Egy alkalommal az Internet nagymacskái között kutakodtam. A barlangi oroszlán és a kardfogú tigris érdekelt valamilyen téma miatt a legjobban, ezért ezt a két fajt tanulmányoztam elsősorban. A barlangi oroszlánt vizsgálva teljesen váratlanul ért az a tény, hogy őseink csodálatosan hű, vagyis reális rajzokat alkottak erről a hatalmas nagymacskáról, amely az összes macskafajok közül kétségtelenül a legnagyobb volt. Szerencsére több rajz is fennmaradt, amely rajzok pontosan ábrázolják ennek a hatalmas nagymacskának küllemét, a csontleletek pedig meghatározzák belső felépítését.
Óriási ragadozó volt, a mai oroszlán hímjeinél harmadával nőtt nagyobbra. Európa ura volt, de tudjuk, hogy Európában élt egy másik oroszlán faj is, továbbá legalább egy nagy hópárduc faj, egy archaikus párduc faj, egy modern párduc faj, továbbá a balti tigris, és még sok ragadozó, amelyek a macskák családjába tartoztak. A kardfogú tigrisek szintén ebbe a ragadozó családba sorolhatók be.
Ősapáink sziklarajzain a barlangi oroszlán kitűnően tanulmányozható. Valószínűleg férfiak voltak a vadászok és a festők is, ezért lehet beszélni ősapáink rajzairól, illetve festményeiről. Sűrű, tömött barna, vagy inkább sötétbarna szőrzet fedte. Nem volt sörénye, mint a ma is élő oroszlánnak, amelyet Sárga Oroszlánnak is lehet nevezni, nem teljes pontossággal. Nem volt a farka végén bojt, továbbá nagy volt. A rajzok egy hatalmas sötétbarna színű oroszlánt ábrázolnak, amit James-Henry Rosny Fekete Oroszlánként szerepeltet „A tűz meghódítása” című regényében.
De hiszen ennek a nagymacskának a neve Bar! A barna szín vezetett rá a megoldásra, és az előtanulmányok, mert már nem volt teljesen ismeretlen számomra a Bar szó jelentéstana. Tudtam azt, hogy mi a Bar-Na pontos jelentése. A saját kutatásaim alapján, természetesen. A Bar-Na pontos jelentése Bar-Ház. A Na szót már értettem, íme a Bar szó tulajdonosa a rajzon. A Fekete Oroszlán, amely nagymacska így moroghatott: Barrr, Barrr. Ősünk a hideget is így jelezte, amikor megérkezett a barlangba: Brrr, de hideg van. A Bar tehát összefügghet a Brrr hangadással, ez kétségtelen.
Bar nevű nagymacskánk a jégkorban élt, amikor eléggé hideg volt az északi kontinenseken, emléke és neve összekapcsolódott a jéggel és hideggel. Kipusztulásának ideje Kr. e. 8.000 körüli. Ekkor pusztult ki az utolsó kardfogú tigris, amelyek közül csak a Machairodes nemnek legalább 19 faja élt egykoron. A Bar tehát jégkori szó, Kr.e. 8.000 után nem jöhetett létre, egyszerűen azért, mert ekkor már nem élt a hatalmas Fekete Oroszlán. Ha a kardfogú tigrisek ábrázolásait nézzük, kiderül, ezek a fajok között is sok volt a barna. Talán őseink Barnak nevezték a nagytermetű kardfogú tigris fajokat is, amire minden okuk megvolt.
Bar-Na tehát a Bar-Háza, egy hatalmas oroszlánféle háza. De azt a magyar nyelvből tudjuk, hogy az Oroszlán alapvetően fontos Napjelkép is. A másik oroszlán, a sárga színű, Lán nevet viselt. Így a Láng szó eredetileg Lán-Ga lehetett, vagyis az Oroszlán-Háza. A Láng a Napot övezi körbe, meg a tüzet. A Lán a Nap, a Ga a Háza. Mivel a Lány a Láng szó közvetlen rokona, ezért a Lányok egyrészt Lányzók, vagyis Lángzók, Leányzók, azután nőstény oroszlánok, továbbá hosszú hajúak, mivel a Lan, vagyis a Láng egyben hosszú is. Nézzük meg egy tábortűz lángjait, milyenek. Vagy a lányok haját is megnézhetjük, hogy az bizony milyen szép és hosszú.
A Lán szónak közvetlen változata a Lon és Len. Továbbá a belső magánhangzó diftongusokra, kettős magánhangzókra tagolódhat, mint ezt a Leány, Leányzó mutatja. A magyarból eredő indoeurópai nyelvekben aztán Leon, Lion, Leó és hasonló formákat vehet fel. Jolán nevünk Jó-Lány értelmű, a Jolanda név pedig Jó-Lán-Da.
Az Oroszlán névben az Orsza-Lán, vagyis az Orcája-Oroszlán jelentés ismerhető fel.
Barlang szavunkat értelmezve azt láthatjuk, hogy a Bar a Fekete Oroszlán neve, a Lan a Sárga Oroszlán neve, a Ga pedig a Ház neve, ez G alakra rövidült a szóban. Kétségtelenül jégkorszaki szóösszetétel. Ezekben a barlangokban élt a két oroszlán faj, továbbá több más ragadozó faj, mint a barlangi medve és barlangi hiéna, és őseink is.
Kazinczy Ferenc és a XIX. századi kutatók vették először észre, hogy a magyar nyelvben léteznek olyan fontos alapszavak, amelyek száma egyrészt igen nagy, másrészt e szavaknak a jelentése igen szétterjedt, némelyik hatalmas szóbokrot hozott létre. Az egyik ilyen alapszó a Bar, amelynek pontos jelentését sajnálatosan nem sikerült teljesen feltárni. A Bar jelentését a magyar néptudat elfelejtette, a kutatók sem tudták közelebbről meghatározni, de a szó hangalakja, formája meglehetősen mélyen beásta magát a magyar nyelv mélyrétegeibe, mint annyi sok más hasonlóan ősi testvére.
A Bar szó újbóli felderítése, értelmének felszínre hozása nem tűnt lehetetlen feladatnak. Kazinczy Ferenc és társai egyszerűen nem lehettek képesek a Bar alapjelentésének megtalálására, mert nem ismerték az ó-kőkori barlangrajzokat és nem láttak Fekete Oroszlánt. A mai közvélemény, ha szabad ilyesmiről beszélni, mint közvélemény, úgy tudja, hogy kutatóinknak végül nem sikerült a Bar szó jelentését megállapítani.
Különös jelenségnek tudható be, hogy közel 200 év óta a Bar szó eredetére senki sem próbált elméletet kidolgozni. Úgy tűnik, a magyarokat nem érdekli legnagyobb kincsük, a nyelvük eredete, és nyelvi síkon sem akarnak kapcsolatot teremteni őseikkel.
Eléggé közismert a Rovar szó kialakulása. Jelentős költőink és nyelvújítóink felismerték, hogy sok fontos állat nevében jelen van a Bar szó, vagy valamilyen közeli formája. Ilyen név a Bárány, a Barom, a Birka, a Berbécs, a Borz, esetleg a Barna szóval jellemzett Medve, a Borjú és mások.
Amikor a rovarok zoológiailag felismert osztályát akarták megnevezni, amihez nem tartották elegendőnek a Hatlábúak (Hexapoda) nevet, elővették a régi magyar Bar nevet, aminek elsősorban Állat és Bőr jelentést tulajdonítottak. De, mivel a rovarok teste ízekből épül fel, szelvényekből, ezért elővették a Ró, Rov, Rovátkol, Rovátkolt kifejezést, és egybeötvözték a Barom szóval. Így képződött a ’Rovátkolt Barom’ kifejezés, amit ’Rov-Bar’ alakra rövidítettek. Ez a Rovbar a nyelvhasználat folyamán Rovar alakot vett fel. Akár úgy, hogy a B hang kiesett, vagy akár úgy, hogy a B hang V hanggá vált a nyelvhasználat során, és a két V-ből egy V maradt. Rovar szavunk tehát így alakult ki.
A Bar, mint Oroszlán és Nap egyértelműen lehet Gyerek is. Ez az ősi látásmód a magyar nyelvből szűrhető ki. Minden gyerek a magyar tudatban Nap és Csillag. Ez az általános szabály szintén jégkori eredetű. Azok a nyelvek, amelyekben ezt az általános magyar szabályt felfedezzük, minden kétségen felül magyar eredetű nyelvek. Ilyen pl. az angol, a héber, a latin, az orosz és több más nyelv.
Azután a Bar, mint Nap az égen száll a magasban. A Bar szóra ezek a jelentések is rárakódtak. Mivel a Bőr is a test Felső, Magas, Külső része, ezért a Bar szóval jelentéstanilag és alakilag is közel állhat.
A szó jelentései mellett több alaki változata is kialakult. Valójában egy szócsoportról van szó, amelynek tagjai egymással közeli rokonok. A Bar, Ber, Bir, Par, Per, Pir csoportról kell beszélni, amelyek közeli rokonai egymásnak, és más hasonló szóalakoknak.
A Bar szó írott formája legalább a szumer korszakig nyúlik vissza. Mivel a szumerok a magyaroktól származnak, igen fontos a szumer szavak írott megjelenésének ideje. Ugyanis a szumer szavak megjelenése régebbi bármely nyelv írott szavainál, ezért jogosan hivatkozni lehet a szumer megfelelőkre, bizonyítva azt, hogy a kérdéses szavak nem indoeurópai, hamita vagy maláj eredetűek. A szumer Bab-Bar szóban is jelen van a Bar, meg a Barzilluban, és más szavakban is, rokonaival együtt. A szumernél természetesen a magyar nyelv és írás sokkal régebbi, csak az a baj, hogy a nagyon ősi magyar írások értelmezése jelenleg még csak kezdeti lépéseit teszi, Würm-kori, netán Riss-kori szótárunk még nincs.
A Bar B hangja zöngés, a Par P hangja zöngétlen. A két szó igen közel áll egymáshoz. A Par és Per egyértelműen Ház, Birtok jelentést is visel, amit számtalan szóból sikerült kimutatni. A Par „Ház, Birtok” jelentése a Bar szóban is jelen van, amit a Barom szó is igazol. Ennek magyarázata egy kicsit bővebb kifejtést igényel.
A héber nyelvben a Bar Fiú jelentésű. A héber Bar bizony a magyar Bar közvetlen származéka, amit most néhány példával illik illusztrálni.
Barabbás, vagy Barabás neve közismert, mert ezt a nevet viselte az a személy, akit felmentettek a vád alól, Jézust viszont elítélték helyette. Így a név bekerült a történelembe, és több változatban is elterjedtnek mondják, de a Barna, Barnabás, sőt, a Barabás sem egyértelműen a Barabbás változata, hanem régebbi és önálló magyar név. A név helyesen Bar-Abbász, eredetileg. Azt kell tudni, hogy a Közel-Keleten a bronzkorban magyarok laktak, akiknek a nyelve degenerálódott, vagy másképpen fejlődött, és szem nyelvek fejlődtek ki belőle. Jeruzsálemben is az arámi nyelv volt elterjedve, amelynek a régebbi változata magyar nyelv volt, és amiből egy fiatalabb szemita arámi nyelv alakult ki. Minket most Barabbász neve érdekel, aminek a pontos jelentése Abbász-Fia. Vagyis a Bar Fiú értelmű a héber, sémi arámi és más nyelvekben.
Az Abbász értelme Zavarkeltő, Lázongó, Veszekedő, Összeférhetetlen, de valójában Ab-Basz a helyes jelentése. Az Ab Ház, a Basz pedig egy ősi magyar ige. Az Abbasz név alatt egy királyi dinasztiát is ismerünk, ők az Abbaszidák.
Bar-Abbasz tehát a Zavarkeltés-Házának a Fia, ő a hírneves Barabbás. De a Bar, mint Fiú, miért is magyar eredetű? Azért, mert a Bar a Fekete Oroszlán, maga a Nap, és minden fiú a magyaroknál Nap, vagy Csillag, lásd a Napfelmutatás szertartását újszülöttek esetében. A Bar ma is gyakori zsidó névrész, megtartva eredeti és ősi magyar jelentését. A Bar is mérhetetlenül erős magyar-héber kapcsolatoknak a bizonyítéka.
Bar-Kochba szabadsághős nevét így lehet érteni: Kochba-Fia.
Más, többnyire helytelen, értékelések szerint Barabbás arámiul „Az Apa Fia”. Bar a Fia, az Abbás az Apás.
Bárák nevét héberül Villámnak értelmezik. Bár a Nap, Ák a Napból kiszálló csillag. Ezt a képet Villámnak is lehet gondolni.
Barjézus neve Jézus Fia, Barjóna neve Jóna Fia, Bartimeus Timeus Fia értelmű.
Barzilláj héber szó Vasból Való jelentésű. Kétségtelenül a magyar Barzillu, vagyis Bar-Szélű névből ered. Ősi harcosaink gyakran öltöttek páncélt, ami úgy ragyogott a fényben, mint a Nap. A Barszil és a Bercel magyar törzsnevek ebből a fogalmi közegből származnak.
Barnabás a „Vígasztalás Fia”, de lehet a próféciai szó fia, és Nebo Fia is. Nebo a Naphegy magyarul, a ciprusi József levita az apostoloktól kapta a Barnabás nevet. Nabás a Nebo szóval azonosnak látszik, a Bar szót meg már ismerjük.
Barszabbász arámul Szabbász Fia. De ennyi elég egyelőre a héber bizonyítékokból.
Baranya nevünk talán Bar-Anya jelentésű. Ez pedig a Nap-Anya, vagy a Fekete Oroszlánok-Anyja jelentést tartalmazza. A név Barana formában az Eufratesz neve is. A Bar, mint magas, mint a Nap, fogalmából előjön egy újabb értelmezés, a Víz, vagyis Bor fogalma. A Víznek sok neve van, egyike a Bor, aminek Bar változata is létezik. Ezért aztán Bar-Anya lehet Magas-Anya és Víz-Anya is.
Mivel a Bar-Na név alatt elsősorban a Fekete Oroszlánt és a kardfogú tigrist értjük, eltekinthetünk attól, hogy a barna medvét és a barlangi medvét is bevegyük a Bar jelentései közé. Csak a Barna színnév alapján kapta nevét a Barna medve. Mivel a Barna gyakori magyar férfinév is, ezért ezt a nevet az őskorból kell származtatni, jelentéstanilag kifejezetten a Fekete Oroszlán-Házából való férfi jelentéssel. Egyéb levezetései e névnek csak modern hamisítások lehetnek.
Barázda nevünk helyesen így bontandó: Bar-Áz-Da. Da a Földanya ősi magyar neve, az Áz ige, lásd Ázni főnévi igenevet. Az Áz ige összefüggésben van az Ász szóval, aminek Isteni jelentése is van. Az Ázás tehát felülről érkezik, kivéve azokat az eseteket, amikor a kancsó, korsó, serleg, kupa fenekéről lehet elázni. A Bar lehet Magas, Víz, Barna és egyebek. Tehát a Bar-Áz-Da lehet Magaslattal határolt Ázási Da. Aztán lehet Vizes-Ázási-Da, vagyis föld, vízzel öntözött földcsíkok területe. Aztán a Bar Magas jelentése mellett a Hegy is előtűnhet. A Bar-Áz-Da tehát Hegyek-Ázott-Földje is lehet. Bordázott felszín, ahol öntözés zajlik Da anya (Dada) földjén.
Barom szavunkban a Bar Fiú jelentése azt is feltételezi, hogy a gyerekek között a vagyont szét kellett osztani. A Barom nem csupán az állatokat jelentette, hanem a családi vagyont is, amit az apa a fiai között szétosztott. A Barom változata a Barma.
Barát szavunk is kristálytiszta magyar szó. Jelentése Bar-Át, ahol a Bar a férfiakat, a Fekete Oroszlánokat jelenti, az Át pedig az Atya ősi alakja, továbbá Átfogó jelentése is van. Ezért a Bar-Át klasszikusan szép ősi magyar szóösszetétel, eredete valószínűleg tízezer évesnél sokkal régebbi. Abban az időben kizárólag magyarok éltek, utódaink, az indoeurópaiak, hámi-sémik, kaukázusiak és mások még nem léteztek.
Az ind Bharata jelentése Bar-Atyák, illetve Barátok. Kétségtelenül magyar eredetű szóösszetételről van itt is szó. A Mahabharata eposz nevének első része, a Maha a magyar Maga „Nagy, Magas” szóból származik. Ugyan a szumer Mah is hasonló jelentésű, de ne a szumerból vezessük le ezt a szót, hanem a magyarból, amely népnévben is szerepel a Mag, ami Csillag, Nap jelentésű elsődlegesen. Bhar a Bar, Férfi neve, At az Ata, Atya neve, At-A pedig Atyák, vagyis az A a név végén többes számot jelöl.
Mivel a Barátok papi rendeket is alkottak és barna ruhában jártak, ezért a Barát szó jelentésében a barna, fekete is szerepel, mind a mai napig. Arra gondolni, hogy a Barát szóban még a Fekete Oroszlán jelentése is felismerhető ezer évvel ezelőtt, igen merész elképzelés, de nem lehetetlen vállalkozás. Nem lehet tudni, hogy őseink ezer éve tudtak-e a Fekete Oroszlánról és annak Bar nevéről. Bizonyára nem.
A Barátka poszáta, Barát cinke, Barát keselyű és hasonló neveinkben a Barát kifejezetten barna jelentést visel.
Bartatua nevünk helyes olvasata Bart-Atya. Arról van szó, hogy a görögben nincs tiszta U hang és jel, ezért a magyar neveket egyszerűen nem tudták leírni, igen sok esetben. A Bart nem más, mint a Bar alapszó T képzővel való megjelenítése (Pes-T, Sol-T, stb.). Bart-Atya, vagyis Bart-Atua, hatalmas nagy magyar király volt, aki csapást mért a gonosz rabszolgatartókra.
Barátság nevünkben a Bar-Át név a Ság Főség jelentésű szóval egészül ki.
A szláv Braty kétségtelenül a magyar Bar-Át szóból ered, Brat alakon keresztül. A szláv nyelvek 90 %-nál magasabb arányban magyar szókincset tartalmaznak. A Braty is a Báty, Barát változata, ismert a Bratyi magyar szó is, ami talán az oroszból került át az orosz nyelv ősébe, a magyarba, talán nem túl régen. A latin Brutusz név is talán a Barátusz magyar névforma összevonódása. Brutusz elvégre fogadott fia volt Caesárnak, barátja a házának.
Barack szavunk az angolban keresztnév. A Barack névben a Bar a Nap neve, amit sok száz gyümölcsnevünk is bizonyít, nem csupán a magyar nyelvből. Pontosabban nem tudom meghatározni a Bar-Ack nevet, de a Bar-Ac-Ka névformában a Ka elsődlegesen Ház. Bar-Ac-Ka tehát egy olyan gyümölcs, amely Magas, Bar helyzetű, isteni, ez az Ac (Asz), és a Ka lehet kicsinyítés, továbbá Ház. Háza a Bar Asznak. Ezt a gyümölcsöt pár ezer éve nagy mennyiségben termeszthették őseink. A Bar a Nap is, a barack gyümölcstermése pedig hasonlít a Naphoz. Gömbszerű, sárga és narancssárga a színe.
A Barack bőrös gyümölcsféle, az őszibarack bőrét inkább lehúzzuk ma is, mielőtt megesszük a gyümölcshúst. Több fajtája van a baracknak, de a fajtákat is szeretjük.
Baraboly nevünkben a Boly valószínűleg a Nap. A Bara egyik jelentése Acél. De nem értem a növénynevet közelebbről, sajnálatos módon. Nem ismerem a Baraboly növényt. Bőre Bolyhos, ez az értelmezés akár igaz is lehet, de nem adok rá túl sok esélyt, hogy ez az igazság.
Ember szavunk sok kérdésre magyarázatot ad. A szóban két alapszavunk rejtőzködik. Az egyik az Eme, Ama, Umu, Anyát jelentő ősi szócsoport, a másik a Ber szó, aminek a Bar a legközelebbi változata a magyar nyelvben. A magánhangzó harmóniát sokan ismerik, de még senki nem mondta meg, miért alakult ki ez a csodálatos harmónia a magyar nyelvben.
Eme, Ama, Umu tehát Anya értelmű, sok alkalommal a Földanya jelzőjét ismerhetjük meg benne. Számtalan magyar főnév végződik M hangra, ami a helyképzőt igazolja a főnevek végén, hasonlóan a D és T végződésű magyar nevekhez. Ma, Da, Ta a Földanya nevei, de Ta gyakran férfinév is lehetett (Tata). Az ember szó előtagja, az Em, kétségtelenül Anya jelentésű. Még sok példát hozhatnánk, de legyen elég az Em-ik – Szop-ik, Emő, Emese, Emlő, Emelő, Emma, Emmi, és egyebek.
Ber szavunk a Bar egyszerű változata, a magánhangzó harmónia szabályai szerint. A Ber, vagyis a Férj, mindig magasabb a Nőnél, általában. Az emberi fajnál a nők kisebbek, a férfiak nagyobbak, ez a helyzet sok millió év alatt alakult ki. A Ber és Bar tehát Magas, abban az értelemben is, ha egy férjet és egy feleséget egymás mellé állítunk, látható a különbség. Akár százezer évvel ezelőtt is ez volt a helyzet, amikor már a magyarok népe vígan virágzott a Föld bolygó térségein. A Ber és Bar ebben az értelemben is Magas. Az egész Em-Ber szócsoport szélesen szétterjedt utódaink nyelveiben. Az Amber név az angol nyelvterületen dívik, és lányok neve. A Balambér magyar királynévben a Bál és az Am-Bér, Em-Ber értelem rejlik. Bál a Nagy, ezért a Bal-Am-Ber jelentése Nagy-Em-Ber, magyar nyelven.
A Hombre spanyol szó az Ember magyar szó újabb fejleménye. Sok más változata is van, más nyelvekben Ember szavunknak. A Barakk szó igen modern időhöz köthető. A Rak nagyon ősi magyar szó, még az umber nyelvben is megvan.
Bari szavunk a Bárány becézése. A Bar az égi Bárányfelhők nevének az alapja lehet. Őseink nagyon tudatosan és erőteljesen saját magyar világképük és szókincsük alapján nevezték el a környezetük létezőinek neveit. Ezért a Bari, vagyis Bárányka, kétségtelenül magyar eredetű szó. A Bárány két eleme a Bár és az Ány. Az Ány kétségtelenül azonos Án, An ősi istenünkkel, aki az Ég, vagyis a Mennybolt. A Bár, mint Nap egyben Ragyogás is. A Bárány tehát lehet a Mennybolt Napja és a Mennybolt Ragyogása is. A Bárányfelhők fehéren ragyognak az égen. A Möndölöcskék című rendkívüli jelentőségű mesénkben a bárányfelhők valóban az égi bárányokat jelenítik meg. Jézus az Ég-Báránya, vagyis Mennyei Nap.
A Baromfi olyan kisebb termetű lények társasága, amelyek a vagyonhoz tartoznak, tehát a Bar, a Fi „hozományába”. Többnyire tyúkok, kacsák, libák és kisebb termetű állatok adják ki a Barom-Fi fogalmát. A Bar, mint Nap, önmagában is Gyerekünk, akinek kiadjuk a köteles öröklődési részt. Talán a Bar-Om, Bar-Ma utótagja jelenti a helyet, a Barom a fiúnak kiadott vagyon. Egy időben a vagyon legfontosabb részét a nagyállatok tették ki. Emiatt a Barom szó átmehetett a nagyállatok megnevezésére. A Marha jelentése is nagyon hasonló, mivel a Marha is a vagyont jelentette.
A Barka magyar névben a Bar talán a szőrözöttséget is jelenti, a Ka a Ház az ősi magyar nyelvben. Bar-Ka tehát egy erősen Szőrözött-Ház lenne? Nem hinném, ennél gazdagabb jelentést visel a Barka. A Ka lélek is. Talán a Bar-Ka szóban a Lélek is jelen van? Mert a Barka valójában virágzat, amelyből új élet sarjad. Őseink, a szavak segítségével így akarták tudtunkra adni a Barka valódi fontosságát és szerepét? A Barkát sok nyelven hívják cicának, báránykának, mondja Bárczi Géza. Igen, ez a fogalom lehet a Barka mögött. A cica nagyobb társa az oroszlán, a bárányka bőre is gyapjas. A Barka esetleg nyelvújítási szó, ami igaz, vagy nem. Bar-Ka a Nap-Háza, a Nap kétségtelenül a mag, ami a barkában rerjtőzködik. Azért kifogásolható a Barka „Bari, Bari” bárányhívogató szóból való származtatása, mert néhány évszázada, de még húsz éve sem ismerték a magyar szavak jelentéseit, így a Bar-Ka Nap-Háza jelentést sem. Ellenben őseink pár ezer éve biztosan ismerték a magyar nyelvet, tehát a Bar-Ka szót ők alkothatták meg.
A Barkó olyan szöszös, szőrös pofaszőrzet, amely az arc két oldalát díszíti. Nyelvészeink egy része a szlovén Brk „Szakállszőr, Bajusz” szóból származtatja, ami lehetetlen. Ezrével fordítják meg az evolúció útját, ha érdekeik úgy kívánják. A Barkó szóból rövidülhetett a Brk, a magánhangzók kiesése általános nyelvi jelenség. A lényeg az, hogy a Brk értelmetlen hangcsoport. Ha megfelelők vannak még a csehben és kisoroszban, akkor az azt jelenti, hogy ezekbe a nyelvekbe is a magyar nyelvből került át a szó. A Barnak és Kónak van jelentése, de a Brk formának nincs önálló értelme. Ez az erőszakos nyelvészet csapdája. Hatalmas szócsoport terméke a Barbár magyar szó is. Bar a Barlangi Oroszlán, jelképe a Nap, továbbá a gyerekeink. Bar-Bar pedig nem más, mint a Barlangi Oroszlánok-Barlangi Oroszlánja, hatalmas nagy harcosok az ősidőkből. Ezek a harcosok bőrükön bőrt viseltek, mégpedig oroszlánbőrt. Talán ez lett a Fekete Oroszlán kiirtásának oka Európában, majd a Sárga Oroszlán is eltűnt területeinkről. Az Oroszlánok népének Oroszlánjai a magyar harcosok voltak egykoron, mivel Magyar Napot, Mag-Úr, Úr-Mag Oroszlánt jelent. A Bar-Bar egyszerű változata a Ber-Ber, jelentésük azonos. Itt is egy kapcsolat Észak-Afrikával.
A görögök, mint szinte mindent, a Barbar szót is elszúrták. Mert nem Bla-Bla a jelentése, vagyis, hogy a barbárok szavát a görög nem érti. A Barbar egyszerűen az Oroszlánok-Oroszlánja, lehetőleg a barlangi oroszlánt értve a Bar alatt. Kinek ne tetszett volna, ha értette a Barbár szót, ha őt barbárnak nevezték? Oroszlánok Oroszlánja, Napok Napja, Ifjak Ifja, gyönyörű jelentések. Mindenki igyekezett kiérdemelni ezt a dicső jelzőt.
Barbara nevünk a barbár szó női változata. Bars nevünk a Fekete Oroszlán jégkori nevéből ered. Mivel a török nyelv csak 1.600 éves nagyjából, ők a Bars és Pars nevet nem alkothatták meg. Amikor a Fekete Oroszlán kihalt, úgy látszik, neve átment a Fekete Párducra. Mert a Barsz török név állítólag Párduc értelmű. Kétségtelenül a Barsz a magyar Barosz, Baros névből jött létre, aminek rokona a Párduc, Pardus és Párthus. Ezért a hun Oibarsz, Aibarsz királynevet kétségtelenül magyar nyelvűnek kell tartani. A Baros, Baross név is magyar eredetű, örökölte a cseh nyelv is. Az Aibarsz nevet Hold-Párducnak értelmezni a tökéletes dilettantizmus mintapéldája. Az Ai, Aj magyarul Száj, a Bars, Barsz Oroszlán vagy Nap. Ajbarsz a Napkirály szólója volt, ajka, vagy az Oroszlán Szája. Több értelmet is kihámozhatunk vezérnevünkből, de a Holdpárduc egyszerűen képtelenség. A hunok, vagyis a csapásmérő magyarok, ilyen neveket nem adtak vezéreiknek, de a Nap Szája, aki a parancsokat kihirdeti, vagy az Oroszlán Szája, csapásmérő hadparancsnok, ilyen neveket sokat is adtak.
Bars megye neve lehet Hegyes értelmű is, mert a Bar mindig Férfi volt egykoron, és a férfiak mindig Hegyesek. Bars megye tényleg hegyek területén fekszik. A Felvidéken sok ezer év óta magyarok éltek, mostanában szivárogtak be a területre szlávok, szlovák név alatt. Bars megye neve eredhet sok ezer évvel jelen korunk előttről.
A Barsz tigris is, ami arra utal, hogy a Bar név alatt tényleg értettük a Kardfogú Tigriseket is, amíg ezek a nagymacskák éltek (Kr.e. 8.000). Ha a Barsz a Borzadály előtagja, akkor a Borzadály a Barsszal való találkozást írja le. Magyarul, nem törökül.
A Barangol szóban a Bar a Nap, az An az Ég, Mennybolt, a Gol valamiféle öböl, vagy nagy terület, esetleg a Gol a Gyal(og) megjelenése, vagy a Gál – Nagy változata. Kétségtelenül nagyon érdekes szó, mert a Ba-Ran-Gol forma is rejtélyes jelentéseket tartalmaz.
Bárca szavunk eredete ismeretlen. Valamilyen pecsét, bőrre nyomott engedély lehetett. Talán a Bár, vagyis a Naporoszlán Szája a Bár-Ca (Bár-Sza) eredetileg. Aki felmutatta a Bársza – Bárca nevű iratot, az a magyar birodalmon belül utazhatott, szabadon mozoghatott. Így a Bárczi családnév szabad oroszlánokat, vagyis magyarokat jelent. A Bárca kapcsolódhat a Bár Nap jelentéséhez is. A kivilágított helyek éjszaka viselhették ezt a szót, a Bárca meg jelenthetett Bárocskát, olyan lány személyét, aki a bárban próbált megélni. A Bárca olyan jegy, ami a munka elvégzését igazolta, ezért a Bár Szája jelentés mégiscsak valószínű.
Bárd szavunk ismét nagyon régi lehet, tízezer évesnél régebbi korból ered. A Bárdok a műveltség bajnokai, dalnokok, a történelem őrizői. A Bárd jelentése Fekete Oroszlánocska, mert a szóban a D speciális magyar kicsinyítő képző. Bar-Du tkp. Ember-Nap, akik a napvallást hirdették az Óvilágban.
Bárdolatlan az a személy, aki nem művelt. Nem érti, mit mondanak a bárdok. Ez a fontos szavunk azt igazolja, hogy a bárdok nem kelta, hanem magyar dalnokok voltak eredetileg. Az is igaz, hogy a kelták a magyarok közvetlen rokonai, nyelvük biztosan a magyarból ered. A Bárd szó jellegzetesen magyar szerkezetű.
Bárd fegyverünk a Fekete Oroszlán harcosokat jeleníti meg. A magyar Bárd fegyver vágó éle napívet mutat. Félelmetes fegyver volt, a magyar harcosok kedvelt támadó fegyvere. Az Ala-Bárd jelentése A-La-Bárd, vagyis Magas-Helyű-Bárd. Ajtónállók viselték elsősorban, akik az ajtókat őrizték a palotákban. Az Alabárd nem volt jó harci fegyver, ezért sosem viseltek nagy seregtestek alabárdokat. A német Barda, francia Barde kétségtelenül a magyar Bárd változatai. A Bárd fegyver biztosan régebbi ötezer évesnél, kezdetben a vágó él felépítése a B betűre hasonlított, a Bárd tehát lehet a Béta jel őse.
Báró szavunk kétségtelenül magyar eredetű. Ne feledjük, alig 2-3.000 éve még magyarok és közvetlen rokonaink, a kelták birtokolták Európa területének nagy részét. A Báró szó Bár és Ó elemekre bontandó. A Bár a Fekete Oroszlán, vagyis Nap, továbbá Magas és Kiemelkedő, Hegy. Az Ó jelentése Úr, de a Bar-On szóban az On szintén Úr, lásd Ónd vezérnevünket, amely az An és Án (Heliopolisz) neveinkkel is rokon. A latin Baro – Főúr az etruszk, vagy más itáliai magyar nyelvből kerülhetett a latinba.
Bár szavunk Nyugaton maradt meg, fényes mulatók neve, ahol éjszaka is égett a lámpa, vagy fáklya. Nem tudni, hány ezer éves, de az biztos, hogy a Bar Nap jelentésével függ össze. A Bárszekrény lakásba való bútorzat.
Másik Bár szavunk a Bátor, pl. Ámbátor, rövidülése. A Bárha, Bárcsak, Bárhol, Bárki, Bármely, Bármi, Bármikor, Bármeddig, stb. összetételekből világosan kitetszik, hogy ezekben a szavakban a Bár az Embert jelöli.
Bárgyú szavunk jelentése ismét elképesztő tartalommal bír. El kell ismerni, nehéz a szó megfejtése, mert a Gyú egy meglehetősen régi, szinte egészen biztosan jégkorszaki ige, tehát tízezer évesnél biztosan régebbi. A Bár is régi, tehát a két szó mai jelentésével együtt szinte megoldhatatlan feladatot jelent a megfejtőknek. Összevetették némelyek a Borjúval, de az összevetés nem helyes. Arról van szó tehát, hogy az a személy Bárgyú, aki a Bárból, a Napból akar Gyújtani tüzet. A szó feltételezi a Napból való tűzgyújtás gyakorlatát, annak túlhaladottságát, valamint azt, hogy jobb tűzcsiholó eszközeik vannak azoknak, akik a Bárgyú embereket leszólják. A kova pillanatok alatt tüzet gyújthat.
