4. AZ ÉRTELMISÉG ÁLMAI

Furcsának tűnik, de úgy vélem, hogy az értelmiség álmaira nem kell sok szót vesztegetni. A magyarnak nevezett értelmiség 3/4-ed része nem állt ki a nép mellett, – akik pedig kiálltak, azok nem álmodnak, hanem nagyon is ébren vannak, teljesen tisztában lévén azzal, hogy mi történik ebben az országban.

Ők aranyat érnek a nép számára, – a többiek viszont egy lukas garast sem.

Igen. A magyarnak nevezett értelmiség 3/4-ed része egy lukas garast sem ér, – mert még mindig nem ismerte fel az országban lejátszódó folyamatok eredőjét, s okait. De még magát a történéseket sem!

Az embernek az az érzése, mintha az egyetemeken pontosan azt tanítanák, hogy hogyan is értelmezhetjük félre a gazdasági, pénzügyi és társadalmi folyamatokat, – de ez persze nem így van. Az oktatás, és különösképpen a felső oktatás legnagyobb része liberális kézben van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy például Dr. Vörös József, a Pécsi Tudományegyetem, általános rektorhelyettese az OTP bank külsőseként, tagja a Magyar Bankszövetségnek. Vagy például: Dr. Pogácsás Anett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem [JÁK], egyetemi tanársegédje, – a Kinizsi bank külsőseként, ugyancsak tagja a Magyar Bankszövetségnek.

A magyarnak nevezett értemiség 3/4 része bezárta saját magát, a cionista elkötelezettségű, liberális, polgári demokrácia börtönébe. És nem sokban különbözik ettől a nemzeti polgári vonal gondolatköre sem.

A polgári demokrácia mint olyan, már nem megoldás semmire. És azok, akik rendkívül műveltnek és okosnak érzik magukat, (akik valójában a legteljesebb mértékben félre és alul informáltak,) – azt álmodják, hogy a nemzeti köntösbe öltöztetett polgári demokrácia; megoldást jelent az ország gondjaira.

Hogy majd jön a Viktor, és akkor az asztalra csap, és cselekedni fog. Vagyis, hogy Viktor lesz az a bizonyos “VALAKI”. – Ez már önmagában is egy nevetséges elkézelés. Viktor, a Likud testvérpártjának az elnöke, soha nem fogja átlépni a saját árnyékát. Régen el van ő már kötelezve Cion Bölcsei felé, – de ha nem lenne, akkor is meggátolná őt saját gyávasága a cselekvésben.

Mi még nagyon jól emlékszünk 2006 október 23.-ára, amikor a gázgránátok már a Filmmúzeum előtt robbantak, onnan 200 méterre, az Astoriánál Viktor még mindig a szép jövőről beszélt, és nem akarta meghallani a nép neki szóló kántálását, miszerint: “Fordulj meg! Fordulj meg!”

És, amikor felismerte, hogy a fideszes demonstrálókat is támadás érte, a rendőrnek nevezett Gergényi féle, állati Rebiszes banda részéről, kiknek tekintélyes része csakis angolul és héberül beszélt… akkor Viktorunk elhúzott onnan, elfutott, elmenekült, sorsára hagyva híveit.

Azt álmodni tehát, hogy egy gyáva, önző és pökhendi ember kivezeti az országot a kátyúból, – a legnagyobb botorság. Mint ahogy demokráciában való hit is az.

Méghogy a parlamentben meg lehet oldani az ország bajait? – A CIONISTÁK ELLEN KÜZDENI A CIONISTÁK SZABÁLYAINAK ELFOGADÁSÁVAL? – hiszen a polgári demokrácia minden szabálya, őrájuk lett kidolgozva. A magyarnak ez idegen. A polgári demokrácia politikája a hazugságokra, az igérgetésekre, a csalásokra épül, – a furfangos trükközésekre, a rafináltságokra, – ezek pedig nem a magyar emberekre jellemző tulajdonságok.

Az igaz magyar, az becsületes, tisztelettudó, dolgos és büszke. Amit ígérnek neki azt elhiszi, – amit ő ígér másoknak, az vasba lehetne önteni. És megfogható, jelen lévő lénye van, – ellentétben a munkakerülő, üres igéreteket tevő, csúszós egyéniségű, elillanó zsidó viselkedés móddal, – amelyre lényegében, mint már említettük, – a polgári demokrácia ki lett dolgozva.

És ez nem más megint, mint a Mammon uralmának elismerése.

