* A forradalom azért bontakozhatott ki zavartalanul Pesten, mert a császári laktanyákban olasz csapatok állomásoztak. A tisztek attól tartottak, hogy ha kivezénylik őket, átállnak a forradalmárok oldalára.

* A forradalom egyik legismertebb alakját, a költő Petőfit Sándort egy szurony győzte meg arról, hogy nyertes ügyet képviselnek. Amikor Vasvári Pál politikussal a felkelés részleteiről beszéltek, Vasvári olyan lelkesen gesztikulált, hogy Petőfi tőrös botjából kiütötte a szuronyt, ami egy ajtófélfába csapódott, méghozzá úgy, hogy a hegye pontosan Bécs irányába mutatott.

* A márciusi ifjakként emlegetett fiatal forradalmárok március 15-én reggel a Pilvax Kávéházból indították útjára a forradalmat– legalábbis ez áll minden történelemkönyvben. Az igazság azonban az, hogy a Fillinger János tulajdonában álló kávéházat mindenki Fillinger néven emlegette. A helyet azóta jelentősen átépítették, de egy táblával még mindig jelzik, hogy milyen fontos események történtek itt egykor.

* A Pilvax kávéházat a forradalmárok soha nem hívták Pilvaxnak, mert a bérlőt akkoriban már Fillingernek hívták.
"Gyerünk a Fillingerbe!" – hangzott a forradalmárok felhívása.

* A Pilvaxba járó ellenzéki fiatalok számára csábító volt az állandó akció: a kávé mellé ingyen járt a reggeli.

Itt, a „Fillingerben" egy kissé dadogó költő, Sükei Károly olvasta fel először a 12 pontot, amiért a jelenlévő titkos ügynökök a bolondokházába akarták vitetni, de a közönség elkergette őket.

* A legfontosabb eseménynek színhelyeinek nevei ma is emlékeztetnek március 15-re.
A forradalom leggyorsabb vívmányaiként Petőfi indítványára a Pilvax kávéház felvette a Szabadságcsarnok nevet, a Hatvani utcából Szabadsajtó utca, az Egyetem térből Március 15. tér, a Városház térből pedig Szabadság tér lett.

* Petőfi a hazaszeretet hevében írta a Nemzeti dal című költeményét, melyet a Nemzeti Múzeum előtt szavalt el a forradalmi lázban égő tömegek előtt. Csupán egyetlen dolog rontotta el a dicső hangulatot: az összegyűltek között elvonuló tehenek. A József-napi vásár miatt áruba bocsájtott állatokat ugyanis ekkor hajtották a vásárba. (Egyébként a forradalmárok eredetileg március 19-re, József-napra tervezték a felkelést, mivel tudták, hogy a vásárba áramló emberek indulatait könnyű lesz felkorbácsolni, és a maréknyi felkelőkből könnyen óriási tömeg válhat.)

* Petőfi a Nemzeti Múzeum előtt mondott beszédét megzavarták összegyűltek között felbukkanó tehenek. (A József-napi vásáron áruba bocsájtandó állatokat ekkor hajtották ki, és közülük szabadult be néhány tehén a parkba.
A múzeumigazgató, Kubinyi Ágoston személyesen kergette ki a jószágokat.)

* A háromszínű zászlót, vagyis trikolort a francia forradalom szülte, ahogy a kokárdát is a francia felkelők tűzték elsőként ruhájukra. Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát is ez ihlette meg, aki saját maga varrta meg férje számára a kokárdát. A baj mindössze annyi volt, hogy Júlia felcserélte a kokárdán a magyar zászló színeit, így a végeredmény úgy nézett ki, mintha az olasz lobogót formálta volna meg. Történészek szerint az sem kizárt, hogy Szendrey Júlia direkt szedte ilyen sorrendbe a színeket, hogy így fejezze ki az olasz nemzeti forradalom iránti szolidaritását. (Egyébként a kokárda olyan hamar „divatba jött" 1848 márciusában, hogy három nap alatt Pest-Buda kifogyott a nemzeti-színű textilekből.)

* Petőfi felesége, Szendrey Júlia a forradalom napjaiban lázadó módon férfiruhát hordott, haját rövidre vágatta és szivarozott.

* A magyarok követeléseit tartalmazó 12 pontot a Landerer és Heckenast nyomdába vitték kinyomtatni a felkelők. Akkoriban minden sajtóterméket csak akkor nyomtathatták ki a nyomdászok, ha szerepelt rajta a cenzori bélyegző. Amikor Landerer, a nyomdatulajdonos a szabályoknak megfelelően megkérte a felkelőktől, hogy mutassák meg a cenzori bélyegzőt a nyomtatandó anyagokon a forradalmárok természetesen nem tudtak ilyen pecsétet megmutatni. Mivel azonban Landerer a felkelők oldalán állt, az egyik forradalmár fülébe súgta, hogyha elfoglalják a nyomdáját, ki tudnák nyomtatni a 12 pontot. Hogy a színjáték tökéletes legyen, Landerert a kérésére bezárták a saját irodájába.

