Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2017Nov23

Grandpierre K. Endre

Grandpierre K. Endre (28)

Munkáiról...

Veszprém váránál dőlt el a magyarság sorsa. A Veszprém vára körül vívott ütközet lezajlásának főbb mozzanatait, okait, igazi mivoltát emlékezetünkből kilopták: elsikkadtak az ütközet fordulatai, a benne részt vevő tömegek lélekszáma; torzító szűrőn jutott el hozzánk az is, valójában miért folyt ez a harc?
Ahhoz, hogy helyt tudjunk állni egyéni és közösségi, társadalmi életünkben, választ kell kapnunk a kérdésre: kik voltak eredetileg a magyarok? Hol éltek? Mikor éltek? És mit akartak? Nemcsak ezekre a kérdésekre adunk itt választ, hanem azt is megmutatjuk, hogy az emberiség történelmének, a magyarság nemzetalkotó tevékenységének és egyéni életvezetésünknek is kulcskérdése a magyarság történelmi szerepének értékelése.
„(...) már századok óta el volt benne vetve s rágódott rajta azon áltermészet mérgének magva, melynek keserü gyümölcse Neked mint nekünk csak hagyománykép jutott." A magyar nemzet „(...) csak hathatós ujjászületés által mentheti meg magát a tökéletes megsemmisüléstől." (Széchenyi 1835/1985, 165.)
Nemzeti történelmünk alapjainak, központi titkainak feltárását, megismertetését ígértük könyvünk kezdetén. Megfelelünk-e ezen ígéretünknek? Olvasóink, hallgatóink jogosultak ennek megítélésére. Mindenképpen tisztán kell látnunk azonban: elsőrendű és halaszthatatlan nemzeti feladat valóságos nemzeti múltunk, történelmünk központi titkainak, háttértényezőinek a feltárása. Olyan feladat ez, amely minden egyes magyart érint, bárhol is éljen a földkerekségen, így hát magára kellene vonnia nemzetünk egészének figyelmét, feszült érdeklődését még abban az esetben is, ha kitűzött célunk teljesítésének megvalósítására nem volnánk képesek. Mert ha igaz szándék vezeti azt, aki az igazság feltárására vállalkozik, hogy előbbre vigye a nemzeti önmegismerés ügyét, az még akkor is elnézést érdemel, ha célkitűzését netán nem tudná megvalósítani. - Hisszük, hogy ez miránk nem áll, de ítéljenek Önök!
„Mindenkit meglep ama megmagyarázhatatlannak látszó homály, mely az őskor irodalma fölött ködell.... Csak egy árva betü sincs birtokunkban, melylyel állításainknak dönthetetlen érvet biztosíthatnánk. Mintha az őskor bezártával emlékei is elhantoltattak volna.. Attilától Geyzáig idegen nyomokon kell keresnünk a széthullott történeti romokat, vagy pár átidomított szellemü későbbi hazai műben vizsgálhatjuk a puszta tényeket, melyek lesurolt fénypontjait a hazaszeretet melegében forrasztgatjuk, tapasztgatjuk fel ujra. (Lóskay 1863, 57.)
„Nincs kegyetlenebb zsarnokság, mint az, amelyik a törvények nevében, a jog színeiben cselekszik; amelyik éppen azokkal az eszközökkel végez áldozataival, amelyek megmentésüket kellene szolgálják." (Montesquieu 1734/1975, 128.)
A magyarság „csak hathatós újjászületés által mentheti meg magát a tökéletes megsemmisüléstől."   (Széchenyi 1835/1985, 165.)
„(…) az akkori dolgok-is igen homályban vagynak, nem lévén nékik (a magyaroknak) ollyan Liviusok vagy Polibiusok, a’ ki az emlékezetre méltó dolgokatvilágosságra hozván köz haszonra fenn tartotta vólna.” (Bod 1766, Előbeszéd)
2014. Február 13., Csütörtök 15:59

Történelmünk központi titkai (III. füzet)

Írta:
„Természeti jogainktól annyira elesénk, és annyira süllyednénk-e a szégyenek közé már, hogy végképeni elkorcsosulásunktól minerőnk, saját életünk többé nem óvhat, s csak öröki rabszolgaság által kerülhetjük ki a halált? Igen; szinte ennyire jutánk, szinte ily mélyre sülyedénk, ne csaljuk magunkat Hazafiak; s létünk inkább csak papirosra van irva latán nyelven, mintsem hogy valódi életet élnénk az élő nemzetek sorában." (Széchenyi 1835/1985, 82-83.)
„A történeti munkákban az igazságnak kell főszerepet játszania. Valóban, magam írtam le egyik munkámban valahol, hogy „miként az egész test tehetetlenné válik, ha elveszti szeme világát, ugyanígy a történetírásból is haszontalan mese marad, ha az igazságot eltávolitjuk belőle." Két fajtáját említettük a hazugságnak: az egyik tudatlanságból fakad, a másik szándékos. Azt, aki tudatlanságból nem mond igazat, megilleti az elnézés. Azoknak azonban, akik szándékosan hazudnak, nem szabad megbocsátanunk." (Polybius i.e. 146/1889, 90.)
2014. Február 09., Vasárnap 07:33

Történelmünk központi titkai (I. füzet)

Írta:
Első tárgyunk a 896. évi árpádi bejövetel. Minden középkori krónikánk bejövetelnek, visszajövetelnek nevezi Árpádék Kárpát-medencébe jövetelét. Hadd kérdezzük meg: ki merészeli ezt a bejövetelt honfoglalásnak nevezni? Ki merészeli ezt tenni? Ki merészeli azt állítani, hogy a magyarok 896-ban fegyveres területfoglalást hajtottak végre, s erőszakkal ragadták hatalmukba az országot? Tisztelettel kérdezzük: kicsoda merészeli ezt tenni?
2014. Február 01., Szombat 21:09

ELEMI JOGUNK: AZ IGAZSÁGHOZ VALÓ JOG

Írta:
Az emberi jogok hamisan, csalárdul lettek megállapítva és felsorolva. Az emberi jogoknak nem arra kellene irányulniuk, s nem szabadna abban kimerülniük, hogy az embert a közvetlen külső elnyomástól próbálják mentesíteni.
2011. Augusztus 25., Csütörtök 03:10

KIRÁLYGYILKOSSÁGOK 3

Írta:
Királygyilkosságok 3 Grandpierre K. Endre AZ IGAZI VAK BÉLA REJTÉLY Vak (II.) Béla király (1131-1141), Vak Álmos herceg fia a maga egész életével, személyével a királyi trón körül dúló dühödt harcok, trónvillongások, polgárháborúkig ajzódó belviszályok áldozata, hiszen vakon éli le az életét; Kálmán király, apjával, Álmos herceggel együtt, még kisgyermekként megvakíttatta. Ádáz viszálykodások közepette telik el rövid élete; és mindössze tíz éves uralkodása is. Véres viszályok töltik ki napjait, véres árnyak kísértik álmait: országát, létét szüntelenül megsemmisítéssel fenyegeti a pártoskodás: szüntelenül küzdenie kell a pártütőkkel, árulókkal, összeesküvőkkel, akikkel szemben maga is véres megtorlást alkalmaz: szerb felesége unszolására vagy éppen parancsára. Küzdenie kell Kálmán király állítólagos fiával, mostohagyermekével, a trónkövetelő Borisszal, aki idegen hadakkal támad ellene.
2011. Augusztus 25., Csütörtök 03:10

KIRÁLYGYILKOSSÁGOK 2

Írta:
Királygyilkosságok 2 Grandpierre K. Endre A BIZÁNCI EXPANZIÓS TÖREKVÉSEK IDŐSZAKA /1114-1205/ A XII. század a testvérharc, a bizánci intrikák s az oligarchia hatalomgyarapodásának kora. Alig hagyott némileg alább a német hódító szándék, mikor egy másik világhatalom, Bizánc vetett szemet Magyarországra. Két világfaló cápa falta kétfelől az országot éppúgy, mint később, a török időkben: egyikük nyugatról támadott, a másik délkeletről. Jellemző erre a trónkövetelő Borisz (1113-1155) példája. Előbb német segítséggel próbálja ő is célját elérni, s német hadakkal ő is Pozsonyra tőr, később Bizáncban köt ki és 1152-ben görög hadakkal támad az országra.
2011. Augusztus 25., Csütörtök 03:07

Királygyilkosságok 1

Írta:
Történelmünk utóbbi ezredévét titkok borítják. Titkok leple fedi történéseit, meglepő fordulatait, roppant töréseit. Látjuk a felületet, a bőröző anyagot rajta a hullámzásokat, forgókat, örvénygyűrűket, de nem tudjuk, mitől képződtek s mi rejlik lenn a mélyben. Még magát az eseményhullámzást sem értjük, ritmusát nem ismerjük, még csak föl sem fedeztük, hogy sajátos, semmi mással, semmilyen más nép eseménytörténetével össze nem hasonlítható ritmusa van:
Láttuk az augsburgi alkalmi részvereségre épülő, hihető csalást. Itt a mérgezett alma másik fele, az ájtatoskodás mezébe burkolt hatatlanított quedlinburgi nemzetmételyezés és -védtelenítés.

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 306 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.4%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.1%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 2%Greece 0.2%
Sweden 1.7%Netherlands 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 55
This Week: 2541
Last Week: 5887
This Month: 18306
Last Month: 26707
Total: 1660668

Belépés