Nimród-Egyiptom-Pálosok-Hunyadi-Árpád: TAGADHATATLAN a kapcsolat, elhallgatott sokkoló múlt!
A Sárkány udvar először Egyiptomban alakult meg.
A „Sárkány Udvar”, alapítása Anchfu-honszu papherceg nevéhez fűződik (i. e. 2170 körül), és később Nefruszobek (uralk. 1787 k.), XII. dinasztiabeli királynő tett hivatalossá; valamint a „Gyógyítók Nagy Fehér Testvérisége”, melynek alapítója Thothmesz fáraó volt a XVIII. dinasztia idején (uralk. 1492–1479).
Alkímiai misztérium iskoláit Héliopolisz központtal Ptah isten papjai működtették. Nevükben a „Fehér” szó a papok fehér ruha viseletére.
Pálosok?
Az ősi sumer-szkíta hit minden szervezett és kötelezettségekkel terhelt „vallásnál” erősebb volt. Nimrud személyéhez kapcsolódott, akit népe isteni eredetűnek, a Világ Világosságának, Enlil fiának tartott.
Úgy hitték, hogy Nimrud lelke az Orionban lakozik, és innen vigyáz, mint az Ég Hűsége Pásztora az ő népére.
Árnyék lelke azonban, mint NIB-ÚR-TA, azaz „másvilágra költözött Párduc Úr”, a „Halottak Országában”, a „földi ügyek” segítője. Mindezt pedig korunk egyik legjelentősebb semitológusa, a sémi hagyományok hiedelmét tanító biblikus, G. S. Langdon is elismeri:
Nimrudot ő is Isten Fiának, EN-LIL-nek nevezi és az összes Nimruddal kapcsolatos nevet visszavezeti a valóban élő királyként uralkodó Nimród-Gilgames uruki királyhoz.
„És azokban a napokban a Khám fia, Khús, a Noé fia, feleséget vett magának idős korában és az szült neki fiút és elnevezték őt Nimródnak, mondván: abban az időben az emberek fiai ismét elkezdtek fellázadni és vétkezni az Isten ellen.
És felnőtt a gyermek és az apja rendkívüli módon szerette őt, mert öreg korának a gyermeke volt.” (Jásár könyve 7:23)
Nimród fellázadt az elnyomó Istenek ellen! Neki volt elég ereje hozzá, hiszen nem teljesen volt ember, hanem több annál.
A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott.
A Targumban olvashatjuk, hogy Nimród egy egyiptomi fáraó apja
Az Árpád ház legelején Nimród király áll.
Első remete szent Pálról is elmondják, hogy ő a nagy magányos, elmegy egy sivatagba, pedig gazdag szülők gyermeke, nemes családból származik.
A pálos rend indulásánál az Árpád-házi királyok mûködtek közre. Pilis teljes terjedelmében az Árpád-házi királyok családi birtoka volt.
A Hunyadi család eredetével kapcsolatosan Fráter Lénárt átfogó kutatásokat végzett a két világháború között. Munkájának eredményét a „Hunyadi magyar származása okleveleken” című könyvben foglalta össze. Fráter Lénárt oklevél- és címerkutatásokra alapozva arra a következtetésre jutott, hogy Hunyadi János Vereb Péter fia, Hunyadi Mátyás, pedig Vereb Péter unokája volt. Miért van ennek a kérdésnek jelentősége?
A Hunyadi család pedig, mint láthattuk, tulajdon képpen a Veréb család.
A kegytemplomban áll ma is Vereb Péter síremléke, a családi címerrel. Fráter Lénárt kutatásait sokáig mellőzte a történettudomány, de a pálos keresztes kő feltárása új megvilágításba helyezi Lénárt testvér megállapításait.
A családi címer és a pálos keresztes kő közötti kapcsolat első pillantásra laikus számára is megállapítható.
A sírkő felirata: Itt nyugszik a rettenthetetlen legyőzhetetlen katonának, Péter mesternek, György fiának, Erdély egykori alvajdájának, e templom alapítójának teste, aki meghalt 1403-ban”.
Mátraverebély-Szentkút a kezdetektől szoros kapcsolatban áll a pálos renddel és a Vereb családdal. Vereb Imre ugyanis már a pálos rend alapításakor csatlakozott az Özséb alapította rendhez és pálos remete lett Szentkúton.
Vélhetően a Vereb-család által felfogadott mesteremberek vájták ki azokat a barlangokat, amelyekben pálos remete-testvérek élték Istennek szentelt életüket. A Hunyadiak és pálosok kapcsolatának gyökerei két évszázadra visszanyúló családi hagyományon alapulnak.
A pálos renddel szoros kapcsolatban álló Vereb család történetének ismeretében nem meglepő, hogy a leszármazott, Hunyadi János, a katona szentek élő mása volt.
Báthory László pálos atya így tanítja szerzetes társait: „Kedveseim, készítsétek fel szíveteket a küzdelemre…
Valóban, mind az országnak, mind az országgal együtt lélegző pálos rendnek fel kellett készülnie arra a halálos küzdelemre, amelynek még napjainkban sincs vége.
Államalapító Árpád fejedelem származásával kapcsolatban a hun-magyar rokonságról fontos megemlékeznünk.
A kérdés felvetődik: rokonságról van szó, vagy egy ugyanazon népről?
Az Árpádház ősének tartja Nimródot a világ első királyát, és egyenes felmenőjének Magyarország első királyát, Atillát. Atilla okleveleiben az alábbi címet használja, saját magát így nevezi meg:
“Atilla, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok, gótok, médek, dánok királya, a földkerekség félelme (féltője) és Isten ostora.”
Nem kizárt azonban, hogy ez az elnevezés már ősidők óta ennek a szent nemzetségnek a neve, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Atilla pajzsát is a koronás Turul díszítette. (K.M.E.)
Forrás: Kimondott Igazságok
Kiemelések és a külalak a MM szerkesztőtől