* Beindították tehát a gépet, és nyomni kezdték a röpiratokat. Landerer előtt nem volt ismeretlen az ellenzéki mozgalom, sem annak vezető alakjai. 1845-47 között a nyomdával egy épületben bérelt helyiséget a Nemzeti Kör, ez a nyomda adta ki a Jókai Mór által szerkesztett és Petőfi környezetében igen népszerű Életképek magazint. A szabad sajtó első termékét, a röplapok első példányait az ablakon szórták ki a várakozó tömegnek, majd Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt – amit korábban versszakonként, fejből írt le egy papírra a betűszedőknek, mivel az eredeti példányt otthon felejtette.

* A 12 pontról kevésbé ismert tény, hogy a listát eredetileg egy bevezetéssel is ellátták, megindokolva a ezdeményezést az országgyűlés rendjeinek, s hogy ebből a változatból még hiányzott a politikai foglyok szabadon bocsátása, ami csak pár nappal később került bele. Így viszont 13 pont lett volna, ezért összevontak két, a katonasággal kapcsolatos követelést, és megmaradtak a 12 pontnál.

* Petőfi otthon felejtette a Nemzeti Dal korábban megírt szövegét, ezért a nyomdában kénytelen volt fejből lediktálni. Úgy tudni, rögtönzött is egy kicsit.

* Már kisiskolásként megtanuljuk, hogy "Talpra magyar, hí a haza...", ám bizonyos források szerint eredetileg nem is így kezdődött a vers, hanem így: "Rajta magyar, hí a haza". A legenda szerint Szikra Ferenc hívta fel a figyelmet arra, hogy "Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!"

A márciusi 15-i események egyik fontos helyszíne a Nemzeti Múzeum alig másfél hónappal a forradalom előtt, 1848. január 24-én nyílt meg.

* Mire Petőfi a barátaival megérkezett a múzeumhoz, már akkora volt a tömeg, hogy esélyük se volt eresztülverekedni magukat a főbejáratig.
Nem maradt más lehetőség, mint a személyzeti bejárón keresztül az épületen át kijutni a szónoki emelvényre. Aki pedig kinyitotta a hátsó ajtót, és átvezette Petőfit és barátait a múzeumon, nem más volt, mint a múzeum kapusa.

* A fentebb említett, szuronydobáló Vasvári Pál szerencsétlen ok miatt késett el az egyik tiltakozó felvonulásról. A férfiben forradalmi láznál is erősebben égett a férfiú szenvedély, és a haza ügyének szolgálás helyett inkább a magyar asszonyoknak tette a szépet.

* A szabadságharc másik emblematikus figurája, a börtönből kiszabadított Táncsics Mihály pedig a tiszteletére előadott színházi előadásról maradt le. Kiszabadítása izgalmaiban annyira elfáradt, hogy úgy elaludt, hogy senki nem bírta felébreszteni őt. Szabadulása után Táncsics nagyon mélyen elaludt, ezért nem volt ott a Bánk bán esti díszelőadásán, hiába követelte a tömeg. Jókai Mór készült, hogy bejelentse Táncsics távolmaradását. A színfalak mögött éppen akkor tűzte fel Laborfalvi Róza a kokárdát leendő férje mellére, amikor a függöny fellibbent, és a fellelkesült tömeg úgy vélte, a kiszabadult Táncsicsot látja viszont. Szűnni nem akaró tapsvihar és éljenzés köszöntötte az ál-Táncsicsot.

* Jókai, miközben nyugtatgatta a tömeget, elkövetett egy kisebb bakit. Azt találta mondani a vak Táncsicsról:
„Engedjétek neki felesége körében a viszontlátás örömeit élvezni!" – mire felmorajlottak az emberek.

* A Bánk bán előadása után, ott, a színpadon csókolta meg először az ünnepi beszédet mondó Jókait Laborfalvy Róza.
Másnap az író megkérte, legyen a kedvese.

* Táncsics kiszabadítása után bezárták a börtönt, arról azonban megfeledkeztek, hogy volt ott egy másik rab is, Eftimie Murgu. Hetekig leveleken és füvön élt, a várfalról nem mert lemászni, kiáltásait nem hallotta meg senki. Egy hónappal később találtak rá a legyengült rabra.
(Született: 1805-ben, Caras-Severinen – elhunyt: 1870-ben, Budapesten. Ügyvéd, román filozófus professzor és politikus volt, 1848-ban Lugos országgyűlési képviselője. Debrecenben megszavazta a trónfosztást. 1849-ben a császáriak fogságába került. Felségsértés vádjával halálra és teljes vagyonvesztésre ítélték, amit négy évi várfogságra mérsékeltek.

* Hogy miként zárta az estét Petőfi Sándor otthon, nos, nem tudjuk. De az tény, hogy pontosan 9 hónappal később, 1848. december 15-én megszületett Szendrey Júlia és Petőfi Sándor közös gyermeke, Petőfi Zoltán.

KÉSZÜLT; Tegdes Péter ÉS EGY ISMERETLEN SZERZŐ ÁLTAL KÉSZÍTETT KÖRLEVÉL ÁLTAL.

Forrás: funzine.hu és körlevél.
Beküldte: Pencz István