Bárka szavunk létezik a magyarban is, és az egyiptomiban is, azonos jelentéssel. Ha a Bár a Nap, akkor a Bár-Ka a Nap-Háza. Ha a Bár a Bor változata, akkor a Bár-Ka jelentése Vízen lévő Ház. A Bárkák inkább egyfajta napkirályok utazó eszközei voltak eredetileg, itt Európában, ahonnan az egyiptomi kultúra is ered. A latin Barca is ugyanaz, továbbá nyugati vándorszó, de kétségtelen a magyar eredete.
Bárzsing szavunk a Nyelőcső másik neve. Eredete ismeretlen. Esetleg a Gyomorra is érthető a név. A Zsing adhatja a megoldáshoz a kulcsot, ami lehet Sing, Sineg, Csing, Qing is. Nincs jó tipp a szó megoldásához. Másik jelentése: disznó vagy marha belének belső oldalán lévő zsíros, nyúlós réteg. Azonban a Pharing latin szó szintén Nyelőcső, alakilag és jelentéstanilag közeli rokona a Bárzsing magyar szónak.
Barkács jelentése Ezermester, eredete ismeretlen, származéka Barkácsol. A szóban világos az Ács, ami a mai jelentést is megmagyarázza. Bark-Ács lenne tehát a megoldás? A Bark egy olyan Bar, vagyis férfi, aki Nap, vagyis fényes az elméje, nagyon jóeszű. De nem napkirály, ezért kapja a kicsinyítést, így alakul ki a Bark, aki aztán Ácsol, mindenféle dolgokat feltalál, vagyis ezermester. Ez a levezetés lehet megoldás is, de a Bar-Kács forma sem elhanyagolható. Ez Nap-Háza értelmű, lásd még ide Mun-Kács – Mennyei-Ház.
Bársonynak nevezzük azt a szövetfélét, amelynek legalább egyik oldala bordázott és selymes tapintású. Közvetlen változata a Berzseny (Berseny), Börzsöny, Bercsény, ezért törökféle szó nem lehet, továbbá egy hatalmas magyar szórendszerbe illeszkedik. A Bár szó a Magas jelentéséből adódóan a kiemelkedő dombot, vagy hegyvonulatot jelenti, ami a szövet jellemzője. A Sony második szótag jelentése Nap, ami a simogató, selymes érzést nevezi meg magyar nyelven. Bársonyvirágnak is nevezzük a Büdöskét, amelynek szép barnássárga virága van.
Baráber szavunk otthontalan, idegenből jött munkást jelent. A szóban a Ber Férfi, de a Bar is lehet Férfi. Egy Bar-Áb-Er formájú felbontásban a Bar jelenthet Napot, Hegyet, Urat, az Áb Ház, az Er Férfi.
Bariton szavunk latin eredetű, mégis vizsgálat alá vehetjük, mert a latin magyar eredetű. A Bar Férfi, a Ton Hang, a bariton közepes mélységű férfihang. A Ton olyan áradó énekhang, amely Folyik, mint a Víz, ezért a magyar Ton – Tó rendszer azonosnak vehető a latin Ton szóval. Azután a Ton, mint Hang, kapcsolódik Istenhez, pontosabban Ten szavunkhoz, amelynek sok változata van.
A Barikád nem magyar szó, csak az elemei. A Bar itt Hegy, a Kád Ház, utcakövekből, egyebekből emelt védelmi vonal.
Nem magyar a Barrakuda hal neve sem, amely talán Bar-Ra-Ku-Da felbontású lehet. A Ku Száj, a Da Hely, a Bar talán a hegyes fogakat jelenti, a Ra meg lény.
A Bárium modern szó, ezüstfehér, lágy fém neve.
Barkó népcsoportunk a palócok közé tartozik. Bar-Kó jelentése talán Hegyi-Ház, ők a gömöri palócok.
Barométer szavunk is modern, légnyomást mérő szerkezetet jelent.
A szumer nyelvben szintén döntő fontosságú bizonyítékokra ismerhetünk Bar szavunkkal kapcsolatban. Ugyanis a Bar szumerul Ragyogó, amint ezt megállapították a kitűnő nyelvészek. Mivel a magyar Bar a Fekete Oroszlán, aminek a jelképe a Nap, teljesen világos, hogy a szumer Bar – Ragyogó szó kizárólag a magyarból mehetett át a szumerba. A héber Bar – Fiú szintén a Nap fogalmából ered, ami szintén kizárólag csak a magyarból mehetett át a héberbe, illetve arámba. A Bar Labatnál Magas.
Arra kell gondolni, hogy a magyar, továbbá a szumer, arám és héber jelentések teljes mértékben megalapozzák a Bar jelentéseit. Mivel Bar, vagyis Fekete Oroszlán, a jégkorszak ragadozója volt, a szumer, arám és héber nyelvekben nem képződhetett a szó, hanem kizárólag csak a magyarban. A barlangi oroszlán elterjedési területe a jégmezők peremvidékeihez köthető, Európához, ahol a magyar nyelvű törzsek jelentős része is élt. A szumer, arám és héber ősök természetesen érkezhettek Európából is, a magyarokból kivált csoportok tagjaiként.
A Barzillu szumer szóban a Bar-Zil-Lu elemeket ismerhetjük fel. A Lu Ember, a Zil Csillogó, a Bar a Harcos, Oroszlán, Nap. Bronzpáncélt viseltek, ami a Nap fényében erősen ragyogott. A héber Barzilláj – Vasból Való – kétségtelenül a szumer Barzillu származéka, de már vaspáncélt nevez meg jelentéstanilag a régebbi bronzpáncél helyett. Maga a Bronz szó is ebbe a szócsoportba tartozik, a Bronzból ered a szumer Barzillu és a héber Barzilláj. Mivel a bronzot a Kárpát-medencében fedezték fel, a szó elterjedése is innen történhetett.
A Babbar jelentése Fehér. Bab-Bar a helyes felbontás, a Baba mindig fehér, a Bab lehet fehér és tarka, itt a fehér jelentés kerül előnybe. A Bar Ragyogás, ezért a Baba (Bab) Ragyogása kétségtelenül Fehér. Mivel a Babbart összevetik a Bíbor szóval is, el lehet gondolkozni azon, vajon helyes-e a nyelvészek eljárása. A Bi-Bor Piros-Bor, illetve olyan bor, amelyet isznak. De a Bi Élet és Kettő is. A Bíbor valamilyen dolog felső részének a ragyogása, ezért lehet bíborfehér, bíborkék, bíborzöld, de vörös is, ezért a bíbor színt gyakran vörösnek értelmezik, eléggé helytelenül.
Földrajzi neveinkben is gyakori a Bar. Barabás, Kerka-Barabás, Barabás-Szeg neveinkben a Barabás esetleg így értelmezhető: Bara-Bás. A Bara családnév lehet Acél, amint ezt Barabási László állítja. A Bás a Bács változata, voltaképpen a Nap neve, a tő a Bá, gyakori mai alakja a Bácsi. Az arám levezetés helytelen, mert az arám a magyarból keletkezett, ezért csak a magyarból mehetett a szó az arámba.
Barcs városunk neve rendkívül egyszerűen értelmezhető. A Bar eddigi jelentéseit már pontosan értjük, a „Cs” a szó végén kicsinyítő képző. Ezért a jelentés Oroszlánocska, Napocska, Férfiacska, vagy egyszerűen Váracs.
Baracs és Kun-Baracs nevében a Bar hasonló jelentésű az eddigiekhez. A Baracs a Váracs szónak is a rokona. Baracska és Nagy-Baracska lehet Váracska, de a Ka a név végén lehet Ház is, ezért Baracs-Ka Váracs-Ház.
Baradla klasszikus szépségű magyar név. Azt eldönteni, hogy személynévből keletkezett-e a településnév, vagy a településnévből keletkezett-e a családnév, eléggé nehéz. Ha biztosan ismerjük a település névadóját, akkor kétségtelen, hogy a személynévből, egykori vezér nevéből keletkezett a település neve. Ha ilyen nevet nem ismerünk, akkor a név más jelentést is viselhet. Bar-Ad-La nevében a Bar a Fekete Oroszlán, az Ad ige és Atya, lásd a szumer Ad, Ada, Adda Ata, Atya jelentésű szavainkat, innen az Adam, Ádám is, a La pedig a Hely. A név jégkori, mert arról beszél, hogy a térségben Fekete Oroszlánok éltek. Fekete Oroszlán Atyák Lakhelye a település. A közelben valóban hatalmas barlang bejárata nyílik, a barlangban emberek és barlangi oroszlánok is élhettek. A szlovák Bradlo Kőszál, Magas szikla jelentésben már halvány szikrája sincs az őskornak és a szakralitásnak. Csak a magyar nevet zsugorították össze, nem ismerve a magyar név igazi jelentését. Nagyjából így alakultak ki a szláv nyelvek a magyar nyelvből.
Torna-Barakony neve Borokun volt régebben. A Kun a Nap neve, a Kün, Ken, Kin változata, mind magyar szóalak. A Bara lehet Vas, de inkább itt Fekete Oroszlán. A név tehát a Fekete Oroszlán – Nap jelentést tartalmazza.
Bár nevű falunk neve egyszerűen Nap. A Bor-Kalán nemzetség nevéből eredeztetik, amire nincs semmilyen bizonyíték. A Bor szóra majd vissza kell térni. Kis-Bár-Apáti nevében is a Bár Nap. Ellenben Bárd-Udvarnok egyszerűen Nap-Udvarnok jelentésű.
Báránd nevünkben a D a név végén helyképző és kicsinyítő értelmű, jellegzetes magyar nyelvű jelenség. Bár-Án tkp. Nap-Égi, Mennyei-Nap, amit a D-vel kicsinyítünk a szó végén. Mennyei-Napocska a név értelme. A Bárán a Bárány régebbi alakja. Megjegyzendő, hogy a Bá-Rán-D még érdekesebb jelentést tartalmaz, mert a Rán a Csillagos Égbolt neve. Barbacs szavunk nem Berbécs, nem is szláv. Egyszerűen a Bar a Fekete Oroszlán, a Nap, a Harcos Férfi neve, a Bacs pedig Bács, ami magyar eredetű, és jelentése Tökéletes, Hiánytalan. Bar-Bacs ezért a Tökéletes-Nap települése.
Barca nevünk egyszerűen Oroszlánocska vagy Napocska jelentésű, tipikus magyar névszerkezet. A csoportba tartozik Barcika, Bárca, Barcaság, Nagy-Barca, Kis-Barca és talán más rokon nevek. Barca-Ság tehát nem más, mint a Napocska, a Barca által uralt terület, mivel a Ság Főség jelentésű. Barcika nevében lehet kétszeres kicsinyítés is, ami nem valószínű, de nem zárható ki. Bar-Ci-Ka lehet Nap-Csúcs-Háza is, de lehet a Napocska-Háza is. Barca és a Bárca településnév valószínűleg azonos.
Barla-Hida nevében a Bar a Nap, a La a Hely, ezért Bar-La a Nap(oroszlán)-Helye, a Nap-Laka. Gyönyörű magyar név. A Híd elsődlegesen Magas, ebből a Fej és a Híd, amely magas helyzetben vezet át pl. két part között.
Bárna neve csodálatos tökéletességgel őrzi a Nap-Háza jelentést. Megfelel a Bar-Na, vagyis a Fekete Oroszlán – Háza jelentésnek is. A szerb és horvát Bara – Mocsár, Mocsolya szóba sem jöhet a név értelmezésénél. Mellesleg a Bar-A esetleg Bor-Víz lehet, eredeti magyar nyelven.
Bártfa városunk neve nem a Bárd változata, hanem a Bár, mint Nap, kap egy helyképzőt, a Ta elemet, ami gyakran rövidül T alakra. Ez a Pes-T, Sol-T típusú névadás, aminek a megfelelője a Bár-T is. Bárt jelentése tehát a Nap-Helye, a Nap-Földje. A Bárdfa változat nem lehetetlen, mert azonos a Bárt és Bárd forma jelentése.
Bartina egy szőlőhegy Szekszárdon. Nevében a Bar-Ti-Na elemek ismerhetők fel. Szó szerint Oroszlán-Élet-Háza a jelentése. Ide járhattak a barna oroszlánok, vagyis a férfiak tintázni a hegyre. Klasszikus szépségű magyar névadást láthatunk. Ezen a szőlőhegyen akár még mulatságok is lehettek, tehát nem átlagos szőlőhegyről van itt szó. A Bar rokona a Bor, ami miatt akár a Bor-Élet-Háza is lehet a név értelme.
Barót nevünkben a Bar Hegy és Nap, az Ót az Atya régi formája. A Baróti-hegység és Barót városka nevében a Bar kétségtelenül a Napot jelenti.
Barnag városnevünk az Oroszlán-Emberek Nagy települését jelenti. Régebben a Barlag név alatt ismerték a városkát. Bar-Lag jelentése Nap-Laka, Férfiak-Laka, Magas-Lak, vagy más értelmű Lak, ami a Bar szóból ered. Megjegyzendő a Lag tiszta előfordulása, ami szumerokra utal, akik több hullámban visszatértek hozzánk az idők folyamán. A magyar Lak, Lakás azonos a szumer Lag, Lagásh szóval, amit a Bar-Lag településnevünk is bizonyít.
Néhány távoli településnév is feltűnően magyar jellegű és eredetű.
Barnaul orosz városnév a Barnaulka folyónévvel hozható kapcsolatba. Mindkét név magyar, nem ket és nem török nyelvű. Bar-Na a Fekete Oroszlán – Háza. Átvitt értelemben a Nap-Háza. Az Ul klasszikus magyar szó, Fiú az értelme, amit némelykor Fénynek mondanak. Bar-Na-Ul tehát nem a Barna-Fia, hanem a Nap-Házának-Fia, amit a hunok, illetve a hun-magyarokból keletkező szlávok adhattak a városnak, illetve folyónak. A ket értelmezés szerint a Barnaulka Farkasfolyó, amit kizártnak kell tartani, mivel ez az értelmezés típus alig pár száz éves. Településnevet ilyen értelmezéssel nem neveztek el az ősök.
Barcelona nevét a magyar eredetű katalánok adták, a névnek semmi köze a Bárka, latinosan Barca, szóhoz. Hamilcar Barcas nevéhez sem, a Barcas Villámot jelentene pun nyelven, amit erősen kifogásolni kell, mert Bar-Kasz a Nap-Háza, vagy Fia- a Kasszitáknak. A Barkasz család a kivándorlók közül egy magyar család, arám család, ha így jobban érthető, akik jelentős szerepet vittek Karthágó életében. Bar a Nap, a Lona ismét Oroszlán, és Ló-Na Nagy-Ház, Fényes-Ház. A város nevében a Bar Naporoszlán az alap, a latin Barcino lehet Nap-Király is (Bar-Kin-O).
Még a spanyol Barbados nevet nézzük meg egy pillanatra. Bar a Nap, Bad a Víz, a sziget neve tehát magyar jellegű, és a Nap-Fürdőhelye a jelentése. Természetesen spanyolul, de a spanyolból is néha tisztán előjönnek a régi magyar szavak.
A továbbiakban a Bar közvetlen rokonai közül megnézünk néhányat.
A Bur csoportja.
Bura nevünk rejtélyes. Az Ég Burája, vagy a Teremtő Burája a mennyboltra utal, az ég egyik régi nevét jelenti. Összetett szó, mint a Bar is. Talán a Bu-Ra a helyes megoldás, a Ra a Napisten, a Bu pedig az a hely, ahol a Napisten jár, vagyis az Ég. Van a Bu szónak Fej jelentése is, a Bú pedig Fekete értelmű, amint a Bús sereg is Fekete sereg. Lámpa-Bura nevünkben a lámpát beburkoló eszköz neve.
Bura-Nuna az Eufratesz ősi magyar neve. Bura a Víz, mert Nu-Na a Nő-Háza, magyar szó. Az égi Bura esetleg Bur-A, vagyis Bor-Víz értelmű lenne. Az ég az égi tenger, ahol hajók járhatnak a kék vízen? Nehéz pontosan értelmezni a Bura szót. Nem beszélve a Bur esetleges Nap jelentéséről. Bura-Nuna a nagy folyó, a Vizek-Anyja is. Az Anya a Nuna, ez kétségtelen. A Bura meg a Vizek lenne. Ezért aztán a Bora-Nuna jobban megfelel a magyar hangrendnek, utalva arra, hogy számtalan szumer és egyiptomi szó nincs megfelelően hangzósítva. De a Bora-Nuna helyett is jobb a Nuna-Bora, Anyja a Boroknak.
Burok szavunk az anyaméhre vonatkozik. Bur-Ok a helyes felbontás. A Bur a Bor, a víz, az Ok a Csillag, a Gyerek, aki születik. „Burokban született”, mondjuk ma is. Nagy baj lenne, ha valaki nem születne burokban. A méhlepény a Placenta, ami a Palacsinta szavunkból keletkezett, mint lepényszerű alakzat, ami a Placcsintás, Pleccsintés szavakból tisztázódott irodalmi formára.
Burkol szavunkban is a Burok van jelen. A víz beburkolja a magzatot, ez a magzatvíz. De őseink más neveket is használhattak biológiai jelenségekre, elvégre tőlünk ered a tudás minden ágazata.
Burjánzik szavunk a szaporodás egyik válfaját írja le. Bur-Ján önálló szó is, a Mennyei Vízből eredő ember neve. Kétségtelenül magyar név, ismert Burián és Burján családnevünk is. A Mennyei Víz kétségtelenül a magzatvíz, elsőrendűen.
Burnót szavunkban a Bur a Barna színnevet jelentheti, a Nót jelentését csak megbecsülni lehet. Egy török szó átvétele, mondják.
Burgonya szavunk a Burgogne (Burgony), vagyis Burgundia tartománynévből ered. De ezzel nem oldottuk meg a Burgund népnevet.
Búroknak nevezik az afrikai holland telepeseket, akik hősies harcot vívtak a gyarmatosító angolok ellen. A Búr talán Oroszlánt jelent, magyar névadás szerint. A Búr kalap, Búr kifli ma is élő a magyar nyelvben.
Burma neve nem magyar, bár a szaka hercegek alkottak itt országot. Bur-Ma jelentése lehetne Tengeri-Föld, amit ősi egyiptomi és szumer, magyar nyelvű hajósok is adhattak volna. De a név a Bma – Myanma – Erősek, Hatalmasok névből keletkezett, amit ma Myanmar formában ismerünk.
Burg és Berg, Borough és Burgh alapja a magyar Bar-Ber szócsoport, Hegy a jelentésük, vagy a hegyen épült Vár. A Magas is ide tartozik, az összes fontos jelentéssel együtt. Teljes világos, hogy a germán nyelvekben a szókincs óriási része magyar eredetű.
Burgos spanyol város neve a Burgo – Kis város, Falu nevéből ered, többes szám jelöléssel. A spanyol Burgo szó is a magyar Bar származéka lehet. Bur-Ga a Nap-Háza, ezzel az alakkal is rokon lehet a Burgo.
Burgasz bulgár város, nevét az oszmánból eredeztetik, köznévi formája a Burgaz – Erőd, Vár szó. Ám ezt a török szót a görög Pirgosz – Torony, Várfal szóból származtatják. Mivel azonban a bulgárok magyarok voltak, eredhet a név a Bur-Ga Hegyi-Ház jelentésű szóösszetételből, hasonlóan a spanyol Burgos nevéhez. Mivel a görög nyelv is csak 3.000 éves, kétségtelenül szókincsének legjava részét a magyar nyelvből örökölte. Magyar mesék beszélnek a forgó vártornyokról és kastélyokról. A Forog, Pörög, Pereg, Pergő, Pörgő és hasonló szavaink a Pirgosz ősei. Az etruszk-magyar Pyrgi városnév is Pürgi, Pörgő értelmű, nem beszélve a Nap Pir nevéről. A Nap, amint halad az égen, előre pörög, ezért kerék.
Burgenland Váras Föld jelentésű, az osztrákok zsákmányolták el a magyaroktól. A Land – Föld is magyar szó. A Lan-D előtagja a Lan, amely Oroszlán, esetleg Hosszú értelmű, a D a Föld jelentést viseli.
A Bor csoportja:
Bor a magyarok és hunok egyik őse, valószínűleg a Fekete Oroszlán, illetve a Nap fogalmát tartalmazza. Továbbá a Bor és Kalán nemzetségnév tagja is. A Ka-Lán Háza az Oroszlánnak. Ugyanakkor a Bor ital, szőlőből készített nedű, valamint víz. Bura-Nuna és Bar-Ana nevében a víz jelentés dominál, mivel az Eufrátesz a Vizek Anyja. A Bor-Víz, Bor-Szék nevekben kifejezetten vizet jelent a bor.
Borysztenész is magyar név, Bor-Üsten a valódi jelentése, a Bor ebben az esetben is Vízet jelent. Bor-Üsten a Víz-Isten.
Borbás családnevünk esetleg a Bor-Bá alakból származik. A Bor lehet itt is Víz, mert a víz, valamilyen fontos ok miatt, gyakran volt emberek neve.
Borbánd nevünkben a Bor és a Bán szavak ismerhetőek fel, a D helyképző vagy kicsinyítő, becéző szerepű.
Borjú szavunk a Bor és a Jú (Új) összetétele. A Bor jelentése nem teljesen érthető. Talán a Barna, Bordó vagy Bőr jelentések rejlenek a névben. A Jú kétségtelenül az Új változata. A görögök és latinok Eu formában írták, aminek kiejtése Jú, egyik jelentése Új. A Bor, mint Fiú, a Jú (Bor-Jú) szóval kiegészülve, Új-Fiút, Új-Utódot is jelent.
Ború és Borul szavaink alapja is a Bor, vagyis Víz, ami Magas is, mint a Nap, mert az esők magasról esnek a talajra. Bor-Ú esetleg Hosszú-Bor, vagyis Nagy-Víz, amikor nagy esők eshetnek a beborult égből. A Bortól is elborulhat az ember józan esze. A kancsóból a víz is kiborulhat, továbbá idegileg is kiborulhatunk. Folytathatnánk a sort, de a feladat a Bar és rokonai egységbe foglalása.
Borong bizonyára a Borongó rövidülése, a Bor érthető víznek és boritalnak is.
Feltűnik egy újabb alapszó, a Bú, amelynek jelentése kifejezetten Fekete. A Bús sereg Fekete sereg. De a Bú átvisz egy másik nagy szótartományba, amit érdemes önállóan megvizsgálni.
Ború szavunkkal közvetlen rokon a Háború és rokonsága, mint a Háborgó, Háborít, Háborítatlan, Háborúság és mások. A szó Ha-Bor-Ú felbontású helyesen. A Ha (Há) szó közvetlen rokona a Ka és Ga, fontos jelentésük Ház, azután Hal, továbbá Dicsőség, a Hal igével és a Halál, továbbá Hál, és Hálál. Ez egy kicsit sűrű felsorolás, de nincs mit tenni.
Fontos folyó a Ha-Bor, Háza a Bornak, ami az Eufráteszbe, vagyis a Bura-Nunába ömlik. A térség az egyiptomi, hettita, mitanni, asszír, hatti és szír érdekek ütköző terepe, rengeteg háborúval. Augustus ebből a térségből telepíti ki a szavár magyarokat Pannóniába, ahol azonos nyelvet beszélnek velük, az örökös harcok miatt, a Pax Romana érdekében. A Ha-Bor-Ú Ú szavának is bonyolult jelentéstartalma van, az egyik a Hosszú.
Hóbort szavunk nem kapcsolódik a Háború szóhoz. Hóban Bort inni hóbortosság, de valószínűbb a Hő-Bort eredeti forma, ami később alakult át Hó-Bortra. Az iszik Hő-Bort, aki forralt bort iszik. A Hóbortosság gazdag passzió volt, esetleg jégkori a szó, amikor mindig hideg volt, bort pedig délről kellett hozatni.
Megjegyezhető, hogy a Habiru törzsnév nem rokon a Héber névvel. Ha-Biru jelentése Háza a Bíróknak. A Habor folyó torkolatától délre élt népcsoport viselte a Ha-Biru nevet.
A Bór barna színű elem, nevét is magyar színnevétől kapta. Egykoron a magyar és kelta tudomány volt a legmagasabb szintű, ezért az elemek legtöbbje magyar nevet visel.
Borbély régebbi alakja a Borbél, aminek több értelme is lehet. Egyrészt a Bor, vagyis Vér vizsgálata, másrészt a Bél, vagyis Belső szervek vizsgálata. Ez az értelmezés nagyon régi korra vonatkozik, arra a korra, amikor a Bor-Bél-ek még hivatásos gyógyítók voltak. Aztán lehet a szót úgy is értelmezni, hogy a Bor az ember testnedve, vagyis a Vér, a Bél viszont az Isten egyik neve, a Bál magas hangrendű változata. Ebben az esetben a Bor-Bél egy Istentől megáldott ember, aki a vért csapolja, amikor túl sok vére van az embernek. Gyakran piócát raktak az emberre a borbélyok, a vér mennyiségének a csökkentése miatt. Harmadik lehetőség a Bor-Ből jelentés, amit Borbél formában is ejthettek.
Mivel a Borbélyok még a XIX. században is elláttak orvosi feladatokat, mesterségük nem rég tűnt el. Mivel gyakran vágtak ereket, amit Erwag táltos neve is fémjelez, a vágás tudománya nem csupán a bőr, hanem a hajvágásra is kiterjedt. Manapság a hajvágó mestereket nevezzük elsősorban Borbélynak. Mivel Bőrt vágtak, a Bőrből fogalom is felvethető. Egy ősi, orvosló és a test tisztántartására szakosodott csoport nevét látjuk körvonalazódni Borbély nevünkben.
Borbála nevünkben a Bor a Nap lehet, a Bála jelentése Nagy, Ragyogó. A kaukázusi magyar nyelvben a Bala 4.000 évesnél régebbi, ezért felesleges erőlködni meghamisítani ezt a szavunkat is, aminek jelentése Nagy. Bor-Bála jelentése ezért Nap-Nagy, vagy esetleg Víz-Nagy. Számtalan magyar név viseli a víz jelentését!
Borisz neve lehet Bor-Isz értelmű. A Bor nemes ital, nem is bírta mindenki. De Víz is, az Isz meg lehet Ész, vagyis Fényes. Ezért a Bor-Isz másodlagosan a Víz-Fénye, amely jelentés máris Atilla Égkirály nevének jelentéséhez hasonlatos.
Boriska női nevünk a Bor-Isz-Ka felbontás alapján a Fekete Oroszlán, a Nap, vagy a Víz – Fényének – Háza.
Borbolya névvel illetünk egy növénynemzetséget. Cserje termetű, tudományos neve Berberis vulgaris. Borbola a régebbi neve. Borból-A értelmezése nem valószínű. Esetleg a Bor-Boga (Bor-Bolya) már növénynevet is jelenthet. Sajnos, a név értelmének pontos feltárása még nem sikerült.
A Boróka egy nyitvatermő cserje, tudományos neve Juniperus communis. Nem Bo-Róka, vagyis Fekete-Róka a név jelentése, bár a Bo kerekded fejet is jelent. Ebből a Bosz – Szarvasmarha és Bo-Ci. A Boróka bor ízesítő növény, manapság a boróka pálinka a legismertebb. Nem tudni, vajon régebben a bort és más italokat is ízesítettek-e őseink borókával. A névben tehát a Bor és a Ka, vagy a Borok szó van jelen.
Borostyán növényünk az Araliaceae család egyik nemzetségébe tartozik, Hedera helix a tudományos neve. Bor-Ostyán lehet a név valódi jelentése, de nem teljesen érthető. Az Ostyán névben nem keresem Isten nevünket. Az Oszt ige töve az Osz. A növény levele erősen osztott, ami a Bőr-Oszt-Án fogalmat is tartalmazhatja. A Borostyán valóban bőrnemű levelekkel rendelkezik.
A Borostyán továbbá egy féldrágakő, amely a gyantából képződik. Fontos lelőhelye a Balti-tenger, amelynek partjain ma is nagy számban található. A jégkorban a területet vagy jég borította, az Üveg-hegyek vidéke, vagy fenyőerdők tenyésztek rajta. Mivel a jégkor akár három millió évig is tartott, a fenyőgyanta nagy mennyiségben kerülhetett a tenger medrébe, ahol megkövesült. Színe sárgás, barnássárgás, jól faragható. A Borostyán-út Szavária mellett vezetett Róma irányába a Balti-tenger felől. A Bor jelzi a Bor-Ostyán névben a tengeri eredetet, a Naphoz való hasonlóságot és a barnássárga színt. Az Ostyán névben tényleg fellelhető Isten neve. Erre példa: Agg-Astyán olyan Agg, aki Istyén felé veszi útját. Az Oszt ige is benne rejlik a névben. Bor a Balti-tenger, amely osztja a borostyánt az embereknek. Mivel ezek a nevek biztosan régebbiek 2.000 évnél, nehéz a jelentésük egyszerű, mai ésszel érthető megmagyarázása.
Boroszlán növényeinket Daphnénak nevezik a tudományos nevezéktanban. Több faja van a boroszlánoknak, mint a Daphne mezerum, Dapphne cneorum, Daphne laureola. E fajok termése erősen szöszös, mintha farkas, tigris, oroszlán feje lenne benne. Ebből ered a nemzetség magyar neve, a Boroszlán, amely névben a Lán hordozza az Oroszlán értelmét. A Borzasztó, Borzalmas, Boroszlános nevek tartalmazzák az ősi tartalmat.
Bors nevünk a Bőrös változata lehet. A Bors neve Piper nigrum latinul. Ismerjük a fekete borsot, amely bőre feketére száradt, és a fehér borsot, amelyet még nem szárítottak ki a napon. A termés külső része rászárad a magra, akkor lesz fekete. A Bors az Erős szinonimája, mivel igen erős fűszer. A Két Bors ökröcske mesében is az ökröcskék az erő megtestesítői. A Bor ebben a névben is a Fekete Oroszlán és a Nap neve, mert rajtuk kívül nincs erősebb a világban. A Piper nemzetségnév helyesen Pi-Per, vagyis a Csillag-Háza. A növényi magokat számtalanszor neveztük csillagnak, mert a Mag = Csillag = Fiú.
Borsó növényünk a Hüvelyesek rendjébe tartozik, tudományos neve Pisum sativum. Feltehető, hogy a hüvelyes termésből kiszedett zöld, vagy sárga magokat Borba, vagyis Vízbe tették őseink, mellé Sót tettek, és a magokat megfőzték és megették, bizonyára más ízesítőkkel és húsokkal bővítve a levest. Bor-Só jelentése tehát Víz-Só, a magok elkészítésének módját jelöli meg a név két alkotórésze.
De a Borsó lehet Boros is, vagyis Vízben megfőzendő étel. Aztán lehet Bőrös is, mert a hüvelytermés bőre burkolja a magokat, amiből a magokat ki kell hántani. A növény virága kétségtelenül a Napot mintázza, a Bar fontos jelentése Nap. A Pisum latin névben felismerhető a magyar Pi-Szum, vagyis Csillag-Szem jelentés, továbbá a Pis-Um, vagyis Vízben- a helye jelentés.
Borona nevünkben a Bor lehet a Földanya Bőre is, a Na jelentése Ház, Nő, Nagy, Kő. A Borona egy olyan ősi magyar eszköz, amely a földműveléshez szükséges, de akár húszezer éven keresztül is fejlődhetett jelentéstartalma. A Bor tehát a domborulatokat jelöli, mint a Bar.
A Bordázott felszín megkapja a Na – Ház nevet, így jön létre a klasszikus Borona magyar szó.
De a Róna területén jár a Borona, amit két Bo húz. A Bo név alatt szarvasmarhát, ökröt kell érteni, mert ezek fia, kicsinyített neve a Bo-Ci. A logika nagyon súlyos ellenérve a hazugságok világának. Bo-Ró-Na egy olyan hely, ahol a Bo, az Ökör, Szarvasmarha, Rója az útját, az egész területet meg összefoglalja a Na Ház jelentése. A Bo-Ró-Na művelet neve aztán átment a Borona eszköz nevére.
De Bor-O-Na egy olyan Ház (Na), ahol Hegyeket húznak (Bor), és mindezt az O, vagyis Úr végzi.
Bóra nevünkben a Bor a Hegy, az A a Hatalmas jelentést tartalmazza. A Bóra olyan szélféleség, amelyik felülről csap rá a megtámadott területre. Hegyről jő a Hatalmas.
Borsa családnevünkben a Bor-Sa jelentés ismerhető fel. A Bor jelentéseit már láttuk, a Sa a magyarok neve, továbbá Uralkodó a jelentése. Bor-Sa tkp. A Magyarok Uralkodója.
Ehhez a névhez rokonítható a Borcsa és a Barcsa – Barcs is.
Borz állatunk legjellemzőbb szokása, hogy a farkát lengeti, jelezve, rettenetes bűzmirigyei vannak. Büszkén jár az erdőben, nem fél senkitől. Ő a Borzaska, a Borzasztó szagot kilövellő, a Borzalmas szagú állat. Ebből a Bor-Szál-Mas (Borzalmas) fogalomból ered a Borz neve. Színezete Fekete-Fehér, csíkozott a fejétől a test felé.
A Borzad, Borzadály, Borzong, Borzadás, Borzalom, Borzasztó és hasonló szavak töve a Bor, vagyis a Fekete Oroszlán, vagy a Kardfogú Tigris, újabb korból a Borz rettenetes bűzét írja le a szó, ami hasonló borzadályt kelt, mint egy kardfogú tigris látványa.
Borosta nevünkben a Bőrös-Ta jelentés látszik. Ez a Bőrös-Ta a bőr felületén növő szőrök nevének Tája. A Boros a Bőrös, de a Bor szóban benne van a szőr, a magaslat, a bordázottság is. Aki Borostás az Boros, az arca Borokkal, szőrökkel van tele, vagyis magaslatokkal.
A Borotva egy eszköz, valamint egyfajta Borotva, csendes, elzárt víz, amely nem köthető össze a folyóvizekkel. A Borotva a szakáll, szőr levágására szolgáló éles eszköz. De a Borotva mellékvíz is. A két fogalom között csak a magyar nyelv szerint lehet összeköttetést teremteni. A Bor a Víz, a Borotva egy olyan eszköz, amely a víz, vagyis a vér kiömlesztésére is szolgál. A magas vérnyomás, vagy agyvérzés, vagy trombózis által a kiömlött vér nagy károkat okoz a szervezetben. Borotvál igénk akár a Bőr-Ott-Vál fogalomból is képződhetett, ami a szőrzet bőrtől való elválását is jelentheti.
A Borotva nevű mellékágak a folyók mellett a Bor névben a Víz jelentést képviselik. A Borotvák számtalan folyómelléki oldalág nevei. Elsősorban a Tisza melletti Borotvák száma nagy. A Va jelentése elsősorban Isten, Magasság, Felsőbbség. A Borotva nem Morotva, de a két név egyszerű változata csak egymásnak.
Borda nevünk szabályosan Bor és Da elemekre tagolható. A Bor szóban a boritalt láthatjuk, a Da a Hely, alapvetően a Földanya neve. A hordó, amelyben a bor érlelődik és tárolódik, szintén bordákból, dongákból áll. Az ember bordája szintén íves. Az emberi Borda szóban a Bor a Napot jelöli, mert az ember valójában Nap De a Bor-Da domborulat is, hasonlóan a Barázda, Bársony, Börzsöny nevek tartalmához. Meg íves. Ezért lehet Éva a férje Bordája. Ádám ugyanis a Nap, aki Íveket tesz meg az égen. Az Ívek adják meg Éva nevét, mert egy Nagy Ív összesítve Év, Év-A pedig Év-Nagy vagy Év-Istennő jelentésű.
Rokon lehet a Borda a latin Parte szóval is, mivel a latin a magyar nyelvből ered. A Borda és Parte Oldal értelme meglehetősen fiatal, sokkal régebbi a Bor és Par Ház jelentése.
Bordó színnevünk a vörös Nap és vörös Borital nevével hozható kapcsolatba. A francia Bordeaux város nevének kiejtése Bordó, jelentése is azonos a magyar Bordó jelentésével.
Borz állatnevünk és a Borzderes színnév, amely kifejezetten a szarvasmarhákra vonatkozik, biztosan kapcsolatban vannak egymással.
A Bőr csoportja:
A testet beborító Hám, Irha, Bőralja összefoglaló neve. Kétségtelenül az ember Háza, amiben a szervek lakoznak, ezért a Per típusú szavakkal közvetlen rokonságban áll. Tehát a Bőr sem áll magában, hanem egy sokkal nagyobb csoport tagja. Színe fehér, amely hajlamos a pirosodásra, sok napsugár hatására kifejezetten barna színűvé válik. A Bőr egyben az ember és az állatok Pereme, a test Felső, Külső része. Ez a látásmód már kiveszett, de néhány ezer éve még erősen élt. Mivel a Ra fontos jelentése Ember (és lény), talán a Bő-Ra, vagyis az Ember-Bője lehet a Bőr eredeti összetevője.
Bőrke lehet a Bőr kicsinyítve, becézve, a Ka és Ke gyakran kicsinyítő képző szerepet viselhet. De lehet a Ke (Bőr-Ke) jelentése Kő is, mert a Bőrke valóban igen megkeményedett bőrdarab is.
Börze nevünkkel illetjük azt a helyet, ahol pörzsölődik a levegő, izzik a harc a kereskedők között. Ha angol szó, akkor is a magyar nyelvből ered, mint az angol nyelv, ezért jogszerűen vizsgálhatjuk az angol (és összes indoeurópai) szavakat. A Börzén esetleg börökre alkudtak, vagy embörökre (rabszolgapiac), de ezt nem gondolnám.
Börtön szavunk meglehetősen régi, ami sok rokon értelmű szinonimájával azt jelzi, az igazságszolgáltatás a magyaroknál rendkívül régi időkből ered. A Börtön szó Bör és Tön elemekre bontható. Könnyen eltévedhetünk, ha Bőrbe Tömni értelmet tulajdonítunk a szónak. Nyers szarvasmarha bőrbe bevarrták a bűnöst és kitették a napra száradni. A bőr összezsugorodott, nagy fájdalmakat okozva a bőrbe varrt embernek. Csak az a probléma, hogy nem Börtöm, hanem Börtön a szó alakja. Tömlőc szavunk jobban megfelel a Töm szónak, a Töm-Lő pedig a bőrbe tömésnek. A asszírok gyakorolták ezt a kínzási módszert, akik hihetetlen kegyetlenségükről voltak híresek.
A Bör-Tön második összetevője a Tün magyar igével rokon. A Börtön ezért eltüntetést jelent. A bűnözőt vagy szabadságharcost az uralkodó elit eltüntette a szabad nép szeme elől. A név Bör előtagja nem feltétlenül Bőr értelmű. A Bör szónak köze van a Bar, Ber, Bir, Bor, Bur szócsoporthoz, ami miatt a Vár fogalma is előkerülhet. Ismerjük is: Vár-Bör-Tön. A Barlang is lehetett Börtön, meg rengeteg hely, ahol nem ölték meg az elítéltet, hanem bezárták és elvették szabadságát, legértékesebb tulajdonát, az élet mellett. Az angol Burton város neve és a családnév csak alakilag hasonló a Börtön szóhoz, mivel az angol Ton Úr, Torony a magyar Ton, Don szavakkal rokon.
Börzsöny szavunkban a Bör ismét megjelenik. Bör-Zsöny a helyes felbontás, változata a Ber-Zseny. Úgy tűnik, a Bör és Ber a Magas, a Hegy fogalmat tartalmazza. De a Zsöny és Zseny is a Szan, San rokona, Úr és Hegy a jelentésük. Az orosz Zsenya így vezethető le a magyar nyelvből, Napúrnő jelentéssel. Börzsöny hegységünk Barázdált-Hegység értelmű lehet, mert a Bőr-San jelentést nehéz értelmezni. Lehet a Börzsöny Magas-Hegység is, mert a kinézete magas jellegű. A Bár-Sony név is rokon fogalmú lehet vele.
Bőrönd szavunk egy bőrből készült utazó alkalmatosságra vonatkozik, amibe bele öntjük a kívánt ruhát, egyéb dolgainkat. Bőr-Önd a helyes felbontás, az Önd az Öntő, Ontó változata.
A Ber csoportja:
A Berek egy olyan hely, ahol szellemek, faemberek és légi szellemek járnak. Vizenyős helyeken lévő szent helyek, ahol népünk áldozott az isteneknek és szellemeknek. A Ber a Bor, vagyis Víz jelentést is tartalmazza, a Ber-Ek utótagja Ék jelentésű, Ékes helyet nevez meg. A Berettyó folyó neve Berek-Jó, vagyis Berek-Folyó jelentést tartalmaz. A Berekben gyakran szent hely és oltár (Fény-Tár) van.
Berreg – Az ajak két bőrrétegét rezegtetve, a nyelvet pergetve hozzuk létre ezt a hangot. Aki Berreg, az Perreg is. A Ber mellett a Reg a Rég változata, pl. Ö-Reg – Ő-Rég(i).
Berény törzsnevünk az Emberény változata, az Em Anyát jelentő szót leszedve a névről, kapjuk a Ber-Ény nevet. A Ber a Bar változata, Ber-Én az Oroszlán-Istenek, vagy Oroszlán-Hercegek törzsének a neve.
Berbécs névvel illetjük a herélt kosokat. Igen furcsa szó, de az Ürü és Birka is lehet Berbécs. A Ber Becse a birka. De a báránybőrből készült süveg, sapka, kucsma is Berbecs, vagyis a Ber Becses darabja.
Beru a neve a szumeroknál a birkának és a kecskének. Tessék, itt a kapcsolat, a magyar Ber nem csupán Férfi (Em-Ber), hanem a Birtokát jelképező állat neve is. Ber-Bécs ezért kifejezetten a Birka, vagy Beru Becse. A Bécs jelentése Kerekded, szinte Tökéletes, ezért sok városnevünk is tartalmazza ezt az ősi magyar szót.
Berdó szavunk felszólítást jelent. Talán az etruszk-magyarban terjedt el. Áll, ki vagy? a jelentése, a Ber kifejezetten a Ber (Em-Ber) neve, a Dó az Útra vonatkozik. Doberdó neve is hasonló elemeket tartalmaz.
Berdő egyféle hangszer, a tök, hagyma üreges szárából készült, mély, bőgő hangú tülök, duda, elsősorban gyerekjáték.
Bernyákol a Vernyákol régibb alakja. Mivel a macskák vernyákolnak, ezért a Bernyákol tényleg a Fekete Oroszlánra és a Kardfogú tigrisre vonatkozhat.
Bereck szavunk a Bércek változata. A Ber itt kifejezetten Hegy, ami becézve Bérc. Esetleg a Bereck szó végén a Ck a Szék rövidülése. A Berecke a Verecke régebbi formája, kétségtelenül a Bércek közötti Házra vonatkozó szó.
Berzsenyi szavunk közeli rokona a Bercsényi. A Csényi önmagában is családnév, amint a Bercsényi is. A Ber a Fekete Oroszlán, a Nap, a Magas, a Ragyogás, a Felsőség neve. Csény és Csány az Úr jelentést tartalmazza.
Berber a Barbár változata. A Berberek ősi rokonaink, egykor a magyarok állama a berber területekre is kiterjedt. Manapság súlyos arab elnyomásban élnek.
A Berkenyék nemzetségének termése pirosas, állásban megbarnuló és megpuhuló, lisztes, savanykás ízű gyümölcsféle. A Ber viseli a Piros szín értelmét, a Kenye szóban a Nye több más növényben is szerepel. A Nye szó a tatárlakai korongon is szerepel, ami 7.000 éves meglétét igazolja. A név eszerint Berke-Nye lenne szabályosan.
Berva egy márkanév, ami mára kiveszett.
Beretva a Borotva párja.
Nem helyes az E és É hang elválasztása egymástól, ezért a Bér szót sem érdemes önálló csoportba tagolni.
Bér szavunknak igen sok jelentése van, rokon formái is igen számosak. A Bér az emberek anyagi juttatása valamilyen szolgálat fejében. A Bér rokon a Bír igével, valamint a Per, Pir, és hasonló alakokkal.
Bérc szavunk azt a helyet is jelöli, ahol a Napisten, akinek rengeteg neve van a magyar nyelvben, leül pihenni napközben, ezért ezek a sziklák a Nap nevét tartalmazzák. A ar és Bér a Fekete Oroszlán neve, amely nagymacska Napjelkép volt őseink gondolkodásában. Ezért a Bérc a Fekete Oroszlán, a Nap és a Hegy fogalmakat is tartalmazhatja.
Bérlet, Bérel, Bérlő, Béres, Bérenc és még igen sok változat tartalmazza a Bér szót.
Bérma és Bérmál szavunkban is a Bér szerepel, ami Vér formában a Víz megjelenése. A Bérmálás második keresztelés, amikor a püspök megerősíti hitében a keresztény hívőt. A keresztelés vízzel, a vér jelképével történik, innen a Bér – Vér rokonság.
A Bir csoportja:
Bir-Ka a Bírás Háza. Talán a Birka száma jelentette egykor a vagyon nagyságát. A Bír ige jelentése és a Bir-Ka erre utal.
Birge a Birka tájnyelvi formája. A Bir-Ge második része talán a Földanya neve.
A Bír igének nagy és szerteágazó tábora van.
