és a szumer termékenység istenhez, akinek a nevét Dumus, Tömős, Dumuzi, Dumuzid, Támasz, Tamás és más névformák alatt ismerjük. Du-Mu a Nap Ragyogása, vagyis a Gyerek, Dumus pedig a gyerekcsináló tavaszisten. A Temes viseli Temese, vagy Temise istenasszony nevét is. Te-Me-Se formában a név jelentése Isten Fénye Gabona. A Se elsősorban az árpa és a búza neve. De Te-Mes-E formában a név jelentése Isten Ifjú Háza lenne. Mivel Temese kifejezetten női istenség, ezért neve Te-Me-Se értelmű valószíműleg. A Te-Mese variáns Meseistent jelent.

Kőrös folyónevünk a Nap Kör nevét viseli. A Kör magyar szónak a magyar nyelvben is több ezer változata van, legalább 2.000 körüli, de inkább több. Ennek a szónak számtalan változata él a magyarból származó nyelvekben, mint az indoeurópainak nevezett mai nyelvekben. Az Égi Kör a Nap, formája is kör, vagyis gömb alakú, továbbá folyamatosan köröz az égen, ezért ez a név megilleti. A Nap az arany fény ontója, az arany pedig napszínű, ezért a görög Krüzosz, Chryzosz, ami aranyat jelent, nem más, mint a magyar Körzős romlása. A Kör vagy Kür rövidül Krü alakra. A görög Krüzosz származását csak az nem látja, aki nem is akarja látni.

Mivel a Kőrösök valóban körbe is folynak, egy nagy kör alakú térséget fognak közre, a nevük ezért is létjogosult. Igaz, az északi folyó a Berettyó, nem visel Kőrös nevet, csak a déli három folyótestvére. Ezt a Kőrös nevet elvitatni a magyar nyelvtől, nem teljesen épkézláb dolog. A három Kőrös név esetleg az isteni hármasság fogalma miatt jöhetett létre. Aranyat is mostak egykor errefelé, amit az Aranyos folyó neve igazol.

Az Olt olyan folyó, amely a Déli-Kárpátokat áttöri és a Dunába ömlik. Az Olt a régi magyar Alotus névből ered, az Alotusból egyszerűsödött. A nevek végén gyakran latin vagy görög képző van, amit általában el lehet hagyni, de olykor ezt nem lehet megtenni. Ezekkel a képzőkkel ezért vigyázni kell, mert néha a szó jelentéséhez tartoznak.

Az Al magyar szó alapszó és nagyon régi. Változata az El, továbbá a La és Le. A latin Al kétségtelenül magyar eredetű, mivel a latin egyszerűsödése folyamán az El és Le formákat elvesztette. A latin Al három jelentése a Magas, az Al és a Messze, vagyis El. Az Alterego pl. Eltér-Égije magyarul. Az Alotus Alra folyik. Az Al egyrészt a déli irány neve, másrészt a Föld középpontja felé mutató irány, olyan terület, amely alra van. Ilyen az Alföld térsége is.

Al-Otus, még régebben Al-Utus olyan folyó, amely Magasról Délre, vagyis Alra folyik. Az Utus, Otus a Nap neve, Utu napistennek változata az Utas szó is. Al-Utas egy olyan napfolyó, amelynek a vize csillogó, tükrözi a napfényt, Al irányban folyik. Az Otus lehet Atus is, vagyis Atyus. Lehetne folytatni az Olt nevének elemzését, de az biztos, a Pireneusoktól délre és északra meg keletre egészen Japánig, szinte minden földrajzi név, a fontosabbak, még mindig magyar nyelvű.

Az Alvilág alra van, még ma is. Az Al-tenger Mezopotámiától van alra, ma arab vagy perzsa jelzőt visel. Szumerban az Al délre van, a Fel északra. Egyiptomban megfordul a helyzet, a Felső terület van délre, és a Delta van Alra, de itt az Al északot jelöl. Ilyen a földrajzi helyzet. Mindkét térséget magyar nyelvű népesség lakta, anno.

Mellesleg az Olt magyar ige is. Talán a rómaiak ezt a nevet latinosították volna? Nem valószínű. Az Al a törökben Arany, amit a Dél fogalomból hámozhattak ki a törökök. Az Al-Tyn-Tágh hegység nevében ott az Al, amelyet Aranynak értelmeznek a kutatók.

A Szeret folyó neve azt jelenti, amit a név magyarul mond. Na de a Szer több dolgot is jelent. Ilyen a Szerződés, a Szeretet. A Szerda, a Szeres település, a Szerü, ahol a gabonát tárolják, és a magot kiverik a kalászból. No, a Szer szóból ered a Ser, a római Ceresz, a spanyol Cerveza – Ser, vagyis Szer a Vízben, és egyebek.

A Szeret neve magyar típusú, lásd Szer Szeret, Tem Temet, és sok ezer más példa. A görög Hierasus név fontos jelentést tartalmaz. A Hierax Sólyom, a Hierosz Szent jelentésű, mutatva a Sólyom Szentlélek mivoltát. A Hierasus folyó neve ezért a szent magyarokra vonatkozhat, akik a Turult, a Szentlélek eredeti jelképét tisztelték, továbbá a Hősök országának a folyója volt. Ha egy román kutató nem érti ezeket a fogalmakat, akkor azon ne csodálkozzunk, mert a román kutató csak a saját céljait nézi, ami a magyarok országának elrablását tűzte ki céljául. Egy magyar azonban az egész Földgolyót nézi, mivel a magyarok az egek fiai, akik a mennyekből jöttek.

A Prut folyó neve színmagyar név. De nem akkád, hanem magyar név. Az ősi Bura-Nuna folyó neve női tartalmú, változata a Pur-Atta, már férfiuralom neve. Bura-Nuna a Nuna-Bora, remélem pontosan érthető a folyónév. Pur-Atta az Atya-Por, a Por a Bor szóval azonos, Víz a jelentése. A Nuna Bora a Nunás istennő Vize, mert a Bor elsődlegesen Víz. Az Atta az Atya név változata, Pur-Atta tehát az Atya Bora, vagyis Atya Vize. Ez a folyónév tehát igen ősi. A magyarok óriási vereséget szenvedtek a Közel-Keleten, aminek a mértékét meg sem érthetjük mai észjárással.

