20241123
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2016 június 16, csütörtök

Az Etruszkokról

Szerző: www.maghar.hu

A KELTÁK ÉS AZ ETRUSZKOK ÖSSZEHASONLÍTHATÓ RÉGÉSZETI HAGYATÉKA

I. rész

Áttekintve a rendkívül gazdag etruszk tárgyi hagyatékot - egyúttal a kelta anyaggal is összevetve, - néhány kézenfekvõ azonosságra és hasonlóságra felhívom a figyelmet. Az egyszerû külsõ hatáson jelentõsen túlmenõ mélységû párhuzamok, - kiterjedt mûveltségi azonosságokat hordozó észleletek - figyelhetõek meg e két nép anyagi kultúrájában is, nemcsak nyelvükben és gondolkodásukban. Ismeretes mindkét nép híresen fejlett fémmûvessége, elsõre innét hozok példát, de szinte teljes panorámát tekinthetünk át mûveltségükben.

Bronzkocsik alakos ábrázolással
Etruszk

Bronzkocsik alakos ábrázolással

etruszkok41

A spoletói borított bronzkocsi. 

Kultikus kocsi ábrázolása a spanyolországi Meridából.

KELTA / Kultikus kocsi ábrázolása a spanyolországi Meridából. 

A kocsin lovas harcos, aki vadkant üldöz, a szobrocska a Kr. e. II-I. században készülhetett. A jelenet a csodálatos vadkan vadászatára, az inzuláris kelta irodalom jól ismert témájára emlékeztet, amely például a "Culhwuch és Olwen"-rõl szóló kelta történetben is olvasható. Arthur a Twrch Trwyth-t üldözi és embereivel együtt szintén lóháton vadászik. Az ír Fionn-mondakör elbeszéléseiben viszont a vadászok általában gyalog, kutyáikkal üldözik a vadat. Musée des Antiquités Nationales, St-Germain-

KELTA

Kultikus bronzkocsi Kultikus bronzkocsi. Strettweg, Ausztria, Kr. e. VII. század. Anu ÕsanyaBronzkocsi napszimbólummal ábrázolása. 

Bronzkocsi napszimbólummal a koppenhágai múzeumból, az ún trundholmi napszekér

Fejek a falakon


ETRUSZK

etruszkok45

A Porta Marzia Perugiában: etruszk boltív, fölötte loggia alakú építészeti díszítés dombormûves istenalakokkal.

 Fejeket ábrázoló dombormû,

KELTA

Fejeket ábrázoló dombormû, amely egykor az entremont-i kelto-ligur templom egyik oszlopát díszítette. 

 etruszkok47

ETRUSZK

Az írországi Galway megyében található clonferti székesegyház kapuzatának részlete.

hatrai Naptemplom

A pártus fõvárosban, a hatrai Naptemplom egyik támpillérén szintén fejábrázolást találunk. Egy nõt és egy férfit.

A fejeket ábrázoló hagyomány továbbélése legalább a XII. századig igazolható az alábbi képen. Glastonbury Tor templomának faragványai után ez a második, itt fellelt középkorban készült kelta munka.

Az eredeti templomot és kolostort ezen a helyen Szent Brendan alapította 563-ban, de a mai templom legrégibb része a XII. századból maradt fenn. A fejek ilyetén módon való ábrázolásai a szellemi világ fontosságát és jelentõségét hirdetik. Emiatt hiábavaló bárhol levágott fejekrõl beszélni, és a vérszomjas kelták hátborzongató meséivel riogatni az embereket.

A ló

ETRUSZK

 Bronz amazonszobrocska

Bronz amazonszobrocska campaniai etruszk mûhelyben készült edény fedelérõl (Kr. e. V. szd. eleje) London, British Museum, Capuából.
Feltûnõ, hogy az alak magyar típusú reflexíjat tart a kezében és hátrafelé fordul a nyeregben. A szobor készültének idején még csak a szkíták voltak ismertek Európában a turáni sztyeppe népei közül. Kisázsiából, Egyiptomból, Médiából azonban ismerhették korábbról is a szkíták révén.

szárnyas lovak

 

Klasszikus és hellénisztikus kori templomok agyag szobordíszítése: szárnyas lovak a tarquiniai "Királyné Oltára" templomának homlokzatáról, Kr. e. IV-III. század. Tarquinia, Museo Nazionale. 

