Kilétünk (598)
Alkategóriák
Élet-halál harcaink (100)
Harc, sőt háború van. Nem hagyományos fegyverekkel vívják.
Elemek megtekintése...
Igaz történelmünk (135)
Igaz történelmünk más, mint amit elhitetni igyekszenek.
Elemek megtekintése...
„A szkíták ezerötszáz éven át, minden más nép előtt birtokolták Káldeát (Mezopotámiát) s ők a világ legősibb nemzete, régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják."
Negyvenezer embert gyilkoltak le a jugoszláv partizánok módszeres kegyetlenséggel a második világháború vége felé, de erről nem lehetett beszélni a rendszerváltás előtt. Miután Cseres Tibor író megírta a magyar katonaság akciójáról szóló Hideg napokat, a könyve dedikálásán találkozott egy bácsival, aki azt kérdezte: a bezdáni emberek benne vannak-e?...
A „magyar" népnév régi és mai írásképe eltér egymástól. Az eltérés írástörténeti okokra vezethető vissza. Az államalapítás és a kereszténység felvétele után Magyarországon a latin írásbeliség terjedt el. A „magyar" népnév először latin nyelvű szövegeinkben jelent meg szórvány kifejezésként.
Egy népet nemzetté az ő történelmi tudata emeli, ha van történelmi tudat, van nemzet, s e tudat hiányáért hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia a bűnös. Hazánk történészei minden írásukba azt a tévhitet keltik, hogy Európának nincs és nem is volt ókora. A Kárpát-medence ürességét sugallják tudományos publikációikban a "MAGYAR" kutatók.
A horvátországi honvédő háború kórógyi, szentlászlói és vukovári képsorai bejárták a világot, más települések lakóinak szenvedéstörténetéről viszont jóval kevesebbet tudunk, pedig szinte mindenütt történtek borzalmak. A hódítók a templomokat sem kímélték, azokat is feltörték, kirabolták, lőtték, ágyúzták, felperzselték
2019. Március 22., Péntek 07:32
A szkíta és magyar kultúra
Írta: KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR KÖZPONTJA – Tar
Ősi gyökerű magyar hagyományunkban megőrzött bölcsességünk fenntartása és gyümölcsöztetése világunk jobbátételéért XXI. századunk globális közösségében, minden magyar ember felelőssége és kötelessége.
Romániában nem ismertek kíméletet 1949 húshagyókeddjén: néhány óra alatt összeszedték és teherautókra zsuppolták a társadalmi elit egykori képviselőit. A cél egy osztály kitelepítése és teljes megsemmisítése volt. Az az éjszaka máig hatóan meghatározza az erdélyi magyar arisztokrácia helyzetét.
Magyar családok ezrein ejtett sebet az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere, amivel északi szomszédunk célja magyar kisebbség felszámolása és „nemzetállam" megteremtése volt.
Február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 72 évvel ezelőtt ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a nemzeti függetlenség harcosát a szovjet hatóságok. Ebből az alkalomból Origo a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben sorozatot indít az áldozatok személyes sorsainak bemutatására. Az első részben Galgóczy Árpádnak, a Gulag egykori foglyának történetét mutatjuk be.
Kedves magyarok, felejtsétek el a „rovásírás" szót, ábécé az! Michelangelo Naddeo olasz kutató Varga Gézától és tőlem teljesen függetlenül fedezte fel, hogy az ősi, Kárpát-medencei székely ábécé mindenábécé nemtője, engem legalábbis csak két könyvének megjelenése után keresett fel Budapesten.
Kategória:
Anyanyelvünk
Dr. Tamáska Loránd 1944-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. Már egyetemi évei alatt érdeklődött a törvényszéki orvostan iránt. 1947−1958-ig a Törvényszéki Orvostani Intézet adjunktusa volt. A Pest vidéki Törvényszéknél szakértőként működött és gyakran látott el rendőrboncnoki teendőket is. Így akarva-akaratlanul közvetlen tanúja volt azoknak a törvénysértéseknek, amelyeket a kommunisták követtek el a negyvenes és az ötvenes években. De Tamáska Loránd sokat tud az 1956 utáni megtorlások törvénysértő orvosi gyakorlatáról is. Haláláig Aachenben élt.
Lassan elmúlik minden, megszűnik létezni a volt, a történelem oly nagy igazságtalansága, mely elszakította a magyart a magyartól. A taktika egyszerű; kivárási alapon hagyni telni az éveket, nem beszélni róla, nem orvosolni az elszenvedett sérelmeket.
2019. Február 03., Vasárnap 08:49
Lopakodva foglalják el a románok Székelyföldet
Írta: Pintér M. Lajos
A stratégia fontos eleme a magyar intézmények, iskolák kinyírása. Sajnálatos, hogy a magyar elit egy része gazdasági paktumot kötött a románokkal, és feladta a nemzeti önvédelmet – hangzik a vészjósló figyelmeztetés.
Ha azt mondom: Szentjobb, mindenki a Szent István-ereklyére gondol, amit közel négy évszázadon át őriztek a kis partiumi településen. Azonban a falu kommunista időkbeli története is legalább annyira érdekfeszítő, bár alig beszélhetünk kutatómunkáról és írásos forrásokról.
..."A Karlócán 1699. január 26-án megkötött béke jelentőségét nem csak az adta – bár számunkra kétségkívül ez volt a legfontosabb -, hogy a törökök elismerték benne, hogy Magyarország – beleértve Erdély teljes területét – már nem tartozik a fennhatóságuk alá"...
Címkék:
