20241118
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2008 április 28, hétfő

Piramisokért nem kell Egyiptomba utazni

Szerző: Ismeretlen

Ma már egyre több boszniai középiskolában döntenek úgy a diákok, hogy a horvát tengerpart, vagy más külföldi úti cél helyett a Szarajevótól 30 kilométerre északnyugatra lévő Viszokó melletti Piramis-völgyet választják osztálykirándulásuk helyéül. A visokoi Nap-piramis a világ legnagyobb ilyen jellegű építménye.

Igazi turistaszenzációvá váltak a sokak által vitatott létezésű boszniai piramisok, amelyeket 2005-ben Semir Osmanagic, egy Houstonban élő bosnyák származású régész és üzletember fedezett fel - máig több mint 400 ezer ember kereste fel őket.

A viszokói helytörténeti múzeum igazgatója volt az, aki a Boszniában született, eredeti végzettségét tekintve politológus és közgazdász, de hosszú ideig - Mexikóban, Hondurasban, Guatemalában és Salvadorban - a maya kultúra kutatásával foglalkozó Osmanagic figyelmét felhívta a kisváros melletti néhány hegy furcsán szabályos alakjára.

A kutatás 2005 augusztusában kezdődött, s hamarosan emberi kéz által megmunkált hatalmas kőtömbök kerültek elő. Ráadásul az is szemet szúrt Semir Osmanagicnak, hogy a földdel fedett, jó részt növényzettől borított, vagyis hegynek tűnő, de alakjuk miatt egyértelműen geometrikus építmények egymással szembeni oldalai tökéletes szabályossággal helyezkednek el - észak, dél, kelet és nyugat felé néznek.

Műholdas radarfelvételek azt is megmutatták, hogy a hivatalosan még mindig Vratnicének nevezett hegy felszíne alatt 18 méterrel valamilyen nagy, önálló tárgy rejlik, körülötte pedig valóságos alagútrendszer található. Az eddigi felfedezések alapján a bosnyák-amerikai kutató kitartóan folytatja saját pénzéből finanszírozott vizsgálatait az általa a Nap, a Hold és a Szerelem piramisának elnevezett Visocica, Pljesevica és Vratnice hegyen. Felfedezéseiről már könyvet is írt a Boszniai Nap-piramis címmel, s alapítványt hozott létre, amely a feltárási munkálatokat felügyeli.

A boszniai piramisok létét nyilatkozatban elfogadó 15 egyiptomi szakértő között ott volt a hazájában négy piramist felfedező, s a négyzetes gúlák szerkezetét, jellemzőit kiválóan ismerő Nabil Szvelim is.

Mona Fuad, a Kairói Egyetem Régészeti Tanszéke restaurációs részlegének a vezetője egyszerűen szégyennek nevezte, hogy vannak, akik gáncsolni igyekeznek Semir Osmanagicnak az egész világ számára rendkívüli jelentőséggel bíró erőfeszítéseit. Két orosz régész-akadémikus, Oleg Havroskin és Valerij Cipljakov szintén elismerően nyilatkozott az építményekről.

múlt.kor

Hozzászólás  

#1 TiszaújvárosTóth Imre 2015-05-17 10:06
Érdekesség: Plessa Elek írja nehezen megszerezhető könyvében, hogy egykor itt is volt piramis, például Gyulafehérvár mellett. Kőből készült és felirat is volt rajta. Szerinte Szt. István romboltatta le, 210 000 éves korában, A kövek egy részét elásták, más részükből megépítették az ottani egyházi központot. Hogy honnan veszi az információit, arról nem ír, de a folytatás is érdekes: Az 1700-as években egyre több feliratos kő került elő a föld alól, amelyeket a jezsuiták összegyűjtöttek és vízi úton megpróbálták Bécsbe szállíttatni. Hivatalosan római oltárköveknek minősítették őket. A dereglyék a Maroson úsztak le, majd a Tiszán és Dunán folytatódott volna az útjuk, ha valamelyik torkolatnál el nem süllyedtek volna. Mit ad Isten, két-három éve olvasom, hogy az adott helyen elsüllyedt dereglyéket találtak, amelyek a XVIII. században kerültek a víz alá. Arról is írtak, hogy megkezdik a kutatásukat, de az eredményekről még nem olvastam. :-)

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló