Emlékezzünk rá, hogy az Egyesült Államok őshonos lakosságát nagyrészt kiirtották, az Amerikában élő fehérbőrű emberek kivétel nélkül Európából, többek között hazánkból mentek oda, bár sokan már nem beszélnek magyarul, de akkor is a véreink:
Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.
//József Attila, Hazám c. vers, 4. szakasz//
Milyen körülmények között került sor a Függetlenségi Nyilatkozat aláírására 1776 július 4.-én?
Mik voltak az előzmények, kitől és miért akartak az ott élők függetlenedni?
A 18. század vége felé a gyarmati Amerika a politikai zavargások és a cenzúra melegágya volt. A brit korona vasököllel irányította az Egyesült Gyarmatokat. Mint egy rosszindulatú iskolamester, aki a szabadgondolkodású diákok egy csoportja fölött próbál uralkodni, óriási buzgalommal ellenőrizte az információk terjesztését birodalma egész területén. Fő célja a lázadás vagy a másként gondolkodás magvainak elpusztítása volt, még mielőtt azok valaha is csírázni kezdtek volna. Hasonlóan elnyomták a népet, mint a Habsburgok magyarországi diktatúrája idején, amikor titkosrendőrök hada szimatolta, hogy a rebellis magyarok miként akarhatják lerázni magukról a reájuk vetett igát, és a vele járó sarcokat.
A britek hatalma az amerikai gyarmatok felett félelmetes és mindenre kiterjedő volt. A nyomdászoknak és kiadóknak engedélyt kellett szerezniük a kormánytól ahhoz, hogy legálisan terjeszthessék műveiket. Az 1710. évi postatörvény lehetővé tette a kormány számára, hogy a feladóra és a címzettre való tekintet nélkül, tetszés szerint átvizsgálhasson minden levelezést. A kémek és besúgók hálózata pedig a legapróbb szembeszegülés legkisebb jelét is továbbította brit uraiknak, ami rendszeresen azt eredményezte, hogy az állam ellenségének vélt embereket rövid úton kivégezték.
Tudjuk, hogy egyetlen uralom sem tart örökké, még ha elképesztően masszívnak látszik is némelyik. A brit gyarmati uralom megszűnésének egyik fő oka egy Thomas Paine nevű ember volt, aki 1737-ben született Angliában, és csaknem négy évtizeddel később vándorolt az amerikai gyarmatokra. Érkezése egybeesett a gyarmatosítók és a brit kormány közötti növekvő feszültséggel.
Pain úgy hitte, hogy Amerikának meg kell szabadulnia a brit eszméktől, adóktól és drákói uralomtól, ezért titokban elkezdte kiadni a "Józan ész" című pamfletjét (szamizdat). A forradalmi eszmefuttatásokkal és a másként gondolkodás parazsával teli írás azt szorgalmazta, hogy a tizenhárom gyarmat népe a függetlenség érdekében hagyja el a brit uralmat. Paine közleményéből hónapokon belül több mint 100 000 példányt került közkézre. Ez megdöbbentő teljesítmény, tekintve, hogy a gyarmatok teljes lakossága akkoriban mindössze 2,5 millió fő volt, akiknek egyharmada vagy fele valószínűleg írástudatlan volt.
Alig fél évvel a Józan Ész (Common Sense) első kiadása után, 1776. július 4-én az Amerikai Egyesült Államok elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától.
Ez egy forradalom által létrehozott nemzet volt. Ez csak azért vált lehetővé, mert a polgárok a kormány megtorlásától való félelem nélkül oszthatták meg egymással gondolataikat. Uraink, globalista uralkodóink tanultak a hibáikból, és levonták a következtetéseket. Jó lenne, ha mi is tanulnánk a történelemből és megértenénk: egyetlen gondolat, ha tiszta formában el tud jutni sok emberhez, rendszereket képes lebontani.
Annak érdekében, hogy a tömegek ne tudjanak kitörni többé a rabszolga-sorból, a mai világban elképesztő méretű tudatformálás van jelen, az életünk minden területén. A "magyar" rádióadók még véletlenül sem játszanak le egy számot a Kárpátia együttestől, hiába ők a legnépszerűbb magyar zenekar. Az Akadémia szerint Petőfi nő volt, és újratemetésére csak nehezen, a legnagyobb titokban kerülhetett sor, nulla tájékoztatás mellett. Ha a képviselők egyike magyar népviseletben ment be a Parlamentbe, másnap tele volt a bulvársajtó azzal, hogy "G. Nagyné Maczó Ágnes tulipános ládának öltözött". A hatalom minden erővel az összefogás, a nemzeti erők ellen van, mert szereti a zsírosbödönt és nem akarja elveszíteni.
A levelezésünket, legyen az papír alapú vagy elektronikus, a kommunikációt totális ellenőrzés alatt tartják. A "magyar" kormány megvásárolta a Pegasus programot, amivel bármely mobiltelefon lehallgatható. Miért van erre szükség? Erre szokta mondani az egyszeri TV-néző polgár, hogy "nem kell aggódnia annak, akinek nincs mit rejtegetnie." Nos, nem értünk vele egyet.
A magánélet alapvető emberi jog. A kormányoknak bizonyos mértékig felelősséget kell vállalniuk a biztonságunkért, de ez nem jelenti azt, hogy a "biztonság" nevében minden üzenetünkhöz, fényképünkhöz, gondolatunkhoz vagy online beszélgetésünkhöz hozzá kellene férniük. Ennek ellenére, a kormányok totális ellenőrzésre törekednek (a saját uralmuk védelmében!!) amelyet még tovább akarnak fokozni, a mesterséges, és általában a globalista háttér erők által megszervezett eseményekre hivatkozással, mint pl. a szeptember 11-ei "merényletek" vagy kovid "világjárvány"
Az olyan emberek, mint Assange, Ellsberg, Snowden megmutatták nekünk, hogy annak ellenére, hogy a fejlett társadalmak többségében törvények tiltják a kormányoknak, hogy tömegesen kémkedjenek polgáraik után, mégis megteszik.
Kizárólag tőlünk, emberektől függ, hogy Július 4. egyszeri alkalom volt a történelemben, vagy megteremtjük az esélyét, hogy megismétlődjön. Tőlünk függ, hogy kényelemszeretetből lemondunk-e emberi jogainkról, és Windows 11-es operációs rendszert, lehallgatható mobiltelefonokat használunk, és QR-kódos vagy más, nem készpénzes fizetési módokat részesítünk előnyben.