A Por a Bor változata, víz jelentésére van bizonyíték, a Bor ma is lehet Víz, a Por Víz értelme már nehezebben értelmezhető. De Rába-Por-Dány nevében a Por egyértelműen azonos a Bor, vagyis Víz szóval. Porzik a Víz, ha erős szél fújja.. A Por, mint Víz, indoeurópai módon Pro. Honnan származott az ember, ha nem a vízből? Az űrből, mondja a magyar nyelv.

A Por egy keleti nemzetség neve is, valahonnan a manysi-hanti területről. Ez a Por szó Embert jelent.

A Por és Bor vizet jelentő magyar nevek Egyiptomban furamód alakultak, és Orp, Orb formát vettek fel. Ez annyira érdekes, hogy egy minutát rá kell szánnunk e nevekre. A Por, Bor Orp, Orb alakja kifejezetten arab jellegű, és nem zsidó nyelvű. Az Orp, Orb a Hörpöl, Hörböl magyar szavak alapja, amely magyar szavak a vízivás változatai és nevei.

A Bor elsődleges jelentése tehát Víz, lásd Bor-Szék, Bor-Víz. A szőlőlét egykor vízzel hígítottuk, a szőlőlé hígítása átvitte a víz értelmét a borra, ami vizezett szőlőlé. Na most számtalan bizonyítékot hívhatunk elő a nagy nyelvi közegből, állításaink igazolására. A portugál Porto nem a Porta, a Bordo (Bordeaux) viszont Bordó, de a Fort is ide tartozik. E nevek csakis a magyar nyelv alapján értelmezhetők.

A Prut folyó Puratus neve Bor Atyus, mai hangzók szerint. A folyó neve nagyon ősi magyar név, már talán tízezer éve is létezett.

A Dnyeszter neve Tyras görögösen. A Dnyeszter a magyar Don-Iszter névből származik. A Don a folyó neve, az Iszter nagyon régi magyar név. A Don-Iszter rövidült Dneszter, vagyis lágyulva Dnyeszter formára. Iszter Donja, ez a folyó magyar nyelvű jelentése. Az ilyen bonyolult nevek értelmezését nem várom el egyetlen román nyelvésztől sem, mert a franciák, angolok, németek sem tudnak mit kezdeni az ilyen ősi magyar nevekkel.

A Duna neve lehet a Don egyik rokona. A Du-Na szó szerint a Nap-Háza. Du, Udu a Nap, a Na egyik jelentése Ház. Ebből az ősi névből sok folyónév eredhet.

A Sargetia patak környékén kemény csata zajlott. A patak neve a Sár és Getia elemeket tartalmazza. A Sár jelent aranyat, fehéret, királyit, sárosat. A Getia a Get, Geta, Heta nevek változata. Sár-Getia olyan név, amely néhány évezredes, régi magyar ajkú emberek adták ezt a nevet. A dákok itt csatát vívtak, az Arany-Hét patak mellett. Ez a név lehet a Héták Sáros pataka is, ahol a csatát megvívták. A Sár Hét-Ja olvasatban a Ja kifejezetten folyót jelent a magyar nyelvben. Sár/Szár Gét értelme Arany Ház, a Gét lehet a Hét görögös alakja is. A patak neve kétségtelenül magyar név. A Gét a Gát változata is, a Gát szó viszont a Ház jelentésű számos szót tartalmazó magyar szócsoport tagja.

A Duna a Nap Háza. Ebből a fogalomból ered a Don folyó értelme, lásd Haja-Don, Tulaj-Don, stb., azután a kelta Don, ami urat jelent, a Don-Na meg úrnőt, de van Skóciában is Don folyónév is. A Dún szintén az úr neve, csak várat jelent, ahol az úr lakik. Lon-Don nevében az Oroszlán-Úr, illetve Oroszlán-Folyó jelentése világlik. A Lugdunium mást jelent, mint London, a Danubius, a Duna latinos neve sem Duna értelmű, csak rokon a Duna szóval.

A Duna összetett szóból eredő Don változata a Ton, rövidülve Tó, szintén vizet jelölő szó. A Danubius névben Dana istennő neve is rejlik, aminek változata a Tana.

A Duna Isztrosz és Iszter neve sem feltétlenül azonos jelentésű. Általában görög és római névnek mondják őket. Az Iszter azonban ősi magyar név, helyes értelme Isz Ter, vagyis az Izzás, a Fény Tere. Rokon ez a név az Isztár formával, amely szintén magyar név, és nem akkád. Isz Tár a Fény, az Izzás Tára, ez rövidülhet Sztár alakra. Vagyis a Csillag Izzást Tárol. Az Iszter név tehát a Du-Na közeli szinonimája, a mai Eszter-Gom és Öszter-Reich ebből a régi magyar névből ered.

Az Isztrosz név valóban lehet az Iszter görögös alakja. De lehet Isz-Trósz jelentésű is, ez pedig az Isz víz jelentését és a magyarok Trósz nevét tartalmazza. A Dunán hajóztak fel az utolsó igazi trószok, mintegy 300 évvel Krisztus születése előtt, és ők alapították meg Fényes Fő Tarjánt, a mai Salgótarjánt a hegyek között. Isztrosz neve, mint a többi folyónév is, magyar népesség jelenlétét igazolja Dél-Kelet-Európában.

Erdély, Moldva, Havasalföld, Ukrajna víznevei magyar nyelvűek.

Egész Románia mai területén minden víznév magyar eredetű. De magyar eredetűek a hegynevek, dűlőnevek, a terep nevei. Ez azért lehetséges, mert a mai Románia területét magyar nyelvű emberek lakták, még alig ezer éve. Ilyen rettenetesen nagy a magyarok romlása.

11. FEJEZET: A DÁK HELYNEVEK

Kevés dák helynév maradt fenn, de ami fennmaradt, az magáért beszél. A dák, vagy daka helynevek

Meglehetősen tisztán beszélnek magyarul. Ezeket a magyar helyneveket azután a képzett politika, a hazugságok tudománya, átfordította román nyelvűvé. Gratulálni kell a román hamisítóknak, mert megetették a világot hazugságaikkal. Ilyen hatalmas ereje van a hazugságoknak, meg ennél is nagyobb. A hazugságok alapján románná tették Erdélyt, mintha ott a románok valamikor is éltek volna. Erdélyben magyarok éltek legalább 80.000 év óta, oda románok azért sem tudtak bemenni őslakosnak, mert a románok alig 1.500 éve képződtek a Balkán belső bugyraiban.