Ezzel szemben az igaz magyart, sosem érdekelte igazából a pénz. Az a magyar számára sosem cél volt, hanem eszköz. Arra, hogy jót tegyen vele.

És a Magyar Népnek ez a lovagias tulajdonsága az, – amivel a magyarnak nevezett értelmiség, majd 3/4 része nincsen tisztában. Anyagias pártokráciában gondolkodik, – ezzel konzerválni akarván Mammon, Cion, és kiszolgálóik uralmát. Legyen az a párt bármelyik, MSZP, vagy Fidesz, vagy akár a Jobbik, – hiszen Vonáék sem fogják tudni felülírni a Parlamentben uralkodó zsidó szokásjogot, és a cionista demokrácia szabályait.

5. A NEMZETI ELLENÁLLÁS ÁLMAI

Sokan elgondolkodtak már azon, hogy vajon miért is nem győzött a 2006-os Őszi Forradalom? – Azért nem, mert nem győzhetett. Ideológia, szervezettség, – és valljuk be: a habitus híján nem. Egyik sem volt meg ahhoz, hogy győzelemre vigye a Felkelés ügyét.

Ideológia azért nem volt, mert a “Gyurcsány takarodj!” – az nem ideológia. Ezen kívül, más nemigen hozta össze az embereket, – csakis a megalázottág érzése, csakis az, hogy ezt a nemzet szemébe köpő pimasz frátert eltávolítsák a székéből. – De ez sem sikerült. Nem akadt senki, aki tényleg megfizetett volna Gyurcsánynak ezért a tettéért. És mivel ő büntetlenül megtehette ezt, – követte a bűnbe a többi; Szilvásy, Gergényi, Draskovics, és még sorolhatnám az askenázik neveit, akik jócskán felbátorodtak a következmény nélküliségtől.

Igazi szervezettség és fegyelem pedig végképp nem volt. Sem a Kossuth-téren, sem pedig az összecsapások közben. Melyeknek azon kívül, hogy némileg visszadták az emberek önbecsülését, – lényegében semmi értelmük nem volt.

A Budaházy féle “Itt a zászló, hol a zászló?!” elnevezésű, 2008. március 15.-i. kergetőzős, bujócskás játéknak sem volt különösebb értelme, – annál is inkább, mert egy idő után senki sem találta meg, – sem a zászlót, sem pedig Budaházy Gyurit, – viszont a jól megszervezett, könnygázt lövöldöző rendőr falanxokat annál inkább.

És itt a nagy hátrány. A szervezetlenség. S a fegyelem hiánya. Bár a Nemzeti Ellenállás önnönmagát szervezettnek és fegyelmezettnek álmodja, – talán vannak is olyan elit egységei, amelyek mára már, ütőképesek lettek. (Majd 4 év után :) – ám nagyobb részt a legteljesebb mértékben szervezetlen. És hihetelenül fegyelmezetlen.

A nemzeti forradalmárok hatalmas egója, eleve meggátolja a szorosabb együttműködést a társ szervezetekkel, – és minden kis vezér, egy kis hadúrként kezd viselkedni.

Nem véletlen, hogy 2009-10. telére a Nemzeti Ellenállás lényegében teljesen kifulladt, – nem lehet azért a sorozatos vereségeket büntetlenül átvészelni.

Mostanra már a Nemzeti Ellenállás is a téli álmát alussza, – s lehet, nem is fog már felébredni, – hacsak nem akarnak az elszánt fiatal hazafiak, egy újabb, ám teljesen reménytelen összecsapásba bonyolódni az állig felfegyverzett droidokkal. Mert ennél többre, a Nemzeti Ellenállás nem képes.

És mostanra már álmodni is kezdett. Például azt, hogy a nemzetiszínű trikolór, vagy az árpádsávos lengetésére, – a sünök halálra rémülnek, és kétségbeesetten menekülnek vissza, a pesti Kerepesi úton lévő gyülekező, laktanyájukba. Vagy, hogy: “A magyar rendőr velünk van!” – ami persze rohadtul nem így van, – mert a rendőr azzal van, akinek a parancsát teljesíti. Amíg teljesíti. De ha már nem, akkor viszont már nem rendőr!

Az Ellenállás arról is álmodik, hogy a nagy tömegdemonstrációkkal meg lehet dönteni a rendszert. Ami persze a történelemben még sohasem történt meg, – hacsak nem törték fel a forradalmárok a fegyverraktárakat. A zsarnokok és a hódítók, önmaguktól nem fognak szégyenkezve és hüppögve elkullogni.

Arról is álmodnak még, hogy majd a Nagy-Magyarország félelmetes ellenfele lesz a cionistáknak.

Arról persze viszont nem álmodnak, hogyha ez így is lenne, még az izraeli expedíciós hadsereg bevonulása előtt, – már román, tót és szerb szabadcsapatok pusztítanák nemcsak a határvidékeket, hanem az ország központi régióit is. – És vajon kikkel védenék meg a magyar családokat? – Hol van hozzá a katonai erő? – És a zsidóknak már nem is kéne harcolni, mikor elfoglalják a magyar földeket. Megtették ezt helyettük, a román, a tót, és a szerb nacionalisták.

Jól működik azért a Moszad. Jó beléplántálta a Nemzeti Ellenállás zavaros politikájába, a folyamatos megosztás démonait. Cigányokat a magyarok ellen, és fordítva, – tótokat a magyarok ellen, és fordítva, románokat, szerbeket, – felélesztette újra a Kisantant összefogását Magyarország ellen.

Mindezt azért, hogy lekösse a magyarokat egyaránt északon, keleten és délen, – valamint a lassan magyarellenes partizánfészkekként funkcionáló cigánylakta területeken.

Álmodik a Nemzeti Ellenállás; hogy mindenkit egyszerre le fog győzni. Ami persze csak álom marad. Nem lévén se katona, se fegyver, sem pedig pénz a kezében.

Arról persze nem álmodik, hogy békét kell kötni mindenkivel, akiket szintén fenyeget a cionista expanzió. Bár senkit se annyira, mint minket, – de azért a környező országok is szenvednek tőle. Meg aztán nekik sem érdekük, az agresszív zsidó telepesekből álló szomszéd.

És nemcsak békét kötni, hanem taktikai szövetséget is! Lehet gondolkodni, egy Új Közép-Európa eszméjén, Lengyelországtól az Adriáig, – mely a népeket összekovácsolja a Nemzetközi Cionizmus elleni küzdelemben.

De ehhez a hagyományos Nemzeti Ellenállás már kevés lesz. Minden álmával egyetemben.

6. ÉS, AKIK NEM ALSZANAK…

Nem alszik az ellenség. De nem ám! Jól megtervezett folyamatos pénzügyi, gazdasági háborúval fojtogatja a Nemzetet, mely a megosztottsága és örökös álomkergetése folytán szinte képtelen védekezni. És, amíg föl nem ébred, nem is fog. Fölösleges most újra leírni, hogy mi a céljuk. Aki ezt még mindig nem tudja, – reménytelen eset.

Ám vannak közöttünk, akik szintén nem alszanak már, és soha nem is aludtak. Mint fentebb írtam, az értelmiség 1/4-ed része, akik eddig is kiálltak a Nép mellett, azok nem álmodnak, hanem nagyon is ébren vannak, teljesen tisztában lévén azzal, hogy mi történik ebben az országban. Ők aranyat érnek a nép számára.

Mint ahogy aranyat ér minden egyszerű hazafi is, akik egyre többen és többen döbennek rá az isteni igazságra: “Segíts magadon, s akkor az Úr is megsegít!”

Mindenki meg fogja találni a helyét, a Nemzeti Ellenállást felváltó új Népi Ellenállásban, – annál is inkább, mert itt már a Közösség és a Nép érdeke a legfontosabb.

Az egység, a bajtársiasság, a hűség, s a bátorság, a Népi Ellenállás kulcsszavai, – ahol nincsen fölösleges egyénieskedés, nincsen különcködés, – csak a közösség van. Isten, haza, bajtársak, család, – sorrend nélkül, egyformán fontosak.

Munkások, parasztok, értelmiségiek, mindenki meg fogja találni a neki való feladatot. És el is fogja végezni azt. A Hazánk és Népünk érdekében.

A Népi Ellenállás lesz az, aki győzelemre fogja vinni ezt a harcot. Mert Isten, a magyarokkal van.
(Fort András -Szabad Riport Tudósító Iroda)

2009. Január 12.

***

Idézetek:

“Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel.
Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi! De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor a nemzet aljas vagy műveletlen.”*
(Gróf Széchenyi István)

*

“A televízió; az agy rágógumija, a lélek McDonalds-a”*

(Született gyilkosok – Oliver Stone)

Forrás:http://internetfigyelo.wordpress.com/2010/01/23/minden-nemzetnek-olyan-kormanya-van-aminot-megerdemel/

Beküldte: Hunicillin