KELTA

etruszkok51

Töredék Nages-bõl (Gard), amelyet két levágott fej és két ügetõ ló díszít. Musée Archeologique, Nimes.
A "levágott fejekrõl" fentebb már megemlékeztem.

Nõk egyenrangú szerepe

etruszkok52 

 

 Táncoló lány

KELTA

Táncoló lányt ábrázoló öntött bronzszobor Neuvy-en-Sullias-ból. Kr. u. I. század.
A kelta nõk csatlakoztak férjükhöz a harcban. A leghíresebb kelta nõi harcos, Boudicca Kr. u. 60-ban felgyújtotta a római Londont. Musée Historique et Archeologique de l'Orléannais, Orléans, Franciaország.

 A tükrök

A tükrökrõl Magyar Adorján írja: Hogy elõdeink a kerekséget a tükörrel eszmetársulásba kapcsolták, azért van, mivel tükreik mindig kerek alakúak voltak, úgy hogy eredetileg "a tükör" tulajdonképpen csak annyit jelentett, hogy "a kerek". Viszont az õsi tükör meg azért volt kerek, mert "teké"-vé kalapált aranygömbbõl készült úgy, hogy e gömböt elõbb kerek lappá kalapálták, ami az arany lágysága és nyújthatósága miatt igen könnyen ment, azután pedig fényesre csiszolták. Így lett azután a kerek aranytükör egyúttal a Nap jelképévé is. Hogy pedig az összes említett török és mongol szavak - teker, tigir, tügerek, tögörök, - valamint a magyar teker, tekerük és tükör szavak is mind az eredetileg kerekséget és gömböt jelentõ õsmagyar, azaz õskun tek (névutóval tek-e), tök szóból származtak, kétségtelenné teszi egyrészt az, hogy ez még egyszótagú, és még a természetben is elõforduló valamit jelent, másrészt kétségtelenné teszi azt is, hogy egyazon nyelvben és azonos t-k szóalakkal csakis a magyarban vannak meg együtt a tök, teke, teker, tekereg, tekerük és tükör szavak. Majd máshol így folytatja: A régészek és a néprajztudósok jól ismerik a szkíta népek, az etruszkok, valamint a mai magyarság és rokonnépei kerek tükrét. Magyar õseink fölfogása szerint ha a kerek tükörbe nézünk, amely régen aranyból is készült, ez tehát ugyanannyi, mintha édesapánk, a Napisten szemébe néznénk, akit e tükör jelképez, de jelentheti a tükörbe nézés saját lelkiismeretünk megkérdezését is, a saját szemünkbe nézést. A tükrözõdés jelensége csak a Napból származó testnélküli erõny (erõ), de a tükrözõdés is csak a Földanya által nyújtott anyag által válik lehetségessé, akár víz, fém avagy üveg segítségével. A tükörben látható képünk van, látjuk, pedig az anyagilag nem létezõ, testnélküli, amiért is a lélekkel volt összehasonlítható.

De ezek szerint tehát amit lelkiismeretünk mond: az tulajdonképpen édesatyánk, a Napisten szava, tanítása, vagyis azon "isteni szózat", amelyet, ha igazak akarunk maradni s a rosszat és ennek következményét: a bûnhõdést el akarjuk kerülni, követnünk kell. Ha lelkiismeretünk szavát követjük, azaz Magyar Napatyánktól örökölt lelkünkre hallgatunk, ez annyi, mintha a Napisten szeretetteljes atyai tanítását, az általa hirdetett igaz törvényeket követnõk. Õsvallásunkban ugyanis még nem voltak "parancsolatok", sem ezeket meg nem fogadók számára fönntartott kegyetlen megtorlások, pokollal, ördöggel való fenyegetések, hanem csak szeretetteljes tanítások, amelyeket aki megfogadta, maga látta ennek hasznát, aki meg nem, az el kellett viselje ennek természetes, magától bekövetkezõ kárát. Parancsokra és ezeknek meg nem fogadása esetén kegyetlen, örökkön-örökké tartó büntetéssel, ördögök általi kínzatással való rémítésre csak gonosz természetû vagy romlott népeknek, embereknek van szüksége, akik a szeretetteli tanítást meg nem hallgatnák, meg nem fogadnák, akiket gonosz tettektõl csak borzalmas büntetéstõli félelem tarthat vissza.