Sarmisegethusa volt a dák főváros neve. Így írták le a rómaiak a főváros nevét. A mai Hunyad vármegyénk területén épült fel a dákok fővárosa, amelynek szép nevet adtak. Szép magyar nevet. Ha nem helyesen olvassuk a főváros nevét, akkor mellé fogunk. A város kicsi volt, alig néhány ezer lakosa lehetett, esetleg a lakók száma elérhette a 4-5.000 főt. Talán ennek a kétszerese is lakott a városban, de ez nem változtat azon a tényen, a város kicsi volt, Rómához nem volt fogható.

A város neve helyesen Sarmi-Seget-Huza felbontású. A három névelem önmagában is lehet összetétel. A Sarmi név a Sar és Mi magyar neveket tartalmazza. Sar az Arany egyik neve, a Mi jelentése Fény. Sar-Mi tehát Arany-Fény. A Seget szórész jelentése Szeged értelmű, egy szegen épült hely neve. A Huza a Háza változata, a skandinávok egy része ma is Hus alakban írják a Ház magyar nevet. Mindebből következik, hogy a dák főváros neve bizony színmagyar név, jelentése Aranyfényű Szeged Háza. Ez az értelmezés megfelel egy főváros nevének is. Barabási László a Sarmi szót másként értelmezi. Természetesen ehhez joga van.

A Sármi előtagot össze lehet vetni a Sármás magyar településnévvel is, ez igaz. A Sár a főváros neve lehet, mert a Sár a Cár névvel közeli rokon. A Cár szó a magyar Szár szóból keletkezett, és nem a Caesar latin szóból, amely szintén magyar eredetű. Szé-Szár ugyanis Fény-Király vagy Fényes-Király. Vajon értette-e ezt a nevet a római nép, amikor megvádolta Caesart, hogy király akar lenni? A Julius nemzetség régi magyar, vagyis etruszk, trójai nemzetség volt, akiknek a szemében a királyság eszméje szakrális volt és csak alig hatalmi és uralmi jellegű, eredetileg. Amint mondják, nomen est omen, és ez a mondás Caesarra is vonatkozik. Nagyon sok ember sorsát határozza meg nevének titokzatos jelentése. Ez is egy olyan jelenség, amire nincs ésszerű magyarázat.

A Sár/Szár igen régi magyar szó. Gyökere a Sa/Sza, ami Transzkaukázia magyarjainak roppant régi neve. A hattiban és egyes nyugat-kaukázusi nyelvekben a Sa jelentése Úr. Innen ered a szumer Ság és rengeteg változata, amelyek a magyar nyelvben ma is széles választékban léteznek, lásd pl. Ságvár. Ezért aztán ezt a gyököt sem lehet elvenni a magyaroktól. A Sa és Sza elemzéseimben Arany-Fény, Felső-Fény, pontosabban Menny Fia (Tokarev mitológiájából) jelentésű, és a Szu, Sze és Szi, továbbá a Szó, Sző és Szű, meg ezek rokonai közé tartoznak.

Egy esetleges Szár-Mi-Szege-Thusa értelmezést sem szabad azonban elvetnünk. A Thus a Tűz megfelelője, írjuk több alakban is, mint Tüsző, Thysz, Tusa, stb. Eszerint a város neve Arany-Fény-Szege-Tüze jelentést viselt. A Szeg a Nap egyik neve, ami miatt köznapiasan a városnév Arany-Fényű-Napház-Tüze értelmű volt.

A városnévben szereplő H jel azt valószínűsíti, hogy a Sar-Mi-Seget-Husa a helyes értelmezés.

Napoca neve egyértelműen magyar név, Napóka az egyik kiejtése. A név megfelel a magyar névadási szokásoknak, mert a régi magyarok az Óvilág három kontinensén igen gyakran a Napról nevezték el városaikat. Sőt, a várost gyakran atyának, esetleg anyának tartották, legtöbbször viszont isteneket rögzítettek városneveikben. De Napoca lehet akár a Nap Oka, vagyis a Nap Fia, de lehet a Nap Ó Kapuja is, mert a Kapu szót gyakran Ka formában mondtuk és írtuk. Nap Oka városa tehát a Nap Fia, a várost a Nap fiai alapították, és lakták akkoriban. Önmagában a Napóka gyengéd becézgetése a Napnak, illetve a Nagypapának, ma is használják a magyarok. Hasonló név volt Nubiában Nap-Ata, vagyis Nap-Atya, vagy Indiában Dákhszinapata, másként Dákh-Szi-Nap-Ata.

Az indiai névben jelen van a Dákh név, a Szi Nap, továbbá a Napata, ami Napatyák jelentésű lehet.

A Kolozs magyar név a Kulusból eredhet. Párja a szumer Kul, latin Cul, magyar Kul, Hul és Kül. Ez a név nem tartozik a dák névanyaghoz, állítólag, ezért elemzése itt nem valósul meg.

Tapae városa is perdöntő jelentőségű a dákok nyelvét illetően. Amikor a római seregek megtámadták Dáciát, megbosszulandó a dák beütéseket római birtokokra, az egyik döntő csata Tapae mellett zajlott le. A város neve Tápé ejtésű. Van az Alföldön is Tápé, és volt Parthiában is egy ilyen nevű város. A város nevét két alakban is értelmezhetjük a magyar nyelv szerint. Ta-Pé jelentése a Táj Fővárosa, az Ország Trónja. A Ta az Ország, Táj, a Pé Főváros, Trón, Pa alakban Fő Hely, vagyis Fa. Alsó-Egyiptom első fővárosa Pe, a Fé-Szek szó első tagjával azonos szó.

Tápé másik értelmes alakja Táp-É, ami a Tűz, vagyis Táp Házát jelenti. Ez utóbbi jelentést lehet elfogadni Tapae nevének értelmezésekor. A latin nyelvben az „ae” az É magyar hangnak a jele.

