V. Földrajzi nevek Szkítiában

Hérodotosz elmondja, hogy nem tudja, miért nevezik a három földrészt külön névvel, mikor a három földrész valójában egységes, és azt sem tudta kideríteni, kik húzták meg a határokat, és éppen ott, ahol meghúzták. Elbeszéléséből kiderül, hogy se neki, se a görögöknek nincs fogalma a határok miértjéről, és a földrajzi nevek eredetéről.

Teljesen világos számunkra, hogy a három kontinens fogalmát mi, magyarok vezettük be az emberiség tudatába, amikor feltérképeztük a Földet. Ez nagyon régen történt, valószínűleg kb. az utolsó jégkorszak végekor, kb. Kr.e. 12 OOO éve.

Mi Afrikát Mag-An névvel illettük, Mennyei-Magnak neveztük, mert valamiképpen tudták őseink, hogy az emberiség Maganból származik. Libia lett a földség neve a Libu törzsek inváziója után, akik Libanon felől keltek át Afrikába. Afrika neve az Afer szóból származik, ami Vadkan jelentésű, vagyis Disznó, és a punokat értették alatta a rómaiak és görögök.

Ázsia egyértelműen az Aszi-A névből ered. Az Asz a Napisten, aki felkél reggel keletről. Erről a fogalomról kapta a nevét a földrész. Hérodotosz azt mondja, hogy Pro-Métheusz nejének a neve is Aszia, ami megfelel a név keletkezésének. Pro-Métheusz ugyanis nem más, mint a magyarok őse, amit a neve is bizonyít. Előre-Gondolkodó nevének jelentése. A lüdek egy bizonyos Asziaszt emlegetnek, aki Azsia nevét adta.

Európa neve rokon a mesés türoszi Európé nevével, ami egy tanmese, ilyen női név soha nem létezett. Hérodotosz is azt mondja, hogy nem ismeri Európa nevének eredetét. Pedig a név könnyű, Eu-Ró-Pa a helyes jelentés, ami kb. Igazi-Ró-Pa, Jú-Ró-Főség értelmű. A magyar gyarmatosítás neve, abból az időből, amikor a magyarok bevitték a rovást Európába, 30.000 évnél régebben.

Duna név magyar eredetű, Nap-Háza, Du-Na az értelme. Nagy Udu folyó, a Du azonban ige is, az ln-Du-L igéje. Görögösen Isz-Trósz , ami fekete-fehéren a Trószok Fénye jelentést tartalmazza. A Trószok természetesen magyarok, amit a bizánciak Turk formában írtak. A Tor Kényei a Tor Királyai, ezek a magyarok, a rómaiak lsz-Ter neve kb. Fény-Terület, de az Ivás-Helye is. A rómaiak által feljegyzett név ls-Tár magyar istenasszony nevét jelzi Európában. lsz-Tár természetesen nem akkád, hanem magyar név. Du a Nap és Indulás, Na a Ház, ez a Du-Na jelentése.

A Duna neve Isz-Trósz, mellékfolyói a Porata szkítául, ami görögül Pürétosz, azután a Tiarantosz, az Ararosz, a Naparisz, és Ordésszosz.

A Porata szkíta név kétségtelenül magyar név, mert a nyelve ennek a névnek magyar. Por-Ata a helyes felbontás, a név egy ősi magyar folyónevet idéz elénk. És ez a Bura-Nuna, a Nuna-Bora, amiből később Pur-Atta lett. A Borok-Nunája után a Borok-Atája lett az Eufrátesz ősi neve. Ez a folyónév jött át Európába, vagy ment át Mezopotámiába.

Ma Prut ennek a magyar nevű folyónak a neve, és román utódaink lakják főleg a partjait. A Prut a Pur-Ata, Por-Ata név rövidülése. A Bor a magyar nyelvben Víz értelmű is, lásd Bor-Víz, Bor-Szék. Rába-Por-Dány nevében a Por szintén Bor értelmű, vagyis Víz, tehát azonos a Por-Ata, értsd Víz-Atya fogalommal, ami Bor-Atya értelmű. A női matriarchális Bura/Bora Nuna névből ered a patriarchális Por-Ata, Vizek-Atyja értelem.

A Prut, szkíta Porata Por/Bor-Ata név kétségtelenül magyar nyelvű, és szkíta eredetű névadást bizonyít ezen a helyen. A Pur-Ata, Por-Ata nevének sok más változata is van, de mind a magyar Bor-Ata, Bor-Atya, esetleg Por-Ata fogalmát viselik. Ez a folyónév tehát összeköttetést bizonyít a mezopotámiai és ukrajnai magyarok nyelvei között.

A Tiarantrosz névben a Ti és Arantos nevek bukkannak fel. Az Arantosz a szíriai Arantesz változata, a Ti ősmagyarul Élet. Ma Beszterce-Aranyos is ide köthető, a Ti-Arantosz elsősorban a Beszterce-Aranyos nevének felelhet meg. Az Aran egyenlő az Arany szóval, Aran-Tu az Arany-Hely régi magyar neve. A szíriai Aran-tesz kb. Arany-Tesz értelmű, ami a folyóból nyerhető aranyra vonatkozó magyar név, de görög alakja Orontesz.

Az Ararosz kb. Ar-Ar értelmű, a Naparisz kb. Nap-Ar, az Ordésszosz valamilyen Úr Tésszosza, Désszosza.

Az Isz-Trószba ömlik az Agathürszoszok földjén eredő Marisz, ami a Maros folyóval lehet azonos. Az Atlasz, az Aurasz és Tibiszisz délről folyik a Dunába.

Az Isz-Trósz a kelták földjén ered, a kelták a Künésziosz nép után Európa legnyugatibb részén laknak. A Kelták és Kimmerek azonosítása kézenfekvő, mindkettő magyar eredetű nép.

Az Isz-Trósztól keletre folyik a Türasz. Ez a folyó határt alkot Szkítia és Neurisz között. A folyó torkolatánál a Türaszi nevű hellének laknak. A Türasz név a Dürasz változata, a Dürasz-Ter meglehet, hogy a Dnyeszter őse.

Kelet felé a harmadik folyó a Hüpanisz. Ez a név Hu-Pan-Isz formájú lehet. A Hüpanisz forrása a határ a földművelő szkíták és az alizónok között.

Van egy Exampaiosz nevű szkíta folyó, ami hellén nyelven Szent Utak értelmű. Az Exampaiosz névben az Ég-Szam-Pa-Jo érte rejlik. A Pa-Jo a Fő-Jó, vagyis Fo-Lyó variánsa, a Folyó valójában Fő Jója a törzsnek és a népnek. Ha nincs Folyó, Fő-Jó, nincs élet sem, amely tudat délről eredhet, ahol sok volt a sivatag és az élettelen terület. Ég-Szem-Pályás a Szent-Utak, ami Exam Szent, és Pálya Út szavakból áll.

         Ez a név jellegzetesen magyar név, és a görög Szent Utak fogalomnak is megfelel. Az Ég Szeme a Nap, aki Szent. Ex-Am-Pa-Ios az Ég-Szem-Pályás magyar név görögös változata.

Negyedik folyó kelet felé a Borüszthenész. A magyar Bor-Üszthen neve rejlik benne, ami a Borok, vagyis Vizek Istene jelentéssel bír. A Bor a Por rokona, ősi magyar alakja Bura, ami Bura-Nuna, vagyis Nuna-Bora folyónévben jelen van. A Nuna helyesen Nő-Háza, amit Anyának is értelmeznek, ezért a Bura-Nuna a Vizek-Anyja. Őbelőle lett Pur-Atta, a Borok-Atyja, ami Por-Ata lesz Délkelet-Európában. A Bor-Üsten neve tehát ebből a fogalomcsoportból ered, az Isten jelzi a folyó nagyságát. Őseink a folyókat, hegyeket, forrásokat, sziklákat stb. istennek tekintették, illetve minden természeti objektumnak volt saját védőszelleme, ami istennek volt tekinthető. A Pornak felel meg Rába-Por-Dány nevének középső része.

Északra haladva a Bor-Üsztenész mentén a Gerrhosz nevű vidékre jutunk, ami a torkolattól negyvennapi hajóútra van. Ez a vidéknév szkíta-magyar nyelvű. Ha egy kicsit ismerjük a magyar névadási szokásokat és a görög átírásokat, akkor azonnal megértjük e nevet. Igaz, értelmezhetnénk Ger-Rhosz formában is, ami a Ker-Rhosz variánsa. A Ker a Kar/Kár változata, lásd Kária és Kér-Ta (Kréta), a magyar Kér és Kár törzs neve is lehet. A Ger szerepel Kurtu Germatu népnevünkben is.

Azonban a Ge-Rrhosz intuícióm szerint a helyesebb megfejtés, ami Rusz-Föld jelentésű. A Ge magyar szó, a Ki, Gi, Gé variánsa, az Ég- Gé páros egyik alakja. A Rrhosz nem más, mint a Nap, Rá és Ré nevének alaki változata, a szó végén egy záró hanggal, ami H, J, Sz, C, K, G lehet legtöbbször. A Ruszok jelenlétét ezzel bizonyítani lehet nagyon régről, de azzal a megjegyzéssel, hogy bizony magyar származásúaknak kell lenniük.