Ha megszokjuk mindenkor lelkiismeretünk szavára hallgatni, úgy nemcsak javulni fogunk, de életünk is megelégedettebb lesz. Ez a tiszta lelkiismeret boldogsága. Tiszta lelkiismeret nélkül nincsen lelki egyensúly, lelki egyensúly nélkül nincsen boldogság. Ezek után megérthetjük, hogy a Disciplina Etrusca, amelyet erkölcsi kódexként is tekintenek, miként volt alkalmas az etruszkok lelki életét vezetni.

etruszkok54A

 

etruszkok54

Ezüsttükör Bomarzoból

KELTA MAGYAR

BRONZTÜKÖT ÉS RÓZSA

A KELTÁK ÉS AZ ETRUSZKOK ÖSSZEHASONLÍTHATÓ
RÉGÉSZETI HAGYATÉKA

II. rész

Halomsír (tumulusz)

Etruszk

etruszk temetõ

A cerveteri (Caere, Ceri) etruszk temetõ, az ún. Banditacchia sírok.

Etruszk

Caere, a Banditacchia necropolis

 

Kelta

írországi Meath megyében lévõ New Grange 

z írországi Meath megyében lévõ New Grange bronzkori tumulusának (sírhalmának) külsõ képe helyreállítás elõtt.

A 0,4 hektárnyi sírdomb egész Európa egyik legjelentõsebb õskori emléke. A 18 méter hosszú bejárat a fõ sírkamrába vezet, amelynek kiugró teteje 6 méter magas. A hagyomány szerint New Grange, illetve a teljes sír-együttes neve Bruigh na Bóinne volt, és az isteni Oenghus Mac ind Óg túlvilági lakóhelyének tartották. 

Harc meztelenül

Etruszk

 

 

etruszkok60

 

Csatajelenet Mastarna etruszk hõssel (a bal szélsõ) és a Vibenna -testvérekkel; ellenfeleik között van egy római Tarquinius. A Kr. e. VI. századi etruszk és római történelem eseményeit örökíti meg
(Róma, a Torloni család tulajdona: a vulci François-sír freskója).

etruszkok61

Bolognai sírtábla; dombormûvei a túlvilági utazást ábrázolják (középen) és egy etruszk lovas küzdelmét gall harcossal (lent).
Korabeli bizonyítéka a kelta terjeszkedésnek a Pó-vidéki Etrúriában (Kr. e. V. század vége) Bologna, Museo Civico.

Bemutatom még itt a mûvészettörténet egyik méltán nevezetes, lélekben megindító, drámai mûalkotását is, amely mély emberi tragédiát fogalmaz meg hallatlan magabiztossággal és láttató erõvel. Az õseik szülõföldjére, Kis-Ázsiába visszatérõ, galata néven ismert keletiek népének drámája ez, mert a régi haza már nem úgy fogadta õket, ahogy elgondolták, vereséget szenvedtek helyvisszafoglalásuk során az elgörögösödött helybéliektõl. A haldokló gallus nyakában lévõ torques magyar szóátvétel a latinban, eredileg tukarcs,tekercs, karika névvel illették, - hisz turáni találmány - amely ma szolgai etruszkok63módon a külföldibõl magyarítva nyakperec, tarkóperec neveken ismert. A magyar bronz címû fejezetben bemutatom tukarcsolt, tekercselt, karikázott tukarcsainkat. Ezért javasolom valódi, régi, ízes magyar nevének visszaállítását is egyúttal, nevezzük ezután - ahogy korábban is, - újra tukarcs-nak.

reneszánsz toszkánai mûvészete

Most láthatjuk a görög szobrok, római testábrázolások, sõt a reneszánsz toszkánai mûvészetek Dávidjának valódi elõképeit e képek áttekintésével. Az elõkép talán nem is a megfelelõ szó, hisz egy korábbi, igen mélyen gyökerezõ gondolat visszatérését, tovább élését látni valójában megszakítás nélkül évezredeken keresztül. Miközben illõ tisztelettel adózunk Michelangelo és kortársai kifejezõ tehetségének, nem felejthetjük el, hogy igazi õseik lélekben újjászületett utódai õk valójában. Azt is érezzük, hogy a reneszánszt itt délen, a mindig is szabadabb, szabadosabb hagyományú közegben kellett kiérlelni, mert erre itt voltak a kézzelfogható, hasonló életvitelû elõdök példái.

Fejszobrászat

 Etruszk

 A veii Apollo részlete

. A veii Apollo részlete (Kr. e. 500 körül.) Róma, Museo Nazionale di Villa Giulia.

 

Sumér

Az uruki márványmaszk.

Az uruki márványmaszk. Kora kb. 5000 év.

Kelta

Eure-et-Loir

'

Bronz maszk Garanciéres-en-Beauce-ból (Eure-et-Loir).
Az arcvonások kelta módra stilizáltak, a hátrafésült hajat a párhuzamos sávok érzékeltetik. Musée des Beaux Arts, Chartres.

E két fejkép nem tanulságok nélküli mostani kutakodásaink során. Híven mutatják a délebbi és északabbi életfelfogás különbözõségét. A délebbi megfogalmazás díszesebb, keresi a lehetõséget részletekben kifejthetõ bravúrokban is. Az északabbi letisztult, szinte realista megfogalmazásban ad elõ olyan eredeti és hétköznapi arcot, hogy ma sem készíthetnénk ilyen eszköztelenül szebbet. Lényegük mégsem a mûvész kezében, kalapácsában lakik csak, hanem igen régrõl és mélyrõl áradó magabiztosság segíti õket a megfogalmazásbeli tökéletességben. E tekintetben idõtlen kifejezõkészségük, emiatt kapunk idõtlen élményt látásukon. Hogy mennyire idõtlen az arcok szépsége, és mennyire õsi a megvalósító gondolat, vessünk egy pillantást a sumér Urukban, a templom területén lelt márványmaszkra. E példák az eszményített szellemiség darabjai, ettõl szépek és nemes vonalúak, bármikor is készültek.

A labirintus

 Etruszk

etruszkok67

A labirintus õrzõje. Studi Etrusci III. 1929., Tab. XXVI. c

 Kelta

etruszkok68

A jellegzetes krétai labirintus a világ sok táján megtalálható. Ezt a mesterien faragott példányt és párját Angliában, Tintagel közelében, a Rocky Valley hegyszorosban találták.

A két labirintus rajza hajszálra ugyanaz, errõl meggyõzõdhet bárki. Az ábrázolások elterjedése feltehetõen hasonló módon zajlott le az európai benépesedés leírásával. A Krétán Kr. e. 2800-1150 között államalkotó … népesség áttelepült a szárazföldre, magával vive õsi eredetû, helyben kifejlesztett mûveltségét. Etrúria innét kapta égei elszármazású mûveltségének jelentõs részét, szemben a ma (még) hellénizálónak nevezett elgondolással, amely voltaképpen ma már nem más, mint a mindenáron való görög elszármaztatások gyûjtõneve. Miután a görög szárazföld is kapott krétai népességet, így csak legfeljebb a közös gyökerek meglétét állapíthatjuk meg, amely után bármennyi hasonlóságot rögzíthetünk a görög, etruszk és kelta anyagban. Érdekes módon a kelta anyagban még senki sem keresett görög gyökereket, az etruszkban meg csakis ezt akarják látni.

Mitikus állatok

 

 Etruszk

fogadalmi szoborcsoport részlete.