Apulum város neve bontható Apu-Lum, A-Pul-Um és Ap-Ul-Um formában is. Az Apu-Lum jelentése Apu-Fényem vagy Apu-Emberem. Talán a király apjának a városa volt ez a telep. Az A-Pul-Um jelentése Isteni Bölcsesség, Fényesség Helye. Az Ap-Ul-Um formában viszont az Ap Ház, Város, és Ulum Ember szavak ötvözetének látszik. Szinte teljesen szumer név, mivel a szumerok nyelve a magyar nyelvből ered, ezért a szumer nyelv szókincsét jogunk van felhasználni a nevek értelmezésekor.

Potaissa és Porolissum neveibe a Po a Pa változata, jelentése Falu, fallal kerített hely, Fő hely. A Potaissa talán Pa-Tái-Sza, Fő-Táji-Úr. A Po-Ro-Li szó szerint Fő-Nap-Királyi Ház. A két név végén esetleg az Issza és Isszum Fényúr és Fényszem mai köznapi nyelvünkön. Ezek a nevek mind a szumer nyelv segítségével foghatók fel. De nem valószínű, hogy Erdélyben ekkor szumer nyelvű emberek éltek.

Dierna neve lehet Di-Er-Na és Djer-Na, Gyer-Na felbontású. Ha itt a Gyer szó van jelen, akkor a mai Győr fogalma is lehet hozzá hasonló, a Na Ház, Kő. A név jelenthet akár Két-Úr-Házát is, bár nem valószínű. A Gyer Kör és Nap jelentésű Gyerek, Gyer-Na ezért a Gyerek Háza. A Gyer a Ger szóból ered, Ger-Matu (Gyarmat) nevünk azt fejezi ki, hogyan mentek a gyerekek új hazákat keresni és civilizálni.

Tibiscum nevében a Ti Élet is, a Biscum Víz is. E nevet százféle módon is elemezhetnénk.

Van a településneveknek egy másik csoportja, amelyek Dava végződésűek. Ezeket a helyeket váraknak mondják a kutatók. A Dava szó pontos meghatározása ezért fontos, mert ezáltal közelebb juthatunk a dák várak neveinek jelentéséhez. A Dava ma is él a magyar nyelvben, továbbá több utódnyelvünkben. Ilyen a Déva, amely jelentős magyar vár volt, azután a Dévény, a nyugat kapuja, meg Déva-Ványa, több Dev-Ecser és más nevek. A Földanya ősi magyar neve a Da, az apa neve Ad. A Dada tehát Ősanya, amit tudunk, mondjuk őt Dédinek is. A Da, Di, Dé magyar névelemek egy nagyobb szócsoport tagjai, kétségtelenül Föld jelentéssel. A Va ellenben, több rokon alakjával együtt, Isteni, Magas. A Da és rokonai meg a Va és rokonai is szélesen elterjedtek utódnyelveinkben. Elképesztően gyönyörű és csodálatos fogalmi rendszereket lehet feltárni ezeknek a szavaknak segítségével is, csak helyre kellene tenni a természet rendjét, a magyar nyelv rejti az isteni titkokat, mert a magyar nyelv az isteni nyelv. A Da-Va tehát a Da földanya Felsőbbsége, ami megfelel a Vár fogalmának. Egy földanyára rakott magaslatnak, a falnak.

A Dövény, Dévaj, Divény, indiai Dvipa – sziget, Dév, Devla, nyugati Díva és még sok szó tartozik ide. Mivel a Dava szóösszetétel, a két alapszó magyar, ezért a Dava is magyar szó, az összes változatával együtt, vagy magyar eredetű, mint a Dvina folyónév.

A Va, valamint a Vu, Vé, Ví, esetleg a Bu, Ba, Be, Bi alakokból származhatnak, de e nevek szétválása a magyar nyelvben akár százezer évnél régebbi is lehet.

Markosdava, Zargedava, Piroboridava, Arkidava, Komidava, Gelendava, Utidava a legfontosabb várnevek. Ezek bizony magyar nyelvű nevek.

Markos mai magyar családnév és köznév. Mar-Kos pontos jelentése Ifjú Kos. A Kos nem csupán Egyiptomban volt jelkép, hanem máshol is. A Kos a zsidók születési helye, bár Gos alakot használnak írásaikban. A Kos egyrészt a juhok hímje, de valójában a Világegyetem, a Tejút egyik jelképe. Nézzünk rá a szarvára, és akkor mindent megértünk. A magyarok és hunok az Ég Fiai, vagyis csillagok, a Kos tehát ősi magyar jelkép és név. Ma a magyar Kocs törzs lehet azonos a Kosokkal, a Kus népek és a Kozmosz szintén ebbe a jelentéskörbe tartozik. A rómaiaknál a Mar-Kos Mar-Kusz alakra romlott, de jelentése az ősi magyar szóösszetétellel azonos. Ennek rövidülése a Márk. A Marok, Marék az ifjak keze, akik még nagyon erősek.

Zarge biztosan magyar név! A Zár városnév is, este a városok kapuit bezárták, biztonsági okokból. Zára városnevünk, ma Zadar formájú a horvátoknál, szó szerint Zár-A, vagyis Zár, értsd Vár a Víz mellett, A = Víz. Zarge tehát Zár-Ge helyesen, jelentése pedig Zár a Földön. A Ge a Földanya egyik neve, tömeges a magyar nyelvben, gyakran Gye lágyult formában lelhető fel a magyar szavakban.

Pirobori neve Piro és Bori jelentésű is lehet. A Pir a kelő Nap egyik neve. A Pir a Pi-Ra szóból származik, amely két elem a Pi-Ra-Mis szóban is benne van. Pi-Ra a Csillag-Nap, vagyis az éjszaka csillagai után kelő Nap, a csillagból keletkező Nap. Ez lehet a Piro, amely „s” jelzővel Piros, amikor a Nap kel, az a Pir-Kad-At, amely szóban a Kad a Ház neve. A Bori a Víz neve, de a Bar a férfi neve, aki Magas. Piro-Bori lehet Piros-Boris is. A Bori akár a Vári névvel is azonos lehet, mivel sok várnév a Bar, Ber, Bor, Bur formát használja. Ha a Pir-Obori felbontást nézzük, akkor megdöbbenve láthatjuk a Pir szó mellett, az Obori nevet, amit az avarokkal szokás azonosítani. De az Obor, vagy Avar nép történelmét sem ismerjük, ezért nem lehet hozzászólni a kérdéshez. Az egyiptomi Avarisz jelentése Avar-Város.

Arki, latinosan Arci, helyesen Árki. Ez a vár árkolt védművekkel is rendelkezhetett. Az Árok név változata az Árki.

Komi a magyarok egyik neve. Még száz évvel ezelőtt is mindenkinek volt komája, a saját nagyszüleimnek is. A Komi a zürjének neve is, saját neve. Azt tudjuk, hogy a zürjén szó a türjén, vagyis tarján, trójai, etruszk, türszén-osz variánsa. Ebben a várban, városban lakhattak tényleg komik, mivel sok más egyéb adatot is lehet találni arra, hogy a zürjének egykor igen hatalmas nép volt. A Koma Ember értelmű is, ez a szó a latin Homo rokona. De a Hom otthon is, vigyázat, a Hom pedig a Hon közvetlen rokona.

Gelen a magyar Gelén szóval azonos. A Gelen közeli rokon a Kelen szóval is. Van Gelény névváltozatunk is. A mai Gelénes, Gellénháza magyar nevek teljesen rokoníthatók a Gelen-Dava névvel. Vagy nem? A Gelen nem más, mint a Kelő Nap Enje. Van Gelényi magyar családnév ma is. Ezekből az következik, hogy a daka Gelen szó magyar nyelvű. Gilan, Gilány, Gilányi szintén rokonok a Gelén szóval. Gilan a Kaszpi-tenger dél-keleti sarkában feküdt egykoron. Meglehetősen közel feküdt a Daha, vagy Daka földekhez.

Úti egyszerűen Úti jelentésű. Utu a Napisten, az Út fényes hely, akár az égi, akár a városi út, ahol Utu, vagy másként Udu jár. A vár neve tehát színmagyar nyelvű, csak nem kellene annyit mellébeszélnie magyar nyelvvel kapcsolatban. Ez a település Nap-Vár nevű is lehetne, de az Úti-Dava is ezt jelenti. Az Út melletti Dava is lehet Uti-Dava.

A mai akadémiai helyesírást nem szabad tekintetbe venni az ókori és régebbi nevek értelmezésekor.

Mai térképeken már sok az átírás. Komidava nevét Cumidava formában írják újabban, amit Cumi-Dava értelemben Kumi-Dava lenne. A Kumik népet a kunokkal azonosítják általában. A törököknél a Kum a homoksivatag neve.

Sucidava Szűcsidava, ami teljesen valószínű.

Aci-Dava és Pezen-Dava szintén ismerős nevek. Aci olvasata Aki és Aszi, ez utóbbi az ászok, vagyis a magyarok és jászok neve lehet. A Pezen szó a Pezinok városnevünkben is jelen lehet. Pe-Zen nem más, mint Pe, a Főváros és Trón, és a Zen, a mennybolt tetejének a neve. Amúgy azonban nem értem a nevet.

Samum városa neve a Szám változata, a Szamos mellett terült el. Ez a Számum nem azonos értelmű az afrikai Számum viharnévvel.

Több római név is színezi a dakák neveit, de ezek nem daka eredetű nevek. Salinae, Alburnus Maior, Ampleum, Angustia, Micia, Germisara, Berzobis, Centum Putei, Lederata, Romula, Drobeta, Ad Mediam, ilyen nevek. Ezek egy része nem feltétlenül latin nyelvű, de közelebbi jelentést nem tudni róluk.

12. FEJEZET: A DAKA ÁLLAMSZERVEZET

A dakák állama csak néhány évszázadig létezett. A dák állam létrejötte előtt azonban a területen sok

más állam is megszerveződött, amelyek létezését a régészet már feltárta. A dakák állama ezen a területen nem az első volt, hanem éppen az utolsók közül való. A dakák államát a rómaiak döntötték meg. A dakák állama egy sokkal régebbi népességből nőtt ki, a régebbi népesség nem hagyta el szokásait és isteneit a daka betelepülők miatt, akik velük igazi rokonságban álltak. Az Alpoktól Japánig rokon törzsek éltek sokáig, amely törzsek nem háborúztak egymással.

A dákok területszervezési rendszere magyar, vagy szumer, egyiptomi típusú. A városi központok egyes területek földrajzi központjában fejlődtek ki. Ezt nevezhetjük szerves fejlődésnek is. Valójában azonban egy igen ősi rendszert alkalmaztak, amelynek az a lényege, hogy a központban van egy vár, védhető centrum, ami köré sok település épül spirális formában. Az egység területe általában 5.000-10.000 km2 körül mozgott. Ez a forma egészen biztosan régebbi Kr.e. 12.000 évesnél. A magyar népmesék sok hasonló országot írnak le, nagyon régi korokból.

A jóval fiatalabb Árpádházi Magyarország szervezeti felépítése ezt az ősi elvet követi. Minden vármegye önálló. A megye-rendszer nagyon ősi, Atlantisz koránál jóval régebbi. Pontosan eszerint szerveződött Mezopotámia, Egyiptom, Kis-Ázsia, és más, magyarok által lakott területek. A városállam a megye változata. Magyarország, Franciaország, Lengyelország, a Brit-szigetek és még sok mai állam belső felépítése ezt az ősi szerveződést követi, csak nem tud róla, hogy szerveződése milyen megdöbbentően régi.

Viszonylag önállóak voltak a megyék, de a központi hatalomnak, ha nagy baj volt, kötelesek voltak engedelmeskedni. A szumer Lu-Gal, vagyis Ember-Nagy, csak kivételes alkalmakkor adományozott cím volt. Ilyen név a Bál-Amber, szó szerint Nagy-Ember, Nagy-Sárga, vagy a Lu-Kumo, vagyis Ember-Nagy. A dakáknak sokáig nem volt központi királya, mert nem volt a királyi intézményre szükség, illetve minden törzsnek saját királya volt. Ennek felel meg a kelta rendszer, ahol minden törzsnek Lordja, vagyis Ló-Úr-Du-ja (Ember-Úr-Nap) volt. Amikor szükséges lett, a dakák királyt választottak. Castellanatusnak nevezik a lengyelek megyerendszerüket. Ez a szó is magyar eredetű, Kas-Til az eredeti formája, vagyis Csillag-Kas, Kas-Tély.

Fontos volt a hadsereg. Ha a dákok Kr.e. 1.000 körül érkeztek volna Erdélybe, akkor arról biztosan tudnánk. Ha a perzsa támadások elől húzódtak Dahából nyugatra, akkor annak ideje Kr.e. 400 körül lehetett. A dák hadsereg meglehetősen jól volt megszervezve. Ezzel a hadsereggel fényes hadisikereket arattak a dák vezérek.