A Bír-Ó talán a bír igével kapcsolatos Úr. Bírál, Bírálat, Bíróság és más szavak is a Bír ige képződményei.
Birok és Birkózás szavainkban a másik lebírásának igéje látszik.
Birizgál a Bőr-Izgál változata
Birtok szavunkban a Bír ige a Par, Per alakok rokona. A Tok (Bir-Tok) a teljesség, tökéletesség neve, a birtok valakinek teljes tulajdona.
Birs szavunkban a Bir a Nap nevét idézi. Szöszös, molyhos gyümölcsöt terem, az Almafélék családjába tartozó növények.
Birma, másként Burma neve nem tartozik ide.
Birtalan a Bertalan változata.
A Bür csoportja:
Bürü lehet deszkapalló. De Kúr Géza azt állítja, Pyrgi város nevével kapcsolatban, hogy védett, árokkal körülzárt, fákkal sűrűn benőtt lapályos terület neve. Továbbá Szigetvár közelében is van egy Bürüs nevű helység, ami egy vár védelmi része volt Ezért a Bürü valamilyen védelmi terület neve volt.
Bürke a Bőrke változata.
Bürge a Birge és Birka változata.
Bürök: a növény szárának alsó része barnásvörös foltos, ami miatt kapcsolat lehet a Bür és Vör szavak között. A Conium nemzetség eurázsiai faja igen mérgező, több mérgező alkaloidát tartalmaz. A méreg a Vörös Naphoz szállítja a lelket, vagyis megöli az embert.
Nem érdemes tovább elemezni a Bar szót és rokonait, mert számuk szinte felmérhetetlen, jelentésüket meg sikerült feltárni és beazonosítani. A Bar zöngétlen Par változata legalább olyan gazdag, mint a Bar maga. A P-vel kezdődő rokon szavak vizsgálata külön dolgozat tárgya. Néhány Bar típusú szót azonban még nézzünk meg.
Bartal családnevünk, és a Bartalos változat jelentése Bar-Tal. A Bar a Nap és Hős Férfi nevét jelenti, a Tal pedig Bölcs. Bar-Tal ezért a Napnép, vagy Naphívők bölcse.
A Bar, Bor, Ber gyakran a szó végén jelenik meg. A Sza-Bár népnév pontos jelentése: Mennyek Fia-Fekete Oroszlánok. A Sza a magyarok egyik speciális és régi népneve, de sokan nem ismerik ezt az igen ősi népnevünket. Írott anyagban legalább 4.000 éves, de valószínűleg egyik legrégibb népnevünk.
A Sza-Bir változat a törököknél is megjelenik, azt mutatva, hogy ezeknek a neveknek a viselői magyarok. Az orosz Szabirov név tehát magyarokat nevez meg, a törökök előtti időkből. (nagyjából 1.600 évvel ezelőttről).
Tábor nevünk fontos indikátor, népünket jelöli, bárhol megtalálják. A magyar Tábor szó mágikus, vagyis több jelentésű. A Tá-Bor olyan helyet jelöl, Ta – Táj, Hely, ahol Bor, vagyis Víz van a közelben. Táborozni nem lehet víz nélkül.
A másik jelentést a Tab-Or képviseli. A Tab a Tűz neve, az Or pedig Úr. Ahol Tűz-Úr nincs, ott nagyobb sereg nehezen táborozik, mert nem tud sütni, főzni, melegedni.
A csehországi Tábor, és az izraeli Tábor-hegy így vonható egy nyelv alá. Mindkét nevet a magyarok adták, mindkét nép, a csehek és a zsidók, a magyarok utódai.
A Szábor alatt kétségtelenül a magyar Tábor értendő.
Labor a Munka neve, La-Bor és Láb-Or formában is magyar eredetű név.
Bar az angolban Bár, vagyis Ivó. Ez a szó nagyon régi lehet, régi városainkban, amelyek tízezer évesnél régebbiek, Bárnak nevezték a sörivó helyeket. A Bár azonban Fényes Hely, vagyis a Napra hasonló éjszaka. A kóborló harcos a fényeket kereste éjszaka, ahol ihat valamit, ezek voltak a Bárok, kivilágított sörözők. A sörözés szokása tízezer évesnél régebbi. A Bár ezért lehet magyar eredetű szó. Mivel a Bar a Beer helye, a ser pedig nagyon régi ital, a Bar (Bár) a Beer helye is egyben.
Bar az angolban lehet Rúd. Na, most tényleg kell érteni magyarul, hogy a Bar és Rúd összefüggését elfogadjuk. A Bar jelentéseinek többségét már ismerjük. A Rúd magyar szó alapja a Rú. A Rú önmagában is a Vörös Nap, a Harcias Nap neve, a Rú Dé képzővel kapja a Rúd alakot. A Rúd nagyon régi szó, a magyar nyelv ősiségét is kijelöli. Nim-Rúd nevében a jelentése az Oroszlán-Rúdja, vagyis az Orion csillagkép öve alatti férfi nemi szerv. A Rúd tehát egy igen ősi magyar szó, jelentése több irányú. A Bar, mint Vörös Nap, egyértelműen azonos a Rúd, mint Vörös Nap szóval. De csak a magyar nyelv szerint. Az angol Bar ezért lehet Rúd, a magyar ősi nyelv miatt, amikor még a hasonló jelentésű szavak szabadon éltek.
Bernát szavunk is Ber és Nát elemekből áll. A Nát a Nad változata, értelme Nagy. A nagytestű Bernáthegyi a Szent-Bernát-hágó melletti gazdaságon kitenyésztett kutyafajtának az utóda. A Bernát név érdekel bennünket elsősorban, aminek az értelmét, a Ber és Nát szót, jól értjük.
Sok Hegy és Magas hely neve a Bar és Ber, amit most már értünk. A német Berg és Burg a Ber-Ga és Bur-Ga nevekből képződött. Ber-Ga a Hegy-Háza, Bur-Ga a Hegy-Háza. Jól megfigyelhetjük a német nyelvben a magyar ősi magánhangzó harmónia létezését.
A német Ge-Bir-Ge, Gebirge, szó három eleme is magyar eredetű, Hegy-Magas-Hegy az értelme. A Ge és Bir természetesen magyar szavak is.
A Berill és Brill, Briliáns szavak is magyar eredetűek. A Ber és Bir a Nap nevei, ezért a Briliáns és összes rokona a Nap egyik magyar nevéből ered.
Brno cseh, vagyis morva város nevét nem értik. A Baron szó torzul Brno alakra.
Báró szavunk borkus eredetűnek látszik, vagyis magyar nyelvű rangnév. Bar a Fekete Oroszlán, a középkori nemesek neve, az Ó az Úr neve, lásd Bar-Ó, vagyis Magas-Úr. Ezek a bárók sokat tettek azért, hogy legyilkolják a népet és teljesen kifosszák minden ingóságukból. A pestis kisebb baj volt, mint a bárók őrülete és gyilkolási vágya. De a Báró szót már értelmeztük.
Bergen nagy város Norvégiában, a név jelentése Hegyek. A Berg lenne a Hegy, de a Berg önmagában is összetett név. Ber-Ga a régebbi magyar alak. A Ber magyar ősi szó, aminek a jelentéseit sikerült felvázolni.
A Beer – Ser nevű szavak kétségtelenül a Barna, a Barna-Sör nevekből erednek. Az összes germán származék név, ami a Sert illeti, mind magyar eredetű. Beer a Bír, a Bar és Ber változata. A germán barna sör nevek azért Beer formájúak, mert az ősi sörök tényleg barna színűek voltak. A Beer, mint Ser, nem a Bar népet, hanem inkább Barna színt írja le.
Ber-Lin, a német főváros neve is csak a magyar nyelv alapján érthető meg. A Ber a Nap neve, a Lin az Oroszlán. Ber-Lin jelentése Nap-Oroszlán. A németek nem értik saját fővárosuk nevét, nem is érthetik, mert őseik, a magyarok nyelvét nem kutatják.
A Brown, Braun természetesen a Bar-Na magyar szóösszetétel származékai. A Bar-Na pontos jelentéssel bír, a Brown, Braun és rokon változatainak egyszerűen nincs felderíthető jelentése.
A Berry, mint a Straw-Berry – Eper szóban is megjelenő szó, kétségtelenül a Bar és Ber Nap értelmét viseli. A kis gömböcskék a gyümölcs termésén a Napot jelképezik. Azt hiszem, van Barry és Berry formája is a szónak.
Az indoeurópainak nevezett szóalakok egyik jellegzetessége, hogy a magánhangzók kiesnek az eredeti magyar szóból. Ettől ugyan új szóvá nem válnak, de utódaink nagyon szeretik magukat elkülöníteni atyáiktól, és indoeurópainak nevezni magukat. Nézzünk néhány ilyen szót.
A Brit kétségtelenül valamilyen Berit, Birit forma rövidülése. Bran, Brian, Brennan és hasonlók mind a Bar, Ber, Bir magyar szavak származékai.
Bretagne nevét összevetik Berthenon-Ville nevével, a város nevében még tiszta a Berthenon név, amely Breton, Bratgne alakra tömörül. Birgit és Birgitta neve a Brigitta névben él ma tovább. A régebbiek a kelta-magyar formák, az újabb az indoeurópai forma.
A Briganti egy régi törzs neve volt, a Brutális a rombolás szava.
Az angol Brain Agy, vagyis Ész értelmű, mivel a Bar a Nap, aki a Fényt adja, és amivel azonos a magyar Ész szó is. Bar-In szó szerint Nap-Isten, ebből lett az angol Brain.
Berkesz községnevünk a Barkasz magas hangrendű változata. Berkez formában személynév is volt. A Keszi, vagy Kaszi törzs Fekete Oroszlánjainak lakóhelye a Ber-Kesz település. A Berkes, Berkesd nevek nem rokonai a Berkesz névnek. A Berkes, első ránézésre, a Berekes szóból származik és olyan papot jelöl, aki a régi, magasrendű vallással tisztában volt. Mellesleg Kes városunk nem azonos Kis városunkkal, mert Kes keletre feküdt a Tigristől, Kis meg a Két Folyó közén épült. Kes, illetve Kesh neve igen népszerű az angol írók között.
Kabar törzsnevünk a Ka-Bar felbontási forma szerint Háza a Barnak, ami Háza a Napnak is lehet. A Ka olyan ház, ami kőből épült. Azért szükséges ezt megemlíteni, mert a ház fogalmára ötvennél több szavunk szolgál, amelyek mind különböző háztípusokat jelölnek A Kabar törzsnév változata a Kovár, ami egyértelműen Kő-Vár jelentésű. Vár szavunk ige is, főnév is. Kitűnőnek nem mondható nyelvészek iráni sónak állítják be. Ugyan az indoeurópai nyelvek 4.000 évesnél nem régibbek, köztük az iráni nyelvcsoport, a nyelvészek szerint, igen régi. A szumerban a Vár, Várad már létezik akkor, amikor iráninak még se híre, se hamva. A Vár, mint erőd, a Bar, mint Magas, Hegy szóból származik. A Vár ige sok jelentése függ össze a Vár főnővvel. Bar szavunk feltárását tovább lehet folytatni. A kínai nyelvben ne keressük, mert nincs R hangjuk, de sok más nyelvben biztosan meglelhető a név. A Bar mély hangrendű, a Ber magas hangrendű forma, a magyar nyelv nem szereti az elválasztást, ezért a Bar változatait együtt érdemes kutatni. Biztosan számtalan szenzációs megfejtésre bukkanhatnak a kutatók, ha helyes úton fognak járni kutatásaik műhelyeiben.