A felhőzet és a csapadék mennyiségének mérése
A felhőzet mennyiségét nyolcadokban (okta) mérik, tehát azt adják meg, hogy az égbolt hány nyolcadát borítja felhő. A csapadék mennyiségét azért milliméterben adják meg, mivel ha 1 m2 területre 1 mm csapadék hullik, akkor annak a térfogata 1 dm3, vagyis 1 liter folyadékról van szó. Ha a csapadék szilárd halmazállapotú (hó), akkor felolvasztással megkaphatjuk a hó vízegyenértékét. Körülbelül az mondható el, hogy 10 liter Hó felel meg 1 liter víznek. Ez a szám gyakorlati jelentőséggel bír akkor, ha például azt szeretnénk tudni, hogy mennyi vizet kell olvasztani egy téli túrán, ha teát főzünk. Ez a 10:1 arány természetesen átlagos érték, friss hónál nagyobb, tömör, régi hónál kisebb.
A zivatartevékenység
A zivatar és a zápor fogalma nem tévesztendő össze. A zivatar mindig elektromos jelenséggel kapcsolódik össze, tehát villámlás, mennydörgés tapasztalható.
A légkör mindig gyengén ionizált állapotban van, tehát benne jelen vannak elektromosan töltött részecskék, ionok. Ezek az ionok a napsugárzás és a kozmikus sugárzás következtében keletkeznek. Az ionok töltésüktől függően szétválnak, elektromos tér jön létre. Ez az elektromos tér időben és térben is változik. Általában a talajfelszín negatív töltésű, míg a légkör pozitív töltésű. Köztük tehát feszültség alakul ki. Bizonyos meteorológiai helyzetekben ez a feszültség nagyon megnövekszik és ha ez a feszültség egy kritikus értéket meghalad, elektromos kisülés indul meg, amit villámnak nevezünk.
Töltéseloszlás a zivatarfelhőben
A villám általában nem csupán egy villámból áll, hanem a kisülési csatornát előkészítő elővillámot követi a fővillám, amely igen intenzív. A villám általában elágazásokat tartalmaz (mellékvillámok), melyek a villámcsapás kb. 5 km-es körzetében jelentenek veszélyt. A mennydörgés annak a következménye, hogy a kisülési csatorna a nagy áramerősség miatt igen hirtelen nagy mértékben felmelegszik és kitágul, majd hirtelen összehúzódik, ez hirtelen tágulás és összehúzódás következménye a dörgés. Mivel a hang kb. 330 m/s sebességgel terjed, a villám megpillantása és a dörgés meghallása között eltelt időből ki tudjuk számítani, hogy a villámcsapás tőlünk milyen távolságban történt. 3 másodpercet érdemes 1 km-re számolni. Tehát ha a villám után 15 másodpercen belül halljuk a dörgést, akkor a veszélyes zónában vagyunk. A zivatarfelhő vonulása is megállapítható a dörgés alapján. Ha a villámok dörgések közötti időtartam egyre több, akkor távolodik, míg ha egyre hamarabb halljuk a dörgést a villámok után, akkor felénk közeledik a zivatar.
Zivatar többféle időjárási helyzetben is keletkezhet. Szélcsendes időben, rekkenő hőségben nyáron kezdetben kialakul egy kis gomolyfelhő és ha a légköri viszonyok engedik, továbbfejlődve egyre nagyobb gomoly lesz belőle, majd a tropopauzát elérve szétterül és a teteje eljegesedik. Ezt onnan figyelhetjük meg, hogy amíg még csak folyékony cseppek vannak a felhőben, addig a teteje határozott éles körvonalakat mutat, de amikor az eljegesedés megindul, a körvonalai elmosódnak. Zivatar kialakulhat olyan terület fölött is, amely fölé korábban hideg levegő érkezett. Ha ekkor a talajközeli rétegek erősen átmelegednek, kialakulhatnak a feláramlások következtében zivatarok. Kialakulhat zivatar frontokkal kapcsolatosan is.
Zivatarfelhőből eshet jégeső is. Fontos tudni, hogy még ha kezdetben borsó nagyságú jég hullik is, pillanatokon belül eshet tojás nagyságú is. A jégeső megindulásától kezdve mindenképpen védeni kell a fejet, például a fej fölé tartott hátizsákkal.
A zivatar egyébként időben nem tart sokáig, általában 0.5-1 óra között van a hossza. Rövid ideig tart tehát, de igen intenzív csapadékhullást eredményezhet és nagyon rövid idő alatt is nagy mennyiségű csapadék hullhat le.
Zápor, zivatar esetében előfordul, hogy felhőszakadás következik be. Ilyenkor az olyan vízmosásokban, völgyekben is folyhat víz, ahol máskor nem. Probléma lehet a meredek hegyoldalon lezúduló nagy mennyiségű víz is. Ilyen helyzetben célszerű minél magasabbra húzódni a hegyoldalban és ott folytatni a túrát illetve a zivatar elmúltával a gerincre húzódni.
A felhőszakadás veszélyét figyelembe kell venni esetleges táborhely kiválasztásánál is főként május, júniusban. Ha van a közelben vízfolyás, előfordulhat, hogy hirtelen megárad és elárasztja a tábort. Sőt az is előfordulhat, hogy a délután bekövetkezett felhőszakadás következtében csak este, éjszaka árad meg a patak, mert az árhullám csak akkor ér oda és így éjjel önt ki minket a sátorból. Ezért inkább a vízfolyástól távolabb célszerű sátrat verni. Arra sem árt odafigyelni, hogy a hegyoldalról lezúduló víz és sáros lé sem öntsön el minket. Végül jó, ha a tüzelővel is gondolunk az esősebb napokra.
Mit tegyünk illetve mit ne tegyünk zivatar idején:
- Ne tartózkodjunk hegycsúcson, gerincen, távvezeték tartóoszlop közelében, vasúti sín, barlangnyílás közelében.
- Ne mozogjunk.
- Ne álljunk dús lombú, magas fák alá.
- Ha mezőn ér a zivatar, legjobb, ha leülünk és várunk.
- A fémkeretes hátizsáktól szabaduljunk meg, minél messzebb legyünk tőle.
Időjárási frontokról részletesen
Melegfront. A melegfront esetén az érkező meleg, kisebb sűrűségű meleg levegő felsiklik a hideg, nagyobb sűrűségű levegőre. A frontfelület hajlásszöge kicsi, kb. 1o-os, ami azt jelenti, hogy olyan szögben áll a frontfelület, mintha Budapesten az Erzsébet téren állva végignézve az Andrássy úton a Hősök terén levő emlékmű tetejét néznénk. A levegő emelkedés során lehűl és felhőképződés indul meg, majd csapadékhullás kezdődik.
Gyors mozgású hidegfront keresztmetszete
A talajszél a hidegfront előtt délnyugati, a frontátvonulással északnyugati lesz, megerősödik és lökéses marad. A lassú hidegfront mögött a szél gyengül, a gyors hidegfront után még napokig erős, viharos maradhat 1-2 napig. A nyomás a front előtt csökken, a front mögött emelkedik.
A hőmérséklet a lassú hidegfront mögött általában csökken. A látástávolság a front mögött javul, csökken a párásság.
Az okklúziós front a már említett módon a hidegfront és a melegfront összeolvadásával keletkezik. Attól függően, hogy a ciklon előoldalán vagy a hátoldalán található hideg levegő a melegebb, megkülönböztetünk hideg okklúziót és meleg okklúziót. A felhőzetre jellemző, hogy a magasban réteges melegfronti felhőzet alatt gomolyos hidegfronti felhőzet található. A csapadék csendes és záporos is lehet.
Melegfront jellegű okklúzióHidegfront jellegű okklúzió
A frontok negyedik, igen ritka típusa a veszteglő front. Ez akkor alakul ki, ha két különböző tulajdonságú levegőtömeget elválasztó front kis területen (100-200 km) ide-oda mozog, de nagyjából egy helyen marad. Ilyenkor a hideg és melegfronti hatások váltakoznak. A csapadék változatos jellegű és halmazállapotú.
A frontok negyedik, igen ritka típusa a veszteglő front. Ez akkor alakul ki, ha két különböző tulajdonságú levegőtömeget elválasztó front kis területen (100-200 km) ide-oda mozog, de nagyjából egy helyen marad. Ilyenkor a hideg és melegfronti hatások váltakoznak. A csapadék változatos jellegű és halmazállapotú.
Melegfronti hatás: (a front átvonulása előtt 1-2 órával már jelentkeznek a tünetek)
- ingerlékenység
- zajt, fényt erősebben érezzük
- sértődékenység
- sírásra való hajlam növekszik
- figyelemösszpontosító képesség csökken, közlekedésben a balesetveszély növekszik
- csökken a teljesítőképesség
- a fáradtság hamarabb jelentkezik
- a depressziós hajlamú emberek nyomott hangulatba kerülnek
- az öngyilkossági kísérletek száma nő . idegi feszültség, fejfájás jelentkezhet
- a mozdulatok kapkodóvá, ügyetlenebbé válhatnak
- szaporább légzés, szívműködés
- a vérnyomás nő
- vérzésre való hajlam nő az agyban, gyomorban, orrban
- vérrögképződés valószínűsége fokozódik, agy-, tüdőembólia, érelzáródás valószínűsége nő
- az immunrendszer kevésbé hatékony a gyulladás és a fertőző betegségekkel szemben
- fokozódik az anyagcsere
- emelkedik a vércukorszint, cukorbetegek állapota romlik
- a vizelet mennyisége megnövekszik - étvágytalanság léphet fel, a bélben és a gyomorban felfúvódás állhat be Hidegfronti hatás: (a hidegfront átvonulása után jelentkeznek a tünetek)
- az idegrendszer ingerlékenysége csökken
- megnő a reflexidő, a cselekvési reakciók késnek
- a közlekedésben balesetveszély a reflexidő megnövekedése miatt
- állandó álmosságérzet, nehezebb gondolkodás
- szédülés, kábultság, fejfájás
- hányinger léphet fel
- gyomor-, epe-, vese-, bélgörcsre való hajlam megnő
- nő a szívinfarktus veszélye
- a szívműködés lassul, a vérnyomás csökken, a vérzési hajlam csökken
- az ájulási hajlam megnő
- véralvadási és vérrögképződési hajlam nagy, trombózis léphet fel az agyban, tüdőben, végtagokban
- a légúti hurutos megbetegedések gyakorisága megnő
- allergia, asztmás rohamok gyakoribbak
- reumás fájdalmak gyakorisága megnő
- lecsökken a vércukorszint
- a test szövetei több vizet kötnek meg
- a vizenyős, ödémás állapot súlyosbodhat, főleg az alsó végtagokon
Népi megfigyelések, tapasztalati tények
A következőkben álljon itt néhány praktikus jel, ami az időjárás javulására vagy romlására utalhat. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindig az összes jelet együttesen kell szemlélni, egyetlen jel alapján téves következtetésre juthatunk. Az időjárást folyamatosan kell nézni, egy adott pillanat alapján szintén téves következtetést vonhatunk le. Próbáljunk folyamatokat tekinteni, megérteni mi is történhet a légkörben.
Az időjárás romlásának jelei
1. A csendes és tartós jellegű csapadékhullás előjelei:
- élénk, majd mérséklődő DK-i szél, csökkenő légnyomás, égbolton megjelenő Ci, Cs, halojelenség, egyre inkább szürkülő ég, D-i irányból a felhőzet lassan beborítja az eget, vastagodó felhőzet, eltűnik a Nap vagy Hold korongja, csendes eső havazás indul meg, a felhőzet tovább vastagodik, a folyamat 6-12 óra alatt zajlik le (Iásd melegfront lefolyása)
- a hőmérséklet éjszaka nem csökken, nappal nem melegszik számottevően (csak a front után)
- a hajnali-reggeli harmat- illetve dérképződés elmarad
- a napközben képződött gomolyfelhők estére nem oszlanak fel
- a távoli zajok, harangszó, vonatdübörgés jól hallható
- emberek, állatok nyugtalanná, ingerlékennyé válnak
- a hangulat nyomott, a figyelem, koncentráció csökkenése miatt a balesetveszély nő
- a csapadékhullás kezdete előtt 15-20 perccel az énekesmadarak elcsendesednek
2. Aznapi időjárásromlásra, változásra utaló jelek
- reggel:
> a fátyolosan kelő nap a déli óráktól kezdődő csapadékos időjárást jelez
> a harmat és dérképződés elmarad
> reggeli szivárvány hamar bekövetkező záporesőt jelez
- napközben: délutáni záport, zivatart jeleznek a felmelegedés hatására kialakuló helyi portölcsérek, forgószelek, gomolyfelhő-képződés
- este: éjszakai záport, zivatart jelezhet a délies irányú szél kíséretében alkonyatkor Ny felől meginduló erős gomolyfelhő-képződés
- az állatok viselkedése is jelezheti: a macska sokat mosdik, a kakas gyakran kukorékol, a verebek a porban fürdenek, a fecskék alacsonyan repülnek, a szárnyas rovarok csípnek, a pók a hálója sarkában begubózik
3. Másnapi időjárásromlásra, változásra utaló jelek
- napközben, vagy éjjel a szél iránya az óramutató járásával ellentétesen (pl. ÉNy-ról, DNy-ra) változik, megerősödik
- a nap fátyolfelhőzet mögött nyugszik le (Ci, Cs)
- a baromfiudvar lakói még jóval alkonyat után is kapirgálnak
- a magasan szálló repülő mögött hosszú kondenzcsík képződik, sokáig megmarad, lassan É felé sodródik
- a csillagok fénye nyugtalan, hunyorgó
Az időjárás javulás és a tartós jó idő jelei
1. Az időjárás javulás jelei:
- lassú javulás, ha a tartós csendes esőt hirtelen záporeső váltja fel, a szél megerősödik
- a csapadékhullás megszűntével a felhőzet egyre magasabbra emelkedik, feloszlik
- a látástávolság jelentősen javul, a légnyomás emelkedik
- napközben a szél az óramutató járásával egyezően fordul (pl. DNy-ról ÉNy-ra), megerősödik, a magasban is É-ról fúj
- énekesmadarak ismét énekelnek, fecskék ismét magasan repülnek
- a csapadékzóna elvonulását jelzi az alkonyat előtti szivárvány
- a nyomott hangulat, feszültség oldódik, emberek, állatok megnyugszanak
2. A másnapi jó idő jelei:
- a délelőtt képződött lapos gomolyfelhők délutánra feloszlanak, ég kitisztul, a szél lecsendesül vagy teljes szélcsend lesz
- erős az éjszakai harmatképződés
- éjszakára köd keletkezik a völgyek alján, este a dombon melegebb van, mint a völgyben (ld. inverzió!)
- a magasan szálló repülőgép mögött rövid kondenzcsík
- a csillagok fénye nyugodt
- a baromfiudvar lakói alkonyat után nyugovóra térnek, a pók szövi hálóját
Az ismeretanyagért köszönet Hints Zoltánnak és a Salvamontms hegyimentő szolgálatnak