Az erdélyi dák állam hadijelvénye a Sárkány, a Draco, farkasszerű fejjel. Fekete vászonból varrták és egy botra, zászlórúdra erősítették. A sárkány és a farkas nehezen egyeztethető össze, ami gondot okoz a kutatóknak. Itt is el kell mondani, hogy a magyar Sárkány szó az őse a Draco szónak. A Sár-Kány egyik jelentése Királyi-Kan. A Sár a Szár változata, Arany, Király a jelentése, a Kány a Kán és Kan változata, a Kan pedig Farok, de lehet Király is, lásd a magyar eredetű Kán nevet. Egyiptom fáraói farkot kötöttek hátul a derekukra, jelezve termékenységi erejüket és káni mivoltukat. A Sárkány ősi mitológiai állat. Egyes Zagroszban élő törzseket a Hegyek Sárkányainak neveztek. Szargon, az első akkád király neve Sárkány értelmű. Sarru-Kenu formában Király-Kényt jelent a neve, manapság Igazságos-Királynak értelmezik némelyek. A Biblia Szargonja a Szár-Gonosz fogalmat viseli, ahogy a zsidók eredetileg értelmezték ennek az emberi pusztítónak a nevét.

Más irányban ez a Szár-Gon, vagy Szár-Kon magyar név a Dragon és Drakon alakra fejlődött. Ez a kelta vonal, a névben a Szár Drá formára változik, vagyis mássalhangzó torlódás következik be a szó elején. Ez a beszéd gyorsulásának egyik módja. A T, D, Sz, Z a foghangok első négyese, válthatják egymást. További forma a Drakkar, a vikingek sárkányhajója, vagy a Draco.

A dák harcosok nevének jelentése egyesek szerint a farkas. Maga a Dák név is farkas jelentésű, ami szerint nincs is a dákoknak népnevük. Ez bizony felettébb furcsa, hogy egy nép kizárólag katonákból álljon, vagy felvegye saját katonáinak a nevét. Felhozzák, hogy a fríg Daos jelentése farkas. Ez a fríg Daos lenne a Dák népnév őse. Kifejezetten modern indoeurópai gondolkodásra vall ez a levezetés is. Mindegy honnan, kerítsünk egy hasonló szót, ami esetleg tetszik, és abból vezessünk le bármit, a saját kedvünkre. Kit érdekel, hogy ez nem fedi az igazságot? Senkit, aki meg szót emel ellene, el kell hallgattatni. Így kell történelmet írni, nyelvészetet írni. Nevezzük a hamisításokat átiratoknak, rögtön szalonképesebb lesz a csalás.

A Da a Nap neve, legtöbbször a Földanya neve. Ha a Da Nap, akkor a Dák Napok! Nem szebb ez az értelmezés? Csakhogy ez az értelmezés a napvalláshoz vezet, Jézushoz és az igazsághoz, amitől irtóznak a román kutatók. A Dák megegyezik az angol Day szóval, ami szintén Nap jelentésű, csak nem az égi napé. A Da, lásd Szer-Da szavunkat, amely a Szerződés-Napja jelentést viseli, a Nap egyik neve, a Da fordítottja, mert az Ég és a Föld egymás fordított területei. Ezért lehet a Da egyszer a Földanya, másszor az égi Nap. Amikor az orosz azt mondja, hogy Da (igen), akkor valójában azt mondja, hogy Nap, mert az Igen pontos jelentése Égisten, Ig az Ég, En az Isten egyik neve. Ebből következik, hogy a Da-Ha szó szerint Nap-Háza értelmű is, ami miatt a Daka nép igen nagy valószínűséggel napimádó keresztény volt, és a magyar szupercivilizáció környezetébe tartozott. A Da és Ad az Ata, Ada (Ádám), Utu, Udu és hasonló magyar alapszavak közé tartozik. A Dák, Daka, Daha nem sárkány, nem farkas, hanem napharcos, a Napisten házába tartozó nép.

Ha mégis farkas és sárkány, akkor egyértelműen a hunokhoz, magyarokhoz tartoztak. A farkasokat még ma is a keleti népek tekintik őseiknek, akik a magyarokkal egykor szoros rokonságban voltak. A sárkányok ma a kínaiakra jellemző hagyományokban a leggazdagabbak, amit a magyar nyelvű hunoktól örököltek.

Iránban és Indiában, a korabeli időkben, több államban is olyan fiatal harcosok kezébe került a hatalom, akik a csatákban meztelenül harcoltak, hajukat hosszúra növesztették és sárkány volt a hadijelvényük. Ez eléggé zavaros elképzelés. A fiatal harcosok egy-két évtized alatt életük teljében levő apákká változnak. Ekkor már tapasztalt férfiaknak számítanak, akik a hatalmat nem szívesen adják ki kezeik közül. Amikor fiatal harcosok uralkodnak, akkor mi a helyzet az idősebb harcosokkal, saját apáikkal? Talán csak nem egy irodalmi toposzról van szó, amikor az idősebbek és a fiatalok vitatkoznak? Az idősebbek a békét, a fiatalabbak a háborút választják mindig. A fiatal harcosok néhány év alatt idősebbek lesznek, ezért korjelzőként emlegetni őket nem lehet. A társadalom szervezett volt Indiában és Iránban is, családi, nemzetségi, törzsi szerveződés volt. A vezetők nem adhatták ki a hatalmat kezükből, mert a társadalom szétzilálódott volna. Az egész teóriát meg kell kérdőjelezni.

A meztelen harcosok tétele ellenben igaz. A pápuák is meztelenül harcoltak a XX. Század elején. Germán törzsek harcosai meztelenül rontottak a rómaiakra. Az ősemberek meztelenül jártak. A meztelen harcolás a bátorság megjelenítése volt. Teljesen értelmetlen harcmodor, mert a jól felszerelt ellenség a meztelen harcosokat könnyebben megöli, mint a páncélozott katonákat. A halálmegvető bátorság értelmetlen kifejezése a meztelenség. Ezeket a harcosokat aztán az ellenség rövid idő alatt lemészárolta.

