- hangsúlyozta Mika János éghajlatkutató az Indiában áldozatokat szedő hőhullámot, a Dél-Európát elért vízhiányt, és a Kanadát jellemző vízválságot kommentálva.

"A most tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségek kialakulása beleillik ugyan az éghajlatváltozási tendenciába, de nem biztos, hogy közvetlen következménye annak" - mondta az InfoRádiónak az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

Mika János ugyanakkor úgy véli: a klímaváltozásból közvetlenül következhet, hogy nőtt az ilyen események gyakorisága és erőssége. Emiatt módosulnia kell szélsőségekről alkotott fogalmunknak, és alkalmazkodnunk kell a megváltozó éghajlathoz - tette hozzá az éghajlatkutató.

Egyes területeken, például Spanyolország északkeleti tartományában, Katalóniában az utóbbi száz év legsúlyosabb aszálya pusztít, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következő évek is ennyire kritikusak lesznek. Ám az, hogy sok ehhez hasonló jelenségről hallani, utalhat arra, hogy ez a melegedési folyamat következménye - magyarázta az OMSZ munkatársa.

Mika János hozzáfűzte: az északi félgömb 45-45. szélességi körétől a mindennapos esők övéig húzódó területén egyre nagyobb a szárazság: egyre kevesebb a csapadék, ugyanakkor egyre magasabb a hőmérséklet, ez pedig ökológiai szempontból egyáltalán nem optimális.

Hanganyag: Torda Júlia

Forrás: inforadio.hu