Szkíta-hun elődeink több népnek adták át az írás tudományát. Kutatásaim alapján a germán népeknek is.
A Rovott múlt c. írás ( Magyar Nemzet 2019. március 27.) miatt ragadtam tollat. Kicsit talán későn, de éppen a 14. Budapesti Rovásírás Verseny feladatait készítettem és vártam, hogy Vásáry István professzor úr véleménye mellett másoké is megjelenik, de ez eddig nem történt meg.
Címkék:
Egy liberális ismerősöm nagyon okosnak és szabad szellemiségűnek képzeli magát. Ez a téveszme nála abban nyilvánul meg, hogy mindent gúnyol, ami a magyar történelem akadémiai változatától (finnugor-török származás és nyelvrokonság) eltér. Egy rekkenő nyári napon az élelmiszerboltban azzal a valószínűleg hőguta okozta ötlettel tört rám, hogy Árpád fejedelem Tarhos nevű fiának neve a tarhál (pénzt kéreget) szóból származik.
2018. November 22., Csütörtök 19:37
Torma Zsófia régésznő liberális és román szemszögből
Írta: Friedrich Klára
Torma Zsófia (1832-1899), a világ első régésznője hosszú évtizedek után a liberálisok ingerküszöbét is elérte. A 444.hu oldalon 2018. november 18-án egy Varga Máté nevű szerző tudományosnak álcázott cikke a következő furcsa címmel jelent meg: „Sofia Szászsebesről többször ír, kár, hogy nem férfi".
Címkék:
2014 januárjában kaptam levelet Zsálig Nórától, a rovásírás és a népművészet nagy tisztelőjétől, akinek ajándékboltja van Komlón. Egy gyönyörű baranyai hímzésminta fényképét küldte el, melyben rovásjeleket sejtett.
2015. Február 19., Csütörtök 05:33
Újabb adatok az Attila-Atilla névváltozathoz
Írta: Friedrich Klára
A 2003-ban megjelent Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás című könyvünkben egy gyűjteményt adtam közre nagy hun királyunk nevének változatairól. Ezeket szeretném most kiegészíteni. Az áttekinthetőség kedvéért gyűjteményemet három csoportba osztottam: Attila, Atilla és egyéb változatok.
Az istállóskői barlangban találták meg a legrégibb nyílhegyet, 36 ezer éves. Felfedezéséig a hivatalos álláspont az volt, hogy az íj 10 ezer éve használatos. Közel 120 csont nyílhegy bizonyítja, hogy őseink ezzel a létfontosságú eszközzel évezredekkel előztek meg más kultúrákat.
Friedrich Klára írása arról, hogy miért nem kell rovásjel a Q, W, X, Y betűknek - Nagyon kevés cikk emlékezett meg a sajtóban a Magyar Nyelv Napjáról, bár sok szép is elhangzott anyanyelvünkről, megérdemelten. A használatában azonban van bőven hiányosság. Rengeteg az idegen szó a hétköznapi beszédben, az újságokban, a tudományos életben.
Köszönöm Gyetvay György nyílt levelét - A kertjében magyar zászlót égető magánszemély még lehet jó Jobbikos politikus?! - Friedrich Klára nyílt levele
Címkék:
Székelyföld számomra szent helyeit (ahol rovásemlékek vannak) ismételten felkeresve, egyre nő bennem az aggodalom ezek állapota láttán. S nem csak bennem, útitársaimban is. Csitítjuk egymást, önmagunkat, s kérdezzük, van-e jogunk a trianoni döntés által sújtott területeken bármit számon kérni?
Azt, hogy egy király, uralkodó, fejedelem mennyit tesz országáért, nem a pillanatnyi hatalom által befolyásolt krónikások és történészek döntik el, hanem népének emlékezete. A pillanatnyi hatalom természetesen felkutathatja, elkobozhatja és megsemmisítheti az őt megelőző műveltség emlékeit, de minél erőszakosabban teszi ezt, annál nagyobb ellenállásba ütközik azok részéről, akik szájhagyomány útján adják tovább az igazságot, akár évezredeken keresztül, már hősregévé nemesítve. Nem azt mondom ezzel, hogy túloznak, hanem éppen azt, hogy visszahelyezik ezeket a hősöket és uralkodókat abba az "égi" közegbe, ahonnan az "ég fiaiként" eljöttek jobbítani sorsunkon. S mint ilyeneknek, többnyire kegyetlen bánásmódban, gonosz halálban volt részük, hiszen ismerjük Jézus, Mani, Attila, Árpád, Bulcsú, Koppány, Vazul sorsát és sajnos még sok száz oldalon sorolhatnám nemzetünk és az emberiség jótevőinek végzetét. Nálunk a néphagyomány fennmaradt töredékeinek főhőse leggyakrabban Attila, Árpád, Mátyás király és II. Rákóczi Ferenc.
2013. Március 04., Hétfő 13:34
Rovásírásos lándzsavég a komáromi Duna Mente Múzeumban
Írta: Friedrich Klára
A lándzsavégről Ferenczi Géza Székely rovásírásos emlékek c. könyvében (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1997) olvastam. A szerző 27 tárgyat, köztük a lándzsavéget a "Gyanús, hamis, tévesen székely rovásírásos szövegként számontartott és nem létező emlékek" c. fejezetben említ. A felsoroltak között azonban vannak olyanok, amelyekről nem szabad látatlanban ilyen határozottsággal elítélően nyilatkozni, mert képzett szakemberek látták, tanulmányozták ezeket, állapították meg valódiságukat. Ilyenek pl. a Csallány Dezső régész által vizsgált és megfejtett leletek. Ezek közül a Margit- szigeti követ a Budapesti Történeti Múzeum restaurátorával és Szakács Gáborral alaposan megvizsgáltuk és mi is arra a következtetésre jutottunk, hogy nem XIX.-XX. századi hamisítvány.
Ipolyságon, az Örökség Népfõiskolai Táborban Z. Urbán Aladárnak, a Palóc Társaság elnökének meghívására már két alkalommal oszthattam meg tisztelt hallgatóságommal ennek a becses örökségnek ismereteit. Ezek a felvidéki elõadások voltak az indítékai annak, hogy egybegyûjtsem szép országunk e térségének általam ismert rovásemlékeit és bõvebben szóljak a Túróci Fakönyvrõl.
Címkék:
Budapest határán, Máriaremete közelében 33 ezer évesek a Felső barlang leletei. Farkas, róka, barnamedve, vadló a jellemző állatcsontok. A jégkori vadló nem tévesztendő össze a vadszamárral (Asinus Hydruntinus), csontjaik különbözőek.
2012. Március 03., Szombat 10:33
Angolszász runák a boszniai piramisok területén?
Írta: Friedrich Klára
A Semir Osmanagic piramiskutató által 2005 óta feltárt régészeti terület legjobban a magyarokat vonzza. Bizonyára nem véletlenül. Radics Géza, a magyar történelem kutatója 2011-benjárt a boszniai helyszínen. Levélben értesített arról, hogy a Nap piramishoz vezető alagútban egy tájékoztatás olvasható, mely szerint régi angol runák láthatók a kövekbe vésve és kérte, hogy mondjak-írjak erről véleményt.
Sámánrajcsúr című írásom tíz évig hevert íróasztalom fiókjában. Nem tudtam eldönteni, mi a tisztességesebb, tekintettel lenni az Arvisura rajongók érzékenységére, vagy rámutatni, hogy az Arvisura, célját nem is leplezve a finnugor rokonság elmélet egyik bástyája, és őstörténetünk kigúnyolása.
Címkék:
