A Szent Korona szemből

Hunor, Magor két dalia

A Szent Korona ősiségét az ötvösművészeti stílusjegyek alapján a Kr.u. III. századra, vagy még korábbra teszik (Csomor Lajos). A láthatóan nem utólag cserélt képek kivételével, - a hátsó un. Dukász lemez helyét valamikor a Boldogasszony, Szűz Mária képe díszítette, - keresztény-magyar stílusegységet képez.
Ötvösművészetileg nem egységes stílusú a korona.
A Szent Korona két fő részből áll, a keresztpántból és az abroncsból. E két egységnek sem az ötvösművészeti stílusa, sem a fő részek csatlakozása, (nem a durva szegecsekre gondolok!) nem azt mutatja, hogy eredetileg egy koronaként kívánták megalkotni.

Képek, félig és teljes takarása, párta átalakítása, stb.

A korona I. Istvánhoz (Szent István) kerülésének mende-mondái, görög korona, római korona, pápai álom a lengyel királynak, magyar királynak stb. eredeti dokumentumokkal nem igazolt. Párhuzamként elmondható, hogy a Kuma menti szabír Magyarország három Róma által kinevezett püspöki oklevelet megtaláltak a vatikáni levéltárban, Bendeffí L. Sajnos történelemoktatásunkból mindez kimarad. A Bizánci levéltárat a török időkben, Bizánc elfoglalásakor elpusztították. Egyébként érdemi görög-bizánci ötvösművészeti stílusjegyet sem a keresztpánt, sem az abroncs nem tartalmaz. A nem hivatalos történelemkutatók közül többen a korona visszakéréséről van ismert dokumentumuk, erről kevés adat publikált.
A Szent Korona képei néhány esetben utólag kerültek rá, pártára, keresztpántra, néhány esetben ötvösművészeti bravúrral kerültek elhelyezésre.(lásd a képeket egyenként). De!

Két állítást tehetünk:
1. A Szent Korona valóságos keletkezésének időszakában, de Szent István korában sem, de még jó néhány évszázadig sem, Európában a korona elkészítésére alkalmas ötvösműhely Magyarország kivételével nem volt. Európában a hasonló művészeti színvonalú tárgyak csak az un Carolus Magnus (Nagy Károlynak fordítják ma ejroppában) által 792.-ben elrabolt, un avar kincsek hasonlóak.

(Avarokról: A hun birodalom, Atilla Nagykirály Pannóniai központja 445.- körül felbomlik, székelyek Erdélyben, és egyéb nem szervezett hun maradékok vannak csak a Kárpátmedencében. Ebben az időszakban Európában sincs szervezett államalakulat, legfeljebb néhány grófságnak nevezett, vagy városállamocska pislákol. 560 körül türköknek is nevezett, hun-avar hullám érkezik a Kárpát medencébe, akiket megerősít a 670.-ben érkező un griffes-indás nép, avarok akiket most magyaroknak nevezünk, írják a nyugati évkönyvek. Ez a nép itt van az Árpádok 895.-évi honfoglalásáig, akiket türköknek, sabiroknak, hungarusoknak, stb, is neveznek.)

Ötvösművészeti remekművek, kiegészítve, átalakítva:

E néhány példa mutatja barbár magyarok és az europerek összehasonlítását a korba illesztve.
A Szent Korona képei a művészettörténet szerint szintén a kora-keresztény Kaukázusba vezetnek. Hasonlóakat az un Nyitraivánkai korona képeiben láthatunk. Ezt sokan véletlennek tekintik.

Nyitraivánkai korona képek lemezei

A Szent Korona megképesítése, megszentségesítése a fő részek keletkezésénél későbbi, függetlenül attól, hogy különböző és/vagy azonos korban készültek. A korona ötvösművészeti szintjén a készítő nem takarta volna el a képek egy részét, bár azok ma a keresztény korban teljes egységet alkotnak. (függetlenül a barbár osztrák udvari módosítástól. De hová tették a leszerelt Boldogasszony képet? – a titkos rabolt kincsek közé, vagy vuduként összetörték-).

2. Állításként halkan kimondjuk, hogy nemcsak gesztáinkban, mondáinkban testvérnép a hun és magyar, hanem a Szent Korona egységében is. „Hunor Magor két dalia, Két egytestvér Ménrót fia."

Hunokról, magyarokról és a koronákról:
A hunok birodalma Kr.e. III.- IV. évezredben keletkezett Kínától északra. Leghatalmasabb birodalmuk Atilla Nagykirály korában teljesül be, majd halála után népei szétszélednek és újraszerveződnek Európában és Ázsiában. Az Árpádház egyenes ági leszármazottja Atilla Nagykirálynak, gesztáink és a népi szájhagyomány szerint. A családfa generációinak és a naptárinak nevezett éveknek vélelmezett ellentmondása a korabeli naptári rendszerek illesztéséből adódhat.

(Ennek, az Atilla – Árpádház kapcsolatának tagadása, misztifikálása a Habsburg kor, kommunizmus, történet és tudományellenesség eredménye. Hasonló a finnugorsággal, a nyelvünk gyökeinek tagadásával.)

A régészet eredményei azt mutatják, hogy a hun és a magyar koronaeszme, szimbólum rendszer hasonló, vagy azonos, a megjelenés különbözősége a Szent Korona egységében jelenik meg.

Ordoszi hun korona Kr.e. I. évezredből

Arany spirál pártakorona, felül pajzson ülő szent Turul madárral. A spirálon szkíta szarvas és oroszlán. A pajzson liliom motívum, amely a hun-magyar művészeten végig vonul.

Avarok, akiket most magyaroknak nevezünk, koronája. Magyar koronát nem merek mondani, csak formai megjelenésében, ötvösművészetében, motívumaiban és eredetében.
Egy elrabolt királyszobrunk koronája, amelyet a Conquesi kincskárban őriznek sok más rabolt kinccsel együtt. Királyszobrunkat átszabták torzónak, ereklyetartónak, aki Nagy Károly trónusához hasonló, bádogosok által készített ,székben ül, válla alig szélesebb fejénél, felkarja torzul rövid, kezei merevek, mellkasában az ereklye, lábán bádogpapucs aranyszalaggal. Az egész öltözéke válogatott griffes-indás aranylemezek égkövekkel. Mégis az egykor volt király méltósága megdöbbentő, függetlenül attól, hogy hajdíszét-varkocsát levágták.

Jól látható az abroncs és a keresztpánt kazettáinak száma és illeszkedése. E korona égkövekkel van díszítve, még nincs megszentségesítve.

Az ereklyetartó és az aranyszalagos papucs

Tisztelt olvasó, ezek a gondolatok jutnak eszembe amikor a Magyarok Szent Koronájára gondolok.
Budapest, Solymár 2014-02-09
Plósz Sándor