Az arezzói Kiméra. Bronzfigura, talán fogadalmi szoborcsoport részlete.
A reneszánsz korban találták és restaurálták (Kr. e. IV. század elsõ fele). Firenze, Museo Archeologico.

 

Kelta

A Gundestrup-üst belseje 

A Gundestrup-üst belseje. A jeleneten egy isten látható, aki jobb kezével hozzáér egy szolga által tartott kerékhez. Valószínûleg Taranis isten, akinek attribútuma a szent kerék. Nationalmuseet, Koppenhága. Itt most a kép alján szökdelõ állatfigurákat nézzük.

 Urartu Pávasárkány más csodalények között.

Pávasárkány más csodalények között.

 A fenti két állat, a kiméra és a kelta szárnyas-csõrös állat nemcsak abban közös, hogy mitikus tulajdonságaik vannak. Abban is, hogy igen jól követhetõ elõdeik is megvannak Kádár István munkássága nyomán. Ezek Urartuból ismertek, pávasárkányok és egyéb csodalények.

Hétország

A hettita kiméra,

A hettita kiméra, Kr. e. II. évezred. / Kelta

Ezen ábrázolások már még tovább visznek, mégpedig a szkíta és a magyar fémmûvesség motívumai felé. "Mind az állatok, mind a csodalények legnagyobb része az urartuiak által nagyon kedvelt elugró testtartásban van ábrázolva, hátsó lábuk majdnem függõleges, mellsõ lábuk viszont vízszintesen van elõrenyújtva. " Ugyanezt elmondhatjuk etruszk és kelta állatainkról is. Van itt azonban még más is. "Az indás hálózat találkozási és végpontjainál alkalmazott fejek is urartui jellegzetességek. A szembenézõ emberfejek az urartui nagy rézüstök emberalakú fogantyúihoz hasonlatosak. Szintén hasonló fejeket ábrázoltak a szkíta sírokból elõkerült kardhüvelyen, melyet Piotrovskij urartui eredetûnek tart. Ott hasonló emberfejeket láthatunk az életfát megtermékenyítõ két szellemalaknál és egy emberfejû, bikatestû nyilazó alaknál is, akik mind profilban vannak ábrázolva, azonosságuk azonban mégis könnyen felismerhetõ. " Vannak természetesen emberfejeink a keltáktól hétköznapi használatban is, általában edényeken. Ezek közül az elsõt éppen a címlapon láthatjuk.

etruszkok76

← Kelta - Az angliai Kent grófságban található Aylesford kelta temetõjébõl elõkerült bronzborítású favederre erõsített két bronzfej egyike, valószínûleg a Kr. u. I. század. Ezekhez a mandulavágású szemmel ábrázolt fejekhez hasonlók szép számmal találhatók a korábbi kelta mûvészetben, de a magyar újkõkorban is. Megjegyzem, hogy a keszthelyi Balatoni

Múzeumban õrzött vonyarcvashegyi kerámiafej ugyanezt a szerepet töltötte be, a kelták hite szerint vigyázott az edény tartalmára.

A bemutatott anyaghoz nem szükséges talán további kommentár, az magáért beszél. Mégsem haszontalan megjegyezni, hogy a felette hasonló kifejezésmód a tárgyiasult anyag tanusága szerint azonos szellemi gyökereken építkezõ mûveltségeket vetít a szemlélõ elé. Önkéntelenül is felvetõdik a kérdés: kik is voltak hát az etruszkok?

Már legalábbis abban az értelemben, hogy miért nem kelta név alatt ismertek, ha ennyi azonosságot rögzíthetünk közöttük. Hogyan "kerülhették el" a keltává válást? De ha a Pó-völgyében kelta állam volt Etrúria közvetlen szomszédságában, - törzsterületeik részbeni átfedésével - mi volt az a különbség köztük mégis, amitõl nem keltának, de etruszknak nevezték õket? Felvethetõ-e az a kérdés, hogy talán nem volt Etrúriában szkíta megjelenés, amely Európa más részein megvalósult, majd a kelta név megjelenését eredményezte volna, és így maradt el a "keresztelõ"? Ugyanakkor szkíta párhuzamok is vannak Etrúriában mégis szép számmal. A feltett kérdésekre egyelõre nem tudom a választ, de azok puszta felvetése is elõbbre vihet új, megfontolni való tényanyag elemzésével. Ez a tényanyag Kis-Ázsiában és Itáliában található leginkább az etruszkokra vonatkozóan és nem mondhatjuk azt, hogy e területek ma a magyar kutatók érdeklõdésének középpontjában állnának. Talán mindaz, ami ebben a cikkben összegyûjtetett, a megrögzött szkeptikusokat nem gyõzte még meg teljesen.

