A pákozdi csatának, mely 1848. szeptember 29-én zajlott az egyik negatív szereplője, Jellasics, horvát bán volt. Mit tudunk róla? Josip Jelačić Bužimski (magyarul Jellasics József) 1801. október 16-án, Péterváradon, egy grófi családban látta meg a napvilágot.

A törökországi emigrációba igyekező Kossuth Lajos 1849. szeptember 12-én kelt híres-hírhedt „vidini levelében" írta a következőket: „Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által. Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad...

Kossuth 1849. augusztus 11-én a kormánynak ott jelen lévõ tagjaival együtt lemondott, s a polgári és katonai hatalmat Görgeinek adta át. A nemzethez szóló kiáltványában ezt így indokolta: "a szerencsétlen harcok után, amelyekkel Isten a legközelebbi...

A város lakosságának békés együttélése azonban csak addig tartott, amíg 1849 januárjában Zenta vidékére is átcsaptak a lángok, amelyeket az osztrák hadsereg által támogatott nemzetiségek ellenséges indulatai és hadmozdulatai gerjesztettek. Annak hírére, hogy a Délvidéken lévő...

A történelmet a győztesek írják! Az elmúlt 300 évben elvesztettünk három szabadságharcot és két világháborút. Az 1990-es rendszerváltás sem hozott sok örömet a magyarságnak. Az elmúlt 1100 év kielemzése, melyben bemutatom, hogy a középkori Magyarország, Európa...

Bár minden évben megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról, sok érdekes dolgot nem, vagy csak tévesen tudunk róla. / Szerkesztve: 2019 május 31, péntek * A forradalom azért bontakozhatott ki zavartalanul Pesten, mert a császári laktanyákban olasz csapatok állomásoztak.

Október hatodikára emlékezve szokásosan AZ aradi 13 tábornokra emlékezünk. Legtöbbször hozzátesszük Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk kivégzését vagy Kazinczy Lajos tábornok október 25-én történt kivégzését. Nem emlékezünk meg AZ ártatlanul kivégzett további százakról és nem tesszük szóvá...

Az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot a Szent Szövetség égisze alatt az osztrák császári és az orosz cári haderők kegyetlenül vérbefojtották. A vitatott és szükségtelen világosi fegyverletétel után az osztrákok bosszúvágya nem ismert határt.  Pannónia! Ne...

„De légy erős, légy nőm, miként én férfiú" – mondta feleségének utolsó találkozásukkor Lázár Vilmos ezredes. 169 esztendővel ezelőtt végezték ki Aradon azokat a férfiúkat, akik a magyar szabadságharcban döntő szerepet vállaltak.    Leveleikből, naplóikból kiderül,

Az aradi vértanúk nem tizenhárman voltak, hanem tizenhatan. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Lett volna egy további is, de az elborult...