Létezik egy velencei fametszet a középkori Székesfehérvárról, ami több kutatót arra sarkallt, hogy a magyarok szakrális központját nem a mai Székesfehérváron, hanem a Pilisben keresse. A kutatások eredményeként egyre többen vallják, hogy Fehérvár koronázó városunk egykor...

Piramisok rejtőzhetnek a boszniai Visoko határában: az elgondolást Semir Osmanagic fejtette ki először, aki jelenleg már egy ideje a helyszínen, a Piramisok völgyének nevezett területen folytat ásatásokat. Piramisok Boszniában: a hőtérkép szerint a visokói hegyek tényleg...

Ma már egyre több boszniai középiskolában döntenek úgy a diákok, hogy a horvát tengerpart, vagy más külföldi úti cél helyett a Szarajevótól 30 kilométerre északnyugatra lévő Viszokó melletti Piramis-völgyet választják osztálykirándulásuk helyéül. A visokoi Nap-piramis a...

Egy bosnyák régész nemrég azzal a feltételezéssel állt elő, hogy Szarajevótól 30 kilométerre az egyik dombot valószínűleg egykor piramissá alakították. Piramist rejthet egy boszniai domb A 45 éves bosnyák régész, Semir Osmanagic az elmúlt 15 évben...

Érdekes felfedezés a Pilisben - Piramisok a Pilisben? Hazánk egyik legszebb hegysége előbbieken túl is számos rejtélyt tár a kirándulók elé. A Pilis a fővároshoz közeli túrák egyik legkedveltebb helyszíne, hiszen természeti szépségei mellett számos érdekes...

A Föld különböző vidékein található geometriai alakzatok a régészeket és a kutatókat is egyaránt sokszor zavarba ejtik. Ezek a különös mintázatok titokzatos alakokat és együttállásokat ábrázolnak, amelyek fontos mondanivalóval bírhatnak, de több kérdést vetnek fel, mint...

A két legfontosabb népi szimbólumunk a madár és az oroszlán volt. A madár jelképezte a magyarokat, ez volt az Árpáddal érkező csoport jelvénye, és számos ősi nemesi címerben is benne van. A madár szó összecseng a...

A lándzsavégről Ferenczi Géza Székely rovásírásos emlékek c. könyvében (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1997) olvastam. A szerző 27 tárgyat, köztük a lándzsavéget a "Gyanús, hamis, tévesen székely rovásírásos szövegként számontartott és nem létező emlékek" c. fejezetben említ.

Sábaiak, szabateusok, vagy magyarul nevezve szombathelyiek! Dél-Arábiából előkerült magyar írásának megfejtése A sivatagban élő sábai = szabái= szabateus= szombathelyi= szombathely-ős(?) nép ezeken a neveken kereshető a netes lexikonokban, de mi közöljük először, hogy ők is magyarok...

Szerkesztő előjegyzete: A SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN Fehér Jenő Mátyás és Fehér Anna, a "MAGYAR ŐSKUTATÁS", Buenos Aires, 1972, "SUMÉR KÖNYVEK", három részből álló kiadása. A Bevezető és Előszó Fehér Anna fogalmazása; az I. rész, Jáki Gábor,