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ennyi merõ véletlen sem létezik, amirõl eddig szó volt.
A keleti (kelta) és etruszk tárgyak közvetlen összevetésén túlmenõen további tanulságok is levonhatóak e pazar anyag láttán. Nemcsak a két (?) nép mûveltségének tárgyiasult alkotásairól van csak ugyanis szó, hisz látható, helyenként további ragozó nyelvûektõl származó megfelelések is kimutathatóak már elsõ látásra. A rend kedvéért megjegyzem, ezeket most nem erõltettem, szinte csak jelzésszerûen vetettem közbe a magyar, urartui és szkíta párhuzamokat annak a véleményemnek alátámasztására, miszerint a magyar õstörténelmet eurázsiai méretekben kell kutatni. Természetesen jobbára az 50. szélességi körtõl délre. E néhány szerény leletet pedig ajánlom mindazok figyelmébe, akik ezután mélyednek el a ragozók történelmében.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a keleti (kelta) és etruszk nyelv, szellemi élet mellett a régészet által napvilágra hozott anyag is ugyanazon alapelveken építkezõ világokat állít a szemlélõ elé. Ezek közös gyökere a ragozó nyelvûek õsi mûveltségében található meg. Miután a gondolat terjedéséhez ember is kell, nem vitatható, hogy azok tulajdonosainak is meg kellett jelenniük Itáliában, mint ahogy meg is jelentek, és fellépésükkel világtörténelmet írtak. Most annyit hoznék csak fel, hogy magam jónéhány ponton másképpen látom Európa, de ezen belül is elsõsorban a korai újkõkortól nagy erõkkel Magyarországról szétáramló vonaldíszes kerámia által belakott területek késõbbi történelmét. Lényegében felismerésem az említett - Írországtól, Franciaországtól Ukrajnáig érõ - területnek a késõbbi évezredekben nyomon követhetõ általános mûveltségbeli összetartozását jelenti. Európa e részének különösen a réz-, bronz- és vaskorban látható tárgyiasult és ebben egységesült kifejezésmódjai megengedik feltételeznünk egységes tudatú, hitû, nyelvû népesség létezését. Ahogy e hatalmas területen sem, úgy nem elégedhetünk meg Etrúria esetében sem az egyszeri bevándorlás elgondolásával, de kifejezetten évszázadokban mérhetõ összeolvadás (etnogenezis) leírásában találhatjuk meg a valóságot leginkább közelítõ folyamatot. Ennél még sokkal fontosabb azon észrevétel figyelembe vétele, hogy az etnogenezis leírása mindig az õslakossággal kezdõdik

A bemutatott kelta és etruszk hasonlóságok és azonosságok további kérdést vetnek fel. Ha e két mûveltség ennyire közeli alapokon nyugszik, akkor nemcsak az etruszkok jelentõsebb európai - pontosabban a keltához igen hasonló - eredetére gondolhatunk, hanem érvet is kapunk a bronzkori Európa ez eddig elgondoltnál sokkalta erõsebb egységes szellemi életére, és népességére is. Ez igen lényeges felvetés, mert ebbe az indoeurópaiak nem férnek bele éppen a fentiek miatt.
Még tovább haladva az összehasonlításból adódó következtetésekben nem kerülhetjük meg általánossá váló, immár az egész európai népességre vonatkoztatható újabb felvetésünket. Ha a teljes keleti (kelta) területek egységessége Itáliában is kimutatható, sõt szemünket kiszúrja azonossága, akkor azt kell megkérdezzük, ki nem tartozott bele ebbe a nagy európai azonosságba. Éppen a keltákról szerkesztett részekben fejtettem ki ragozó nyelvû hovatartozásuk szellemi világból származó bizonyítékait.
Hol voltak ebben az idõben az indoeurópaiak? Úgy tûnik, a kelták és etruszkok által belakott földön nem találni õket.