Hajukat hosszúra növesztették. A harcban rendkívül hátrányos a hosszú haj, ezt ne feledjük. Az ellenség a közelharcban megragadhatja a hosszú hajat, a fejet hátrafeszítheti ezáltal, ami vesztes helyzetet idéz elő. A hosszú haj ismét a Nap utánzására vezethető vissza. A Napnak, Magornak, az oroszlánnak van hosszú haja. Ezek a hosszú hajú harcosok kétségtelenül napharcosok voltak, és a magyar eszmeiséget védelmezték. A hunoknak és kínai hanoknak valóban hosszú haja volt, de ők nem „indoeurópaiak”.

Állítólag dák fiatal harcosok önmagukat farkasoknak nevezték. A farkas igen ősi magyar jelkép, még ma is él sok olyan hiedelem, ami szerint a magyarok a farkasok népe. Romulus és Raemus farkasanyja a magyarokat jeleníti meg, a mitológia nyelvezetén. Elvégre Rómát mégiscsak magyarok, vagyis az etruszkok alapították! Ha a dák fiatal harcosok önmagukat farkasoknak tekintették, akkor éppen magyaroknak mondották magukat. Mellesleg Róma eredeti neve Ruma, rokon vele a magyar Ruma és Rum városnevünk. A nagy Róma igazán testvérvárossá emelhetné ezeket a magyar településeket, mert főleg Ruma nagy veszélyben van manapság. Róma védelme sokat számítana az egykori magyar Ruma városának.

Farkasok és a sárkány? Szövetséget kötött volna a farkasnép a sárkányok népével? De akkor miért volt a dák harcosok hadijelvénye a Draco, vagyis a Sárkány? Az iráni Mairya és az ind Marya harcosok szintén farkasoknak mondták magukat. De az ind Marya a magyar Marja szóval azonos, a farkasok fő fegyvere a fogazat, amivel Marnak. A Mar ige elvezet a Halál fogalmáig. A magyar nemzetségek némelyike farkas hadijelvényt alkalmazott önazonosításra. A Mairya és Marya nevek Mahirya és Maharya esetleges formáját nem vetem fel, mert ezek már a magyarokat neveznék meg.

A dák ifjak farkasoknak gondolták magukat, de sárkányos lobogók alatt mentek harcolni. A sárkány feje farkas jellegű volt. Azt kell gondolni, hogy a kutatók nem értették meg a régi jelképeket. Ilyesmit már ezerszer tapasztalhattunk. A lobogó hajú farkas a Nap. A sárkány hosszú teste a Nap útját mintázza, amint az égen halad. A Tollaskígyóról van szó. A kígyózó forma csillagászati jelkép, mutatja a Föld ingó, vagyis kígyózó mozgását az űrben. A magyarok sokkal nagyobb tudás birtokában voltak egykor, mint azt legvadabb álmainkban is elképzelni mernénk. A magyar szupercivilizáció tudásának kiirtása hosszú évezredek munkájának tudható be. Egyszerű emberi érdekek végezték el az emberiség igazi történetének eltörlését. Ennyire primitívek vagyunk még ma is.

Hosszú hajú népesség ma is igen sok van. Az örmények a magyarokból erednek. A Menny Őrzői lennének, de nem feleltek meg feladatuknak. A terület Ar-Men volt régi nevén, ami Mennyei-Hegyek jelentésű magyar nyelven. Tényleg az emberiség eredetének egyik központja ez a vidék, csak azt felejtik el megemlíteni a mai kutatók, hogy ez a terület a magyarok egyik ősterülete. Itt emelkedik az Ar-Ar-Át, vagyis a Hegyek-Atyja, a magyar nyelv szerint. Ezen a környéken Kr.e. 600 körül kezd kialakulni a Hajasa nép. Ez a népnév, szó szerint, Hajasok értelmű. Ma is ez annak a népnek a neve, akiket a magyarok, saját ősföldjük neve szerint, örményeknek, arméneknek neveznek. Ez a vidék a Mennyország földi leképeződése, de ezt csak a magyar nyelv szerint érthetjük meg. Van tehát ma is Hajas nevű népesség. Az örmények népének keletkezése a magyarok történetének igen érdekes részlete. Magyar és más törzsek keveredéséből jött létre az örmény nép, de a lényeges szavak, a genezis szavai az örmények esetében is, magyar nyelvű szavak.

Az ókori leírások szerint a szakák, szarmaták, pártusok hadijelvényei között a sárkány motívum elterjedt volt. Mivel ezek a népek a magyarok rokonai voltak, kétségtelennek látszik az a tény, hogy a sárkány igen ősi magyar motívum. Azt is tudjuk, hogy a kínaiaknál, akik kétségtelenül rokonok a magyarokkal, vagyis hunokkal, a sárkány igen elterjedt szimbólum. A kínaiaknál van jó sárkány és rossz sárkány is.

Sok indoeurópai kutató a szakák, szarmaták, pártusok népeit indoeurópainak, sőt iráninak tartja. Ez bizony alapvető tévedés, mert ezek a népek, sok más néppel egyetemben, magyar rokonságú népek voltak. Ilyen brutálisan nagy a magyar nyelvű népek kihalása. Gondolom, román utódaink nem örülnek ennek. A szakák, szarmaták, pártusok viselték a sárkányos hadijelvényt. Tegyük meg a szakák, szarmaták, pártusok népét indoeurópainak, ezáltal a dakákat is indoeurópainak nevezhetjük, mert a dakáknál is a sárkányos hadijelvény volt a jellemző. Ilyen az indoeurópai nyelvészet jellegzetes többsége. Nem az egész, mert kitűnő indoeurópai kutatók is vannak, sőt, a legnagyobbak nem követik azt a sémát, hogy minden az indoeurópaiaktól ered.

Minden indoeurópai nyelv eredete a magyar nyelv. Alaptézis. A szumer nyelvjárások már romló magyar nyelvjárások. Nem lehet a magyar nyelvet a szumer nyelvből eredeztetni, de a szumer nyelvet a magyar nyelvből igen. Ez bizony nagyon jelentős felismerés, amit a rovásírásos feliratok bizonyítanak.

Egykor a Szaka birodalom óriási kiterjedtségű volt. A Sza nép a magyarok egyik ősi népcsoportja, színmagyarul beszéltek, a Sza-Várda népről van szó..

