Kilétünk (608)
Alkategóriák
Élet-halál harcaink (101)
Harc, sőt háború van. Nem hagyományos fegyverekkel vívják.
Elemek megtekintése...
Igaz történelmünk (136)
Igaz történelmünk más, mint amit elhitetni igyekszenek.
Elemek megtekintése...
2019. Július 20., Szombat 09:08
A finnugor elmélet az indogermán elmélet egy fiókelmélete.
Írta: Marácz László, pestisracok.hu
Marácz László nyelvész tézise: a magyarok alacsonyabbrendűségét hivatott igazolni a finnugor elmélet. Marácz László, Amszterdamban élő nyelvész professzor szerint a magyarok őseit száműzni kellett északra, az ötvenedik szélességi fok felé.
Kategória:
Nyelvi érdekességek
2019. Július 18., Csütörtök 07:23
Magyarellenes atrocitások 1944 őszén Erdélyben
Írta: Benkő Levente
Az erdélyi tömeges elhurcolásokkal párhuzamosan 1944 őszén román önkéntes alakulatok és helyenként civilek, valamint román, illetve szovjet katonák tartották rettegésben a magyar lakosságot. Észak-Erdélyben, ezen belül Székelyföldön a Maniu-gárdák néven hírhedtté vált önkéntes osztagok, a második bécsi döntést követően Romániánál maradt Dél-Erdély néhány helységében pedig a reguláris román alakulatok rendeztek vérfürdőt.
Álmos-, Árpád-ágbeli őseink még Etelközből – mai Ukrajna –, Kr. u. 862-ben hadjáratot vezettek a Kárpát-medencébe. Némely történész úgy véli, hogy ez „felderítő" hadjárat lehetett, mert már ekkor szemet vethettek a Kárpát-medencére. Ha nem, ekkor születhetett meg elfoglalásának gondolata.
Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik.
Horváth István keszthelyi plébános 1827-ben Villax zirci apáthoz írt levelében azt a kijelentést tette, hogy:
Idézet a beszéd szövegéből: "Nem egy magunkba fordító szomorú emléknap a mai, hanem a kemény felkészülés és az erkölcsi, hitbéli újraéledés napja..."
Újra kell írni Magyarország 1849 utáni történelmét, főleg a dualista korszakét.
Antanténusz mondóka: 5000 éves sumer napima – ősmagyar kapcsolat!
Kategória:
Nyelvi érdekességek
Benes úr és az ő dekrétumai / A második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó 143 elnöki rendelet, az ún. „Benes dekrétumok" közül az 1945. augusztus 2-án kiadott 33. számú rendelet kimondta:
„A szkíták ezerötszáz éven át, minden más nép előtt birtokolták Káldeát (Mezopotámiát) s ők a világ legősibb nemzete, régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják."
Negyvenezer embert gyilkoltak le a jugoszláv partizánok módszeres kegyetlenséggel a második világháború vége felé, de erről nem lehetett beszélni a rendszerváltás előtt. Miután Cseres Tibor író megírta a magyar katonaság akciójáról szóló Hideg napokat, a könyve dedikálásán találkozott egy bácsival, aki azt kérdezte: a bezdáni emberek benne vannak-e?...
A „magyar" népnév régi és mai írásképe eltér egymástól. Az eltérés írástörténeti okokra vezethető vissza. Az államalapítás és a kereszténység felvétele után Magyarországon a latin írásbeliség terjedt el. A „magyar" népnév először latin nyelvű szövegeinkben jelent meg szórvány kifejezésként.
Egy népet nemzetté az ő történelmi tudata emeli, ha van történelmi tudat, van nemzet, s e tudat hiányáért hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia a bűnös. Hazánk történészei minden írásukba azt a tévhitet keltik, hogy Európának nincs és nem is volt ókora. A Kárpát-medence ürességét sugallják tudományos publikációikban a "MAGYAR" kutatók.
A horvátországi honvédő háború kórógyi, szentlászlói és vukovári képsorai bejárták a világot, más települések lakóinak szenvedéstörténetéről viszont jóval kevesebbet tudunk, pedig szinte mindenütt történtek borzalmak. A hódítók a templomokat sem kímélték, azokat is feltörték, kirabolták, lőtték, ágyúzták, felperzselték
2019. Március 22., Péntek 07:32
A szkíta és magyar kultúra
Írta: KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR KÖZPONTJA – Tar
Ősi gyökerű magyar hagyományunkban megőrzött bölcsességünk fenntartása és gyümölcsöztetése világunk jobbátételéért XXI. századunk globális közösségében, minden magyar ember felelőssége és kötelessége.