Beküldte Ballán Mária 


« Prev Next

Hozzászólás  

#2 Belgium/Andennenagy lajos 2016-06-22 10:56
kiváló tanulmány ! Oly-annyira, hogy még én is megértettem, miközben Mario Alinei úr szakmai, nyelvészi könyvét nem. Egy helyütt Mesterházy úr feltesz egy kérdést, mint önmagához, hogy hogyan tunhetett, tunhettek el ilyen gyorsan az eredeti európai nyelvek (a magyar, ill. magyar-rokon nyelvek). A ragozók. Na erre maga az etruszk példa, ill. és foként a mi, a magyarok példája (jellegzetességünk) meg is válaszol. Az etruszkok nagyon hamar feladták írásukat (felvéve a klasszikus görögök írását) és nagy valószínuséggel közben nyelvuket is feladták. Na ami bennünket illet, tudjuk azt, hogy az ismert évszázadok folyamán a nyelvhatárok egyre csak szukültek körülöttünk. Ezt nem lehet csak a politikai, katonai tényezokre ráfognunk. Itt van valami ennél sokkal alapvetobb is. Ez az, hogy amint valaki megtanul teljességgel egy nem-ragozó, egy a ma indoeurópainak nevezett nyelvet, lustaságból feladja a sajátját. Egyszeruen csak errol van szó ! Nem értékeljük elegendoen a mienket és amint van lehetoségünk egy másik nyelven ..., hát átállunk arra. Egy példa ; egy mama és lánya egymással Belgiumban csaknem minden alkalommal szlovákul beszélt. A mama és felmenoi, mint a papa oldalán is ezek rengeteget szenvedtek egy évszázada. Tehát nem voltak kimondottan tót-szeretok. Amikor én egy ido után megkérdeztem a mamát, hogy miért is, erre az ; "mert az könnyebben jön" ...
a magyar nyelv olyan igényes, hogy ezzel az nehezebb is. Sokunk kényelembol ... ma is feladja azt ...
#1 Az EtruszkokrólMadarász László 2016-06-17 15:15
Szívesen olvastam volna a cikkben a Zágrábi Régészeti Múzeumban őrzött Nesi-hensu múmiát burkoló vászoncsíkokról. Elvileg a legrégebbi etruszk írásos emlék, ha jól emlékszem 1500 írásjellel. Ennél csak az villanyozna fel jobban, ha a magyar fordítását is olvashatnám már végre!
Ezen a linken megtekinthető a vászoncsíkok egy része: www.ancient-origins.net/.../Liber-Linteus.jpg
Arról is szívesen olvasnék már, hogy a rómaiak által az etruszkoktól átvett építészeti alapanyag az ókori beton (összetevők: égetett mész és vulkanikus tufa keveréke) valójában az ősi Hunniából származik, mégpedig a Szentléleki patak környékéről, mely a Pilis- és Visegrádi hegységeket választja el egymástól. Ugyanis a Pilis mészkőhegység, a Visegrádi hegység pedig vulkanikus eredetű. Vélhetően egész Európában itt volt egyedül megadva annak a lehetősége, hogy az ősi beton természetes úton is létrejöhessen: mészkő, tufa, víz, erdőtűz esetleg villám. Kis hazánkból etruszk közvetítéssel került a technológia a rómaiakhoz. A rómaiak az etruszkokhoz tartozó vidékről (Toszkana) szerezték be a tufát, de a Gall támadás után onnan egy időre kiszorultak. Ezért ragaszkodtak foggal-körömmel a Rómától kb. 200 km-re lévő Vezúvhoz. Hiszen nem tudták volna újjáépíteni különben a feldúlt várost!
Madarász László

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.