Sose feledjük, hogy a terület népét gyakran Hunoknak nevezték, nagyon helyesen, az ókori források. Ha tudjuk, mi a Hun név pontos jelentése, akkor nem kételkedhetünk a szkíták magyarságában, és a Rusz magyar eredetében.

Bor-Isten árja egyesül a Hypaniszéval a torkolat közelében. A két folyó között egy ék alakú terület van, amit Hippoleosz foknak neveznek. A Hipposz a Ló, a Leosz az Orosz-Lán, ami Laosz formában Ember. A Lu - Ember fejlődik Laó, Luó, Loa alakra, a Hippo-Leosz név ezért Ló-Ember, Ló-Oroszlán értelmű.

Mivel a Maghor egyben Oroszlán és Magyar, ezért a terület neve magyarokat jelöl. Pantikapész az ötödik folyó neve. Gyanus a Penta és Panti közelsége, az Öt (U-tu) ugyanis a Pen-Ta, Fény-Táj, mindez a Kéz és Tenyér tartalmára is jól rámutat.

A Fönti-Kapos forma is jól megfelel, mert pl. a latin Ponti magyarul Fönti és Ponti, a Pont a Nap. A Kap Fej értelmű magyarul, de jelenthet mást is.

A Hüpakürisz a hatodik folyó. Karkinitisz város mellett ömlik a tengerbe. Ennek a névnek is több magyar variánsa lehet. A Kürisz a Körös variánsa.

Gerrhosz a hetedik folyó, amely a Gerrhosz nevű vidéken is keresztül folyik. Tanaisz a nyolcadik folyó, ez a Don. A magyarok egyik őse Thana, az Óriás. Az Óriás jelző főleg a Csillagképekre vonatkozik, de olykor nagy hegyek, folyók is lehetnek istenfélék, óriások. A Thanaiszba ömlik a Hürgisz folyó.

Ten az isteni ige neve, a Ten-Tan, Den-Dan, meg a Ton-Don mind vizet is jelentenek. A Víz isteni jellegekkel bír, mert Fénylik, olyan, mint a Fém, amikor az olvadt állapotban van. A Ton és Don magyar nevek, a Ton rövidülve Tó. Az afrikai Tana-tó, a skót Don folyó rokona a spanyol Don és Donna, Úr és Úrnő értelemben, vagy Lon-Don, ami kb. Hosszú-Folyó és Oroszlán-Folyó, sőt, Oroszlán (Maghor) - Isten jelentésű, mert a Lan a Lány, Lán, Láng, Leányzó stb. rokona, lásd Oroz-Lán = Oroszlán.

A majéták földjét átszelve ömlenek a Maiétisz-tóba a Lükosz, az Oarosz, a Tanaisz és a Szürgisz. A Lükos, Áras, Ó-Áras és Sárgás, Szur-Gi-s lehet e nevek jelentése.

A Volga neve is magyar, a Vul-Ga, Etil a helyes forma. A Bul-Vul alapjelentése Tűz, Fény, a Ga (Észak, Kiemelkedő), Hal és Ház.

Ptolemaiosznál Rha a neve, ami az egyiptomi magyar Napisten neve is. Ra és Re a magyar nyelv szerint érvényes, a magánhangzó harmónia miatt. Az iráni Rav, Ravó kétségtelenül magyar eredetű, a szanszkrit nyelv meg önmagában magyar származású. A szanszkrit Ranghi kb. Rau-Gi, Rá-Földje, Rá-Felszíne értelmű.

A pannón Rá-Bó a Rá-Ba elődje, a német Ra-Ab formában adja vissza az ősi nevet. Rá Napisten más folyónevekben is szerepel, mint pl. a Raina névben, ami Raj-Na értelmű, vagyis Rá Nagyja, Rá Háza. Most a Ba víznévvel nem foglalkozom, csak megjegyzendő, hogy a Ba az Ab változata, az Ab a Hab őse, az Ab-Zu pedig a Felsőség Tudása magyarul, vagyis Hab-Zó. Az indoeurópai Ab ebből a magyar szóból ered, gyakran Va az alakja, ami a Ba utódja. Az Ob tehát Ab, vagyis Folyó, a Pandzs-Ab meg Öt-Ab, Öt-Folyó. A Ba Gyerek is!