Letűnt a magyarok ősi dicsősége. A magyarok utódai, fiai, leányai lakják bolygónk java részét. Csak az a baj, hogy ezek a fiak, leányok, megveszett ellenségekké válnak néha. Ilyen az emberi természet.

A Szaka nép a Sza nevet használja, ami a magyarok fontos népneve. A Sza a Szó rokona is, de erről nagyon sokat kellene beszélni, hogyan kapcsolódik a Sza > Száj szavakhoz. A Szarmaták a Szár-Maták, vagyis Királyi Magyarok. A Pártusok viszont a Pár Tus szerint, Háza a Tűznek, amit a Pár-Duc mai magyar szó jelenít meg. A Párduc igen ősi szimbólum, ő a Dúcok Háza, a vadonban veszedelmes ragadozó. Sok ősi királynő tartott trónja mellett párducot, királyi mivoltának kifejezésére. A csillagok a Tűz őrzői, a párduc bőre tele van csillagokat jelképező foltokkal, dúcokkal.

Szaka ág volt a dák nép is. Ezért azt gondolhatjuk, hogy a dákok, dakák, a Sza néptől származnak. A Sza nép egyik fontos neve a szavárd, a szabeus és a szabin.

Egyiptom Maszr neve, vagy a Naszr, Nazar, Mazar, Nazaret, Nazaré, Maszar, Makar, Mecser, Mescser, Mecsiar, és még sok névforma a magyarokat jeleníti meg, ilyen és olyan mivoltukban.

A rómaiak is használták a sárkányos hadijelvényt. Azt sugalmazzák, hogy a pártusoktól, vagyis magyaroktól, vették át ezt a fontos szimbólumot. Ennek is ellent kell mondani. A rómaiak, magyar eredetüknél fogva, kétségtelenül értették a sárkány motívum jelentését.

A dákoknál megjelenik egy pártus ezredjelvény is, amit a történészek felfedeztek. Ez az ezredjelvény a dákok magyarságát igazolja, mivel a pártusok birodalma egyik utolsó magyar birodalmunk volt. A pártusokat sokan iráninak mondják, ami igaz is, de eredetileg a pártusok magyar nyelven beszéltek. A Dák és Daha népesség rokonságát az ezredjelvény is igazolja, csak azt tudni kell, a Daha magyar népet jelöl.

Hajas volt a dák vezetők neve, „hosszúhajúak” névvel illették őket a nem dákok, csakúgy, mint egyes iráni férfitársaságokat. A Hajasa népnév ma az örmények népneve. De a dákok nem lehetnek örmények, mivel nagyjából egy időben születtek meg, ősibb magyar nyelvű népekből. Mindkét nép a magyarokból keletkezett, de nem közvetlenül rokonok egymással, mert más a népi genezisük.

Van egy feltevés, ami szerint a Hajasok társadalmi osztályának Koso lett volna a neve. Ugyanis a dák királyi dinasztia aranypénzeit Brutus Kr.e. 42-ben vert dénárjai szerint készítették el. Brutus pénzein Koszón felirat áll, amely felirat állítólag görög nyelvű. A felirat egy makedón-görög dinasztia neve alapján született, amelynek írott alakja Koso volt, ám ennek a dinasztiának nincs köze a dák vezető társadalmi osztályhoz. Hogyan került mégis ez a név a dákokhoz? Valószínűleg úgy, hogy a pénzveréssel a dákok átvették a makedón-görög dinasztia nevét is, saját magukra, mondja a történettudomány. Ez bizony kapitális tévedés. Ilyen hatalmas tévedéseket csakis az indoeurópai nyelvészek követhetnek el, valamilyen álcázott cél miatt. Egy nép csak a pusztulás kapujában mond le saját nevéről, mivel a lemondással elveszti őseit és őseinek támogatását.

A dákoknak fogalmuk sem volt a pénz jelentőségéről? A pénzt a magyarok fedezték fel. A lűdeknek ítélik oda a görögök a pénz feltalálását, helytelenül. A lűdek közeli rokonaink, de a pénz, penszum fogalmát ők is tőlünk vették át. A nemesfémeket a magyarok fedezték fel az ősidőkben. Pen-Szum – Nap-Szem.

A dákok, amikor először verettek pénzérméket, a környéken használatos formát, a Koszón feliratú Brutus érméket vették alapul. De vajon a Brutus érmék és a Koszón név idegen volt tőlük? A Kosz ugyanis Fekete jelentésű, a Kosz-Mosz, Kozmosz névnek az előtagja. A Kosz a Kos név változata, a Világegyetem szimbóluma.

A Tarih-i-Üngürüsz, a Magyarok Története, a makedónokat magyar népnek tartja, a paeon néppel együtt. A török nyelvű írástudó mester, aki a magyar ősi krónikát a szultánnak fordítja le, talán a modern nyelvészet szabályait követte? Bizonyára legjobb tudása szerint fordította törökre a magyar krónikákat, mert nem is tehetett másként.

A Balkán az egykori magyar jellegű törzsek letarolt területe. Tele van régészeti kincsekkel. A bulgárok és a macedónok az unug magyarokhoz tartoznak. Ma már főleg szláv nyelveken beszélnek itt az emberek, de ezek a szláv nyelvek magyar eredetűek. Sajnos, a területet senki nem kutatja magyar szempontból.

Kosok, vagy kusiták a magyarok egyik elágazódása. Van egy magyar Kocs törzs is, amelyről igen keveset lehet hallani. A kiváló Fréneisz Géza mutatta be a Kocs törzset a Turán folyóirat lapjain. Khosrau nevet több király is viselt. A Kos mellett a Ra jelent Napot és Embert. Emiatt a név a Kosok Napja, vagy Kos-Ember jelentést tartalmaz.

Félreértés ne legyen, de dák nyelven a vezető társadalmi osztály neve Hajas volt, és hosszú volt a hajuk. Talán a Haj nem ősi magyar szó? Amikor Hor felkel, először az ifjú napisten haját látjuk, benne négy gyermekével, a négy világtájjal. Hajna női nevünk jelentése a Haj Háza. A hajasok magyar nevet viseltek, a mai örményekkel együtt. Ókori források a Kaukázustól délre, a Csorog-folyó vidékén jelzik a Hajasa népet. Itt is élnek makrónok, akikről Xenophón görög író is tudósít bennünket Anabázis című művében.

13. FEJEZET: A DÁK SZEMÉLYNEVEK →