A törökországi emigrációba igyekező Kossuth Lajos 1849. szeptember 12-én kelt híres-hírhedt „vidini levelében" írta a következőket: „Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által. Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad...

A MIÉP elnöke, Csurka István 1998. február 8-án a következőket írta: " A végső cél a Magyarság kipusztítása." Nem fegyverrel, nem mérges gázzal, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. Ez a...

Kossuth 1849. augusztus 11-én a kormánynak ott jelen lévõ tagjaival együtt lemondott, s a polgári és katonai hatalmat Görgeinek adta át. A nemzethez szóló kiáltványában ezt így indokolta: "a szerencsétlen harcok után, amelyekkel Isten a legközelebbi...

„Maga a nap sem akart előbb lenyugodni, míg ragyogó szemével felséged fegyvereinek teljes diadalát végig nem nézhette." / (Részlet Savoyai Jenő I. Lipótnak írt győzelmi jelentéséből) 1697. szeptember 11. | Savoyai Jenő Zentánál győzelmet arat a törökök...

A város lakosságának békés együttélése azonban csak addig tartott, amíg 1849 januárjában Zenta vidékére is átcsaptak a lángok, amelyeket az osztrák hadsereg által támogatott nemzetiségek ellenséges indulatai és hadmozdulatai gerjesztettek. Annak hírére, hogy a Délvidéken lévő...

A román árulást követően az első világháború új keleti hadszíntere is lehetőséget adott a magyar vitézek remeklésére. Hadi erényeink öregbítéséhez nagyban hozzájárult az a 100 éve kezdődött, nem mindennapi ütközet, melyben egy maroknyi magyar katonának sikerült...

1941. április 11-én kapcsolódott be Magyarország a Jugoszlávia elleni német támadásba, a honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békeszerződés nyomán elvesztett Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket.   A magyar külpolitikát a...

A zord idő ellenére javában zajlanak az ünnepi megemlékezések az 1956. október 23. –án kezdődött forradalom, majd szabadságharc kapcsán. A korabeli eseményekről sok helyszínen megemlékeznek, de a magyarságot lényegesen érintő kérdésről – mint ahogy az lenni...

A moholi nyugalmazott anyakönyvvezető és helytörténész, Baranyi István több évtizedes kutatásainak eredményeként létrejött névjegyzékekkel az I. és II. világháború helyi, katonai és polgári áldozataink, köztük az 1944/45-ben elhurcolt és kivégzett adai és moholi magyaroknak kíván emléket...

1956-ban robbant ki a magyar forradalom. Sokak szerint ez a megmozdulás a XX. század kiemelkedő eseménye volt, amelynek hatását még ma sem lehet egészen felbecsülni. Sokan a még 1989-ig tartó kommunizmus jövőjének a fordulópontját látták benne,