A Volga harmadik magyar neve az Itil, ami az Etel, Ital variánsa. Italia az Italon túl levő föld, ezt a képet valamikor a Minoszi Birodalom virágzása idején adhattuk az olasz félszigetnek. Ezt a példát azért hoztam elő, hogy mindenki láthassa, az Itil nem török név, mert a törököknek semmi keresnivalója sincs Európában, abban a korban, ellenben a szkíta-magyaroknak igen, mivel Európa majdnem minden mai népe tőlünk ered. Etele és Atilla értelme kapcsolatos a vízzel, szakrális értelemben, mivel a víz isteni attribútum is.

Dontól és Volgától északra, délre, keletre, nyugatra rengeteg magyar nyelvű folyónév létezik, mivel a szkíta-magyarok ezeket a területeket nagyon régóta már civilizálták. Ezen kívül működik egy ismeretlen hatás, ami a magyar neveket újra és újra felszínre hozza, és az esetleges egyéb neveket eltakarítja a földrajzi névanyagból. Ezt nem a magyarok teszik, mivel a magyarok ezer év óta idegen befolyás alatt állnak, és a magyar nyelvet folyamatosan elnyomják. Ma finomabb eszközökkel, mint régen, de az elnyomás ereje nem lankad.

Az Ural hegység az Ur Hegy, és Al Magas nevek ötvözetéből keletkezett. Az Al Magas, azután Alacsony is. Ural, Uraló az Ural eredeti neve, ami a sok aranykinccsel is összefüggésben lehet. Az Uralban sok dél-kaukázusi típusú város épült egykor, nagyon régen. Ez a nép adhatta az Ural nevet. Sajnos, manapság Urál néven írják át a hegység nevét, amely két világrészt Ural. Kérném a földrajzosokat, hogy állítsák vissza az Ural nevet.

Kelet felé sok magyar nevű folyó van.

Jaik volt a neve az Ural folyónak, amit Nagy Katalin eltörölt, és Uralra változtatott. A Yayik állítólag török név, szétterült, kiterjedt értelemben. Furcsa név egy folyónak.          

Az Emba mai folyónév, a Ba az Ab rokona lehet, más jelentése Gyerek.

Perzsának mondják a Darja szót, ami folyó értelmű. De a Dar-Ja is magyar eredetű szó. Dar-Ja a helyes jelentése, ami a Tár-Ja fogalommal azonos. A Dar-Tár ige és főnév, gyakran Csillag jelentéssel. A Ja a Víz neve, gyakran Jo és Jó értelemben, és szóalakban. A Darja női név is.

Az A-Mu Darja nevében az A Víz, a Mu Ragyogás értelmű, de Amu egy város neve. A Darja a Víz-Tárja, de a Dar egyben Csillag is, Dar-Ja = Csillogó-Folyó.

Mivel a szkíta-magyar népesség származéka uralja ma is Ázsia zömét, ezért a nagy folyók nevei mind magyar eredetűek.

Az Indus, India nagy folyója ma Pakisztán területén folyik. Neve az In és Du nevekből áll össze. Az In bizonyára Isten, Én, lásd In-Anna istenasszony nevét. A Du itt is Udu nevével azonos, mint a Dunánál, és a Du In-Du-Lás értelmű is, ami a víz mozgásának látványára vonatkozhat.

Számtalan egyéb víznév viselhet magyar nevet, ami abból is fakad, hogy a szkíta-magyarok valóban a világ legnagyobb népe, akik Ázsia neveinek a zömét is adták. A mai lakók zöme a szkíta-magyarok utódai.

Az Amu-darja Oxus neve az Ak szóval kapcsolatos, ami Víz értelmű. Az X jel ugyanis K, C vagy Sz hangokat jelölt, amelyekből kifejlődhetett a Ksz, Hsz, amit X jellel jelölünk. Ok-Szu pontos jelentése Csillag (Csillogó) Folyó.

Jaxartesz volt az ókori neve a Szir-darjának. Ez a név is magyar nyelvű, mert helyesen Ja-Szar-Tesz a felbontása. A Ja önmagában is magyarul Folyó, a Ja, Jó ősibb alakja, a Szar értelme Fehér és Király, továbbá több egyéb jelentése is van, a Tesz utólag pedig pl. az Aran-Tesz (Oron-Tesz) utóhangjával azonos, és Tesz az értelme.

Plinius szerint a szkíták a Jaxarteszt Szilisznek nevezték, de a Tanaisz is a Jaxarteszre vonatkozott. A Szilisz név valójában a Szílesz, mai nyelven Széles értelmű. Ezzel kapcsolatban ne feledjük, hogy a Bora-Nuna Nagy-folyó, az Idig-Inna meg Széles-Folyó értelmezéssel is bírt.

Az Oxusz és Arax (Araxesz) azonosítása nehézkes, nem is lehet elfogadni. Ellenben a Jaxartesz valóban lehetett Tanaisz, mert a Tanaisz egyszerűen Folyó, Ton, Don értelmű, Ta-Na a Táj-Nagyja. Ezért a Don mellet a Volga és a Jaxartesz is valóban viselhette a Tanaisz, vagyis Tana - Ton - Tó nevet.

Fontos hely a Turáni-alföld vagy Turáni-felföld. A név Mezopotámiából került át Közép-Ázsiába, egyes kutatók szerint, de ez a vélemény erősen kérdéses. Pontos értelme Égi-Tornyok, ami a szikkuratókra utaló név. Az Égi, vagyis An isten Turja, Torja, Tornyai átkerültek Közép-Ázsiába, amely terület felvette ezt a nevet. De Turan istennő neve Nap az Égen, nem pedig Torony az Égbe.

Az Aral-tó az Áral, Áralló, szumer kori Arallu (Árallú) fogalmából eredő víznév. Ma a természetpusztító rablógazdálkodás a csodálatos tó teljes kiszáradását vetíti elénk.

A Kaszpi-tenger neve szintén magyar, de nagyon régi korból ered. A Kassziták népnevének mai megjelenése ez a tónév. A Kassziták közeli rokonai voltak a szumeroknak, és a későbbi Kusánokkal is kapcsolatban lehetnek. A Kasz-Pi utóbbi szava Csillag, Csillogás értelmű, ezért a Kasz-Pi a Ház-Csillogás, tehát a Csillogás-Háza jelentést is viselheti. A Pi rokona a Pisi, amely sok apró Csillagra esik szét a földet érés után. A Kaszi nép nevének változata a Keszi.

Balhas, Balkas nevünk értelme Ragyogó, Fényes Ház. A Has, Kas magyar szavak, a Ház variánsai, a Bal a Nagy és Fény neve. Lásd Bal-A-Ton = Ragyogó/Nagy-Víz-Tó. A Balhas-tó neve ezért szintén magyar nevű.

Bajkál szintén magyar név. A Ba magyar szó a Bá variánsa, ami a Pa rokona, és a család férfi vezetőjének is neve. Ez a Ba jejesedve Baj alakú, de a Bő is rokona. A Bá, Baj utóda a Vaj, ami a Tej gazdag része. A vezetők neve is Bá és Bő, a Baj Gazdag, mert vezető. A Baj Rossz jelentése a török korban alakult ki, amikor a párviadalokban a magyar Bá, a csapat vezetője is eleshetett. Innen a Pár-Baj és Baj-Vívás, ami életre-halálra zajlott. Ennek során a magyar fél is eleshetett, ami miatt a Bá, Baj, Vaj sorozat középtagjának Rossz értelme lett.

Baj-Kál nevünk utótagja a Kál, a Gál változata, Nagy az értelme. Kolozs-Vár pl. Kálos-Vár, a római Colosseum Kálosszeum, a Lu-Gál meg Gál-Lu, Kálló, Nagy-

Ember. A Baj-Kál ezért magyar név, Gazdag-Nagy, Bő-Nagy az értelme magyar nyelven.

Megemlítendő, hogy a Huang-Ho nem más, mint Hung-Jo, ami Hunug, Unug Jó értelmű, vagyis Magyar-Folyó. A Sárga a Nap jelképe Arany vonatkozásban, ezért a Sárga-folyó Arany-folyó, Hungár-folyó.

El kell mondani, hogy az Altáj neve is magyar név, mert az Al és Táj elemekből áll ez a jelentős név össze. Az Al az Al-Világ neve, mert ezen a területen temetkeztek a szumer-magyar királyi dinasztiák. A Táj a Ta jejes alakja, az Al-Táj ezért színmagyar szó.

Ehhez hasonló a Szaján, ami a Száj és Án elemek ötvözetéből született. A Szaj/Száj ismét a Föld Száját jelenti, az An pedig a Mennyet, An isten nevét. Ezen a területen is királysírok lehetnek, ami miatt ez lett a hegység neve.

A Tien-San ellenben Ten/Tin San/Szan értelmű, ami Is-Ten Hegyei jelentéssel bír. A Ten/Tin szumer-magyar szó Isten értelmű, a Ten mai magyar ige a Teremtés alapigéje.

VI. A szkíta istenvilág →